Péntek, 2000. november 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 265. szám

kulpol~1.htm

Külpolitika

Iliescuék pártja elsöprõ választási gyõzelme esetén egyedül alkotná meg a kabinetet

Egyszínû kormány?

Bukarest. A romániai választások nagy esélyesének tartott Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nem tartja kizártnak, hogy elsöprõ választási gyõzelme esetén egyedül alkosson kormányt – jelentette ki Adrian Nastase, a PDSR elsõ alelnöke, a miniszterelnöki poszt várományosa.

ÖSSZEFOGLALÓ

Nastese szerint az egyszínû PDSR-kormány létrehozásához az kellene, hogy a párt a szavazatok legalább 60 százalékát megszerezze, ám valós lehetõségnek ennél szerényebb eredmény látszik. A PDSR vezetõi eddig azt hangsúlyozták, hogy koalíciós kormányt kívánnak létrehozni, mert ez szükséges a megnyugtató parlamenti többség kialakításához. Adrian Nastase elmondta, a PDSR "eddig csak az Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára jelezte, hogy kész a véleménycserére a magyar közösség törekvéseirõl". Nastase szerint hamarosan létrejöhet a szövetség a Nemzeti Liberális Párttal, de "becsületszóra" állította, hogy jelenleg nem létezik semmiféle együttmûködési megállapodás a két párt között.
Egy november elején készült felmérés szerint Ion Iliescu, a PDSR elnöke az elnökválasztáson 48, míg pártja (PDSR – Társadalmi Demokrácia Pártja) a parlamenti választásokon 51 százalékot mondhatna magáénak. Mugur Isarescu, a választásokon függetlenként induló jelenlegi miniszterelnök 9 százalékkal a negyedik, míg a Liberális Párt jelöltje, Theodor Stolojan 14,2 százalékra, a Nagy Románia Párt vezetõje, Corneliu Vadim Tudor 13,9 százalékra számíthat. A további sorrend: Frunda György (RMDSZ): 5,4%, Petre Roman (PD – Demokrata Párt): 5,8%, Teodor Melescanu (APR – Szövetség Romániáért): 2,6%. A pártsorrend: PDSR: 51%, Nemzeti Liberális Párt:12%, Nagy Románia Párt: 12%, CDR 2000: 6,3%, Demokrata Párt: 6,3%, RMDSZ: 6,1%, APR: 2,8%. A felmérés során a válaszadóktól megkérdezték azt is, hogy részt vesznek-e a november 26-i választásokon. Erre a kérdésre 85 százalékuk válaszolt igennel. (m, sor)

Ion Iliescu Magyarországot bírálja

Bukarest. Ion Iliescu volt államfõ a nemzeti kisebbségekkel szembeni asszimilációs politikával vádolta Magyarországot. Iliescu szerint Magyarországon az ott élõ román nemzeti kisebbség beolvasztása folyik. Példaként említette, hogy a trianoni szerzõdések aláírásának idején Magyarországon "250 ezer román élt, számuk ma 10-30 ezer között mozog". Ilyen körülmények között vajon Magyarország kioktathatja-e Romániát a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról? – tette fel a kérdést a volt román államfõ. Romániában nincs szükség magyar nyelvû állami egyetemre, mert az adott keretek között is mindenki számára biztosított az anyanyelven való tanulás joga – szögezte le Ion Iliescu. (MTI)


Ehud Barak befagyasztotta a pénzügyi alapok átutalását a Palesztin Hatóságnak

Német az elsõ külföldi áldozat

MTI-HÍREK

Jeruzsálem. Tegnapra virradóan a palesztin területeket ért izraeli támadás következtében életét vesztette egy német orvos, és öszszesen tízen megsebesültek. Harry Fischer a Betlehem közelében lévõ Beit Dzsala palesztin falut ért izraeli támadás következtében vesztette életét.
A német orvos a szeptember 28-án kezdõdött palesztin–izraeli összecsapások elsõ külföldi áldozata. Halálának hírét Berlinben a német külügyminisztérium is megerõsítette. A francia hírügynökség számítása szerint az összecsapásoknak 233 halálos áldozata van, túlnyomó többségükben palesztinok. Szemtanúk szerint az orvost egy gránát vagy rakéta ölte meg azonnal, amikor elhagyta otthonát, hogy szomszédjai segítségére siessen, akiknek a házát eltalálta és lángokba borította egy lövedék. Teste mintegy két órán át feküdt az utcán, mert az izraeli hadsereg nem engedte, hogy egy mentõautó a helyszínre menjen
Ehud Barak izraeli kormányfõ tegnap az izraeli katonai rádióban bejelentette, hogy Izrael "az utóbbi napokban" újabb rendelkezésig befagyasztotta a pénzügyi alapok átutalását a Palesztin Hatóságnak. A Jasszer Arafat palesztin vezetõ mozgalmának ciszjordániai központjai elleni izraeli légi támadásokat követõen Barak védelmébe vette a katonai lépéseket a palesztinok ellen, amelyeket Izraelben sokan túl visszafogottaknak tartanak. – Ha úgy gondolnánk, hogy kétszáz halott helyett kétezer végérvényesen véget vetne az egész dolognak, akkor nagyobb erõt vetnénk be. Véleményünk szerint azonban éppen ellenkezõ a helyzet – érvelt Barak. Az újonnan fellángolt palesztin–izraeli összecsapásokban eddig legalább 226-an vesztették életüket, többségükben palesztinok. Eközben a palesztinok tisztségviselõk felújították kérelmüket, hogy egy ENSZ-erõ nyújtson védelmet a palesztin területek polgári lakosságának.


Román vízummentesség

Örülnének a próbaidõnek

Bukarest. Mihai-Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár üdvözölte azt a brüsszeli elképzelést, hogy az Európai Unió "próbaidõt" vezetne be a bolgár és a román polgárok vízummentes belépéséhez, mielõtt véglegesen feloldaná a vízumkényszert. A román sajtó jelentései szerint az Európai Bizottság szerda este ismertette a javaslatot az EU-tagállamok állandó brüsszeli képviselõinek. A román külügyi államtitkár emlékeztetett arra, hogy ilyen próbaidõt Görögország esetében is alkalmaztak az EU tagállamai. (MTI)


Jugoszláv kormányhatározat

Felújítják a kapcsolatokat

Belgrád. A Jugoszlávia és a nemzetközi közösség kapcsolatainak rendezését célzó lépésként a jugoszláv kormány úgy döntött: felújítja a diplomáciai kapcsolatokat azon négy nyugati országgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal, melyekkel az elõzõ, Szlobodan Milosevics jugoszláv vezetõ nevével fémjelzett kabinet megszakította viszonyát a tavalyi NATO-csapások másnapján, mert elsõsorban õket tette felelõssé a szövetségesek hadmûveletéért. (MTI)


Kofi Annan: Nem elég csak megbüntetni a latorállamokat

Kímélni az ártatlanokat

MTI-HÍR

New York. Kofi Annan ENSZ-fõtitkár szerint hatékonyabbá és igazságosabbá kell tenni a világszervezet által kirótt büntetõintézkedéseket. Annan olyan hathatós szankciók alkalmazását szorgalmazta szerdán New Yorkban, amelyek a bûnös rezsimek ellen irányulnak, ugyanakkor viszont megkímélik az ártatlan lakosságot. A fõtitkár szerint nem elegendõ az, ha az úgynevezett latorállamokat csak megbüntetik, mert ez nem fogja õket arra késztetni, hogy visszatérjenek a nemzetközi közösség által elfogadott magatartási szabályok talajára. A megbüntetett kormányzatok értésére kell adni, hogy magatartásuk megváltoztatása esetén a büntetések oldására számíthatnak: bízniuk kell abban, hogy a Biztonsági Tanács enyhíti, felfüggeszti vagy eltörli a szankciókat. Annan szerint csak ebben az esetben lehet sikerre számítani, máskülönben a büntetendõ államok elõtt nem lesz valódi ösztönzés arra, hogy igazodjanak a nemzetközi elõírásokhoz.


Nyolc országba látogat el

Cohen keleti körútja

El-Manáma. William Cohen, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere tegnap egyhetes, a tervek szerint nyolc országot átfogó közel-keleti körútja elsõ állomására, Bahreinbe érkezett. A miniszter elsõsorban a terrorizmusról szándékozik tárgyalni (egy hónappal ezelõtt 17 áldozata volt annak az öngyilkos merényletnek, amelyet Adenben követtek el az amerikai USS Cole hadihajó ellen). Cohen körútja során ellátogat az Egyesült Arab Emírségekbe, Kuvaitba, Ománba, Katarba, Szaúd-Arábiába, Jordániába, Egyiptomba és Izraelbe. (MTI)


Kurszk atom-tengeralattjáró

Bombákkal vigyáznak rá

Moszkva. Az orosz haditengerészet szerdán mélyvízi bombákat dobott le a Barents-tenger fenekén fekvõ Kurszk körzetében, s valószínûleg a jövõben is sor kerül ilyen akciókra, amelyek részét képezik az orosz atom-tengeralattjáró védelmének. Ezt az orosz Északi Flotta vezérkara közölte, hangsúlyozva, hogy a hajó által végzett bombavetésrõl – amelyet szerdán észleltek a norvég szeizmográfusok, csaknem negyven robbanást regisztrálva – a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen elõzetesen tájékoztatták a halászflottákat és más érdekelt szervezeteket. (MTI)


Biztonsági üveg helyett plexibõl készültek a vonatablakok

Alagúti oknyomozás

MTI-HÍR

Bécs. A Kitzsteinhornra vezetõ gleccservasút szombati tragédiájának helyszínén még egy testet találtak, s úgy vélik, hogy a kiégett szerelvény alatt három további áldozat van, azaz a halottak száma a hivatalos adatokkal ellentétben elérheti a 159 személyt – közölte tegnap a Neue Kronen Zeitung címû lap. A hivatalos közlés szerint még szerdán mind a 155 áldozat földi maradványait elszállították a helyszínrõl a salzburgi törvényszéki orvostudományi intézetbe. Kiderült, hogy a szerelvény alváza a vasút építése, 1974 óta volt üzemben, néhány éve, a felújításkor csak a kocsiszekrényeket cserélték le. Az ajtókat nem lehetett belülrõl kinyitni, noha a vasúton és a földalattikon ez a lehetõség biztosítva van. Az ablakok az apró szilánkokra törõ biztonsági üveg helyett a szinte törhetetlen plexibõl készültek. A szerelvényen nem volt tûzjelzõ, és csak a vezetõfülkékben volt kézi tûzoltó berendezés, és a szerelvényt nem lehetett leakasztani a vontatókötélrõl. Ha ez lehetséges lett volna, egy megfelelõen képzett vonatvezetõ a kocsit a kötélrõl leakasztva az automatikus fékek segítségével hátrafelé kicsúsztathatta volna a szerelvényt az alagútból, s bizonyára sok ember megmenekült volna – írták a tegnapi osztrák lapok.


Ma éjfélig várják a tengerentúlról érkezõ szavazatokat

Bush elutasító válasza

MTI-HÍR

Washington. George W Bush republikánus elnökjelölt szerda késõ este elhangzott nyilatkozatában visszautasította Al Gore demokrata elnökjelölt néhány órával korábban megfogalmazott javaslatait. Bush szerint káoszhoz vezetne, ha Florida összes megyéjében, eltérõ szempontok alapján kézi módszerrel újraszámolnák az elnökválasztási szavazatokat. Utalva azokra a szavazólapokra, amelyeket a gép nem értékelt érvényes szavazatként, és amelyeket különbözõ nézetû emberek vizsgálgatnak a kézi számlálás során, kijelentette: minél többször számolják újra ezeket a szavazatokat, az eredmény annál pontatlanabb lesz. Bush szerint már csak egy érdemi teendõ van hátra: a ma éjfélig érkezõ tengerentúli szavazatokat fel kell dolgozni. Azok eredményét hozzá kell adni az eddigi hitelesített adatokhoz, és mindezek alapján ki kell hirdetni az eredményt.


Nyugdíjba vonul Csiha püspök

Bukarest. Életkorára való hivatkozással nem vállal újabb püspöki mandátumot az Erdélyi Református Egyházkerület élén Csiha Kálmán püspök. – Anyaszentegyházunk rendje szerint a lelkipásztorok 70 éves korukban nyugdíjba mennek. Ez alól a rend alól nem akarok én sem kivétel lenni – fogalmazott a püspök. Csiha püspök nyugdíjba vonulását azután jelentette be, hogy az egyházkerület egyházmegyéinek többségében a kolozsvári Pap Gézát jelölték a püspöki tisztségre. (MTI)

Hillary Clinton Vietnamban

Hanoi. Hillary Rodham Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnökének felesége tegnap reggel, Bill Clinton elnököt néhány órával megelõzve, a vietnami fõvárosba érkezett. Az amerikai First Ladyt Nguyen Dinh Bin külügyminiszter-helyettes és a parlament külügyi bizottságának alelnöke, Nguyen Thi Kim Thoa asszony fogadta a repülõtéren. (MTI)

Földrengés, szökõár

Tokió. A Richter-skála szerinti 8-as erõsségû földrengés rázta meg tegnap délután a csendes-óceáni Pápua Új-Guinea térségét. A rendkívüli erejû rengést szökõár követte, de annak erejérõl és áldozatokról eddig nem érkezett jelentés. A pápua új-guineai hatóságok azonnal szökõárriadót rendeltek el, lakóhelyük elhagyására utasítva a mélyebben fekvõ települések lakóit. (MTI)

Hatan haltak meg Ankarában

Ankara. Hatan meghaltak és tizenheten megsebesültek kedden egy bombamerényletben a kurd lakosságú észak-iraki Erbíl egyik kávéházában. A támadásról Kurdisztán Demokratikus Pártjának egyik tisztviselõje számolt be tegnap, aki úgy vélte, hogy a támadással feltehetõen a több éve nyugalomban lévõ térség stabilitásának megingatására tettek kísérletet. (MTI)

Érvénytelenített mandátumok

Szarajevó. Boszniában az EBESZ a választási szabályok megsértése miatt érvénytelenítette a nacionalista Horvát Demokrata Párt (HDZ) 13 képviselõjelöltjének mandátumát. A választásokból kizártak közül három jelölt megválasztását azért érvénytelenítették, mert akadályozták a pártnál lefolytatandó könyvvizsgálatot. A másik tíz jelölt azért nem indulhat, mert a HDZ önkényesen népszavazást rendezett a horvátok körében a boszniai horvát közösség jogairól. (MTI)


CÍMLAP VÉLEMÉNY RÉGIÓ BELPOLITIKA KÜLPOLITIKA GAZDASÁG
MELLÉKLET KULTÚRA TÉMA PANORÁMA SPORT HOROSZKÓP
KEZDÔLAP ARCHÍVUM IMPRESSZUM VISSZHANG