Péntek, 2000. november 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 265. szám

Konferenciát szervezett a Mécs László Társulás az ombudsman intézményérõl

Komárom. "Az ombudsman a nép ügyvédje, ingyenes és sokkal gyorsabb, mint a bíróságok. Az állammal szemben képviseli a polgárok érdekeit, úgy is mondhatnám: õ a tüske az állam körme alatt" – szögezte le Kaltenbach Jenõ.

A Mécs László Társulás által Komáromban szervezett nemzetközi konferencián részt vevõ magyarországi ombudsman így folytatta: "Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, az emberjogi biztos nem az állam ellensége, hanem partnere. Érdeke és célja, hogy az állam jól mûködjön." Magyarországon három egyenrangú: egy általános és két szakosodott biztos látja el az ombudsmani teendõket, akik egymástól függetlenek, és Kaltenbach szerint mindenféle hatásköri vitáktól mentesek.
Miroslav Kusý egyetemi tanár hozzátette: az emberi jogok az új évezred küszöbén elõtérbe kerültek, és tiszteletben tartásuk vagy megsértésük mértéke alapján minõsítenek egy országot biztonságosnak vagy veszélyesnek. "Az emberi jogok védelme elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak" – hangsúlyozta Kusý. Miklósi Péter, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szóvivõje összegezte az ombudsman intézményének kialakítását célzó hazai lépéseket: született egy kormányhatározat, mely arra kötelezi Csáky Pált és Lubomír Fogast, a törvény-elõkészítõ tanács elnökét, hogy az alkotmánymódosítás parlamenti jóváhagyásától számított négy hónapon belül terjesszenek elõ törvényjavaslatot az ombudsmanról. Mivel az alkotmánymódosítás húzódik, sõt elõfordulhat, hogy ebben a megbízatási idõszakban nem kerül rá sor, felvetõdött az ombudsman intézményének alkotmánytörvényben való lefektetése. A. Nagy László, a parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának elnöke a jövõbeli szlovákiai ombudsman feladatait és hatásköreit vázolta fel. Elmondása szerint a leendõ biztos a közhatalom érvényesülésének folyamatában védi majd a polgárok jogait. "Elismerem, ez tág megfogalmazás, hiszen felöleli az államigazgatás valamennyi intézményét és formáját. Véleményem szerint ez mégis jó meghatározás, mert lehetõvé teszi, hogy a biztos minden alapvetõ jogban képviselhesse a polgárokat" – mondta A. Nagy.

Komárom. "Talán jó jel, hogy most itt vagyok ezen a szlovákiai konferencián, mert eddig ahol voltam – és ahol addig nem volt ombudsman –, hamarosan ott is létrejött az emberi jogi biztos intézménye – mondta Kaltenbach Jenõ magyarországi ombudsman. majd kissé csalódottan hozzátette: – A szervezõk megnyugtattak, hogy itt van mindenki, aki támogatja Szlovákiában az intézmény kialakítását, és nincs itt senki, aki ellenzi. Nehéz lesz most bárkit is meggyõznöm." (sza)

Az Élet szigetei nevû mozgalom célja: hárommillió korona a gyermekek ellátására

Pozsony. A több mint két hónappal ezelõtt indított, a gyermekek intenzív betegellátását segítõ – Élet szigetei – mozgalom számláján eddig 1 032 717 korona gyûlt össze. Az összeg a Danone, az Opavia és a Vitana Élet szigetei-matricával ellátott termékeinek eladásából, valamint magánszemélyek adományaiból származik. "Mindenki, aki megvásárolja a megjelölt terméket, hozzájárul a gyermekéleteket mentõ mûszerek árához. Az intenzív (gyermek)betegellátás legújabb koncepciója szerint azokat az egységeket is fel kell szerelni a gyors segítséget nyújtó mûszerekkel, amelyekkel 12-24 órán át stabilizálni lehet a kritikus állapotba kerülõ betegeket (18 éves korig). A tavalyi kampánynak köszönhetõen két kórház teljes életmentõ "szigetet" kapott, a harmadik intézetben a már meglevõ mûszereket egészítették ki. Október végéig az új mûszerek segítségével több mint 35 életveszélybe került gyermeket mentettek meg az orvosok.
Aki nem csupán a termékek megvásárlásával kívánja támogatni a humanitárius kezdeményezést, készpénzadományát a Gyermekalapítvány számlájára utalhatja: Istrobanka Bratislava, 10073-1315020/4900, variabilný symbol 777.

Globalizációellenes tüntetések – jelenleg 4 esetben folyik államügyészségi vizsgálat

Prága. Tíz újabb feljelentést tettek csehországi polgárjogi aktivisták ezen a héten a cseh rendõrség ellen a globalizációellenes szeptemberi prágai tüntetések kapcsán. A feljelentõk azzal vádolják a rendõröket, hogy visszaéltek jogkörükkel, és a tüntetések alkalmával letartóztatott személyeket bántalmazták. Ezzel az aktivisták által beadott feljelentések száma 24-re emelkedett. A rendõrség elismerte, hogy a hatóságok további mintegy 330 panaszt kaptak a rendõrség brutális fellépése miatt. A panaszlevelek döntõ többségét külföldi állampolgárok írták. Jirí Zábranský, a prágai államügyészség képviselõje szerint négy esetben folyik vizsgálat a rendõrség állítólagos törvénysértése ügyében. További 19 esetet súlyosnak minõsítettek az illetékes szervek, s ezeket a rendõrség ellenõrzõ osztálya vizsgálja. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy legalább nyolc prágai rendõrõrs gyanúsítható azzal, hogy nem a hatályos törvényeknek megfelelõen járt el a letartóztatott tüntetõkkel szemben. A polgárjogi aktivisták szakértõi, miután beszerezték a megfelelõ bizonyítékokat és vallomásokat, ellenõrizték hitelességüket, s újabb bírósági feljelentéseket készítenek elõ.

Prága. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank elleni szeptember végi prágai tüntetések alkalmával majdnem ezer személyt tartóztatott le a cseh rendõrség. Az elõállítottak egyharmada külföldi állampolgár volt. (m)

Némán tiltakoztak a nagymúltú intézmény tanulói

Rimaszombat. A tegnapi diáknapon diszkó helyett néma tüntetésen vettek részt a helyi mezõgazdasági és ipari szakközépiskola tanulói. Ján Stevko igazgató szerint a múlt héten Ján Sabo, a Besztercebányai Kerületi Hivatal oktatási osztályának munkatársa váratlanul bejelentette, megszûnik az iskola, s errõl tájékoztassa beosztottjait. Sabo szerint a helyi gimnázium költözik a szakközépiskola helyére, mivel a gimnázium épületét visszakapta egykori tulajdonosa, az egyház. Stevko ésszerûtlennek tartja a kerületi hivatal döntését, mivel az intézmény egyre népszerûbb a régióban. Jelenleg 400 diákja van, az elsõ osztályban 155-en tanulnak. A hír hallatán petíciós bizottság alakult, amely aláírásokat gyûjtött az iskola támogatására. A bizottság tagjai tegnap utaztak Besztercebányára, s több mint 10 ezer aláírást adtak át a kerületi hivatal vezetõinek. A diákok tegnap délutánra diszkót terveztek, de szerdán módosították elképzelésüket: négy autóbuszt fogadtak, és néma tiltakozást tartottak a kerületi hivatal épülete elõtt. Az iskolát 1884-ben alapították, s azóta folyamatosan mûködik. (fo)

Keresztények javaslata a családtörvény módosítására

Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom legújabb, a családtörvényt módosító javaslata szerint a gyermekotthonban elhelyezett gyermekeket az eddigi 6 helyett már 3 hónap után adoptálni lehetne. A javaslat szerint, ha a biológiai szülõk 3 hónapig nem jelentkeznek, már engedélyezni kellene az örökbefogadást, mert így nagyobb az esélye annak, hogy pótszülõt találnak. Jelenleg több mint 6 ezer gyerek van gyermekotthonban. Évente egy gyerek eltartása 130-160 ezer koronájába kerül az államnak. A kereszténydemokraták szerint mindenképpen arra kell törekedni, hogy a gyermekek többsége kerüljön igazi családba, mert az otthonban nevelkedõk 80%-a nem tud késõbb beilleszkedni a társadalomba.

Csak a közigazgatási reform állíthatja meg a folyamatot

Nyitra. A Nyitrai kerület településeinek 87%-át kis falvak teszik ki, de a lakosságnak csak az 51%-a él ezekben a községekben. Az elnéptelenedés okai a megélhetést biztosító földmûves-szövetkezetek csõdjében keresendõk, mert a fiatalok a munkalehetõségek miatt tömegével költöztek be a városokba. Ez a trend fõleg Nyitra környékén erõteljes, a déli járási székhelyekre már nem annyira jellemzõ. Akad olyan falu, ahol a 70-es években még 800-an éltek, ma pedig alig 400 lakosa van, és a helybeliek 70%-a nyugdíjas. A kerületi statisztikai hivatal elemzése szerint a vidék további elnéptelenedését csak a közigazgatási reform és általa a hatásköröknek, valamint a pénz felhasználásának az önkormányzatokra való átruházása tudná megállítani. Átfogó vidékfejlesztési koncepciókat már csak azért is nehéz készíteni, mert a falvak 50%-a még területfejlesztési tervekkel sem rendelkezik, így az utóbbi években sok helyen az építkezés és a közmûvesítés is rendezetlenül, a környezetvédelmi elõírások figyelembevétele nélkül zajlott. (vm)

Közvélemény-kutatás az ország uniós csatlakozásáról

Pozsony. Szlovákia EU-csatlakozását mindenekelõtt a kormánykoalíciós pártok hívei tekintik szükségesnek. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió potenciális választóinak 94 százaléka van meggyõzõdve arról, hogy elengedhetetlen az ország felvétele az Európai Unióba. A további sorrend: Demokrata Párt – 91%; Magyar Koalíció Pártja – 85%; Polgári Egyetértés Pártja – 76%; Kereszténydemokrata Mozgalom – 74%; Demokratikus Baloldal Pártja – 74%; Stred – 72%; Smer – 69; Szlovák Nemzeti Párt – 53%. Csupán a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szimpatizánsai nem kívánják az EU-tagságot, ugyanis csak 42 százalékuk szeretné. Ez derül ki a Közvélemény-kutató Intézet által október végén készített felmérés eredményeibõl. A tagság a 18–24 és a 40–49 évesek körében örvend a legnagyobb támogatottságnak (70-70%), a legkisebbnek a 60 évesnél idõsebbek táborában (45%). A végzettségi szint emelkedésével arányosan nõ a csatlakozás támogatása: alapfokú végzettségûek – 45%; felsõfokú végzettségûek – 82%. Amagyarok 79 és a szlovákok 60%-a szerint szükséges a belépés. Az MVK felmérésének eredményei szerint a lakosság 76,4%-a támogatja az EU-tagságot, az országnak a NATO-ba való belépését pedig a polgárok 48,5 %-a kívánja.

Elõbb-utóbb a munkaadók is megtanulják, hogy korrekt módon kell bánni az alkalmazottakkal

Mindenki retteg a munkanélküliségtõl, ezért sokan hajlandók némán elviselni fõnökük packázását, embertelen megnyilvánulásait, sõt az ebbõl következõ gyomorfekélyt és egyéb bajokat is. Lehet ez ellen tenni valamit? A sokakat érintõ kérdésre az ismert pozsonyi jogásztól, Pavol Hagyaritól kértünk választ.

Milyenek az esélyei annak az alkalmazottnak, aki bepereli felettesét azért, mert tartós egészségi panaszait (gyomorfekélyét, súlyos depresszióját stb.) a tõle elszenvedett bánásmódnak, a munkahelyi stressznek tulajdonítja?
Ebben az esetben nem munkahelyi balesetrõl vagy foglalkozási betegségrõl van szó, ahogy azt a munka törvénykönyve tartalmazza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatót ne terhelné felelõsség abban az esetben, ha a közvetlen felettes pszichikai nyomásgyakorlással vagy egyéb módon egészségkárosodást okoz beosztottjának. A munka törvénykönyve és az idevonatkozó nemzetközi dokumentumok lehetõséget adnak a munkaadó beperlésére, ám itt van egy elsõdleges feltétel: be kell bizonyítani, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn a munkavégzés és a felmerült egészségi problémák között. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottnak bizonyítékokkal – orvosi jelentéssel, igazolással stb. – kell alátámasztania, hogy megromlott az egészségi állapota, és ugyancsak bizonyítani kell tudnia, hogy azt ki okozta. A bizonyítás tehát az alkalmazott feladata. Az egészségi állapotban bekövetkezett változások bizonyítása orvosi igazolással valószínûleg nem ütközik nagyobb nehézségekbe, bonyolultabb viszont az okozó személyének tényszerû bizonyítása. Ilyenkor a házastárs, a közeli hozzátartozók és a munkatársak tanúvallomása is számításba jöhet. Noha bonyolultabb esetrõl van szó, vannak bizonyos jogi normák, amelyek ilyenkor alkalmazhatók. A munka törvénykönyve szerint a vezetõ beosztású dolgozó alapvetõ kötelességei közé tartozik a kedvezõ munkafeltételek kialakítása, a munkabiztonság és az egészségvédelem biztosítása. Ebbõl következik a munkaadó általános felelõssége, amelyet a munka törvénykönyvének 187. paragrafusa taglal. Az elsõ bekezdés kimondja, hogy a munkáltató felel azokért a károkért, amelyek az alkalmazottat munkaköri feladatainak végzése közben vagy ebbõl eredõen érik azáltal, hogy a munkaadó elmulasztja jogi kötelezettségeit, vagy tudatosan vét a tisztességes viselkedés és a polgári együttélés elvei ellen. Ha ez bizonyítást nyer, az alkalmazottat kárpótlás illeti meg az elszenvedett károkért (jövedelemkiesés vagy -csökkenés, megnehezített társadalmi érvényesülés, anyagi kár kompenzálása, gyógykezelési költségek, fájdalomdíj, esetleg a nyugdíj és az eredeti átlagbér közti különbség megtérítése), a munkaadó vagy a felettes ellen pedig büntetõeljárás indítható.
Nem nehéz idegileg kikészíteni valakit, annál nehezebb ezt bebizonyítani. Ráadásul nem valószínû, hogy a helyüket féltõ munkatársak hajlandóak az embertelen fõnök ellen tanúskodni.
Ha tanúskodniuk kell, a munkatársak kötelesek igazat mondani, semmit nem elhallgatni a bíróság elõtt, ellenkezõ esetben büntetõeljárás indítható ellenük.
A szlovák joggyakorlat figyelembe veszi a külföldi precedenseket? Angliában ugyanis nemrég nagy összegû kártérítésre ítélték azt a céget, amelynek egyik vezetõ beosztású dolgozója sorozatos stresszhelyzeteket idézett elõ, s ennek következtében az egyik beosztott huzamosabb ideig ideggyógyászati kezelésre szorult.
Lehet ugyan ilyen esetekre hivatkozni, de ennek nincs kötelezõ érvénye. Nálunk a legfelsõbb bíróság döntései sem precedens értékûek, bár a gyakorlatban a bíróságok figyelembe veszik õket. Ha dolgozónk nem jár sikerrel a járási és a kerületi bíróságon, elmehet egészen az alkotmánybíróságig, s ha még ott sem rendezõdne megelégedésére az ügy, a strasbourgi Nemzetközi Emberi Jogi Bírósághoz fordulhat.
Ki viseli a perköltségeket?
Szlovákiában az viseli a perköltségeket, aki elveszti a pert.
Ezek szerint azok, akik épp a munkaadójuk jogtalan eljárása következtében váltak munkanélkülivé, s így nincs pénzük, jobb, ha nem is fordulnak bírósághoz?
Az egészségkárosodással kapcsolatos kártérítési perek kezdeményezõi mentesülnek a perköltségektõl. Mivel általában bonyolult ügyekrõl van szó, az alkalmazottat képviselõ jogász megegyezhet védencével, hogy a per sikeres kimenetele esetén megkapja a kártérítés összegének egy bizonyos hányadát. Mi általában ezt a gyakorlatot követjük, mert tudjuk, hogy ezeknek az embereknek nincs pénzük, a jogsegély viszont õket is megilleti.
Volt rá eset, hogy az alkalmazott egy számára hátrányos fõnöki döntésrõl értesülve a munkahelyén infarktust kapott. Ilyenkor, azt hiszem, nem okoz gondot az ok és okozat közti összefüggés bizonyítása.
Az infarktussal kissé más a helyzet. De nem kizárt – és Szlovákiában már voltak ilyen esetek –, hogy az infarktust munkabalesetnek minõsítik. Ilyenkor kikérik az orvosszakértõ véleményét, és bizonyítani kell, hogy az infarktus konkrét munkavégzés következtében lépett fel, tartós, túlzott megterhelés, rendkívüli teljesítmény okozta. Lehet, hogy a vezetõ hátrányos döntése csak utolsó csepp volt a pohárban, és a valós okok másutt keresendõk. Az illetõ például dohányzott, ivott, egészségtelen életmódot folytatott.
Ezek szerint egy ülõfoglalkozású dohányosnak nincs esélye megnyerni a pert.
Ezt nem állítom, csupán hangsúlyozni szeretném, hogy a bíróság alaposan mérlegeli mindazokat a körülményeket, amelyek infarktushoz vezethetnek. Be kell bizonyítani, hogy az infarktust a tartós stressz vagy a rendkívüli munkamegterhelés okozta. Ha ez sikerül, nem kizárt, hogy az infarktus munkabalesetnek minõsül, amiért a munkaadót terheli a felelõsség, az alkalmazott pedig kártérítésre jogosult.
Hány évig tarthat egy ilyen per?
Másfél-két évig, de jóval hosszabb ideig is.
Az alkalmazottak túlnyomó többsége nem pereli be a fõnökét vagy a munkáltatót, ha jogtalanul járt el vele szemben, mert fél.
Pedig itt épp az a fontos, hogy az emberek ne féljenek, és éljenek az adott jogi lehetõségekkel. Ha egyre többen fordulnak majd jogos panaszukkal a bírósághoz, elõbb-utóbb a munkaadók is megtanulják, hogy korrekt módon bánjanak az alkalmazottakkal.

Rudolf Schuster elnök a jóváhagyásra váró húsz törvénybõl tegnap tízet írt alá

Kassa. Szóvivõje szerint Rudolf Schuster államfõ kitûnõ egészségnek örvend, és alig várja, hogy munkába álljon. Az elnök vasárnap érkezik vonattal Pozsonyba, ahol kedden már fogadja Thomas Klestil osztrák államfõt, szerdán pedig Jeruzsálem fõpolgármesterével találkozik, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezik Szlovákiába, és akivel Schuster még kassai fõpolgármester korából jó kapcsolatokat ápol. Pénteken az államfõ Monacóba utazik, hogy átvegye a Crans Montana Forum alapítvány évente odaítélt díját. Az elismerést a békéért, demokráciáért és a nemzetközi együttmûködés elõsegítéséért kapja az államfõ, aki ezáltal többek közt Soros Györgygyel, Václav Klausszal, Hasszán jordániai királlyal, Göncz Árpáddal és Boutros Boutros-Ghali egykori ENSZ-fõtitkárral kerül egy társaságba. Rudolf Schusternek várhatóan a lichtensteini herceg vagy Albert monacói herceg adja át a fontos díjat.
Az elnöki iroda tájékoztatása szerint az államfõ kassai otthonában sem unatkozott, a jóváhagyásra váró húsz törvénybõl tegnap tízet írt alá. Három törvényt egyelõre problémásnak ítélt, ezek egyike a bírósági tárgyalások költségeit, a másik a kettõs párttagságot, a harmadik pedig a végrehajtói jogköröket szabályozza. Ez utóbbit az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta, méghozzá ugyanazokból az okokból, mint amelyekre hivatkozva az államfõ visszautalta a parlamentbe
Jozef Leikert szóvivõ tájékoztatott arról a szerzõdésrõl is, amelyet néhány nappal ezelõtt írt alá az egészségügyi minisztérium, a védelmi tárca, az Általános Egészségbiztosító és az elnöki iroda. A szerzõdés az államfõ egészségérõl való gondoskodást szabályozza. Schuster egyébként a közeli napokban választ magának kezelõorvost három jelölt közül.
Az elnök pozsonyi gyógykezelésének körülményeit vizsgáló nyomozók a jövõ hét folyamán hallgatják ki az elnök gyermekeit. Az elnök tanúként és károsultként való kihallgatásának dátuma még nem ismert.

Liberalizálódó sörexport

Pozsony. Lubomír Harach gazdasági miniszter szerint jövõre még hatályban marad az 532 ezer hektoliternyi cseh sör szlovákiai exportjának kvótája, ez a rendelkezés azonban fokozatosan veszít értelmébõl. A sörkereskedelem teljes liberalizációja 2002-tõl válik valóra. Rámutatott, az idei évre megszabott 519 ezer hektónyi exportlehetõséget a cseh kereskedõk csupán 55 százalékban használták ki. A cseh–szlovák vámunió tanácsának tegnapi ülése után továbbra is úgynevezett érzékeny áru minõsítést kap a cukor. Harach szerint a cseh fél nem ellenezné a szlovák kivitel fokozását. A kvótát 5000 tonnában határozták meg, ami alatta marad a hazai exportlehetõségeknek. Szlovákia Prágával szemben 7,6 milliárdos kereskedelmi többletet mutatott ki az év elsõ 9 hónapjában. (sárp)

November 17-e legyen államünnep – kérik a demokraták

Pozsony. A Demokrata Párt és a Polgári Demokrata Ifjúság nevû szervezet szeretné elérni, hogy november 17-ét nyilvánítsák államünneppé. A szlovák demokrácia formálódásának két alappillére az 1944-es szlovák nemzeti felkelés és az 1989-es novemberi forradalom. Ezért szerintük november 17-re is hasonló tiszelettel kellene emlékezni, mint a sznf-re. Minden országnak tisztelnie kell azokat az eseményeket, melyek pozitívan változtatták meg történelmét. Ezért a két szervezet ma emlékestet tart a fõvárosi Sznf téren, ahol a 11 évvel ezelõtti történések 3 fontos résztvevõje, Fedor Gál, Anton Popovic és Ján Langos is beszélni fog. Csehországban idén vált államünneppé november 17-e. Az ország négy legmagasabb rangú politikusa gyertyát gyújt a prágai Národní trídán, ahol 11 évvel ezelõtt a rendõrség elõször lépett fel a békésen tüntetõkkel szemben. A Szlovák Kommunista Párt szerint november 17-e öngyilkossági hullámot, nemi betegségeket és szegénységet hozott az országra, ezért ezt a napot fekete betûvel kellene jelölni a naptárakban. (s, t, ú)

Rendeletben utasíthatják a lakosokat az osztályozásra

Pozsony. A kabinet jóváhagyta az európai uniós csatlakozás szempontjából rendkívül fontos, hulladékokról szóló jogszabályt. Miklós László környezetvédelmi miniszter szerint a tárcát ért uniós kritikák fele ezt a területet érintette. A törvény legjelentõsebb eleme, hogy új pénzügyi eszközöket vezet be a hulladékgazdálkodásba. Számol a hulladék-újrahasznosítási alap létrehozásával. Az alap kereteibõl fedezik majd az újrahasznosítás, a hulladékgyûjtés és -kezelés kiadásait. Változást jelent az is, hogy ezentúl minden polgár hulladék-elõállítónak számít. Az önkormányzatoknak joguk lesz kötelezni a lakosságot, hogy bekapcsolódjon az osztályozott hulladék gyûjtésébe, és az illegális hulladéklerakatokért bírságot is kiróhatnak. A miniszter tájékoztatása szerint 180-nal növelni kell az államigazgatási alkalmazottak számát, ami a költségvetésre 47 millió koronás megterhelést jelent. A jogszabály március 1-jén lép életbe.
A kabinet ugyancsak elfogadta az Eximbank jövõ évi költségvetését. Az intézmény elnöke, Michal Borgula elmondta, a bank kénytelen lesz nagyobb mértékben támaszkodni a belsõ átszervezésre. A biztosítási kockázatok fedezésére 40%-kal kevesebbet fordítanak, a megtakarítást pedig az exportot támogató hitelekre fordítják. A kabinet nem támogatja azt a javaslatot, hogy a bank külföldi forrásokból növelje költségvetési keretét, s hogy a privatizációból származó haszonból is részesedjék. Az Európai Bizottság országjelentésével kapcsolatban elfogadott nyilatkozatban a kabinet kötelezi magát az alkotmánymódosítás mielõbbi elfogadására és a közigazgatási reform beindítására. (szamó)

RÖVIDEN

Pozsony. A Smer versenyt hirdetett a fõiskolások között, amelynek fõdíja parlamenti képviselõi hely. Robert Fico elmondta, ennek segítségével szeretnének új embereket bejuttatni a politikába, s így elkerülni, hogy a legügyesebb fiatalok kivándoroljanak az országból. A gyõztest a Smer felveszi választási listájára, s így bejuthat a parlamentbe anélkül, hogy be kellene lépnie a pártba. Fico visszautasítja azokat a vádakat, hogy a versenyt csak népszerûség-hajhászásból hirdették meg. (SITA)

Hybbe. Tegnap átadták a forgalomnak a Hybbe–Vázsec közti 10,66 kilométeres autópálya-szakaszt. Ezzel teljessé vált az Ivachnovát Vázseccel összekötõ 45 kilométeres autópálya, melyet még 1972-ben kezdtek el építeni. Az egész szakasz 5,8 milliárd koronát emésztett fel. Az út annak az 5-ös számú nemzetközi útvonalnak a része, mely Nyugat-Európát köti össze Kelet-Európával. A további szakaszok építésére EU-pénzeket is szeretnének felhasználni. (SITA)

Pozsony. A HZDS további 3 törvénymódosítással kapcsolatban kíván az alkotmánybírósághoz fordulni, hogy az mondja ki a módosítások alkotmányellenességét. Katarína Tóthová szerint a párt utolsó beadványa már több mint egy hónapja a bíróságon van. Ebben kifejtették, hogy alkotmányellenes az ifjúsági és gyermekalapról szóló törvény, mely szerint a korábban létrejött egyezményeket 6 hónapon belül fel kell újítani, különben érvényüket vesztik. (SITA)

Pozsony. A kormány tegnapi ülésén visszahívta médiatanácsának tagjait, s helyükre újakat nevezett ki. A tanács új alelnöke Zuzana Mistríková, a független rádió- és tévéadók szervezetének titkára lett. A tanács új tagjai között szerepel Alexej Fulmek, a Petit Press Kiadó igazgatója. Az újságírók szindikátusa nevében a rádió magyar adásának szerkesztõjét, Lacza Tihamért nevezték ki. (TA SR)

Pozsony. Milan Kòazko vezetésével a kulturális minisztériumban találkoztak tegnap a Szlovák Televízió, a Szlovák Rádió és a minisztérium munkatársai, s a két intézményrõl szóló törvények módosításáról is tárgyaltak. A legsürgetõbb gond pénzügyeik, gazdasági helyzetük stabilizálása. A törvénytervezet a tárgyalások alapján lesz kidolgozva, ezért az elkövetkezõ hetekben tovább folynak majd az egyeztetések. (ú)

Pozsony. A Demokrata Párt az alkotmánymódosítási vitában beterjeszti, hogy szó szerint szerepeljen az alkotmányban: a parlamenti ciklust népszavazással nem lehet megrövidíteni. A DS pontosítaná a népszavazásról szóló passzust, hogy egyértelmû legyen, a referendumon született döntés a parlament számára milyen esetekben kötelezõ érvényû. (SITA)

Pozsony. Szervezési okok miatt elmarad a Magyar Koalíció Pártja által november 25-ére Rimaszombatba meghirdetett értelmiségi találkozó. A tanácskozásra késõbb kerül sor; hogy mikor, arról az érdeklõdõket írásban értesítik. (ú)

Pozsony. Csáky Pál emberjogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes, valamint Pavol Hrusovský, a parlament alelnöke ma Besztercebányára látogat, hogy a püspöki hivatalban a kormány nevében visszaszolgáltassa Rudolf Baláz megyés püspöknek az elõzõ kabinet mûködésének idején kalandos utat megjárt oltárképet. Mint ismeretes, a hatóságok októberben lezárták a vizsgálatot a botrányos képügyben, amellyel a Meciar-kormány titkosszolgálata diszkreditálni akarta a püspököt és a katolikus egyházat. (ú; s)

Kassa. Továbbra is válságos a gercselyi három roma gyermek állapota. Mint ismeretes, mindhárman vasárnap égtek meg, amikor édesanyjuk távollétében kigyulladt az a viskó, amelyben laktak. Mivel mind túlélték a legkritikusabb elsõ 72 órát, már lehet reménykedni, hogy életben maradnak. Az orvosok a légutakat próbálják rendbe hozni, a gyermekek folyamatosan vérplazmát és infúziót kapnak. (TA SR)

Pozsony. Stefan Harabin visszautasítja a személyes felelõsséget a cernák-ügy bírósági tárgyalásának elhúzódása miatt. Azon a problémán, hogy az ezzel foglalkozó bírók más ügyekkel is le voltak terhelve, akárcsak a legfelsõbb bíróság elnöke, szabad akaratából nem változtathat, mert ezzel túllépné kompetenciáit. Mint mondta, ha egy bírói testület megkap egy ügyet, nem lehet tõle azt csak úgy elvenni, s a cernákkal foglalkozónak is elõször be kellett fejeznie az elõzõ ügyeket. (SITA)

Szenc. Bomba robbant egy autóban tegnap, valamivel éjfél után a Pozsonyi utcában. Az autó tulajdonosa, miután a detonáció hangjára kifutott lakásából, már csak egy távozó sötét gépkocsit látott. A robbanóanyagot a gépkocsi motorháza alá rejtették. Tegnapelõtt hajnalban Pozsonyban kigyulladt egy Daewoo Matiz. A rendõrség szerint szándékos gyújtogatás történt. (SITA)