Hétfô, 2000. november 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 261. szám

A 816 254 leadott voks közül 798 487 volt érvényes – a résztvevõk 92,74%-a igennel, 4,8%-a nemmel válaszolt a szombaton feltett kérdésre

Pozsony. A szombati népszavazáson a lakosságnak mindössze a 20,03 százaléka járult az urnákhoz, azaz a referendum érvénytelen volt.

A 816 254 leadott szavazat közül 798 487 volt érvényes; a szavazók 92,74%-a válaszolt igennel, 4,8% pedig nemmel a népszavazás során feltett kérdésre. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt által kezdeményezett mostani referendum már a negyedik volt Szlovákia történetében, s úgy, mint az elõzõ három, szintén érvénytelen lett. A népszavazás az adófizetõk 200 millió koronájába került.
A Kiszucaújhelyi járásban járultak a legtöbben az urnákhoz: a választópolgárok 46,23%-a, de ezzel még ott sem érték el a szükséges 50%-ot+1 szavazatot. A legkevesebb polgár a Dunaszerdahelyi járásban szavazott: mindössze 1,17%-os volt a részvétel.
Az újabb drága cirkuszt kezdeményezõ Vladimír Meciar volt miniszterelnök feleségével és Magda lányával a pozsonyi Mély úti szavazóhelyiségben voksolt. Közvetlenül a szavazás után még úgy gondolta, 50% körüli lesz a részvétel, de rögtön hozzátette, az érvénytelen népszavazásból sem pártja, sem õ nem von le személyes következtetéseket.
A Meciar-féle mozgalom elképzelhetõnek tartja, hogy az alkotmánybíróságon megtámadja a népszavazás eredményét. Jozef Bozík azt állítja, hogy az államigazgatási szervek több helyen megsértették a törvényt, mivel nem tájékoztatták megfelelõen a lakosságot a népszavazás helyérõl és idõpontjáról. A mozgalom alelnöke szerint több szavazóhelyiségben "megfélemlítették a szavazókat, mert felírták a nevüket".
Bugár Béla lapunknak nyilatkozva elmondta: az ellenzéki pártoknak le kellene vonniuk a következtetést abból, hogy híveik többsége nem ment el a népszavazásra, ami anynyit jelent, hogy õk nem akarják leváltani a Mikulás Dzurinda vezette kormányt. Az MKP elnöke úgy érzi, a kormánykoalíció kapott még egy esélyt a polgároktól, de a ciklus második felében már komolyan a kormányprogram prioritásaira kell összpontosítani a figyelmet, tehát befejezni a megkezdett, valamint megindítani a tervezett reformokat.
Mikulás Dzurinda szerint Szlovákia tegnapelõtt jól vizsgázott demokráciából, s távol maradásukkal a polgárok az EU-csatlakozási folyamat folytatásáról is döntöttek. Elmondta, nem keveri össze az alacsony részvételt nem tekinti a kormány feltétel nélküli támogatásával. Hangsúlyozta: a kabinetnek éreznie kell, hogy a kormányprogramot következetesebben kell teljesítenie, ezért a kormányfõ hamarosan aktív kampányba kezd a regionális és kisebbségi nyelvi charta, valamint az alkotmánymódosítás mihamarabbi elfogadásáért. Úgy érzi, a népszavazás egy emberrõl, nem pedig Szlovákiáról szólt.
A referendum a Polgári Szem nevû szervezet szerint korrekt és átlátható volt. Többnyire nem a szavazási bizottságok, hanem a voksolók hibáztak, amikor például többen akartak szavazni egyszerre.Hans Peter Martin, az EU és Szlovákia közös parlamenti bizottságának társelnöke rámutatott: a sikertelen népszavazásnak köszönhetõen fellélegezhetnek a kontinens demokratikus államai. (ú; na)

Pozsony. A nagyrészt magyarok által lakott falvakban – például Lénártfalán, Tajtiban, Péterfalán, Felsõvályon, Ipolynyéken, Inámban, Kóváron, Ipolyvarbón, Szécsénkén, Kétyen, Persén, Kiskovácsvágásán, Várhosszúréten, Hárskúton, Lucskán, Mellétén, Jabloncán – egyetlen polgár sem jelent meg az urnák elõtt. A legnagyobb részvételi arányt Gömörhegyvégen tapasztalták, ahol a 28 választásra jogosult polgár közül 26-an adták le szavazatukat. Több településen – a Rimaszombati járásban levõ Dobfeneken, a Szenci járásban található Boldogfán, Egyházfán, Võkön, a Nagykürtösi járásban levõ Harasztiban, Ipolykeszin és Szécsénkovácsiban, valamint a Rozsnyói járásban található Körtvélyesen csak egy-egy szelvényt találtak az urnában. Ez olyan településeken volt tapasztalható, ahol az ellenzéki pártok más községbõl delegáltak tagot a választási bizottságba.
A Galántai járásban levõ Nemeskürtön két helyi lakos államfõt szeretett volna választani. Nem derült ki, hogy az idõs urakat az amerikai elnökválasztás, vagy az elfogyasztott alkohol tévesztette-e meg, de végül megelégedtek a népszavazással is. Az érsekújvári járási népszavazási bizottság feleslegesnek tartja a nagykéri polgármester elleni feljelentést, mert azt mondta a helyi választási bizottság sorsolásán, hogy nincs szükség alelnökre, elég lesz az elnök a bizottságban. A polgármesternek nincs hatalma a testület felett, így késõbb megválasztották az alelnököt is. Radosovcében egy lakos fel akarta jelenteni a választási bizottságot, mert szerinte túl gyakran mozogtak a kocsma környékén a mobil szavazóurnával. Késõbb kiderült, hogy az ivó környéki lakosok közül többen kérték az otthoni szavazást. (t; ú)

Wolfgang Schüssel kancellár kétnapos állami gyászt rendelt el a Kitzsteinhornra vezetõ, drótkötél vontatású vasút szombati katasztrófája miatt

Bécs. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár Thomas Klestil államfõvel egyetértésben kétnapos állami gyászt rendelt el a Kitzsteinhornra vezetõ, drótkötél vontatású vasút szombat reggeli katasztrófája miatt. A halálos áldozatok száma 170-180 körül van, kórházba 18 személy került. Õket füstmérgezés, véraláfutások, illetve sokkos állapot miatt kezelték, hármukat már hazaengedték. A túlélõk elmondták: egy nagyon erõs férfi ütötte ki síbotjával az egyik ablakot, azon tudtak kimászni. Többen a pálya mentén lefelé indultak el (õk kilencen menekültek meg), mások felfelé mentek, õk – akárcsak az ellenkezõ irányba haladó (vélhetõen üres) szerelvény vezetõje, és a felsõ állomáson tartózkodók közül hárman – valószínûleg füstmérgezésben haltak meg. Eltérõ állítások hangzottak el arról, hogy az elsõ alpesi, drótkötél vontatású földalatti szerelvénye hol és a pálya mely szakaszán gyulladt ki. Valószínûleg az alagút alsó bejáratától mintegy 600 méterre történt, s a mentõegységeket 9.10-kor értesítették. A tûz az egyik szemtanú szerint a vezetõfülkében keletkezett, s azonnal kikapcsolt a pálya áramellátása. A vonat vezetõje még néhány percig kapcsolatban állt a felsõ állomással, ahonnan azt az utasítást kapta, hogy nyissa ki az ajtókat. A kapcsolat percek múlva megszakadt. Késõ délutánig nem lehetett eljutni a katasztrófa színhelyéig, noha a pályaalagút mellett külön kiszolgáló alagút is rendelkezésre áll. A katasztrófa annál is inkább rejtélyes, mert a vasutat a tervezõk a legkülönfélébb biztonsági berendezésekkel látták el. Az ARD televízióban megszólaltatott mûszaki szakértõ lehetségesnek nevezte, hogy külsõ robbanás, illetve robbantásos merénylet okozta a katasztrófát. Katasztrófakronológia a 2. oldalon. (m; ú)