Csütörtök, 2000. november 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 258. szám

A kormány elégedett – elégtelent csak az MKP által javasolt prioritások kaptak

Pozsony. Kettesre értékeli saját kétéves tevékenységét a Dzurinda-kormány, az osztályzatot az egyes tárcák érdemjegyeinek átlaga adja. A kormány idei 22 prioritása közül elégtelent kapott az MKP által javasolt két pont, a nevesítetlen földek kérdésének rendezése, valamint a magyar pedagógusképzés megoldásának teljesítése.

Ennek ellenére a kormány kétéves mûködését a tegnapi kormányülésen a kabinet nagyon pozitívan értékelte. Mikulás Dzurinda kormányfõ kijelentette, egyre nagyobb kedvet érez ahhoz, hogy a következõ parlamenti választásokon is megmérettesse magát. Dzurinda nem tervez személyi változásokat a kormányban, mert a mulasztásokért nem az egyes miniszterek, hanem a pártok a felelõsek. Mint mondta, a nevesítetlen földek és a magyar pedagógusképzés kérdésérõl tovább folytatják a koalícós tárgyalásokat, mégpedig olyan módon, hogy biztosítsák az alkotmánymódosításhoz szükséges szavazatokat. Annak ellenére, hogy a közigazgatási reform elõkészítése terén hatalmas a lemaradás, Dzurinda meggyõzõdését fejezte ki, hogy legkésõbb a jövõ év januárjában sikerül meghozni a megyékrõl és a megyei parlamentekbe történõ választásokról szóló törvényt. Szerinte ez talán a SNS-en kívül az összes parlameni párt érdeke, hiszen Szlovákia az egyetlen olyan állam, amely az EU-ba való felvételét kéri, miközben az országban nem léteznek magasabb szintû önkormányzatok. Nagyon helyes döntésnek nevezte a közmunkások alkalmazásáról szóló határozatot, amit a jövõben is folytatni akarnak.
A kabinet az egyes feladatok teljesítését négyfokozatú értékskálán fejezte ki: 1 – teljesítve, 2 – inkább teljesítve, mint nem, 3 – inkább nem teljesítve, mint teljesítve, 4 – nem teljesítve. A prioritások szerinti értékelés: A romák integrációja a társadalomba – 2. A közigazgatási reform megkezdését segítõ határozatok – 2. A régiófejlesztést segítõ határozatok – 2. A külföldi beruházásokat elõsegítõ makroökonómiai mutatók javítása – 1. A bankok restrukturalizációja – 1. A jövedelemadók csökkentése, a pénz- és vámügyõrség munkájának javítása – 1. Az elõzõ privatizálások felülvizsgálata – 1. A Szlovák Távközlési Vállalat privatizálása – 2. Az államkötvények kérdésének rendezése – 1. A tárcákon belüli reformok, elsõsorban az iskolaügyben, az egészségügyben és a szociális ügyek terén – 2–3. A mezõgazdaság támogatási rendszerének közelítése az EU-normákhoz – 2. 12,5 ezer lakás átadása – 1. A politikai hátterû bûncselekmények kivizsgálása – 2–3. A NATO-csatlakozás elõkészítése – 1. Az EU-csatlakozási folyamatban csökkenteni a visegrádi csoporton belüli lemaradásunkat – 1. OECD-tagság – 1. Befejezni a cseh–szlovák vagyonelosztást – 1. A Vatikánnal való államközi szerzõdés megkötése – 2. Munkalehetõségek teremtése – 2. A nevesítetlen földek tulajdonviszonyainak rendezése – 4. Pedagógusképzés a magyar tannyelvû iskolák számára – 4. Érdemes megjegyezni, hogy míg a kormány 2-est adott önmagának, a polgárok 3-asra vagy 4-esre értékelik munkáját. (gl)

Az Európai Bizottság szerint Szlovákia mûködõ piacgazdasággal rendelkezõ országgá vált

Pozsony. A tegnap nyilvánosságra hozott országértékelõ jelentésben az Európai Bizottság megállapította: Szlovákia mûködõ piacgazdasággal rendelkezõ országgá vált.
Az Európai Bizottság (EB) azt is közölte az integrációra váró országokkal, hogy a belépési tárgyalások már 2002 folyamán megkezdõdhetnek azokkal, akik az összes feltételnek eleget tesznek. Ez pedig azt eredményezhetné, hogy az Európai Unió még 2002-ben új tagokkal bõvülhetne. Az EB felszólította az úgynevezett helsinki csoport tagjait (köztük Szlovákiát), hogy minél hamarabb bocsássák a bizottság rendelkezésére azokról a csatlakozási fejezetekrõl készült jelentéseket, amelyekben a legfelkészültebbnek érzik magukat, hogy a felkészültség mértékének elbírálása után azokról még a jövõre megkezdõdhessenek a tárgyalások.
Walter Rochel, ez EU pozsonyi nagykövete rámutatott: az országjelentés legfontosabb eleme éppen a piacgazdaságot elismerõ kitétel, hiszen tegnap 12 másik ország is kézhez kapta a jelentést, ám nem mindegyik kapott hasonlóan pozitív értékelést. Az jelentés szerint Szlovákia folytatja az EU-tagság politikai feltételeinek teljesítését. Haladást ért el intézményi demokratikus rendszerének elmélyítésében és intézményrendszere mûködésének javításában. A reform azonban veszített a lendületébõl, amit a jelentéstevõk részben a kormánykoalícióban tapasztalható nézeteltéréseknek tulajdonítanak. A bíróságok reformja még nem következett be, ha történtek is elõrelépések. A dokumentum pozitívumként értékeli azokat a lépéseket, amelyeket a kormány a bûnözés visszaszorítására és a korrupció elleni harcban tett. Szlovákiában késik a közigazgatási törvény elfogadása, és nem kezdõdött meg a területi reformról szóló törvény megvalósítása sem, mutat rá jelentés, amely a továbbiakban részletesen foglalkozik az ország gazdasági mutatóinak javulásával, valamint a piacgazdaságra való áttéréssel. Szlovákia középtávon képes lesz megbirkózni a gazdasági verseny és az Európai Unión belül meglevõ piaci erõviszonyok nyomásával. Ennek persze az a feltétele, hogy a strukturális reformokat teljes egészében végrehajtsuk – teszi hozzá az EB.

Busht tegnap reggel már gyõztesként ünnepelték, ennek ellenére még Gore is nyerhet

Washington. Továbbra is teljességgel bizonytalan, mikor lehet kihirdetni a keddi amerikai elnökválasztás végeredményét.
Csaknem az összes szavazat összeszámlálása után Floridában George Bush republikánus elnökjelölt elõnye csupán egy-két ezer volt, ami túl szoros eredmény ahhoz, hogy a floridai választási szabályok értelmében ennek alapján eltekinthessenek a voksok ismételt összeszámlálásától. A "csaknem összes" szavazat országos összevetésében Al Gore 100-200 ezer szavazatkülönbséggel az élen áll, de ennek önmagában csupán erkölcsi jelentõsége van, hiszen az lesz a döntõ, ki nyeri el a 25 floridai elektort. Nem tudni még biztosan, hogy a szenátusi erõviszonyokban történt-e érdemi változás. A republikánusok többsége mindenképpen alaposan megcsappant, de hogy végül 51-49-es arány áll-e elõ a szenátusban a republikánusok javára, vagy pedig 50-50-es döntetlen alakul-e ki, nem állapítható meg. Ez utóbbi esetben a Fehér Ház pártszíne válik döntõvé, a szenátusban ugyanis szavazategyenlõség esetén a szenátus elnökének tisztségét betöltõ amerikai alelnök szavazata dönt. A 435 fõs képviselõház tekintetében annyit már lehet tudni, hogy a republikánus többség egyszámjegyûre olvadt, de fennmaradt. Az elõzõ, 1996-os elnökválasztás adataiból táplálkozó feltételezések szerint mintegy 2300 lehet a tengerentúlról postán érkezõ floridai "távszavazatok" száma. Ezek feldolgozására akár tíz napot is lehet várni.

A floridai választási hivatal elõzetes eredményei szerint George W. Bush, a republikánusok elnökjelöltje 1784 szavazattal elõzte meg Al Gore-t. Bush 2 909 135 szavazatot kapott, a jelenlegi amerikai alelnök, Al Gore pedig 2 907 351-et.

Egyelõre nem javasol személycserét a magyar párt

Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja is elkészítette a kormány munkájának értékelését, s azt hamarosan a kabinet elé terjeszti. "Nem lenne korrekt közzétenni, mielõtt a koalíciós tanácsot tájékoztatjuk" – mondta Gyurovszky László képviselõ. Annyit elárult, az értékelés nem sokban különbözik az eddigi kritikus megjegyzésektõl, és egy részletes elemzésen alapszik. Javaslatokat tartalmaz a kormány munkájának javítására, hogy 2002-ben tiszta lelkiismerettel állhasson a választók elé, számot adva arról, mit sikerült megvalósítani a kormányprogramból és mit nem. "Azt várjuk partnereinktõl, hogy hasonló szemszögbõl vizsgálják a kérdést, és ha valamelyik miniszter nem képes erre, el kell gondolkodnia azon, hogy a koalíció másra bízza az adott tárca vezetését". Az MKP egyelõre nem javasol személycserét, elõbb megismerkedik a partnerek értékelésével. (gl)

MEGKÉRDEZTÜK

Dráfi Mátyás színmûvész, a Komáromi Jókai Színház tagja:
Minek?! Nem látom értelmét, hogy félbeszakítsák bárkinek is a munkáját. Ez olyan, mintha a színházban valakit a próba közepén szólítanának le a színpadról. Ennek egyszerûen nem lenne értelme.

Agócs Zoltán tervezõmérnök, a Szlovák Mûszaki Egyetem professzora:
Nem tartom szükségesnek! Azt hiszem, felesleges a népszavazás. Ennek a kormánynak meg kell adni az esélyt, mert szerintem a legjobb úton halad.

Michal Sýkora polgármester, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke:
Mint a ZMOS elnöke nem szeretném befolyásolni polgármester kollégáimat. Ez politikai kérdés, amirõl a politikusok elõre elmondhatják a véleményüket, de én az önkormányzatok képviselõjeként nem akarok nyilatkozni. Ám ha hétfõn megkérdezi, részt vettem-e a szavazáson, szívesen válaszolok.

Young Judit, a harmadik szektor képviselõje, az NPOA munkatársa:
Nem megyek el, mert nem tartom helyesnek, nem értek egyet a népszavazással. Nem akarok még egy esélyt adni Meciaréknak, és részt sem akarok venni olyasmiben, amit Meciarék szerveznek.

Kiss Péntek József, a Jókai Színház igazgatója:
Természetesen nem veszek részt a referendumon, mert meggyõzõdésem, hogy nem a polgárok javát, hanem egy bizonyos érdekcsoport céljait szolgálja. (gl, sza)