Szerda, 2000. november 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 257. szám

Amerikai elnökválasztás – Albert Gore átvette a vezetést; Bill Clinton leírta alelnökét

Washington/London. Az Egyesült Államokban tegnap új elnököt, kongresszusi tagokat, kormányzókat és helyi tisztségviselõket választottak. A legfrissebb elõzetes adatok arról tanúskodtak, hogy Al Gore, a Demokrata Párt elnökjelöltje átvette a vezetést az eddig elõnyösebb helyzetben levõ George Bush republikánus elnökjelölttõl.

Gore 48:46 arányban vezetett Bushsal szemben a várható szavazatok országos összesítését tekintve. Az elõzõ másfél hét során végig Bush vezetett, de elõnye egyik nap sem volt nagyobb öt százalékpontnál.
Az elnökválasztás kimenetele negyven esztendeje nem volt ilyen bizonytalan. Az elnökség elnyeréséhez az – 50 szövetségi állam és a washingtoni körzet képviselõibõl öszszetevõdõ – elektori testület 538 tagja közül legalább 270-nek a szavazatára volt szükség.
Az AFP által idézett médiumok szerint George W. Bush 205-251, Albert Gore 181-215 elektori voksra számíthatott biztosan, s az elnök kilétét a "bizonytalan" szövetségi államok szavazata döntötte el. Legkorábban Indiana és Kentucky államban zárták a szavazóhelyiségeket, közép-európai idõ szerint kedden éjfélkor: az elsõ részeredmények ezt követõen voltak várhatók.
Különösen szoros verseny volt várható a következõ államokban (zárójelben az állam által küldhetõ elektorok száma): Arkansas (6), Delaware (3), Florida (25), Iowa (7), Maine (4), Missouri (11), Nyugat-Virginia (5), Oregon (7), Új-Mexikó (5) és Wisconsin (11).
Gyermekek körében végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint Bush volt az esélyesebb az amerikai elnökválasztás megnyerésére. Mint a CNN hírtelevízió jelentette, a Nickelodeon tévécsatorna és a Scholastic nevû, iskolásoknak szánt termékek forgalmazásával foglalkozó cég felmérése szerint egyaránt Bush volt több százalékponttal népszerûbb Al Gore-nál. A CNN szerint a korábbi elnökválasztások elõtt lebonyolított hasonló felmérések alapján eddig csaknem minden alkalommal helyesen lehetett tippelni a gyõztesre. Egyes magyarázatok úgy szólnak, hogy a közvélemény-kutató intézetek kérdéseire a felnõttek valamivel óvatosabban válaszolnak, mint ami a tényleges véleményük – és emiatt a valóságosnál nagyobbnak látszik a határozatlanok száma –, ám a családon belül a gyermekek kendõzetlenül hallják a valós szülõi véleményt, és aztán ezt visszhangozzák saját nézetükként.
Bill Clinton egy magánbeszélgetésben teljesen leírta alelnökét; Gore-nak legalább 10%-kal kevesebb szavazatot jósolt, mint republikánus ellenfelének. A brit Sun napilap szerint Clinton ezt a Strobe Talbot külügyminiszter-helyettessel tartott találkozón jelentette ki, de Talbot cáfolta. Clinton állítólag azért mondott ilyeneket, mert megsértõdött, hogy Gore nem kapcsolta be saját kampányába fõnökét, hanem egyszerûen félreállította. (m; t)

Washington. A hagyományoknak megfelelõen két New Hampshire-i városkában, Dixville Notchban és Hart’s Locationban a polgárok helyi idõ szerint már kedden nem sokkal éjfél után leadták voksukat az elnökválasztáson, és mindkét körzetben azon nyomban össze is számlálták a szavazatokat. Mindkét helyen George Bush gyõzött Al Gore ellenében. Dixville Notchban 21:5 arányban, Hart’s Locationban pedig 17:13 arányban. A hagyományosan republikánus párti helybeliek szavazata azonban korántsem mérvadó: a legutóbbi választáson is leszavazták a demokraták jelöltjét, Bill Clintont, aki országos szinten gyõzedelmeskedett. (MTI)

Közvélemény-kutatás a november 11-i népszavazásról

Pozsony. Az idõ elõtti választásokért kiírt ellenzéki népszavazáson az állampolgárok csaknem 52 százaléka nem vesz részt, derül ki a Markant ügynökség által október 20–31-én végzett közvélemény-kutatás eredményeibõl. A felmérés szerint a lakosság 7,1 százaléka nem tudja, mit tegyen november 11-én.
A szombaton tartandó referendumon a megkérdezettek megközelítõleg 41 százaléka járul az urnákhoz. Érdekes adat, hogy az utóbbiak közül viszonylag sokan – 34,4 százalék – határozatlanok, azaz még nem tudják, miképp voksolnak. Az idõ elõtti választások mellett a résztvevõk 51,1 százaléka teszi le a garast. Az ellenszavazók aránya 14,5 százalék.

Alkotmánybírósági döntés

Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a parlament 30 kormánypárti képviselõjének javaslatát, hogy mondjon véleményt a népszavazási kérdésrõl. A Ján Langos és Peter Kresák által benyújtott indítvány szerint sérti az alapvetõ jogokat, azaz alkotmányellenes, ha referendum útján követelik a parlament megbízatási idejének lerövidítését. A képviselõcsoport úgy látta, az alaptörvény nem tette lehetõvé az államfõ számára, hogy az ellenzék által elõterjesztett kérdéssel népszavazást írjon ki. Ján Mazák, az alkotmánybíróság elnöke a visszautasítás kapcsán közölte: a testület nem vizsgálhatja, hogy a kérdés befolyásolta-e vagy sem a köztársasági elnököt. (t; s)

MEGKÉRDEZTÜK

Mészáros András, tanszékvezetõ:
"Azért nem veszek részt, mert fölöslegesnek tartom a népszavzást, és tudom, mire megy ki a játék. Ennél többet nem tudok és nem is érdemes mondani, mert nagyon átlátszó dologról van szó. Nem beszélve arról, hogy november 11-én az Ifjú Szivek évfordulóján táncolni fogok, ami jobban érdekel, mint a népszavazás."

Huncík Péter, a Márai Sándor Alapítvány igazgatója:
"Mirõl van szó, kérem?"

Erdélyi Géza, református püspök:
"Minden alkalommal részt vennék a referendumon, ha az ország javát szolgálná. Az a véleményem, hogy a törvényesen megválasztott képviselõ-testületnek és kormánynak ki kell töltenie a megbízatási idõszakot, s ehhez teret és idõt kell adni nekik. Nem látom okát és értelmét annak, hogy részt vegyek a referendumon. Azért kell mindent elkövetnie a kormánynak, hogy bár kritikusan, de cselekedeteivel a polgárok és az ország érdekeit szolgálja." (sza; szm)