Kedd, 2000. november 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 256. szám

Már nálunk is kaphatók az LPG-gépkocsik, most már csak azt kell eldöntenünk: vajon megérik-e az árukat?

A Renault az egyedüli autógyár a világon, amelynek kapuin eredeti, tehát gyári átépítésû gázüzemû gépkocsik gördülnek ki. Egyik típusuk, a Scénic néhány héttel ezelõtt már a szlovákiai márkakereskedõknél is megjelent, a következõ (Clio 1,2) pedig decembertõl lesz kapható. Az alábbiakban e két modellrõl szólunk néhány szót.

A francia Renault autógyár kereken két évtizede foglalkozik gázüzemû motorok fejlesztésével. Az 1996-ban életbe lépett francia adótörvények meggyorsították ezt a folyamatot, így a gyár hamarosan világelsõvé lépett elõ az úgynevezett LPG-autópiacon, mégpedig több mint 50 százalékos részesedéssel (LPG-autópiac alatt a propán-bután üzemû személygépkocsik piaca értendõ).
Visszatérve a nálunk forgalmazott gázüzemû gépkocsikhoz, a PB-üzemûre átépített benzinmotor mindkét üzemmódban használható, ami jelentõsen meghoszszabbítja az autó hatótávolságát. A Scénic és a Clio esetében ez 40-60 százalékot jelent, ennyire futja a kocsiba épített póttartály kapacitása. Erõsen megkérdõjelezhetõ viszont, hogy e tartályok elhelyezésére a franciák a legésszerûbb megoldást választották-e: a csomagtér ûrtartalmának minimális mérvû csökkentése érdekében ugyanis feláldozták a pótkerekeket, amelyeket egy lyuktömítõ spray helyettesít.
Tény, hogy a leggyakoribb defekteknél elég, viszont egy csúnyább gumiszakadásnál teljesen használhatatlan. Maga a gázüzem egyébként teljesen megbízható és biztonságos; ennek bizonyítéka például, hogy a két kocsira adott jótállás idõtartama és feltételei változatlanok maradnak. Menet közben bármikor átválthatunk benzinrõl gázra és fordítva, a motor járásában egy enyhe rántáson kívül semmit nem észlelünk. A Scénicnél még objektív mérésekkel sem, mivel itt – a korszerûbb befecskendezõ-rendszernek köszönhetõen – gázüzemben is megmarad az 1,6-os motor 110 lóerõs csúcsteljesítménye.
Az 1,2-es, nyolcszelepes Clio gázzal valamivel gyengébb lesz, de nem számottevõen. A két kocsi benzinórája mindig az éppen használt üzemanyag mennyiségét mutatja, az átállás automatikus. A gyártó az autókat utólag átépítõ cégekhez hasonlóan szintén kategorikusan tiltja a palackból történõ tankolást: a csatlakoztatási problémákon kívül magát a rendszert is tönkretehetjük ily módon a beléje került rengeteg szennyezõanyaggal.
Végezetül pedig azokat a mutatókat ismertetjük, amelyek alapján bárki kiszámíthatja, érdemes-e megvásárolnia a két ismertetett modell valamelyikét. Az alternatív üzemmódú Scénic RXE 1,6 16V jelenlegi ára 738 200 korona, a csak benzinmeghajtású változaté 689 900 korona. Az autó európai normák szerinti átlagfogyasztása benzinbõl 7,3 liter, PB-gázból 9,4 liter 100 kilométerenként. A decemberben forgalmazásra kerülõ 3 Clio-modell ára (benzines/alternatív változat): 1,2 Vision (háromajtós) 299 900/338 900 korona, 1,2 Vision (ötajtós) 319 900/358 900 korona, Clio 1,2 Société (haszonjármû-változat, hozzáadottérték-adó nélkül) 283 537/322 561 korona. Az átlagfogyasztás itt – ugyancsak a 93/116-os európai szabványnak megfelelõen – benzinbõl 6,2, gázból 7,9 l/100 km.
Az LPG-vel jelölt propán-bután gáz literje jelenleg 20 koronába kerül a szlovákiai töltõállomásokon. A propán-bután ára napjainkban folyamatosan drágul, ezért az árral és üzemeléssel kapcsolatos kalkulációink csak korlátozott idõtartamig érvényesek, bár az is igaz, hogy a benzin árát az LPG meg sem közelíti.

A valóban jó vidéki szállásadó a vendégei igényeihez alakítja a kínálatát

Doborgaz. A vendég az úr – ezt hangsúlyozták a Kormorán Társulás által szombaton a falusi vendéglátásról tartott konferencián elõadó gyakorló szállásadók, a helybeli Jankó Zoltán, a csölösztõi Lindtner József és a búcsi Szobi Kálmán.
Mindegyikük több éves tapasztalat alapján alakította ki azt a szolgáltatást, amelynek köszönhetõen ma már visszatérõ vendégeik vannak. Ehhez azonban a szállásadáson kívül még sok egyebet kell biztosítaniuk. Szinte mindenki igényli a környéken látogatható nevezetességeket és szolgáltatásokat illetõ információkat, ám Búcson például a falut is bemutatják a vendégnek. Szombath Tibor, a Szigetközi Falusi Vendéglátók Egyesületének elnöke elmondta, miként épült ki náluk négy-öt év alatt egy ma már nagyon jól mûködõ rendszer. A korábban idegenforgalmi szempontból ismeretlen környéket a vízlépcsõ-vita tette nevezetessé, most arra törekednek, hogy a mûszaki beavatkozások mellett a szépségeket is bemutassák a hozzájuk érkezõknek.
Ehhez persze sok mindent kínálnak. Szombath Tibor például a halászi Party csárdája mellett játszóteret, csónakkölcsönzõt, szálláslehetõséget, kishajók számára alkalmas kikötõt, szabadtéri sütési lehetõséget, szabadstrandot, mozit és játszóteret létesített. Legújabban pedig ez utóbbit tízmillió forintos beruházással egy játéklabirintussá alakítja át, hogy így is felkeltse a potenciális vendégek érdeklõdését.
A konferencia résztvevõi az ilyen irányú tervek finanszírozási lehetõségei közül megismerkedhettek a Szlovák Takarékpénztár jelzálog hitelével és az Elsõ Lakás-takarékpénztár ajánlatával. A vendégfogadás, illetve a vendégek számára készített ételek higiéniájáról pedig Horváth Rozália, a dunaszerdahelyi közegészségügyi intézet munkatársa tartott elõadást.

Jugoszlávia újjáépítése

Pozsony. A gazdasági tárca adatgyûjtése szerint mintegy 250 szlovákiai cég érdeklõdik a Jugoszlávia újjáépítését célzó programok iránt. A szaktárca szerint a szlovák vállalatok elõnyei közé sorolható a földrajzi közelség, a nyelvi és kulturális hasonlóság. Ennek dacára kevés esélyünk van, hogy komolyabb szeletet kihasítsunk az újjáépítés tortájából. Ennek oka, hogy nem vagyunk a balkáni viszonyok rendezését koordináló Stabilitási Paktum tagja, csak a megfigyelõ szerepét töltjük be. A tavaly alakult szervezet tagja többek között az EU, az USA, Oroszország és a Balkánnal határos államok sora, így Magyarország is. (P)

TANÁCSADÓ

M. N.: 20 évi házasság után a férjem a gyermekeink elõtt bejelentette, hogy válni akar, habár nincs rá oka. Három középiskolás lányunk van. A válási szándékára hivatkozva már két hónapja nem adott haza pénzt, holott havonta 15 ezer koronát kap, és azt mondja, nem köteles pénzt adni, míg el nem válunk.

Az Ön férje nagyon nagy tévhitben él, ha azt hiszi, hogy tartásdíjat csak az elvált szülõ köteles fizetni. A Családról szóló 94/1963 Tt. számú törvény 85. és következõ paragrafusai szerint a szülõk tartási kötelezettséggel tartoznak a gyermekeikkel szemben. Az említett rendelkezések értelmében teljesen mindegy, hogy a szülõk házasságban élnek-e vagy sem, összeházasodtak-e egyáltalán vagy már elváltak. Az említett törvény 86. §-a szerint, ha a kiskorú gyermek szülei nem élnek együtt, úgy a bíróság szabályozza tartási kötelezettségüket (annak mértékét, összegét), esetleg jóváhagyja a tartásdíjról szóló megállapodásukat. A bíróságnak hasonlóan kell eljárnia abban az esetben is, ha a szülõk együtt élnek ugyan, de az egyik szülõ nem teljesíti tartási kötelezettségét (lásd a Családról szóló törvény 86. §-ának második bekezdését). Ezzel együtt viszont azt is el kell mondani, hogy a bíróság csak indítvány, keresetlevél alapján állapíthatja meg a tartási kötelezettségének teljesítését elmulasztó szülõ által fizetendõ tartásdíj összegét. A tartási kötelezettséggel összefügg, mégis egy külön fejezet az, hogy a férje hozzáállása, magatartása a büntetõeljárásban részt vevõ szervek (rendõrség, ügyészség stb.) figyelmét is felkeltheti, mivel a Büntetõ Törvénykönyv 213. §-a szerint a tartási kötelezettség teljesítésének elmulasztása büntethetõ cselekmény, amely legfeljebb 1 évi szabadságvesztéssel büntethetõ akkor, ha azt valaki gondatlanságból követi el, illetve legfeljebb 2 évi szabadságvesztéssel akkor, ha a bûnelkövetési szándék bizonyítható.

VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE

Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap reggel ismét beavatkozott a devizapiacon az euró mellett. Megerõsítjük, hogy folyamatban van a beavatkozásunk a piacon, összhangban a Hetek szeptember 22-i egyetértésével – mondta a bank szóvivõje. Hozzátette, hogy a beavatkozás egyoldalú, vagyis nem kérték a Hetek központi bankjainak egyidejû nyíltpiaci beavatkozását. A Hetek központi bankjai együtt szeptember 22-én avatkoztak be, majd az EKB egyoldalúan pénteken vásárolt – körülbelül egymilliárd dollárért – eurót a szabadpiacon. Ettõl a közös valuta rövid idõre 0,8768 dolláros háromhetes csúcsra ugrott a londoni bankközi piacon, majd 0,8668 dolláron zárt. Hétfõn az EKB bejelentése utáni másodpercekben 0,8713 dollár volt az euró Londonban. – Annyi máris hasznos, hogy a beavatkozás mint eshetõség, hovatovább a piac állandó jelenségévé válik. Ha az árfolyamcsökkenésre játszó befektetõk bizonytalanságban lesznek és állandó kockázatot jelent az euróhiány, ennek önmagában árfelhajtó hatása lesz – mondta a hessen-thüringiai tartományi bank elemzõje, Folker Hellmeyer. Más elemzõk szerint azonban a bank beavatkozásai hosszabb távon nem lesznek eredményesek, mert a piac hamar kiismeri a bank lehetõségeinek határát. Az erõsebb euró javítja a korona/dollár árfolyamot, a pénteki beavatkozás után például a dollár árfolyama 50 korona alá esett. (MTI)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Bécs. A szlovák gazdasági reformok célja úgy felkészíteni az országot az európai uniós tagságra, hogy további gazdasági sokkra már ne kerülhesssen sor – nyilatkozta Elena Kohútiková a szlovák jegybank alelnöke, az osztrák jegybank által Bécsben megrendezett szakmai konferencián. Kohútiková figyelmeztetett arra is, hogy az egy lakosra esõ bruttó nemzeti termék Szlovákiában az uniós átlag 50%-át teszi csak ki. Az ország elõtt álló egyik legfontosabb feladatnak a bankprivatizációt nevezte. (TA SR)

Pozsony. A minõség nemzeti díját idén a pozsonyi Plastcom Kft., a Slovnaft és a partizánskei Vipotest Kft. kapta – nyilatkozta Drahomír Mihálek, a gazdasági tárca hivatalvezetõje. A versenyben nem csak egy terméket, hanem az egész cég tevékenységét díjazták. (SITA)

Pozsony. A Tipos Rt. az idei év elsõ kilenc hónapja folyamán 1,957 milliárd koronás bevételre tett szert a nyereményjátékokból. Ez 22,42 százalékkal, vagyis több mint 355 millió koronával több, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A nyerteseknek kifizetett összeg elérte az 1,010 milliárd koronát, ami 196,8 millió koronával több mint tavaly. (TA SR)

Pozsony. A szakolcai Grafobal Rt. a 3. negyedévben a saját termékeibõl és szolgáltatásaiból származó bevétele 1,12 milliárd koronát tett ki, ami 160 millióval több mint az elõzõ évben. Nyeresége az elsõ 9 hónapban elérte a tavalyi év szintjét. (TA SR)

Az Egyesült Államok polgárait aggasztja, hogy gyermekeik illetlen anyagokhoz is hozzáférhetnek az interneten

Hogy a számítógépes betörõk valóban nem tisztelnek senkit és semmit, annak a legjobb példája az a nemrégi hackertámadás, amelynek maga a Microsoft központi hálózata volt az áldozata. Az elkövetõk a cég Windows és Office termékeinek forráskódjait szerezték meg.

Szakértõk szerint ugyan ilyen ismert szoftverek forráskódjai nem adhatók el a piacon, viszont érdekesek lehetnek a konkurencia számára. A Wall Street Journal információi szerint a szentpétervári e-mail címmel rendelkezõ hackerek azért hatoltak be a rendszerbe, hogy megszerezzék a Windows és az Office forráskódjait. Ennek birtokában saját szoftvert írhatnak annak mintájára, értékesíthetik a kódot, vagy megzsarolhatják a Microsoftot, váltságdíjat követelve.
Elias Levy, a SecurityFocus.com szakértõje a CNetnek elmondta: kevésbé ismert termék esetében akár túl is adhatnának a forráskódon a tolvajok, így azonban túl nagy a lebukás kockázata. Az anyag azonban értékes lehet a konkurens cégek számára, akik termékeik kifejlesztésénél hasznosíthatják a Microsoft ötleteit. A zsarolás verzió ugyanakkor nem túl valószínû, a Microsoft ugyanis sokkal inkább hajlana ilyen esetben arra, hogy a hatóságok segítségét kérje, mint hogy fizessen.
Ipari kémkedésnek minõsítette az ügyet Rick Miller, a szoftvergyártó óriás szóvivõje is. Ezt a verziót erõsíti, hogy a Microsoft rendszerében eddig semmiféle sérülést nem találtak és feltehetõen az adatokat sem módosították. A Wall Street Journal úgy tudja, hogy a tolvajok már két-három hónapja rendelkeztek a behatoláshoz szükséges jelszavakkal. A Microsoft biztonsági szakértõi szerint a jelszavakat a cég redmondi székhelyének hálózatáról küldte el valaki egy szentpétervári e-mail címre. Egyes hírek szerint a hackerek olyan trójai falóként mûködõ szoftvert juttattak elektronikus levélben a cég hálózatára, amely aztán postázta a behatoláshoz szükséges jelszavakat.
A Microsoft a betörés óta az FBI-jal együttmûködve próbál meg a tettes vagy tettesek nyomára bukkani. A cég ígéretet tett arra is, hogy fejleszti rendszere biztonságát. Egy ilyen betörés ugyanis a felhasználók számára is veszélyt rejthet – figyelmeztetnek a szakértõk. A legrosszabb forgatókönyv szerint a tettesek nem loptak el semmit, csak változtattak a programok forráskódjain és olyan hátsó kapukat építettek be, amelyen át késõbb bejuthatnak a szoftvert használók számítógépébe.
A rengeteg betörésbõl okulva az FBI a csírájánál próbálja meg elfojtani a bajt: megkezdte a cyberetika oktatását fiataloknak. A nyomozóiroda ezzel a bemutatókörúttal igyekszik lebeszélni az ifjoncokat arról, hogy minduntalan megkíséreljék feltörni a kormányzati szervereket.
Az FBI reményei szerint ha sikerül a gyerekekbe és a fõiskolásokba némi etikai és morális többletet csöpögtetni, akkor kevesebb támadás éri majd a kormányzati szervereket. Azt, hogy valamit tenni kell, azt az a felmérés is alátámasztja, melyet ötvenezer iskolás megkérdezésével végeztetett el az ITAA. Az adatok szerint a tanulók negyvennyolc százaléka nem tekinti bûncselekménynek a szerverekre történõ illegális behatolást. A nyomozóiroda tevékenységét megnehezíti, hogy minden egyes betörési kísérletnél felmerül a terroristák és az ellenséges érzületû államok tevékenységének gyanúja.
Az utazó kiállítás témába vágó szemináriumokat tart tanároknak, és az oktatási intézményekben is különbözõ szemléltetõ eszközöket és felvilágosító füzeteket osztanak szét. A programhoz külön weblapot is készítenek, ahol képregényes formában magyarázzák el a srácoknak, hogy nem szép dolog szervert feltörni. A programban együttmûködik az Igazságügyi Minisztérium és a ITAA is.
A UCLA Kommunikációs Politikai Központ felmérése ugyanakkor, a rengeteg betörés és visszaélés ellenére, meglehetõsen rózsás képet festett az internetnek az amerikaiak életére gyakorolt hatásáról. A felmérésbõl kiderült, hogy az amerikaiak több mint kétharmada rendelkezik valamilyen interneteléréssel, 54 százalékuk használ e-mailt, 51 százalékuk vásárol is a hálón. Az is érdekes, hogy a felhasználók 47 százaléka hetente rendszeresen internetezik valamelyik családtag társaságában. Ennek megfelelõen kevesen aggódnak amiatt, hogy az internet csökkentené az együtt töltött idõt: a megkérdezettek 88 százaléka látja úgy, hogy nem változott az együtt töltött idõ mennyisége az internetkapcsolat megléte óta. Kétségtelen, hogy a válaszadók egynegyede szerint néha vagy gyakran elhanyagolja õt az internetezõ családtag. A megkérdezettek elsöprõ többsége – 89 százalék – véli úgy, hogy gyermekei megfelelõ menynyiségû idõt töltenek a hálón. 93 százalékuk szerint gyermekeik nem töltenek kevesebb idõt a barátaikkal az internet miatt. Viszont mindegyik megkérdezettet aggasztja, hogy gyermekeik illetlen anyagokhoz is hozzáférhetnek a hálón. A megkérdezettek az 1-tõl 5-ig terjedõ skálán négyesre osztályozták az internettel kapcsolatos elégedettségüket. A felhasználók 66 százaléka szerint az új kommunikációs technológiák következtében a világ jobb hely lett. (SzT)

Az EuroWeb megnyitotta Click Store szolgáltatását

Pozsony. A gombamód szaporodó internetes kereskedelmi központokat tegnap egy újabbal bõvítették. Az EuroWeb Slovakia Rt. internetszolgáltató hozzáférhetõvé tette internetes kereskedelemre specializálódó Click Store honlapját. Segítségével a kis- és nagykereskedõk egyaránt létrehozhatják saját világhálós boltjukat, amely segítségével, kisebb befektetéssel, nagyobb hatásfokot érhetnek el, mint a hagyományos kereskedelem esetében. A vállalkozóknak és a társaságoknak nem kell mást tenniük, mint kitölteni néhány internetes ûrlapot, miközben a termékekrõl szóló információkat és az árakat egyszerûen transzformálhatják a könyvelésükbõl. A vásárlók a vásárlás során megtekinthetik az árfényképét, ami mellett megtalálható a termék rövid leírása is. A virtuális bevásárlókosárban elhelyezett árértékét a program folyamatosan számolja, így nem kell állandóan a pénzüket számolgatni. A virtuális boltok tulajdonosai meghatározhatják, hogy a fizetést is interneten keresztül bonyolítják-e le. Az EuroWeb egyelõre a Tatra bankával mûködik együtt, de szeretnék más bankokkal is felvenni a kapcsolatot. Az árut futárral vagy postán kézbesítik. (mi)

Németországnak évi 200 ezer bevándorlóra van szüksége

Berlin. A német gazdaságkutató intézet (DIW) becslései szerint Németországnak évi mintegy 200 ezer fõ munkavállaló bevándorlására lenne szüksége a jövõben. A Berliner Zeitung hasábjain a DIW elnöke – a közép- és hosszú távú igényekre tekintettel – 200-250 ezer közé teszi ezt a számot, s ez még igen szerény becslés, amely nem egyenlíti ki a népességszám folyamatos csökkenésébõl adódó hiányt.
Évi csupán 200 ezres nettó bevándorlással számolva 2020-ig a keresõ népesség 3 millióval csökkenne. Ezt némileg kiegyenlítené az átlagos várható élettartam növekedésével a munkával töltött idõ meghosszabbodása, a rövidülõ betanulási idõ és egyéb, a munkavállalással kapcsolatos hosszabb távú változások. A munkaerõpiac aktuális szûk keresztmetszeteit – az ad hoc szükségleteket – az egyes ágazatok rövid távon, korlátozott mértékben, a nemzetközi munkaerõpiacon való kereséssel, állami aukciók keretében oldhatnák fel. Az ezeken befolyó pénzt vissza lehetne áramoltatni a képzési rendszerbe – véli a német gazdaságkutató intézet elnöke.

A mai amerikai elnökválasztás a gazdaság tükrében

Washington. Az amerikai gazdaság eddig nem sokat törõdött az elnökválasztással, és ha minden jól megy, a választási eredmény is hidegen fogja hagyni. Elemzõk sem Al Gore, sem az ifjabb George Bush gyõzelmétõl nem várnak jelentõs tõzsdei kilengést New Yorkban, annál is kevésbé, mert az amerikai gazdaság igazi kormányosa, Alan Greenspan Fed-elnök még legalább három évig hivatalában marad. A Greenspan által erõsen támogatott Clinton-féle gazdaságpolitika igyekezett függetleníteni a gazdaságot a politikai beavatkozástól, és a megtakarítások programja, a költségvetési fegyelem és a piacnyitás – a dollár erejével együtt – tartós növekedési pályára állította az amerikai gazdaságot. Kevesen gondolják, hogy akár Gore, akár Bush alapvetõen változtatni tudna vagy akarna e pályán. Gore talán kicsit aktívabb lenne a nemzetközi árfolyampolitikában, Bushról viszont nehezebben képzelhetõ el, hogy gyakran támogatna nyíltpiaci beavatkozásokat az euró mellett. De hát ebben az ügyben is a végsõ szó Greenspané. Általános irányzatkülönbség híján a piaci elemzõk inkább egyedi ügyeket firtatnak. Vajon Bush gyorsabban befejezné-e a monopolóliumellenes eljárást a Microsoft ellen, mint Gore? Bush esetleg kevésbé lenne ellenséges a dohánygyárakkal szemben, mint Gore? Bush talán békén hagyná a gyógyszergyárakat és a betegpénztárakat? A republikánusok hagyományai és George W. Bush egyes megnyilatkozásai arra engednek következtetni, hogy õ kevésbé szigorúan érvényesítené az állam szabályozó szerepét, mint Al Gore. De konkrét döntéseket egyetlen elemzõ sem mer valószínûsíteni. Az elnök tényleges ereje egyébként is attól függ, hogyan oszlanak meg az erõviszonyok az egyidejû idõközi választások után a kongresszusban. A piacok csak attól ijednének meg, ha ugyanaz a párt hódítaná meg a Fehér Házat és a kongresszust. Az erõegyensúly felborulása ugyanis elvileg fenyegethetné a gazdaság függetlenségét. Ilyen választási eredményt azonban nem tartanak valószínûnek.

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Szöul. A banki hitelezõk azzal fenyegették meg a Daewoo Motor Co.-t, hogy visszavonják kölcsöneiket, amennyiben a cég szakszervezete nem egyezik bele az átalakításba. A hitelek megvonása az erõsen eladósodott Daewoo Motor számára a csõddel egyenlõ. A cégnek 155 millió dolláros adósságot kellene visszafizetnie egy héten belül és új, friss kölcsönök nélkül erre nem képes. A szakszervezet tömeges elbocsátásoktól tart az átalakítás esetén és tiltakozásul sztrájkkal fenyegetõzik. (MTI)

Hamburg. A Der Spiegel jelentése szerint a Deutsche Bahn AG a következõ három év során évente mintegy 800 millió és 1,2 milliárd német márka közti veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, s legközelebb csupán 2004-ben lesz nyereséges. A német vasút elõtt a sínhálózat felújításának sürgetõ szüksége áll, s ez az elemzõk szerint a hiányt 2001-ben akár 1,5 milliárd márkára, a következõ két év mindegyikében pedig 2-2 milliárd márkára növelheti. (MTI)

Varsó. A lengyel kormány küldöttséget menesztett Szöulba, kiderítendõ a Daewoonál és a dél-koreai kormánynál, hogy kapható-e valamilyen garancia a dél-koreai autógyár lengyelországi jármûgyártásának jövõjére. A lengyel kormány korábban már felajánlotta a hitelezõknek, hogy garanciát vállal a lengyel Daewoo üzemek adósságára. Hogy a Daewoo teljesíteni tudja vállalását Lengyelország iránt, a dél-koreai kormánynak felelõsséget kell vállalnia a Daewoo újjászervezésért. Lengyelország EU-tagságára számítva a Deawoo 1995 óta 1,1 milliárd dollárt ruházott be autógyártásába Lengyelországban, és a FIAT mögött a második számú külföldi gyártó lett Lengyelországban, 55 ezer embert foglalkoztat a beszállítókkal együtt. (MTI)

Bécs. A váratlanul rövid és váratlanul csekély bevételt hozó osztrák UMTS-árverés eredményét a tegnap osztrák lapok némi sajnálkozással, ugyanakkor a jövõre nézve derûlátással kommentálták. A pénteken alig két nap után véget ért árverés csak 11,443 milliárd schillinget hozott az államkasszának. A legtöbbet – 2,36, illetve 2,345 milliárdot – a Mobilkom, valamint a max.mobil fizette. A koncessziók kiadásáról szóló határozat arra kötelezi az engedélyeseket, hogy 2003 végéig legalább 144 kilobit/másodperc átviteli sebességû hálózatot építsenek ki, amely a lakosság 25 százalékát eléri, 2005 végéig pedig az ellátottságnak el kell érnie az 50 százalékot. (MTI)

London. Brit sajtóértesülések szerint Gordon Brown pénzügyminiszter az üzemanyag adójának befagyasztását ígéri 2002. áprilisig a magas adók ellen tiltakozó fuvarozóknak és mezõgazdasági termelõknek a parlament szerdai költségvetési vitájában. A The Times cikke szerint az adó befagyasztása legalább 600 millió font bevételhiányt jelent majd a kincstárnak, ám a kormány kész e lépésre, hogy elejét vegye a fuvarozók és a gazdálkodók november közepére ígért újabb tiltakozó akciójának. (MTI)

London. A British Airways légitársaság 200 millió fontos nettó profitot jelentett üzleti éve szeptemberben végzõdött második negyedérõl, az elõzõ évi hasonló idõszaki 40 millió font helyett. A bevétel 5,8 százalékkal 2,552 milliárd fontra emelkedett, a járatszám 4,5 százalékos csökkentése ellenére. A British Airways tegnap azt is bejelentette, hogy eladja a stanstedi repülõtérrõl operáló Go leányvállalatát, amely luxus nélküli utakat kínál olcsó áron. (MTI)

Besztercebánya. A német BMW gépkocsigyártó szlovákiai befektetéseinek elõkészületei a kommunizmus idejének befektetéseire emlékeztetnek – áll a Föld Barátai környezetvédõ szervezet nyilatkozatában. Szerintük a német cég diktálja a feltételeket az autógyártó kegyeit keresõ szlovák államigazgatásnak. (TA SR)