Hétfô, 2000. november 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 255. szám

Emberi jogok egyezménye – kiegészítõ jegyzõkönyv

Róma. Szombaton ünnepélyesen megnyitották aláírásra az Emberi Jogok Európai Egyezményének 12. kiegészítõ jegyzõkönyvét, amely megtiltja a diszkrimináció minden formáját.

A Európa Tanács 41 tagországa közül 25 állam – köztük Szlovákia és Magyarország is – már a megnyitás napján aláírta az okmányt. Pozsony nevében Csáky Pál miniszterelnök-helyettes látta el kézjegyével. A dokumentum megköveteli az államoktól, hogy ne akadályozzák a területükön élõ polgárokat törvényes jogaik gyakorlásában, ne alkalmazzanak megkülönböztetést az állampolgárok neme, faji, nyelvi, vallási, politikai, nemzetiségi vagy társadalmi hovatartozása szerint. Már a fél évszázaddal ezelõtt született egyezmény is kimondta a diszkrimináció tilalmát. Az ET szakértõi szerint a kiegészítõ jegyzõkönyvre azért volt szükség, mert napjainkban célszerû kibõvítve felsorolni, hogy mi minden nem lehet ok a hátrányos megkülönböztetésre. A szakértõk viszont a kiegészítõ jegyzõkönyvhöz fûzött értelmezéseikben azt is leszögezik, hogy a különbségtétel nem mindig azonos a diszkriminációval. Példaként említik: az ET legtöbb – ha ugyan nem az öszszes – tagállamának törvényei mind a mai napig tesznek bizonyos különbségeket a területükön élõ emberek között nemzeti hovatartozásuk szerint. Eltérõen kezelik õket bizonyos jogok gyakorlásának szavatolásában, egyes kedvezmények megadásában vagy az adóztatásban. Sem az eredeti egyezmény 14. cikke szerint, sem pedig a mostani kiegészítõ jegyzõkönyv szerint nem minõsül ugyanis diszkriminációnak a megkülönböztetés, ha "objektív és elfogadható igazolást kap, ha törvényes célokat szolgál, és ha a megkülönböztetés nem aránytalanul nagymérvû az elérendõ törvényes célhoz képest".A jegyzõkönyv arra a precedensjogra utal, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei teremtenek meg. A tagállamok ezeket az ítéleket használhatják zsinórmértékül, amikor el akarják dönteni, hogy ez vagy az a megkülönböztetés egyes polgáraikkal szemben diszkriminációnak minõsül-e vagy sem.

Ivan Lexa tartózkodási helye továbbra is ismeretlen

Pozsony. A szlovák bûnüldözõ szervek két hónappal a nemzetközi elfogatóparancs kiadása után sem rendelkeznek megbízható információkkal a több bûncselekmény elkövetésével gyanúsított Ivan Lexa volt titkosszolgálati fõnök hollétérõl, illetve esetleges letartóztatásáról. Az elfogatóparancsot Miroslav Lehocký, a Pozsonyi Kerületi Bíróság elnöke adta ki szeptember 4-én. Jaroslav Ivor, a belügyminisztérium vizsgálati fõosztályának vezetõje elmondta: a szlovák rendõrség nem kutathat külföldön, ezért szorosan együtt kell mûködnie más országok rendõrségével. Az Interpol révén a világ 177 országában keresik Lexát. Ladislav Pittner belügyminiszter legutóbb úgy nyilatkozott: a körözött képviselõ jelenleg nagyon különös helyzetben van. "Nemcsak azért, mert menekül a felelõsségre vonás elõl, hanem azért is, mert eddig nem tett vallomást, így nem lehet kizárni azt sem, hogy segédkezik olyan személyeknek a szökésben, akik ellen eddig még nem indult eljárás" – állapította meg Ivor. A tábornok neveket nem mondott, azt azonban elárulta, hogy a külföldre hurcolás és a szabotázs ügyére gondol. Mindkét esetben a napokban fejezték be a nyomozást, és vádemelési javaslatot tettek.

Polgár, község, állam – az új párt fontossági sorrendje

Gyetva. A Liberális Demokratikus Unió szombati alakuló kongreszszusán 54 igennel és 4 tartózkodással Ján Budajt pártelnökké, Juraj Svecet pedig egyhangúlag alelnökké választották. Budaj kijelentette: az unió reform- és Európa-párti, s a koalíció tagjának tekinti magát. A párt számára a polgár mindennél fontosabb, a második helyen a község áll, harmadikként az állam zárja a fontossági sorrendet – összegezte az új politikai erõ filozófiáját az új elnök. Budaj és Svec is távozott a Szlovák Demokratikus Koalícióból, ám a parlamenti frakciónak továbbra is mindketten tagjai maradnak, és jó együttmûködésre, kölcsönös tájékoztatásra számítanak. Budaj szerint az unió jó koalíciós potenciállal rendelkezik, elsõsorban a Polgári Egyetértés Pártjával való együttmûködést emelte ki. Az alelnök a legfontosabb feladatok közül az esélyegyenlõség, az információkhoz való hozzáférés, a mûvelõdés és a megfelelõ egészségügyi ellátás szavatolására hívta fel a figyelmet. A párt a kliensrendszer felszámolására, átláthatóságra és az európai integrációra fog összpontosítani. Az új unió programját januárban fogalmazzák meg. A párt elutasítja a népszavazást, mivel súlyos csapás a parlamenti demokráciára. (s; ú)

Eljárás zsarolás miatt

Dunaszerdahely. Zsarolás miatt indult bûnvádi eljárás a 27 éves somorjai Sz. Tamás ellen. A fiatal férfi azzal fenyegetett meg egy somorjai nõt, hogy megerõszakolja, majd kiirtja a családját. A 39 éves asszonytól, aki pincérnõként dolgozik egy ausztriai éjszakai mulatóban, 8-10 ezer schillinges "védelmi díjat" követelt, amiért öttõl tizenkét évig terjedõ szabadságvesztésre ítélhetik. Kiderült: a zsarolónak társa is volt, éspedig P. Zsolt, akit még október 5-én ismeretlen tettesek a nagymegyeri Bartók Béla téri lövöldözés során a 30 éves L. Richárddal együtt öltek meg. (SITA)

Falusi népszavazási kampány – állítólag önszorgalomból

Nyitra. A november 11-ére kiírt népszavazás elõtti kampány sem különbözik az eddigi választásokat vagy népszavazásokat megelõzõ agymosástól – a Nyitra környékén élõ nyugdíjasok ezúttal is megtalálták postaládájukban a szokásos röpiratot.A szombatra virradó éjszaka széthordott, számítógépen készített lapon az olvasható a "Polgártársak, hazafiak!" megszólítás alatt, hogy "a november 11-i referendumon mindenkinek saját érdeke részt venni, mert a jelenlegi kormány az ország erkölcsi elzüllesztése és anyagi javainak elrablása mellett azon is mesterkedik, hogy (Ivan) Miklos (gazdasági miniszterelnök-helyettes) reformjaival megfossza megérdemelet nyugdíjuktól azokat, akik egész életükben becsületesen dolgoztak".Bizonyítékul a névtelenségbe burkolódzó szerzõ vagy szerzõk azt hozzák fel, hogy a kormánykoalíció az idei nyugdíjemelést is ellenezte, s már most azt hangoztatja, hogy jövõre nem telik rá, sõt a radikális jobboldal olyan intézkedéseket akar elfogadni, amelyek a mostani nyugdíjak befagyasztását vonnák maguk után.A referendum elõtt megjelent röpiratot a Vladimír Meciar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom legerõsebb bástyáinak számító, Rumanová és Aleksince környékén levõ szlovák lakosú falvakban hordták szét, de a mozgalom helyi szervezeteinek képviselõi azt állítják, semmi közük hozzá, valószínûleg egy túl buzgó hívük magánszorgalmáról lehet szó.