Szerda, 2000. november 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 252. szám

A Szlovák Gázmûvek szerint nemsokára Szlovákiában is megkezdõdik a személygépkocsik CNG-üzemûre való átépítése

A szlovákiai sajtóban nemrég megjelent egy rövid hír – lapunk október 25-én közölte –, miszerint decemberben nálunk is megkezdõdik a személygépkocsik földgázüzemûre történõ átépítése.

Mivel a jelenlegi benzinárakra való tekintettel sokakat érdekelhet a dolog, röviden ismertetjük, mit is jelent közelebbrõl a földgázmeghajtás, és miben különbözik a már eléggé széles körben elterjedt propán-bután meghajtástól. Ami közös bennük, pozitívumok és negatívumok vegyesen: az autó üzemeltetési költségeinek drasztikus mértékû csökkenése; a motor élettartamának meghosszabbodása; az olajcserék jócskán kitolható intervalluma; az autó akciórádiuszának jelentõs növekedése; a gyakorlatilag levegõszennyezés nélküli üzemmód; a csomagtér egy részének kényszerû feláldozása; a gázt árusító kutak egyelõre ritka hálózata; a gázmeghajtást idõzített bombának tartó páni félelem indokolatlan volta. Itt természetesen arra az esetre gondolunk, amikor levizsgáztatott és szabadalmaztatott rendszert szereltetünk az autónkba egy erre szakosodott szervizben. Ezek után pedig lássuk a különbségeket. A propán-bután (nemzetközi megjelölése LPG – Liquid Petroleum Gas) folyékony állapotban kerül a gépkocsi póttartályába, míg a földgázt (CNG – Compressed Natural Gas) gáz halmazállapotban, 20 MPa-os nyomáson kell tárolnunk ugyanott. A gyakorlatban azonban ez semmiféle veszélyt nem jelent, mivel a CNG-tartályokat kétszeres túlnyomáson vizsgáztatják, balesetkor pedig kettõs szeleprendszer védi õket a robbanástól. E rendszer mûködését jól illusztrálja egy 1990-ben történ utrechti eset: tûz ütött ki egy garázsban, amelyben 37 autóbusz állott, köztük két földgázüzemû. Késõbb megállapították, hogy ami abban a garázsban épségben maradt, azok éppen a gázmotoros buszok palackjai voltak. A gáz természetesen kiszökött belõlük, de a lényeg: nem robbantak fel. A földgázüzemnek tehát ilyen szempontból egyetlen hátránya van a PB-üzemmel szemben: a nyomáshatár betartása érdekében kevesebbet tankolhatunk belõle egy adott ûrtartalmú tartályba. A legtöbb személygépkocsi esetében ez néhány tucat plusz kilométert jelent a PB-üzemmód javára. A benzinhez viszonyított többletfogyasztás mindkét gázfajta esetében nagyságrendileg azonos (kb. 10%), éppen csak hogy az egyiket köbméterben, a másikat literben mérik. A néhány százalékos teljesítménycsökkenést szintén azonosnak tekinthetjük. Lényegesen különböznek viszont az átépítés költségei, éspedig megint csak a PB-üzemmód javára: ott egy Favorit vagy Felicia gazdája típustól függõen 20-29 ezer koronából megúszhatja a dolgot, míg a földgázüzemre történõ átépítés várhatóan legkevesebb 50 ezer koronába kerül majd. Itt mondjuk el azt is, hogy alternatív üzemmódra - tehát amikor a benzint és a gázt felváltva használhatjuk - kizárólag benzinüzemû gépkocsik építhetõk át. Szlovákiában egyelõre a földgáz ellen szól az is, hogy az ilyen kutak hálózata sokkal ritkább, mint a propán-butánt árusítóké. Ami esetleg mégis a CNG javára billentheti a mérleget, az a két energiahordozó jelenlegi ára. A propán-bután gáz literje ugyanis egyes töltõállomásokon ma már 20 koronába kerül, míg a földgáz köbmétere alig több mint 7 korona. A gyakorlatilag azonos fogyasztásra való tekintettel, plusz az átépítés árának ismeretében így mindenki könnyen kiszámolhatja, melyik változat számára a kifizetõdõbb. Persze lesz ebben a számításban egy óriási bizonytalansági tényezõ, éspedig a szóban forgó energiahordozók árának alakulása. Egy évvel ezelõtt például a propán-bután literje is mindössze 10-11 koronába került…

A Tatra banka szolgáltatása

Pozsony. A Tatra banka napokban bevezetett i:deal szolgáltatása a számítógép mellõl teszi lehetõvé a valutavételt és -eladást. A számlához való hozzáférést jelszóval és digitális bizonylattal biztosítják. A szolgáltatást kizárólag a társaságoknak szánják. Hogy az adásvétel során jó döntéseket hozzunk, ahhoz szükségünk van a legfrissebb pénzügyi és banki hírekre. Ehhez nyújt segítséget a bank befektetési navigátora. A befektetésekhez szükséges friss elemzések mellett megtalálhatjuk a pénzügyi piacok híreit, emellett a kamatlábak és a valutaárfolyamok alakulását is. A komplex áttekintést a Tatra banka elemzõinek írásaival egészítik ki. A Tatra banka mindkét szolgáltatásához a pénzintézet internetes honlapján keresztül juthatunk hozzá, ahol a bank szakemberei bõvebb felvilágosítást nyújtanak. (mi)

A francia Renault cégnek komoly tervei vannak a Daciával

Bukarest. A francia Renault autógyár elsõsorban azért vette meg a román Dacia autógyárat, hogy középtávon egy új, korszerû, mégis olcsó személygépkocsival tudjon betörni a piacra – derült ki abból az interjúból, amelyet Louis Schweitzer, a Renault-csoport elnöke adott egy román gazdasági lapnak. A Renault tavaly szerzett többségi részesedést a román autógyárban, s a tulajdonosváltás elsõ, kézzel fogható eredménye most mutatkozott meg a Dacia SuperNova típus piacra dobásával. A SuperNova még csupán a kezdeteknél tart; egyelõre a meglévõ Dacia Nova típus kapott francia motort és francia sebességváltót. Ezt a típust az elkövetkezõ években még tovább kell javítani ahhoz, hogy a használhatóság és a megbízhatóság terén elérje a nyugati elvárásokat. A Renault emellett 2003-2004-ben egy vadonatúj, Romániában gyártott modellt szeretne piacra dobni. A tervezett új moidellrõl a Renault elnöke csupán annyit közölt: alapvetõ célkitûzés, hogy az ára ne haladja meg az 5 ezer eurót. "Tízezer eurós áron mindenki tud nagyon jó gépkocsit készíteni. Az igazi kihívás az 5 ezer eurós ár" – hangsúlyozta Schweitzer. A Renault elnöke szerint ehhez nemcsak új technológiai megoldások szükségesek, hanem egy minél hatékonyabb beszállítói hálózat is. Schweitzer emlékeztetett arra, hogy egy új autó árának közel felét a beszállítóktól beszerzett alkatrészek, felszerelések teszik ki. Ezért ahhoz, hogy az alacsony árakat tartani tudják, Romániában kell beszállítókat találni.

Célzott környezetvédelem

Brüsszel. A tiszai ciánszennyezés és a két éve Spanyolországban történt hasonló baleset tanulságait levonva az Európai Bizottság konkrét javaslatokat készít elõ a bányászati tevékenység biztonságának jobb szabályozására. A bizottság szerint e két baleset kétségessé tette a bányászat környezetvédelmi követelményeit szabályozó közösségi elõírások hatékonyságát. A jelentés ezért szükségesnek tartja, hogy célzottabb környezetvédelmi politikát dolgozzanak ki a hasonló balesetek megelõzése érdekében. A bányavállalatok kötelesek lennének biztonságvédelmi rendszereket mûködtetni és részletes elemzéseket készíteni az adott tevékenység kockázatairól. A tagállamok esetében ez év végéig, a tagjelöltekre vonatkozóan a jövõ év közepéig tanulmányt készí tenének a bányászat közben keletkezõ melléktermékek kezelésérõl. (MTI)