Kedd, 2000. október 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 251. szám

A falusi turizmus a felkapott üdülõkörzetek mellett Ausztriában is képes megállni a saját lábán

Miként él meg a vidéki turizmus egy olyan országban, ahol a szállodák és a panziók világszínvonalú szolgáltatással várják az oda látogatókat – erre keresték a választ a Somorja és Bõs környéki falvakból szervezett tanulmányút résztvevõi október végén Ausztriában.

A Somorjai Reformkör és a keszölcési Kormorán Idegenforgalmi Fejlesztési Társulás egy CBC-projektum keretében igyekezett megmutatni a Duna menti falvakból érkezett érdeklõdõknek, hogy a nagy konkurencia ellenére is van esély a falusi turizmus mûvelésére. A Melk közelében fekvõ Ottenschlagban egy mezõgazdasági szakiskola szolgál Alsó-Ausztria tartományi agroturisztikai képzési központjaként. Amint azt Erika Prichenfried igazgatónõtõl megtudtuk, a falusi turizmussal a környékükön leggyakrabban más tevékenység, fõként mezõgazdaság mellett foglalkoznak. Az iskolában a kötelezõ kilencedik osztály elvégzésére szolgáló egyéves képzéstõl a szakmukásbizonyítványt nyújtó hároméves képzésig folyik oktatás, kiegészítve nagyszámú továbbképzéssel. A programba igyekeztek mindent beiktatni, amit egy farmon a turisták számára nyújtani kell. Ebbe beletartozik éppen úgy a személyzet által hordott népviselet megvarrása, a tájjellegû ételek fõzése, mint a marketing vagy a helyi termékek készítése. Az osztrák mezõgazdaságban például sokan azért tartottak az uniós csatlakozástól, mert hogy nem lesznek képesek követni a bonyolult szabályrendszert. Ezért ma külön hálózat szolgál ennek oktatására, illetve a szükséges tanácsadás biztosítására. Egyébként is, a jövendõ osztrák farmer és turisztikai szolgáltató akár székben ülve, CD-ROM segítségével is elsajátíthatja a szakma nagy részét. Az ottenschlagi iskola külön attrakciója a biotermesztés oktatása. Erre nagyon szigorú elõírások vannak, amennyiben a rendszeres ellenõrzések hiányosságot észlelnek, azonnal visszavonják a minõsítést. Ez olyan kellemetlenséggel is jár, mint az addig kapott támogatás visszatérítése. A biotermékek iránt nagy a kereslet, még a legnagyobb áruházláncok is külön részlegeken kínálják az ilyen termékeket. A csatlakozás ezen a téren jót tett Ausztriának, a korábbi ötezer biofarm helyett ma húszezer mûködik. Erika Prichenfried szerint a számuk tovább már nem nõ, fõként a szigorú ellenõrzõ rendszer miatt. Ottenschlag a Waldviertelnek nevezett térségben található, amely nagyon emlékeztet a szlovákiai hegyekre. A lakosság megélhetése szinte kizárólag a mezõgazdaságra és a erdõgazdálkodásra alapul, ezt igyekeznek kiegészíteni az idegenforgalommal. Ez fõként nyáron sikerül nekik. De télen sem csüggednek, az Alpokkal ugyan nem tudnak konkurálni, de legalább sífutóutak kiépítésével igyekeznek magukat vonzóvá tenni. Mivel egyre többen járják végig a saját termékek gyártásának Ausztriában is elég göröngyös útját, az iskola havonta egy vásár megszervezésével igyekszik számukra piacot biztosítani. Arrafelé ugyanis már sokaknak elege van a hipermarketek egyhangú kínálatából, és ha kissé drágábban is, de a helyi termékeket vásárolják. A vásár fõleg abban segít, hogy így nem kell gazdától-gazdáig járni, hanem az egész környék kínálata egy helyen megtalálható. A kirándulás résztvevõi ezután a Duna melletti Angernben az Aufreiter család vendégei voltak. Õk a megélhetéshez gyümölcs- illetve szõlõtermesztés és borkészítés mellett szobakiadással is foglalkoznak. Mindezt természetesen a lehetõ legnagyobb mértékben kombinálják. A vendégeik számára borkóstolást és étkezést biztosítanak, a gyümölcsbõl szörpöt, likõrt és pálinkát készítenek. A pálinkafõzést az osztrák adóhivatal úgy legalizálja, hogy elõre bejelentett gyümölcsmennyiség után kell fizetni járulékot. Ha pedig valaki a környékre kíváncsi, a színesre festett öreg traktorukra kapcsolt kirándulókocsin akár naphosszat fuvarozzák. A munkát fõleg a családtagok végzik, beleértve a szezon idején beálló széles rokonságot is.

Nincs összhangban az állami költségvetés kormánytervezete és a 2005-ig szóló agrárpolitikai koncepció

Pozsony. A jövõ évi állami költségvetés kormánytervezete és a kormány által szintén jóváhagyott, 2005-ig szóló agrárpolitikai koncepció pénzügyi szempontból nincs összhangban – nyilatkozta Pavel Koncos földmûvelésügyi miniszter. Az állami költségvetésben ugyanis a földmûvelésügynek 1,5 milliárd koronával kevesebbet szavaztak meg az agrárpolitikai koncepcióban elfogadottnál. Mintegy 600 millió koronás támogatástól esik így el a gyümölcs- és zöldségtermesztés. Ezek ugyanakkor épp a legnagyobb bevételekkel kecsegtetõ ágazatok, amelyek azonban nagyobb befektetéseket igényelnek a további fejlesztéshez. A földmûvelésügy a szokásos kiadásokra 7,503 milliárdot kap a kormány költségvetés-tervezete szerint, a befektetésekhez szükséges támogatásokra 1,625 milliárd koronát szavazott meg számukra a kabinet. A földmûvelésügyi tárca a jövõ évtõl szigorítja a támogatások odaítélésének kritériumait. Koncos szerint a támogatás odaítélésének elbírálásához feltétel lesz a föld megmûvelésének ellenõrzése és a gazdasági állatok megjelölése. A támogatások odítélésének további szigorítása, hogy a dotációk nagy részét bizonyos minõség elérése után ítélik majd oda. Ezzel a módszerrel a támogatás odítélése már nagyban függ az illetõ vállalat bevételeitõl. Koncos szerint a szárazság okozta károk végsõ összege csak november 20-án lesz ismert. Ezek nagyságát elõször 11 milliárd koronára becsülték, amit késõbb 8 milliárd koronára módosítottak. Ezek azonban csak elõzetes becslések voltak. Jelenleg még folyik a kárbecslés, miközben a földmûvelésügyi tárca regionális osztályai a szomszédos járásokban ellenõrzik a kárbecslést. A miniszter szerint az Európai Bizotság múlt heti döntése után, amellyel elfogadták a szlovák vidékfejlesztési programot, a SAPARD alapból már jövõ áprilisban megkaphatjuk az elsõ pénzösszeget. Addig azonban még a pénzügyi tárcának decemberben akkreditálnia kell a SAPARD nemzeti ügynökségét, amivel januárban az Európai Bizottságnak is egyet kéne értenie. Ahhoz azonban hogy az elkövetkezõ hat évben 128 millió eurónyi összeget kapjunk, több éves pénzügyi szerzõdéseket kell kötnünk az Európai Bizottsággal. (mi)

Tegnaptól a Globtel is WAP szolgáltatást nyújt

Pozsony. A Globtel mobilszolgáltató tegnaptól WAP-programmal is várja az ügyfeleit, ami azt jelenti, hogy a megfelelõ maroktelefonok révén internetezni is lehet. A Globtel WAP elnevezésû szolgáltatás aktiválása díjmentes (ez valamennyi programcsomagra, így a Prima kártyára is vonatkozik), ráadásul havi átalánydíjat sem kell fizetni, mi több, az elsõ 30 másodperc szintén díjtalan. Az ügyfél saját WAP-oldalt nyithat, és a mobil-internetezés esetében is 30 másodperces tarifikáció érvényes. A Globtel WAP használata érdekében a mobilszolgáltató máris árusítja az ezt lehetõvé tevõ Mitsubishi maroktelefonját, a Trium Ariát (899 Sk), valamint a Siemens C35i-t (4999 Sk). A cég már készül a karácsonyra, a 700-as elõhívószám használatával karácsonyi képeslapok küldését teszi lehetõvé (ennek díja viszont nincs a menücsomagban), melynek igazi vonzereje abban rejlik, hogy minden egyes ilyen speciális képeslap elküldése után a kliens száma sorsolásra kerül, melynek fõdíja egy Mercedes Benz gépkocsi.(só)

VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE

Az elmúlt héten az euró a 0,82-0,84 USD, a dollár a 107-109 JPY szinteken ingadozott. Ezúttal is az euró gyengülése volt jellemzõ, az újabb negatív lökést ezúttal a G20-ként ismert, a legfejlettebb 20 országot tömörítõ szervezet ülése adta meg. A részt vevõ pénzügyminiszterek nem is foglalkoztak a közös pénz zuhanásának megfékezési lehetõségeivel. Ennek köszönhetõen többször is megdõlt minden idõk negatív rekordja, az új mélypontot a dollár ellenében a 0,8227 EUR/USD, a jen ellenében a 88,98 JPY/EUR érték jelentette. Euroland egyes politikai és gazdasági vezetõi ugyan nyilatkozataikban néhány kétségbeesett erõfeszítést tettek, hogy változtassanak a devizapiacokon jellemzõ rendkívül pesszimista hozzáálláson, eredményt azonban nem sikerült elérniük. A New York-i tõzsdén újból emelkedésnek indultak a részvényárfolyamok, a Dow Jones-index számai jóval 10 000 pont fölé kerültek, ami közvetett módon erõsítette az amerikai valutát. Az Egyesült Államokban egyre kevésbé fenyeget az újabb hitelszigorítás veszélye. A legfrissebb gazdasági adatok szerint ugyanis a gazdasági növekedés túlfûtöttsége már a múlté, ami alapján egyre többen számítanak arra, hogy a Fed, az amerikai központi bank hamarosan akár csökkentheti is irányadó kamatait. Ezen a héten elõreláthatólag az euró jegyzései a 0,82-0,85 USD szintek körül fognak ingadozni. (MH)

HETI TÕZSDEÖSSZEFOGLALÓ

A múlt héten összességében erõsödtek a kelet-európai értéktõzsdék, kivétel ez alól Varsó volt, ahol a befektetõk arra várnak, hogy a börze néhány vezetõ cége bevezesse új részvényeit. A prágai tõzsde hanyatlással indított a múlt héten elsõsorban a távközlési cégek árvesztesége miatt. Csütörtöktõl azonban a korrekciós idõszakot maga után hagyva már erõsödött a börze indexe. A 10 vezetõ részvény Reuters-HN-Wood indexe a héten összesen 15,7 ponttal emelkedett és pénteken 1539,9 ponton zárt. A cesky Telecom, amelynek az árfolyama október nagyobbik részében közel 11 havi mélyponton állt, szerdán 3,2 százalékkal gyengült. Ennek a veszteségnek a nagyobbik részét azonban ledolgozta a hét második felében azokra a várakozásokra, hogy a cég e héten kedvezõ kilenchavi eredményekrõl számol be elsõsorban az EuroTel nevû mobilvállalkozása sikerének hatására. Az egyik kereskedõ szerint a prágai tõzsde, miként gyakorlatilag valamennyi kelet-európai tõzsde trendjét a közeljövõben is elsõsorban a külföldi piacok eseményei alakítják majd.Jó hetet hagyott maga után a pozsonyi értéktõzsde. A börze Reuters és J and T indexe továbbra is idei évi csúcson állt. A hivatalos SAX indexe október 23-án éves csúcson zárt elsõsorban a SES Tlmace építõipari cég jelentõs áremelkedésére. A cég árfolyama a hét végére mérsékelten gyengült. (MTI)

A jelenlegi aggasztóan magas kõolajárak visszavethetik a világgazdaság növekedését és meglódíthatják az inflációt

1973-ban és 1990-ben a magas kõolajárak súlyos recesszióhoz és az infláció elszabadulásához vezettek a fejlett államokban. Mivel a kõolaj világpiaci ára hosszú ideje a 35 dollárt ostromolja, felmerül a kérdés, megismétlõdhet-e az olajsokk.

1998 vége óta a kõolaj világpiaci ára megháromszorozódott. A Kõolaj-exportáló Államok Szervezete (OPEC) az utóbbi idõben ugyan több százezer hordóval emelte napi termelését, ennek ellenére az árak nem látszanak mérséklõdni. Miközben a világgazdaság gyorsan növekszik a nyugati félteke gazdagabb államai épp a télre készülnek. Ennek fényében sok elemzõ szerint az OPEC tehet bármit is, az olajárak aligha fognak rövid távon jelentõsen csökkenni, legjobb esetben sem süllyednek az elkövetkezõ két évben a hordónkénti 25 dollár alá. Persze az sem elképzelhetetlen, hogy meg sem állnak 40 dollárig. A tartósan magas olajárak miatt sokakban felrémlik a hetvenes évek súlyos gazdasági válságának képe, az olajárrobbanás következtében akkor a nyugati világban kórházak maradtak fûtetlenül, egész ipari ágazatok kerültek válságba. Az olajsokk megismétlõdésének veszélye ma újra kísért, kérdés, mennyire kell komolyan venni ezt a fenyegetést. A gazdasági szakértõk túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a fejlett országokban a hetvenes évekhez hasonló olajválság ma már teljesen kizárt. Ehhez az olajáraknak nemhogy 30, de legalább 70 dollárra kellene emelkedniük hordónként. A hetvenes évek óta ugyanis a nyugati világ fejlett országai komoly gazdasági szerkezetváltáson mentek keresztül, és ma már sokkal kevésbé függenek az energiabehozataltól. A modern technológiák térnyerése, az "energiafaló" iparágak leépülése, az enrgiatakarékosság terjedése, és az új típusú energiaforrások megjelenése nagy mértékben csökkentette a kõolaj szerepét. A nyugati gazdaságok jóval hatékonyabbá váltak, ami nem jelent mást, minthogy azonos mennyiségû termék elõállításához jóval kevesebb energiát igényelnek, mint korábban. A The Economist számításai szerint a világ fejlett országai 1 dollárnyi nemzeti termék elõállításához ma csak feleannyi kõolajat használnak, mint a hetvenes években. Idõközben a nemzetgazdaság olyan szektorai bõvültek viharos tempóban, amelyeknek alig van közük a kõolajfogyasztáshoz. Ma már a fejlett országok nemzeti össztermékének tekintélyes részét a pénzügyi szolgáltatások, a szórakoztatóipar, vagy a kereskedelem adja, olyan iparágak bõvülnek elképesztõ gyorsasággal, mint az elektrotechnikai cikkek, számítógépek gyártása, a bio- és géntechnológia. Az elmúlt évek amerikai internetes forradalma, a szoftveripar szédületes térhódítása jó példa erre az új típusú növekedésre. Vagyis az új gazdaság az interneten, szoftvereken és mikrochipeken fut, nem pedig kõolajra mûködik. Ma már lehetséges a gyors ütemû gazdasági növekedés anélkül, hogy közben jelentõsen nõne az energiafelhasználás. Az Egyesült Államok utóbbi években produkált, elképesztõ, 5-6%-os gazdasági növekedése nem járt az energiafogyasztás emelkedésével, akárcsak az Európai Unió országainak szerényebb, 2-3%-os növekedése sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tartósan magas kõolajárak ne lennének (negatív) hatással a nyugati országok gazdasági fejlõdésére, csak arról van szó, hogy szerepük ma már jóval kisebb, mint három évtizeddel ezelõtt. A különbözõ elõrejelzések ma már csak fél százalékkal várnak alacsonyabb gazdasági növekedést és magasabb inflációt a fejlett országokban a magas olajárak miatt. Speciális Közép-Európa reformgazdaságainak helyzete. Ezen országokra jellemzõ, hogy külföldi adósságukat, valamint a kõolaj- és földgázbehozatalt dollárban térítik, miközben külkereskedelmük nagy része az EU országaival bonyolódik, euróban. Nem nehéz kitalálni, hogy a tartósan magas olajárak a dollár euróhoz képest magas árfolyamával párosulva kedvezõtlenül érintik ezen államokat, így hazánkat is. Mindennek ellenére az energiafüggõség csökkenése igaz a térség országainak esetében is, így – a nyugati világhoz hasonlóan – a tartósan magas kõolajárak térségünkben sem okozhatnak drámai változásokat a növekedési és inflációs kilátások tekintetében. Az igazi veszteseket a fejlõdõ országok körében kell keresni. A legrosszabb helyzetben most is a legszegényebb országok vannak, különösen azok, amelyek nem rendelkeznek elegendõ hazai energiaforrással. A nyertesek között persze a kõolajat és földgázt exportáló államok, mindenekelõtt az öböl-menti arab országok találhatók. Na és nem szabad megfeledkezni Oroszországról sem, amelynek gazdasági helyzete egy kis iróniával a világpiaci kõolajár-ingadozások barométerének is nevezhetõ.

Már huszadik munkanapja 28 dollár felett a kõolaj

Dubai. Az OPEC fõtitkára, az OPEC soros elnökétõl kapott utasítás alapján, tegnap kiosztotta az elõre jelzett napi 500 ezer hordós termelési összkvótaemelést a szervezet tíz tagállama között. A tizenegyedik tagállam, Irak, sajátos rendszere miatt – csak az ENSZ engedélyével, ENSZ-számlára exportálhat – fel van mentve a kvóta alól. Az új összkvóta mától érvényes, összege napi 26,7 millió hordó, habár az OPEC érintett tíz tagja ennél valójában máris többet termel. Az összkvótát hivatalosan szeptemberben emelték utoljára, napi 800 ezer hordóval. Az automatikus termelésnövelést az váltotta ki, hogy pénteken huszadik munkanapja 28 dolláron felül volt az OPEC-olajok szabadpiaci átlagára, és a tavasszal elhatározott piacstabilizáló ármechanizmus szerint ilyenkor növelni kell a termelést napi 500 ezer hordóval. Az OPEC november közepén felülvizsgálja jelenlegi termelési politikáját. Az OPEC bécsi titkársága tegnap közölte, hogy az OPEC-olajok átlagára pénteken 30,91 dollár volt hordónként.

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Bologna. Az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke, Massimo Ponzellini szerint az Európai Unió kelet- és közép-európai országokkal tervezett bõvítése tovább rontja majd az amúgy is gyenge eurót. Az Európai Unió saját tulajdonú pénzintézetének alelnöke kifejtette, hogy a legoptimistább forgatókönyv szerint az euró az marad, ami ma is, miután az EU újabb, jelenleg társult tagokkal bõvül. (MTI)

Prága. A cseh Komercní banka az idei év harmadik negyedévét 969 millió koronás veszteséggel zárta, míg a tavalyi év azonos idõszakában 4,76 milliárd koronás veszteséget halmoztak fel. A mûködési nyereség ugyanekkor 3,9 százalékkal nõtt az elõzõ évhez képest, elérve a 6,391 milliárd koronát. (cTK)

London. A közeli években az európai fogyasztók még várhatóan szinte semmit sem fognak vásárolni interneten keresztül mobiltelefon-hívás útján – jósolta egy elemzõ cég, a Jupiter MMXI. Az elõrejelzés kiábrándító a mobiltársaságok számára. Ezek az idén még horribilis összegeket fizettek a brit, a német és a francia 3. generációs koncessziókért, de újabban – a lengyel és az osztrák pályázat tanúsága szerint – már kétségeik vannak nekik is. (MTI)

Düsseldorf. Döntõ szakaszába érkezett az idei év egyik legnagyobb tõzsdei bevezetése: világszerte megkezdõdik a sárga részvények jegyzése, amivel a Deutsche Post, a német posta privatizációját elindítják. Az ajánlat a Deutsche Post részvénytõkéjének 25%-át fogja át. (MTI)

Pozsony. A hátrányos helyzetû családok számára az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) a lakásépítés támogatásának egyedüli hatékony és hozzáférhetõ eszköze, épp eztért nem tartom helyesnek a megszüntetését – nyilatkozta Harna István építésügyi miniszter. Harna a kormány legutóbbi döntésére reagált, amely szerint az ÁLA-t 2003 január elsejétõl megszüntetnék. Az alap igazgatása ezt követõen átkerül a szaktárcához és a Szlovák Fejlesztési és Hitelbankhoz. (SITA)

Pozsony. A Beruházási és Fejlesztési Bank privatizációja iránt eddig csak egy befektetõ érdeklõdött – nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, aki azonban a pénzintézet nevét nem hozta nyilvánosságra. A Trend hetilap szerint arról az iRegent Groupról van szó, amely nemrég Regent Pacific néven mûködött. A hongkongi vállalat a Trend szerint a fejlõdõ piacok alulértékelt részvényeinek felvásárlásával majd továbbadásával foglalkozik. (SITA)