Szerda, 2000. október 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 246. szám

Halakat tanulmányoz és emberekkel kísérletezik

Bécs. Ismert tény, hogy a partnerválasztásban az illatok jelentõs szerepet játszanak, ha nem is vesszük észre, befolyásolnak bennünket. Most arra is fény derült, miért hat ránk a partner illata. Azért, mert a külsõ megjelenéshez hasonlóan jelzi: az illetõ erõs, életképes utódok nemzésére képes.

A kísérletet a berni egyetemen végezték, s nem volt egyszerû. A hölgyeknek két héten át orrsprayjel kellett regenerálni az orrban levõ nyálkahártyákat, megelõzni egy esetleges náthát, és a Parfüm címû regényt kellett olvasgatniuk. A férfiak pedig ugyanezen idõ alatt csak szagtalan szappant használhattak, kerülniük kellett az illatszereket és le kellett mondani az alkoholról, dohányról és az erõs illatú ételekrõl.
Klaus Wedekind zoológust eredetileg az érdekelte, hogy a halaknál a nõstények miért fogadják egyes hímek "udvarlását", és miért utasítanak el másokat. Feltételezése szerint ez a génekre vezethetõ vissza, de mivel az emberi génállományt sokkal jobban feltárták már a halakénál, s mivel a nõk a halakkal ellentétben meg is tudják indokolni választásukat, inkább emberekkel kísérletezett.
Wedekind feltételezése helyesnek bizonyult: a nõknek az a férfiillat volt a legvonzóbb, amely a saját, úgynevezett MHC-génállományuktól való legnagyobb eltérést jelezte. Az MHC-gének (Major Histocompatibility Complex) igen változatosak, sokféleségüktõl függ, mennyire hatásosan tudja a szervezet leküzdeni a kórokozókat, s olyan jelzéseket küldenek, amelyek befolyásolják a nõk (nõstények) választását. Minél sokszínûbb MHC-génállományt örököl az utód, annál védettebb. Ennek megfelelõen a kísérletben minden nõ más férfi illatát találta vonzónak.
Az érem másik oldala, hogy a fogamzásgátlókat szedõ nõk, akiknek megemelkedett az ösztrogénszintjük, egészen más szempontok alapján választottak az illatok közül: az tetszett nekik, amely az övékhez hasonló MHC-géneket jelzett.
Amerikai genetikusok ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy hosszú távon baj származhat abból, ha a fogamzásgátlók hatására nem a biológiailag "legokosabb" partnerválasztás érvényesül. Carole Ober, a chicagói egyetem genetikusa egy vallási közösségben vizsgálódott, amely nem fogadja el a fogamzásgátlást, és amelynek tagjai túlnyomórészt egymás között házasodnak. Kiderült, hogy a hasonló MHC-génállománnyal bíró párok körében gyakoribbak voltak a koraszülések és a vetélések, és a nõk hosszabb ideig tartó meddõsége is. Ober szerint ez azt bizonyítja, hogy az MHC immungének szaglás útján való érzékelése azt is befolyásolja, hogy megtermékenyül-e egyáltalán a petesejt.
Az illat tehát, akárcsak a külsõ megjelenés, jelzi az egyed erõs voltát, s ezzel gyakorol vonzerõt a partnerre, aki valójában az utódlás esélyeit javítva választ, anélkül, hogy ennek tudatában lenne.

Missziós nõvérek dolgoznak a társadalom perifériájára szorult anyák otthonában

Budapest. Bármily hihetetlen, még az apácák között is akadnak vendégmunkások. Óbudán, a Jó Pásztor anyaotthonban több missziós nõvér is tevékenykedik. Az otthon fõnöknõje sem magyar, Regina nõvér Hollandiából érkezett. Jövõre elmondhatja: tízéves jubileumát ünnepli az otthon élén. Mivel a társadalom perifériájára szorult anyák, akik itt kaptak szállást, aligha tudták volna elsajátítani a holland nyelvet, így Regina nõvér kezdett el a magyarral birkózni. "A Jó Pásztor nõvérek kongregációjának Franciaországban van a központja, pápai fennhatóság alá tartozunk" – magyarázza. "Ilyen anyaotthon, mint a mienk, 63 országban található. Pályafutásom alatt több országban megfordultam, 1991-ben kértem, hogy Magyarországra jöhessek. "
A Jó Pásztor anyaotthon legegzotikusabb nõvére, Maria Carmen Vargas Costa Ricából érkezett. A kérdés adott: miért éppen Magyarországot választotta? "Magyarország egy állomás az életemben" – mondja. "Valamikor azt sem tudtam, hogy van ilyen ország. A Jó Pásztor nõvérek kongregációja révén sok országban jártam, több menekülttáborban is. Feletteseim azt mondták, itt van rám szükség. 1957-ben tettem apácafogadalmat, akkor határoztam el, hogy amíg élek, segítek az embereken. Beszélem a világnyelveket, ezért mindenütt meg tudom magam értetni. Már a magyar nyelvet is megtanultam, iszonyú nehéz volt.