Szerda, 2000. október 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 246. szám

Ösztöndíjözön az alapiskolában – az Érsekújvári Magyar Tanulóifjúságért Alapítvány az idén is ünnepélyes keretek között osztotta ki a legjobbaknak járó ösztöndíjakat

Az Érsekújvári Magyar Tannyelvû Alapiskola pedagógusai és tanulói számára kettõs ünnep volt október elsõ péntekje: délután az iskola épületében emlékeztek meg a magyar tanítási nyelvû oktatás újjáindításának 50. évfordulójáról, este pedig a Csemadok székházában osztották ki az alapiskola és a magyar tannyelvû gimnázium diákjai között az Érsekújvári Magyar Tanulóifjúságért Alapítvány ösztöndíjait.
A díjkiosztó ünnepség elsõ részében Tóth Sándor, a gimnázium és Gátasi Irén, az alapiskola igazgatója szólt az egybegyûltekhez. Fellépett a gimnázium magyar tagozatának leánykórusa Szombath Károly karnagy vezetésével, majd a magyarországi Jancsó Adrienn Kossuth-díjas elõadómûvész lépett színpadra. Ezt követõen Érsekújvár szülötte, a Magyarországon élõ Luzsicza Lajos festõmûvész, az Érsekújvári Magyar Tanulóifjúságért Alapítvány kuratóriumának nevében mondta el ünnepi beszédét. Mindenekelõtt azt hangsúlyozta: az ösztöndíjak remélhetõleg jobb eredmények elérésére serkentik majd a kitüntetetteket, akiknek véleménye szerint jó esélyük van arra, hogy a jövõben az érsekújvári alapiskola és gimnázium jóhírét öregbítsék. A 2000/2001-es tanévben az alapítvány ösztöndíját a gimnázium negyedikes tanulói közül Presinszky Gellért, Lakatos Tamás és Zsubori Zsuzsanna nyerte el. A Kurzweil család emlékére alapított tanulmányi ösztöndíjat Presinszky Gellért kapta meg, aki kitûnõ tanuló, jelentõs sikereket ért el nemzetközi és hazai tanulmányi versenyeken. Az Implom József Helyesírási Versenyen 1999-ben az országos döntõn második, a nemzetközi fordulón pedig az elõkelõ tizedik helyezést érte el. Ezenkívül csapatban a Jedlik Ányos élete és munkássága nemzetközi verseny harmadik helyezettje lett, a Jókai Mór élete és munkássága nemzetközi versenyen ugyancsak csapatban 4. helyezést ért el, a matematika Olimpia kerületi fordulóján és a Kengurmatematikaversenyen is jelentõs sikert ért el. A Zirner Zoltán – a háborúban eltûnt gimnazista – emlékére alapított tanulmányi ösztöndíjban Lakatos Tamás részesült, aki részt vett a Zenit programozói verseny kerületi fordulóján, rendszeres résztvevõje a Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek és aktív tagja az iskolaújság szerkesztõségének. Zsubori Zsuzsanna, a Holota János, Érsekújvár volt polgármesterének emlékére alapított ösztöndíj kitüntetettje sikeresen szerepelt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulójában, négy éven keresztül aktív tagja a Maszk diákszínpadnak, részt vett a Kitaibel Pál Természet- és Környezetvédelmi emlékverseny országos döntõjében. A gimnázium nyolcéves tagozatának tanulói közül ketten: Ács Éva és Kiss Henriett kaptak ösztöndíjat. Zirner Zoltán-díjban részesült Ács Éva, aki jeles tanuló, kiváló eredményeket ért el matematikai és fizikai versenyeken, eredményes megoldója az országos fizikai levelezõ versenynek, az iskolák közötti regionális matematikai verseny harmadik helyezettje, a Zrínyi Ilona matematikai verseny, illetve a MAKS levelezõ verseny résztvevõje volt. Kiss Henriett Diósi-díjat kapott jeles tanuló, s ugyancsak matematikában és fizikában ért el jelentõs eredményeket.
Az alapiskola tanulói közül ezúttal három tanuló: Nagy Péter, Mátyás Péter és Pinke Réka részesült pénzjutalomban. Nagy Péter az évfolyam egyik legaktívabb és legeredményesebb tanulója. Fõleg a történelmi, földrajzi, anyanyelvi és szlovák nyelvi versenyeken szerepelt kimagaslóan, a Duna Menti Tavasz országos versenyen pedig elsõ helyezést ért el. Három alkalommal, 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben lett a Katedra történelemverseny országos gyõztese. A TIT Országos Levelezõ Feladatmegoldó Verseny eredményes megoldója, 1999-ben a Simonyi Zsigmond országos helyesírási verseny gyõztese volt, ugyanebben a versenyben 2000-ben második helyezést érte el. A Kárpát-medence 2000 – Táj és nép a millennium évében nemzetközi földrajzverseny második helyezettje lett. 1999-ben Gaál Dániel-Besey Lujza Sarolta-díjat kapott.
Mátyás Péter az iskola egyik legtehetségesebb tanulója, a Katedra matematikaverseny országos fordulójának sikeres résztvevõje, a TIT nemzetközi levelezõ matematikaverseny és fizikaverseny eredményes megoldója, az Öveges József Fizikaverseny országos döntõjének gyõztese volt 2000-ben, az Öveges József Fizikaverseny Tatán megrendezett fordulójának második legjobb külföldi versenyzõje lett, a Jedlik Ányos Bicentenáriumi Fizikaverseny harmadik helyezettje és legeredményesebb külföldi versenyzõje lett. Pinke Réka a Katedra magyar irodalomverseny országos fordulójában második helyezést ért el az elmúlt tanévben, a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny területi fordulójának elsõ, országos döntõjének pedig harmadik helyzettje lett 1999-ben.
Könyvjutalomban a negyedikes tanulók közül ketten: Dudás Éva és Karakán Sándor részesült. Az elõbbi kitûnõ tanuló, részt vett a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny kerületi fordulójában. Rendszeres résztvevõje a Kengur matematikaversenynek és a Mat-Mix matematika levelezõverseny sikeres megoldója az A,B és C kategóriában. Karakán Sándor rendszeres megoldója a Kengurmatematikaverseny felvidéki és szlovákiai fordulójának és második helyezést ért el a Vámbéry Áron német nyelvû emlékverseny országos döntõjében.
A nyolcéves tagozat Kvarta C osztályának tanulói közül Gulis Krisztina és Kocsis Zsuzsanna kapott könyvjutalmat. Gulis Krisztina fõleg a humán tantárgyakban jeleskedik, számos gyõzelmet aratott különbözõ vers- és prózamondó versenyeken. Kocsis Zsuzsanna, aki legutóbb az Ady Napokon képviselte méltón az érsekújvári iskolát, ugyancsak a humán tantárgyak tanulmányi versenyein ér el kiemelkedõ eredményeket.
Az alapítvány könyvjutalmát az alapiskola négy végzõs diákja vette át: Varga Zsuzsanna, aki rendszeresen bekapcsolódik a TIT nemzetközi levelezõversenybe magyar nyelvbõl, a Dobré slovo szlovák nyelvû szavalóverseny járási fordulójának elsõ, kerületi döntõjének pedig második helyezettje lett, részt vett a Gyurcsó István szavalóversenyen és az Ady Napok angol nyelvû vetélkedõjén.
Pathó Andrea eredményesen képviselte az alapiskolát több magyar és szlovák nyelvû tanulmányi versenyen, harmadik helyezést ért el a járási népdalversenyen és részt vett az országos földrajzversenyen is. Maczkó Anita évek óta jelentõs eredményeket ér el a nyelvi és képzõmûvészeti versenyekben. Remény Beáta, a Simonyi Zsigmond országos helyesírási verseny hetedik helyezettje és a Pithagorasz matematikaverseny sikeres megoldója, a járási képzõmûvészeti verseny díjazottja.
A díjkiosztó ünnepséget követõen Száraz László, egykori iskolaigazgató tartott ünnepi beszédet az anyanyelvi oktatás újraindításának fél évszázados évfordulója alkalmából, majd az alapiskola növendékei adták elõ az erre az alkalomra készült kulturmûsorukat. A családias hangulatú ünnepségen jelen volt többek között Jarábik Gabriella, a kulturális minisztérium kisebbségi kultúrák fõosztályának vezetõje és Csanda Endre érsekújvári polgármester.

A nyugati fiatalok kezdettõl fogva demokratikus államokban nevelkedtek, míg a másik két régió fiataljai egy gyökeres, demokratizálódó folyamatot élhettek át

A Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT), az 1996-os nemzetközi táborához hasonló ifjúsági tábort szervezett szeptember végén Stockholmban a világban élõ magyar ifjúság számára. 1997-ben megalakult a Magyar Ifjak Világfóruma (MIV), mint a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) utánpótló csapata, illetve 1999-ben a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), mely az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával jött létre. A meghívottak tehát most is elsõsorban a MIK és a MIV soraiból kerültek ki. A táborban összesen 90 fiatal vett részt. Jelen voltak a Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának tagjai, valamint az említett minisztérium ifjúsági felelõse, de képviseltette magát a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala is. A MIV nyugati régiójából három ország volt jelen: Litvánia, Svájc és Németország. A fent említetteken kívül tizenegy Kárpát-medencei vendég volt, a többi fiatal Svédországból érkezett. A program szeptember elsején stockholmi városnézéssel kezdõdött. Másnap a táborlakók Tangagärdbe utaztak, ahol megtekintették Pál Zsolt irodalmi estjét. Harmadik nap Márton Imre béke-Nobel díjas elõadása, illetve a MIK ÁB ülése zajlott. Az est folyamán Struber György, csángókutató, népzenész elõadását néptánctanulás követette. A program Stockholmban folytatódott ahol az ifjúsági vezetõket Szõke László, a Magyar Köztársaság újonnan kinevezett stockholmi nagykövete fogadta. A rövid beszélgetésen Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára is jelen volt. Este a tábor zárórészeként Garden-partyt (vagyis kerti partit) szerveztek a fiatalok részére a magyar követségen.
A tábor fõ céljai között szerepelt: a rendszerváltás után elõször, nyugaton is létrehozni egy fórumot, ahol a Kárpát-medencei fiatalok megtárgyalhatják az aktuális, az ifjúságot is érintõ politikai kérdéseket (a MIK ÁB ülés keretén belül) és ezáltal jobban bevonhatják a nyugati fiatalságot is a térség ifjúságának életébe, gondjaiba. Az ülés tartalmas, lényegretörõ volt, és a nyugati régió számára elõnyösen zárult, mert eddigi két MIK-küldöttük helyett három helyet kaptak, amennyiben a legközelebbi ülés ezt a javaslatot jóváhagyja. A táborban résztvevõ mindhárom régió (Nyugat, Magyarország, Kárpát-medence) olyan ifjúsági ernyõ-szervezeteket képviselt, amelyek az elmúlt években kimagaslóan és példát mutatva vettek részt az ifjúság szervezésében. A 90-es években több hasonló jellegû ifjúsági tábor került megrendezésre a Kárpát-medencében, de ezekben a táborokban a nyugati ifjúság egyáltalán nem, vagy csak csekély számban vett részt. A mostani tábor legfõbb célja volt, hogy ezt az irányt megváltoztassa. Az együtt töltött öt nap alatt sikerült hidat építeni a nyugati és a másik két régió ifjúsági vezetõi között. A tapasztalatcsere remélhetõleg mindhárom régió ifjúságát a régiók jobb együttmûködésére és hasonló "három-régiós" táborok megrendezésére fogja ösztönözni. Az asszimiláció kérdésében és az anyanyelvvesztés megállításában a problémák hasonlóak és közösek: így a tapasztalatcsere alapvetõen szükséges volt és a jövõben is az. Szükséges hogy a fiatalok határon innen és túl rendszeresen találkozzanak nemzetközi ifjúsági fórumokon, hogy az eddigi kapcsolataikat elmélyíthessék és újabb kapcsolatok születhessenek. Történelmi pillanat halasztódna el, ha nem ragadnának meg minden alkalmat arra hogy találkozzanak azok a fiatalok, akik 10-15 év múlva meghatározói lehetnek országuk tudományos, gazdasági és politikai életének. Ezt a kapcsolatrendszert, vagy divatosan kifejezve lobby-hálózatot most kell kialakítani, hogy a jövõben eredményt hozzon.
Magyarország és szomszédai európai integrációs folyamata és a globalizálódó világ is arrafelé mutat, hogy a fiatalabb generáció összetartása és együttmûködése szükséges. Ebben a munkában jelentõs részt vállaltak a találkozóra meghívott fiatalok, akik a fent említett feladatot eddig is magas szinten látták el. A három régió lehetõségeivel és hátrányaival való szembesülés ösztönözni fogja a fiatalokat, hogy még jobban megismerjék egymás helyzetét. A nyugati fiatalok kezdettõl fogva demokratikus államokban nevelkedtek, míg a másik két régió fiataljai egy gyökeres, demokratizálódó folyamatot élhettek át. Ez utóbbi tapasztalatok tanulságosak lehetnek a nyugati fiatalok számára, illetve viszont. Reméljük, a tábor nem csak egy egyszeri fellángolás volt, s hogy az újabb kapcsolatok újabb együttmûködést fognak eredményezni. A SOMIT szervezõbizottsága minden köszönetet és elismerést megérdemel, kiváló munkát végzett. Ezt sugallta a táborban résztvett vendégek pozitív visszajelzése is.
Reméljük lesz folytatás.

A közvelemény-kutatatás sok érdekes eredményt hozott. A hazai magyar fiatalok ötvennyolc százaléka az anyaországban szeretne tovább tanulni

A Magyar Ifjúsági Közösség egy játék keretén belül közvélemény-kutatást készített a szlovákiai magyar fiatalok érdeklõdési körének, szervezettségének, továbbtanulási igényeinek és a létezõ ifjúsági szervezetek ismertségének felmérésére.Errõl kérdeztem Õry Pétert a Magyar Ifjúsági Konferencia elnökét, a kérdõívek kiértékelõjét.

Hogy jött az ötlet közvélemény-kutatást készíteni az ifjúság helyzetérõl ?
Úgy értékeltük, hogy az ifjúsági szervezetünkön belül igény jelentkezett minél jobban megismerni a fiatalok gondolkodásmódját, valamint azokat a témákat és azokat az érdeklõdési köröket, amelyeket a rendezvényeinkbe bele kellene építeni. Egy társadalmi szervezet akkor igazán sikeres, ha a fiatalokat meg tudja szólítani és ténylegesen olyan célt szolgál, ami valós igényként jelentkezik.

Maga az ötlet megvalósítása milyen módon zajlott ?
Deutsch Tamással, Magyarország ifjúsági és sportminiszterével egy személyes beszélgetés alkalmával sikerült megegyezni, hogy a minisztérium támogatni tudna egy ilyen típusú közvélemény-kutatást. Az ötlet megszervezése és megvalósítása között nem telt el sok idõ. Nem a klasszikus szociológiai közvélemény-kutatás formáját választottuk. A kérdõíveket az Új Szóban, a Vasárnapban és az IFI-ben jelentettük meg. A beérkezett adatlapokat a somorjai Biblioteca Hungarica munkatársai összegezték és dolgozták fel.

Mekkora visszhangra talált a kezdeményezés, sikerült az egész magyarlakta vidéket bevonni ?
Az egész ország területérõl érkeztek kérdõívek, Királyhelmectõl egészen Komáromig. Valamivel több mint kétszázan küldték vissza az adatlapokat. A szám nem túl nagy, viszont tudni kell, hogy az ûrlap mellé kértük a személyi adatokat is. A címet a nyeremények elküldése, a személyi számot, a korcsoportokra való beosztás végett.

Milyen eredmények születtek ?
A beküldõk 46 százaléka tagja valamilyen ifjúsági szervezetnek. Legtöbben a Magyar Ifjúsági Közösséget, a Diákhálózatot és a Szlovákiai Magyar Cserkész Szövetséget jelölték meg. Arra a kérdésre, hogy milyen ifjúsági szabadidõs programokon szeretnének részt venni, legtöbben a koncerteket, táborozásokat, sportprogramokat és kulturális rendezvényeket jelölték be. A fiatalok széles érdeklõdési körét támasztja alá az a tény, hogy igény van olyan programokra is, mint például: barkácsolás, csillagászat, elektrotechnika, idénymunka, pszichológia, természetvédelem, vetélkedõk.

Melyek voltak a legmeglepõbb eredmények ?
Érdekes eredmény, hogy a szlovákiai magyar fiatalok 58 százaléka az anyaországban szeretne tovább tanulni. Ami szintén nagyon meglepõ volt, arra a kérdésre, hogy kik azok az ismert személyiségek, akiknek az elõadásán szívesen részt vennétek, nagyon sok politikus neve szerepelt. A hazaiak közül Bugár Béla, Csáky Pál, Popély Gyula, Pálházy Béla és Gyõry Attila neve szerepelt a legszívesebben látott elõadók között. A külföldieknél jóval nagyobb volt a szórás: Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Czeizel Endre, Kovács István-Kokó, Pataky Attila és Michael Schumacher szerzett kimutatható százalékos arányt.

Vártok visszajelzést a kezdeményezésetekre más társadalmi vagy politikai szervezetektõl?
Elkészítettük a közvélemény-kutatást elemzõ anyagot amelyben, az adatok százalékos arányban vannak feldolgozva és magyarázó résszel vannak ellátva, összesen 12 oldalas anyag lett belõle. Ezt az anyagot szeretnénk eljuttatni a megfelelõ helyekre, azoknak a fontos tisztségeket betöltõ személyeknek, akiket az ifjúsági ügyek érintenek, akik naponta kapcsolatban vannak az ifjúsági szervezetekkel, az ifjúsági ügyekkel.

Egy sikeres kutatás után vagytok. Vannak még hasonló terveitek ?
Az anyag zárszavában azt írtam, hogy az érintett témában mindenképpen jónak tartanám egy klaszszikus szociológiai kutatás elvégzését is. Ez lehetne a következõ lépés. A célok meghatározhatók: milyen útra terelendõ az ifjúsági munka, mi lesz a szlovákiai magyarok sorsa, mi módon segíthetõ elõ a szülõföldön való megmaradásunk – magyarként. Természetesen, ez fõleg pénzkérdés, az emberek nyitottak lennének rá és ha valamit egyszer sikerült elindítani, megcsinálni sem nagy dolog!

TI ÍRTÁTOK

Biológia órán
Tanár: Az embert már kezdettõl foglalkoztatta, hogy hogyan keletkezett a világ.
Diák: Azért kezdetben mégis könnyebb volt, mert õk még jobban emlékeztek rá, hogy hogyan keletkezett.

Tanár: A kígyók bõrhéjú tojásokat tojnak, kellemes tapintásuk van.
Diák: Tanár úr, fogott már?
Tanár: Nem, de el tudom képzelni.

Tanár: Hogy van elraktározva a cukor a növényekben?
Diák: Zsákokban.
Matek órán:
Tanár: Mennyi kétszer gyök három?Diák: Hat.
Tanár: Esetleg az egészségedre!

Tanár: Ö4=4
Diák: No, de tanár úr!

Matek írásbelin: "Aki elõveszi, annak rácsapok!" (magyarázat: a füzetét!)

Kémia órán:
Tanár: A monoszacharidok 6-os szénatomján primér kötés van, valamint jobbra helyezkedik el...
Diák: Halvány lila fingom sincs, hogy mirõl beszél!

Történelem órán:
Tanár: Miért nem volt Hitler a nürnbergi bûnösök között?
Diák: Elment szobát festeni.

Német órán:
Tanár: Nem olvastátok Winnetomûveit?

Nyelvlecke:
Tanár: Ezentúl ha az órán megszólaltok magyarul, nem fogok reagálni.
Diák: Ez azt jelenti, hogy akármit mondunk magyarul, nem fog reagálni?

Diák: (késõn jött be az órára) Elnézést a késésért tanárnõ, de fogorvosnál voltam.
Tanár: Mióta rendel a tornateremben a fogorvos?

Tanár: Nem vagy kürti?
Diák: Nem!
Tanár: Akkor miért viselkedsz úgy?

Tanár – szeptemberben: Hogy-hogy csak két témakört beszéltünk meg, és már itt a március?

Tanárok mondták:
A vajsavnak büdös illata van.
Majd veszek olyan sima, kicsi, csíkos füzetet.
Befogod a szád, és halkan beszélsz.
Olyan az üveg, mintha tej lenne (tejüveg)
Az analizátort lefektetjük. A másik rés áll.
... különbözõ magyarak... (pl. vagykacsa)
Van két testem...
Neked még rövidebb, mint a Luckynak. (mármint a jegyzete!)
Susmogtok, mint az ügyvédek, mindjárt szétültetlek!
1941. június 22-én az oroszok megtámadják a Szovjetuniót.
Jövõ órára hozzátok el az aradi vértanúkat!

Diákok mondták:
Nem késtem pedig, csak egy percet.
Az öreget könnyebb felállítani (természetesen kártyát!)
Belesmirgliztem a padomat a táskámba. (füzetbe)
A hüllõk testét elszarosodott bõrréteg fedi.
Az ivarszervek a kloakába torkollanak. A szexológia ezt anális szexnek nevezi.
A denevérek egy szülõt nemzenek.

* a Rés címû cenzúrázatlan galántai diáklap, a Mi One érsekújvári gimilap és a Van ilyen országos középiskolai lap alapján

Minél több emberrel találkozom, annál jobban kedvelem a kutyámat.
– Hogyan hiányozhatsz, ha sose mész el?
– Az ember minél kevesebb éves, annál fiatalabb...
– Egészen kis koromban születtem.
– Gondolkodtál már ma?
– Van terepszínû kabátunk... csak nem látjuk.
– Kanadai az, aki tud kenuban szeretkezni.
– Látogass el a Szovjetunióba, mielõtt még õ látogat el hozzád!
– Minél távolabbról nézzük, annál messzebbrõl látjuk.
– Semmi se erõsíti meg jobban a gyanút, mint egy hivatalos cáfolat.
– Ugyan, dehogy vesztettem el az eszem! Valahol el van mentve szallagra.
– A lélek igazsága nem a jogra épül.
– Rám néz... és mosolya keresztrefeszíti álmaim.
– A megörökítés alaphelyzete: amíg a szó elszáll, sajnos nem lesz elég idõ elõvenni a papirost.
– Igazságaimból szerkesztek glóriát, százszor elátkozott homlokomra.
– Aki az életet tragédiának tartja, gondoljon a poénra.
– Rossz vagyok, de használható.
– Nincs ronda nõ, csak még nem ittál eleget.
– Engem nem lehet elképzelni, engem ki kell próbálni.
– Miért mindig a horkolók alszanak el elõbb?
– Átlagon felül az IQ-m!
– Nincs az a környezetszennyezés, ami felvehetné a versenyt a zoknim szagával
– Aki magányos, szellemek kísérik.
– Einstein halott, Goethe halott, és én is vacakul vagyok!
– Szép mindaz, amit kedvelve szemlélünk.
– Tekinteted végigszánt vállamon, érintésed karcolja bõrömet, gondolatod eleven fájdalom, szerelmed pusztító õrület!
– Az embereket az életben csak két erõ hajtja: az éhség és a szerelem.
– A nagy szerelem kétségtelenül jó dolog, de a szép szerelem még jobb.
– Egyetlen embertõl sem lehet elvárni, hogy megértse saját jelleme
labirintusait.
– Az erkölcsi önismeret minden emberi bölcsesség kezdete.
– Aki másokat arra kényszeríti, hogy õt Istenként tiszteljék, az lelke mélyén nyilván érzi, hogy ember.
– Kerüld azoknak az embereknek a társaságát, akikre nem akarsz hasonlítani!
– Kétségtelen, a kapitalizmusnak elõnyei és hátrányai is vannak. Az elõnyeit valószínûleg az unokáink fogják élvezni.
– Ne dobj égõ csikket a padlóra! Gondolj a négykézláb távozó vendégekre is!
– A mûvészetben nehéz olyat mondani, ami van olyan jó, mint semmit sem mondani.
– Arra törekedj, hogy szeressenek, anélkül, hogy csodálnának.
– Ahol mások továbbmennek, ott én megállok.
– Tehetségtelennek születtél, amit az életed során még fokozni tudtál.
– Ha valaki fejjel megy a falnak, nem jelenti azt, hogy keményfejû. Lehet, hogy csak elfelejtett lefékezni.
– Sosem gyújtottam rá... 9 éves koromig...
– Hogyha manapság a farkas az erdõben találkozna Piroskával, ötven dollár alatt nem úszná meg...
– Söpörd félre a szempilládat és figyelj rám!
– Ezt azért írom ide, hogy itt legyen.
– Élni életveszélyes dolog, és eddig még mindenki belehalt.
* a Rés címû diáklapból

Az õszi Trencsén, a divat városa elnevezésû nagyvásáron a közönség némi meghökkenéssel vegyes érdeklõdéssel szemlélte a jövõ nemzedék divattervezõinek modelljeit

Mit szóltok a felvételeken látható eredeti, egyéni, megoldású modellekhez?
* Vegyük szemügyre az áttetszõ anyagból készült kétrészest: holtbiztos, hogy csak tökéletes alakú fiatalok viselhetik, szabása roppant egyszerû és nem konvencionális, olyan, mintha egy kislány varrta volna a barbie-jának (egyébként a babákra varrni nem is olyan butaság, mert sok mindent megtanulhatunk szabás-varrás közben. Persze, nektek ezzel a szöveggel már egy kissé elkéstünk...)
* Több, mint érdekes a szalag, majd "semmi", majd megint "valami" derekú disco-szoknya is.
* Ezek után a legszolídabb a rojttal díszített, cipzárra záródó kiskabát, amelynek egyedüli "tromfja" az érdekes alapanyaga, amelyre tervezõje valószínûleg a lakástextíliák között jártában-keltében akadt rá.

A legtöbb idõs ember jobban emlékezik fiatalságának éveire, mint életének késõbbi eseményeire. Az emlékezetben egyes korszakok kiemelkednek, míg mások elmosódnak

Az emlékezet kutatása olyan tényezõket tár fel, amelyek rögzítik, megmásítják és néha ki is törlik az ember önéletrajzának egyes képeit. Ma a tudomány sokkal pontosabban tudja azt, hogy az emlékezet mely részei a leghûségesebbek és melyek "árulják el" küldetésüket. Ezekbõl az ismeretekbõl a tudósok jobban megközelíthetik azokat a forrásokat, amelyekbõl kialakul az ember múltjának szövevénye.
"A legtöbben meglepõdnének, ha ismernék, milyen változékony az emlékezetük, noha nagyon biztosak a memóriájukban" – állapította meg David C. Rubin, az Egyesült Államokban levõ duke-i egyetem pszichológusa. Kutatásai bebizonyították, hogy a legtöbb középkorú és idõs ember például jobban emlékezik fiatalságának és korai felnõttségének éveire, mint életének késõbbi eseményeire. Hajlamosak vagyunk életünk azon eseményeit elfelejteni, amelyek nem egyeznek gondolataink jelenlegi képeivel.
Ezt bizonyítja 310 olyan férfi és nõ életének felmérése, aki gyermekkorát állami intézetben töltötte. A tudósok harmincéves korukig figyelték õket, és megállapították, hogy akiknek felnõtt korukban nem volt problémájuk, azok kevesebb gyermekkori kellemetlenségre emlékeznek, mint azok, akiknek felnõtten érzelmi problémáik voltak. Az elsõ csoportba tartozók elfelejtették a család jólétét vagy azt, hogy kik viselték a gondjukat.
Mi volt kellemes?
"Most, hogy nehéz gyerekkoruk után felnõttek, szívesen tekintenek vissza, és úgy tûnik nekik, hogy mindig a jelenlegi helyzetben éltek" – állítja Lee Robbins szociológus, a Saint Louis-i Washington Egyetem pszichiátriai osztályáról. Az emlékezet eltérései mindkét irányban hatnak. Egy jelenlegi kellemetlenség elõidézheti, hogy az ember életének egy bizonyos eseményére emlékezzék. Megállapították például: az artrózisban (azaz: nem gyulladásos ízületi betegségben) szenvedõknek hamarabb eszükbe jutott, hogy szüleik is ebben a betegségben szenvedtek, mint azoknak a testvéreiknek, akik egészségesek voltak.
Hasonló eredményre jutott Gordon Bowers is a Stanford Egyetemen. Megállapította, hogy a depresszióban szenvedõk könnyebben jegyzik meg a szomorú eseményeket, mint a boldog emberek. Az utóbbiak viszont életük kellemes eseményeire emlékeznek jobban.
A gyermekkor egyes érzelmi eseményeit ugyanazon család tagjai teljesen ellentétesen jegyzik meg. Dr. Robbins összehasonlította alkoholizmusból és depresszióból kigyógyítottak emlékeit testvéreik emlékeivel. A vizsgált személyek között nem volt négy évnél nagyobb korkülönbség. A testvérek 71 százalékának válasza megegyezett olyan esetekben, amikor a kérdések arra vonatkoztak, hogy a család költözködött-e, vagy nézeteltérés esetén kiabáltak-e egymásra a szülõk. Amikor azonban megkérdezték, hogy milyen gyakran fordult ez elõ, a válaszoknak csupán 47 százaléka egyezett. Ha valamirõl ítéletet kellett mondani, a válaszoknak csak 29 százaléka volt azonos. E felfedezéseknek a pszichoterápiában van jelentõségük, ahol gyakran használják fel a páciens visszaemlékezéseit.
Mit jegyzünk meg könnyen?
"A klinikai orvosok fõleg arra támaszkodnak, hogy az emberek képesek múltjukról beszélni. A válaszokat azonban gyakran deformálja a jelenlegi helyzetükrõl vallott nézetük" – állapítja meg dr. Robbins. A legtöbb emlékezetváltozásnak nincs komolyabb jelentõsége, de klinikailag fontos. Freud az emlékezet eltéréseit és kihagyásait a legnagyobb személyi konfliktusok kulcsának tekintette. A pszichoanalitikus igyekszik áthatolni a tényekkel eltakaró emlékeken, a hamis emlékeken, amelyek elrejtik a fájó igazságot.
Az emlékezetben egyes korszakok kiemelkednek, míg mások elmosódnak. Úgy látszik, hogy könynyebb megjegyezni olyan emlékeket, amelyek az ember életének pontosan meghatározott eseményeihez kapcsolódnak. Például: születési dátumhoz, házassághoz, munkához, gyerekhez. És ez nem azért van így, mert 40–55 év között az élet unalmasabb, mint 20–35 éves korban, hanem azért mert akkor az emlékezés példái sokkal stabilabbak és ezért könynyebben megjegyezhetõk.
Mire nem emlékszünk?
Az életben egyetlen olyan korszak van, amelyre senki sem emlékszik: a négyéves kor elõtti idõ. Ma egyes tudósok úgy gondolják, hogy ez azért van így, mert például a nyelvtanuláshoz szükséges memória akkor még nem érett. A korai gyermekkori emlékek lényegérõl speciális kutatások folynak. Freud egyik tanítványa, Alfred Adler szerint az ember legrégibb emléke elárulja teljes pszichológiai viselkedését az életben.
A kutatások bebizonyították, hogy azok a diákok, akik a kétségek és az útkeresés idõszakában elérték a legteljesebb pszichiátriai érettséget, emlékeztek a nehézségekkel kapcsolatos régi eseményekre. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik még keresték az utat pszichikai érettségükhöz. De azoknál a diákoknál, akik anélkül vették át szüleik értékítéleteit, hogy maguk keresték volna a saját egyéniségüket, a legrégibb emlékek csak a szülõktõl való függõségre korlátozódtak.