Szerda, 2000. október 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 246. szám

A radikálisok tiltakozása miatt újra félbeszakadt a jugoszláv parlament ülése

Belgrád. A szerb parlament tegnap ismét összeült az elõrehozott választások és az ideiglenes kormány megalakításának megvitatására, ám a szerb radikális képviselõk kivonulása miatt az ülés hamarosan félbeszakadt.

A törvényhozásnak döntenie kellene az elõrehozott szerb parlamenti választások december 23-ra tervezett kiírásáról és meg kellene egyeznie az új kormány megalakulásáig az ügyek vitelére hivatott ideiglenes kabinet összetételérõl. A képviselõk délelõtt a tervezett idõponthoz képest másfél órás késéssel ültek össze, ám a Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) képviselõinek kivonulása miatt a testület perceken belül határozatképtelenné vált, így szünetet rendeltek el. A radikális honatyák tiltakozásuk jeleként vonultak ki. Dragan Tomics parlamenti elnök az ülés elején ugyanis felolvasta az RTS szerb állami tévé közleményét, amely szerint mûszaki okok miatt elmarad a parlamenti ülés élõ közvetítése. A szerb parlamentnek hétfõn kellett volna döntenie az idõ elõtti szerbiai választásokról és az átmeneti kormányról, ám a radikálisok obstrukciója miatt a több mint hatórás ülésen errõl nem határoztak. A törvényhozás elfogadta viszont Mirko Marjanovics eddigi szerb miniszterelnök – és ezzel az egész kormány – lemondását. Az eddigi belgrádi kormánypártok közé tartozó, Seselj vezette SRS lesújtóan szerepelt a szeptemberi jugoszláv választásokon, ezért – mint ellenzéki politikusok rámutattak – nem áll érdekében újabb voksolás kiírása.
Az eddig kormányzó szocialisták (SPS) és a demokratikus ellenzék vezetõi már megegyeztek, hogy együtt irányítják Szerbiát a december 23-ra kitûzött parlamenti választásokig, és megállapodtak az átmeneti kormányban. Egyezségük szerint a miniszterelnök Milomir Minics SPS-vezetõségi tag lesz, de két helyettesét a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS), illetve a Szerb Megújhodási Mozgalom adja.
Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök szarajevói látogatása azt jelenti, hogy Belgrád elismeri Bosznia-Hercegovina függetlenségét és területi egységét – jelentette ki Alija Izetbegovics volt bosnyák államfõ. Izetbegovic gyõzelemnek minõsítette, hogy az 1992-95-ös boszniai háború után elõször elsõ számú jugoszláv vezetõ járt az országban.

Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök elismerte a szerb erõk koszovói háborús bûneit

New York. Vojiszlav Kostunica új jugoszláv elnök nyilvánosan elismerte, hogy a jugoszláv fegyveres erõk bûntetteket követtek el az albán lakosság ellen Koszovóban, és kijelentette, vállalja a felelõsséget azokért a háborús bûnökért, amelyeket elõdje, Szlobodan Milosevics elkövetett. Ez az elsõ eset, hogy jugoszláv politikus nyilvánosan elismerte a szerbek koszovói háborús bûneit. A CBS riportere megkérdezte az elnököt: van-e kétsége afelõl, hogy a jugoszláv hadsereg és a rendõrség népirtást követett el a tartományban. Azt válaszolta: bûncselekményeket követtek el, és akiket megöltek, azok az emberek áldozatok. Hozzátette, sok bûncselekményt követtek el a "másik oldalon" is, mert szerbeket is meggyilkoltak. A kérdésre, hogy Milosevicsnek bûneiért bíróság elé kell-e állnia, azt válaszolta: "Igen, valahol." Amikor a riporter a szerbek által elkövetett emberiségellenes bûnöket firtatta, azt mondta: "Milosevics a felelõsök között van". Kostunica szerint azért nem tartóztatták még le Milosevicset, mert "e pillanatban nagyon sok olyan tennivalójuk van, amely elsõbbséget élvez". Mindenekelõtt arra van szükség, hogy az országban megteremtsük a demokráciát.
Egy független nemzetközi bizottság a függetlenség megadását javasolta Koszovónak, feltéve, hogy az albán többség szavatolja a kisebbségek jogait, és eleget tesz még néhány szerzõdéses követelménynek. Richard Goldstone dél-afrikai bíró, aki a bizottságot vezette, rámutatott, a függetlenség elnyerésének folyamata évekig tarthat. A 11 tagú bizottság ismertette Kofi Annan ENSZ-fõtitkárral 372 oldalas jelentését, amelyben a koszovói konfliktusra vonatkozó vizsgálatát összegezte.

Az izraeli hadsereg ismételten megnyitotta a gázai "palesztin" repülõteret

Gáza/Hebron. Az izraeli hadsereg megnyitotta a gázai repülõteret, helyreállt a légi összeköttetés a külvilággal – közölték palesztin források. A repülõtérrõl elõször két gép indult AbDzabi és Ammán felé. A repülõteret hétfõn zárták le, egy hónapon belül már másodszor. Az intézkedést azzal indokolták, hogy palesztin rendõrök léptek a létesítmény területére. Szulejman AbHalil, a repülõtér igazgatója elmondta: kérte az izraeli hatóságoktól, hogy ne tegyenek a palesztin légi közlekedést akadályozó lépéseket. Az izraeli hadsereg szóvivõje a katonai rádiónak kijelentette: a zsidó állam hosszú harcra számít a palesztinokkal, és katonai terveit ez a tény határozza meg. Ron Kitrey tábornok kifejtette: arra számít, hogy "a harcok Izrael palesztin szomszédaival nem szûnnek meg egyik napról a másikra". Kitrey szerint a palesztinok stratégiai döntést hoztak, amelynek lényege, hogy az önálló palesztin állam felé haladnak. Saul Mofaz vezérkari fõnök arra számít, hogy a konfrontáció a palesztinokkal legalább egy évig eltarthat. A tábornok szerint kiélezõdhet a helyzet a libanoni határ mentén is, de nagyobb regionális konfliktusnak kevés az esélye.
A szeptember 28-án kezdõdött palesztin tiltakozó akcióknak eddig 135 halálos áldozata van.

Megszületett Orbán Viktor kormányfõ negyedik gyermeke

Budapest. Tegnap hajnalban megszületett Orbán Viktor negyedik gyermeke, Róza. A magyar miniszterelnök felesége, Lévai Anikó egészséges gyermeknek adott életet. "Hajnali fél egykor vittem be a feleségemet a kórházba és fél kettõkor született meg Róza" – mondta el negyedik gyermeke születésérõl Orbán Viktor. Hozzátette: nem apás szülés volt, "egyik alkalommal sem voltam elég bátor, és most is a folyosón vártam ki a soromat. Minden minisztertõl egy kis türelmet kértem: lehet, hogy kiveszek két nap szabadságot, mert én vagyok otthon a három gyermekkel, és újra kell szervezni az életet, ami nem olyan egyszerû, ha ennyi gyerek van egy családban" – fogalmazott a kormányfõ. Elmodta, Rózának mindenki nagyon örül a családban, csak a legkisebb lány volt egy egész kicsit szomorú. A lányok ugyanis úgy gondolják, hogy Gáspár, egyedüli fiúként idõnként kivételes elbánásban részesül, és azt remélték, hogy ha fiú születik, akkor ez a helyzet megoldódik.

Kurszk tengerelattjáró – elült a vihar a Barents-tengeren

Murmanszk. Elült a vihar a Barents-tengeren abban a térségben, ahol a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró ez év augusztusában elsüllyedt. A rossz idõjárás miatt hétfõn a mélyben dolgozó búvárok kénytelenek voltak felfüggeszteni a holttestek kiemelési munkálatainak elõkészítését. Tegnap reggel hét órára a térségben elcsitult a szél, csupán a Kola-félsziget keleti partvidékén voltak nagyobb széllökések, amelyek sebessége elérte a másodpercenkénti 20 métert. Ha beigazolódik a meteorológusok elõrejelzése, hogy javul az idõ és csillapodik a tenger hullámzása, akkor a búvárok a 108 méteres mélységben hamarosan folytathatják a hajótesten kialakítandó lékek vágását.

Csehország kész az újabb temelíni vizsgálatokra

Bécs. Csehország kész arra, hogy újabb nemzetközi szakértõi vizsgálatoknak vesse alá az október elején beindított temelíni atomerõmû biztonságát – jelentette ki Bécsben Jan Kavan cseh külügyminiszter. Ausztria hevesen ellenzi a határtól mintegy 60 kilométerre lévõ erõmû üzembe helyezését. Bécs egyebek között azzal fenyegetõzik, hogy akadályozni fogja Csehország európai uniós csatlakozását, ha az erõmû nem bizonyul kellõen biztonságosnak. Kavan tegnapi bécsi tárgyalásait követõen érthetõnek minõsítette az osztrák aggodalmakat, de leszögezte, hogy Prága nem válaszol ultimátumokra, politikai nyomásra és blokádfenyegetésekre, tárgyszerû párbeszédet viszont hajlandó folytatni Ausztriával.

Törökországi összecsapás börtönlázadás elítéltjei miatt

Ankara. A török fõvárosban egy rabok melletti tüntetés rendõrséggel való összeütközéssé fajult, amelynek során 21 ember megsérült. Több száz tüntetõ vonult az utcákra, hogy így tiltakozzon annak a börtönlázadásnak az elfojtása ellen, amely tavaly tíz rab életét követelte. A megmozdulás résztvevõi összecsaptak rendfenntartókkal: tizenkilenc tüntetõ és két rendõr megsérült. A hatóságok negyvenhat tiltakozót õrizetbe vettek. A tüntetõk az ellen tiltakoztak, hogy bíróság elé állítottak 86 olyan rabot, aki a hatóságok szerint 1999 szeptemberében részt vett az ankarai börtönlázadásban. A zendülést csak erõszakkal sikerült elfojtani. A véres összecsapásban a foglyok közül tíz elítélt szélsõbaloldali aktivista meghalt, húszan megsérültek.

Madeleine Albright tárgyalásai Kim Dzsong Illel

Phenjan. Kim Dzsong Il észak-koreai vezetõ Madeleine Albright elõtt célzott arra, hogy Phenjan leállítja ballisztikus rakétákkal végzett kísérleteit. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, jelentõs haladás született a tárgyalásokon, de sok teendõ maradt. Megvitatta Kimmel az összes ügyet, amely viták forrása a kétoldalú kapcsolatokban. Szó volt az észak-koreai rakétafejlesztési programról és Phenjan rakétaexportjáról, a terrorizmus kérdésérõl, az emberi jogokról és a Koreai-félsziget biztonságáról – mondta. Hozzátette: "Kim egészen egyértelmûen kifejezte, megértéssel kezeli az amerikai aggodalmakat".
Japán értesülések szerint lehetséges, hogy Bill Clinton amerikai elnök november 11-én ellátogat Észak-Koreába, és olyan javaslatot tesz a phenjani vezetõknek, hogy a súlyos gazdasági gondokkal küszködõ távol-keleti ország évente 300 millió dolláros amerikai segélyben részesül, ha cserébe befagyasztja rakétafejlesztési programját.

A legnagyobb román ellenzéki párt integrációs kétségei

Bukarest. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) hatalomra jutása esetén felül akarja vizsgálni és szükség esetén újra kívánja tárgyalni a NATO-val Románia nemzeti csatlakozási tervét – jelentette be Ioan Mircea Pascu, a legnagyobb román ellenzéki párt alelnöke.
A PDSR vezetõ politikusa hangsúlyozta, a csatlakozási tervet a jelenlegi kormány nem egyeztette az ellenzékkel. Mint mondta, a már átadott tervet a román katonai szakértõknek felül kell vizsgálniuk, majd ennek alapján új tárgyalásokat kell kezdeni jövõ januárban a NATO illetékeseivel. "A felülvizsgálatban figyelembe kell venni az észak-atlanti szövetségnek azt a tanácsát is, hogy Románia inkább keveset ígérjen, de amit ígér, az teljesíthetõ legyen" – mondta.

Bukarest. A román Központi Választási Iroda elfogadta az RMDSZ államfõjelöltjének bejegyzését, miután a szövetség képviselõi átadták a testületnek a jelölt indításához szükséges aláírásokat. Az RMDSZ 321 ezer támogató aláírást tartalmazó ívet adott le Frunda György indulásáért. (MTI)

Madrid. ETA-ellenes tüntetés zajlott a baszkföldi Vitoriában: a megmozdulás 80 ezer résztvevõje a Máximo Casado börtönalkalmazott elleni bombamerénylet miatti tiltakozását fejezte ki. Csendes tiltakozó megmozdulásokra került sor több spanyol börtön épülete elõtt is, az alkalmazottak részvételével. (MTI)

Strasbourg. Az Európai Parlament megfosztotta képviselõi mandátumától a francia Jean-Marie Le Pent. A szélsõjobboldali Nemzeti Front elnökét azért zárták ki törvényi úton egy évre a nemzeti és európai uniós képviselõi helyekre választható polgárok közül, mert még 1997 májusában a Párizs környéki Mantes-la-Jolie-ban, a parlamenti választási kampány során tettleg bántalmazott egy szocialista párti tartományi képviselõnõt. (MTI)

London. A brit alsóház Michael Martin skót munkáspárti képviselõt választotta elnökévé, csaknem hétórás, bonyolult procedúrával. Az 55 éves új speaker a 71 éves, népszerû elnökasszony, Betty Boothroyd helyét foglalja el. A Rolls Royce gyár valahai munkása 11 vetélytársával szemben gyõzedelmeskedett. Martin, Glasgow-Springburn körzet képviselõje az elsõ katolikus a brit alsóház élén. (MTI)

Peking. Halálra kínoztak egy ujgur felkelõt egy kínai börtönben – jelentette az Amnesty International. A 31 éves Abdulhelil Abdumidzsit a kazah határtól nem messze található Csapcsal börtönében raboskodott. Az Amnesty szerint Abdumidzsitet kegyetlenül kínozták a börtönben, majd a halálos ítélet kihirdetésére rendezett népi gyûlésen a résztvevõk agyonverték. (MTI)

Moszkva. Nem Izrael sugallta, hogy ne hívják meg Oroszországot az október 16-i sarm-es-sejki izraeli-palesztin konferenciára – jelentette ki Ehud Barak izraeli kormányfõ különleges megbízottja. A meghívókat Mubarak egyiptomi elnök küldte szét. (MTI)