Szerda, 2000. október 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 246. szám

A Nafta Gbely nyereséggel zárja az idei évet, ennek ellenére a múlt terhei még sokáig nyomasztani fogják

Poór után is van élet – igyekeztek bizonyítani a Nafta Rt. új vezetõi minapi sajtóértekezletükön. Ezt részvényeik tõzsdei árfolyamával is alátámasztották, amely egy hónap alatt több mint ezer koronával emelkedett.

Az egbeli Nafta Rt. eredetileg kõolaj és gáztelepek kutatásával, illetve kitermelésével foglalkozott. Mivel azonban nálunk évtizedek óta nem találtak számottevõ szénhidrogén-készletet, ez a tevékenység fokozatosan háttérbe szorult, és ma már a kitermelt nyersanyag eladása a cég bevételeinek kevesebb mint egyharmadát teszi ki. A hetvenes években viszont az Erdõháton (Záhorská nízina) fekvõ Egbel (Gbely) környéki kitermelt kõolajtelepeket földgáztárolóvá alakították át. A keleti földgázszállítások ugyanis egyenletesen érkeznek, így nyáron a földgázt tárolni kell, télen pedig innét lehet fedezni a megnövekedett igényeket. A Nafta három ilyen hatalmas föld alatti tárolórendszerrel rendelkezik, ezek éves kapacitása majdnem 2 milliárd köbméter. A Nafta részvényeinek egy részét a vagyonjegyes privatizáció keretében osztották szét. A maradék viszont elegendõnek bizonyult, hogy a Meciar-kormány idején Vladimír Poór, a HZDS nagyszombati kerületi elnöke befolyása alatt álló cégek megszerezzék a vállalat feletti uralmat. Tevékenységük 1998-ra csõdközeli helyzetbe sodorta a céget. A Dzurinda-kormány idején a Nemzeti Vagyonalap (FNM) ádáz küzdelem után visszaszerezte a Naftát, majd pedig a részvényeket eladta a Szlovák Gázmûveknek (SPP). Ma az SPP 56%-os tulajdonosként meghatározza a cég tevékenységét, az általa kinevezett új vezetés pedig kijelentette: a legnagyobb nyíltsággal igyekszik meggyõzni a közvéleményt, hogy vége a gazdaságot évekig foglalkoztató Nafta-botránynak. Az új vezetõk, Ján Holcík elnök és Jozef Pagác vezérigazgató nem kis megelégedettséggel jelentette be: a Nafta az idei év harmadik negyedévét 526 millió koronás nyereséggel zárta. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a tavalyi év mérlegében még 2 milliárd koronás veszteség szerepelt. A negatív eredmény okaként az elõzõ vezetés rossz pénzügyi politikáját jelölték meg, amely miatt a cég lényegében fizetésképtelenné vált. Az éves szinten 3 milliárd koronás forgalmat lebonyolító Nafta ugyanis hatalmas üzletekbe ment bele. Például 35 millió dollárt fektetett egy Blacktown nevû cégbe, amelyrõl a mai vezetés szinte semmit sem tud és az ügyet a pénzügyi rendõrség vizsgálja. Kazahsztánban pedig 22 milló dollárt fektetett egy olajcégbe, az erre felvett hitelt törleszteni kellett, miközben bizonytalan volt, mikor jelent ez majd bevételt. Ilyen és hasonló "üzletek" miatt csak a hitelezõk különmegállapodása akadályozta meg a csõdeljárás kihirdetését. Az új vezetés ezt azzal hárította el, hogy a City Banktól felvett 50 millió dolláros hitellel törlesztette a leginkább égetõ tartozásait, most pedig mindent megtesz azért, hogy az elkövetkezõ években stabilizálja a cég helyzetét. Ez nem lesz könnyû, hiszen 2002-ben például 1,5 milliárd koronát kell majd törleszteniük. Elõször is megkezdték a Poórék által felettébb összekuszált vállalati struktúra rendbetételét. Ebben a tekintetben a legégetõbb probléma a tavaly gyakran emlegetett Nafta Trade nevû lányvállalat ügye. Poórék ugyanis ebbe csoportosították az összes, komoly értéket képviselõ tevékenységet, a kereskedelemtõl kezdve a föld alatti tárolókhoz kötõdõ bányászati jogig. A Nafta Trade teljes körû elemzése még mindig tart, a helyzetet csak ennek elkészülte után lehet majd rendezni. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Nafta fõ bevételei továbbra is a földgáz tárolásából származnak majd. Ilyen szempontból jó helyzetben vannak, a rendelkezésre álló tárolókapacitásból az SPP éves szinten 1,3 milliárd köbmétert, a cseh Transgas pedig 500 millió köbmétert kötött le. A maradék 100 millió köbmétert pedig általában nyugat-európai gáztársaságok veszik igénybe. A korábbi vezetés megkezdte ugyan egy újabb hatalmas tároló építését, de mivel ebbe még 5 milliárd koronát kellene beruházni, ezt egyelõre leállították. Ehelyett a meglévõ hármat modernizálják, mivel így kisebb költséggel sokkal nagyobb hasznot érhetnek el. Jelenleg ugyanis az Oroszországból érkezõ földgázt nyáron kompresszorokkal benyomják a tárolóba, hogy azután télen visszanyerhessék. A tárolók a világ egyik legfontosabb tranzit gázvezetéke mellett fekszenek, így a földgázpiac liberalizálása után hatalmas üzleti jelentõségre tesznek majd szert. A nyugati megrendelõk azonban igényesek. Nem elég számukra a mozgatott gázmennyiség köbméterekben való mérése, õk azt igénylik, hogy a tárolókból fûtõértékben kapjanak vissza ugyanannyi földgázt, mint amit betároltak. Tapasztalatok már vannak, hiszen Láb környékén már üzemel egy 4., 790 millió köbméteres kapacitású tároló is, ez az SPP, a Nafta és a francia Gas de France által közösen alapított Posagas tulajdonában van, de szintén a Nafta mûködteti. Jelenleg ennek a vezetéke biztosítja az egyetlen kapcsolatot a nyugat-európai hálózattal.

Mladá Boleslav. A Skoda Auto az év elsõ 9 hónapjában 314 266 gépkocsit értékesített, ez 7,4 százalékos évközi növekedésnek felel meg. Az eladott jármûvekbõl 158 522 nyugat-európai piacokon talált gazdára, Közép-Európában (Csehország nélkül) 73 068 kelt el, ezen belül Szlovákiában 22 703, Magyarországon pedig 5367 darab. Az autógyár idei terve: 130 milliárd koronás forgalom mellett 400 ezer gépjármû értékesítése. (cTK)

Zlín. A cseh LET Kunovice repülõgépgyár ellen tegnap csõdeljárást indítottak. Az amerikai kézben lévõ LET Kunovice 2000 alkalmazottjának május óta nem folyósítja a fizetést, a munkavállalók többsége három hónapja kényszerszabadságon van. (cTK)

Pozsony. A Szlovák Hadsereg a közlekedési tárcának megküldött elemzésében 2003-ra tervezi átadni a harmadik generációs, UMTS mobiltelefon-hálózat kiépítéséhez szükséges 1900 és 2170 MHz-es hullámsávokat. Eszerint Szlovákia nagy valószínûséggel elmarad az európai országok mögött a hálózat kiépítésében, ott ugyanis már folynak a hálózat üzemeltetõire kiírt versenypályázatok. Stanislav Vanek, a Távközlési Hivatal elnökének a tanácsadója azonban nem zárta ki, hogy esetleg már jövõre nálunk is kiírják a pályázatot. Az engedélyt három üzemeltetõnek kívánják megadni, akik közt nagy valószínûséggel ott lesz az EuroTel és a Globtel mobilszolgáltató is. (SITA)

Pozsony. A Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) privatizálása iránt eddig egyetlen érdeklõdõ mutatkozik, mégpedig a hongkongi központú iRegent Group befektetési holding – állítja a Trend gazdasági hetilap legfrissebb száma. A holding európai ügyleteit a Man szigeti adóparadicsomban bejegyzett Regent Europe csoport végzi. Az idén végre nyereséges IRB 28,4 milliárd koronás mérlegfõösszegével Szlovákia 5. legnagyobb bankja. (TA SR)

Tizenkét hektáron kezdte a vállalkozást, ma már ötvenöt hektáros területen termeszt zöldségféléket

Rimaszombat. A tornaljai Antal Zoltán szerint nem célszerû zöldséget termeszteni gépesítés nélkül. A vállalkozását 1995-ben tizenkét hektáros, bérelt területen beindító termelõ idén már 55 hektárt mûvel.

Antal Zoltán korábban gépesítõként majd kertészként dolgozott egy nagyüzemben, amelynek azonban nem volt pénze a korszerûsítésre. Közel egy éve volt munka nélkül, amikor merész lépésre szánta el magát – bérbe vett egy 12 hektáros öntözhetõ földterületet Méhiben. Szerencséje volt, mert a munkaügyi hivataltól az induláshoz minden támogatást megkapott. Fia is abban az esztendõben végzett a karvai mezõgazdasági szakközépiskola kertészeti szakán. Rajta kívül még további négy munkaerõt vett fel alkalmazásba. A munkaügyi hivataltól kapott pénzen traktort és permetezõgépet vett, további gépek vásárlására pedig kamat nélküli hiteleket kapott, amit három éven belül sikerült visszafizetnie.
A magánvállalkozó már az elsõ évben nagyon jó eredményt ért el, késõbb a helyi Agroterra Kft.-vel társult. Az idén már összesen 55 hektáron termeszt zöldséget – hét hektáron paprikát, négyen paradicsomot, két-két hektáron pedig karfiolt illetve korai és nyári káposztát. Az Agroterrával közösen tizenöt hektáron termeszt hagymát, ugyanilyen területen burgonyát és tíz hektáron õszi káposztát. Mivel a burgonya felvásárlási ára alacsony, Antal és munkatársai úgy döntöttek: nem adják el a termést azonnal, hanem a nyáron megvásárolt izotermikus raktárban tárolják, amelyet eddig csak béreltek. "Tavasszal a vetõburgonyáért tonnánként tizenkétezer koronát fizettünk, most pedig a kiásott gumókért kilónként négy koronát kínál a felvásárló." – mondja Antal, aki a kilónkénti 5,50–6 koronát tartja elfogadható árnak. "A hagymáért tavaly keveset, 3-4 koronát fizettek. Most az ára nagyon jól alakul, a napokban még nyolc koronát kínáltak egy kilóért. Viszont úgy hírlik, hogy a lengyelek nagy mennyiségû vöröshagymát exportálnának, kilónként hét ötvenért. Ha ez a hagyma bejön az országban, nyilván a hazai termék ára is csökken. Hasonló a helyzet a káposztánál is. Évek óta 4 korona volt a termék felvásárlási ára, most a lengyelek kilónként 3,50-ért szállítják Kassára a káposztát. Szó van a lengyel burgonya behozataláról is, de abban bizakodunk, hogy mivel az idén nálunk is bõven termett, a lengyel burgonyát már nem engedik be az országba. Így még lenne remény arra, hogy a hazai burgonya felvásárlási ára elfogadható szinten maradjon. A legnagyobb problémát számunkra az jelenti, hogy miközben a termelési költségek évrõl évre magasabbak a zöldség felvásárlási ára csökken.
Antal Zoltánék fõként a rimaszombati konzervgyárnak adják el termékeiket. Jelenleg az õszi káposzta iránt nagy a kereslet, ebbõl naponta tíz tonnát képesek begyûjteni, ám a kereslet lényegesen nagyobb. A vállalkozó a paradicsom és paprikatermesztés terén a késõbbiekben sem fog társulni az Agroterra Kft.-vel. Mindkét zöldség esetében nagy a kockázata annak, hogy a kiadások nem térülnek meg.
A másik fél is gyümölcsözõnek tartja az együttmûködést. "Az eddigi gazdasági kapcsolatok sikeresek, szerintünk sincs akadálya annak, hogy jövõre is hasonló területen és hasonló formában mûködjünk tovább." – tartja Kusza Tibor az Agroterra Kft. egyik vezetõje. "Sok tapasztalatot kell még szereznünk, hogy még jobb eredményt érjünk el. Most, amikor még aránylag sokmindent kell kézi munkaerõvel végeztetni, nem lenne célszerû bõvíteni a megmûvelt területet" – szögezte le Kusza Tibor.

Az Állami Piacszabályozási Alap jóváhagyta a legfontosabb agrártermékek jövõ évi kvótáit és felvásárlási árait

Pozsony. Az Állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) jóváhagyta a legfontosabb agrártermékek – így az étkezési és takarmánybúza, a burgonya, a tej, a sertéshús, valamint hízóbikák – jövõ évi kvótáit, és minimális, illetve garantált felvásárlási árait. Egyben döntés született arról is, hogy az idei termésû kukorica minimális felvásárlási ára 4100 korona lesz. A közraktárban elhelyezett kukorica tonnájáért 3700 korona elõleget kapnak a termelõk.
A cukor jövõ évi nemzeti kvótáját az ÁPA még mindig nem fogadta el, így a minimális és garantált ár tekintetében sem született döntés az alap tanácsának legutóbbi ülésén. A cukorrépatermelõk és -feldolgozók sokallják a bolerázi Anylum által jövõ évre követelt 50 ezer tonnás keretet. A cukorgyártók úgy vélik, már az idei évre jóváhagyott 36 ezer tonnás keret is veszélyezteti a répacukor kitermelésére és feldolgozására épülõ ágazatot. Arról nem is szólva, hogy az ilyen volumenû izocukorkeret lényegesen nagyobb az EU-országokban megszokott és engedélyezett kvótánál.
Az étkezési búza jövõ évi kerete 600 ezer tonna, a javasolt minimális ár pedig 4200 korona volt. Mint arról Patasi Ilona, a Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara igazgatója tájékoztatta lapunkat, az ÁPA tanácsa plusz 100 koronás dotációt hagyott jóvá. Az összeget azok a kvótával rendelkezõ termelõk kaphatják meg, akik elérik a megadott minõséget és idõben – legkésõbb január végéig – szerzõdést kötnek a felvásárlókkal, feldolgozókkal. (A kvótákat az agrárönkormányzatoknak november 15-ig kell szétosztaniuk a termelõknek.) A Dunaszerdahelyi járás 37 ezer tonnás kvótát kapott, szemben a 73 ezer tonnás igénnyel. Ez tehát azt jelenti, hogy a termelõknek arányosan kell majd csökkenteniük az igényt – szögezte le Patasi Ilona. Az étkezési gabona jövõ évi garantált árát az ÁPA 3500 koronában határozta meg, ez a költségek 90 százalékának felel meg.
Az ÁPA döntött a vágóbikák minimális felvásárlási áráról is. Az Europ-rendszer szerint az minõségi kategóriának megfelelõ marhahús minimális ára januártól 46 korona lesz. Ehhez jön még a kilónkénti 2-3 koronás dotációs hozzájárulás. (Az idei minimális ár 44,50 korona/kg, a minõségi dotáció pedig 2 koronás volt. A tárca eredetileg 45 koronás jövõ évi árat javasolt, ám az ÁPA tanácsa 46 korona mellett döntött.) A vágóbikák garantált árát az ÁPA 41 korona/kg-ban, a nemzeti kvótát 30 ezer tonnában határozta meg. Ez 5 százalékos emelkedés az idei kvótához viszonyítva. A sertéshús jövõ évi kvótája is 5 %-kal emelkedett, 190 ezer tonna. A terméktanácsok 44,50 Sk/kg-os minimális felvásárlási árat javasoltak, ezzel szemben az ÁPA tanácsa 44 koronás árat hagyott jóvá. A minõségi dotáció az minõségi kategória esetén 1 korona 50 fillér lesz. Ez 50 fillérrel több az idei támogatás összegénél. A garantált ár 38 Sk/ Kg. Patasi Ilona sajnálatosnak tartja, hogy a sertéshúsra elõirányzott minõségi dotációt az idén nem sikerült kimeríteni. A Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara igazgatója ezt azzal magyarázza, hogy a kis vágóhidak képtelenek teljesíteni az Europ-rendszer követelményeit, azaz képtelenek számlával alátámasztani a vágósertések minõségi besorolását. Számla híján pedig a termelõ nem tudja benyújtani dotációs igényét az agrártárca felé. Jelenleg sertés- és marhahúshiány van a hazai piacon, ezért is kezdeményezte a Húsüzemek Szövetsége a vámmentes behozatal engedélyezését. (Lásd Vámmentes behozatal címû írásunkat) A hízósertések kilónkénti felvásárlási ára jelenleg 53-55 korona körül van, szemben az év eleji 33-34 koronával. A behozatalnak minden bizonnyal árletörõ hatása lesz – jósolja Patasi Ilona, aki szerint a dotációkat inkább a genetikába kellene irányítani, azaz a hústípusú sertések tartására kellene jobban ösztönözni a gazdákat. A nagy húsüzemek ugyan el tudják végezni a Europ szerinti értékelést, ám mivel 60 napba is beletelik, amíg a hús ellenértéke megjelenik az állattartók számláján, a gazdák – a gyorsabb pénzhezjutás érdekében – kénytelenek a kisvágóhidakkal is dolgoztatni, amelyek fennmaradásuk érdekében azonnal fizetnek a leadott állatokért. Eddig fix ára volt a tejnek. Az ÁPA tanácsának minapi döntése értelmében jövõ évtõl minimális ár lesz érvényben, ami januártól 8 korona 70 fillér. A változás minden bizonnyal a feldolgozó üzemek további koncentrációját eredményezi majd – a terméktanács becslése szerint jövõre 2-3 tejüzem bezárja kapuját, növelve ezzel a fennmaradó vállalatok kihasználtsági szintjét. A tej jövõ évi kvótáját 930 millió literben határozta meg az ÁPA.
A kései konzum burgonya minimális ára 5200 Sk/t, tárolás esetében havonta 350 Sk-t emelkedik, a garantált ára 3000 Sk/t lesz. A jövõ évi termelési kvóta 160 ezer tonna.

A jóváhagyott vámkedvezmény a melasznál 16 ezer, a sertéshús esetében pedig 4 ezer tonnáig érvényes

Pozsony. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta a melasz és a sertéshús behozatalára érvényes vámtételek módosítását. Eszerint a kihirdetés napjától számítva december 31-ig vámmentesen hozható be az országba mindkét termék. Mindkettõ esetében azonban meghatározták azt a felsõ határt ameddig a vámkedvezmény érvényes, a melasz esetében ez 16 ezer tonna, a sertéshús esetében pedig 4 ezer tonna.
Egy átlagos klímájú évben az ország melasztermelése eléri az 50 ezer tonnát Anna Majkútová, a mezõgazdasági tárca szóvivõje szerint a melasztermelõk részérõl nincs lekötve elegendõ mennyiségû melasz, amely a cukorgyártás mellékterméke. Az árak tekintetében számukra jobban megéri exportálni a melaszt, külföldön ugyanis 70-80 dollárt kapnak tonnájáért. A 39 ezer tonnányi melaszt így 152 millió millió koronáért értékesíthetik. A szeszgyártás számára szükséges 16 tonnányi melaszt képesek behozni 55-60 dolláros áron, mintegy 46 millió koronáért. Az ügylet Szlovákia külkereskedelmi mérlegét 106 millió koronával javítja.
A Húsüzemek Szövetsége a sertéshús vámmentes behozatalát javasolta, idén ugyanis mintegy 15,5 ezer tonnával kevesebb sertést neveltek a gazdák. A mészárosok 9,5 ezer tonna sertés és 4,5 ezer tona marhahús vámmentes behozatalát tartják elfogadhatónak. A terméktanács a sertéshús esetében 60 százalékra javasolja csökkenteni a szövetség javaslatát, mivel a múltban az elsõ negyedévben mindig megnõtt a kínálat, ami az árak jelentõs visszaesését eredményezte.

Csaknem 30 százalékkal nõtt a magyar gabonaexport

Budapest. Idén az elsõ nyolc hónapban mennyiségben és értékben is nõtt a magyar gabonakivitel az elõzõ év azonos idõszakához képest. A volumen 4,6, az érték 28,9 százalékkal emelkedett a Kopint-Datorg Rt. adatai szerint. Az érdemi javulást jórészt a februárban megtámogatott kukoricakivitel okozta, a búzaexport volumene ugyanis – bár e gabona ára jelentõsen javult – visszaesett a fenti idõszakban. Mostanra viszont már a kukoricahiány lehetõsége is felsejlik a gyenge és drága termés miatt.
A szárnyaló belföldi piaci kukoricaárakat a szakértõk szerint továbbra is magasan tarthatja, sõt tovább emelheti az eddigi betakarítási hozamok ismeretében várható alacsony termésmennyiség, amely lehetséges hogy még a belföldi szükségletek teljesítésére sem lesz elegendõ. Ez alapján nem meglepõ, hogy a gabonaipari szervezetek exportstopot sürgetnek – persze korábban megkötött szerzõdéseik is kedvezõtlenek már számukra. Az esetleges áruhiányban kulcsszerepe lehet az agrártárca februári rendeletének, amely az Orosz Föderációba irányuló kukoricaexportot tonnánként kétezer forinttal segítette. A már meghozatalakor is sokat kritizált intézkedés nyomán a 200 milliós támogatást döntõ részben egy érdekcsoportba tartozó cégek szerezték meg. Megfigyelõk szerint az exporttámogatás kétségkívül hozzájárult a gabonakivitel javulásához. Ennek, illetve az exporttámogatásnak a szükségességét vitatni a jelek szerint persze értelmetlen, még akkor is, ha a magyar kukoricát a támogatás meghirdetésekor a keleti piacokon támogatás nélkül is vásárolták.
Idén az elsõ nyolc hónapban kukoricából csaknem 800 ezer tonnát szállítottak ki a magyar exportõrök – 11,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idõszakában –, s ebbõl a tavalyinak csaknem dupláját, 113 ezer tonnát Oroszországba, 85,7 ezer tonnát Ukrajnába, 38,6 ezer tonnát pedig Belaruszba. A keleti export nagyságrendjéhez csak a déli irányú kivitel hasonlítható. Szlovéniába a tavalyi 145 ezerrel csaknem azonos mennyiségû, 142,1 ezer tonna kukorica került, de Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba, valamint Lengyelországba is 60 ezer tonnánál többet szállítottak, néhány ezer tonnával többet, mint tavaly januártól augusztusig.

Olaszországban idén sokkal kevesebb lesz a bor

Róma. Itáliában az egészében kedvezõtlen idõjárási viszonyok miatt idén a bor mennyisége jelentõsen elmarad a tavalyitól. A római statisztikai intézet (ISTAT) legújabb becslései szerint az országban idén 52,9 millió hektoliter bort és mustot fognak elõállítani, 9,9 százalékkal kevesebbet, mint 1999-ben. A szõlõ egészségi állapotát viszont a borvidékek többségében általában jónak, illetve kitûnõnek tartják, ami ígéretes a borok várható minõsége szempontjából. A legnagyobb termést az északi Veneto tartományban szüretelik, s ez alapján borból és mustból együttesen 8,34 millió hektolitert várnak – ez tíz százalékkal marad el a tavalyi mennyiségtõl. Utána Apulia déli térség következik, ott a becslések szerint mérsékelten, 3,4 százalékkal, 7,95 millió hektoliterre esik vissza termés. Szicíliában viszont az aszály következtében a múlt évinél 15 százalékkal kevesebb, csupán 6 millió hektoliter körüli mennyiséggel számolnak. A szõlõk cukorfoka magas. Kiváltképp a vörösborok terén várható kiemelkedõ minõség.

Pozsony. A mezõgazdasági tárca, a pénzügyminisztériummal együttmûködve a mezõgazdasági hasznosítás alatt álló földterületek után fizetett ingatlanadó csökkentésére készül. Terveik szerint a rétek után fizetett adót 0 százalékra, a szántóföldek után fizetett adót pedig a jelenlegi 0,75 százalékról 0,25 százalékra csökkentik. (TA SR)

Nagykürtös. A szárazság okozta károk a Nagykürtösi járásban elérik a 235 millió koronát. A földmûvelésügyi tárca a kért 129,6 millió koronás támogatásból 53 millió koronát fizetett ki a helyi gazdálkodóknak a termés megalapozására. A járás 110 mezõgazdasági üzeme közül 68 fordult segítségért az államhoz a szárazság okozta kár enyhítésére. Juraj Fibich a mezõgazdasági tárca nagykürtösi regionális osztályának vezetõje szerint a földmûvelésügyi minisztériumnak köszönhetõen az agrárvállalkozások 50 százalékát sikerült megmenteni a biztos csõdtõl. (TA SR)

Pozsony. A zólyomi Bucina Rt. a tavalyi évhez képest az idei év eslõ kilenc hónapjában 6,7 százalékkal magasabb, 1,064 milliárd koronás forgalmat bonyolított le. Kivitelét ugyanekkor több mint 4 százalékkal, 494,2 millió koronára növelte. (SITA)

Pozsony. A Korponai tejgyár saját termékeibõl származó bevételei az elõzõ évi 217 millió koronáról 213 millió koronára csökkentek. A tejgyár fõ terméke, a keménysajt gyártása a tavalyi 740 tonnáról 625 tonnára csökkent. (TA SR)