Szerda, 2000. október 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 246. szám

Újra a megszokott rend szerint – hetente háromszor – jelenik meg a Kárpáti Igaz Szó

Ungvár. Újra hetente háromszor és a megszokott terjedelemben – kedden és csütörtökön 8, szombaton pedig 16 oldalon – jelenik meg a Kárpáti Igaz Szó, a kárpátaljai magyarság mintegy 10 ezres példányszámú napilapja.

A szerkesztõségnek október elején komoly gondokkal kellett szembenéznie, mert azokból a számítógépekbõl, amelyeken tördelték a lapot, egy hétvégén fontos alkatrészek tûntek el, és a berendezés így teljesen üzemképtelenné vált. Ennek ellenére, a Kárpáti Igaz Szó csak egyetlenegyszer nem jelent meg, a következõ számot korlátozott terjedelemben négy oldalon már megvehették az olvasók, és azóta is rendszeresen megtalálják az újságárusoknál. Amint Erdélyi Gábor fõszerkesztõtõl megtudtuk, az ukrán rendõrség azt gyanítja, hogy a számítógépeket egy szlovák állampolgár belezte ki, aki az egyik helyi ukrán lapnál dolgozott karbantartóként, és a Kárpáti Igaz Szó számítógépeit körülbelül három hónapja javította. Annak idején azt állította, hogy elveszítette a szerkesztõségben kapott kulcsot, valószínûsíthetõ tehát, hogy mégsem, s ezzel jutott be az épületbe. Az Ungvári Járási Hivatal belügyi osztálya már értesítette a szerkesztõséget, hogy a tettes minden jel szerint a pozsonyi születésû Juraj D. lehetett, akit más bûncselekmények kapcsán is köröznek, de azóta sem sikerült elfogni.
A Kárpáti Igaz Szó azóta a megyei közigazgatási hivataltól 5000 hrivnyát kapott új számítógépekre, és az Illyés Közalapítvány is felajánlotta támogatását a szerkesztõségnek.

Ungvár. A legnagyobb elõfizetõi körrel rendelkezõ Ungvár megyei lap 1991-ig naponta megjelent, de azóta, sajnos, csak hetente háromszor. Olvasótábora, a mintegy 100 kárpátaljai magyar település lakossága azonban így is hû maradt hozzá, hiszen sokszor a pedagógusok és a különbözõ szakemberek is csak a lapban olvashatják el a bennüket is érintõ rendeleteket, törvényeket. A Szovjetunióban ugyanis a magyar iskolákban nem tanultak ukránul, csak oroszul, így ma az önálló ukrán állam hivatalos nyelvén a magyar ajkú lakosság túlnyomó része sem írni, sem olvasni nem tud, s a mai napig nem készült el az ukrán–magyar szótár sem. (vm)

Mintegy 26 ezerrel csökkent a lélekszám – 10 millió 17 ezren élnek az országban

Budapest. Az év elsõ nyolc hónapjában 26 700 fõvel csökkent a magyarországi lakosság lélekszáma, augusztus végén az országban 10 millió 17 ezren éltek, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésébõl.
A statisztika szerint a népesség fogyása 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az elsõ hét hónapban 24 500-zal csökkent a népességszám, és ez 16,4 százalékkal alacsonyabb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Tavaly augusztus végén a népesség száma 10 millió 61 ezer fõ volt, 1999 elsõ nyolc hónapjában a lélekszám 31 037 fõvel csökkent.
Ebben az évben január és augusztus között mintegy 34 ezer házasságot kötöttek, 64 621 gyermek született és 91 333 lakos halt meg. Az elõzõ év azonos idõszakának adataihoz viszonyítva a születések száma 1328-cal emelkedett, ez 2,1 százalékos növekedést jelent, a halálozásoké 3327-tel csökkent, ami 3,5 százalékos mérséklõdésnek felel meg. A házasságkötések száma 2100-zal, közel 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Január és augusztus között ezer lakosra számítva 9,7 élve születés és 13,7 halálozás jutott. A születések esetében 0,3 ezrelékpont volt az emelkedés, a halálozásoknál pedig 0,4 ezrelékpont a csökkenés mértéke. A hivatal adatai szerint a népesség természetes fogyása 4 ezreléket tett ki, ami 0,7 ezrelékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Ezer lakosra öt házasságkötés jutott, 0,3 ezrelékponttal több, mint az elõzõ év hasonló idõszakában. A csecsemõhalálozás aránya emelkedett. Az elsõ nyolc hónapban ezer élve szülöttre 9,1 csecsemõhalál jutott, ez 3 százalékkal haladta meg az 1999. évi értéket.

Michal Zítko a Mein Kampf-ügyben a strasbourgi emberi jogi bírósághoz akar fordulni

Prága. Bíróság elé kerül Michal Zítko cseh könyvkiadó, aki márciusban cseh és német nyelven megjelentette a "náci bibliát", Adolf Hitler Mein Kampf (Harcom) címû könyvét.
"A vizsgálat lezárult, és október végéig vádat emelünk Zítko ellen" – közölte az esettel foglalkozó államügyész. A vád olyan ideológia és mozgalom támogatása és népszerûsítése, amely sérti az emberi jogokat.
"A vádemelésre eleve számítottam. A dolgot azonban politikai ügynek tekintem" – reagált a bejelentésre Zítko. Elmondta, bízik a felmentésében, de ha ez mégsem történik meg, akkor jogvédelemért a strasbourgi európai emberi jogi bírósághoz fordul. Szerinte Strasbourgban egyszer már döntöttek hasonló ügyben, mégpedig a kiadó javára. Michal Zítko azzal is érvelt, hogy a könyvet már számos országban kiadták, és sehol sem lett belõle olyan politikai ügy, mint Csehországban.
A prágai Otakar II. Könyvkiadó 12 ezer példányban jelentette meg a "náci bibliát", amelybõl rövid idõ alatt elkelt mintegy 10 ezer példány. A 15 ezres utánnyomást azonban a rendõrség elkobozta. A kiadás elsõsorban azért kavart politikai vihart, mert a könyv mindenféle magyarázó jegyzet nélkül jelent meg. A könyvkiadó ezt azzal magyarázta, hogy történelmi dokumentumot szánt az olvasó kezébe adni, ezért nem akarta befolyásolni.

Prága. Csehországban a Mein Kampf korábban már háromszor is megjelent, de mindig magyarázó tanulmányok és jegyzetek kíséretében. A jegyzetek nélküli kiadás ellen a német hatóságok is tiltakoztak, s követelték a könyv terjesztésének betiltását. A közvélemény nyomására a cseh államügyész végül betiltotta a könyv árusítását, és a raktáron levõ készleteket elkoboztatta. Zítko bejelentette, hogy emiatt jelentõs anyagi kára keletkezett, de mint elmondta, nem akar perbe kerülni az állammal. (m)

Parlament – rövidül a sorkatonai szolgálat idõtartama

Pozsony. Többek közt a honvédelmi törvény, a lakás-takarékpénztárakról, valamint az egészségbiztosítóról szóló jogszabály javaslata szerepel a parlament ma folytatódó ülésének napirendjén. Mint írtuk, a lakástakarékról szóló kormánytervezet értelmében a jelenlegi 30 százalékos állami prémium 25 százalékra csökkenne, az egészségbiztosítóról szóló jogszabály javaslata pedig azt tartalmazza, hogy a biztosítási díj a meghatározott kivetési alapnak a jelenlegi 13,7 százalékáról a 14 százalékára emelkedik. Elsõ olvasatban kerül a képviselõk elé a szociális biztosításról és a létminimumról szóló tervezet, másodikban a hivatali, valamint a bírósági illetékek kérdését rendezõ törvényjavaslat. Ugyancsak második olvasatban tárgyalja meg a parlament a honvédelmi törvény módosítását, melynek alapján a sorkatonai szolgálat az eddigi 12 hónapról kilencre csökkenne. A tanácskozás programján egyszerre három párttörvényjavaslat szerepel, mely a kettõs tagság lehetõségét kívánja megszüntetni. Napirendre kerül második olvasatban a kereszténydemokraták által kidolgozott, s Vladimír Meciar volt kormányfõ-államfõ amnesztiarendeletét hatályon kívül helyezõ alkotmánytörvény. A törvényhozás ratifikálja Szlovákia OECD-tagságát is. (sá; s)

Platformok nincsenek a pártban – csupán vélemények

Pozsony. "Platformok nincsenek, csak vélemények" – cáfolta tegnap Jozef Migas, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke a szárnyra kapott híreket. Migas szerint a kisebbségben levõ politikusoknak joguk volt elõterjeszteni a platformok kialakítására tett javaslatot. Migas csak annyit fûzött hozzá: "A legelfogadhatóbb döntés született, vagyis hogy a párt demokratikusan fog dönteni. Ugyanakkor szükséges az alulról jövõ kezdeményezés. Egyébként nem ez volt a hét végi tanácskozás legfontosabb küldetése, ennek megfelelõen nem is született határozat. Egységes baloldalra van szükség, mert a szétforgácsolt párt a kormánykoalíció széteséséhez vezethet." A hét végén nyilvánvalóvá vált: a platformot szorgalmazó politikusok nem voltak felkészülve álláspontjuk megvédésére, s hogy a vezetõség hajlandó tárgyalni a javaslatról. Ugyanakkor Migas szerint ez a párt belügye, amelyrõl párbeszédet folytatnak. Pavel Koncos földmûvelési platformmal kapcsolatos elképzelésére reagálva Migas leszögezte: "Pavel Koncos demokratikusan fejezte ki magát. Koncos úr már két éve mondogatja, hogy nem lenne rossz kialakítani egy ilyen platformot. Ha a párton belül folytatandó párbeszéd ilyen eredménnyel zárul, kérem, akkor semmi akadálya." (sza)

Mind a négyen háborítatlanul dolgozgathatnak ezután is

Kassa. A munka törvénykönyve 46. paragrafusának köszönhetõen a kassai adóhivatal négy csaláson kapott alkalmazottja továbbra is háborítatlanul végezheti munkáját. Október elején derült ki, hogy a hivatalnoknõk több mint tizenhét millió koronához jutottak a törvények megszegésével. Egyikük egy kassai vállalkozónõvel közösen 1997-ben kft.-t alapított, amely semmilyen üzleti tevékenységet nem végzett, ám öt adóbevallást nyújtott be, s tizenhét millió koronányi adót igényelt vissza. Az ellenõrök természetesen átvizsgálták a papírokat, ám mivel a hölgyeket cégtulajdonos kolléganõjük beszervezte a csalásba, mindent a legnagyobb rendben találtak. A pénzt két év alatt fokozatosan vették ki a kft. számlájáról, míg végül megszüntették. Öt élelmes üzletasszony ellen indult eljárás, közülük négyen továbbra is az adóhivatal alkalmazásában állnak. Ha akarnák, se tudnák azonnali hatállyal elbocsátani õket, mivel a gazdasági bûntényre nem házon belül jöttek rá, hanem rendõrségi ügyként kezelik, a törvény pedig ilyen esetekben két hónapos határidõt szab az ügy munkaköri következményeinek megállapítására. Bármilyen furcsán hangzik is, a bûnpártolással gyanúsított hölgyek november végéig eredeti beosztásukban dolgozhatnak az adóhivatalban. (juk)

Pozsony. A piacgazdaság és a vallási etika kapcsolatáról tartottak tegnap szemináriumot a csehországi és a szlovákiai protestáns és római katolikus teológiai karok elõadói. Igor Kiss, a Comenius Egyetem evangélikus teológiai fakultásának dékánja elmondta, ilyen témájú tanácskozást már több mint 10 éve nem tartottak. A korábbi találkozókon még a béke megtartására fektették a hangsúlyt, ma már a társadalom változásával, például a gazdasággal is foglalkozniuk kell az egyházaknak. (SITA)

Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom feljelentette a frekvenciabizottságnál a Szlovák Televíziót. Jozef Kalman szerint a közszolgálati médium a népszavazással kapcsolatos hozzáállásával törvényt sért és gátolja lebonyolítását. A párt alelnöke fõleg azt nehezményezi, hogy a 600 percbõl, melyben a népszavazással foglalkoznak, 420-at kerekasztal-beszélgetésekre akarnak fordítani, s csak 180 marad a pártreklámokra, s ezeket csak a 2-es csatornán sugározzák majd. (SITA)

Pozsony. Pavol Hrusovský a Markíza televízió Rosta címû mûsorában azt üzente Vladimír Meciarnak, hogy a jelenlegi helyzetben semmiképpen sem hajlandó tárgyalni vele. A Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke kijelentette, amíg Meciar lesz a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom élén, a két párt közti együttmûködés elképzelhetetlen. (SITA)

Pozsony. A Polgári Demokrata Ifjúság nevû szervezet újra felszólította a szlovákiai fiatalokat, ne vegyenek részt a népszavazáson, azaz mondjanak nemet Vladimír Meciar volt kormányfõ visszatérésére. Szerintük Meciar és mozgalma sosem lesz képes tisztességes életet biztosítani az ország lakosai számára. A mozgalom sajnálatosnak tarthatja, hogy a fiatalok a népszavazást csalásnak tekintik, de a szervezet szerint a sajnálat a tényen nem változtat. Az MKP komáromi járási elnöksége is felszólította a lakosságot, hogy ne járuljon az urnákhoz. (s; ú)

Kassa. Visszaélés és az állampolgári jogok megsértése miatt eljárás indult két városi rendõr ellen. Lubomír B. és Slavomír B. fegyverrel akart arra kényszeríteni egy 16 éves kassai fiút, hogy beismerjen egy bûntettet. Megzavarta õket egy házaspár, mire megfenyegették mindkettõjüket, hogy lelövik õket. (SITA)

A dél-szlovákiai régiók szociálgazdasági helyzete I. – változik a térség nemzetiségi összetétele

Berényi József, a kormányhivatal régiófejlesztési fõosztályának vezetõje egy szociálgazgdasági tanulmányt dolgozott ki a dél-szlovákiai régiók helyzetérõl. A tanulmány a szocioökonómiai mutatók alapján átfogó képet ad a térségrõl, ezért a régiófejlesztés és a közigazgatási reform alapjául is szolgálhat.

A dél-szlovákiai régiónak a szlovák–magyar határ menti térség, valamint azok a járások és kerületek értendõk, ahol a magyarajkú lakosság részaránya meghaladja a 10 százalékot, szögezi le bevezetõjében a tanulmány szerzõje. A kiterjedést és a népességet tekintve a déli régió járásai az ország legnagyobb lélekszámú járásai közé tartoznak. Az Érsekújvári, a Lévai, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Nagymihályi és a Kassa-vidéki járás a több mint százezres lélekszámával a legnépesebb. Míg az ország 79 járása közül csak 18 tartozik az ún. déli régióba, az összlakosság 24,4 százaléka lakik a vizsgált térségben. Ennél is szembetûnõbb a déli régió járásainak területi nagysága: a tizenkét legnagyobb kiterjedésû járás közül kilenc a déli régióban terül el, és csak két déli járás – a Vágsellyei és a Szenci – marad az országos átlag alatt.
A népsûrûség szempontjából már más a helyzet. A déli régió nyugati és keleti része átlagos sûrûséget mutat, a középsõ terület ennél ritkábban lakott. Az elõzõekben felsorolt összehasonlítások még szembetûnõbbek az egyes kerületeken belül. A Nyitrai kerület három, és a Kassai kerület négy magyar által lakott járása – kiterjedésük tekintetében – a legnagyobb ugyanúgy, ahogyan a Nagyszombati kerület legnagyobb járása a Dunaszerdahelyi, a Besztercebányai kerületben pedig a Rimaszombati. A járások kiterjedésében, lélekszámában és népsûrûségében tapasztalható egyenletlenségek arra engednek következtetni, hogy az 1996-os területi-közigazgatási beosztás megalkotói nem igyekeztek szociálgazdasági szempontból kiegyensúlyozott területi egységeket létrehozni. Erre utal az is, hogy a déli járásokat változatlanul hagyták, ezzel szemben az északi területeken aránytalanul kicsi új járásokat alkottak. Ez olyan fejtegetésekre ad okot, hogy az új területi egységek kialakításánál a fõ szempont az volt, hogy az akkori kormánykoalíció az újonnan kialakított területeken minél nagyobb politikai befolyással rendelkezzék, és az attól való félelem is közrejátszhatott, nehogy a dél-szlovákiai régióban megerõsödjön a nem szlovák nemzetiségû lakosság részaránya.
Demográfiai, vagyis népesedési szempontból is különleges helyzet tapasztalható a déli régiókban. Szlovákiának 1998 végén 5 393 382 lakosa volt, ami az elõzõ évihez képest 1,06 százalékos növekedést mutatott. A népességnövekedéshez legnagyobb mértékben az Eperjesi, a Kassai és a Zsolnai kerület járult hozzá, a Nagyszombati kerületben enyhe növekedést mutattak ki, a többi – a Besztercebányai, a Nyitrai, a Trencséni és a Pozsonyi – kerületben a lakosság száma csökkent. Megállapítható, hogy elsõsorban az északi és északkeleti régió járásaiban átlagon felüli a népességnövekedés, míg a Komáromtól Losoncig terjedõ régió járásai – beleértve a Galántai és a Vágsellyei járást – a lakosság nagy elhalálozási és alacsony születési arányával tûnnek ki.
Az egyes járások lélekszámának alakulásában a migráció is szerepet játszik. Az ez irányú felmérések azt mutatják, hogy a déli járások a migráció szempontjából felettébb érdekesek, szívesen költöznek ide az emberek más járásokból. Átlagon felüli a bevándorlók száma a nagyvárosok környékén fekvõ járásokban. Például Pozsony vonzáskörében a Szenci, a Galántai, a Dunaszerdahelyi, Kassa vonzáskörzetében a Kassa-környéki, a Tõketerebesi és a Nagymihályi járás mutat hasonló tendenciát. Ennek oka fõleg abban keresendõ, hogy vidéken olcsóbb a megélhetés, könnyebb lakáshoz jutni – ebben az eredeti lakosság számának csökkenése is közrejátszik. További déli járások – például az Érsekújvári, a Lévai, a Rimaszombati – azzal vonzza a bevándorlókat, hogy itt még a gazdasági nehézségek ellenére is jobb megélhetési feltételeket találnak, mint az eredeti lakhelyükön.
A szlovákiai lakosság "vándorlásáról" készített felmérés azt mutatja, hogy a déli járások magyarajkú lakossága még a túlnyomóan magyar többségû Dunaszerdahelyi járásban sem készteti arra a bevándorlókat, hogy más, "nem magyar" régióban keressenek letelepedési lehetõséget, sõt ellenkezõleg. Ha a migráció a jelenlegi tempóban folytatódik, ez a jövõben a déli járások nemzetiségi összetételének megváltozásához vezethet, mégpedig a magyarajkú lakosság kárára. Ez elsõsorban a Szenci, a Galántai, a Dunaszerdahelyi és a Kassa-környéki járást érintheti.
A nemzetiségi részarány megváltozását a városi lakosság vidékre húzódása is befolyásolhatja. A városi lakosság elsõsorban a tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthetõ, a városhoz közeli településeket "veszi célba", akár letelepedési, akár hétvégi tartózkodás szándékával. A déli régió járásai – a népesedés szempontjából – nagyon kedvezõtlen képet mutatnak. Tartós a lakosság számának természetes csökkenése, amit az alacsony szülétési arány és a lakosság elöregedése okoz, s ezt a lélekszámcsökkenést a migráció sem tudja pótolni.
(A cikk második részét holnapi számunkban közöljük.)

Választási körzetenként háromezer koronás elõleget postázott a községeknek a szlovák belügyminisztérium

Pozsony. A közigazgatási reformmal kapcsolatos hét törvény közül tegnap hármat vitatott meg a kormánytanács. A községekrõl szóló jogszabály alapjában véve jó, csak kisebb módosításra van szükség, mint például a községek hatásköreinek pontos felsorolása, a helyi referendumokkal kapcsolatos százalékarányok módosítása és az önkormányzati képviselõk számának meghatározása – tájékoztatott Ivan Budiak belügyi államtitkár. A tervezet átdolgozása után a tárca december 30-ig a kabinet elé terjeszti a törvénymódosítást. A másik két törvénnyel: a Kassáról és Pozsonyról szólóval kapcsolatban Budiak pozitívan értékelte, hogy a hosszú viták után a minisztériumnak, a magisztrátusnak és az önkormányzatoknak végre sikerült közös nevezõre jutni. Az államtitkár mégis úgy véli, az adók, illetve azok újraelosztása kapcsán hamarosan újabb problémák merülnek fel. Budiak beszámolt kanadai tanulmányútjáról is, melyen több közigazgatással foglalkozó szakemberrel vett részt. A kanadai kormány 2 millió dollárt különített el a Kanadai Urbanisztikai Intézet 2 szlovákiai: érsekújvári és alsókubini szervezete számára, melyek a ZMOS segítségével az összeget a közigazgatással és a decentralizációval összefüggõ tanfolyamokra, elõadásokra és konkrét projektumokra fordíthatják.
Jozef Liska összegezte a referendum elõkészítésével kapcsolatos intézkedéseket: számos módszertani segédanyagot adtak ki, és juttattak el a községekbe, tárcaközi bizottság alakult, postázták a szavazóigazolványokat, október 30-ig elküldik a szavazócédulákat és nyomtatványokat, biztonsági óvintézkedéseket rendeltek el stb. Választási körzetenként 3000 koronás elõleget utaltak át a községek számlájára, a többi kiadást utólag rendezik. Összesen 5000 körzet lesz. (sza)

Egységes SDL, homogén SDK, érzékeny MKP – ez a baloldal szerint a siker záloga

Pozsony. Hétvégén az országos küldöttgyûlés megerõsítette a párt kormányban maradását, nincs ok a távozásra. Az SDL a koalíció stabilitására fog törekedni – összegezte Jozef Migas baloldali pártelnök a hétvégi küldöttgyûlés legfontosabb eredményét. Hozzátette, az SOP-vel nincsen különösebb probléma. Az egységes SDL, a homogén SDK, valamint a szándékaiban és elveiben érzékeny MKP együttesen képezik a koalíció stabilitásának és a következõ két év sikerességének a zálogát. "Ha ezek a feltételek teljesülnek, a második félidõben jobb eredményeket érhetünk el" – jelentette ki optimistán az elnök, aki szerint optimizmusát a józan észbõl meríti. A házelnök elégedettségét fejezte ki a hétvégi gyûlés eredményeivel kapcsolatban. Értékelték a párt kormányban betöltött szerepét, megfogalmazták új politikai prog melyek között szerepel a munkanélküliség csökkentése és új munkahelyek teremtése is. Már a jövõ héten fórumot szerveznek, ahol lehetõség nyílik, hogy a párttagok elmondják véleményüket, és aktívan bekapcsolódjanak a program formálásába. A kabinet átalakításával kapcsolatban Migas leszögezte: "Elszalasztottuk a történelmi pillanatot. Most már nincs idõ átalakítással foglalkozni, sokkal fontosabb teendõink vannak." A pártelnök szerint jelenleg a jövõ évi költségvetés parlamenti jóváhagyására, az alkotmánymódosításra, valamint a kulcsfontosságú reformok – közigazgatási, szociális, oktatási és adóreform – befejezésére kell összpontosítani, nem a koalíción belüli viszonyokkal játszadozni. (sza)

Nincs technikai kifogás

Pozsony. A strasbourgi emberjogi bíróság nem talált technikai kifogást Stefan Harabin beadványában, ezért felvette a döntésre váró ügyek közé. A legfelsõbb bíróság elnöke azért fordult Strasbourghoz, mert szerinte a kormány emberi jogait sérti azzal, hogy le akarja váltani. A parlament alkotmányjogi bizottsága tegnap sem tudott állást foglalni Harabin leváltásával kapcsolatban, mivel a tárgyalás végére nem voltak elegen a képviselõk. (s, t)

Pavol Hamzík szerint erõsödik az SOP frakciója

Pozsony. A Polgári Egyetértés Pártja (SOP) és a szociáldemokraták egyesülése után megerõsödik az SOP frakciója, de ez nem ok arra, hogy újratárgyalják a koalíciós szerzõdést. Pavol Hamzík pártelnök szerint az átpártolások a koalíción belül történnek, s nem érzi bûnösnek magát, mivel az SDK szétesése az SDKÚ létrejöttével kezdõdött. További koncentrációra számítanak, de Budajék egyelõre nem csatlakoznak hozzájuk. Az SDL-lel szorosan együttmûködnének, de most még az a baj, hogy Migasék önmagukhoz képest is túlságosan baloldali politikát akarnak képviselni. Ha a koalíción belüli viszonyok nem javulnak, nehezen tudja elképzelni, hogy az ország 2002-ben meghívót kapjon a NATO-ba. A reformok gyorsaságával elégedetlen az SOP, s biztos benne, hogy a kormányprogram több része, például a lakásépítési koncepció, nem teljesíthetõ a ciklus végéig. (s, t)

Módosul a lakás-takarékpénztárak állami prémiuma

Pozsony. A VÚB Wüstenrot lakás-takarékpénztár azt javasolja, hogy a parlament ne a pénzügyminisztérium által kívánt módon változtassa meg az állami prémium nagyságát. Joachim Kucera, a pénzintézet vezérigazgatója közölte, maradjon a 6000 koronás állami prémium, az ügyfél azonban ne 20 ezer korona, hanem 24 ezer korona megtakarítása után kapja, vagyis a prémium részaránya a pénzügyi tárca által kívánatos 25 százalékra mérséklõdne. Jelenleg 20 ezer korona után jár a prémium teljes összege, a szaktárca pedig azt szeretné, ha 2001-tõl 18 ezer korona után csak 4500 korona járna. A VÚB Wüstenrot úgy látja, hogy a kisebb állami hozzájárulás csökkenti a megtakarítási kedvet, ezáltal viszont mérséklõdik az általa folyósított lakásépítési hitelek volumene is. A pénzintézet az év elsõ 9 hónapjában 43 ezer ügyféllel gyarapodott. (shz)

Pozsony. A ceskoslovenská obchodná banka (cSOB) tegnap a Szlovák Nemzeti Banktól megkapta a lakás-takarékpénztár mûködtetéséhez szükséges engedélyt. Pavel Strnad, a lakás-takarékpénztár leendõ vezérigazgatója közölte, hogy tényleges mûködésüket november végén kezdik meg. (Ú)

Pozsony. Anna Malíková biztos abban, hogy a novemberi lesz Szlovákia elsõ sikeres népszavazása. A kormány az SNS elnöke szerint szétesõben van. A HZDS és a RIS által aláírt egyezséget a két párt belügyének tartja, s ha ez segít abban, hogy minél több roma menjen el szavazni, akkor még támogatja is. (SITA)

Pozsony. A civil szervezetek felszólították Rudolf Schustert, Mikulás Dzurindát és Jozef Migast, hogy tegyenek meg mindent a közigazgatási reform folytatásának és sikeres befejezésének érdekében. "Ellenkezõ esetben a reform sírásóinak tartjuk majd Önöket" – derül ki a civil szervezetek 7. stomfai konferenciájának záródokumentumából. (SITA)

Pozsony. Milos Zeman november 2-án hivatalos látogatásra érkezik Szlovákiába. A cseh kormányfõt szlovák kollégája, Mikulás Dzurinda hívta meg. A tárgyalások során a kétoldalú kapcsolatokról, a közös határ ellenõrzésének lazításáról, Szlovákia NATO-csatlakozásáról és az EU-ról tárgyalnak majd. (TA SR)

Pozsony. Bill Clinton levélben gratulált Mikulás Dzurindának a U. S. Steel kassai vasmûbe lépésével kapcsolatban. Az USA elnöke szerint ez olyan siker, mely komoly lépést jelent a szlovák gazdaságnak a világgazdaságba való integrációjában. Clinton nagyra értékelte Dzurinda személyes segítségét az ügyben. A fúzió szerinte tovább erõsíti Szlovákia és az Egyesült Államok barátságát. (TA SR)

Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Ügyészség visszautasította Vladimír Poór panaszát, így a Nafta Gbely volt vezetõje, a HZDS volt nagyszombati elnöke ellen további ügyben is vádat emelnek. A mostaniban, mely a Nafta Gbely tönkretételével kapcsolatos, Poór eddig csak tanúként szerepelt. A Nafta Gbely-ügyben valószínûleg több mint 1 milliárd koronás csalás történt. (TA SR)

Pozsony. Rudolf Chmel szerint a szlovák–szlovákiai magyar kapcsolatok megromlása azt mutatja, hogy még a demokratikusan gondolkodó szlovákok között is él a magyarokkal szembeni félelem. Amint valaki elõveszi ezeket a problémákat, az egész politikai elit és a polgárok többsége is ellentámadásba lendül. Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete szerint csak a kompromisszumkeresés oldja meg a gondokat. (cTK)

Pozsony. Roman Kovác tegnap bemutatta a parlament egészségügyi bizottságának a kormány összefoglaló elemzését az egészségügyrõl. A gondok gyökere az egészségbiztosítást nem fizetõknél keresendõ. Fõleg az állami nagyvállalatok miatt keletkeztek óriási tartozásai az államnak. (TA SR)

Pozsony. Október 27-én a védelmi és külügyminisztérium képviselõinek, valamint az amerikai külügyminisztérium John Holum államtitkár vezette küldöttségének jelenlétében befejezõdik az SS–23-as rakétarendszer megsemmisítésének folyamata. Boris Gandel szóvivõ szerint a rendszer felszámolásával Szlovákia jelentõs mértékben hozzájárul Európa stabilitásához. Utána Ján Figel külügyi államtitkár biztonságpolitikai és a fegyverkezés ellenõrzését érintõ kérdésekrõl tárgyal Holummal. (szm)

Pozsony. A kormány törvény-elõkészítõ bizottsága nem fogadta el a KDH-s képviselõk által beterjesztett alkotmánytörvényt, mellyel megszüntetnék Vladimír Meciar amnesztiáit. Lubomír Fogas szerint a javaslat alkotmányellenes, mivel szemben áll az európai emberi jogok konvenciójával. A miniszterelnök-helyettes nem érti, miért vártak egyesek más eredményt, ha már korábban kétszer ugyanígy döntöttek. Ettõl függetlenül nagyon szomorúnak tartja, hogy az amnesztiával sikerült egyes bûncselekményeket eltussolni. (SITA)