Sófalvi László alpolgármester volt az elmúlt négy évben az útjavításokra pályázó cégeket elbíráló licitáló-bizottságok elnöke. Ugyancsak az alpolgármester tiszte volt egy bizottság élén átvenni az elvégzett útjavítási munkálatokat.Sófalvi Lászlót fenti feladatkörei kapcsán a következokrol szerettük volna megkérdezni:
- Mi a véleménye arról, hogy a sok útjavítás ellenére is rosszak az útjaink?
- Miért rosszak az utak, ha a város költségvetésének legnagyobb költségtételét az útjavítások jelentik?
- Mi a véleménye arról, hogy Iszlai József tanácsos a licitáló-bizottságokat törvénysértéssel vádolta?
- Az átvételi bizottság miért vesz át olyan megjavított utakat, amelyek minosége nem megfelelo?
Sófalvi László alpolgármester kérdéseinkre nem válaszolt, mert úgymond "az UdvarhelySzéknek nem nyilatkozik."
uszék
...mottóval indult május 9-én, Székelyudvarhelyen az Európa Nap rendezvénysorozat. A programban szerepelt a Budvár Szociális Központ megnyitása, köszönto beszédek a Városháza dísztermében, valamint aszfaltrajz verseny a Kossuth utcában, gyerekek számára. Délután a küzdosportok bemutatása következett, majd 14.30 - kor, Szász Jeno polgármester az Európa zászló felhúzásával hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt. Este 7 órától a magyarországi Holló Színház eloadását tekintették meg az érdeklodok, ezt követoen hajnalig tartó utcabállal zárult az ünnepség.
(szász)
RMDSZ kampánynyitó Székelyudvarhelyen
A helyhatósági választások kampánynyitójára Udvarhelyen került sor pénteken, május ötödikén.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezeto elnökének nyilatkozatából az is kiderült, hogy azért, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség központi vezetése stratégiai településnek tartja városunkat. Azt a települést, ahol tíz esztendeje nem tudott saját jelöltet hivatalba ültetni a szövetség. Nem Kolozsvár, és nem is Marosvásárhely a legfontosabb az RMDSZ csúcsvezetése számára, hanem a székely anyaváros, ahol egyszer s mindenkorra le kell számolni a belso ellenzékkel. Az RMDSZ- csúcs, köztük Verestóy Attila szenátor vélt ellenségével.A rendezvény "nagy hiányzója" Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kolozsvár RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki ugyanaznap, tehát pénteken nyitott kampányt otthon, Kolozsváron. A kisebbségügyi miniszternek nem csak ez az egyetlen hibája. Bukaresti sajtóértesülések szerint Markó Béla elnök azt is felrója Eckstein Kovács Péternek, hogy az általa vezetett minisztérium miért látta el helybenhagyó aláírásával az Udvarhelyi Polgári Egyesület bejegyzéséhez szükséges engedélyt. Érdekes gondolatmenet, mert ez túlmutat a helyhatósági választásokon. Hiszen Markó Béla elnök egy civil szervezet létrejöttének meghiúsulását vette volna jó néven.Ez viszont csak akkor megengedheto, ha az RMDSZ-t csak pártnak tekintjük. A párt esetében a hierarchia csúcsa megengedheti magának, hogy bunöst kiáltson a másság, egy általa "veszélyes" pártszakadást is eredményezheto kezdeményezés láttán. De tömbmagyar település esetében megakadályozni egy civil szervezet létrejöttét? Annak a szervezetnek, mely azt állítja, hogy az összmagyarság érdekeit képviseli? Hát ez enyhén szólva furcsa fricskája lenne az RMDSZ érdekképviseletének. Szerencsére Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a csapdát elkerülte.
SZÔKE László
Egy-egy pocskondiázó, rosszul megírt újságcikk olvasása közben az az érzés támad bennem a kampány zajlásában, hogy a balkáni demokráciához tartozók tábora megkísérli elaltatni a választópolgárokat. A szószólók futtatják az újságban és a televízióban elvtársaikat, igyekeznek beadni az olvasónak, hallgatónak, nézonek, hogy milyen ügyes emberek, mennyit tesznek a közért, a városért. Amellett ezek az ügyes emberek résen vannak, figyelik és számon kérik a közpénzek felhasználását - mert azt hiszik, mindenki lop -, nem bíznak a számvevoszéki ellenorzésekben sem, folyton- folyvást a közpénzekkel sokkolják a különben gyanútlan városlakót. Sajnos, olykor nem eredménytelenül. A nyugati irányultságú demokraták csoportja (ilyen is van Udvarhelyen) szájtátva és megrökönyödéssel vette tudomásul például az RMDSZ-es eloválasztások néhány eredményét. Olyan jelölt is elért magas szavazati számot, aki négy évvel ezelott a külföldi toke ideáramlása ellen beszélt, vagy pozitív példaként emlegette a kommunista párt irányítása alatt álló néptanács munkamódszereit. Nemrégiben a város vezeto testületének ülésén több napirendi pont zajlása közben újságot vagy egyebet olvasott, majd felkészületlenül vitába kezdett és dühösen távozott a terembol. Mi az, hogy dühösen? Ha kürtöm lenne, riadót fújnék, hogy a választópolgár felébredhessen legalább a június 4-i választásokra.
Kovács Béla
A Polgármesteri Hivatal és jómagam elítéljük azt a megnyilvánulást, amit Iszlai József önkormányzati képviselo, a Digital 3 televízió Mérföldko 2000 címu musorában tanúsított, visszautasítjuk azokat a vádakat és jogtalan támadásokat, és arra kérjük az ügyészséget, vizsgálja ki, hogy ezek a vádaskodások alaptalanok-e, vagy megfelelnek a valóságnak, és ennek függvényében vonják felelosségre Iszlai Józsefet - jelentette ki Szász Jeno polgármester a hivatal hétfoi sajtótájékoztatóján.Mint ismeretes, Iszlai József a fent említett musorban támadást indított a polgármesteri hivatal, valamint Szász Jeno polgármester ellen. A tanácsos három konkrét dologban vádaskodott: a MOL-kút kapcsán történt beruházás ügyében, ami Székelyudvarhelyen jött létre 1997-ben (a jóváhagyások és a szerzodéskötés); a Polgármesteri Hivatal által megszervezett versenytárgyalá-sokról (Iszlai József szerint nem voltak megszervezve ezek a versenytárgyalások, kemény korrupció történt ez ügyben - fogalmazott); valamint egy ingatlan értékesítése kapcsán azzal vádolta városunk polgármesterét, hogy 100 millió lejjel adta olcsóbban, mint amennyit a vevo felajánlott.A Mérföldko musorpolitikája - de ezt lehet a Digitál 3- ra is általánosítani - az alaptalan botránykeltés, uszítás, félretájékoztatás, és minden alapot nélkülözo manipuláció. Mindaddig, amíg nincsenek bizonyítékok a feltételezésekre, véget kell vetni az alaptalan vádaskodásoknak - összegezte Szász Jeno.A múlt héten az Udvarhelyi Híradónak tett nyilatkozatában Iszlai József azon állítása, hogy az önkormányzat pereli az önkormányzatot, sem felel meg a valóságnak, ugyanis nem az önkormányzat, hanem a Polgármesteri Hivatal, illetve Szász Jeno polgármester perelte be a tanácsost. Szász Jeno polgármester továbbá elmondta, hogy egy ingatlan eladásáról sosem a hivatal vagy a polgármester dönt, hanem az önkormányzati testület, aminek nem tagja a polgármester, tehát nem is szavazhat. Az Iszlai József által említett ingatlan eladásáról is a tanács döntött, a Polgármesteri Hivatal csak végrehajtotta a tanácsi határozatot, amikor az adásvételi szerzodést aláírta. Az ármegállapítás is egy szakértoi felértékelés alapján történik, amelyet a tanács elfogad vagy elutasít, tehát az eladási árat sem a polgármester szabja meg. Iszlai Józsefnek arról is van tudomása, hogy az elmúlt évek során az állami számvevoszék rendszeresen leellenorizte pénzügyi szempontból a Polgármesteri Hivatalt, illetve a polgármestert, és soha nem talált ezeken a területeken - és más területeken sem - hibákat vagy törvénysértéseket, amelyek alapot adnának a vádaskodásoknak. A versenytárgyalási folyamatokat lebonyolító tárgyalások elnöke, ugyanúgy mint a minoségi átvételi bizottságoknak az elnöke az elmúlt 4 év során az esetek 95%-ában Sófalvi László alpolgármester volt. Iszlai József kijelentéseire reagálva a polgármester elmondta, hogy az ügyészségtol fogja kérni annak a kivizsgálását is, hogy a versenytárgyalási bizottságban történt-e korrupció.
Szász Emese
Messzirol jött ember könnyen beszél - tartja a mondás, ám mégis vállalom a közlés felelosségét.
Annak ellenére, hogy egynéhány hónapja már nem ebben a városban, hanem jó hatszáz kilométerrel arrébb álmodom a jövot. Vállalom, mert sokat jártam, járok a világban, s le merem szurni a látottakból a lényeget.Néhány hét, és újra urnához megy Udvarhely lakosságából az, aki nem csömörlött meg végképp a politikától. Szukebb pátriájának vezetoit választja meg voksával az ember, s négy év múlik azon, kire szavaz. Nem tisztem a tippadás, ki-ki elég felnott ahhoz, hogy maga döntsön. Egy véleményt mondok, mert ehhez jogom van és lehetoség is adatott. És idegesít, hogy csak az egyféle tippadóknak van eros hangjuk és hozzá a megfelelo sajtótámogatottság. Udvarhelynek arról kell döntenie, hogy a Balkánhoz akar-e tartozni vagy Európához. Hogy vigyázó szemét Bukarestre avagy Budapestre veti az elkövetkezo idoszakban. Hogy tovább megy-e a fejlodés útján, vagy megáll megpihenni. Sokan és hangosan mondják, Bukarestet nem lehet kihagyni a számításból. Mert ott a hatalom, onnan jöhet pénz. Tényleg van ott hatalom és talán jöhetne pénz is. Csak az a hatalom nincs velünk, a pénz pedig inkább innen megy, mintsem onnan jönne. Gondolkodjunk kicsit nagyobb léptékben. Bár kormányon az RMDSZ, nincs magyar egyetem (a Petofi-Schiller körül is nagy a csend mostanában). Bár szenátorunk és képviseloink vannak a fovárosban (koalíciós kormánypárt tagjaiként), a csereháti ügyben onnan csak apácabetelepíto kormányfotitkár jött, számunkra kedvezo megoldás nemigen. És lehetne folytatni a sort az egyházi javak visszaszolgáltatásával, laktanyák építésével, miegymással.Ha Romániában lesz magyar (magán) egyetem, akkor azért lesz, mert a magyar kormány idén kétmilliárd forintot szán erre a célra. Ha számunkra kedvezoen oldódik meg a Cserehát ügye, az azért fog megtörténni, mert nemzetközi fórumokon, miniszterelnöki találkozókon a magyar fél napirenden tartja a kérdést és sürgeti a megoldást. És azért lesz épülete a Modern Üzleti Tudományok Foiskolájának Székelyudvarhelyen, mert két magyar közalapítvány kuratóriuma idén harmincmillió forintot szavazott meg erre. A változások után - tudomásom szerint - a román kormány részérol csak RMDSZ-es miniszter tartotta fontosnak ellátogatni városunkba. A magyar kormányfo kétszer is járt, és se szeri, se száma a tiszteletüket tévo minisztereknek Dávid Ibolyától Harrach Péterig. Szász Jeno jelenlegi polgármestert lehet szeretni vagy nem szeretni emberi tulajdonságaiért, de egy választott vezetot az eredményei mérnek, nem a mosolya. A politikus is áru, akár a sósperec, amit azért vesszünk meg, mert csillapítja az éhséget, nem azért, mert szimpatikus a pék, aki sütötte. Tudomásul kell venni: Szász Jeno elott nyitva állnak a budapesti ajtók, Bukarestben pedig nem kérni kell, hanem kikövetelni azt, ami jár. Erre vannak a katonák, akiket egy másik szavazáson, a parlamenti választásokon küldtünk oda. Katonának és nem úrnak, aki idonként hazajön megmagyarázni, mit miért nem sikerült. S mivel a jegyzet személyes mufaj, engedtessék meg hangosan elgondolkodnom arról: az a Verestóy Attila, aki Elena Ceausescu intézetében dolgozott anno, véletlenül lett a román hírszerzo szolgálatot felügyelo parlamenti bizottság tagja? És véletlen volt-e, amikor az Opris látogatás estéjén telefonon kapcsoltam a Príma Rádióban, ahol elmondta: most jön a kormányfotol, a helyzet megoldódott, mindenki nyugodtan hazamehet, Ciorbea hazarendelte a kormányfotitkárt (emlékeznek: a kormányfotitkár nem ment haza, helyette a katonaság jött kitessékelni az épületbol az udvarhelyieket). És a csíki ügy, amikor a Hargita Népét kérte meg: még ne foglalkozzanak az ortodox egyháznak adományozott ingatlanokkal, mert épp most oldódik meg a kérdés. A lap kivárt, a kérdés aznap megoldódott: az egyház megkapta a fél csíki városközpontot. Hogy én mit gondolok a szenátorról, maradjon az én titkom. Udvarhely népe júniusban arról dönthet: Bukarestben bízik-e jobban, vagy Budapestben.
Lukács Csaba
Ritkán van szerencsém ahhoz, hogy elkapjam a Digitál 3 TV lehetetlen idoben musorra tuzött híradóit. Hétfon viszont sikerült, és bár fenntartásokkal szoktam ezeket a musorokat nézni (különösen mostanában, ezekben a kampányszeles idokben!), most mégis meglepodtem... Mert embert láttam a képernyon, ha csak egy-két percre is.Nem a politikust és nem a polgármester-jelöltet hallottam beszélni az Anyák Napja alkalmából, hanem a fájdalmat, az emlékezést. Azt, hogy anya és gyermek micsoda urt jelenthet, ha nincs, ha már nincs...Hogy is mondjam. Megdöbbento, hogy magyarázkodnom kell, mert észrevettem az embert, hiszen a parlamenti képviselo és helyi RMDSZ-elnök nem szokott, nem szokhatott hasonló szavakhoz tolem. Tudom, persze, hogy nem is várja, s talán jó néven sem veszi, de mégis úgy érzem, tudatnom kell valahogy: ott, a mikrofon elott, a fájdalom szaggatta egy-két percben nem volt egyedül. És csak remélni tudom, hogy a tévéhíradó kampányidos boszorkánykonyhájának foszakácsa is észrevette, amit én. Az embert, ha csak egy-két percre is...A kampányido elmúlik. A fel- meg átpörgetett politikai diskurzusok lecsupaszodnak, s miként a dzsungelben, marad az ember porén, ártalmatlanul, egymagában. Önmagával és saját problémáival, melyek ugyan lehetnének máséi is, mégis csak az övéi. A fejedelmi többes ebben az olvasatban értelmetlen szó csupán. Hát úgy ügyeljetek!
SZÔKE László
Választottaink saját portájukon söpörnek
A választási év nemcsak színes plakátrengeteget és szólamokat jelent, hanem számadást is. Érdemes viszszatekinteni a négy évvel ezelotti ígéretekre, amelyekkel választottaink indultak. És érdemesmegvizsgálni, mik az eredmények...
Sikeres tömegprivatizáció - osztalék nélkül
Statisztikákban nap mint nap olvashatjuk, hogy no a munkanélküliség, egyre nagyobb a létminimum alatt tengodok száma. Négy évvel ezelott még sokan reménykedtek: a nagy tam-tammal meghirdetett tömegprivatizáció számukra is hoz egy kis mellékest legalább. Hargita megyében is sikerrel kecsegtetett a kuponiáda. Legalábbis ezt mutatják a számok: megyénk 192.932 lakosa helyezte el privatizációs értékpapírjait különbözo vállalatoknál, 12 ezren pedig a Magántulajdon Alap kezelésére bízták azokat. A privatizációs folyamat mindenkit megmozgatott, az RMDSZ lapja büszkén hirdette is akkoriban: "a Szövetség eddigi tevékenységének egyik legsikeresebb programja a privatizációs stratégia kidolgozása volt". A Szövetség címu lap 1996 májusában arról tudósított, hogy az RMDSZ-nek sikerült hozzásegítenie a polgárokat a privatizáció megértéséhez: "nagyon sok embernek segítettünk, tanácsot adtunk, eligazítottuk a privatizáció nehezen értheto folyamatában" - áll a tájékoztatóban. A kisrészvényesek pedig négy éve várnak osztalékukra...
Szertefoszlanak a kisbefektetok reményei
Városunkban nem sok vállalat közül választhattak a lakók. Néhány gyár - terhes örökség, hiszen majd’ mindegyikük gondokkal küszködött - létezett Udvarhelyen, de az emberek bizakodtak és sokan itt helyezték el kuponjaikat. A FOROS Rt vagyonának 23,95 százaléka került a kisrészvényesek kezébe, a Cérnagyár részvényeinek 44,8 százaléka "kelt el" a tömegmagánosítással. A Küküllo szálloda és vendéglo részvényeinek is több mint tíz százalékát jegyezték így. Városunk polgárai közül többen az Autószállítási Vállalathoz helyezték papírjaikat: ‘96-ban a cég részvényeinek 60 százaléka került kisbefektetokhöz. A Tehnoutilaj is vonzotta a kisbefektetoket - részvényeinek szinte 60 százaléka került így magánkézbe. Az RMDSZ egyik legnagyobb sikerének elkönyvelt módszer azonban nem hozta meg a várt eredményt. A kisbefektetok, akik reménykedtek abban, hogy az országos vagyonfelosztás részeseiként legalább osztalékot kaphatnak, csalódtak. Legtöbben mai napig nem kapták meg a beígért és várva várt osztalékot. Az udvarhelyi ,,nagyvállalatok", mint a Cérnagyár, a Techno vagy a Matrica Rt még egyszer sem adott osztalékot. A FAMOS kisbefektetoi sem jártak sokkal jobban: ezidáig egyetlen egyszer fizetett a cég. Magukra hagyták oket.
A ‘96-os "siker" nem hozott eredményt tehát. Feltehetnénk a kérdést: ki változtathatott volna az áldatlan helyzeten? Az RMDSZ a kormány tagjaként tehetett volna azért, hogy azok az emberek, akiknek jótanácsokat osztogatott és akik megbíztak a "segítségben", ne a semmivel maradjanak. Közelebbrol: Udvarhely lakói négy évvel ezelott két képviselonek és egy szenátornak szavaztak bizalmat. Asztalos Ferenc a tanüggyel foglalkozott, ezért nem tole kell a részvényeink sorsát számonkérni. (Munkája eredményeként lesz állami magyar egyetem is, majd...) Amíg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem állít fel titkosszolgálatot, addig Verestóy Attila sem igazán illetékes ebben a kérdésben. De Antal István a Képviseloház ipari bizottságának a titkára... Felvállalta-e vajon a környék kisbefektetoinek ügyét?
Míg tízezrek évek óta hiába várnak osztalékra, képviselonket úgy látszik, más gondok foglalkoztatják. A Képviseloház ipari szakbizottságának titkára, Antal István képviselo családi vállalkozást indított. 1992-ben jegyezték be az AUR PRES Kft-t, székhelye a Rákóczi Ferenc út 41 szám alatt található, amely nem más, mint Antal István képviselo csekély 34 millió lejért vásárolt "házacskája", és amelyért mellesleg csak tízmillió lejt kellett elolegben kifizetnie, a többi "sokat" ráér tizenöt év alatt, 25 százalékos kamattal részletekben törlesztenie a tizenhét milliós fizetésébol. Igaz, hogy a cég irodája kevésbé pompás: egy Sziget negyedi, harmadosztályú tömbházlakás. A kérdés csak az, hogy miért bízta a koolajipari mamut, a LUKOIL (amely nagyobb, mint a MOL és Romániában már több érdekeltséget is szerzett) Hargita és Kovászna megyei érdekképviseletét egy kétmillió lej törzstokéju, harmadosztályú, lerobbant tömbházban székelo vállalkozásra? Vajon miért? Kinek lobbyzik a képviselo úr, nekünk vagy önmagának?Példa azonban van az udvarhelyi vállalatok politikai szférából érkezo támogatására. Köztudott, hogy Verestóy Attila szenátor közbenjárására a FAMOS (a Bútorgyár) egymillió dolláros megrendelésre tett szert - ám a segítség csak azután érkezett, miután Verestóy szenátor is a vállalat részvényesévé vált. Az más kérdés, hogy a kisbefektetok nem érezhették az üzleti siker eredményeit: a FAMOS Rt nem osztalékot adott a busás jövedelembol, hanem felvásárolta a FOROS Rt. (a régi UFET) részvényeinek 68 százalékát.
Újból választási év van, újból halhatunk majd "legnagyobb sikerekrol", megvalósításokról, eredményekrol. Közben no a munkanélküliek, az elszegényedok száma és választottaink csak saját portájuk elott söpörnek. Az Udvarhelyen kiosztott 32 ezer kupon tulajdonosa pedig beletörodhet sorsába, vagy lázadozhat, forronghat magában: miért nem sikerült az RMDSZ "legnagyobb sikere".
Bányai Márton
Olvasom a stilizált tulipán jelöltjének szórólapját és csodálkozom a stilizált magyar nyelven. Bevallom, bár magyarul tudónak vallom magam, megzavart néhány mondat. Például a megvalósítani vágyott kategóriából: "anyagi források arányos támogatása az összes tanügyi intézménynek, a végleges stratégia alapján". Képviselo (bocsánat, polgármester jelölt) Úr, mit támogatna Ön arányosan? Az anyagi forrásokat? Ha igen, mivel? Újabb anyagi forrásokkal? Nem volna célszerubb közvetlenül a tanügyi intézményeket támogatni? És mi az a végleges stratégia? A "végleges megoldás" kifejezést - sajnos - saját borükön tapasztalhatták meg jó pár millióan úgy hatvan esztendeje, talán vigyázni kellene a szóval. Érdekelne a "szociális támogatási rendszer a törvények jóhiszemu alkalmazásával" mondat tartalma is. Ha jól emlékszem, jó pár éve ott van a törvényhozásban Ön is, ezért illetékesként válaszolhat arra: hoztak rosszhiszemuen alkalmazható törvényeket is? Ha igen, milyen megfontolásból? És jó volna tudni, hogy miért csak most szeretné megvalósítani az állandó együttmuködést a történelmi egyházainkkal? Ha nem tudná, elmondom: a városvezetésnek most is kiváló az együttmuködése az egyházakkal. Tetszik a mondatok közé elrejtett aknarendszer is. Létbiztonság mindenkinek, otthon a fiataloknak. Esélyegyenloség a vállalkozóknak. A lelkiismeretes adófizetok megbecsülése. A polgárok szélesköru bevonása a bel- és külföldi kapcsolatok ápolásába. Mibol létbiztonság, jelölt úr? Amit nem sikerült országos szinten, Bukarestbol megvalósítani, miért sikerülne Udvarhelyen? Mi volt az akadálya az országos szintu szociális háló kiépítésének? És egy jól muködo otthonalapítási támogatás létrehozásának a fiatalok számára? Ami jó az országnak, az a városnak sem volna rossz! És azt mondja, képviselo úr, nincs most esélyegyenloség a vállalkozóknak, csak majd ezután, ha Önre voksol a többség? És korbáccsal kergetik a lelkiismeretes adófizetot? És hogyan képzeli a polgárok szélesköru bevonását a bel- és külkapcsolatok ápolásába? Delegáljunk nagyköveteket a világba? Hozzunk létre diplomáciai gyorstalpalót valamelyik magánegyetemen?Én elhiszem, hogy azt vallja, hogy csak a tettnek van létjogosultsága, de azért szólnék: demokráciában a szónak, a vágynak, az álomnak és millió más dolognak is van helye a nap alatt. Hagyjuk a kizárásosdit a diktatúráknak, lépjünk már tovább. És ha csak a tettnek van létjogosultsága, ezt lehetett volna eddig is gyakorolni. Mondjuk a város érdekében.
Dobó Krisztián
Törvénytelenül jár el a STAR Rádió és a DIGITÁL TV?
Az elektronikus médiát (kereskedelmi rádiókat és kábeltelevíziókat) a választási törvény kötelezi arra, hogy kampányidot biztosítson, amennyiben ezt a kampány hivatalos indulását követo öt naptári napon belül írásban jelzik az igénylok. Székelyudvarhelyen, a Verestóy Attila szenátor kezében lévo médiumok (a STAR Rádió és a DIGITÁL 3 TV) megtagadták ezt, jóllehet mindkét helyre többen tettek le kérést. E két médium csak az RMDSZ kéréseit fogadta el azt állítva, hogy "nem hivatalosan érkeztek be a kampányido- igénylések". Mellékelve két kérés fénymásolatát közöljük, melyeken egy-egy Digitál 3 és Star Rádió alkalmazott aláírásával is megerosíti, hogy a beadványokat átvette, mégpedig május 24-én, az igénylési határidon belül.De Verestóy Attila szenátornak (és médiumainak) mindent szabad, és az sem számít, hogy "saját" hallgatóinak- nézoinek legalább a döntés lehetoségét megadja. Az esélyegyenloség sajátos értelmezése, nem?
szl
Kettoezer áprilisában városunkban közvéleménykutatást végzett a Promoter Consult Center. Az nem derül ki világosan, hogy ki volt a megrendelo: az RMDSZ, a Digitál 3 televízió vagy esetleg mindketto? Ami érdekes: egy évvel korábban szintén a PCC végzett egy kutatást a Digitál 3 megbízásából, hogy felmérje a Star Rádió elindítása elott a helyi rádióhallgatási szokásokat. A két kérdoív jelentos mértékben hasonlít egymáshoz - utóbbi anynyiban különbözik, hogy a közelgo helyhatósági választásokról is tesz fel kérdéseket. Kérdéseink nekünk is vannak a közvéleménykutatással kapcsolatban. A terepmunkát például Húsvét elotti nagyhéten végezték, ami nem szokás, mert az ünnepre való felkészülés a legnagyobb jóindulattal sem mondható átlagos hétköznapnak, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor (a megnövekedett házimunkára hivatkozva) sokkal többen utasítják vissza a kérdezobiztosokat. Az idopont tehát módszertani szempontból nem volt szerencsés. A kérdoívben több helyen helyhatóságról beszélnek, ami megzavarhatja az önkormányzat kifejezéshez szokott polgárokat. Ismétlodnek kérdések - kétszer érdeklodnek arról például, hogy mely tulajdonságok negatívak és melyek pozitívak egy polgármesterjelölt esetében. Sok kérdés tendenciózusnak nevezheto, már eleve sugalmazza a választ. Olyan kérdés is akad, amelyik a megkérdezettel megszüntetne egy nem létezo udvarhelyi lapot (Erdélyi Hirdeto - nyilvánvalóan a Heti Hirdetore gondolt a készíto). A színházra vonatkozó kérdések sugalmazóak, a megkérdezettben azt a képzetet keltik, hogy a közeljövoben elfogy a pénz, ezért az intézményt a megszunés veszélye fenyegeti - holott a kérdésnek inkább az intézmény támogatottságára, látogatottságára, az eloadások minoségére kellett volna vonatkoznia. Arról nem is beszélve, hogy a 62-es kérdésben a választ adó nem kompetens, nincs döntési pozícióban (ha pénzhiány miatt nem tudna tovább muködni, Ön hogyan döntene?) - ezért nagy valószínuséggel kényelmes választ ad (nem tudom, nincs válasz, stb.). Hasonlóan kiélezett az adó-kérdés, mesterségesen felszínen tart egy problémásnak vélt kérdést - valószínuleg kiszolgálva vele a megrendelo érdekeit. Mindezek után jogos a kérdoívben fel nem tett kérdés: kinek az érdeke az effajta közvéleménykutatás?
- án
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház valamint az Egervári Nyári Várszínház közös produkcióját mutatták be május 5-én este 19 órától a Muvelodési Házban.
Az ország, az építo címu (Kós Károly drámája, Zalán Tibor átigazításában), 2000-ben játszódó kétrészes történelmi vízió színpadi változatát Mero Béla rendezte. Az eloadással a magyar államalapítás és Kós Károly emléke elott kívántak tisztelegni.A bemutató elott - rendhagyó módon - a társulat muvészei, Szász Jeno polgármesterrel, valamint a Színházpártoló Egylet tagjaival közösen, színpadi jelmezben, lóháton járták végig a város utcáit. A bemutató sikerét mi sem nyugtázta jobban, mint az, hogy a közönség hosszú perceken át állva tapsolt. Szász Jeno polgármester is köszöntötte a megjelent színházbarátokat, és sajnálattal nyugtázta, hogy ugyanebben az idoben egy másik helyszínen egy másik rendezvény is kezdetét vette, történetesen az RMDSZ országos kampányindítója a Városi Sportcsarnokban, annak ellenére, hogy a bemutató idopontját jóval elotte kituzték...
Szász Emese
Igyekszem ott lenni mindenhol, ahol ,, két tányért összevernek". Az elmúlt szombaton is ezt tettem, hiszen a Rádió napok óta azt harsogta, hogy Székelyudvarhelyre jön a Fonográf.
Ezt nem hagyhatom ki, mondom, bár azt is tudtam, hogy a banda ezen a néven már évek óta nem lépett színpadra. Bródy János, Móricz Mihály, Németh Oszkár és Tolcsvay László nevének hallatán azért sejteni kezdtem: nem mindennapi zenei esemény szem- és fültanúja leszek. Be kell vallanom, nem csalódtam. Csak egy kicsit, az elején: az értékes magyar könnyuzenéért csak ilyen kevesen érdeklodnek? Negyvenkét éves osz szakállamat simogatva Bryan Adams dalait hallgattam, és aggódtam egy kerek órán keresztül, amikor végre megszólalt a Zene. (Hogy miért írtam ezt nagy betuvel? Aki ott volt, az tudja. Aki nem, annak várnia kell még ki tudja meddig, hogy újra átélje azt az élményt, amit tulajdonképpen már az anyatejjel megkapott, csak nem tudott róla. Hiszen nemzedékek nottek fel a Fonográf zenéjén.) Aztán az elso, kristálytiszta akkordok után: No comment. Éppen úgy szólaltak meg a dalok (vagy majdnem úgy), ahogy azt mindannyian vártuk. Ha jól emlékszem, Móricz Mihály fogalmazott úgy, hogy más tollával ékeskedni szégyen. Nem, Misi, nem szégyen. Azok a "tollak" nem a másé, már nem is a Tietek, de amíg az udvarhelyi örökifjak biztatás nélkül Veletek fújják a dalt, addig mindannyiunké. Jó félórát nyomott a banda, az emberfia észre sem vette, hogy közben besötétedett, és amire Bródy kézbe vette gitárját már mozdulni is alig lehetett a színpad elott. Lírai hangvételu dalaival mintha kissé megtörte volna az est hangulatát, de nem volna o Bródy János, ha a Mici mackóval meg Sárikával nem rázza fel újra közönségét. Tolcsvayval egyszerre tátottuk ki (el) a szájunkat: én azon, hogy ötvenöt évesen lehet ilyen gyönyöruen énekelni? Csak úgy magamnak tettem fel a kérdést, hiszen ha nem vagyok karnyújtásnyira tole, azt gondolnám, hogy most indul útjára az a bizonyos villamos. E néhány gondolatot köszönésképpen vetettem papírra, talán lesz még alkalmam és bátorságom személyesen is...Hogy ezúttal nem készült muvész interjú, talán azért mert legfontosabb kérdésemre Tolcsvay már válaszolt. Jólesett, hogy nemcsak a zenében találkozott lelkünk, hanem ugyanazt fogalmazta meg, amit én mintha már valahol láttam, vagy olvastam: Udvarhelyen(ért) érdemes.
gáspáry
Híradók: 7:00 10:00 12:00 13:00 15:00 17:00 22:00Ébredjen velünk: Hétfon, csütörtökön és pénteken Gáspáry Istvánnal, Kedden és szerdán Balázs Árpáddal, Szombaton Csog Évával.A reggeli musorban kapják meg az Útravaló-t, Ferenczi Éva rovatát.Tudomány mindenkinek - Ferenczi Éva rovata hétfotol péntekig 10:15- tol.Kitekinto - Nagy Judit szomszédol minden szombaton 11:30-12:00-ig. Mindezek mellett még mindig musoron van valami Más SzabóAttilával hétfon és csütörtökön 17:15-20:00-ig.A hétvége pénteken kezdodik. A késoesti interaktív musorban elbeszélgethetnek bármirol.Ifjúsági musorok: Kedden Pozitív 17:30 -19:00-ig Szerdán Oxigén 17:30 -19:00- ig.Esti mese hétköznap esténként 19:30-tól.Ha eljött az este, ki ne hagyják a késo esti beszélgetomusort: Mikrofonközelben. Hétfotol csütörtökig, Udvarhely fontos személyiségeirol tudhatnak meg nem mindennapi információkat. 22:05-kor Gáspáry István ül mikrofon elé a nap vendégével.A fiatalok mellett az idosekre is gondoltunk, péntekenként 18:05-tol Nagy Judit szerkeszti-vezeti a Napraforgót, a nyugdíjasok musorát.A vallási felekezetek kétszer fél órában szólnak hallgatóinkhoz: szerdán 20:00 és szombaton 9:00 órakor. Továbbra is musoron hagytuk a szerkesztett zenés rovatokat.Hétfon Gáspáry István fújja le a port egy-egy régi lemezrol a Zeneboltban 16:05-tol. Szerdán 21:00- tól továbbra is lelkünkhöz Soul a zene és Csizmadia Attila. Aztán jön a péntek esti csúcs, a Magyar Dance Top10 - Fosztó Zoltán musora kicsinek-nagynak. Most már másfél órában 21:00-22:30-ig. Attila meg Attila szombat délután 17:00-tól számol el Top 20- ig. Az örökzöld melódiák kedveloit vasárnap délután 17:05-tol Fosztó Zoltán várja rádióközelbe.
Interaktív musoraink a 218 112 -es telefonszámon hívhatók.
Mike Levente József, független városi tanácsosjelöltSzületési dátum: 1970. május 19., SzékelyudvarhelyVégzettség: 1994-ben végezte el a bukaresti Geodézia EgyetemetMunkahely: 1994-1999 között a helyi Kataszteri Hivatal földméro mérnöke, 1999 márciusától a Conus-INC Kft. tulajdonos-igazgatójaCsaládi állapot: nos, egy kislány édesapja
— Miért jelölteti magát tanácsosi tisztségbe?
— Elsosorban azért, mert úgy érzem, hogy eleget teszek azoknak a szakmai és emberi követelményeknek, melyeket a tanácsosi tisztség megkövetelhet. Mert, megítélésem szerint, a város vezeto testületében fiatalos dinamizmust, szakmai pragmatizmust kellene meghonosítani. A vég nélküli viták a problémák megoldása szempontjából nem igazán hatékonyak. Persze, kell a vita, de csak akkor lehet építo jellegu, ha a felek el tudják fogadni a viták során, hogy vannak egyértelmu tények, elsosorban a szakmai követelmények. Ha ilyen alapról indul vita, akkor a hatékonyság nem szorul háttérbe.
— Fiatalok, induló családok szempontjából milyen elképzelései vannak? Hiszen életkora, a 30 év, valamint családi helyzete is sok fiataléval hasonló helyzetet jelent...
— A családalapítás és a megélhetés biztosítása az egyik legnehezebb probléma, mellyel városunk fiataljai küzdenek, magam is beleértve. Ezen kellene valamilyen formában az önkormányzatnak segíteni, különbözo kedvezményekkel, kedvezo adózási struktúrákkal, a lakáskérdés megoldásával. Lakásépítési, lakásvásárlási hitelkonstrukciókat kellene az önkormányzatnak támogatnia.
— Független jelölt vagyok, mert nem vagyok RMDSZ-tag. Elképzelésem szerint jó, ha a városi tanácsban különbözo szakemberek tevékenykednek: jogtanácsosok, pénzügyi szakemberek, technikai értelmiségiek. Az a fontos, hogy a különbözo szakmai területek megfelelo felkészültségu tanácsosokkal legyenek lefedve, és nem feltétlenül politikai szempontok kellene érvényesüljenek, hiszen mindanynyian udvarhelyiek vagyunk, ennek a közösségnek, településnek szeretnénk a jobbulását. Szerintem nélkülözhetetlen egy földméro mérnöknek a jelenléte az aktuális helyzetben, mert a földtörvény alkalmazása még nem fejezodött be sem városi, sem országos szinten. A kataszterben dolgozó szakemberek hozzásegítenek a föld-visszaadás gyakorlati lebonyolításához, azaz ok próbálják biztosítani azt, hogy a vitákra, illetve nézetkülönbségekre szakmai megoldást találhassanak. Én személyesem elosegíthetném a földosztó bizottságok munkáját, a helyi kataszteri hivatal munkatársaival, illetve a mezogazdasági osztály szakembereivel együttmuködve, megfelelo technikai megoldásokat találva a földtörvény effektív kivitelezé- séhez.
— Bár fontos a földtulajdon rendezése, nem túl szuk terület egy önkormányzat tevékenységében?
— Természetesen aktivitásom nem csak a földtörvény alkalmazására koncentrálódna. Szükséges szakmai megalapozottságú álláspontot tudnék biztosítani a döntést hozó tanácsosoknak, különbözo más, városunkat érinto problémákban is. Érdemben tudnék hozzászólni beruházási kérdésekhez, melyek az aktuális helyzetben, már a kezdetnél igénylik a kataszteri véleményezést, ez alatt értve az igényelt területek nagyságát, elhelyezését, használati ágát és a jogi helyzetét. Példának adhatom a szeméttelep problémáját, új utak, középületek építését, kanalizálás modernizálását. Ezeknek a beruházásoknak a tervezése, kivitelezése ugyanakkor megfelelo topográfiai munkálatokat igényelnek, melyek hozzájárulnak a késobbi hibák kizárásához.Ugyanakkor segítséget nyújthatok városrendészeti, urbanisztikai problémák megoldásához, melyek tudomásom szerint szinte minden tanácsülésen napirenden vannak.
— Emberként mi az, ami Ön szerint alkalmassá teheti a közképviseltre?
— Nehéz körülmények között nottem fel, hiszen fiútestvéremmel együtt egyedül nevelt édesanyám. Neki nagyon sokat köszönhetünk, hiszen elképzelhetetlen lett volna segítsége nélkül felmutatni azt, amit harminc évesen meg tudtam valósítani. Úgy érzem, nem vagyok elszakadva az udvarhelyi átlagpolgártól, a fiatal családosok problémáitól, melyek megoldásáért érdemes tevékenykedni, amennyiben a választók erre érdemesnek tartanak.
szl (x)
A szeméttároló tervrajzát elkészíto Total Project Kft. két munkatársa Török Árpád hidro-mérnök és Kassay Gábor gépészmérnök mutatták be a terveket, amelyeken számos hidrotechnikus, vegyész, épületgépész, gépész, geológus, muépítész és építész dolgozott.
Szász Jeno polgármester elmondta, hogy a terület kiválasztása igényelte a legtöbb idot. Ez a kilencedik és egyben az utolsó helyszín, amit kijelöltek a szeméttároló megépítésére.Mostanra az elokészületek véget értek, és az engedélyek kiváltása után akár hozzá is foghatnak a munkálatokhoz.A fórumon részt vett többek közt Somay Péter, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Felügyeloség igazgatója:
— Hogyan értékeli a regionális szeméttározó rendezését, és milyen lesz ez a tároló, mit fog jelenteni Udvarhelyszéknek?
— Azt gondolom, hogy az Európához való közeledésünket jelenti, és a turizmus megvalósításáról szott álmunk elso és legnagyobb lépése, mivel szeméttározó nélkül turizmusról beszélni nem lehet. A törvények szempontjából még az eljövendo törvényeknek is eleget teszünk, ha sikerül megvalósítani. Nem elhanyagolható az a szempont se, miszerint Kis János államtitkár úr, a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül javasolta a dán Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy ezt a beruházást támogassák.
— Ön azt mondta, hogy Románia, ha nincs is bent Európában, de Székelyudvarhely fél lábbal már belépett...
— Ez egy kissé riporteri fogalmazás, de én úgy látom, hogy Székelyudvarhely tényleg közelebb került ezzel a lépéssel Európához.
— Erdélyben ez az egyetlen ilyen kezdeményezés?
— Ilyen szeméttározó Segesváron is épült, de még mindig nem üzemel. Nagyon ritka azonban az ilyen ökologikus szeméttároló, és Romániában csak ketto muködoképes. Ezért állíthatjuk azt, hogy az élvonalban vagyunk, akkor amikor a városnak és környékének egy ilyen lehetosége valósul meg.
— Milyen lesz ez a szeméttároló?
— A szemétrakás és tárolás mindenféle környezeti tényezo figyelembevételével valósul meg. Alulról szigetelt lesz, hogy a vizek védelmét biztosítsuk, a közelében nincs vízfolyás. Az égetés kizárt, mert itt az összesurített szemét kerül lerakásra és kétméterenként földdel takarják. Így a szél nem tudja hordozni, és a különféle rágcsálók se férhetnek hozzá. A terv eloírja a védofasort, tehát nem egy füstölgo és szállingózó muanyagokkal "díszített" látványt nyújt, hanem egy erdofolt benyomását kelti. Nem másodlagos az a tényezo sem, hogy munkahelyet is biztosít.
Péter Attila
Hazánk törvénykezésének módosítása lehetové tette a kettos fellebbezési ellenorzést.Az alapfokon hozott bírósági ítéletek fellebbvitelben a megyei törvényszék bírái elé kerülnek. Ez az ítélet második alkalommal fellebbezheto és ez alkalommal a Táblabíróság illetékes dönteni az ügyben. Olyan esetekben, amikor alapfokon a megyei törvényszék dönt, a második rendbeli fellebbezést a legfelso bíróság fogja tárgyalni.Hazánkban ezidáig kizárólag kettos tárgyalási szakasz létezett, alapfokon a bíróságok, míg fellebbvitelben a megyei törvényszékek döntöttek az esetek számottevo többségében. Nem léteztek a Táblabíróságok. A megyei törvényszékek ítéletei jogerosek voltak, és ilyen módon azokat végre lehetett hajtani. Ugyanezt most a Táblabíróság ítéletével lehet megtenni.Számos olvasó, illetve érdeklodo kérdésére miszerint lehet-e a LEGFELSO BÍRÓSÁGHOZ fordulni a három tárgyalási szakasz lebonyolítása után, a válaszom, hogy csak nagyon ritka esetekben és nagyon megalapozott, a törvényben eloírtak teljesülése esetén. Gyakorlatilag nagyon ritka az esélye annak, hogy egy ügyet a Legfelso Bíróságon tárgyaljanak, miután a három szakaszon már letárgyalták.Fellebbvitelben a megyei törvényszéken az ügyet újratárgyalják, azaz megvizsgálják, hogy az alapfokon hozott ítélet törvényes-e, illetve megalapozott-e. Ha mindkettonek megfelel, akkor a fellebbezést elutasítják, és meghagyják az alapfokú ítéletet. Ellenkezo esetben módosítják az alapfokú ítéletet.A megyei törvényszéken történo fellebbezésen nem lehet újabb kéréseket megfogalmazni, ott már csak a letárgyalt ügyet ellenorzik a már említett szempontok szerint. A bizonyítási eljárást illetoen is szigorúbbak a szabályok, mint az alapfokú tárgyaláson.A Táblabíróságon történo fellebbezéskor kizárólag csak írásbeli bizonyítékokat lehet eloterjeszteni, és azt fogadhatja el a Táblabíróság.Ítélet megsemmisítése esetén az ügy újratárgyalható, vagy a megyei törvényszék vagy a Táblabíróság tárgyalja újra.Újratárgyalás esetén a megyei törvényszék számára kötelezo az az útmutatás, amit a Táblabíróság elrendel ítéletében.A Táblabíróság ítéletei jogerosek, elláthatóak végrehajtási záradékkal és végrehajthatóak.Ez minden bírósági ítélet lényege, az állam gondoskodik a végrehajtásról, akár annak kikényszerítésével is.
Nagy Zoltán ügyvéd
2000. április 17-én, 35 alapítótag kezdeményezésére megalakult az UDVARHELYÉRT POLGÁRI EGYESÜLET. Az alapítótagok udvarhelyi polgárok: vállalkozók, mérnökök, orvosok, tanárok, az ifjúsági és nyugdíjas szervezetek képviseloi, valamint a történelmi egyházak helybéli vezetoi.Azzal a határozott szándékkal alakítottuk az Egyesületet, hogy részt vállaljunk a székelyudvarhelyi közéletben. Úgy érezzük, hogy eljött az ideje a városunk múltjához, szellemi rangjához méltó közélet kialakításának. Azt valljuk: lehet és kell, itt és most olyan városi tanácsot létrehozni, amely képviseli a város minden polgárának az érdekeit, amely empátiakészséggel viszonyul a gondokhoz, amelynek tagjai higgadt felelosséggel megkeresik a legjobb megoldásokat. Szolid és tartásos tanácsot szeretnénk a város élén tudni, amely képes lesz megállítani az egyre mélyülo erkölcsi válságot, egy olyan tanácsot, amely a hagyományos polgári értékrend kialakításáért és megszilárdításáért dolgozik. Ezért eldöntöttük: jelöltlistával indulunk a helyhatósági választásokon. Huszonkét városi- és négy megyei tanácsos jelöltet indítunk. Különös gondot fordítottunk arra, hogy jelöltjeink széles társadalmi réteget képviseljenek. Soraikban megtalálhatóak a történelmi egyházak által támogatott jelöltek csakúgy, mint a fiatalok, nyugdíjasok, vállalkozók, a civil szféra más képviseloi is.Nem az RMDSZ ellen indulunk! Hisszük, hogy városunk választópolgárainak joguk van megtapasztalni a politikai pluralizmust. Ezt mostanig, itt a Székelyföldön, a független jelöltek indulása biztosította. Ezt a lehetoséget a választási törvény módosítása majdnem teljesen kizárta.Reméljük, hogy az RMDSZ városi szervezete nem ellenfélként, hanem lehetséges partnerként viszonyul hozzánk. Mi partnernek tekintünk mindenkit, aki a város érdekében akar és képes tenni.
Helyi tanács:1. Lorincz Csaba 2. Pál Dénes 3. Máthé András 4. Simó Ferenc 5. Molnos Zoltán 6. Orbán Árpád 7. László János 8. Szabó Attila 9. Hajdu Zoltán-Gyozo 10. Incze Béla 11. Balázs Ferenc 12. Laczkó György 13. Tamás Zoltán 14. Maszelka János 15. Vass Imre 16. Albert Elek 17. Bíró Edith 18. Hermann Gusztáv 19. Lorincz József 20. Arros Melinda 21. Péter Péter 22. Szoke László
Megyei tanács:1. Tokés Zsolt 2. Király László 3. Nagy István 4. Kis Zoltán
A giccstárgy formailag eloregyártott elemekbol áll, sokszorosítható. Tartalmilag semmitmondó és üres, mert nem felfedez, hanem másol, utánoz és ismétel.
Szerepe szerint a szórakoztatást, a kellemességet szolgálja - a muvészet "konfekcióiparát" jelenti. A giccstárgyat beborítják, ellepik az összezsúfolt díszítések. A használt anyagok jellemzoje, hogy ritkán mutatkoznak annak, amik valójában: a fát márványnak festik, a bádogot bronzzal futtatják be, a bronzot aranyozzák. A giccstárgyak színvilága eroteljes és hivalkodó - különösen közkedveltek a szivárványszínek, a tiszta, kiegészíto színek kontrasztjai, az édeskés rózsaszín és halványlila.A giccset az építészetben a századforduló muvészeti stílusai, a szecesszió és az eklektika keltette életre. "Ne takarékoskodjon a díszítésekkel, /Ez mutatja, hol a pénz!"- mondta egy politikus az építésznek. A giccs elvének megfeleloen a már kialakult stílusokat elég lemásolni...és minél gazdagabbak vagyunk, annál inkább tobzódnunk kell a stílusokban és díszítésekben. Miért ne férne meg nagyszeruen egymás mellett egy neoromán, neojapán vagy egy barokk stukkó-dísz egy bérház tetejére emelt pagodán? Annyi stílust zsúfoljunk össze, amennyit csak lehet: az épület akkor "szép", ha az építész ismereteit anyagba öntve tájékoztatja a szemlélot - mint egy beszélo építészetstílus-történeti lexikon...A giccsgondolkodás másik alaptétele szerint az épület szerkezetét megfelelo mennyiségu díszítéssel kell elrejteni. Így például az ég felé töro száraz szerkezetu felhokarcolók vonalának remekül megfeleltek díszítésként a gótika formavilága és stílusjegyei. Az össze nem illés és a halmozás a giccs ismertetojelei. A meghatározott szerepet betölto építészeti elemeket megfosztják eredeti szerepüktol, így ezek fölösleges, értelmetlen dekorációvá süllyednek.A giccs a stílusok és muvészeti irányzatok következetességét elveti, viszont boven táplálkozik ezek eszköztárából. Szívesen kölcsönöz a Modern Style-tól, a romantikától vagy az akadémizmustól, egyértelmuen elhatárolja magát az impresszionista, az expresszionista és az avantgárd irányzatoktól.A funkcionalizmus a giccs elleni társadalmi-kulturális reakció, lázadás. 1915-ben Gropius megalapítja a Bauhaust, alapelve pedig az, hogy: "A célhoz való alkalmazkodás is szép". Mindent a funkciónak, a rendeltetésnek vet alá. A szépség szerinte az eszközök helyes, célszeru felhasználásának mellékterméke. Ez az álláspont teljesen szembehelyezkedik a giccsel, annak legteljesebb ellentéte. Megszületik a racionális formatervezés - a design fogalma. A giccs "természettel" borítja be a mesterségesen eloállított emberi terméket. Az ipari esztétika szem elott tartja az eszköz és anyag takarékosságot, az egység és kompozíció törvényét, az alkalmazhatóságot, a stílusegységet, az ízlés és mozgás törvényét.Az 1930-as évek táján alakult meg a "prisunic", az egységáras áruház, mely lassanként átadta helyét a szupermarketnek. Ez utóbbi hangsúlyozottan amerikai jellegu, a többségnek igyekszik tetszeni. Azt kell nyújtani a közönségnek, amit o maga elképzel és kíván. Ezzel megszületik a neogiccs, mely olcsón és könynyen hozzásegíti az embert a haladáshoz. A grapefruit-vágó kés, a lágytojásnyitó-olló és a Mozart dallamot zengo elektromos fogkefe jó példa a neogiccs értelmetlen és fölösleges túlkapásaira.A giccs hamis muvészet, a mindennaposság esztétikai kifejezodéseként fogható fel. A mindennapok édesítésére szolgál, egy boldogságígéret, édes és megnyero, állandó és mindenütt jelenvaló, elérheto minden pénztárca, mentalitás és lelkiismeret számára. A századfordulón terjedt el, de ma is hódít, jelen van. Hogyan terjedhetett el ennyire a rosszízlés? A modern világban a fogyasztók száma no, de a gazdag és kifinomult vásárlók száma egyre kevesebb. Az újgazdagok számára a muvészet a fitogtatás, a kérkedés eszköze. A giccs szórakozást ígér, könnyen megértheto, a gyors és elorelátható hatásokra alapoz. Nem ösztönöz gondolkodásra, elmélyülésre, nem nevel. A muvészet táplálja, a giccs mérgezi és silányítja az embert.S ha nem tudnánk, hogy körülöttünk hol a giccs, gondoljunk a következokre: lila hegyormok, hattyúk és ozikék, szirupos, vallásos kegytárgyak, csöpögo naplementék, vigyorgó kertitörpék, rikító színu üveghalak, életnagyságú porcelánkutyák, korondi Stan és Bran agyagszobrocskák, álmos kiscicák óriásposzterei neobarokk rámában, muvirágok, a szerelem és szenvedély kisregényei, telenovellák, "attraktív" falvédok, melyek szárnyalni engedik a fantáziát...
(forrásmunka - Abraham A. Moles: A giccs, a boldogság muvészete, Gondolat, Bp. 1975.)
A XVII. századból ismert közel kétszáz pásztordráma már nem Polizianot és Tassot követi, hanem Guarini túláradó színpadiasságát. Ami a tragédiát illeti, az olaszok inkább a receptjét, az alapelveit dolgozták ki, igazi tragédiát nem írtak. Kiindulópontjaik Arisztotelész Poetikájának kommentárjai voltak. A merev szabályok szerint írott olasz tragédiák pusztán irodalomtörténeti emlékek maradtak, és a színpadot sohasem hódították meg. Az egyetlen mufaj, ahová az egykori élet is behatol, a vígjáték volt. És ebbol is csak a már említett Machiavelli Mandragórája élte túl a századokat, csak az maradt színpadon. Pedig ott találjuk Beolco Ruzzanteja, a páduai falusi dialektusban éneklo, és világát kommentáló legényt. 1540 körülre Beolco egy másik Ruzzantet mutat be, akinek tehetos, rendes városi állása van, egy kurtizán után epekedo, majd felesége által felszarvazott szenilis öregember okos, csúfolódó szolgájaként. E szolga vidám, táncol, szeretkezik, páduai dalokat énekel, velencei ura, Tomao saját dialektusát használja, és az elegáns szerelmesek toszkánul beszélnek. Ruzzante szerepében a népi és a magas kultúra érintkezett: a butáskodó Ruzzante és a buta, gazdag velencei Tomao eloremutat Arlechino és Pantalone irányába.De mégis, amitol a Mandragóra fennmaradt, és ami hiányzik a többibol... egy meghatározott erkölcsi és társadalmi távlata, amely a Mandragórát felülemeli a sikamlós történeten és egy egész kor átfogó dokumentumává teszi."Nevetek, de ez a nevetés nem hatol a belsombe" - ez a magatartás ad hitelt és szenvedélyt, mert a mulatságos történet felszíne alatt egy kétségbeejtoen romlott társadalom képét tárja fel, amelyben a legszentebb dolgok ürügyén a legaljasabb szándékok érvényesülhetnek. A farsák hoszszabb-rövidebb tréfás jelenetek, amelyek kezdetben betétként, közjátékokként, késobb önálló musordarabonként jelentek meg. Népszeruségükre jellemzo Lasca egy mondata: "valamikor közjátékokat írtak a vígjátékok kedvéért, most vígjátékokat írnak a közjátékok kedvéért." Sikerük titka, hogy eredeti és aktuális vígjátéki anyagot hoztak a színpadra, ugyanakkor valóságos és általános társadalmi problémákat világítottak meg. Igényes és népszeru újítást jelentett, hogy a darabokat nem elvont és választékos nyelven írták, hanem ki-ki szukebb hazájának tájszólásában. Jelentosége még, hogy elsorangú fontosságot tulajdonított a gyakorlati színszeruségnek, a közönséggel való közvetlen kapcsolatnak, és kialakította az eloítélet-mentes színpadi felszereléshez nem kötött mufaj dramaturgiáját.Az 1560-as évek vége felé lassan már noket is befogadtak, akik közül néhányan hamar híresek lettek, így vált a modern színház elso vezeto színésznoivé (Vittoria Piissimt, Isabella Andreini).Ami a színházat, mint épületet és színpadot illeti a XV. század végének humanista színpadi kísérleteiben még nagymértékben jelen volt a középkori hagyomány.A klasszikus példát követo reneszánsz színpad és színházépítés, s foként a perspektivikus színpadkép-szerkesztés félszázados tapasztalatait Sebastiano Serlio összegezte 1545- ben Építészet címu könyvében. A három oldalról díszletekkel keretezett színpadrész alkotta a színpadi cselekvés képzeletbeli színhelyét, amely háromféle lehetett. Tragikai, vígjátéki és szatír, illetve pásztorjáték színtere. A világítás kétféle volt. A díszleteket belülrol nagyszámú lámpás világította át mágikus, színes megvilágításban helyezve a cselekmény színhelyét. A felso világítást ablakon, az utcasaroknál bevilágító napfényt pedig fényes borbélytállal felerosített fáklyafénnyel oldották meg.A tragédiák eloadásain a színpadkép olyan épületeket ábrázolt, amelyekrol azonnal látszott, hogy lakói csak elokeloek lehetnek, ugyanis a reneszánsz tragédiák szereploi kizárólag a társadalom legfelso rétegébol származhatnak. A vígjátéki díszletek hasonlóak a tragédiáéhoz, azzal a lényeges különbséggel, hogy ezúttal az épületnek szerényebb külsejükkel azt kellett érzékeltetniük, hogy nem arisztokrata környezetben játszódik a cselekmény, hanem polgárok, kereskedok, az "alacsony" nép körében. A szatír vagy pásztorjáték díszletei sziklákat, dombokat, erdot, pázsitot, forrásokat és elszórt házakat ábrázoltak. A XVI. századi elméleti és gyakorlati újítói közül Andrea Palladio emelkedik ki, aki a Teatro Olimpicóval az olasz reneszánsz legmaradandóbb színházát alkotta meg, és a színpad és a nézotér páratlan harmóniáját valósította meg. Egyszerre muemléke a múltnak és ígérete az állandó városi színháznak.
Ha létezett valaha színészközpontú színház, akkor a commedia dell’arte volt az.A commedia dell’arte elnevezést általában a mesterségbeli, hivatásos színészek komédiájának nevezték. E rögtönözésre alapuló vígjáték Ariosto, Machiavelli és Ruzzante után lépett színpadra a XVI. sz. közepe táján. Sajátos eleme még a rögtönzés mellett az álarc. A korábbi commedia eruditától vette át a szövevényes, bonyodalmakban gazdag mesét, valamint a szereplok alapstílusait: a korlátolt öregeket, az ifjú szerelmeseket, a csalafinta szolgákat és a hencego katonatisztet. Egyes típusok vonásait a velencei karnevál maszkjai tették markánsabbá. Ez új mufajban a színjátszó muvészet az elsorendu - és nem az irodalom -, mely elozetes megbeszélés alapján csak a színpadon öltött végleges és egyszeru formát. A megbeszélésen közös megállapodás vagy egy rendezo-színész utasításai szerint csak az eloadás általános menetében, a fobb mozzanatokban egyeznek meg: a cselekmény és a játék részletes kidolgozását a színész tehetségére, rögtönzokészségére bízzák. A színész azért nem mindent eloadás közben talál ki. Elore betanult szövegek, hagyományos tréfák és fogások egész arzenálja áll rendelkezésére, mégis az o találékonyságán múlik az eloadás egészének kialakítása. Ezért a különbözo eloadásokon még az azonos témájú darabok is erosen eltérhettek egymástól. Enyhe általánosítással egy- egy eloadást úgy foghatunk fel, mint a nemzedékeken átöröklött tréfaanyag egy-egy részének valamilyen kombinálását, hosszabb eloadássá kerekítését. De tegyük hozzá, a mediterrán temperamentum Krétától Lisszabonig megköveteli a jól pergo, színes-zajos, sodró ereju látványosságot. A típusokat mindig úgy csoportosították, hogy alkalmas legyen urak és szolgák, az öregek és fiatalok kettos, a komédiából elmaradhatatlan ellentétének ábrázolására. A commedia dell’arte reneszánsz képzodmény, annak ellenére, hogy figurái és eljárásai a korábbi mintaképekre emlékeztetnek, a folytonosság helyett azonban a koreszmék és korérzések jellemzobbek rá. Arlechino és társai a mulattatás középkori bajnokának közvetlen leszármazottai. A commedia dell’arte muvészénél a mi-nél elobbre való a hogyan. Szívvel, lélekkel játszik, átél, interpretál és annyira belefeledkezik szerepébe, hogy feladja saját énjét, egyéniségét és maradéktalanul azonosul a figurával, akit alakít. E mufaj bölcsojét valahol Velence környékén ringatták: 1545-ben Ruzzante szülovárosában tapsolnak eloször az elso ilyenszeru társulatnak. Bár délen felszabadultabb, mint északon, de mindkét helyen az érdeklodés középpontjában a már említett szereptípusok vannak, az öregeken és szolgákon van a hangsúly, nem a szenvelgo szerelmeseken vagy hozöngo katonákon. A kor mélyen reneszánsz felfogásában a szerelem megvalósításának útja és a boldogság záloga akarva-akaratlanul fohelyen van a komédiában.
(folytatjuk)
A muvelodés oldalt szerkeszti:Zsidó Ferenc
Kaján vigyorral néz rám a befoghatatlanul távoli jövobol a lézerbetubogár. Modellálom és vizuálizálom.Mondanék olyat, írnék olyat, amit o akkor meg ne értene. Ja? Van ilyen. De milyet óhajt: optimistát, pesszimistát?Is, is.Oké. Akkor itt van ez: "Az etnikai kisebbséget ott utálják a legjobban, ahol alig van, ahol nem ismerik: ahol viszont ismerik, ott az érzelmek is kiegyensúlyozottabbak."Hahá, Konrád, vigyorog a filosz. + Nehezebbet.
Emberem (gépem a jövobol, aranyfüst alteregóm egy idegszálon) kárörvendve dörzsöli a kezét.+ Filológus.+ Aha.
(Rém)rímekDerék kereskedo Rimbaud:nála nyílt meg a kínrímbault.
*Váltig csodálkozik Shakespeare:Jullyról eltunik a sex- peare.
*Olvasom kedves Chaucerem +itt vettem kint, az auceren.
*Genfi tawon legjobb ousseau:Jean-Jaques Rousseau.
*Divin Dante-házban Baudelaireígy sóhajt: " Beh kéj a chaud laire..."
*Margaret Mitchellharcol a giccsel!
*Mitol oly boldog la Rochefoucauld?Sevigné Mmnál oly jót cauccolt!
*Feszt rozsdásodik az Eiffel +neki se fenékig Teufel.
...végképp arcodra ragadt. Nem is a tied, csak annyira tetszett az a fanyar fintor, hogy nem tudtad otthagyni az arcán. Kicsinyesen meg akartál mindenáron orizni valamit belole, hát elvetted egyetlen jellegzetes mosolyát. Megsértodtél volna, ha valaki azt mondja, lám, szegénységed bizonyítványa, hogy mások mosolyát lopkodod, gyujtögeted, lim-lom szavakat tartasz szájpadlásodon, fakó tekintetekben keresel szivárványt. Mások fölöslegeit guberálod. Tenyereden orizgeted kezek melegét, mások illatát fonod hajadba, a cigarettát is elutánzott, de már megszokott mozdulattal szívod. Kitol loptál eloször, nem tudod. Ha egyszer mindenki visszavenné elorzott tekintetét, mozdulatát és mosolyát, szavaid lehullanának rólad, szótlan, közönséges arccal, üres tekintettel állnál legjobb barátod elott is. Soha nem gondoltál arra hogy köszönettel tartoznál a fölöslegeiktol szívesen szabadulóknak. És arra sem, hogy fölöslegessé vált kacatjaidat hátradobd az utánad kullogó guberálónak......ejnye, hát mi ez a kétségbeesés? Hogy épp azt a fanyar fintort lopta le valaki? Csak nem gondoltad, hogy egyedül guberálsz? Végül is, nem volt a tied, és annyira tetszett neki is, nem tudta elviselni arcodon...
a félelem talpát mardosnisziszego leheletét éreznia romló világnakmár közhely a szerelema szó csak átokszavainkkal megrontjuk magunkés mások...elvenni az érzelmeketértünk hozzá mesterienfélelmünk bénulttá teszszólnék, de nem lehetfélni és fájni hagyniszavak nélkül szüntelen,ez a mi formánk!Nagyok vagyunk! Istenek!
elástukés exhumáltuk tetemeinkcsak játszunkérzelmeink eltemetjüknéha felszínre kerülde csak addigmíg bele nem tesszük a földbeszertartássalkönnyekkelpompávalmintha soha nem kellenemert végérvényesenelveszettde csak játszunkelhitetjük magunkkalhogy szent és igazminden tettünkelássukés exhumáljuk tetemeinkcsak játszunk
SÓHAJOKkékbe-lilába futó sóhajokmaradok maradokátenged a nyugaloma rettegett unalomcsak sóhajok sóhajokösszezúzott festékszétfröccsent színekszertepriccolt fényeka sötétben kínos a nyugalommaradok ülveállva és fekveés ferdén dülöngélvea sorok kusza hálójábanitt maradoka sóhajok sóhajokbotladozó ragályokbelémtapadó rohadóbuzlo gennycsomóazok a sóhajokszürkés-fekete otthonok
Joó Faluvégi Anna
(S. I.)
Meleg kezecskéjét fogva dédelgette a kisgyereket. Édesen gügyögött neki. Arcát, homlokát simogatta. Ránevetett. Csokival kedveskedett neki. Ölébe vette, érezte két évét. Játékosan fel- alá hintáztatta. Gyengéden megcsiklandozta. Meleg hangon beszélt hozzá, szelíd-komoly mesét mondott. Elovette bogárgyujteményét, mutogatta. Figyelt rá. Szerette.Aztán az ágyon hasra fektette. Picit babrált az övével, majd elmozdult. Lehunyt szemmel, míg bírta nyögéssel. Majd csend lett.És a kisgyerek még ez után sem akart menni bölcsodébe.
Zsidó Ferenc
Ha bekukkantunk a jelenkori romániai magyar prózairodalom háztájára, nagyon színes kép és gazdag hangskála (akár kakofonikus is...) tárul elénk. Ezen belül önálló, szuverén szigetecskék léteznek, melyek között kommunikáció nincs, legföljebb fényjelzések formájában. Jó, annyit megengedek: szigetcsoportok azért léteznek. Vegyük most a hagyományorzokét, ahol Nagy Irén helye is található.
Hagyományorzok alatt a hagyományos értékek orzoit értem, akik nyelvezetükben is a magyar irodalmi hagyományt viszik tovább. Értékes szigetvilágot alkotnak, és Nagy Irénnek méltán jut központi hely. Krónikásnak azért neveztem, mert Védtelenül címu novelláskötete, amelyrol most szólni kívánok, a "megbocsátani, de nem felejteni" mottóval (a címadó novella mottója) jellemezheto leginkább. Az íróno semleges (épp ezért annyira hatásos) nyelvezetén a világháború, a vasgárdisták, az orosz fogság, és az 1956 okozta sebeket mutatja meg krónikási huséggel és tárgyilagossággal. Hosei kisemberek, akik ki vannak szolgáltatva a történelem viharainak. Jellegzetesen erdélyi ez a könyv - nemcsak helyszínei miatt -, hisz a történetek több hose épp magyarsága miatt kell megszenvedjen. Nagy Irén nem a nagy történelmi mozgatórugókkal foglalkozik (bár a háttérben jelen van a történelem), hanem a szuk világú kisember tehetetlenségbol fakadó megaláztatásával, aki tétlenül, fásultan szemléli a környezete, családja, önmaga által megélt gyötrelmeket, változtatni rajtuk annyira nem áll módjában, mintha nem is vele történtek volna meg a gyalázatok.A szerzo úgy fest helyszínrajzot, úgy beszél a vidéki emberek jellegzetes tájnyelvén, hogy érezhetjük: ismeri ezt a világot, hisz belole vétetett. Ezért van az, hogy a viszonylagosan semleges hangnem mögül jól kiérezheto az együttérzés, az együttszenvedés. A múlt, amit megidéz, a megaláztatások tárháza. A bánat, a nemzeti megalázottság érzése ma is benne lehet kicsiny erdélyi népünkben. Mert nemcsak a bun öröklodik, a pesszimista történelemtudat is. Ilyen értelemben vett aktualitása van a könyvnek.Nem könnyu ma krónikásnak lenni (és hagyományorzonek sem). Mert a krónikás a megírás által óhatatlanul is felvállalja a megaláztatást, a történelmi kilátástalanságot. Hogy Nagy Irén csak megírja a keseru valóságot, és nem nyújt feloldást, ellenpontozást, megnyugvást? Kérdem én, nyújt valaki? Megtalálta már valaki? Valaki erdélyi magyar író, ember? Ha igen, miért nem propagálja?Tehát vannak hagyományorzok, akik írásba fojtják a nemzeti bánatot, de mindenképp elsírják, és van egy másik tábor, amelyik vagy nem gondol a gonddal, vagy feledtetni akarja - másképp. Melyik üdvözítobb megoldás? Nagy Irén és könyve azt mondja, hogy az elobbi, mert ami megtörtént, nem szabad elhallgatni. A Védtelenül kötet világába belemerülve úgy érezzük, tényleg így van. Ez egyértelmuen a magas fokú muvészi konkretizációt dicséri, vagyis a szerzo krónikás-írói vénáját. Ellenvetésként engedtessék meg annyi (és ezzel nem akarom, nem is tudnám kisebbíteni az író és a könyv érdemeit), hogy a történelem nem pontosan a múltunk. Henry Ford szavait idézve: "A történelem egy svindli". Ne engedjük tehát, hogy a történelem árnya rányomja bélyegét jelenünkre. Más részrol igaz (és ezért jelentos Nagy Irén "Krónikája" is), hogy tanulnunk kellene a múltban elkövetett hibákból, fatális tévedésekbol.A kiadványt az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó gondozta.
Az irodalom oldalt szerkeszti:
Zsidó Ferenc
1558-dik esztendotol fogva a mostani ideig, a mennyiben kikereshettem, Udvarhely városában bíróságot viselt embereknek, s némely személyes, és közönséges jeles történt dolgoknak lajstroma.
Az esztendo szám után a bírónak a neve, az alatt a történt dolgok jegyeztetnek fel.1558-ba a Lutherana vallást az egész szász natio követi; állíttatott fel a városnak régi privilegiuma s adatott a pecsét.1560-ba az unitárius vallás gyarapodott Erdélyben.1571. Gyárosfalva az városhoz applicáltatott s akkor tájban 2 esztendeig nagy éhség volt Magyarországon.1577. S z.-Imre nevu falu a városhoz ragasztatott.1581. Biró Nagy József Máté. Ekkor kezdodik az új calendarium.1584-ben nagy éhség és döghalál Erdélybe és Magyarországon. Kezdodött a timár varga czéh.1586. A korcsoma iránt a városnak régi szabadsága confirmáltatott.1590-ben nagy földindúlások, melyek miatt Brassóban harangszólások és házak leomlási történtek.1591. Sok égi csudák láttatnak észak felé deczemberben. 1598. Bíró Szabó György.1613. Szopos Imreh. Az szabó, szucs és lakatos csíszár czéhok kezdodtek.1617. Szász Lukács.1623. Lakatos Márton. Bethlen Gábor fejedelem itten volt, s új privilegiummal ajándékozta meg a várost. 1628. A szöcsök elváltak a szabóktól, s magoknak különös czéhot állítottak fel.1630. Fogarasi Lukács. Az mészárosok társasága felállíttatott.1633. Szabó György. Erdélybe nagy döghalál volt.1634. Csiki György.1635. Borbély János. Öreg Rákóczi György fejedelem itten volt s az városnak minden privilegiumait confirmálta. Ismét kezdodött a csizmadia czéh.1636. Magyari János. 1637. Lénárd István.1638. Basa Péter. Ez bíróságában a pápista hitrol a calvinista vallásra állott. Elvádoltatott a városi rend a fejedelem elott, hogy a piaczon a vásár-vámot rendetlenül szedné, és a külso embereket törvénytelenül büntetné, de feleltetvén iránta, ártatlannak találtatott.1639. Szász Márton. A nagy szárazság miatt nagy drágaság következett Magyarországon.1641. Kertész András. 1643. Szopos István. 1644. Nagy döghalál volt Magyarországon.1646. Gáspár András. Lett a két relegión valóknak egyezése, a bíróság és esküdtség iránt.1649. Kertész András. A vásárvám iránt a városnak szabadsága confirmáltatott. 1650. Rettenetes koesok szerte-széllyel vadnak.1651. Lénárd István. 1654. Máté Péter. 1656. Szabó István.1657. Kertész András. Bornemissza Susánna a vár birodalmába beiktattatott.1658. Máthé Péter. A tatár Erdélyt rabolja. 1660. Szabó István.1661. Uj üstökös csillag láttatott az égen és pestis volt az városban.1662. Ali basa járásakor megégettetett a város. 1663. Kertész András.1664. Máté Péter. 2 esztendoben üstökös csillag volt. 1665. Csiki Miklós.1671. Német Szocs Péter. A bíró az esküdtekkel együtt Ebesfalvára vitetett rabságra a várhoz való szolgálat mián. (Lásd a várhoz való szolgálatról.)1675. Szopos Márton. 1677. Csiki Miklós. 1679. Bándi Ferencz. Erdélybe nagy döghalál volt. 1680. 2 esztendoben nagy üstökös csillag volt.1681. Szeles Balázs. A földindúlás Brassóba harangszót szerez, és a Duna sok falukot elhord.1683. Bándi Ferencz. Felállott a kalmár társaság.1684. 1686. Fodor Márton.1688. Nyerges Márton. Készíttetett a gyepuknek régi lajstroma.1690. Fodor Márton. 1691. Gáspár István.1693. Szocs Ferencz. Iszonyú sok sáskák voltak, a melyek sok károkat tettek helyen-helyen.Ifjú Rákóczi György fejedelemnek Lengyelországra való menetelekor a város a táborra 12 vágó marhát kételeníttetett kiállítani, a melynek az árával mindeddig adós volt. Ebben az esztendoben újra parancsoltatott, hogy Csík-Szeredával egy tábori szekeret hat ökörrel, két béressel állítson ki, a melyek mián kételeníttetett a malmot zálogba vetni a jezsuitáknak; a szekér és az ökrök a Veterani veszedelmekor mind elvesztek.1694. Kovács Mihály. A farsangi sokadalomkor Csíkra kiütött a tatár, mivel pedig a nagy hótól nem jöhettek elore, egy sereg lovat hajtottak ki, és azok által vert úton indult meg; a sáncz körül a passuson estve az orizok a kalibájukban tuznél töltvén az üdot, egy tatár az ajtón bényitott reájok, és az orizok közül egy gyanítván, ki légyen s megijedvén, a kalibának hátulsó felén kibújt, s elszaladván, jó reggel, úgy mint sokadalom napján Szeredába érkezvén, némely ismeretes nemes embereknek beszéllette a dolgot, azok s mások, a kik, csitították s hogy lármát ne indítson, feddették, de az esküvéssel is erosítvén s tovább is folytatván a beszédet, legottan nagy lármával a felcsíkiak futnak lefelé, kiáltván, hogy a tatár rabolja a felcsíki népet, s így valóra válván azon embernek tréfára vett beszéde, a sokadalmi nép, mesteremberek, kereskedok, a mint már kirakodtak volt, mindeneket ott hagyván, elszáladoztak. Eztet azért hozom itten elé, hogy még azon a napon dél tájban az a hír, és az futó nép ide is elérkezvén, oly nagy bojdúlás volt az városban, hogy ha a várbeli commendás okos igazgatásával a népet meg nem tartóztatta volna, mind elfutott volna Segesvár felé. De ugyancsak a tatárok a somlyai deákoktól és némely megbátrodott földnépétol Szeredától visszaverettettek. Ekkorban a pajta mellé egy faluban elrejtette volt magát egy ember, a ki látván, hogy megunt gonosz feleségét a tatár maga elott hajtaná, így sóhajtott magában: haj tatár, tatár, ha tudnád, kit vissz, bizony nem kapnál úgy rajta!1697. Magyari János. Pap Fe-rencz nevu városi ember magát felakasztotta, észre vévén a felesége, egy szomszéd asszonyával levágta, annak módja szerént elnyújtóztatta, harangoztatott, tisztességesen el is temettette, csak kevés üdo múlva valami okból megbosszontotta azon szomszéd asszonyát, a ki legottan a dolgot kihirdette, megértvén, s jól kitanulván a magistratus az esetet, a testet a sirbból a hóhér által kiásatta, s lófarkon az akasztófa alá húzatta, s ottan temettette el, a feleségét pedig nemcsak itten való lakástól, de csak a városba való béjárástól is eltiltotta.1698. Szocs Ferencz. Ez utoljára igen káros bírája lett a városnak, sokat czimborált a fejedelem udvarbírájával a várhoz való szolgálat iránt, egyszer a többi között annak az házánál a maga lábára békót vettet, s azalatt a polgárral az esküdteket oda gyujteti, maga az asztal szegeletinél ülvén, kérdik az esküdtek: Miért hívatott kegyelmed, bíró uram? Megcsördítvén a békót Szocs Ferencz, azt mondja: Erre la! Tudván pedig már az esküdtek fondorkodását, éppen meg nem ijedtek, hanem a többi között Nagy Márton csak azt mondotta: A kivel felvettetted eb lelku, avval igen levettesd, mert mi le nem vetjük s eljöttek. Az udvar bíró is szabadon bocsátotta, de ugyancsak annyira vitte tökéletlensége, hogy nála tartatván a város pecsétje, azalatt levelet adott a város nevében, mintha a várhoz való szolgálatra újra kötelezné magát az város, mely mián azután sok búsúlása volt az városnak. Bíróságában a város adópénzével megindult egyszer Szeben felé, de Segesvárat a pénzzel keszkenot vett, s Küküllovárra vitte a sokadalomba, hogy ottan eladja, s a nyereséget magának tartsa; Úgy esett pedig, hogy a keszkeno mind rajta ma- radott, s ide haza hozta. E felol az város semmit nem tudott, azalatt a sok adósság mián a jószágából is kifogyott s Bethlenfalvára ment ki lakni. Az executio csakhamar elküldettetett az adóért, s akkor tanólta ki az város az Szocs Ferencz keszkenyo vásárát, s hogy az executioval a summa ne szaporodék, bikafalvi Lukács Istvántól kért annyi pénzt, a melyet a meddig megfizethette, nyári dologgal interezte, semmit Szocs Ferenczen nem kaphatván.1699. Csiszár Márton. 1701. Magyari János. 1702. Szabó Tamás.1705. Magyari J.ános. Ez a maga dolgaiban igen practikus ember volt, a többi közott csak egyet hozok elo, a mely mián mind a czéhból kivettetett, mind az városból elmenni kételeníttetett, mivel itten továbbá a mesterséget nem uzhette. Sz. István napi sokadalomra megindul egyszer Küküllovárra egy fakó kanczán, a dánosi réten egy jóforma pej csitkó a kanczához ragaszkodik, s épen Küküllovárig mégyen vélle. Holmi szászok kérdik a sokadalomban, ha az csitkó eladó volna-é? Árúba ereszti a csitkót Magyari el is adja. Kérdeztetvén pedig a szászoktól: hova való volna? kalánfal-vinak mondja magát. Csakhamar nyomába jutván a kárasok a csitkónak, megtanálják, meg is törvényezik. Amaz nyavalyás megindúl erre felé, s Kalánfalváról tudakozódik mindenütt, de sohult még hírét sem hallja azon falunak, hanem Keresztúrat egy bizonyos embernek voltaképen megbeszélvén, s az vásáros embernek személyét, maga viseletét s mesterségit (mivel úgy tapasztalta hogy szocs lett volna), a mint tudja, kimagvarázván, ide Udvarhelyre igazíttatik, hogy itten puhutolódjék olyan ember felol, a mint hogy ide is jo. Már valamit de igen gyengén sajdított volt meg Magyari a csitkó keresés felol, kálvinista lévén pedig, midon egykor a templombol kijone, idegen embert lát a köbölnél (így!) állani, s jól megszemlélvén, megisméri, hogy az az szász volna, a ki tole a pej csitkót Küküllováron megvette volt, holmi fogott szín alatt azért a templom elott mulatozván, hogy az nép mind eltakarodik, o is megindúlt s sántálva a szásznak köszön. A szász személyében reá gyanítván, távul utánna nyomoz, és az lakó házához (lakott pedig Botos - utczának az alsó végében az oláh pap mellett) szemmel békiséri, onnan a bíróhoz megyen, s annak a csitkó miatt szenvedett sok bajait elobeszélvén, azt mondja, hogy itten épen olyan embert látott volna, mind az volt, a kitol megvette, csak most sánta volna, akkor pedig nem lett volna, s meg is jelenti hogy hová kísérte volna bé a szemével. A bíró gondolván, hogy annál az háznál olyan sánta ember nem laknék, a szásszal oda megyen, a szász jobban megnézvén s valójában megismervén vásárló társát, erosíteni kezdi, hogy attól az embertol vette volna a pej csitkót. Magyari is hirtelen nem tudván mire fogni, elobb nevetséggel kezdi beszélleni, miképpen ragaszkodott volna a pej csitkó az o fakó kanczájához, de végtére valóra látja változni a tréfát, mert törvénybe idéztetvén, minden kárát, fáradtságat az szásznak meg kellett fizetni, azután mint színes tolvajnak a czéhból kimenni és az városból kitakarodni.1706. Péter Márton. 1707. Szeles Imreh. 1708. Fodor András.1709. Nagy porczio volt a székben és az városban.1710. Sánta Ferencz. 1711. Szeles Lorincz. 1712. Csíszár Márton. 1713. Nagy Márton. A kurucz háború végképen lecsendesítetvén, de még Rákóczi Ferencz életben lenni hallattatván, azért valami új háborúnak félelmétol tartván az ország, a Székelységen a fegyvert mind elszedettette, halálos büntetést tévén fel mindennek, a ki elé nem adná. Gyergyóban egy ember igen szép pár puskájától magát megfosztatni sajnálván, a csurnek szalma fedelébe aztat elrejtette, de kinyilatkozván, azon ember elfogattatott, az fegyverek és más dolgok iránt pedig ide Udvarhelyre ezen esztendore militaris és provincialis commisio rendeltetvén, a militia mellé egész Székelvségrol a fobb fobb tisztek ide gyultek, a kik által azon szoros parancsolatot általhágó ember (másoknak is példájára) halálra sententziaztatott, de a hóhér, a ki végbe vigye, nem volt, hanem egy czellengo czigányt melléje állítnak, hogy felakassza, annak az földesura is itten lévén szólani kezd a hadi tisztnek, hogy az o jobbágyával ne akasztassák fel; a hadi tiszt azt feleli: ez uram hamar meglészen, azután haza mehet, és olyan jobbágya lehet kijednek, mint eddig volt, s ugyanazon czigány által a híd véginél egy horgas fuzfára akasztatott fel.Ugyanezen esztendoben Sz. Imreh- utczában a sopronyi Kovács György (alias György deák) házában lakott egy Kászoni Tamás nevu ember, ugyanazon fedél alatt, a hátulsó házban lakott egy özvegy asszony egy dudás fiával együtt, az ifjú legények sokszor oda gyultek, s mint ifjak sok csintalanságot vittek végbe, és sok nyughatatlanságot okoztak Kászon Tamásnak, a melyen egyszer nevezetesen Aprószentek napján estve megbosszankodván Kászoni Tamás, az ajtajára mégyen az özvegy asszonynak, szidni, pirongatni kezdi az odagyult ifjúságot, és az dudás legényt, az asszony egy pálczával hozzá üt, Kászoni Tamás ütni, s taszigálni kezdi az asszonyt, ennek a fia pallosra kap, s úgy vágja Kászoni Tamást, hogy harmadnapra meg holt a seb mián.1714. Fodor András. Azon dudás legény pedig az anyjával együtt elfogattatván s az városi forumon halálra sententiáztatván, így expediáltatott: elobbszer az anyja fia láttára a hóhér által perengérbe megcsapattatott, azután a fiúnak az anyja láttára feje vétetett, s úgy igazítattott ki a városból az asszony.1715. Szász Ferencz.
Róth András Lajos
Az üregi nyúl közösségben, leginkább homokos területen, vagy az ott vájt hosszú alagutakban él. A nyúlfiak születésükkor va