Levél Antal István képviselôhöz
Az alábbi levél sokakban együttérzést, másokban szánalmat, némelyekben pedig felháborodást idéz elo. Így is van rendjén, hiszen Fülöp Sámuel, Parajd egykori polgármestere, majd Antal István képviselo irodájának vezetoje soha nem kézbesíthette a kétségbeesés határán megírt levelét. Nem, mert beleszólt a gondviselés: a szívinfarktus, alig órákkal e levél megírása után.Vívódom a közreadás miatt. Vajon visszaélek-e Fülöp Sámuel emlékével, azéval az emberével, akit barátai, ismerosei, de feltehetoen ellenségei is tiszteltek, aki utolsó levelében is arra keresi a választ, hogy anyagi csodjének elkerülése végett, családja megmentéséért jogos-e feladni az "ügy"-et, az "ügy szolgálatát"? Mert, ha mégoly közhelynek is tunik, vannak, voltak emberek, akik a köz szolgálatát "ügynek" tekintik, tekintették.Vívódásaim ellenére vállalom annak a kockázatát is, hogy kegyeletsértés vádjával is illethetnek majd. Igen, mert e vallomás megcáfolhatatlan adalék ahhoz a felismeréshez, hogy egy ember, nem is: "az ember" milyen semmiség némely közképviso számára. De olvassák...
SZÔKE László
"Régóta azon gondolkodom, hogy tovább nem eroltetem azt, ami nem megy. Most számomra a családom több és szentebb, minthogy egy képviselonek a szeszélyeit, hisztériáit és nem utolsó sorban a hülyeségeit hallgassam.Most egy éve abból a meggondolásból jöttem ide, hogy egy ügyet szolgáljak, azt az ügyet, amit én már ‘90-ben elkezdtem, amikor Ti még a névtelenség süllyesztojében készültetek a világ megváltására. Igen, szolgálni azt az ügyet, amelyért tavaly mindent megtettem azzal a hatalmas táborommal, ami akkor és most is mögöttem van.Sajnos, abból az "ügy iránti szolgálatból" rég kiábrándultam azért, mert bennetek csalódtam! Tudnotok kell, hogy atyaúristenek nem lesztek, minthogy ekképpen sem fog tisztelni soha senki, mert ahhoz sokkal több kvalitás, emberi kvalitás szükségeltetik.Kevésbé érdekel engem, hogy egyfolytában a síró koldust játsszátok, álcázzátok. Az még nem gyoz meg arról, hogy az irodapénzeket el kell lopni.Régóta turhetetlennek tartom ezt az állapotot, viszont egy dolog mindig visszatartott a távozástól: a közvélemény, a kíváncsi közvélemény, mert tudom, hogy sokan sejtik, hogy itt buzlik valami. Nem várhatom meg, hogy teljes anyagi csodöt mondjak.Egy éve, amióta itt vagyok, az iroda részére semmit sem vettetek. Több mint 5.000 ív papírt szajréztam azóta, s még sok mindent, unom felsorolni. Az elokampány idején pedig kereken egymillió lejt költöttem el az akkor még létezo "dugipénzembol". Erre tanúk vannak.A Ház elnöke, Diaconescu nem éppen így mondta, hogy az "IRODAPÉNZEKET" ekképpen kell kezelni. Kötelességemnek tartom informálni uraságát, hogy a valóságban itt Udvarhelyen nem így történik sok minden. Ugyanakkor az UDMR magasvezetésének is kell tudnia arról, hogy imitt- amott mik történnek.Amit Ti muveltek az az emberi jogok legelementárisabb, leggyarlóbb tiprása. Hirtelen arra gondolok, hogy 22 év munkaido után még annyi jogom sincs, hogy "somer" legyek, vagy a kórházba befeküdjek ingyen.Egy kérésem lenne, hogy a munkakönyvemet Bukarestbol hozzátok el, és egy követelésem: 1,5 millió lejt kérek (1 millió az elokampányra, amit elköltöttem, s a többit az irodára).Még csak annyit, hogy szokásom szerint az ÁSZT mindig megtartom és nehezen játszom ki, de ha nagyon muszáj, megteszem.Az iroda leltárát "valaki" vegye át, hogy a kulcsot tudjam átadni!"
Április 21-én, pénteken, az udvarhelyszéki RMDSZ sajtótájékoztatóján bemutatták az idei nyugdíj-kiegészítésekre vonatkozó kormányhatározatot.
A határozatból megtudhattuk többek között, hogy az 1996-ban nyugdíjazottak 870 ezer lejes jelenlegi nyugdíjukkal 22,58%-os kiegészítésre jogosulnak 2000 októberében. Tehát 196.446 lejjel emelkedik nyugdíjukat abban az esetben, ha a törvény szabta teljes munkaidejüket ledolgozták és korkedvezmény nélkül mentek nyugdíjba. A kormány által beütemezett idei infláció-növekedés 27%, egyes gazdasági elemzok 35-39%-os növekedésrol beszélnek. Elobbi esetben 234.900 lejt veszít reálértékébol a 870 ezer lejes nyugdíj, 35%- os infláció esetén 304.500 lejt. Az inflációs értékcsökkenést sem fedezi tehát a 196.446 lejes nyugdíj-kiegészítés. Ehhez képest az Antal István és társai által önmaguknak megszavazott nettó 4 millió lejes fizetésemelés bagatell, apróság, elhanyagolható, vagy éppen nem szerencsés? Tessék választani.
A Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztálya felhívja azoknak a magánszemélyeknek a figyelmét, akit földgázt akarnak bevezetni, vagy közmuvesíteni akarnak és ehhez járdát vagy útburkolatot kell feltörni a Bethlen Gábor, a Villanytelep, a Tamási Áron, a Horea, a Nicolae Balcescu, a II. Rákóczi Ferenc, a Gyozelem, a Függetlenség, az Orbán Balázs, a Felnenger és a Romcan vállalat között) utcákban, hogy május 1-ig szíveskedjenek ezeket a munkálatokat elvégezni. Május 1-je után ugyanis az utcák útburkolatainak teljes feljavítása miatt 5 évig nem engedélyezi a hivatal a burkolat felbontását.
P. A.
Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége 2000 április 12-én megtartotta az 1999-es év közgyulését. A Közgyulés 15 új céget erosített meg tagságában, 5 céget pedig kizárt a szövetségbol. Ezen cégek nem tettek eleget tagsági kötelezettségüknek. Továbbá elfogadták az 1999-es év tevékenységi és pénzügyi beszámolóját, valamint a 2000-es év tervezetét. A sorra kerülo tisztújítás eredménye a következoképpen alakult: elnök — Kolumbán Antal József (Exa Trade Kft.); alelnökök: Kozma Lajos (Filiomob Kft) és Bálint Antal (Macops Kft.); elnökségi tagok: Vass Dénes (Infoprint Kft.), Orbán Sándor (Corad Serv Kft.), Kelemen F. Dénes (Ibek Kft.), Bíró Tibor (Bangora Kft.), Simó Ferenc (Sigapress Kft.), Balla Árpád (Inter-Dekor Kft.), Szálasy Ferenc (Armenia Kft.).A helyhatósági választásokon az UMVSZ öt városi tanácsos-jelöltet támogat: Kelemen F. Dénes (Ibek Kft.), László János (Impar Kft.), Orbán Sándor (Corad-Serv Kft.), Simó Ferenc (Sigapress Kft.), ifj. Szálasy Ferenc (Armenia Kft). Megyei tanácsos- jelöltként támogatást nyert szövetségünktol Kozma Lajos (Filiomob Kft) és Gergely Tibor (Ecometal Kft). A Közgyulésen felmerült a Vár utca nevének megváltoztatása, az UMVSZ határozottan tiltakozik ez ellen, mivel a változtatással a cégeknél magas költségek és muködtetési problémák merülnek fel.
Buzogány Dalmahelyettes igazgató
Székelyudvarhely lakói méltán büszkék a városunkat jellemzo kimagasló vállalkozói kedvre. Városunk gazdasági felemelkedése, az anyagi jólét általános növekedése nagyban függ a létezo és jövobeni vállalkozásaink sikerétol. Ezért fontos, hogy kik képviselik a polgárok, vállalkozók érdekeit a helyi tanácsban.Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének jelöltjei:Kelemen F. Dénes - IBEK Kft. - cégvezetoOrbán Sándor - WBI DATA&CORAD-SERV Kft. - cégvezetoifj. Szálasy Ferenc - ARMENIA Kft. - cégvezetoKérjük, szavazatával támogassa jelöltjeinket.
Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók szövetsége vezetôsége nevében:Kolumbán Antal József elnök
Alig egy hete kezdodött el országszerte a hivatalos választási kampány, a vélemények igencsak megoszlanak a módszereket illetoen. Minden párt, alakulat, közöttük az RMDSZ is valójában hónapokkal ezelott kezdte el kidolgozni stratégiáját a helyhatósági választásokra. Tavaly december elején az SZKT határozatot fogadott el, amely demokratikusabbá hivatott tenni a polgármesteri és tanácsosi jelöléseket a magyar többségu településeken. A demokratizálódást elosegíteni hivatott határozat azonban több helyen visszás helyzetet teremtett. Az erdovidéki Bölön községben, ahol a magyarok száma alig haladja meg a másfélezret, közel tízen iratkoztak fel az eloválasztási listára. Más székelyföldi településeken viszont egyetlenegy jelölt maradt.Mivel az SZKT által elfogadott szabályzat nem tér ki erre az eshetoségre, a Szövetség szukköru végrehajtója, az Operatív Tanács év eleji határozatában kimondja: "amennyiben egyetlen jelölt marad versenyben az RMDSZ eloválasztási listáján, ott a helyi szervezetnek nem szükséges az eloválasztásokon a polgármester-jelölt személyérol is szavaztatnia". Bár igencsak ésszerunek tunik ez a határozat, valójában sok buktatója van. A Csíkszeredában történtek igazolják, hogy az Operatív Tanács határozata megalapozatlan. A megyeközpontban is egyetlen jelöltje volt a Szövetségnek, Bíró Albin jelenlegi alpolgármester. A helyi szervezet mégis eloválasztást tartott április 16-án. Megdöbbento volt az eredmény: az RMDSZ egyetlen jelöltje nem kapta meg a szavazatok felét. A város polgárainak alig 12,9 százaléka, azaz 4517 személy jelent meg az eloválasztásokon, ebbol csupán 2170 adta szavazatát a Szövetség jelöltjére.Április 15-én ülésezett az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete. Mivel két jelentkezo lemondott jelölésérol, a Szövetség egyetlen polgármester-jelöltje, Antal István parlamenti képviselo maradt. A városi közgyulés pedig, élve az OT határozata adta lehetoségekkel, úgy döntött, nem tart eloválasztást. A döntés szabályos, sajátos logikával magyarázható. Miért kellene választásdit játszani egyetlen jelöltért?Figyelembe véve azonban a csíkszeredai példát, elgondolkodtató ez a döntés. Mert mi történik, ha a szavazók az eloválasztáson sem szavaznak bizalmat az RMDSZ jelöltjének? Mi indokolja azt, hogy a jelölt ne vállalja a megmérettetést? A Szövetség arról is döntött, hogy a választásokat követoen le kell mondania annak a szervezetnek, amely nem szerez kello támogatást jelöltjeinek.Székelyudvarhelyen pedig az egyetlen jelölt a városi RMDSZ elnöke is egyben. Az RMDSZ megbízatásából végzett kutatás eredménye Antal István jelölését igazolja, hiszen eszerint a városlakók 52 százaléka rá szavazna. De ezzel egyidoben egy másik felmérés adatai is nyilvánosságra kerültek. Mint ismert, a budapesti Jelenkutató Intézet kutatásának adatai szerint a város lakosságának csupán 7,8 százaléka támogatja Antal Istvánt. És mindkét felmérést szakértok végezték, nem szabad hinnünk a sajtóban megjelent feltételezésnek, miszerint egyik vagy másik kutatócsoport adatai hamisak. Arról van szó csupán, hogy az elso esetben a megkérdezetteknek két név közül kellett választaniuk, a második esetben pedig a válaszadóknak kellett megnevezniük a nekik legmegfelelobb személyt. A megkérdezettek 92,8 százaléka pedig egyáltalán nem is gondolt Antal István személyére.S még egy érv arra, hogy a polgármester-jelöltnek vállalnia kellett volna a megmérettetést, önmagával szemben is. A kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Vizsgáló Központ nemrég megjelent felmérésében a megkérdezettek válaszaira alapozva "toplistát" állítottak össze az erdélyi magyar politikusokról. Ebbol kitunik, hogy Asztalos Ferenc képviselot a magyarság 1,6 százaléka tartja méltónak bizalmára, Antal István képviselo neve meg sem jelenik a tizenhét személyiséget felsorakoztató listán.Választások elott gondolkodom tehát: az, akit az RMDSZ a város élére jelölt, nem vált be képviseloként. A helyi szervezet sem meri vállalni a megmérettetését az eloválasztásokon. A városi RMDSZ mindent elkövet azért, hogy jelöltje szavazatokat nyerjen, hiszen másként - a határozat értelmében - elnökének le kell mondania. A helyi szervezet elnöke pedig nem más, mint Antal István RMDSZ polgármester-jelölt, akire a szavazók 92 százaléka nem gondol úgy, hogy szóba jöhet potenciális polgármesterként.
Bányai Márton
A múlt hét folyamán városunkba látogatott a FIDESZ Magyar Polgári Párt országgyulési képviselocsoportja. A vendégek közt volt Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára, Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Nagy Gábor, Budapest I. kerületének polgármestere, valamint Szinyei András és Szalay Annamária országgyulési képviselok.
Glattfelder Béla államtitkár az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók képviseletével találkozott, és a vállalkozásfejlesztés, valamint az infrastruktúra-építés témakörökben tartott eloadást. Az államtitkár Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetérol beszélt, arról az útról, amelyen az ország a fejlodés során végigment. Az elozo évhez képest 6%-os gazdasági növekedést értek el, annak ellenére, hogy az ország területét árvizek és más természeti károk sújtották. Az utóbbi tíz évben a tavaly volt a legalacsonyabb a munkanélküliek száma, és ez évtol 130 ezer új munkahelyet biztosítanak. A beruházások terén a távközlés és az informatika iránt a legnagyobb az érdeklodés. Ezenkívül autópályákat építenek és ipari parkokat létesítenek. Felmérések alapján kimutatták, hogy ezen létesítmények környékén megnövekszik a gazdasági tevékenység.A megépülo autópályák Erdélyre is hatással lesznek, ugyanis ezáltal meggyorsul a szállítás, legalábbis a magyar részen. Az államtitkár szerint itt a turizmusra és annak szakosítására kellene hangsúlyt fektetni, hogy az élményre éhes turistákat gyorsan lehessen kiszolgálni. A befektetok, a nyugati toke nyugatról kelet fele haladnak, az infrastruktúra fejlesztésének ütemében. A Székelyudvarhelyen évente megrendezésre kerülo vásár támogatására és a partneri kapcsolatok kiépítésére is ígéretet kapott a város. Horváth Zsolt államtitkár az óvodák, általános- és középiskolák, egészségügyi, gyámügyi és szociális intézmények vezetoivel találkozott. Beszámolt a magyar egészségügyi rendszerrol és annak finanszírozásáról. Az egészségügy nálunk is változásokat fog megérni, mivel megváltoztatják a tulajdon-szerkezetét. Ezután a városi kórházba látogatott el, ahol a helyi problémákról, kölcsönös tapasztalataikról beszéltek. Felvetodött a magyar szakorvosok néhány éves áthozatalának gondolata, amellyel átmenetileg megoldódna a szakorvoshiány a helyi kórházban. Az oktatásról, a külföldön tanuló diákok lehetoségeirol és az itthoniak segítségére vonatkozó kérdésekrol az államtitkár az iskolák igazgatóival tárgyalt.A harmadik témakör a kábítószer és az ezzel kapcsolatos problémák felvetése volt, de kiderült, hogy ez Székelyudvarhelyen nem olyan súlyos gond, mint Magyarországon.Nagy Gábor, Budapest I. kerületének polgármestere már több alkalommal járt Székelyudvarhelyen. Jelenlegi látogatása alkalmával megtekintette a helytörténeti múzeumot, a Modern Üzleti Tudományok Foiskolájának helyi kirendeltségét és az új könyvtár épületét, amelyet hamarosan felavatnak.Találkozott Kovács Sándor római katolikus foesperes úrral, kölcsönösen tájékozódtak a budavári és az itteni egyházi életrol, és mindazon egyházi kérdésekrol, amelyek Erdélyben fontosak lehetnek.A budavári önkormányzat, mint testvérváros a Székelyudvarhelyért Alapítvány magyarországi bejegyzését támogatja. Ez a látogatás jó arra, hogy ezt a szándékunkat megerosítsük, és ehhez az önkormányzat akár adminisztratív, akár egyéb segítséget nyújtson - mondta a polgármester.A Magyarországon is bejegyzett alapítvány segítene azoknak a támogatóknak a felkutatásában, akik Székelyudvarhelyért tenni képesek és tenni akarnak.Szalay Annamária szakterülete a FIDESZ-frakción belül a kultúra és a média. A kultúrán és sajtóbizottságon belül fontos feladata a nemzetkép és kultúrdiplomácia, amit a FIDESZ már korábban is stratégiai területnek tartott. Egy nemzetképet nem lehet úgy formálni, hogy egy vezeto kormánypárt kitalálja és önmagában üres megfogalmazásokat ültet egymás mögé - mondta a képviselono.Az itt eltöltött ido alatt kulturális és oktatási intézményeket látogatott meg, és megismerte az udvarhelyiek problémáit.
Péter Attila
A hírekbol tudtam meg, hogy az országos RMDSZ megbízásából végzett közvéleménykutatás adatai szerint, jelenleg a hazai magyarság 87%-a a választásokon a tulipánra szavazna. Ezen gondolkoztam el.Az utolsó népszámlálási adatok szerint, Udvarhely lakossága 41 000 körül volt és ennek 98% magyar volt (volt, mert azóta vannak a rendortömbháznak is lakói, a kerekerdei kaszárnyának is alkalmazottai és nem is kevesen!). Ennek 87%-a, durván számolva 36 000, figyelembe véve az utóbbi évek népesedési jellemzoit, szavazásra jogosult nagykorú, szerintem 20 000 körül van. Ha minden körzet (15) csak 3 tanácsosjelöltet állít, mint az engem is jelölo 1-es körzet, átfedések nélkül, mindenkinek 450 támogató jutna. Ez több mint 100! Ha csak a fizeto tagságot veszem akkor is több mint 100!De akkor miért kell nekem, mint RMDSZ-jelöltnek és nem jelöltnek, 100 támogatói aláírást összegyujtenem, ha úgyis ott lesz a nagy eloválasztási rosta.Az igazság az, hogy nincs spontán szervezeti támogatottsága Udvarhelyen az RMDSZ-nek, csak gerjesztett?! A jelölo gyuléseken való vérszegény jelenlét ezt igazolná?! Körzetünkben több mint 600 meghívót juttattunk el családokhoz, ami átlagosan 1200, illetve 87%-kal számolva 1050 RMDSZ-re szavazó és a gyuléseken megjelenok száma 29 (2,6%) melynek majdnem fele célirányos házalással beszervezett személy volt!! A fizeto tagsághoz viszonyítva a jelenlét 8%-ra javul. Tudomásom szerint ez így volt minden udvarhelyi körzetben.Ha megvan a 100 aláírás, miért kell nyilatkozatot aláírnom, melyben "kötelezem magam, hogy az eloválasztásokon való sikertelen szereplésem esetén, nem jelöltetem magam függetlenként, sem párt vagy szervezet listáján." Nem értem! Nem vagyok "befutó" az RMDSZ-eloválasztáson (mert nem vagyok népszeru) és nyerhetek másként (mert nem népszeru az RMDSZ) ugyanabban a városban?! Ráadásul túl sok csillag (Star) került fel eloválasztásunk egére. A levegoben valami (elo-) választási huncutság szagát érezni!!Ezért nem gyujtöttem aláírást és nem írtam alá nyilatkozatot.Számomra továbbra is csak a betlehemi csillag létezik. Nem lehet egyszerre szolgálni Jézust és Pilátust!
Tôkés Zsolt
Híradók: 7:00 10:00 12:00 13:00 15:00 17:00 22:00Ébredjen velünk: Hétfon, csütörtökön és pénteken Gáspáry Istvánnal, Kedden és szerdán Balázs Árpáddal, Szombaton Csog Évával.A reggeli musorban kapják meg az Útravaló-t, Ferenczi Éva rovatát.Tudomány mindenkinek - Ferenczi Éva rovata hétfotol péntekig 10:15- tol.Az Irodalom és játék rovatot 12:15-tol hallgathatják. Kitekinto - Nagy Judit szomszédol minden szombaton 11:30-12:00-ig. Mindezek mellett még mindig musoron van valami Más SzabóAttilával hétfon és csütörtökön 17:15-20:00-ig.A hétvége pénteken kezdodik. A késoesti interaktív musorban elbeszélgethetnek bármirol Nagy Judittal és Gáspáry Istvánnal 22:30-tól. Ifjúsági musorok: Kedden Pozitív 17:30 -19:00-ig Szerdán Oxigén 17:30 -19:00-ig.Esti mese hétköznap esténként 19:30- tól.Ha eljött az este, ki ne hagyják a késo esti beszélgetomusort. Mikrofonközelben. Hétfotol csütörtökig, Udvarhely fontos személyiségeirol tudhatnak meg nem mindennapi információkat. 22:05-kor Gáspáry István ül mikrofon elé a nap vendégével.A fiatalok mellett az idosekre is gondoltunk, péntekenként 18:05-tol Nagy Judit szerkeszti-vezeti a Napraforgót, a nyugdíjasok musorát.A vallási felekezetek kétszer fél órában szólnak hallgatóinkhoz: szerdán 20:00 és szombaton 9:00 órakor. Továbbra is musoron hagytuk a szerkesztett zenés rovatokat.Hétfon Gáspáry István fújja le a port egy-egy régi lemezrol a Zeneboltban 16:05-tol.Szerdán 21:00- tól továbbra is lelkünkhöz Soul a zene és Csizmadia Attila. Aztán jön a péntek esti csúcs, a Magyar Dance Top10 - Fosztó Zoltán musora kicsinek-nagynak. Most már másfél órában 21:00-22:30-ig.Attila meg Attila szombat délután 17:00-tól számol el Top 20- ig.Az örökzöld melódiák kedveloit vasárnap délután 17:05-tol Fosztó Zoltán várja rádióközelbe.
Interaktív musoraink a 218 112 -es telefonszámon hívhatók.
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény-vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
Könyvtárszobában kifüggesztett kartonlapon olvasható: beképzelt, dölyfös, gogös, fennhéjázó, öntelt, önhitt, pöffeszkedo, dicsekvo, rongyrázó, nagyképu, felvágós, hangoskodó, szájas, szájtépo, demagóg...Általában azok szoktak ilyenekké válni, akik a muveltség lépcsojének alacsony(abb) fokaira jutottak, ott álldogálnak, majd hirtelen rájuk tör az anyagi jólét. A pénz nemcsak zsebüket feszíti, fejüket is. Pénzért bármit, kifizetem oket a mellényzsebbol — szokták mondani. Az üzleti élet csaknem minden területén van belolük. Olykor a politika is üzletnek számít, létezik például olyan vezérszónok (o nem mondja, írja beszédeit, és nem olvassa fel mások elott soha), akivel önteltsége miatt már nem lehet bírni. Sértegeti kénye-kedve szerint az embereket, a hatóságokat, felülbírál mindenkit, jeles személyeket is hozott már kellemetlen helyzetbe, a megbántott félnek vagy nem ad szót, vagy ha ad, megjegyzést fuz hozzá, kioktatja, lezártnak tekinti a vitát és így tovább. Dölyfös kozmopolita, nyegle kocsis ül az autó bakján, a czibrefalvi független ügynökség kocsijának bakján, s végzi huségesen gazdiék robotját.
Dávid Róbert
Csíkszeredában egyetlen RMDSZ polgármester- jelöltként Bíró Albin jelenlegi alpolgármester indult az eloválasztásokon. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Bíró Albin a SENKIVEL mérkozött. Mivel csak egy jelölt mérettetett meg, a választópolgárok igennel vagy nemmel szavazhattak. Szavazatszámláláskor kiderült: többen szavaztak nemmel, mint igennel Bíró Albinra, az egyetlen jelöltre. Gyozött a SENKI. Inkább SENKI, mint az RMDSZ jelölt. Tegyük át a helyszínt Székelyudvarhelyre: tudjuk, hogy az utolsó pillanatban visszalépett az alternatívát jelento RMDSZ-es polgármesterjelölt, Borbáth István. Így Udvarhelyen is egyetlen jelöltje maradt az RMDSZ-nek. Csakhogy: Antal István eldöntötte, hogy o nem indul az eloválasztásokon. Jelölt o csak úgy magától is. Rá csak ne szavazzon senki! Kérdésem: netán a csíkszeredai példa rettentette el ,,közméltóságunkat", hogy a saját szervezete által szervezett eloválasztásokon sem indul?
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény-vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
- Interjú Budai Lászlóval, a Hungária Televízió Közalapítvány elnökségi tagjával -
Az Unióban minden a regionalizmusról szól, kis és nagy térségekrol, a határok légiesítésérol, együttmuködésrol.
Van-e szerepük a médiumoknak az uniós szemléletmód erosítésében, s abban, hogy a Kárpát-medence népei is megnyugtatóan rendezni tudják közös dolgaikat?Ezekrol a gondolatokról vall Budai László, a Hungária Televízió Közalapítvány elnökségi tagja.
— Milyen kapcsolata van Székelyfölddel, Székelyudvarhellyel ?
— Számomra fontos Székelyudvarhely. Örömmel vagyok itt, bár születésem folytán nincs kapcsolatom a várossal és környékével. Nógrádban, egy kisfaluban, Erdokürtön születtem. Középiskolai tanulmányaimat Aszódon végeztem. Teológiára jártam egy évet, levelezési tagozaton folytattam. Ez volt az az idoszak (17-18 éves kor), amikor kezdtem Erdélybe járni. Az elso évben nem is jutottunk el Székelyudvarhelyig. Tematikusan próbáltuk Erdélyt végigjárni. 1983 nyarán (Várad, Kolozsvár, Marosvásárhely után) jutottunk el Székelyudvarhelyre is.Eloször a Szejke-patak partján sátoroztunk, innen merészkedtünk be a városba. Ezután általában nyaranta visszajártunk. A nyolcvanas évek vége felé majdnem hetente jártam, ‘88-ban megismertem a feleségemet, aki Székelyudvarhely mellol származik, a kicsi Tibódból. Ettol kezdve már nemcsak barátaimért jártam - akikbol több tucat volt -, hanem családom révén is. Sokszor szoktam mondani a költot parafrazálva, hogy a két fiam félig székely, félig magyar vagy talán egészen az.
— Milyen alkalomból tartózkodik most a vidéken?
— Most - mint az elozo években is sokszor - egy csoporttal érkeztem. Gyorbol a Jedlik Ányos Szakközépiskola tanárai és hozzátartozóik jöttek el Székelyföldre. Velük öt éjszakát töltünk el Tibódban. Tibód az általam, általunk szervezett faluturizmus központja.
— Szakmai útja? Hogyan jutott el a Hungária Televízió Közalapítvány elnökségi tagságáig?
— Ennek története összefügg Erdéllyel is, hiszen ez a televízió a Kárpát-medencének szól, és nyilvánvaló, hogy az én felkérésem és jelölésem szorosan összefügg azzal, hogy én itthon érzem magam nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem az egész Kárpát- medencében is.Amikor remek a hangulatom és egy-egy barátomnak levelet írok, a feladó helyett ezt közlöm: Budai László, Kárpát-medence, Jóreménység útja. És ez tényleg így is van. Én Pozsonyban, Kasán, de Szabadkán és a Mura-vidéken, sot Horvátországban Kórógyon is otthon vagyok.Elozménye, mint említettem az, hogy teológiára jártam. A teológia abbahagyása után nemsokára muvelodés- szervezoként kezdtem dolgozni. Akkor jöttem rá, hogy én tulajdonképpen azt folytatom, amiért korábban elmentem a teológiára. Úgy érzem, ez is egy szolgálat, küldetés, legfeljebb nem reverendában teszem. Ugyanolyan lendülettel teszem ezt akkor is, amikor programokat szervezek, amikor próbálom rádöbbenteni az embereket arra, hogy létezik értelmes, tartalmas élet, több annál, mint amiben mostanában hisznek. De ezt teszem akkor is - ha közben kulturális-menedzseri képesítést szereztem is -, amikor átfogóbb programtervezéssel s egyebekkel foglalkozom, akkor is, amikor Otthonunk a Kárpát- medence elnevezésu - általam életre hívott - kulturális-turizmust szorgalmazom, akkor is, amikor az Országgyulés megbíz egy olyan feladattal, mint egy missziós küldetésu televízió kurátori felügyelése.
— A Duna Televízió a legnézettebb magyar tv- csatorna a Székelyföldön. A legkisebb falu is - ahol bár egy parabola- antenna létezik - hírt ad magáról. Azonban gyakran ezek a várva várt hírek elmaradnak. Önök mit tudnak tenni, hogy minél jobban kielégíthessék az erdélyi - de nemcsak - nézok jogos igényeit?
— Ez a dolog igen komolyan foglalkoztat, amióta március 21-én végre muködni kezdett az új elnökség. Mindenki lázasan munkálkodik. Ugyanakkor fel kell készülnünk arra, hogy "az új sepru jobban seper" elv alapján "seperve" semmi olyanhoz ne nyúljunk, ami érték, márpedig a Duna Televízió nagy érték. Nem véletlenül kapta meg az UNESCO Kamera-díját, ami a világ egyik legrangosabb elismerése. Nem sok kulturális televízió büszkélkedhet ilyen kitüntetéssel. Függetlenül attól, hogy sokan nézik a Duna Televíziót, én szeretném, ha még többen néznék, és nemcsak Erdélyben, a Székelyföldön, hanem Felvidéken nézhetnék ezt az egész Kárpát- medencében. Rövid ténykedésünk ideje alatt már USA-beli, kanadai kérelmezok is megkeresték az elnökséget, mivel pillanatnyilag náluk nem lehet fogni a Duna Televízió musorait. Tel-Aviv - Párizs az a vonal, ahol még lehet fogni adásait. Nagyon jó lenne az ottani - lassan beolvadó - magyarságnak, ha láthatná e televízió programjait. Számunkra fontos, hogy egy olyan jövoképet sugárzó adó legyen ez a Tv, ami a kivezetés útját mutatja meg, mert problémák vannak. Már a Székelyföldön is vannak olyan tájegységek, melyek lassan szórványnak tekinthetok. Az Erdély más részein levo szórványok még nehezebb helyzetben vannak. Mégis össze sem lehet hasonlítani a kárpátaljai valósággal. Itt jól vannak, jól élnek ahhoz képest az emberek. Amiket Kárpátalján tapasztalunk az egészen döbbenetes. Mások a viszonyok a Felvidéken és megint mások Burgenlandban és egészen mások abban a néhány faluban Horvátország területén, amelyekben - Kórogyszentlászlón például - maradtak meg néhányan magyarok a hosszas háborús állapotok, lövöldözések, pusztítások ellenére, a hétéves menekülés után vállalva a hazatérést romba döntött szülofalvaikba. Megint más a helyzet a Mura-vidéken Szlovéniában, ahol ugyan a törvénykezés a legjobban támogatja oket, de sajnos a beolvadási folyamat elorehaladott. És hadd ne említsem a Vajdaságot. Hisz tudjuk, hogy nagyon nehéz, tragikus helyzetben van az ottani magyarság.A problémákat ismerem. Ezeket figyelembe véve kell egy olyan egységes musorszerkezetet összeállítani, amely válaszol ezekre a problémákra, ami kiutat teremt. Ha már említettük a turizmust, Erdély igen szerencsés helyzetben van. Egyik kitörési útja éppen a turizmus lehet. Hiszen környezete, történelmi adottságai, építetett öröksége nagyszeru, csak infrastruktúra kellene hozzá. Sokkal jobb úthálózat, sokkal jobb vendéglátó- ipar és sok minden egyéb, nagyon jó minoségu szállodák, de megfizetheto áron. De folytathatnám a mezogazdasággal.Nagyon fontos számomra, hogy ennél a továbblépési lehetoségnél az anyaország és a határon túli területek közti kapcsolatok jól kiépüljenek. Magyarországon látványos a gazdasági fejlodés. A Duna Televízió segíthetne abban is, hogy a gazdasági kapcsolatok is még jobban fejlodjenek. Mert azok hol fejlodhetnének leglátványosabban, ha nem ott, ahol nincsenek nyelvi akadályok, ahol családi és baráti kapcsolatok is segítik? Így helyben is megtalálhatnák boldogulásukat az emberek Székelyudvarhelyen, Kassán vagy az egész Kárpát-medencében.
— A kapcsolatok ápolásánál, továbbfejlesztésénél tartva, szeretném, ha tájékoztatna a most pénteken sorra kerülo média-találkozóról.
— Pénteken érkezik Székelyudvarhelyre és Tibódba a magyar közszolgálati médiumok közül az egyik legjelentosebb, a Magyar Rádió, azon belül a Kossuth adó teljes vezérkara. Itt lesz a foszerkeszto, Kondor Katalin valamint 12 vezetoszerkeszto. Közülük csak egyet említenék, aki a térségnek nagy barátja, Szitnyai Jenot, aki vállalta, hogy meggyozi a kollégákat arról, hogy ide el kell jönni, én pedig vállaltam a program megszervezését. E napon már harmadik napja leszünk Erdélyben, elsoként Torockót, Kolozsvárt, Györgyfalvát járjuk be, utána érkezünk majd ide.Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a vezeto Rádió vezérkara idejöjjön, s személyesen tapasztalja meg, hogy mi a helyzet ma Székelyudvarhelyen, a Székelyföldön. Nagyon fontos volt számomra, hogy éveken át, minden reggel lehetett hallani Marosvásárhelyt, Csíkszeredát a reggeli idojárás-jelentésben. Aztán eltunt. Nagyon sajnálom. Sokkal több információ kellene. Nagyon sok magyarországi magyar ember a rádió ezen híreibol tanulta meg, hogy létezik olyan város, mint Marosvásárhely, Csíkszereda. Nagyon fontos ezen dolgok miatt is. Ehhez az kell, hogy személyes élményeket éljenek meg ezek az emberek, s a szerzett élmények majd arra késztessék oket, hogy maguk is elkötelezettjei legyenek ennek a Kárpát-medencei magyarságnak.
— Az április 30-iki találkozó újdonságszámba meno kezdeményezés lesz nálunk, a Székelyföldön. Eddig sem az anyaországi szakmabéliekkel, sem az itteniekkel nem volt szoros a kapcsolat. Most az Ön kezdeményezésére, úgy néz ki, hogy végre összejön. Legalább 25 médiumnak (rádió, újság, tévé) küldtünk szét meghívót erre a rendezvényre.
— Nagyon remélem. Engem is meglep ez. Nem is sejtettem, hogy Erdély különbözo városaiban, térségeiben muködo rádiók és más médiák vezetoit is módunkban lesz összehozni itt, most, április 30-án. Ez még csak növeli a jelentoségét. Ugyanezt szeretnénk megtenni nyáron egy másik tekintetben. El szeretnénk hozni a magyar turizmus vezérkarát, ide Székelyudvarhelyre és környékére, mert náluk is szeretnénk szemléletváltozást elérni. Ha a közszolgálati médiumok megértik ennek a fontosságát, s nem Budapesten, különbözo hírek alapján próbálják összehozni s felépíteni saját képüket arról, hogy mi is van a határokon túl, hanem személyes élményeik és tapasztalataik alapján, akkor azt hiszem, tényleg lesz olyan jövokép, amit majd tud közvetíteni a közeljövoben a Duna Televízió a többi média felé. A Duna Tv kapcsán hadd említsem meg, hogy én nagyon szeretnék egy kicsit derusebb, humorosabb és még Magyarországon is kedveltebb tévét. Nagyon szeretném ha idehaza, Magyarországon földi csatorna lenne a Duna TV, és sokkal több aktuális hírt kapnánk a határokon túlról is. Bízom benne hogy sikerül, és maximálisan fogom támogatni azt az elképzelést, hogy a Duna Tv-nek önállóan dolgozó határon túli stúdiói jöjjenek létre.
— Van-e esély arra, hogy a Duna Tv-nél kint dolgozó munkatársakat ismét itthon lehessen foglalkoztatni?
— Amint egy szentkirályi barátom elmondta, többen latolgatják a visszatérés lehetoségét, s mihelyt a viszonyok javulnak, ezt megtehetik. Ha majd helyben szerkesztenek - mondjuk hetente félórás adást és naponta hírmusorokat, akkor saját szemléletüket tükrözo adásokat láthatnak. Én azt is szeretném, ha a Kárpát-medencében élo többi népek - szlovákok, románok, ukránok - is megjelennének a Duna Tv képernyojén, hisz nekünk együtt kell élnünk. Ez az együttélés nagyon fontos, ehhez mintákat kell adni, ezt meg kell ismertetni mind az anyaországiakkal, mind a térség többi népével. Így válhat a Duna Tv valóban a Kárpát-medence televíziójává.(Az interjú a Príma Rádióban hangzott el.)
LejegyezteK. Kovács András
Miklóssy József Csellényi-díjas eloadómuvész és producere, Ferkó István járt városunkban. A neves nép- és cigány dalénekes már húsz éve látogat el a baráti kapcsolatoknak köszönhetoen Erdélybe.
A múlt rendszerben több kellemetlensége is származott ebbol, de vállalta.
— Hogyan került kapcsolatba a Székelyfölddel, Székelyudvarhellyel?
F.I.: — Baráti kapcsolat fuz minket Bálint Árpádhoz és Bálint Jolánhoz. A Székelyföldhöz való kötodésem az oseimtol származik, akik a csíktapolcai Valsonczi-Lázárok nevével büszkélkedhettek. Ezen család sarja Lázár Mária is, a Nemzeti Színház színésznoje. Ezért kezdtem el a székelyföldre járni, s hoztam el most Miklóssy József barátomat is, hadd lássa mennyi látnivaló van ebben az országban.
M.J.: — Minket nem a politikai helyzet érdekel, hanem az itt látottak és tapasztaltak.
— Ezúttal milyen alkalomból jöttek városunkba? Lesz-e fellépés Székelyudvarhelyen?
— Székelyudvarhelyen még nem énekeltem. Az elso CD- m eljutott önökhöz a Bálint családon keresztül, most még hoztam hármat. Régi nótákat tartalmaznak a Vén cigánytól az Akácos útig.
— Budapesten születtem 1958-ban. Énekelni 33 éve, 1967-ben kezdtem. Nyílik a rózsa címmel szervezték meg 1968-ban Magyarországon az amator nótaénekesek versenyét a 16 és 30 évesek korosztályában. Az itt fellépo 3600 énekes közül belekerültem az elso 13-ba. Elvittem a salgótarjáni tanács nagydíját, valamint hivatalos éneklési engedélyt kaptam.
— Hogyan került kapcsolatba Ferkó István producerrel, akivel már 20 éve együtt dolgozik?
F.I.: — Miklós idegei az énekléstol kikészültek, és kórházba került. Az én fo foglalkozásom a pszichoterápia. A kórházi találkozás után, mivel Miklóst tehetséges eloadónak tartom, úgy gondoltam foglalkozom vele. Már akkor is dolgoztam színpadon, így könnyebb volt a kontaktusteremtés is, és azóta még szabadságra is együtt megyünk.
— Idoközben Ferkó István is megkapta a Csellényi díjat. Egy picit ha beszélnének errol a díjról...
M.J.: — Csellényi József a Nemzeti Színház muvésze, minden idok legnagyobb és leghíresebb nótaénekese volt. Alig 50 évesen halt meg 1949-ben. Erdélyben is járt egy rego csapattal. A díjat az o emlékére alapították, és csak azok az 50 év alatti énekesek kaphatják meg, akik cigány- zenekarokkal készítenek felvételeket.
— Hol és hogyan lehet jó cigányzenekarra találni, hiszen önnek ez pótolhatatlan?
M.J.: — Én 30 éve találkoztam Oláh Kálmán cigányprímással, és azóta szinte reggeltol estig együtt dolgozunk. Fellépek más zenekarokkal is, a Duna Televízióban Szalay Antal zenekarával énekeltem, de Oláh Kálmánnal van a legjobb munkakapcsolatom és ez a fontos.
F.I.: — A felvételekrol annyit szeretnék elmondani, hogy az megoldható szintetizátorokkal is. Egy magyar nóta felvételéhez azonban legalább nyolc tagú cigányzenekar szükségeltetik, akik összeszokott zenészek kell legyenek. Felvételeinken a sláger- nóták mellett olyan nóták is hallhatók, amelyeket 50 éven át Magyarországon nem lehetett játszani.
— Nálunk nagyon keresik az igazi magyar nótát. Mi a helyzet Magyarországon?
— Nálunk is keresik, csak az olyan slágerekre vágynak, mint a Vén cigány vagy az Akácos út, ezért ezen nóták több felvételen is megtalálhatók
— Eddig közösen hány lemezt és kazettát adtak ki?
F.I.: — Miklóssy Józseffel közösen eddig 10 kazettát adtunk ki, amelyeken mindig partnerrel énekel. Általában négy-öt énekessel szeretünk dolgozni, mert úgy gondoljuk, hogy színesebb és szórakoztatóbb, ha nem csak egy hang van. Minden zenei anyagunk 60 perces. Kiadjuk más, hasonló stílusú eloadók dalait is, ha minoséget tudnak nyújtani a hallgatóknak, mert a piacot csak a minoséggel lehet fenntartani.
— Kinek a stúdiójában dolgoznak?
— Rendszeresen az enyedi stúdióban dolgozunk Budapesten, ahol egy zseniális hangmérnökkel kerültünk össze, aki rockzenei múltja ellenére imádja a nótát.
— Hallhatjuk-e önt székelyudvarhelyi színpadon?
— Ez nem rajtam múlik hanem a városon. Ha van egy jó cigányzenekar, akkor semmi akadálya a fellépésnek.
(Az interjú a Príma Rádióban hangzott el.)
Lejegyezte:Péter Attila
Derzsy András nevét, tevékenységét nagyon sokan ismerik Székelyudvarhelyen. Az elmúlt években tanácsosként tevékenykedett, ugyanakkor a Caritas székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetoje. Írásait több mint egy éven át követhették az UdvarhelySzék olvasói.
— 1944. április 14-én születtem Székelyudvarhelyen. Elemi iskoláimat az akkori 4-es számú fiú iskolában végeztem, 1958-ban felvételiztem a gyulafehérvári Római Katolikus Kántorképzobe. Ezt követoen, ‘62-ben beiratkoztam a gyulafehérvári Hittudományi Foiskolára, melynek öt éven keresztül voltam a hallgatója, szentelés elott meggondoltam magam, és 1966-ban eljöttem a teológiáról. Mivel Székelyudvarhelyen nem kaptam állást (mivel csak hét osztályos bizonyítványom volt), Marosvásárhelyen az akkori autójavító vállalatnál inasként dolgoztam. Ugyanakkor hat hónapos autó-villanyszereloi tanfolyamot is elvégeztem. Elméletben meg tudtam tanulni ezeket a dolgokat, de gyakorlati érzékem soha nem volt. ‘67-ben mentem katonának, miután leszereltem itthon próbáltam állást találni. Az akkori Tehnoutilajnál ‘72-ig dolgoztam, majd a Cérnagyárnál, mint lerakat- fonököt, alkalmaztak. Eközben a Tamási Áron Gimnáziumban sikerült leérettségiznem. 1982-ben Pálfy Géza plébános úr egy ügyintézoi, illetve adminisztrátori munkát ajánlott a plébánián, így kerültem vissza az egyházhoz — vall magáról Derzsy András.
— Az írásaiból következtetve szoros kapcsolatban áll a vallási élettel. Egész életét meghatározta gyermekkori elképzelése, álma?
— Elmondhatom, hogy a Gyulafehérváron eltöltött kilenc év olyan nyomot hagyott bennem, ami az egész életemet végigkísérte, ezt nem lehet kitörölni. Úgy érzem, hogy amiket írok —, a vallásos témájú elmélkedéseket — próbálom megélni.
— Hogyan került kapcsolatba a Caritas Szeretetszolgálattal?
— Gyulafehérváron 1990 februárjában alakult meg a szeretetszolgálat, az akkori püspök Jakab Antal alapította. A székelyudvarhelyi kirendeltség ’92-ben jött létre, Bálint Lajos püspök, a késobbi érsek nevezett ki a kirendeltség vezetojévé. Ekkor ismerkedtem meg a Caritas tevékenységével. Fel kellett mérnünk, kik az igazán rászorulók és milyen módon lehet rajtuk segíteni. 75-80%-ban sikerült ennek eleget tenni. A Szent Lukács Egészségügyi Központban egészségügyi- és gyógyszerellátást biztosítunk. Az orvosi ellátásnál figyelembe veszik a szociális hátteret. Udvarhely lakosságának minden rétege igénybe veszi az orvosi ellátást, valamint a gyógyszertárat.
— Ön majdnem három évig tanácsosként tevékenykedett. Miért mondott le errol a tisztségrol?
— ’99. január 28-án adtam be a lemondásomat. Nem személyek voltak a lemondás okai, hanem az a hangulat, ami a tanácsban állandóan uralkodott, az egyetnem értés, a békesség hiánya. Két pártra szakadt a 21 ember, a tanácsülések inkább veszekedésekhez, személyeskedésekhez hasonlítottak, mint a város érdekében történo problémák megoldásához.
— Derzsy András írásait nagyon sokan olvasták az UdvarhelySzékben. Hol közöl ezután?
— Jelen pillanatban a Hargita Népében állandó rovattal jelentkezem, ugyanakkor az RMSZ-ben is szoktam közölni cikkeimet. Az UdvarhelySzékkel nem szakítottam meg a kapcsolatot, mai napig is jó viszonyban vagyok a szerkesztoség tagjaival.
— Van olyan elképzelése, hogy írásait könyv formájában is megjelenteti?
— Nemrég egy kiadó keresett meg, az egyháztörténelmi sorozatot szeretnék kiadni, augusztusig kértem határidot ennek elokészítésére. Jelen pillanatban a kolozsvári Gloria Könyvkiadónál van egy kisregényem, amely hamarosan piacra kerül.
(Az interjú a Príma Rádióban hangzott el)
LejegyezteSzász Emese
Az elmúlt napokban a magyar kormánypárt, FIDESZ frakció-csoportja háromnapos látogatást tett Székelyudvarhelyen.
Fórumokat tartottak, polgári esten vettek részt, taglalták, hogy mit tehet Magyarország a gazdasági fejlodés elomozdítása terén, a médiák munkájának javítása terén, a politikum területén.Beszélgetopartnereim Szalay Annamária országgyulési képviselo és Koncz Mária, a FIDESZ-frakció sajtófonöke.
— Milyen célból látogattak Székelyudvarhelyre?
K.M.: — A FIDESZ-frakció Szász Jeno polgármester meghívására érkezett a városba. Saját regionális programunk hozott ide, mellyel a gyakorlatban akarjuk bizonyítani, hogy külpolitika, szomszédsági politika, magyarságpolitika nagyon is összeegyeztetheto fogalmak. Korábban már jártunk Prágában, Zágrábban, Eszéken.
— Polgári esten vettek részt, mirol tárgyaltak?
Sz. M.: — A polgári est csupán zárómomentuma volt a tegnapi rendezvénysornak, hiszen reggel kezdtük. A küldöttségben részt vett két politikai államtitkár is, Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium részérol, aki egy fórumot tartott gazdasági szakembereknek. Beszélgettek a magyarországi és székelyföldi gazdasági lehetoségekrol, arról, hogy mit tud tenni Magyarország azért, hogy a gazdasági kibontakozás itt is lendületet vegyen. Ezt követoen Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki a humán területet felügyeli (egészségügy, szociálpolitika) helyi szakemberekkel találkozott, és a magyar ill. székelyföldi egészségügyi problémákról beszélgettek. Közben a küldöttség többi tagja látogatást tett a város intézményeiben. Volt, aki a kórházba látogatott el, többen pedig kulturális és muvelodési intézményeket kerestek fel, hogy személyes tapasztalatokat szerezhessenek. Jártunk a múzeumban, megcsodálhattuk a szép helytörténeti anyagot. Jártunk a foiskolán, ami kiváló kezdeményezés. Megtekintettük a Gimnázium patinás épületét. Délután kiállítások, kulturális programok szerepeltek terveink között és végül a polgári est. Örömmel nyugtáztuk, hogy nagyon szép számban voltak jelen a helyi értelmiség képviseloi, sok témáról beszélgettünk. Szinyei András képviselotársam az Európai Uniós interakciós bizottság tagja, az euro-atlanti politikáról beszélt, Magyarország, illetve Románia csatlakozási lehetoségeirol. Jómagam a FIDESZ-Magyar Polgári Párt frakcióján belül média-politikával foglalkozom és a magyarországi média helyzetérol, illetve a média és politika közti viszonyról beszéltem. Sok hasonlóságot fedeztünk fel az anyaország és az itteni viszonyok között. Ezek mellett a napi politikai aktualitás is napirendre került beszélgetésünk során.
— Melyek a közös gondok a média helyzetét illetoen? Mi itthon nem éppen így látjuk. Fejlettebb szintet látunk a magyar médiában, felnézünk Önökre, az ottani média képviseloire.
Sz. A.: — Önnek részben igaza van. Vannak olyan pontok, ahol a magyar jogrendszer és finanszírozási rendszer elobbre áll, hiszen 1996-ban létrejött egy média törvény, ami ezer sebbol vérzik ugyan, és folyamatos módosításra szorul, de van, és ennek következtében kialakulhatott a duális média, létrejöhettek a közszolgálati és kereskedelmi Tv- csatornák, rádióállomások. Ez egy fontos elorelépés volt. Sikerült megszervezni azt is, hogy a közszolgálati adók finanszírozása stabilabbá, átláthatóbbá váljon. Ilyen szempontból elobbre tartunk. Mivel a privatizáció nálunk elobb végbement, ma áttekinthetoek a dolgok, a tulajdonosi szerkezet, pontosan lehet tudni, hogy milyen tulajdonosok kezében csoportosulnak a lapok. Magyarországon jóval kevesebb az írott sajtó. Engem nagyon meglepett, hogy amikor beszélgettem a sajtó képviseloivel megannyi lap munkatársaiként mutatkoztak be. Ezenkívül van több rádió, van televízió-csatorna. Nagyon színes a kínálat. Meglepodtem azon is, miként képes eltartani Székelyudvarhely ennyi sajtóterméket.
— Bizonyos fajta kapcsolat létezik az anyaországi médiával. Ezt Önök szerint, hogyan lehetne még gyümölcsözobbé tenni?
K.M.: — Ennek sok lehetosége van. Persze ezt nem nekünk, politikusoknak kell szervezni, az a szerencsés, ha az újságíró-társadalom találja meg kölcsönösen a kapcsolatot, úgy mint az élet más területén is. A küldöttségnek tagja volt Nagy Gábor Tamás, Budapest I. kerületének polgármestere. Székelyudvarhely és az I. kerület néhány év óta testvérvárosi kapcsolatban áll. Ez a látogatás alkalmat adott arra is, hogy ennek a szónak új tartalmat adjunk. A Székelyudvarhelyért elnevezésu alapítványt eddig még nem jegyezték be Budapesten, de most a két polgármester megállapodott abban, hogy ez a közeljövoben megtörténik, és a Budavári Önkormányzat egy irodát bocsát az alapítvány rendelkezésére, amely egy ügynökség módjára helyet ad majd a székelyudvarhelyi törekvéseknek, elosegíti, hogy az élet minden területén, gazdaságban, kultúrában, s akár a médiában is ezeknek a kapcsolatoknak helye, otthona legyen.
— Milyen élményekkel térnek haza?
K.M.: — Nem eloször járok itt, de nagyon meglepett, hogy az itteniek milyen hihetetlenül tájékozottak a magyar belpolitika kérdéseiben. Magam, mivel a sajtóval foglalkozom, ezt meggyozodésbol mondhatom. Amit Anna is említett, hogy milyen sok médium megél egy helyen, ez valóban meglepo. Ezt egy kicsit, mint szakember, irigyeltem is.
Sz. A.: — Én sem eloször járok itt, körülbelül 3 éve jártam még Székelyudvarhelyen, és nagyon meglep az a gyors fejlodés, amit az alatt a rövid három év alatt a város elért. Szépen épülo házakat látok, városi beruházásokat, készül a könyvtár, szépülnek a házfrontok, új utak épülnek. Valóban látványos és lendületes fejlodést észlelhettem az utolsó itttartózkodásom óta. Remélem, ez a lendület tovább fokozódik, és biztos vagyok benne, hogy a mi látogatásunk is hozzá fog járulni ehhez, tudunk segíteni Székelyudvarhelynek.
(Az interjú a Príma Rádióban hangzott el.)
Lejegyezte:K. Kovács András
1999 utolsó negyedének tömeges megmozdulásai párhuzamosan a nagy monopóliumok dollárhoz kötött áremeléseivel, melyek "szükségességét" ok maguk okozzák az óriási bérhányaddal (egyes monopóliumok "költségeinek" 60% a bér) és elozetes áremeléseikkel bebizonyították a pártatlan szemlélonek, hogy Romániának nem volt elég tíz év, hogy a lakosság megértse:
1. A jövedelmek növekedése csak egyenes arányban lehet a munkával létrehozott többletérték- növekedéssel, 2. Az inflációs spirál "építoi" a szakszervezetek és azok a vállalatok, ahol a béreket nem a produktivitással arányosan növelik, ebbol következik, hogy áraikat is növelniük kell a béremeléssel,3. Az ország költségvetése nem a pénzteremtés, hanem az újraelosztás eszköze.
Melyik állam hanyagolja el a biztos jövedelemforrásait ?
Az állami költségvetés, amely foleg az évközben begyujtött adókból, illetékekbol, luxusadókból (accize) táplálkozik, ezekbol finanszírozza a közigazgatás, egészségügy, kultúra és közbiztonság kiadásait. Egy olyan szegény országban, mint a mai Románia az adócsalás-elkerülés és az adók alacsony volta egy összeszukülo nemzetgazdaság mellett olyan hatással van az állami költségvetésre, mint a szárazságnak a mezogazdaságra. Annak tudatosítása a költségvetésbol élo dolgozók és intézmények körében, hogy milyen veszélyek fenyegetik a létezésüket a fent leírtak miatt szerfölött szükséges lenne. Mielott elfogadnánk az adók növelését vagy csökkentését, fel kell tennünk a kérdést: vajon hol vannak az állam azon jövedelmei melyeket tulajdonai és a nagy állami monopóliumok után élvez (lottó, pronosport, dohány, alkohol, só stb.), és amelyek egyes államok bevételei között elokelo helyet foglalnak el. Mint ismeretes, a román állam még mindig a nemzetgazdaság 42%-t birtokolja , de a Roman-Severin kormány a gazdaságból való visszavonulást célzó lépései következtében (lásd a 15 és 31/1990-es törvények, valamint a 33 és az 58/1991 törvények) veszteségei az 1998-as év szintjén elérték a 24.235 milliárd lejt, vagyis a GDP 7,16%-t. Ezeket a jövedelmeket - melyek logikusan a költségvetést illetnék - a monopóliumok belátására hagyva, azok elsosorban az alkalmazottaik fizetésének emelésére és az alkalmazotti létszám megtartására használták fel (bankszektor, Conel, Romtelecom, koolajipar, Posta stb.) Ezek a béremelések voltak annak háta mögött, hogy 1998 január és december között az országos átlagbérek 30,8%-kal növekedtek, miközben a GDP 7,3%-al csökkent. Vajon miért kell a költségvetésnek a dohányra kivetett luxusadó növelésébol élni, és nem a gyár profitjának 100 százalékából. (A luxusadó és az ÁFA növelésekor visszaesik a fogyasztás, így az állam eddigi tapasztalatok szerint, ilyen módon nemigen tett szert többletjövedelemre.) Ezek után természetes a tanárok felháborodása...
Az úgynevezett adócsökkentések káros hatása
Az adócsökkentések a sok kedvezo hatás mellett sok egyéb kellemetlennel is járnak. A legfontosabbak egyike a költségvetési intézményekben dolgozók fizetéseinek csökkenése és az állam azon képességének csökkenése, hogy eleget tegyen közigazgatási és adminisztratív funkcióinak. Ahhoz, hogy ne kerüljenek a fizetésképtelenség állapotába a kormány és az önkormányzatok a kiadások lefaragására kényszerülnek minden területen. Ezzel szemben a Vasile kormány 1999 decemberének elso felében újabb kormányszervet hozott létre, a katonai káderek fizetésének és az ösztöndíjak, valamint más egyetemisták támogatására szolgáló szociális kiadások emelését ígérte. Figyelembe véve, hogy a tavaly a kormány fizetésemeléseket hagyott jóvá a belügyben és a bíróság körében is, a lakosság úgy értelmezte a zsák tágranyitását, hogy az országnak pénze van. Ennek következtében a tanügyiek azt követelték, hogy duplázzák meg fizetéseiket és fizessék ki a 13-ik fizetésüket - követelés, amelyet megfogalmaztak a felsooktatásban dolgozók is. A rendorségben és az állami pénzügyi adminisztrációban is felébredtek erre, mondván hogy az ezekben dolgozók jogállásáról (statut cadru) szóló törvények nincsenek elfogadva. Vajon miért volt ez olyan fontos? Mert a törvénytervezetekbe sikerült becsempészniük egy 40%-os fizetésemelésrol szóló kitételt. (...) De ahol nincs, onnan még a Jóisten sem tud elvenni. Ahhoz, hogy a költségvetésben dolgozók minden bérkövetelését ki lehessen elégíteni a fizetési adóból származó jövedelmek az országos költségvetésen belüli 19,96%-os részarányról (1998) 43-45%-ra kellett volna növekedjenek. Ez viszont elfogadhatatlan lett volna a lakosság többi részére. Hogyan adózzunk tehát??
Mire tanít Adam Smith közgazdász?
Az alábbi törvényeket 1776 után vetette papírra a közgazdaságtan egyik atyjának tekintett skót úriember:1. Az adókat egységesen kell kivetni az ország minden lakosára, a jövedelmüktol függoen. 2. Az adórendszer pontos és világos kell legyen mindenki számára, hogy alkalmazása közben elkerülhetok legyenek az önhatalmú értelmezések és döntések, amelyek egyébként az adóhivatalnokok korrupciójára és adócsalásra adnak lehetoséget.3. Az adókivetéssel és beszedéssel kapcsolatos muveleteket úgy kell megszervezni, hogy önköltségük minél kevesebb legyen.4. Ahhoz, hogy minél kevésbé zavarják az adófizetok gazdasági tevékenységét az adófizetési határidok megfelelok kell legyenek, az adó befizetésének módozatai pedig kényelmesek és biztonságosak.Racionális okok miatt minden komoly és felelos kormány ahhoz igazítja kiadásait, hogy menynyit tud adófizetoitol beszedni és nem fordítva. A költségvetési bevételek tervezésekor arra kell számítani, hogy ezek 95-98%-a adójövedelmekbol álljon, ezen belül pedig ésszeruen és méltányosan kell megoszoljanak a direkt és indirekt adókból remélt bevételek (indirekt adó például az ÁFA és a luxusadó, amely mindenkit érint, aki valamilyen szolgáltatást vagy árut vásárol, a direkt adók jövedelmünket és vagyoni helyzetünket célozzák, vagyis személyre szólóak). Azokban az országokban, ahol az állam kiterjedt tulajdonnal rendelkezik - területek, erdok, termelo- kapacitások - mint Románia esetében erélyes intézkedések kellenek, hogy ezek profitot hozzanak, amely majd az államkasszába folyik be - ahonnan a maga során termelo- fejlesztésekbe forgatják - és nem a vállalatoknál maradva fedezet nélküli bérnövekedésekbe vagy halasztható beruházásokba öljék. A kiadások tervezése lehetoséget kell adjon az állam számára, hogy éljen szociális funkciójával, ami nem ugyanazt jelenti, mint amit a szakszervezetek szociális védelmen értenek a mai Romániában.A költségvetési deficitek (túlköltekezések) használata csak akkor ajánlható, ha a gazdasági növekedést segíti vagy olyan költségek fedezetére, mikor egy ország elkerülhetetlenül háborúba keveredik. Figyelembe véve, hogy a lakosságnak csak egy része jövedelemtermelo (amelybol jövedelmi és vagyonadót tud fizetni) a direkt adók nagy részét ok kell viseljék, miközben az indirekt adók mindenkit érintenek a fogyasztott javak és szolgáltatások árain keresztül. Nem logikus és morális, hogy az inaktív lakosság vegyen át azokból az adóterhekbol, amelyek az aktív és foglalkoztatott lakosságot kellene elsosorban terheljék. Sajnos az utóbbi idoben ez történik Romániában.
(folytatás a következo lapszámban)Dionysus Fota (Németország) Adevarul Economic
Cs. J. István
Válás esetén talán egyike a legfontosabb kérdéseknek a gyerek elhelyezése. Ebben a kérdésben a szülok megegyezhetnek, illetoleg ennek hiányában a bíróságnak kell döntenie. A gyerekelhelyezésnél az elso és legfontosabb szempont a gyerek érdeke. Mindenkinek ezt kell szem elott tartania.Természetes és egyértelmu dolog, hogy válás esetén csakis az egyik szülo kaphatja a gyereket, neki kell felügyelnie a nevelésére. Ilyen esetben joggal merül fel a kérdés, mit tehet a másik szülo, és milyen jogai, illetoleg kötelességei vannak a gyerekkel szemben.A családjogi törvénykönyv eloírásai az irányadóak ebben a kérdéscsoportban. Ennek rendelkezései szerint az a szülo, akihez nem helyeztek nevelés céljából, kapcsolatot tarthat a gyerekével. Ezt a kapcsolattartást nevezzük LÁTHATÁSI jognak. Ebben a kérdésben is létrejöhet egyezség a szülok között, illetoleg ezt a bíróság is megállapíthatja egyezség hiányában.A gyakorlatban számos esetben konfliktus forrása a kapcsolattartás, ugyanis egyes szülok szeretnék kisajátítani maguknak a gyereket.A kapcsolattartás a szülo elévülhetetlen joga és kizárólagos joga. Jóhiszemuen kell gyakorolni, és nem szabad akadályozni ennek a gyakorlását.A láthatási jogot általában idointervallumban állapítják meg, akkor a szülo a gyereket elviheti, és kizárólag az o felügyelete alatt van. A gyereket kötelezoen vissza kell vinni a másik szülohöz.Sok esetben a kapcsolattartást összekötik a tartás fizetésével, illetve nem fizetésével. A ketto nem függ össze. A tartás fizetése az arra kötelezett szülo kötelessége, nem teljesítése esetén megvannak a jogi eszközök, amikkel kikényszerítheto a fizetés. A kapcsolattartás akadályozása viszont alkalomadtán buncselekményt képezhet, ez viszont büntetojogi felelosségre vonással jár.Ilyen esetben mindkét szülonek kell tudnia, hogy mi a teendo, meg kell tenni a jogi lépéseket, és akkor elkerülheto a nagyobb konfrontációi.Itt is minden esetben a józan ész, a norma-litás a legjobb tanácsadó, a GYEREK érdeke a fo szempont.
Nagy Zoltánügyvéd
Megünnepeltük húsvétot. Ki-ki kedve, tehetossége, ráhangoltsága szerint. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a valamikori udvarhelyszéki húsvéti szokásokat, hogy tudjuk felmérni: honnan indult ez az ünnep, és hol tart ma.
Karácsony után legszebb, legkedvesebb családi ünnepünk a húsvét. A pogány idokben az új évet is a természet megújulásakor, tavasszal ünnepelték az emberek szerte a világon. Ilyenkor az élet jelképével, tojással ajándékozták meg egymást. A húsvét tulajdonképpen az osi, pogány újévi ünnepkörnek a ma is meglévo változata, mely a keresztény egyházban a megváltó Jézus Krisztus föltámadásának ünnepe.Modern világunkban sokszor megfeledkezünk ennek az ünnepnek a fontosságáról, pedig sok elemet orizünk az osi szokásokból anélkül, hogy ennek tudatába lennénk. Ezért is tartom fontosnak, hogy járjuk körbe egy kicsit ezt az ünnepkört.A húsvétot megelozo negyven napnyi idoszak a nagyböjt, melyet régen nagyon szigorúan betartottak: nem ettek húst, sem állati eredetu termékeket, csak zöldséget, szárított gyümölcsöt. A böjtben foétel volt a puliszka savanyú káposztával, amit olajjal öntöttek le, emellett halételt, krumplisalátát fogyasztottak. Csak vasárnap ettek húst. Késobb - és ez így van napjainkban is - csak a pénteket tartották (tartják) meg szigorú böjti napként, de akárcsak régen, a nagyböjtben ma sincs esküvo.Tudnunk kell azt is, hogy a húsvét mozgó ünnep: a tavaszi napéjegyenloség utáni holdtöltét követo elso vasárnap húsvét vasárnapja. Az ünnepre való készülodések azonban korábban elkezdodnek: a háziasszonyok kitakarítják a lakást (ilyenkor mindennek ragyognia kell), tojást festenek stb.Az ünnep elso fontos napja a húsvét elotti vasárnap, mely a római egyház elnevezése szerint pálma-vasárnap. E napon volt szokás a pálmaszentelés és a pálmaágas körmenet, amit az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére rendelt el. Nálunk - pálmafa nem lévén - ezt barkával helyettesítették (melynek gyógyító hatást tulajdonítottak), és így alakult ki a barkaszentelés szokása. Ezzel kapcsolatban még ma is él az a szokás, hogy a meg nem szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, a régit pedig nem szabad eldobni, hanem el kell égetni.A virágvasárnapja utáni hetet nevezzük nagyhétnek, melynek elso jelentos napja nagypéntek. Régen ekkor takarították a sírokat is, s egyben ezt a napot szentelték a meghalt rokonokra. Ugyanakkor e napon szokás volt a patakra menni megmártózni, ugyanis aki folyóvízben mosdott, arról úgy tartották, hogy szép és egészséges lesz. Nem véletlen tehát az, hogy régen vízzel locsolták a lányokat, hiszen ennek szépség- és egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Nagyszombaton volt régen a víz- és tuzszentelés is, és e napon festették a tojásokat.Régi - és még ma is élo - szokás a húsvéti bárány megszentelése. A bárány mint az ártatlanság jelképe egyértelmuen Jézussal hozható kapcsolatba, aki az emberek buneiért ártatlanul kereszthalált szenvedett. A bárányhoz ugyancsak sok hiedelem fuzodött. Gondolhatunk itt például arra, hogy a szentelt sonkát gyümölcsfára akasztották, hogy az többet teremjen. Napjainkban is élo szokás az ételszentelés: húst, kalácsot, tojást tesznek kosaraikba az asszonyok, és ez szokott lenni az ünnepi ebéd. A kalácsnak is jelképes szerepe van, ugyanis Jézus - feltámadása után - megjelenve tanítványai elott, megáldotta a kenyeret, és velük együtt evett. A húsvéti szokásokban ennek ellenére a legnagyobb szerepe a tojásnak van, mely - különösen ebben az idoszakban- termékenységi szimbólum: a tavasz, az újjáéledés jelképe, ezért osidok óta szerepel a tavaszi ünnepeken. A század elso felében a tojásokat sok helyen speciális eszközzel "írták meg", melyet írókának hívtak. A festéket házilag állították elo: ehhez már hónapokkal korábban gyujteni kezdték a vöröshagyma héját. A 20. század közepétol a tojásírás hagyományos módszereit új eljárások váltották fel, a színskála is sokat bovült.A húsvéti ünnepkör talán legmozgalmasabb napjának húsvéthétfot tekinthetjük, ugyanis ekkor kerül sor a lányok megöntözésére, locsolására. Régen az öntözés tiszta vízzel történt, késobb ezt a "szagosvíz" váltotta föl, amit az asszonyok maguk foztek. A locsolás sem történhetett akárhogy, szabályai voltak annak is. Ma is élo szokás néhány faluban (pl. Énlaka, Felsosófalva), hogy a fiúk korcsoportok szerint járnak locsolni. Az egyik csoport tagjai azok a gyerekek, akik még nem konfirmáltak, a következo csoportot a konfirmált, de katonaságot még nem végzo fiúk alkotják, az utolsó csapathoz az úgynevezett "vénlegények" tartoznak, akik katonaviseltek, de még notlenek. Városon nem, de néhány faluban él még a hajnalfa- vagy feldíszített fenyoág állításának szokása is. Ezt lányos házakhoz állítják fel a fiúk, akik a fába belevésik saját nevüket. A locsolásért tojással, itallal, süteménnyel kínálták (kínálják) meg a fiúkat. Régen a nagyobb legényeknek nem járt semmiféle ajándék, csak a táncban a lánymosoly. Napjainkban a kisgyerekek kapnak csak ajándékot. Ha már itt tartunk, érdemesnek találom megemlíteni azt is, miért terjedt el a köztudatban a húsvéti nyuszi fogalma. Ma már kevesen tudják, hogy ez egy félreértés miatt honosodott meg nyelvünkben, s ezért a németek a "felelosek", ugyanis egy madárnak, a Hasselhuknak a nevét nyulacskaként értelmezték, s így lett a tapsifüles húsvéti szimbólum.De térjünk vissza néhány olyan szokáshoz, amelyrol sokan nem tudunk, lévén, hogy ezek is foként csak falvakban élnek ma. Egyike ezeknek a "törekezés" vagy "törozés" szokása: a locsoló gyerekek, miután sok-sok tojást összegyujtenek, "törekezni" kezdenek társaikkal, vagyis öszszecsapják a két tojás végét, s akinek a tojása eltöri a másikét, az elnyeri és megeszi az eltörött tojást. Lövétén a dombról gurítják lefele a tojásokat, és az összetörteket megeszik. Vagy ugyancsak a tojáshoz fuzodik a tojásból való jóslás szokása is, melyrol Orbán Balázs így számol be: "A legényeknél megvan a piros tojásból a szereto leány huségére és szerelmére való következtetés; szokásuk, hogy a lányoktól kapott tojásokat elrejtik, ido múltával azokat újból elokeresik, s amely tojás sárga színu és halvány virágúvá lesz, arról azt tartják, hogy az azt adó leány bús gondolatok közt, szerelmi bútól zokogva írta, s következoleg az, aki ot leghuebben, legigazábban szereti: így nem egyszer sietteti a menyegzot a piros tojás elszíntelenedése."Nagyon sok helységben él még napjainkban is a kapulopás szokása. Parajdon például húsvét vasárnapján bál van, amelynek végetérte után a katonaviselt fiúk csoportokba verodve mennek éjjeli zenét adni a lányos házakhoz. Ha a gazda nem engedi be oket, reggelre a legények leszerelik a kaput, és elrejtik a község túlsó felébe. Ha a gazda ezt nem találja meg, borral, pálinkával válthatja ki. A legények a "Nyisd ki, babám, az ajtót" kezdetu énekkel kéreznek be, beérve pedig megtáncoltatják a lányokat, amiért borral, piros tojással kínálják meg oket.Néhány faluban a lányok bokrétát tesznek szeretoik kalapjába, ezzel fejezve ki szerelmüket. Végezetül a határkerülés szokását említem meg. Többször hangsúlyoztam már, hogy a húsvét a megújulás ünnepe. Nem véletlen, hogy éppen ebben az idoszakban imádkoztak az emberek a jó termésért, nézték meg a vetést, tisztították meg a kutakat. Ezt a hagyományt máig megorizték. Udvarhelyen 1948-ig minden évben volt határkerülés, 1990-tol pedig ismét felelevenítették ezt az osi szokásra. A húsvéti határkerülok idén is a Jézus- szíve kápolnától indultak, sorra járva a város keresztjeit.A húsvéti ünnephez kapcsolódó szokások sorát lehetne még folytatni, de talán a fentebb felsoroltakat nevezhetjük a legelterjedtebbeknek. A termékenység-varázslásba, bajelhárításba vetett hit napjainkban elhalványult, talán ma már nincs is olyan lány, aki a húsvéti tojás mágiájával akarná magához láncolni szíve választottját, de az bizonyos, hogy vidékünk sok elemet megorzött a hagyományokból, az osi szokásokból.
Kovács Ágnes
Az olasz színház fejlodését az különbözteti meg a többi nagy európai nemzet színházától, hogy folytonosan megújulva olyan mufajokat, áramlatokat indít el, amelyek szinte születésük pillanatában átlépik Itália határait, s az egyetemes európai fejlodés részeivé válnak. A XVIII. század végéig az olasz színház története egyben az európai színház története is."A tanulás virul, a szellemek összecsapnak, micsoda gyönyöruség az élet!" - Ulrich von Hutten mondata akár az egész reneszánsz korszak mottójának is tekintheto. Mielott nekikezdenénk a színház e koron belüli szerepének, szóljunk néhány szót a reneszánszról, melynek legfobb jellemvonása az evilági irányultság volt, ahol Isten birodalma mindinkább az emberen belülre tevodött át. Az emberek már nem érték be a túlvilági vigasszal, boldogság utáni vágyuknak a mindenkori jelenben kerestek kiteljesedést. Amíg a középkorban az ismeretlentol való borzongás uralta az embereket, a reneszánsz korában e borzongás örömteli ámulattá változott, a homályos messzeségbe húzódó most elérhetové vált. E kor földrajz és szellem tekintetében egyaránt a felfedezések kora volt. Felderítették a föld országait és tengereit, Kopernikusz elvitatta a földtol a világegyetem központi helyét, a statikus világképet felváltotta a dinamikus élni akarás, az örök keletkezés filozófiája. Az egyes ember legfobb élménye önmaga lett, önmagát figyelte meg, önmagát elemezte, és ez a folyamat természetesen a muvésze szemléletében is tükrözodött. Míg a középkor muvésze csak eszköznek tartotta magát, a reneszánsz muvész öntörvényu alkotó szubjektívumot látott magában. A "szépség" eszménye az egész valamennyi összetevojének logikus egybehangoltsága, a számszeruen is kifejezheto harmónia, az alkotás kiszámítható ritmusa volt.A színjátszás terén is alapveto fordulat ment végbe, az egymásmellettiség helyébe az egymásutániság lépett. A középkori nézot egy út stációin vezették végig, míg a reneszánszban a közönség egy helyen maradt és a cselekmény vonult el elotte. Ez az elv uralkodik mind a mai napig. A fiktív és a valódi világ elválasztásából született meg az illúzió igénye, amely az egész újkori színházat meghatározóan áthatotta. A XV. század végén újították fel eloször Plautus egyik komédiáját és az újkor elso tragédia-eloadását, Seneca Phadráját.A XVI. század elején honosodott meg az a szokás, hogy a jeleneteket már nem egymás mellé, hanem egymás után sorakoztatták fel. Az ókori drámákat egyre gyakrabban játszották olasz fordításban, és innen már csak egy lépés volt, hogy mintájukra korabeli drámák is szülessenek. G. Trissino Sofonisba címu muvét tartják az elso olasz reneszánsz tragédiának, melyben betartották ugyan a görög hagyományokat, de cselekménye már a római történelembol ihletodött. A tragédiánál sokkal jelentosebb volt a reneszánsz olasz vígjátéka, amelyet "commedia erudita"-nak, azaz tudós komédiának neveztek. Még egyházfejedelmek is megpróbálkoztak e vidám mufajjal, mint II. Piusz pápa, vagy Ribbiena bíboros. Azoknak a szabályoknak a betartásával írták, amelyeket az iskolában olvasott, vagy udvarokban játszott latin darabokban találtak. Az antik példára jellemzo szereplok - apák és anyák, fiaik, cselszövo szolgák és élosködok, dajkák, hetvenkedo katonák, prostituáltak, kerítonok és szakácsok - mellett újabb figurák jelentek meg a hagyományos regénybol, illetve a korabeli társadalomból - mint vidám, fiatal feleség, a humanista fontoskodó vagy a sarlatán varázsló alkimista. A commedia erudita a maga utolsó csúcspontját Giordano Brunónak, az eretnekként máglyára küldött teológusnak és filozófusnak a Gyertyaönto címu drámájában érte el. A reneszánsz dráma harmadik mufaja a pásztorjáték. Menekülési vágy ez a szüntelen politikai és gazdasági hatalmi harcok világából az idillivé stilizált természetbe és nem utolsósorban A. Ingegneri rendezo megjegyzése szerint "eloadása nem költséges". A Tasso, A minta címu pásztorjáték alapelve: "mindent szabad, ami jólesik", ellentétben B. Guarini "Huséges pásztor"-ával, ahol "azt szabad, ami illik". Lope de Vega, Shakespeare és Moliére életmuve olasz elozmények nélkül aligha képzelheto el, mégis a színészi játék, a színpadtechnika és a zenés mufajok területén három századon át olasz volt a mérték.A látványosság fokozására alkalmazták a technikai ötleteket, szerkezeteket, amelyek egyik leghatásosabb eleme a többnyire rejtett szerkezetekkel történo felemelkedés vagy leereszkedés volt. A triomfóknak - az egyházi menetekbol kialakult különbözo felvonulásoknak - csak közvetve volt színházi funkciója, és ennek a rendezésében a firenzeiek voltak a legjáratosabbak. Antik gyozelmi meneteket különösen farsangkor, de egyéb ünnepélyes világi alkalmakkor is mutattak be. A komikusok és mitológiai maszkok mellett szerepeltek a megbilincselt királyok, ókori jelmezekbe öltöztetett államhivatalnokok, éneklo jelmezesekkel és gyozelmi jelvényekkel megrakott kocsik. A kor jellemzo és fontos dramaturgiai következménye volt a jelmez- és az álarcviselés szabadsága. Elsosorban ez a magyarázata annak, hogy a reneszánsz komédia oly nagy mértékben alkalmazza az álöltözeteket, személycseréket. (IV. Sixtus pápa Rómában maga is közéjük vegyült.) De a triomfók mellett az allegorikus menyegzoi játékok is változatos és pompás színjáték-szeru ünneplések voltak az antik mitológia alakjainak szerepeltetésével. Milánóban a Sforzák udvarában gyakoriak voltak a pompás, nagy apparátust igénylo alkalmi játékok. Kivitelezésük színvonalára nézve elég tudni, hogy a technikai megoldásokat és kosztümöket Leonardo da Vinci tervezte. E korban az antikvitás iránti lelkesedés odáig ment, hogy nemcsak Terentiuszt és Plautust játszották latinul, hanem Arisztophaneszt is görögül. A világi színjátszás iránti igény viszont jóval szélesebb köru volt, semhogy fejlodése csak a latinul vagy görögül tudók szuk rétegére korlátozódott volna. Hamarosan megszülettek az elso Plautus- fordítások, de az eredetihez szolgai módon ragaszkodó fordítások nem értek el komoly és tartós sikereket.Így született meg a nemzeti nyelvu dráma, a színpadtechnika és színházépítés máig is érvényes felfogása, amely az olasz városokat a reneszánsz Európa legfontosabb színházi centrumává avatta. Velencét liberális légköre, nemzetközi forgalmú nagyváros jellege tette fontos színházi központtá, Ferrarát egy muvészkedvelo uralkodó család, az Esték, akik kifinomult ízléssel irányították az udvari színház életét, és igen sok részlettel személyesen is foglalkoztak.Az eloadásokon az elokeloségeken kívül a város népe is részt vehetett.
(grafika: Schrammel Imre)
A muvelodés oldalt szerkeszti:Zsidó Ferenc
Találj ki egy hangzatos címet, pl. ezt: Boldog Jövonkért, ne zavarjon, hogy "tudományos szocializmusos" a hangulat töltete, a mai neo-naivák részben ugyanazok, részben szuz lelku fertozendok, beetetni sem kell oket, hirdess irodalmi pályázatot ilyen izék, barátság, szeretet, szerelem, humor témában, aztán egy svédcsavarral írd oda: nevezési díj ennyi meg ennyi, mondjuk 500 forint, 10 dollár, 15 német márka, százezer lej, ötmilliárd hrivnya. Legyen egy számlaszámod, amelyre a halhatatlanság e szent balgái postázzák a pénzt, legyen egy postafiók, ahová elküldik "versenymunkáikat", novellát, egy és/vagy két verset. Terjedelmi megkötés nincs, elvégre úgysem fogod elolvasni, a papírért pedig megint jó pénzt adnak; kizárólag géppel írott szövegeket várj, erre a sok cirkalomra azért van szükség, nehogy már gyanút fogjon a gyanútlanok tömkelege. Adj beküldési határidot, ez olyan legyen, hogy maximum három hét alatt még éppen megírhassa élete opuszát az eltájolt grafomán, a pénzt amúgyis összekaparja, akkor is, ha garast rabolni kényszerül, mert a dicsvágynál nincs erosebb szenvedély széles e világon.Továbbá helyezd kilátásba, hogy nyerhet Pentium számítógépet (I. díj), hutoládát (II. díj), hutoszekrényt (III. díj), négy színes tévét (dicséretek) és mindhez oklevelet is, melyben tanúsítod (alapítványod nevében), hogy az illetok igenis koszorús költok, bejegyzett írók, törzskönyvezett alkotók, körforgalmi muvészek.A díjazás ekkor meg ekkor lesz, itt és itt. Mondjuk Budapesten, a Mucsarnokban, de lehet Ópusztaszeren is, esetleg Rigómezon vagy Kerlésen.Utóbbi ketto esetében kempingsátor biztosítva.Aztán elillansz a summával (a nevezési díjjal), mint az ido.Ez a trükk muveltebb államokban méltányosan muködik. Meghirdetsz valamit, kérsz valamit (25%-ot), lesz belole valami. Ha nem, akkor az a horgot bekapó hal kockázata. A tied csellengo csellenzserként pedig az adóhivatal.(Széfestol.)Vállalkozz, barátom.
Szonda Szabolcs:
Pali gördült lassan, és merengett:o megy a busszal, vagy az viszi ot?Ha pénzt költ, mily parancsnak enged,s ha versel, üríti a hócipot?Aztán rájött: ilyen kérdésekenrágódni kár, csupán dore tét.Az ido telik, a jármu nem pihen -jobb, ha figyel: kérik a bérletét.
Pali így szól: Peti félrenéz,amikor figyeli, amit lát.Témát választani nem nehéz,mégis, mintha unná a dumát.Nyugalmát feladja és szétnéz:írását ugyan hová küldje?Figyeli: mért vackor és mért méz,ki kicsoda, s zeng-e még kürtje?Megdicséri, majd összeszidja,esetleg kötözködik vele.Ha nincs semmi, o akkor is szítja,a problémába így rúg bele:odakúszik és jól megmondja.
Reggel kiviszi a szemetet.Takarít, emeli az asztalt:simuljon a szonyeg. Nem lehettagadni: mozgásban tapasztalt,néha nyikorgatja az ágyat,megtörténik, álma nyugtalan.Amikor a tornában elbágyad,sportlappal lazít, ha kedve van.Távirányítóval kezében,söröket emelget serényen.
Pali kirándult, látva a ficamot
Míg szél nyargal a Hortobágyon,turistacsoportok özönlik el.Pali felsóhajt: én szépre vágyom,de az árusokat kerülnöm kell,mert a fejlodo divat porában,ahol széttörik a cserépmalac,meggondolkozni mindig korán van:az ízlés köddé lesz, a giccs marad.
Megkérdi: melyik markából kérem?Nyújtja felém, és mindketto üres.A bizalomért grimasz a bérem.Ki rászedi Ebut, hu, de ügyes!Azt mondja: dolgozzak dicsoségért,s a közösség nekem szobrot állít!Megelégeltem. E hangnem rég sért.Ebut mellozöm. Lábujjtól állig.
Amíg ezt írom, a technika beszél,a gépek csipognak és csörögnek,ventillátor pörög, onnan fúj a szél,interneten üzen rög a rögnek.Bár természetanya tán megorrol:eljöhet az, hogy reggel megnézzükéjszakai álmunk - videóról.
Azt mondja Ebu: te komám, Pali,kinek rendes helye a nappalikéne legyen, mégse ott talállak,mért dolgozol annyit, mint az állat?Megfelelnék neki, de nincs szavam.Belátom: Ebunak igaza van.
Néha Palika enyhén elfárad,s arra gondol, hogy itt a hétvége.Szünetel, nem építi a várat,hisz az szinte magától jön létre.Pali most pihen, de jár a szája;hiszi: sokan kíváncsian nézik,mit talált meg, azt mire használja,mert, lám, eljut vackortól a mézig.