Az elôválasztás üzenetének mond ellent az udvarhelyi gyakorlat
Az országos RMDSZ idei ötlete az eloválasztásokkal kapcsolatban önmagában jó, de mint mindenben, itt is sokat számít a kivitelezés, hiszen ha szabályok vannak, akkor azokat meg is lehet kerülni, illetve minden szabályzatnak vannak kiskapui is. Míg vannak olyan települések, ahol az eloválasztást tényleg a közösség jelöltjeinek megmérettetésére használták, sajnos, vannak olyan szervezetek is, ahol visszaéltek vagy megpróbálnak visszaélni vele. Nem mondhatnánk, hogy Székelyudvarhely ezek sorába tartozik, ha nem ismernénk a szombati jelölo küldöttgyulés eredményeit, ami több kérdést is felvet. Elsoként a legitimitás kérdését azaz, kié az elodöntési vagy szelekciós jog? Milyen szerepe van a helyi RMDSZ szervezet különbözo testületeinek, melyben ugyanazok a nevek és személyek ismétlodnek? Persze, igaz, hogy az RMDSZ-körzetek is több személy jelöltek önkormányzati tisztségbe, de például az RMDSZ-választmány fenntartotta magának a jogot ahhoz, hogy o is jelöljön. És kiket jelöltek? Önmagukat. Olyan ez, mint egy nagy család, az eloválasztások udvarhelyi értelmezése szerint az RMDSZ testületeinek tagjai mindenképpen részesülnek az üdvözíto jelöltségben. Ha nem a "nép" (értsd, RMDSZ tagság!) jelöli oket semmi baj, jelölik ok önmagukat úgy, hogy még az "önjelölt" minosítést is elhagyják neveik mögül. Ez a címkézés ugyanis csak azoknak jár, akik önszántukból gondolták úgy, megpróbálnak ok is felkerülni az RMDSZ eloválasztási listájára, mint jelölt. Vegyük csak sorba: Antal István helyi RMDSZ-elnök - jelölt, Bunta Levente, szenátori irodavezeto, önkormányzati alelnök - jelölt, Sófalvi László, helyi ügyvezeto elnök - jelölt, Ladányi László Zsolt, alelnök - jelölt, Benedek Csaba, széki ügyvezeto elnök - jelölt, s a választmányi tagok szinte kivétel nélkül jelöltek. Tehát, ki nem jelölt csupán? A titkárnok, egyelore.A polgármester-jelölés kérdése még érdekesebb. Ha abból indulunk ki, hogy az eredeti szándék az eloválasztásokkal az volt, hogy az ún. belso megmérettetést lehetové tegye, Székelyudvarhely esetében ez is másként alakult. Egyetlen jelölt van Antal István személyében. Megmérettetés ez? Úgy sakkozni a polgármester-jelöltekkel, hogy végül csak egyetlen jelölt maradjon? És kíváncsian lehet azt is várni, hogy a bizalmi szavazást megkockáztatja-e az egyetlen jelölt, az alternatíva nélküli? Hiszen van még mód bizalmi szavazást kérni, ha Antal István neve mellett az eloválasztási listán két szó áll majd: IGEN, akarom vagy NEM, nem akarom.
szôke
Tolünk maguknak! Így kezelik a közpénzt ezen ínséges idokben az RMDSZ képviseloi és szenátorai is. Mert nem túl vehemensen tiltakoztak ott a parlamentben honatyáink, amikor saját zsebüket újabb nettó négy millió lejjel töltötték fel. Azt a kiskésit! Mert kinyílik a zsebemben a bicsak, ha azokra a szólamokra gondolok, melyekben okelméék azt hirdetik: lesz még jobb nekünk is. Francokat! Ha rajtuk múlik, mi nem sokat nyerünk, legalábbis zsebbe...De, lehet némi igazuk is, hiszen az is megtörténhet, hogy csak én gondolok azokra a szép idokre, amikor még a magyar politikusnak volt önérzete. Dehát, változnak az idok, kinek több, kinek kevesebb jár, és nehogy már egyenloségjelet tennénk a kisnyugdíjasok és a képviselok közé, különben is, az mindig másodlagos, hogy a polgár, az az egyszeru, mibol és hogyan él.
SZÔKE László
...ennek ellenére, Székelyudvarhely polgárai bizakodóbbak az országos átlagnál
A kérdoívben szereplo kérdések az életszínvonalra, a politikai meggyozodésre és politikai szocializációra, a városvezetésre, a gazdasági helyzetre és a társadalmi helyzetre vonatkoztak többek között.
Az ország haladásával kapcsolatosan sokkal bizalmatlanabbul vélekednek a székelyudvarhelyiek, mint saját településükrol. A megkérdezettek 17,7 százaléka állítja csak, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok, míg Udvarhely esetében 38,4 százalékban állítják ugyanezt. Érdekes, hogy a nok pesszimistábbak, mint a férfiak. A férfiak bizakodóbbak a haladás irányának szempontjából.
Mire elégséges a havi jövedelme?
A mellékelt ábra is mutatja, hogy Székelyudvarhely lakosainak havi jövedelme mire elégséges. A megkérdezettek 13,8%-a anyagi segítségre szorul, több mint fele (51,8%) azt válaszolta, hogy jövedelmüket kizárólag élelemre és rezsire költik, és alig több mint egyötödük (23,2%) vásárolhat csak egyéb, olcsó termékeket. Összesen 14 százalékra teheto azoknak a részaránya, akik nem panaszkodnak, tehát nincsen megélhetési gondja, illetve jövedelmük minden igényüket kielégíti.Az életszínvonal negatív megítélése ellenére a székelyudvarhelyi lakosok optimisták. Miközben a megkérdezettek 60,2 százaléka rosszabbul vagy sokkal rosszabbul él az elozo évhez képest, addig csak 34% ítéli úgy meg, hogy egy év múlva rosszabbul fog élni. Az elozo évhez viszonyítva 8,9% nyilatkozta azt, hogy most jobban él. A jövo elképzelésének tekintetében 25,9 százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy képzelik, hogy egy év múlva jobban fognak élni.
Hogyan minosíti gazdasági szempontból a város vezetését?
Az önkormányzat tevékenységének gazdasági megítélése pozitív. A megkérdezettek legnagyobb arányban azzal a kijelentéssel értenek egyet, hogy az önkormányzat támogatja a magánvállalkozókat (32,9%), és csupán 9,9 százalékuk gondolja azt, hogy az önkormányzati intézkedések akadályozzák a vállalkozók terveit, elképzeléseit.Arra a kérdésre, hogy milyen területen vett észre fejlodést az utóbbi három évben, a megkérdezettek 24,3 százaléka a közvilágítást említette meg, ezt követi a 17,7%-ban említett városrendezés, amely magába foglalja a középületek renoválását, a városközpont átrendezését, a parkosítást. A kultúra területén való fejlodés legnagyobb arányban a színház alapítására vonatkozik.
Ami az országos, illetve a helyi RMDSZ tevékenységét illeti, Székelyudvarhely lakosságának nagymértékben különbözik a megítélése. Az országos szervezet munkájával a megkérdezettek 34%-a elégedett, míg a helyi RMDSZ esetében ez az arány 28,5%. Ennek függvényében az RMDSZ tevékenységével elégedetlen személyek aránya országos szinten 12,4%, helyi szinten viszont jóval nagyobb, 17,7 százalék. Az intézményekbe vetett bizalom szerint az országos szervezet megítélése jobb, mint a helyi szervezeté. Az országos RMDSZ-ben a megkérdezettek 20,3 %-a nem bízik, helyi szinten viszont 26,2 százalék bizalmatlan.
Ön kire szavazna polgármesterként?
Ha jövo vasárnap lennének a választások, a megkérdezettek 73,4%-a elmenni szavazni, ami jóval magasabb, mint az 1996-os részvételi arány (60%). A megkérdezettek polgármester-választási opciója a következo lenne: megválasztandó jelöltként 75%-ban a jelenlegi polgármestert, Szász Jenot jelölte meg. A többi jelöltként szóba kerülo személy messze lemarad (Antal István - 7,8%.)Figyelembe véve, hogy a felmérés idopontjában csak potenciális jelöltekrol lehetett beszélni, és a sajtóban nem indult a burkolt kampány, elmondható, hogy a választói magatartás a folytonosság jegyében nyilvánul meg, a szavazópolgár hajlamos arra a személyre (jelen esetben Szász Jenore) voksolni, aki már betölti az illeto tisztséget.
*A budapesti Jelenkutató Intézet Magyarország több településen végez közvélemény- kutatást. Az összehasonlítás céljából egy erdélyi város is bekerült a programba, és a választás Székelyudvarhelyre esett.A felmérés terepmunka-részét a Székelyudvarhelyért Alapítvány végezte, a standard-kritérium szerint kiválasztott és kiképzett kérdezobiztosokkal. A kutatás vezetésével a megrendelo Dénes Attila szociológust bízta meg.A felmérés eredményeit egy 812 székelyudvarhelyi lakosból álló minta szolgáltatja, akiket véletlenszeruen választottak ki. A minta +/-3 hibaszázalékos pontossággal reprezentálja Székelyudvarhely lakosait. A minta nem, életkor és lakhely szerint reprezentatív.
Az embernek néha megáll az esze. Ez történt a párhuzamos közvélemény-kutatások egyideju eredményhirdetése kapcsán is. Az egyiket a Jelenkutató Intézet Magyarország megbízásából a Székelyudvarhelyért Alapítvány avégezte, másikat a Max Weber Társadalomtudományi Kutatócsoport az udvarhelyszéki RMDSZ megbízásából. Az elso szerint Szász Jeno vezet Antal Istvánnal szemben, a másik eredményei szerint éppen fordítva: Antal István vezet Szász Jeno elott. Egy kis logikai fejtörovel kijelentheto, hogy nem lehet igaz mind a ketto. Tehát vagy hamis mind a ketto, vagy az egyik igaz, a másik pedig hamis. De melyik ez, és melyik az?Íme a bizonyítási kísérlet. Az RMDSZ pénteki sajtótájékoztatójánn kiderül, hogy közvélemény-kutatást rendelt az udvarhelyszéki RMDSZ is. Erre a Székelyudvarhelyért Alapítvány megsürgeti a már begyujtött adatok feldolgozását, és összeállítja a médiának szánt anyagot, melyet kivétel nélkül megkap minden városunkban muködo médium, tehát az udvarhelyszéki RMDSZ elnökéhez (Verestóy szenátorhoz) közelálló média is (Digitál 3 Televízió, STAR Rádió, valamint Udvarhelyi Híradó). A hétfon 11 órakor lezajlott sajtótájékoztatót követoen, a STAR Rádió még mindig csak az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit ismerteti, míg a Príma Rádió a Székelyudvarhelyért Alapítvány közvélemény-kutatásának eredményeit közli. A STAR Rádió mélyen hallgat ez utóbbiról, míg a Príma Rádiónak, de az UdvarhelySzéknek sincs tudomása az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeirol. Nem is lehet, mert végleges adatok nincsenek, hiszen amíg a STAR Rádió az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás (Antalnak rendkívül kedvezo) eredményeit ismerteti, a Max Weber Társadalomtudományi Kutatócsoport kérdezobiztosai közül legalább egy úton van kérdoívével együtt: éppen Elekes Gyula, a Muvelodési Ház igazgatójának édesanyját gyomrozza kérdéseivel! Kézenfekvo a következtetés: azonnal semlegesíteni kívánták a Jelenkutató Intézet Magyarország közvélemény- kutatásának eredményeit akár azt a kockázatot is vállalva, hogy mindkét, azaz saját kutatási eredményeit is megkérdojelezi ezzel az RMDSZ.Tehát, melyik közvélemény- kutatatás eredménye hamis, és melyiké igaz? Én tudom a választ, de nem mondom meg...
SZÔKE László
Március 18. és 27. között az RMDSZ munkacsoportja kérdoíves közvélemény-kutatást végzett a romániai magyar lakosok körében. A megkérdezett 1174 személyt szociológiai szakkövetelmény szerint választották ki az ország 69 településébol.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ pénteki sajtótájékoztatóján Asztalos Ferenc parlamenti képviselo elmondta: a kérdoívek összesítése során kiderült, hogy a romániai közember számára prioritás szempontjából a mindennapi egzisztenciális gondok jelentik a legnagyobb problémát. A lakosságot foglalkoztató gondok között elso helyen a munkanélküliség szerepel, ezt követi a folyamatos infláció, az életszínvonal csökkenése, a korrupció, a magas adó, továbbá az önálló magyar egyetem hiánya, a helyi autonómia, Székelyföld területi autonómiájának hiánya. A kérdoív azon felszólítására, hogy nevezzen meg három olyan romániai magyar politikust, akiben megbízik, összesen 17 politikust neveztek meg. A bizalmi lista élén Frunda György áll (a megkérdezettek több mint 50%-a voksolt rá), ot követi Markó Béla és Tokés László. Bizalmat szavaztak továbbá Eckstein Kovács Péter, kisebbségügyi miniszternek, illetve Köto József államtitkárnak.
Folyó év április 15-én a Székelyudvarhely Városi RMDSZ a következo napirendi pontokat megvitatva megtartotta közgyulését:I. A Választmány jelentése1. Tájékoztató a tisztújítás óta eltelt idoszak tevékenységérol2. Pénzügyi beszámoló3. Beszámoló a körzeti jelölo gyulések megttartásáról4. Jelentésa városi tanácsosok tevékenységének kiértékelésérol5. Hozzászólások6. A beszámolók elfogadásaII. A városi tanácsos és polgármester jelöltek bemutatása, bemutatkozásaIII. Megyei tanácsosok jelölésének szabályozásaIV. Az eloválasztás technikai részleteinek ismertetése, elfogadásaV. Az eloválasztási listák sorrendjének összeállítása sorsolással.A közgyulésen jelen volt 69 küldöttbol 55, amely 80%-os részvételi aránynak felel meg.A közgyulés jóváhagyta az elhangzott beszámolókat, valamint a városi tanácsosok tevékenységének kiértékelésérol szóló választmányi határozatot az alábbiak szerint:HatározatA Székelyudvarhely Városi RMDSZ Választmánya f. é. április 14-i ülésén az SZKT 1999. december 4-i "A helyhatósági választások elokészítésének szabályozásáról" szóló határozata értelmében kiértékelte a városi tanácsosok és alpolgármester tevékenységét.A személyre szóló titkos szavazás eredménye a következo:
Név igen nemAmbrus József 4 10Balázs Piroska 12 2Bálint Miklós 8 6Bodó Géza 7 7Bondor István 10 4Bunta Levente 13 1Iszlai József 11 3Simó Ferenc 3 11Sófalvi László 11 3Szilágyi Edit 2 12Zepeczáner Jeno 1 13Dombi Dezso - független tanácsos 11 3Szocs Gazdi János - független tanácsos 8 6
A Választmány hét tanácsos és az alpolgármester tevékenységét elfogadta, négy tanácsos tevékenységét elutasította, egy tanácsos esetében az igen és nem szavazatok száma egyenlo volt.Az SZKT-nak a helyhatósági választások elokészítésérol és lebonyolításáról szóló határozata 2. fejezet 2. cikkelye értelmében a kiértékelésen részt vehettek azon tanácsosok is, akik az elozo mandátumukat függetlenként szerezték, de az idei választáson RMDSZ jelöltként szeretnének indulni. Ennek értelmében a kiértékelésen részt vettek Dombi Dezso és Szocs Gazdi János független tanácsosok is.A választmányi kiértékelésen nem jelentek meg Szilágyi Edit, Simó Ferenc és Zepeczáner Jeno tanácsosok. Az Operatív Tanács 2000/1-es számú határozata értelmében "azok a volt tanácsosok és polgármesterek, akiknek a tevékenységi beszámolóját a kiértékelo testület nem fogadta el, csak akkor kerülhetnek rá az eloválasztási listára, ha megfelelnek a helyi szervezet által megállapított bovített kritérium rendszernek."A jelöltek bemutatkozása során Dombi Dezso bejelentette, hogy nem fogadja el a polgármester jelöltséget. Borbáth István a közgyulés tudomására hozta, hogy visszalép a jelöltségtol Antal István javára. Az így kialakult helyzetben az Opertaív Tanács 2000/3-as számú határozata értelmében, amely kimondja, hogy "amennyiben egyetlen jelölt marad a versenyben az RMDSZ eloválasztási listáján, ott a helyi szervezeteknek nem szükséges az eloválasztásokon a polgármesterjelölt személyérol is szavaztatnia. Ebben az esetben viszont a helyi döntéshozó testületnek meg kell erosítenie a polgármesterjelölt személyét." A közgyulés az Operatív Tanács fenti határozata értelmében 53 szavazattal és 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül megerosítette Antal István jelöltségét a polgármesteri tisztségre.A közgyulés tudomásul vette a megyei tanácsosoknak a széki választmány általi kiértékelését a következok szerint:A megyei tanácsosok jelölésére vonatkozóan a közgyulés úgy döntött, hogy a megyei tanácsos- jelöltek rangsorolása is az eloválasztás keretében történjen.A közgyulés megválasztotta a 9 tagú városi eloválasztási bizottságot, elfogadta az eloválasztás lebonyolításának technikai részleteit és sorshúzással összeállította az eloválasztási jelöltlistán szereplo jelöltek sorrendjét a következok szerint:
Név Igen NemKolumbán Gábor 15 8Bartók Sándor 11 12Király László 15 8Kinda László 20 3
Városi tanácsos-jelöltek:1. Felszeghy Lóránt; 2. Orbán Sándor; 3. Gyöngyössy Judith; 4. Balázs Piroska; 5. Kelemen F. Dénes; 6. Dobai Tibor; 7. Csáki Jeno; 8. Szocs Gazdi János; 9. Marossy Andorás Lajos; 10. Ma-gyari Dénes; 11. Geréb Ignác; 12. Dombi Dezso; 13. Ványolós István; 14. Bálint Miklós; 15. Gyorfi Albert; 16. Bondor István; 17. Grünstein Tibor; 18. Incze Zoltán; 19. Sófalvi László; 20. Ladányi László; 21. Iszlai József; 22. Simon Károly; 23. Bölöni Piroska; 24. Albert András; 25. Bodó Géza; 26. Borbáth István; 27. Mihály Imre; 28. Bunta Le-vente; 29. Szálasy Ferenc; 30. Kacsó Éva; 31. Péter Pál; 32. Andorkó János; 33. Baloga Sándor. Megyei tanácsos-jelöltek:1. Kolumbán Gábor; 2. Lorincz György; 3. Benedek Árpád Csaba; 4. Bunta Levente; 5. Fodor György; 6. Bartók Sándor; 7. Haáz Sándor; 8. Sófalvi László
Sófalvi LászlóügyvezetôSzékelyudvarhely, 2000. április 15.
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény-vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
Nagy László Ferenc Mihály József Péter Ákos és Izabella Katalin Leóna vagyok, Önök a Repeta 3 televízió híradóját látják.A megyében, de különben országszerte is elkezdodtek az útburkolatok gödreinek betömése úgynevezett hidegaszfaltozási eljárással. Az Üknyéd, Ivó, Csajágaröcsöge és Csíkszereda közti versengésben a megyeszékhely vezet a lakosság nagy örömére. Szerkesztoségünk csak azt nem érti, ezért még keresi a választ a városlakók érdekében, egyedül Udvarhelyen az egész Kárpát-medencében hogy nem kezdtek neki a foltozásnak azonnal, ahogy beköszöntött a csillagászati tavasz elso napja, mindjárt nulla órakor. A kérdésre még visszatérünk.Érthetetlen a városi önkormányzat álláspontja a strand muködtetését illetoen. Hogy nem is támogatja a bérlonek haszon- és vagyonbekebelezo törekvéseit, amikor arra a közérdek szolgálásával igencsak rádolgozott már a 80- as években, különösen az évtized vége felé. Az általa kezdeményezo per igenis helyénvaló, hisz a vezeto-testület és a polgármester összelopta a strandon saját beruházásait. Mégiscsak felháborító, hogy az ne kerüljön valamiképpen a bérlo tulajdonába.Szerkesztoségünk szolidarizál a bérlovel, az esélyegyenloség szellemében még máskor is meghívja ot, de csak ot, a Híradó musorába.Üres volt a városháza díszterme az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának országos konferenciáján, nem csoda, ha az egyedül résztvevo Tokés László elszundított unalmában — amint az képünkön is látható.Az RMDSZ városi szervezetének indítványozására május 1-jei hatállyal életbe lép az elkobzott ingatlanok (államosított házak stb.) visszaadását szabályzó törvény. A megrongált vagy lebontott épületekre méltányos kártérítést fizet az állam.Az RMDSZ városi és széki szervezete elnökségének kezdeményezésére a választási kampány idejére leállítják a privatizációt Romániában, mert az egyik brüsszeli napilap felröppentette a hírt: az évtized legnagyobb rablását a volt kommunista blokkban a magánosítás jelentette.Munkatársaink fáradságos utánajárása nyomán kiderült: a független kábeltévé havi díja kevesebb, mint az egy családra eso helyi adó átlag havi összege. Amíg a 72 ezer lejes tévédíjhoz senkinek semmi köze, addig a 80 ezer lej felhasználása nem titok: közvilágítás, köztisztaság, oktatási, egészségügyi, muvelodési intézmények stb., egyszóval az egész város üzemeltetése. De ugyebár a 72 mégiscsak kevesebb, mint a 80!
Ügyeletes hírszerkesztô:Várhelyi Ferenc
Mégiscsak téved, aki a sajtó megosztottságáról beszél. Itt a jó példa: addig biztattam a Mérföldko 2000 szerkesztoit, míg végre sikerült egy jó adást is összehozniuk.A kölcsönösség és a jóérzés is kötelez: én elfogadom azt, amiben nekik van igazuk.Itt, ezeken a hasábokon a túlfutött indulatok idonként átcsaptak személyeskedésbe, ami valószínuleg az érintetteken túl az olvasók érzékenységét is sértette. Sajnálom, ha megbántottam oket és elnézést kérek azoktól, akiket esetleg megsértettem.Remélem - és ezért a fent említett szerkesztoknek tartozom ismét köszönettel -, hogy az o reklámjuknak köszönhetoen sokkal több olvasó kíváncsi az írásaimra. Így az érintetteknek megfelelo elégtételt jelent a bocsánatkérésem.Természetesen nem is gondoltam soha, hogy egy vidéki kislány hatékonyan veheti fel a versenyt a nagypolitika emloin nevelkedett újságíróval. Egyszeruen csak véleményem volt és - bocsánat - errol még akkor sem vagyok hajlandó lemondani, ha idonként a hangom karcosra is sikeredett.Visszatérve a profi kollégákra, mindezidáig jobban érdekelte oket a nevem és a nemem, mint az, amirol írtam. Pontosabban csak az érdekelte, a véleményem, az nem. Pedig ok nem személyeskednek. Ok állítólag egy szép, tiszta, egyenes musort készítenek. A közpénzek elköltésérol, mondják.Vegyük sorba: Kövér László elmaradt látogatása természetesen közpénzügy, a Reform Tömörülés kongresszusa szintúgy. A polgármester nem a saját nevében osztogatná a takarékos égoket, hanem az adományozókat várja (nagy hiba a részérol, hiszen kampány van, és megint nincs rajta sapka), de hogy ez is közpénzügy, az most már biztos. A Bunta tanácsos úr hiúságán esett csorbát szintén a közpénzek felhasználásáról szóló pártatlan és objektív és nem személyeskedo musornak kell profi módon kiköszörülnie. (Ha volt egy ötlete a Budvár Szociális Központtal kapcsolatban, akkor igazán megérdemelne ott legalább egy márványtáblát. Errol szól a musor. Arról nem szól, hogy van szociális központ, hogy valakik kemény munkával létrehozták. A Bunta úr ötletét megdicsérik, a munkát viszont nem tartják érdemnek, ugyanis a munkához Bunta úrnak semmi köze. Az érdemeket nálunkfele profi újságírók így osztogatják profi módon még profibb musorokban.)Én, vidéki kislány, legalább arról beszélek, amit gondolok. Nem tudom ilyen kifinomult formában eladni közpénzügyek címén a Bunta úr ötleteit, ápolgatni a hiúságát, dicsérni a magát RMDSZ-nek beállító klikk nyomulását. Pedig tanulnom kéne az elegáns mellébeszéléssel eltakart durva csúsztatások módszerét. Annyi jó példa kínálkozik arra, hogyan is kell csinálni. Itt van például a nyakunkon az egypárti választás, amit az elegancia kedvéért elonek hívnak. Kíváncsian vártam, hogy ugyanannak a pártnak a nevében vajon milyen alternatívát tudnak kínálni nekem a jelöltek? Emlékeznek, akik ezelott tízegynéhány évvel is szavazhattak már, hogy milyen érdekes volt, amikor az élcsapat párt vezetoi saját magukat állították a választási listára és utána mindenki rájuk szavazott. Ha más nem kerülhet a listára, akkor kire is szavazhatnánk másra? Most én is megtudhatom végre, milyen is ez!Azért is úgy izgultam, vajon Antal úr és Borbáth úr tudja-e majd igazából egymást szidni? Hiszen ellenjelöltek, nem? Jó lett volna tudni, hogy melyikük tartja magát RMDSZ- ebbnek.De ezt a kis örömet is elveszik az embertol. Az UH tegnapi számában egyik lapról a másikra Borbáth úr csak úgy visszalép. Az elso oldalon még jelölt, a másodikon már nem. Ki érti ezt? Miért lépett vissza? Miért egy és ugyanazon újságban? Nem tudta kivárni a csütörtöki számot? Ez is úgy változott, mint az Antal úr kétes népszerusége, amelyik egy kis csendes háromnapos áprilisi közvéleménykutatástól állítólag hirtelen szárba szökött és az égig akar noni, mint az árak? Ezt a gyorsaságot!És mi lesz velem? Az egyszem párt egyszem polgármesterjelöltjébol hát én immár kit válasszak? (Virágom, virágom.) Hogy ennek milyen köze van a demokráciához? Az állampolgári jogaimhoz? A magyarság képviseletéhez? Udvarhely érdekeihez? Ezt kellene, a profi kollégáktól a sima nyelvu mellébeszélés magas muvészetét ellesve, megtanuljam!
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény-vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
Székelyudvarhely önkormányzati testülete a 2000. március 28-i tanácsülésen a legelok elosztásáról, valamint a legeltetési illetékekrol a következoképpen határozott:- a kadicsfalvi Reznek nevezett 137 hektáros legelotesten Kadicsfalva szarvasmarha-állományát legeltethetik;- a bethlenfalvi Láz legelotest keleti részén megközelítoleg 254 hektáron, a bethlenfalvi, kadicsfalvi juhállományt és a város egész területérol származó növendék szarvasmarha-állományt legeltethetik;- a fent említett legelotest, 60 hektáros részén és a Szarkako legelotesten 68 ha-n, a szentimrei, rókavárosi és a szombatfalvi juhállományt legeltethetik;- a Nagyoldal, a Kánás, a Morum legelotest 93 hektáros területén a szentimrei és a Rózsa utcai szarvasmarha-állományt legeltethetik;- a rókavárosi és a szombatfalvi szarvasmarhatartó gazdák a helyi Agroprodcom Rt.-tol bérelnek megfelelo legelot;- a 82 hektáros Tizenhétfalusi, valamint a 24 hektáros Cekendi legelotesteket nyilvános árverezés útján udvarhelyi vagy más településekrol származó gazdák vehetik bérbe.A határozat második cikkelye a legeltetés idejére nyájanként/csordánként 5.000.000 lejes jótállási összeget határoz meg. A gazdák által fizetendo legeltetési illetékek a következok:- 2 éven felüli szarvasmarha és ló után 70 ezer lej/állat/szezon;- növendék szarvasmarha és ló után 40 ezer lej/állat/szezon;- egy évnél fiatalabb szarvasmarha és ló után 25 ezer lej/állat/szezon;- juh és kecske után 15 ezer lej/állat/szezon;- egy évnél fiatalabb juh és kecske után ötezer lej/állat/szezon.Az 5. cikkely meghatározza, hogy az állattartó gazdák mennyi munkával kell hozzájáruljanak a legelok karbantartásához. Ennek értelmében két éven felüli szarvasmarhák és lovak esetében két nap/állat; növendék szarvasmarhák és lovak esetében egy nap/állat; juhok és kecskék esetében egy nap/öt állat. A munkanapok pénzbeli ellenértékét 50.000 lej/munkanapban határozták meg.Tiltott területen való legeltetés, valamint a szerzodésben foglalt határok megsértése esetén a pásztorok, illetve az állattartó gazdák a következo pénzbüntetésben részesíthetok: tiltott területen való legeltetés esetén az elso kihágásért 100 ezer lej/állat, a második kihágásért 150 ezer lej/állat, minden további kihágásért 250 ezer lej/állat összeget kell fizetni. Tiltott területen való szándékos legeltetés, valamint határsértés esetén elso kihágásnál egymillió lej/nyáj, második és minden további kihágás 1.500.000 lej/nyáj a büntetés. Az illetékek mellett kötelesek megtéríteni a bevetett területeken okozott károkat is.Amennyiben gazdátlan állatokra találnak, vagy a szarvasmarha csordát nem az erre kijelölt útvonalon hajtják, az állattartó gazdákat az érvényben lévo rendelkezéseknek megfeleloképpen büntetik.A legelotakarítási munkálatok, valamint a legeltetési illetékek kifizetési határideje a juhtartó gazdák esetében 2000. április 30., míg a szarvasmarhatartók esetében 2000. május 10.A juhlegeltetés április 24- én kezdodik és 2000. december 1-jéig tart. A nyájak 2000. október elott nem hagyhatják el a legeloket, és ezt követoen is kizárólag a tulajdonosok beleegyezésével legelhetnek a kaszálókon.A szarvasmarhák legeltetése május 10-én kezdodik és november 1-jéig tart. Az állatokat szigorúan tilos szántóföldeken legeltetni, az eloírás megszegését büntetik. Ugyanakkor azok az állattartó gazdák, akik a fizetési határidot nem tartják be, az illeték kétszeresét fogják fizetni, valamint a tilosban legeltetett állatok után megállapított bírságot (a 8/1971-es törvény 25-ös cikkelye alapján).Jelen határozattal hatályon kívül helyezik a 21/1999-es Önkormányzati Határozatot, a rendelkezések végrehajtásával a Polgármesteri Hivatal Mezogazdasági Foosztályát bízzák meg.
Lejegyezte:Szász Emese
Tisztelt polgármester-jelölt urak!
Miután köztudott, hogy Önök is polgármester- jelöltek - RMDSZ színekben - a közelgo helyhatósági választásokon és meg vagyok gyozodve, hogy célunk közös: szolgálni a községet, a közösséget, tisztelettel ajánlom figyelmébe a következo javaslatomat:A tisztességes megmérettetés jegyében is, jó lenne, ha a választási kampány során valamennyi polgármesterjelölt egyeztetett, közös határidonapló szerint látogatná le községünk falvait.Javaslatomat a következokkel támasztom alá:a. ugyanazon szövetség jelöltjei vagyunk;b. a választási kampánnyal egyidoben javában zajlik a tavaszi mezogazdasági "kampány" is, emiatt a választópolgárnak kevesebb az ideje, így azomban lehetosége nyílna egyetlen alkalommal megismernie valahány jelölt személyét és programját.Remélem jó néven veszik kezdeményezésemet és megosztják velem azt a véleményt, hogy egy választási kampány lényege nem a személyes ellentétek, nem a gyulölet szítása, hanem a meglátások, tervek, közérdekek érvényre juttatása.Amennyiben ezt Önök is hasonlóan gondolják, tisztelettel kérem, hogy az egyeztetés érdekében, jelezzék szándékukat írásban, vagy telefonon a lent megadott címen.
Erôt és egészséget kívánok, Bodrogi Csaba, Felsôboldogfalva község polgármester-jelöltje.Cím: Bikafalva 128 szám; telefon: de. 245221, du.245356; Bikafalva 2000 április 15
A házkutatás büntetoperi kategória, polgári perben nem végezheto házkutatás. A büntetoperben is jól meghatározott szabályok szerint végezhetnek házkutatást.Kizárólag büntetoeljárás folyamán lehet házkutatást végezni. Tehát valaki ellen büntetoeljárás kell folyamatban legyen és csak abban az esetben tarthatnak nála házkutatást.A törvény védi a lakás sérthetetlenségét. Ebbol következik, hogy lakásunkba, ingatlanunkba csak és kizárólag az mehet be, akit beengedünk. Abban az esetben, ha már bent van valaki és úgy ítéljük meg, hogy el kell mennie, akkor annak felszólításunkra el kell hagynia az ingatlant. Ellenkezo esetben elköveti a magánlaksértés buncselekményét, és ezért elmarasztalható, elítélheto.Ez alól az általános szabály alól kivétel a házkutatás intézménye. A házkutatás kizárólag ügyészi, illetve bírói engedéllyel végezheto. Elvégezheto abban az esetben is, ha az illeto személy írásos beleegyezését adja. Ez viszont nem kötelezo.A házkutatás alkalmával a házkutatást végzo szerv elmondja milyen bizonyítékok eloadását kérik, ki nem adásuk esetén végzik el a házkutatást. Idopontja 6-20 óra. A már elkezdett házkutatás éjszaka is folytatható. Éjféli 12 óra után nem kezdheto házkutatás.Hogyha a személy, akinél végzik a házkutatást, le van tartóztatva, akkor neki is jelen kell lennie a házkutatáson. Ha nem lehet elhozni, akkor a házkutatás egy képviselo (ügyvéd), a család valamelyik tagja, illetoleg a szomszéd jelenlétében történik.A házkutatásról jegyzokönyvet kell készíteni. Ebben részletesen le kell írni a házkutatás lefolyását. A jegyzokönyvet a résztvevoknek alá kell írniuk.Bizonyos esetekben, hogyha a büntetoeljárás szükségessé teszi, végezheto személyes motozás is. Erre ugyanolyan szabályok érvényesek, mint a házkutatásnál. A motozást csak és kizárólag olyan nemu személy végezheti, mint a megmotozandó személy.Abban az esetben, ha a házkutatás alkalmával javakat foglalnak le, errol a jegyzokönyvben leírást kell adni. Enélkül tilos bárkitol javakat elvenni, illetve lefoglalni.A házkutatási jegyzokönyv ellen panaszszal lehet élni annál az ügyésznél aki felügyeli a kivizsgálást.
Nagy Zoltán
ügyvéd
A Modern Üzleti Tudományok Foiskolája Alapítvány 1990 második felében alakult meg Tatabányán. A városi és megyei helyhatóságok illetve a legnagyobb környékbéli vállalatok alapították, és 1992. szeptember elsején besorolták az államilag elismert foiskolák közé. Sok fiatal számára biztosította az ideális tanulmányi, gyakorlati képzést. Egy ‘97-es felmérés alapján (Ezredforduló Alapítvány) az év legjobb gazdasági felsooktatási intézményeként rangsorolták a foiskolát.
Az iskola és a kuratórium vezetoségét (Sólymossy Tiborné - kuratóriumi elnök, Kiss László - közgazdász, Orbán Attila - a székelyudvarhelyi kirendeltség igazgatója) kérdeztük:
— Minek köszönheti Székelyudvarhely, hogy itt jött létre ez a kihelyezett tagozat?
S. T.: — A növekvo vállalkozói kör igényli a kimuvelt szakembereket, képzett menedzsereket, s a szakmailag sokoldalúan felkészült önálló vállalkozások beindítását. Ennek az lett a következménye, hogy 1998. október 3-án beindult Székelyudvarhelyen is ez a képzés. 77 elsoéves hallgatóval kezdodött meg az elso nappali tagozatos képzés. A tantárgyak tematikája megegyezik a Tatabányán oktatott tematikával, de néhány tantárgy felépítését és belso tartalmát — gondolok a gazdasági földrajzra, jogszámvitelre — a helyi viszonyokhoz igazítjuk. A kihelyezett tagozatok hallgatóinak az angol mellett itt román szaknyelvi vizsgát is kell tenniük. Ennek az iskolának Tatabányán már hitele és hírneve van. Ez kötelez. A helyi tanárok a félévek elott alapvetoen az itt készült tananyagból és a kialakított oktatási rendszer egységes követelményei szerint oktatnak. A számonkérésnél az évközi és félévvégi vizsga egyaránt a tatabányai szakoktatók ellenorzése alatt történik, s ezáltal a módszer alkalmas arra, hogy a határon túli hallgatók felkészítése megfeleljen annak a magas színvonalnak, amelynek köszönhetoen országosan elismert a Modern Üzleti Tudományok Foiskolája.
— Mit jelent ez a foiskola a vállalkozás és a képzés terén?
K. L.: — Tatabányán és környékén, ahol mi élünk — de most már az egész országban — egy ilyen nívós képzés képes lendületbe hozni a gazdaságot, képes olyan elméleti ismereteket adni a vállalkozóknak, hogy vállalkozásukat egyre jobban meg tudják feleltetni az EU-s követelményeknek. Székelyudvarhelyen a gazdasági fejlodés olyan lendületet vett, hogy a képzett fiatal értelmiségire igen nagy szükség van. Azt tapasztaltuk, hogy a város felelos vezetése egyértelmuen mellette van ennek a képzésnek, és ennek továbbvitele mellett is.
— A székelyudvarhelyi ifjak, tanulók hogyan viszonyulnak ehhez a típusú képzéshez?
O. A.: — Nagyon komolyan veszik ezt a fajta képzést, annak ellenére, hogy nagyon magasak a követelmények.
— Igazgató úr, az egyetem jövoje most már biztos. Hogy látja Ön ezt a jövot, és hogyan látják Önök, a kuratórium tagjai?
O. A.: — Részemrol jó hírrel szolgálhatok, ugyanis egy pályázat során, most már úgy néz ki, hogy biztosítani tudjuk a saját épületet, és reményeink szerint az oszi iskolakezdéskor már ebben kezdhetünk. Ez modern és nagyon jól felszerelt épület lesz. Így elértük célkituzéseink elso fázisát. A következo célkituzésünk az, hogy az egész képzést akkreditáljuk a romániai akkreditációs követelményeknek megfeleloen. Reményeink szerint 7 év múlva elérjük azt, hogy román diplomát adhassunk hallgatóink kezébe.
K. L.: — A foiskola képzési tervei szorosan összekapcsolódnak a nemzetköziség fogalmával, hiszen egyik legfontosabb célunk az Európai Unióhoz való csatlakozásra történo felkészítés. Meggyozodése a kuratóriumnak, hogy csak ilyen felkészítéssel szabad a harmadik évezred küszöbén a vállalkozási szféra számára szakmai-gazdasági szempontból felkészült szakembereket kibocsátani. Én azt hiszem, hogy erre a feltételek itt, Székelyudvarhelyen megvannak. Remélem, hogy a most következo választásokon bárki legyen a gyoztes — hangsúlyoztam már korábban, hogy mi politika-mentes alapítvány vagyunk — továbbviszi ezeket az iskolai problémákat, illetve az iskolafejlesztés ügyét, Székelyudvarhely érdekeit képviseli, a diákok, a tanulók érdekeit, és ezt a kapcsolatot, amit gyümölcsözonek látunk a közös erofeszítés nyomán, tovább fejleszti.
Lejegyezte:K. Kovács András
Dombi Dezso közgazdász neve elsosorban tanácsosként vésodött a köztudatba, 1994-tol a székelyudvar-helyi Pénzügyi Hivatal igazgatója.
— Székelyudvarhelyen születtem 1948-ban, négygyerekes parasztcsaládban. A középiskolát a mai Tamási Áron Elméleti Líceum (akkori Dr. Petru Groza) reál- szakán végeztem 1966-ban. Még ebben az évben sikeresen felvételiztem a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdász szakára. Ezen a szakon ez volt az utolsó ötéves csoport. Az egyetem befejezése után három évig a Hargita Megyei Erdofelügyeloségnél dolgoztam, mint gyakornok- közgazdász. 1974-1987 között a székelyudvarhelyi Ruhaipari Vállalatnál többnyire vezeto tisztségeket töltöttem be, foleg a kereskedelmi részlegen. 1987-1991 között a megyei néptanács Kereskedelmi Felügyeloségénél tevékenykedtem. 1991-ben tértem haza Székelyudvarhelyre. Ekkor dr. Ferenczy Ferenc, akkori polgármester felkérésére a Kereskedelmi Felügyeloség helyi kirendeltségének megszervezésében vettem részt. Az elso hivatalos választásokat megelozo idoszakban versenyvizsga alapján 4-5 hónapra elvállaltam az alpolgármesterséget. Utána a választásokon szép eredményeket értem el, viszont az akkori RMDSZ-vezetés úgy döntött, hogy RMDSZ-es alpolgármestert tesznek, így az elso ciklusban tanácsosként tevékenykedtem. 1994-ben kerültem a Közpénzügyek kötelékébe, mint igazgató, ahol mind a mai napig dolgozom.
— Az átlagember szemében úgy tunik, hogy a pénzügyek nem átláthatók. Ön hogyan látja? A jelenlegi pénzügyi helyzet valóban átláthatatlan?
— Eléggé összetett, viszont azt nem lehet mondani, hogy átláthatatlan, de komoly szakmaiságot követel. Vállalkozói körökben talán egyszerubbnek kellene lennie ahhoz, hogy hatékonyabban muködjön.
— Vannak-e buktatók az Ön tevékenységében mik azok a tényezok, amelyek akadályozzák a mindenki által óhajott, igényelt gazdasági reformot?
— Buktatói nincsenek, viszont ez az összetettség, ezek a nem állandó rendelkezések, amelyek a pénzügyi területeken érvényesek, inkább elidegenítik, mintsem vonzzák a külföldi befektetoket. Amennyiben ez utóbbiak nem nagyon jönnek be, s csak ilyen karvaly- tokések jelentkeznek a román piacon, elég hátrányos helyzetnek teszik ki a román gazdaságot, mert tulajdonképpen a tokehiány határozza meg a román társadalom lehetetlen gazdasági állapotát.
— Mind az elmúlt év végén, mind az idei elején rengeteget beszélt a sajtó az adókról, az új adónemek
bevezetésérol. Ön szerint az adózás bonyolítja vagy egyszerubbé teszi a helyzetet Romániában?
— Maga az adózás elég összetett fogalom. Az összjövedelmi adó január 1-jétol lépett érvénybe, viszont Székelyudvarhely lakossága elsosorban a helyi adók és illetékek területén érdekelt. Rengeteg vita folyt, hogy a tulajdonképpeni változások mennyire hatnak negatívan a székelyudvarhelyi mikrotársadalomra. Véleményem szerint nem az a baj, hogy az adók hogyan alakulnak, hanem hogy Romániában gyenge a kereseti lehetoség, az átlagkereset borzasztóan alacsony. Ezért tunnek olyan hatalmasaknak az adónemek, amelyektol annyira irtózik Székelyudvarhely lakossága. Nem lelkesíto a nagy adóösszegek befizetése, viszont a mérlegnek két serpenyoje van, és az önkormányzatot sem lehet bevételi forrás nélkül hagyni, hisz akkor mibol fedezik a városfejlesztés költségeit.
— Ön, mint közgazdász, milyen intézkedéseket hozna az átlagjövedelmek növelése érdekében?
— Ha én ezeket az intézkedéseket meg tudnám hozni, akkor nem itt ülnék. Itt arra kell törekednie mindenkinek, hogy a termelés felé orientálódjon, hiszen, ha visszaemlékszünk, a ‘90-es években a kevés takarékpénzét mindenki azonnal bedobta, mert megjelent a külföldi áru. Senki sem számított arra, hogy ez a tulajdonképpeni mámor csak bizonyos ideig tart. Amikor azonban kifogyott az emberek tartaléka, rengeteg üzlet bukott be. Nap mint nap lehet látni, hogy új profillal jelenik meg egy üzlet, más próbálkozás, más területen. A megoldás, mind Székelyudvarhely, mind a román ipar esetében a piacképes termelés lenne.
— Miért nem eladhatóak a román termékek?
— Itt egyéni véleményre alapozok, mert senki sem vállalkozik a lényeges kérdések feszegetésére. Annakidején a hároméves szakiskolából kikerült szakmunkás a munkahelyén még továbbképzést is kapott. Szerintem a munkaerkölcs mára már tönkrement, mivel a szakemberek nagyrésze részleges képzésu.
— Tehát a jelenlegi gazdasági helyzet nehézségeit a nem megfelelo oktatásra lehet visszavezetni?
— A szakmai oktatás gyorsaságára gondolok, a gyorstalpalású szakközépiskolából kikerült munkásokra, akik egy-két mozzanat elsajátításával bekerülnek a szériatermelésbe. A ruhaiparban eltöltött éveim során nehéz idoszakot éltem át, mert abszolút szocialista körülmények közt a legérzékenyebb nyugati piacokra dolgoztunk. Sok olyan cég volt, hogy megrendelt óriási tételt 3-4 hónapos kifutási idovel. A megrendelés ideje alatt viszont a gazdasági válság tünetei is megjelentek. Szerencsére, a banki hitel segítségével át tudtuk vészelni a nehéz gazdasági idoszakokat.
— Két kulcsszó van: pénzügy és politika. Ez a két fogalom Ön szerint elválasztható-e?
— Nem elválasztható, mert a pénzügy abszolút szerves része a gazdaságnak, a gazdaság és politika viszont eléggé összefüggo dolgok. Az egyik termelte a másikat, s a másik hatással van rá. A politikum általában meghatározza a gazdasági fejlodés irányát.
— Igaz-e a hír, miszerint Ön indulna a választásokon, mint polgármester?
— Résztvettem az RMDSZ 1-es körzetében tartott közgyulésen, ahol elhangzott egy ilyen javaslat, eloször arra vonatkozóan, hogy tanácsosként induljak az RMDSZ színeiben. Ezt el is fogadtam, minden további nélkül. Most nem vagyok ráhangolódva arra, hogy polgármester- jelöltként induljak. Szeretem rendben hagyni a dolgaimat. A Pénzügy, mint intézmény, a napokban önállósult, beköltözhettünk a Bancorex megüresedett épületébe. Január 1-jétol bevezették az általános jövedelemadót, ez pedig egy elég bonyolult terület. Rengeteg belso feszültség felszínre került, olyan stresszes dolgok, melyek elviselésére én nem vagyok a legalkalmasabb.
— Mikor van szabadideje, és mivel tölti?
— A délutánjaim, estéim általában szabadok. Kedvenc hobbym a kertészkedés, a postagalamb- tenyésztés és versenyzés.
— Milyen szinten uzi ezeket a hobbykat?
— Székelyudvarhelyen van egy elég jól muködo postagalamb egyesület, melynek 18 éve vagyok az elnöke. Postagalambbal olimpián is lehet résztvenni. Székelyudvarhelyrol 1978-ban az amsterdami olimpián Lorincz László postagalambász barátunk és kollegánk vett részt. A székelyudvarhelyi Galambász Egyesület országos szinten korai bejegyzésu, gyakorlatilag hetedik a lajstromon.
Lejegyezte:Péter Attila
Jakab János, a Confex Jakab tulajdonosa 1991-ben alapította cégét. Jelenleg 150 alkalmazottja van, és csak külföldnek dolgozik. A tulajdonos elmondta, hogy a borszabás az élete, ennek köszönheti mindenét.
— Jövobeni tervei...— Nagyon nehéz megtartani a külföldi megrendeloket, de most, hogy a fiam átvette a céget, remélem jó minoség kerül ki a keze alóll. Megköszönöm munkásaimnak a sok túlórát, a munkát és azt, hogy mellém álltak, mert az o munkájuk nélkül nem lennénk ott, ahová jutottunk. Munkánkban az elso és legfontosabb szempont a határidok pontos betartása, az állandó megrendelok megtartása. Hiszen, ha a határido csúszik, bár megfizetik munkánkat, könnyen elveszíthetjük klienseinket.
P. A.
Híradók: 7:00 10:00 12:00 13:00 15:00 17:00 22:00Ébredjen velünk: Hétfon, csütörtökön és pénteken Gáspáry Istvánnal, Kedden és szerdán Balázs Árpáddal, Szombaton Csog Évával.A reggeli musorban kapják meg az Útravaló-t, Ferenczi Éva rovatát.Tudomány mindenkinek - Ferenczi Éva rovata hétfotol péntekig 10:15- tol.Az Irodalom és játék rovatot 12:15-tol hallgathatják. Kitekinto - Nagy Judit szomszédol minden szombaton 11:30-12:00-ig. Mindezek mellett még mindig musoron van valami Más SzabóAttilával hétfon és csütörtökön 17:15-20:00-ig.A hétvége pénteken kezdodik. A késoesti interaktív musorban elbeszélgethetnek bármirol Nagy Judittal - 22:30-tól. Ifjúsági musorok: Kedden Pozitív 17:30 -19:00-ig Szerdán Oxigén 18:05-19:00-ig.Esti mese hétköznap esténként 19:30-tól.Ha eljött az este, ki ne hagyják a V.I.P.-et. Hétfotol csütörtökig, Udvarhely fontos személyiségeirol tudhatnak meg nem mindennapi információkat. 22:05-kor Gáspáry István ül mikrofon elé, a nap vendégével.A fiatalok mellett az idosekre is gondoltunk, péntekenként 18.05-tol Nagy Judit szerkeszti-vezeti a Napraforgót, a nyugdíjasok musorát.A vallási felekezetek kétszer fél órában szólnak hallgatóinkhoz: szerdán 20:00 és szombaton 9:00 órakor. Továbbra is musoron hagytuk a szerkesztett zenés rovatokat.Hétfon Gáspáry István fújja le port egy-egy régi lemezrol a Zeneboltban 16:05- tol.Szerdán 21.00-tól továbbra is lelkünkhöz Soul a zene és Csizmadia Attila.Aztán jön a péntek esti csúcs, a Magyar Dance Top10 - Fosztó Zoltán musora kicsinek-nagynak. Most már másfél órában.Attila meg Attila szombat délután 17:30- tól számol el Top 20-ig.Az örökzöld melódiák kedveloit vasárnap koraeste várjuk rádióközelbe.
Interaktív musoraink a 218112 -es telefonszámon hívhatók.
A XIX. század divatja nagyon változatos és szélsoséges volt, a francia forradalom megszüntette az öltözetben kifejezodo társadalmi különbségeket és a ruha értéktárgy jellegét. A férfiak térdnadrágját a hosszú pantalló váltja fel, a kabát elöl gombos, derékig éro, hajtókás, hátul hasított frakk formájú és rövid mellénnyel hordják. Napóleon-csákót és cilindert, hosszú esokabátot (redingote) és rövid hajat viselnek. A nok öltözete a francia császárság alatt, az empire korban olyanná vált, mint korábban az alsónemu. Minden testnyomorító eszköz - abroncsszoknya és fuzo - eltunt, a ruha szinte elfogyott és légiesen könnyu, áttetszo anyagokból készült, ujj nélkül, mély dekoltázzsal. A széles övvel hangsúlyozott derékvonal a mell alá került, a görögös hajviselet és fejdíszek jöttek divatba. Voltak olyan toalettek, amelyek súlya cipostol és ékszerestol együtt nem haladta meg a negyed kilót! ( H kép)Az empire-t a biedermeier követte, amelyre a puffos, "sonka-ujjak", bo szoknyák és a foköto szeru kalap volt jellemzo. Az 1850-es években megjelent a krinolin és vele ismét feltámadt az abroncsszoknya divatja. Még kényelmetlenebb alkotmány volt, mint a vertugadin: nehéz volt benne járni, mert önálló életet élt, kénye-kedve szerint billent minden irányba, viseloje csak hosszas gyakorlás után tanult meg járása és krinolinja billegése között összhangot teremteni.1858-ban az angol Charles Worth - aki késobb a világ leghíresebb szabója lesz Párizsban élo modelleken mutatta be kollekcióit. Ezzel megkezdodött a méregdrága divattervezoi alkotások (az "haute couture") szervezett árusítása. A század utolsó évtizedeiben divatba jött a turnur, melyet a magyar nyelv szellemesen "farnövelo párnának" vagy egyszeruen "fardagálynak" fordított le. A szoknyarész boségét hátul a halcsontból és fémpántokból formázott turnurön redozték és fogták össze. (I kép)A századfordulón hatalmas kalapokat és uszályt viseltek, a legújabb noi fuzo a testtartást S vonalúra formálta - a melleket felnyomta, a derekat meghajlította. A tízes években megjelent a noi öltözet két típusa: a két részbol álló kosztüm és a szoknya-blúz. Az orvosok és a sportot kedvelo nok hatására a fuzot és a hosszú szoknyát számuzték a divatból, amely így fokozatosan a praktikusság irányába fejlodött. A férfiöltözet alaptípusa a tompa színu öltöny, melyet legfeljebb csak a nyakkendo élénkít. Formái a ‘60-as évekig csak részleteiben zakó- és nadrághosszban stb. változtak.Az I. világháború politikai, társadalmi és gazdasági változásai rányomták bélyegüket a divatra: a férfiak egyenruhába bújtak, a dolgozó nok kényelmes ingruhát, rövidülo szoknyát és kötöttárut viseltek. Paul Poiret francia tervezo megszabadította a noket a fuzotol és keleties, exotikus, empire- vonalú ruhákkal frissítette fel a divatot. A ‘20-as években Gabrielle Chanel divatba hozta az olcsó, praktikus, kényelmes öltözködést. A fiús sziluett, térdig éro ruhák, a lapos mell és a rövidre vágott haj hódított. Divatba jöttek a változatos strandruhák és a napozás. A ‘30-as évek öltözködését a noies vonalak, válltömés, csípoig feszes, onnan lendületesen bovülo ruhák és csinos kis kalapok jellemezték. A’20-’30-as években a ruhagyárak megkezdték az olcsó divatáru tömegtermelését. Magazinok, hirdetések és filmek tájékoztattak az éppen aktuális vonalról. (J kép)A II. világháború után kialakult gazdasági válság késleltette a divat magára találását. A noi öltözködésbe berobbant a férfias szabású pantalló és kosztüm. 1948-ban Christian Dior "New Look"-jával próbálta felrázni a divatot - sikerrel: színes, noies vonalat, hosszú, pliszírozott szoknyákat és nagy gallérokat ajánlott az öltözködni vágyó hölgyeknek. Az ‘50-’60-as évek megtartották a noies formákat és a hosszú, karcsúsított szabásvonalat. A ‘60-as években ismét a fiús sziluett, a rövid haj és a nadrágkosztüm hódított. Az ‘50-70-es évektol kezdve már a tinédzserek számára is külön terveztek. Az öltözködés fesztelenebbé vált, új vonásként megszületett az önálló ifjúsági— és a szabadido divat. A farmervászon, a lycra, sot a papír, a fém és a muanyag is utat talált a divatszalo-nokba. Egyre több új divatház és tervezo formálja a századforduló óta szinte tízévente változó divatot.Bármilyen irányba fejlodjék is a divat, ruhát mindig fogunk viselni, és remélhetoleg ezután is szem elott tartjuk a XX. század által újra felfedezett célszeruséget és praktikusságot. A divat célját és lényegét összefoglaló Chanel szavai ma is aktuálisak talán örökérvényuvé válnak: "A ruha, amely nem kényelmes, mindig elrontott ruha marad. Az igazi elegancia elofeltétele az akadály nélküli mozgás lehetosége. A zsebek nem díszíto elemek, hanem arra szolgálnak, hogy a kezeket beledugják. A díszgombok, amelyekkel nem lehet semmit begombolni, értelmetlenek."
Dávid Hajnal
A Nílus völgyében az i. e. IV. évezredben jön létre az osztálytársadalom. A kultikus drámát e társadalmi fokon elott álló népek is ismerték. Sok vallásos szöveg dramatikus jellege, feljegyzések, képzomuvészeti alkotások azt mutatják, hogy a zenének, a táncnak jelentos szerepe volt az ország kultúrájában. Bár a színész szó megfelelojét eddig még nem fedezték fel, lehet hogy a táncos szó jelentette ezt a tevékenységet is. A dramatikus jellegu szövegek foleg kultikus drámák, melyek foként az Ozirisz mítosz körül csoportosulnak. Tulajdonképpen passiók-nak is nevezhetoek, hisz alapeszméjük és cselekményük párhuzamos az európai középkor passió- játék cselekményeivel. A meghaló és feltámadó istenek történetét vitték dramatikusan színre (a babilóniai Tamunz, a kisázsiai Attisz, a görög Dionüszosz és Perszephoné, az egyiptomi Ozirisz), a földbe vetett, és onnan újra kikelo gabona megszemélyesítoi. Ahogy a misztérium- játékokban a szent asszonyok Jézus sírjához mennek, úgy Ozirisz siratását novérei, Ízisz és Nephtisz istennok végzik. A mítosz fo epizódjait dramatizálták: az isten megöletését, Ízisz cselekedeteit, Hórusz és Széth vitáját ... stb. Más jelleguek a dramatizált varázsszövegek, a még ma is ismert ráolvasások, mitológiai magyarázattal növelve a varázslat, gyógyítás hatékonyságát. A ráolvasást megelozo szöveg általában epikus, és feltehetoleg megszemélyesítve, szerepjátszó formában realizálódott. E két játéktípuson kívül még ismeretesek az ún. piramisszövegek is, melyek a halottak túlvilági sorsával foglalkoznak.Ezeket mimikusan adták elo az elhunytat és isteneket megszemélyesíto papok, valamint a koronázási és jubileumi szövegek. Dramatikus jellegunek tartja Drioton a "Négy szél játéka" címen ismert párbeszédes költoi szöveget is, melyet pantomimikus tánc kísért.
Akárcsak Egyiptomban, itt is a meghaló és feltámadó istenek mítoszával találkozunk, melyet ugyancsak kultikus dráma formájában vittek színre.A Marduk isten haláláról és feltámadásáról szóló játékot nagy valószínuség szerint a tavaszi napéjegyenloség idején tartott újév alkalmával, nagyméretu szobrok felhasználásával, papok adták elo. Az i. e. VII. és IV. század között valószínuleg hasonló módon elevenítették fel Isztár isten pokoljárását is.Közvetett adatok szerint már Nagy Sándor kisázsiai hódításai elott is több épület szolgált színházi célokat, és hadjárata során nemcsak építtetett, de romboltatott is színházakat.De mindezekkel együtt keveset tudunk, sajnos a mezopotámiai, az egyiptomi, (a föníciairól nem is beszélve) színjátszásról. Csak a véletlenben bízhatunk, amely ásatások, kutatások során talán még többet is felszínre hoz a régi keleti színjátszás történetébol.
Sebestyén Irén
2000. április 6-án nyílt meg Kusztura Sándor festomuvész kiállítása a Tourinfo iroda székhelyén, ahol a muvész bemutatta legújabb alkotásait. Ezeket lehet majd megtekinteni az év során külföldön is több helyen. A festmények mellett a résztvevok láthatták az Udvarhelyen még újnak számító rámázási formát is, mely emelte a kiállítás hangulatát. A festo bevallása szerint tudatosan kerül mindenféle divatirányzatot és csak lelkivilágára, valamint pillanatnyi hangulatára hallgat. A kiállítás anyagát csendéletek, tájképek, kompozíciók képezték.
A mûvelôdés oldalt
szerkeszti:
Zsidó Ferenc
Azon a reggelen Bodobács Béla a következoket látta:
A Hosszú utca (mostani hivatalos nevén Bulevardul Decembrie 1918) elején, ahol a Dózsa utca beletorkollna a fotérbe, a Postapalota feloli járdáról, a Zöld fényre várakozó kistömeg ámulatára, egy meghatározatlan korú férfi hirtelen a bal közép sávra lépett, és mintha motorkerékpárt pörgetne fel, jobbjával megtekerte a gázt, éles hangon durrogott is hozzá, majd kapcsolt, és mikor a lámpa váltott, befordult a Dózsa utcába, az állomás irányába.Elhajtott az újonnan épült kereskedelmi bank üvegfalú épülete elott, aztán át a Poklos-patak hídján (amelyet a gépkocsivezeto nem is érzékel, oly kicsiny a patak, oly tökéletes a lefödés), szabályosan megállt a kettes iskola elotti keresztezodésnél, majd amikor szabadot mutatott a lámpa, hirtelen meggondolta magát, és rükvercbe kapcsolt.Ekkor dudálni kezdtek a soforök, mire a motoros a két kocsisor közé kormányozta magát, teljesen szabálytalanul, majd idonként a kelletténél több gázt adva hátrált feltartóztathatatlanul.Az a tömeg, amelyik tanúja volt hirtelen nyeregbe lendülésének, már eloszlott, most újabb népség várt az átkelésre, ezúttal a bank feloli oldalról bámulták meg, amint befarol a Hosszú (mostani hivatalos nevén Bulevardul 1 Decembrie 1918) utcába.Érdekes módon a rendor sem bántotta, pedig a reggeli csúcs megsürgetésére elegáns karmesteri mozdulatokkal vezényelte a négycsatornás forgalmat: pedig a motoros még szalutált is neki.Egyedül Bodobács Béla kiáltotta oda: Jobb kar ki, te marha!De persze ezt senki sem értette, ezért csak arra volt jó, hogy Bodobács ne feledje el a dolgot, és otthon tovább mesélje.Otthon már odament a motoroshoz, szabályosan lerángatta a Yamaháról, és a tömeg tapsa közepette ünnepélyesen átadta a forgalmistának, igazoltatás és megbírságolás végett.A motoros elhaladt a tömeg elott, az embercsomó átkelt az aszfalton, és tovalett. Amidon az új Romarta elé ért, arccal a Tudor-negyed felé, motorosunk hirtelen felszaladt a járdára, belerohant az ott parkoló Daewoo-ba, és csúnyán összetörte magát. A kocsi bal hátsó jelzolámpája is eltörött.A Daewoo kétségbeesetten üvöltözni kezdett, de úgy látszik, ezen a helyen megszokhatták már a riasztókat, a kutya se figyelt oda.A motoros egy darabig elszántan vérzett, aztán magához tért ájulásából, feltápászkodott, és a Bábolna utca bejárata elotti terecskén lerogyott a dérlepte, bogáncsos, kutyaszaros fube.Bodobács Béla azonban ekkor már a friss újságot lapozta a Pannók körüli csehók egyikében, kávéja és vodkácskája mellett, szuronélküli Kárpát-cigarettáját szíva.Az Idosek Napja volt, Zenei Világnap, a Kínai Népköztársaság, a Ciprusi Köztársaság, Nigéria Szövetségi Köztársaság és Tuvalu nemzeti ünnepe.Marosvásárhelyen hét óra negyvenkét percet mutatott a fotéri virágóra.
Bölöni Domokos
Nem olvasok. De egyáltalán. Kunderát teszem le, Umberto Eccót teszem le, Kapucinskit teszem le.Ha az ember egy szerzot nagyon szeret + mondja Eco + elofordul, hogy nem olvassa végig, hanem saját magában folytatja. És ha aztán késobb megint kézbeveszi, azt mondja magának: "Tudtam". Ez sokszor elofordul. Sok olyan szerzot olvasunk, aki nem annyira érdekes: akiket pedig szeretünk, azokat kevesebbet olvassuk.A metrón Danielle Steel és Stephen King az úr.Az erdélyi közjármuveken olvasni politikai attitud.Nem olvasok. Amikor leemelek egy könyvet a polcról és kinyitom, lapjai között megjelenik egy vedlo bundájú háziegér. Bizonytalanul, riadtan, rosszat sejtve pislog, nem tudja, hová legyen.Hiába csitítom: Kafka, Kafka.Egyáltalán nem olvasok.
Bölöni Domokos
A Zokogó Majomban a sarokasztalnál szokott sakkozni Zolti úrfi és Pici úr. Ha fizetsz nekik egy-egy kávét, és csöndben maradsz a parti végéig, húsz perc alatt többet tanulsz életismeretbol, mint az oxfordi menedzserkurzuson négy hét alatt.Zolti úrfi öt nyelven beszél folyékonyan, a város legkomolyabb könyveloje volt, 1989 nyarán váltották le, mert kiderült róla, hogy nem párttag. Az igazgatója mentegette, hogy az elvtársak a központból most az egyszer legyenek elnézéssel, mert összedol a vállalat, így-úgy. Még arra is hajlandók lettek volna, hogy a pártkönyvet hazavigyék neki, de erre Zolti nem volt kapható:
— Most lépjek be, a szezon végén?Így a gyárból is kirúgták. Ebbol is láthatod, hogy Zolti úrfi váteszi képessége kemény edzés eredménye — o már akkor megérezte a rendszer közeli bukását, amikor Hajdu Gyozo még a központi bizottsági tagságért tipródott. S ha rákérdeznél:
— Zolti, honnan tudtad, hogy vége lesz a rendszernek? — a választ készen kapnád:
— A kommunizmus halálos ítéletét maguk az eszme kiagyalói írták alá, százvalahány éve. Így van ez mással is. Mit gondolsz, mikor kezdodött a második világháború? Pontosan megmondom: az orosz-német megnemtámadási szerzodés aláírásakor. Kétezer éves tapasztalat: ha békét akarsz, készülj a háborúra.
Még egyszer próbálom, csupán,majd hagyom guruljon reám, meguntam, meddo mötoszát.DE büntetés, és úgy teszek,mint kinek célja, érdeke,hogy az istenverte tímbegyszer, s íríkre fenn legyen.(mit ki nem találnak,ezek a dore istenek!)DE látjátok, ti tíbbiek,arcomon ott a díbbenet,hogy mi lesz, ha büntetésemlényegét céllá emelem?És felviszem...(aztán magam a mélybe vetem)Na, mötoszomban csalódtak,és hiú istenek,ki lesz az új Sziszifusz?!S addig is, mi lesz veletek?!
Goethe szemével néztelek,Lotte vagy, mondtam magamban:majd karmák, és inkarnációkkusza sora...szóba jött Jung és Steiner,s ki valamit is már megsejtettaz akarat fölöslegébol(szemed lopott az égi kékbol)Valamit a ködös jövorol is beszéltem,vigyázva végig,ki ne mondjam, -Nézd Lotte,egy újabb Weimar...
Sebestyén Irén
Ez a kiadvány kuriózumszámba meno. Hogy rétegkönyv, egyértelmu, de ez is a kuriózum voltát támasztja alá. Féja Géza neve néprajzos körökben ismerosen cseng. Nagy Olgáé is, és nemcsak ott. Mesekutatóként, népmesegyujtoként és meseíróként vált ismertté a neve, de írt regényeket, tanulmányokat, esszéket is. O az elso erdélyi ciganisztikai tanulmányok szerzoje is. Már kiadványainak száma (hozzávetolegesen 45) is jelzi a még lezáratlan életmu gazdagságát.Jelen kötet a címe szerint egy barátság története. Nagy Olga kis túlzással még pályakezdo volt, amikor megismerkedett az akkor már idos Féjával, aki utódját látta benne. Így alakult ki köztük a barátság, amely alapvetoen szakmai indíttatású volt, de túlnotte annak kereteit. Féja segített Nagy Olgának a kibontakozásban, közlési lehetoséget biztosított publikációi számára, felhívta rá a szakmatársak figyelmét, biztatta, szakmai tanácsokkal látta el.A kötet Féja Gézának Nagy Olgához írt leveleit tartalmazza, szám szerint 70 szöveget, melyek 1972-1978 között keletkeztek. A barátság záróköve a mester halála. Nagy Olga úgy rendszerezi a leveleket, hogy azok a kettejük kapcsolatának alakulását is mutassák. Erre szolgálnak a levélgyujteményt tagoló alcímek: Így kezdodött, Barátok lettünk, Vendégünk volt, Fáradtság. Hiányolható, hogy Nagy Olga a saját leveleit nem tette közzé (csak néhány esetben), így a dialógus monológgá válik, és nem domborodik ki kelloképpen a barátság. A foszereplo Féja Géza: a mester, az oktató, majd a helyeslo, rábólintó, végül a betegséggel küszködo. Nagy Olga alakja is fel-felvillan, magyarázatokat fuz a levelekhez, kiegészít, beszél a levelekben megnevezett személyekrol. Tehát egyúttal Nagy Olga életpályáját is körvonalazza ez a kötet, amely ilyen értelemben - közvetett módon - a "Pályakép fénnyel és árnyékkal" címu kiadvány kiegészítoje, árnyalója lehetne.A kötetnek néprajzi értéke is van, mert hu dokumentuma annak a folyamatnak, melynek eredményeként etnográfusaink rájöttek, hogy a folkórkutatás nem az ünnepnapot, nem a kivételest kell megcélozza, hanem a mindennapit. Ezen új szemlélet - a népi életnek és kultúrának az egységben való vizsgálata - eredményeként jöttek létre Nagy Olga olyan asszony- memoárjai, mint az "Asszonyok könyve" vagy a "Világgá futó szavak".Tehát ez a könyv azon túl, hogy a nagy mester, Féja Géza sorsának a memoárja, Nagy Olga életmuvének háttere is. Csak ezek után nevezheto ténylegesen egy barátság történetének. Értékes és gyümölcsözo barátság volt az övék, és ezen túlmenoen ritkaságszámba meno. Mert indulásból nem egyenrangú felek voltak ok: egyik a mester volt, másik a tanítvány. És érdekes, hogy az évek során a tanítvány nem távolodott el mesterétol, annak szakmai elképzeléseitol, így a kölcsönös tisztelet jegyében olyan szellemi eroteret alakítottak ki, amibol csak elony származott. Nemcsak számukra, a magyar néprajz számára is.A kiadvány az Erdélyi Gondolat kiadónál jelent meg, Székelyudvarhelyen.
Székelykapu: árva lettél,-zábék mögött bánat-támasz - Öröm borja rég elvetélt,égbe szálltak öreg házak.Iskolája kutyaketrec,templomában pók- szövoszék,lába törött itt a kedvnek,siralomház egész környék.
Kis patakja buzlo posvány,íze szúrós ammónia,a végzést már rég kimondták:itt az élet halálfia!
K. Kovács András
Az irodalom oldalt szerkeszti:
Zsidó Ferenc
Úgy tetszik, hogy a religio útján messzetske távoztam volt a város dolgaitól, mostan azért az oknak folytatására visszatérvén legyen az
Mint más magyar, szász, királyi koltsos és mezo- városokban, úgy itten is a jó rendnek megmaradásáért különös mesterségeket uzo emberek bizonyos articulusokot szabván magoknak, azokot azon üdobéli fejedelmek által nagyobb, és bizonyosabb állandóságnak kedvéért megerosíttetvén, azok alatt bizonyos tzéhokot, társaságokot állítottak fel, és tartnak mostanában is.Az FAZAKASOK 1572-dik esztendoben 24-a Junii költ a városi bíráknak articulussaikot bémutatván, azoktól helyben hagyattak, azután 1613-dik esztendoben Bethlen Gábor, és 1643-dikban nagyobb Rákótzy György fejedelmektol confirmáltattak; ezeknek erejek a városban és a városon kívül egy mélyföldig szolgál.Az TÍMÁR VARGA mesterek a tzéhokot állították 1584. esztendoben a fejedelemtol confirmáltatott árticulusok alatt, a melyeknek ereje tsak a városra szolgált, hanem mostan uralkodó felséges asszonyunk kegyelmébol confirmáltatván, olyan ereju punctumokot nyertek azokhoz, hogy a városon kívül egy mélyföldig senkinek nem szabad a tímár mesterséget o ellenek tserrel folytatni. Eleitol fogva tserrel a paraszt- bort, iskampiával a kordovánt mindnyájan egyaránt készítették; ez mellett mindenféle sarut azokból oly bovön tsináltak, hogy az csizmának majd mi keleti sem volt; a botskor-szíjjat is vagdalták s árulták, úgy hogy egy sokadalomban háromfelé árult egy mester tselédjeivel együtt: a tseres bort a tímárokkal, a sarut a vargákkal, a botskor-szíjjat a szíjjgyártókkal; hanem ezen folyó száznak 20- dik esztendeje tájatt a szász natio perleni kezdette oket, praetendálván, hogy egy tzéhbéli mestereknek nem illenék, s nem is lehetne olyan három különös tzéhot illeto mesterséget másoknak nyilván való kárára folytatni; a felséges királyi guberniumnak itilete szerént ketteitol elfogattatván, tsak az tserrel való bor készítéssel maradtak, s így a tímároknak a saru-tsinálástól való elmaradása után kezdettek naponként a csizmadiák gyarapodni.Az szabók és szotsök a fejedelemnek kiadott articulussaiknak confirmálását nyerték 1613-dik esztendoben. Ezeknek a városban olyan erejek vagyon, hogy akármely nemes-háznál, vagy kastélyban valami kuntárkodó (így!) szabó, vagy szots dolgoznék, onnan kijovén elfoghassák és megbüntethessék. De ezzel a privilegiummal most tsak a szabók élnek, mivel a szotsök azután ezektol elválván magoknak új privilegiumot szerzettek.Az tsíszárok, lakatosok articulussai 1613-dik esztendoben az városi magistratustól kiadattatván, ugyanazon esztendoben a fejedelemtol confirmáltattak. Ezeknek is ereje tsak az városra szolgált, hanem szabadságok vagyon, hogy a nyereggyártókot, pais gyártókot, szíjjgyártókot, kovátsokot, asztalosokot, magok közé bévehessék, a mint is nem régiben ezen utolsó mesterséget uzo emberek hozzájok állottak.A szotsök 1628-dik esztendoben a szabóktól elválván, magoknak különös articulusok alatt új tzéhot állítottak fel, a mely articulusok ugyanakkor a fejedelemtol confirmáltattak. 1636-dik esztendoben pedig oly ereju privilegiumot nyertek, hogy az egész széken szots- mesterséghez való borököt nyereségre szedni, készíteni, árulni munkálni senkinek nem szabad o ellenek.A csizmadiák árticulussaikot a város bírája a mesterekkel a fejedelemnek bémutatván, azoknak confirmatioját nyerte 1635-dik esztendoben. Ezeknek is ereje tsak az városban vagyon, hanem vagyon szabadságok idegen országból harmintzadon általhozott fuvel és egerfa bingyóval a magok mesterségekre bort készíteni, a mint hogy a kordovánt mind ez ideig némelyek készítették is. I738. és 39-dik esztendo tájatt tserrel is készíteni kezdették volt, de szabadságok arra nem lévén, a tímárok privilegiumának ereje által attól eltiltattak. Az régi üdokben egy mestert bizonyos nótáért a tzéhbol kitiltottak, a ki Gyergyóba vette magát, s ottan a kordovánt készíteni kezdette, azt. Miklósi örményeket fizetésért megtanította, a kik mostanában oly bovön készítik már az kordovánt, hogy nemtsak Erdélybe mindenfelé, de Magyarországra is eleget szolgáltathatnak ki.Az kalamár társaság más királyi, s szabad városokban lévo kalamár compániáknak rendi szerént egybeszedett, és az városi magistratustól helyben hagyott articulusok alatt állott fel 1683-dik esztendoben, és mivel némely sokadalmakban némely helységbéli kereskedoktol az árulásban akadályoztattak, az innen való kalamárok néhai b. e. Apaffi Mihály fejedelemtol olyan szabadságot nyertek minden városokban falukban lévo szabad sokadalomokban való árulásra, minemu vagyon akármely más városi kereskedoknek s kalamároknak; de ennek az itten való kalamár társaságnak ezelott egy néhány esztendokkel vége szakadott.Az asztalosok, és szíjgyártók külön-külön tzéhot tartnak, hanem uniojok vagyon az lakatos tzéhval. Az fosusök maguktól szerzett és az magistratustól meg erosíttetett articulusok alatt 1791-dik esztendoben társaságot állítottak fel magoknak.A mészárosok 1630-dik esztendoben társaságot állítottak fel magoknak. Vagynak ezeken kívül nyereggyártók, kötélverok, kalaposok, könyvkötok, vászony-, és gyolts-nyomtatók, borbélyok és óratsinálók, de mivel tzéhot nem tartnak nem alítom szükségesnek külön-külön a róllok való írást; vannak még átsok is.Az komívesek pedig most 1798-dik esztendoben akarnak magoknak külön társaságot állítani, magok akarván magoknak árticulusokot készíteni.
Az vásárvámról, kortsomáról, s várhoz való szolgálatról
Udvarhely várossának felyebb emlegetett privilegiumos szabadságát kétségbe hozták némelyek három okból: tudniillik, elobb-szer, hogy a vásárvámnak egy része fiscus számára járandó volna. Másodszor hogy a kortsomálás is minden esztendoben hét holnapig ugyan a fiscus számára folytatandó volna. Harmadszor, hogy az városi privilegiumos rend a várhoz szolgáló jobbágy volna, azért ezen három dolgot így világosítom meg, szólván elobbszer
Udvarhely várossában a mult száznak közepéig az héti vásár hétfon tartatott, de mivel az nép azelott való nap, úgy mint vasárnapon igen egybe szokott volt gyulni, hogy azon napnak tisztelet adattassék, keddre vitettetett által, hogy hétfon az nép bátrabban bégyülhessen. Az most nem régiben felséges aszszonyunktól a szövésnek; fonásnak bovebb elomozdításának kedvéért Bojt elso hétfore adattatott (a mely már sz. Tamás napjára vitetett) sokadalmon kívul három más országos sokadalom szokott esni, úgy mint Bojt közepén és szeredán Úrnap után való hétfon és Szeraficus Sz. Ferentz napján.Ezeken a három sokadalmokon és minden héti vásárokon is szedetni szokott vásárvám régentén tsak éppen a városi privilegiumos rendé volt, hanem Bethlen Gábor fejedelem idejében az városi rend megkevesedvén, (a mint ide alább a várhoz való szolgálat alkalmatosságával bovebben megíratik) annak egy részét a szék tisztjei magok számára akarták foglalni, de említett Bethlen Gábor az udvarhelyi várban 1623-dik esztendoben Boldogaszszony havának 13-dik napján költ privilegiumában aztot egészen más szabad városoknak privilegiuma, szabadsága szerént a városénak itélte lenni, és a szék tisztjeit abból teljességgel kitiltotta, hanem azután második Rákótzi György fejedelem idejében udvarbíró kezdett belé kapdálni, de eztet is mi formán tiltotta ki belole azon fejedelem, kitetszik ez következendo rescriptumából:Georgius Rákótzi Dei gratia etc. ... Az udvarhelyiek mind közönségesen alázatos könyörgések által találának meg bennünket, jelentvén, hogy Istenben elnyugott üdvözült kegyelmes urunktól o nagyságától o nekiek közönségesen városul adattatott privilegiumoknak nému nému részében nem akarná az udvarbíró megtartani, sot potentia mediante piatzokról városúl nékiek járandó proventusoknak egy részét maga számára occupalta, provilegiumoknak vilipendiumára. Így lévén azért az dolog, kegyelmesen parantsoljuk kegyelmednek, hogy valamit privilegiumok tart, abban oket megtartassa az udvarbíróval, úgy, hogy városúl nékik járandó proventust se maga számára, se máséra ne convertálja, hogy mi is ezen dologról többszer ne búsíttassunk. Secus non facturus. Datum in civitate nostra Alba Julia die 8 mensis Febr. 1649-no etc. etc.Továbbra Szentpáli János elvévén feleségül magának fennebb írt Bornemissza Susannát, s azután az vár jószágaiban parantsolni kezdvén, a vásárvámot a piatzon szedetni kezdette, nem gondolván az városiaknak igazságok mellett való protestatiojával, annyira ment a dolog, hogy az városiak bízván igazságokban eroszakkal kezdették a vámszedoket a piatzról elverni. De Szentpáli János németeket hozván ellenek, azok a városiak közül Sánta Györgyöt meglotték, hogy megholt, Szots Pál Péter pedig holtig sántált az akkor kapott lövés mián. Így elnyomattatván igazságokban, s az fejedelemhez való útjoktól is elfogattatván az városiak, mivel Bornemissza Susánna a fejedelem feleségével Bornemissza Annával egy testvér volt, utoljára kénteleníttettek békességesen Szentpáli Jánosnak és posteritasinak engedni a vásárvámnak felét, valameddég ezek a várat bírják, úgy hogy másra kelvén a várnak birodalma, annak semmi jussa a vásárvámhoz ne légyen, protestálván, hogy ezen egyezést senki privilegiumoknak sérelmére ne tulajdonítsa. De minekutánna Szentpáli János minden posteritásival a várnak birodalmából kifogyott is, békességesen a városiak a vásárvámot nem bírhatták, mivel német kézre kelvén az ország s az itt való várban is német commendans tétetvén, némely embereknek tanátsából s biztatásából a múlt száznak vége felé az is részt akart belole venni, de az város instantiájára költ kegyelmes rendelése által a felséges királyi guberniumnak az is kitiltatván abból, azután senki sem eroszakoskodott a vasárvámnak valami résziért, hanem egészen a város számára szedetett mind ez ideig.
Az kortsomárlás az régi üdoben minden esztendoben hét holnapig a város számára tartatott, öt holnapig szabad volt minden személyes embernek kortsomárolni, a fiscusnak pedig semmi a város kortsomája ellen kortsomája hogy nem volt, kitetszik néhai b. e. Báthori Sigmond fejedelemnek commissiojából ...Üdo jártában pedig Bethlen Gáborra kelvén a fejedelemség, ki is a várat jó karban állítatván, hogy abban a mindennapi romlásokra és az üdonek viszontagságai mián elokerülheto költségekre állandós fundust szerezhetne a várostól, azon hét hónapi kortsomárlást elkívánta, a város a fejedelem kívánságának ellent nem mervén tselekedni, oda engedte.Bethlen Gábor holta után Catharina Brandenburgica fejedelemasszony 1630-dik esztendoben az ország gyulésében a vár szükségire fordíttatott hét holnapi kortsomárlásból négyet a városnak visszaengedett.1635-dik esztendoben pedig Rákótzi György fejedelem, az ország végezése szerént ezt a vár szükségére meghagyatott 3 holnapot úgy méltóztatott rendelni, hogy a város tetszésében álljon, a melyik 3 holnapot akarja a vár szükségére engedni. De ifiú Rákótzi György fejedelem ismét a fiscus a 7 holnapi kortsomárlást a maga számára folytatni kezdette, nem gondolván az ez iránt költ, tsak most említett ország végezéseivel, melyhez képest 1648-dik esztendoben az ország gyulésében protestált követje által az város a fiscusnak tselekedeti ellen. De ugyantsak néhai b. e. fejedelem nagyobb Apaffi Mihály fejedelem hatalmával a két holnapi kortsomárlást a vár szükségire foglalta volt. Már miolta a vár elrontatott, minden személyes embernek minden üdoben szabad a kortsomát folytatni, úgy annyira, hogy a mint a régi tilalmas üdokben városi, vagy nemes embernek, úgy a papnak is szabad nem volt nyilván kortsomát tartani, úgy most nemtsak ezek, (de nem tudom dítsíret-é vagy gyalázat?) minden jövevény idegen nemzet, oláh, tzigány etc. uzheti aztot, a megírt vár szükségire való kortsomárlást pedig tsak bort és sert illette, mivel pálinkát minden üdoben szabad volt az városiaknak árúlni, ellenben, ha falusiak árultak s az darabontok rajta kapták, szabadoson elvették s az edényeket a földhöz verték. Hanem a hídon túl a szombatfalvi s Balog kerten felyül a bethlenfalvi határ szélyében a bethlenfalvi nemes emberek mindenkor tartottak bort az hova az városiaknak szabad volt innya kijárni, de nyilván bort bé nem hozták.
Róth András Lajos
A BS (újabban Budapest Romcsarnokként emlegetik) leégése miatt a Körcsarnokba kellett költöztetni a 43. Szabadfogású és (7.) N