Felháborodással kereste föl szerkesztôségünket a Matrica Rt. egyik alkalmazottja, aki azt nyilatkozta, hogy a Március 15-i ünnepségeken való részvétele miatt felettesei megszázalékolták, azaz több órás munkabérét leütötték.A panasszal kapcsolatban megkerestük Fábián Istvánt, a Matrica Rt. igazgatóját is, aki készségesen állt rendelkezésünkre és elmondta, hogy csak erôsen sarkítva lehet úgy fogalmazni, hogy az ünnepség miatt százalékoltak volna bárkit is.Tény — nyilatkozta az igazgató —, hogy 15-én 12 óra elôtt szinte teljesen kiürült a gyár, és utasítására utánanéztek annak, hogy ki, hol ünnepelt. Elsôsorban azoknak vágtak le órabéreket, akik nem az ünnepségen való részvételre használták a hirtelen jött szabad félnapot.A különbözô csoportok felelôseire bízták azt, hogy az ünnepség miatti termelés-kiesést hogyan és mikor pótolják be a munkások. Fábián István igazgató cáfolta, hogy az ünnepeléstôl való eltiltás lett volna bárkinek is a célja, vagy hogy csak az ünnepségen való részvétel miatt százalékoltak volna le valakit is.
uszék
ERDÉLYI MAGYAR CIVIL TÁRSADALOMÉRT POLGÁRI TÖMÖRÜLÉS
Az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés, 2000. március 25-én tartott elnökségi ülésén elemezte Bardóczy Csaba ítéletének végrehajtásával kapcsolatos fejleményeket.Az elnökség számbavette az EMCT_PT fórumain (Csernáton, Bibarcfalva, Barót, Vargyas) — a Cserehát és Bardóczy Csaba polgári színezetû koncepciós pere ügyében kiadott dokumentumokat, állásfoglalásokat. Azok alapján az alábbiakban fogalmazza meg újabb tiltakozását: "Az elnökség, a tömörülés egész tagsága és a szimpatizánsok nevében tiltakozik Bardóczy Csaba irányában, a politika hátterébôl folytatott eljárás, politikai manôver ellen, amely kisebbségi sorsunk nyolcvan évének egy újabb mozzanata, a szószegések, meghirdetett ígéretek be nem tartásának, a hitegetésnek, az átverésnek a bizonyítéka. Elítéljük Románia nyolcvan éve tartó magyarellenes politikáját, s ezt az utóbbi próbálkozását, amellyel, miként az egyetem ügyében az RMDSZ vezetôségével karöltve tette, ezúttal is meg akarja alázni az erdélyi magyarságot."Tiltakozásunkat aláírásgyûjtéssel is kinyilvánítjuk.Barót, 2000. március 25.
Nagyajta, Barót, Sepsiszentgyörgy, Olasztelek, Köpec, Zetelaka, Bibarcfalva, Erdôfüle, Vargyas, Száldobos, Kisbacon, Nagybacon, Bardóc, Középajta, Fogaras, Farkaslaka, Bodok, Enyed, Szeben. (Összesen 524 aláírás.)
Hosszú, több hónapos huzavona és a különbözô települések lakóinak többszöri tiltakozását követôen sikerült helyet találni a regionális hulladéktározónak. A székelyudvarhelyi önkormányzat keddi ülésén a testület elfogadta a tározó új helyét, mely a cekendi katonai alakulat közelében, de a város tulajdonában lévô területen lesz.A holland támogató 2000. április 15-ig meghosszabította azt a határidôt, ameddig a dokumentációt leteheti Székelyudvarhely önkormányzata. Amint a polgármesteri hivatal elôterjesztésébôl kiderült, nem a megtalált hely lesz a legolcsóbb, de ha a holland kormány támogatásával sikerül biztosítani a beruházás 50-65 százalékát, akkor kivitelezhetônek tûnik a modern, a város és környékének hulladékgondjait akár több évtizedig is megoldó kérdés.
szl
Egyre több gyergyó- és csíkvidéki RMDSZ dönt úgy, hogy a helyhatósági választásokon egyenlô esélyt biztosít minden önkormányzati jelöltnek a megmérettetésben.A színmagyar települések RMDSZ-es vezetô testületei úgy vélik, hogy a jelöltek megmérettetését nem kell valamiféle pártjellegû, úgynevezett elôválasztási, bonyolult szabályozással lebonyolítani, hanem a jelölteknek, mint a közösség tagjainak kell esélyt biztosítani a megmérettetésre, és a listára való felkerülés a kialakult támogatottság függvényében alakul.Amint arról már beszámoltunk, Székelyudvarhelyen nem így gondolja az RMDSZ. Nálunk külön kezelik a szervezet jelöltjeit, illetve azokat, akik úgymond "önjelöltként" — szóhasználat a helyi RMDSZ elôválasztási szabályzatából — indulnának a helyi választásokon.A polgármesteri funkcióra való jelölés még bonyolultabb, sôt, az RMDSZ csak 10 nappal az elôválasztási kampány elkezdése elôtt hozza nyilvánosságra saját jelöltjeinek kilétét.A helyi RMDSZ vezetôi szerint, a jelöltség jóváhagyása további testületek rábólintásának is függvénye.
SZÔKE László
Többszöri témája volt már az udvarhelyi önkormányzati üléseknek az SZ-MADISZ ifjúsági szervezet székhelyigénylése. Legutóbbi ülésén azzal napolta el a testület SZ- MADISZ kérését, hogy nevezze meg azt az épületet, ahová költözne. A tegnapi önkormányzati ülésre ezt meg is tette a szervezet: a Kossuth utca 20 szám alatti ingatlanba kért irodát, ott, ahol az UFF is mûködik.A vita során kiderült, hogy az SZ- MADISZ-nak éppen az a helyiség kell, melyet az RMDSZ már megkapott, így a testület (a szervezet képviselôinek nemtetszése ellenére) a Kossuth utcai épületben adott irodahelyiséget, de nem az RMDSZ-nek kiutalt felületbôl.
Digitális térképrendszer Székelyudvarhelyen
Március 20-tól Márton Gyárfás GTZ nevû német cégének szakemberei, a két város és a minisztérium képviselôivel együttmûködve ennek a programnak a kidolgozásához szükséges felmérések, információk összeállításán dolgozik.Ezt a programot, amely a két település, Székelyudvarhely és Segesvár bel- és külterületeinek adatbázisát fogja tartalmazni, egy digitális térképrendszer formájában, a román területrendezési, gazdasági és igazságügyi minisztérium is támogatja. A térképrendszer elkészítéséhez hat év szükséges. Ebbôl az elsô két évben az önkormányzaton belül nagyarányú számítástechnikai, mind hard, mind soft fejlesztés megy végbe. A program elkészüléséhez szükséges körülbelüli költségek 844. 000 német márkát tesznek ki, amit a német kormány finanszíroz. Az önkormányzat, eme program gazdája kapcsolatot és hozzáférhetôséget fog biztosítani a kataszteri hivatal, a telekkönyvi hivatal, a közjegyzôk és a mezôgazdasági nyilvántartások számára is. A városházán belül a kapcsolat a mezôgazdasági fôosztályon, a vagyonkezelésen, az urbanisztikai fôosztályon és a városgazdálkodási osztályon keresztül fog történni az Urbana RT-vel, a Romtelecom-mal és a Villamossági, valamint a Gázvállalattal. A program célja, hogy a lakosságot egy egyablakos rendszerben, hosszútávon, európai szinten tudják kiszolgálni, és ne legyen tumultus sem a kataszteri, sem a telekkönyvi vagy bármely más hasonló hivatalhoz fordulók körében, amit jelen pillanatban tapasztalni lehet. Módosító jogkörrel csak az önkormányzat fog rendelkezni, jogi szempontból pedig a telekkönyvi hivatal. Változtatások esetén a változás a többi intézményben is azonnal bekövetkezik. Így naprakész, pontos információkkal lesz ellátva minden olyan szakvállalat amelyik ezen a területen dolgozik - tájékoztatott Szász Jenô polgármester.
Péter Attila
Március 31-én, pénteken jár le a kereskedelmi és szolgáltatási egységek mûködési engedélyei meghoszszabbítására kitûzött határidô.
A 72/1999-es tanácsi határozat értelmében minden vállalkozó, aki kereskedelmi, illetve szolgáltatási tevékenységet folytat, kötelezô módon ki kell váltsa a polgármesteri hivatal által kibocsátott engedélyt, melynek értéke 200.000 lej. Az engedély kiváltásához, illetve meghosszabbításához szükséges a múlt évben kibocsátott engedély, valamint a 2000-re érvényes szemétszállítási szerzôdés, az aktáknak csak a bemutatása szükséges.A polgármesteri hivatal hétfôi sajtótájékoztatóján Ilyés György, kereskedelmi felügyelô elmondta, hogy eddig viszonylag kevesen váltották ki az engedélyeket (a tavalyi 745-tel szemben az idén mindössze 376-on), a büntetések elkerülése érdekében az évi láttamozást a hét bármely napján megtehetik, nem kizárólag a fogadónapokon. Április 1- jétôl a kereskedelmi felügyelôk megkezdik az egységek ellenôrzését, meg nem hosszabbított engedélyekért a 12/1990-es törvény értelmében a jogi személyek 300.000 lejes pénzbírságot kötelesek helyben fizetni. Amennyiben nem tesznek ennek eleget, 600.000-tôl 2 millió lejig terjedô pénzbírsággal büntethetôk, míg a fizikai személyek esetében 100.000-150.000 lej büntetést alkalmaznak - tájékoztatott Illyés György.
Szász Emese
Tavaly november 19-én a Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztára keretében megalakult az Idôsek Helyi Tanácsa (I.H.T.), mely egy beadvánnyal fordult a polgármesteri hivatalhoz, és felhívta ezen intézmény figyelmét arra, hogy egyes nyugdíjasok szociális segélyre jogosultak. A nyugdíjasok beadványának elsô napirendi pontja - melyet a beérkezett panaszok alapján határoztak meg - az adók és ezen belül a telek, illetve házbér adó csökkentése.
Szász Jenô, városunk polgármestere a beadványra egy tanácskozás keretében válaszolt. A polgármester elmondta, hogy a ház- és telekadón kívül még olyan, az Idôsek Helyi Tanácsa által megfogalmazott problémák vannak, mint a magas kábeltévé díj, és az is, hogy Áfát kell fizetni április 1-jétôl a gáz és a villany díjra. Ezen problémákra visszatérnek, amikor aktuálissá válnak annak érdekében, hogy hátha mind a helyi, mind a központi önkormányzatnál eredményeket tudnak majd elérni. A hivatalhoz tartozó adó kérdésével kapcsolatosan eleget tettek az I.H.T. kérésének, hogy az utolsó negyedév helyett, a második és a harmadik negyedévben adják a rászoruló nyugdíjasoknak járó szociális segélyeket, az ingatlan adók mielôbbi törlesztése érdekében. Fölmerült annak a gondolata is, hogy a szociális törvény által elôírt feltételeken kívül legyen egy közös kritériumrendszer kidolgozva, amit a polgármesteri hivatal szociális és gyámügyi osztálya készít elô, és az I.H.T. hagy jóvá.Ezen kritériumrendszer alapján figyelembe veszik a kérelmezô életkorát, egészségügyi állapotát, családja jövedelemforrásait, valamint a család megterheltségét. Segélyre az 1.200.000 lej alatti jövedelmû családok jogosultak, de ez az összeg változhat az egyes családok vagy személyek megterheltségének függvényében. A segély az ingatlan adó 25 százaléka, tehát egynegyed évi adót tesz ki. Sok igénylôre számítanak, a kéréseket áprilisban és májusban lehet leadni. A tervek szerint júniusban, júliusban, augusztusban és szeptemberben az igénylôk benyújtotta kérések egynegyedének tesznek eleget.Finta Béla, a Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztárának (NY.Ö.P) elnöke elmondta, hogy szeretnék, ha a választások után a helyi tanácsban a nyugdíjasoknak is lenne képviselete. Felkéri a nyugdíjasokat, hogy forduljanak bizalommal mind a NY.Ö.P.-höz, mind a keretében mûködô I.H.T.- hez melynek tagjai bizalomra érdemesek.
P. A.
Híradók: 7:00, 10:00, 12:00, 13:00, 15:00, 17:00, 19:45 Ébredjen velünk: Hétfôn, csütörtökön és pénteken Gáspáry Istvánnal Kedden és szerdán Balázs Árpáddal Szombaton Csog Évával.A reggeli mûsorban kapják meg az Útravaló-t, Ferenczi Éva rovatát naponta 7:15-tôl. Tudomány mindenkinek - Ferenczi Éva rovata hétfôtôl péntekig 10:15- tôl.Az Irodalom és játék szintén a hétköznapi ébresztômûsorok része. Kitekintô - Nagy Judit szomszédol minden szombaton 11:30- 12:00-ig. Mindezek mellett még mindig mûsoron van valami Más Szabó Attilával hétfôn és csütörtökön 17:15-20:00-ig.A hétvége pénteken kezdôdik. A késô esti interaktív mûsorban elbeszélgethetnek bármirôl Nagy Judittal és Gáspáry Istvánnal, 22:30-tól. Ifjúsági mûsorok: Kedden: Pozitív 18.05-19:10-ig Szerdán: Oxigén 18:05-19:00-ig.Esti mese hétköznap esténként 19:15-tôl.Ha eljött az este, ki ne hagyják a V.I.P.-et. Hétfôtôl csütörtökig Udvarhely fontos személyiségeirôl tudhatnak meg nem mindennapi információkat. 22:00-kor Gáspáry István ül mikrofon elé a nap vendégével.A fiatalok mellett az idôsekre is gondoltunk, péntekenként 18.05-tôl Nagy Judit szerkeszti-vezeti a Napraforgót, a nyugdíjasok mûsorát. A vallási felekezetek kétszer fél órában szólnak hallgatóinkhoz: szerdán 20:00-tól és szombaton 9:00 órakor. Továbbra is mûsoron hagytuk a szerkesztett zenés rovatokat.Hétfôn Gáspáry István fújja le a port egy-egy régi lemezrôl a Zeneboltban 16:05- tôl.Szerdán 21.00-tól továbbra is lelkünkhöz Soul a zene és Csizmadia Attila.Aztán jön a péntek esti csúcs, a Magyar Dance Top10 - Fosztó Zoltán mûsora kicsinek-nagynak, ettôl a héttôl kezdve másfél órában.Attila meg Attila szombat délután 17:30-tól számol el Top 20-ig.Az örökzöld melódiák kedvelôit vasárnap koraeste várjuk rádióközelbe.Interaktív mûsoraink a 218112 -es telefonszámon hívhatók.
A 29 éves, nôtlen fiatalember Szászrégenben született, és jelenleg Keményfalván lakik. 1993-ban kezdett el lottózni, és hat évi gondos játék után saját, nem is akármilyen játékstílust dolgozott ki, melynek segítségével utoljára a februári lottóhúzáson 12,5 millió lejt nyert.
— Hogyan kezdôdött a lottózás, és mi motivált, hogy ilyen kitartóan és következetesen játszodtál, játszol ?
— Egyik nagy álmom, hogy saját kocsim és házam legyen. Rájöttem azonban arra, hogy nem tudok annyit dolgozni, hogy álmom megvalósítsam, ezért kezdtem el játszani. Akkor még nem volt Bingo és ezek a tombolajátékok, így elkezdtem matematikai módszerekkel variálni a számokat. Elôször úgy tûnt, hogy lehetetlen, de aztán jöttek a különbözô felfedezések, mint a páros és páratlan számok aránya egy-egy húzásnál. Négy vagy öt ilyen felfedezést már egy rendszerbe tudtam tenni.
— A számok megtevésénél valamilyen logikai rendszert fedeztél fel ?
— Igen. Ez olyan, mint amikor a kockának hat oldala van, és ahhoz hogy a hat szám kijöjjön, hatot kellene gurítani. Valójában azonban csak négy szám jön ki, mert két szám mindig megismétlôdik. Ilyen a lottó is. Ha egy szám kijött kétszer egymás után, akkor azokat már nem érdemes megtenni. Lehet számokat selejtezni is.
— Szerinted mi alapján döntik el, hogy melyek legyenek a nyerô számok ?
— Vannak, akik nézik, hogy tízes, húszas, harmincas vagy milyen tizedes számok jönnek ki, és azok alapján játszanak. Az emberek általában születési dátumaik, évfordulóik és egyéb hozzájuk kötôdô adatok számait teszik meg. Azt hiszik, hogy elôre meg vannak határozva a nyerô számok, de én ezt nem hiszem. A játékkészítôk 70 százalékban találomra teszik a számokat és csak 30 százalékban a sablonok alapján.
— Több kisebb nyerésem volt. A múlt hónapban február közepén egy húzás alkalmával 12,5 millió lejt nyertem. A könyvemben levezetett rendszer segített hozzá a nyeréshez, ugyanis az alapján játszottam ki a számokat, és remélem, más is fog nyerni vele.
— Ha egy átlagember nekifog lottózni, és esetleg egy új rendszer kidolgozásához, mennyi idô látja kárát vagy hasznát a szabadidejének ?
— Én nagyon magányos ember vagyok. Nem járok se kocsmába, se máshova és ott volt mindig a hétvége. Nekem ez egy külön világ volt, ahol jól éreztem magam, és közben jöttek a felfedezések. Ha valaki ezzel akar foglalkozni, akkor javaslom, olvassa át a könyvem. Ha saját rendszert akar kidolgozni, akkor az elôzôleg kialakított játékstílus alapján a számokat kell rendszerezze.
— A könyv már tavaly márciusban kész volt. Sajnos, a körülmények alakulása nem kedvezett, nem volt aki gépeljen, és aki szerkesszen. Szeptemberben találkoztam Szôke Lászlóval és Gáspáry Lenkével, akiknek ezúton is megköszönöm támogatásukat. Így március 25-re elkészült 300 példányban, és Székelyudvarhelyen a Corvina könyvesüzletben lehet megvásárolni 39000 lejért.
Péter Attila
Az 1999-es év kiértékelô ülését tartották március 24-én, pénteken a Városi Mentôszolgálat illetékesei.
A megbeszélésen jelen volt dr. Ambrus József, a székelyudvarhelyi Mentôszolgálat vezetôje, Bachner István, a Megyei Mentôszolgálat vezetôje, valamint dr. Ambrus Zoltán, az Egészségügyi Biztosító Pénztár megyei elnöke.Dr. Ambrus József a Mentôszolgálat múlt évi tevékenységérôl számolt be. Mint mondotta, ‘99-ben 22 asszisztens és ugyanennyi mentôsofôr, valamint egy orvos látta el az állomás tevékenységét. Összesen 7730 hívást jegyeztek, 5730-at városunkból, 2000-et vidékrôl. Ebbôl 1795 1-es sürgôsségi eset, az otthon megoldott esetek száma 1200 volt. Ugyanakkor 32 halálesethez riasztották a mentôsöket, amelybôl négy személyt sikeresen újjáélesztettek. A gépkocsik több mint 267 ezer km-t tettek meg az elmúlt évben, ennek 51%-át a mûvese-betegek szállítása tette ki. Március 1-jétôl orvos hiány miatt megszûnt az éjszakai, hétvégi, illetve ünnepi mentôszolgálat, a Biztosító Pénztárral sikerült olyan megoldást találni, hogy április 1-jétôl újraindulhasson annak tevékenysége, ahova be fognak dolgozni a családorvosok is - tájékoztatott dr. Ambrus József. A ‘99-re kitûzött célok közül a szakmai továbbképzést, illetve szakmai továbbfejlesztést sikerült megvalósítani, az épület javítási munkálatait, valamint a tervezett garázsépítést pénzhiány miatt el kellett halasztani. A tavaly 10 mentôautó állt a mentôszolgálat rendelkezésére, egy autót a lakosság adományaiból vásároltak meg. A Megyei Mentôszolgálat hét gépkocsit kapott Magyarországról, ebbôl az udvarhelyi állomásnak kettôt adományoztak. Az újjáélesztés gyakorlására, illetve oktatására beszereztek egy számítógépes gyakorlóbabát EKG- programmal, melynek értéke kb. 50 millió lej. Bachner István elmondta, hogy azon kevés megyéhez tartozunk, ahol az alkalmazottak 90%-a minden évben részt vesz valamilyen szakmai továbbképzôn, ugyanakkor a mentôs alapítvány ebben az évben elindítja nevelési és kiképzési programját Udvarhelyen, valamint Csíkszeredában az alkalmazottak számára, melynek idôtartama gépkocsivezetôknek 6 hét, középkádereknek 8 hónap.A Megyei Biztosító Pénztár vezetôje, Ambrus Zoltán kijelentette: a Biztosító Pénztár a különbözô cégek adóssága miatt nem tud mindent kifizetni, hiszen akkora a vállalatok adóssága, amekkora a teljes idei költségvetés - hangsúlyozta.
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény-vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
A minap, Deutsch Tamás miniszter ittjártakor a polgármesteri hivatalban eszmecserét folytattak budapesti és helybeli újságírók. Az ötlet maga dicséretre méltó, az ilyen beszélgetésekbôl mindig lehet tanulni, tanulságot is levonni.Jómagam a hiteles, tárgyilagos, valósághû tájékoztatás kérdését vetettem fel, s nem kis meglepetésemre valaki — aki a találkozó szervezôjeként lépett fel — kijelentette: nem azért gyûltünk össze, hogy ilyesmirôl beszéljünk. A bejelentés után csak kapkodó, tessék-lássék stílusban érintettük ezt a lényeges kérdést, noha a pesti kollégák közül többen is készséget és helyeslést mutattak a kérdéskör iránt, ugyanis a szervezô szerint: ne teregessük saját szennyesünket idegenek elôtt.Nem értek egyet azzal a merôben torz szemléletmóddal, mely szerint a budapesti újságíró idegen az udvarhelyinek, különösen szakmai kérdések megbeszélésében. Utólag — sajnos — meggyôzôdtem, hogy az általam javasolt téma azoknak volt kellemetlen, akik például a március 15-i udvarhelyi ünnepségrôl helyszíni tudósítást adva (egyelôre kíméletes vagyok, sem nevet, sem szerkesztôséget nem említek) néhány száz (ÍGY!) résztvevôrôl és kivezényelt diákokról beszéltek.Tudósítók, akiket figyelmeztettek a mellette álló helybeli orvosok, hogy a valóságnak ily mérvû elferdítése szégyen és gyalázat, emellett az ünnep méltóságának lábbal tiprása. Azok tudósítottak így, akik az ünnepség szervezôit akarták lejáratni, vagy akik az udvarhelyi lakás- és házadókért azt a személyt akarják hibáztatni, akinek az önkormányzati üléseken — amikor dönt a testület — nincs szavazati joga.Hát így állnak néhányan Udvarhelyen a valósághû tájékoztatással. Kár, hogy foglalkozásukat nem érzik hivatásnak is.
Komoróczy György
Úgy örvendek, hogy Udvarhelyen van végre közéleti vitamûsor a tévében!Végre nem hiába fizetünk olyan sok pénzt a kábeltévére. Azt is nagyon helyesnek tartom, hogy a földbe akarják döngölni - nem számít, milyen eszközzel - a polgármestert. Rendesebb helyeken - az utóbbi idôben már nálunk is - joggyakorlat az ártatlanság védelme. Ahogy én értem, ez azt jelenti, hogy mindenki ártatlan addig, amíg egy bírósági ítélet alapján nem mondják ki bûnösnek - kivéve, ha az illetô polgármester. Ha az illetô polgármester, akkor nyugodtan lehet szidni az édesanyját, az összes felmenôit, lehet hibáztatni azért is, amit még el sem követett - úgyis el fogja követni -, és hál’ istennek, ehhez most már a saját pénzünkön megfizetett televíziónk is van. Úgy örvendek, hogy minden pénteken este 8-kor élôben szidják a polgármestert. Nem baj, hogy egy Bukarestbôl jött riporter egy Csíkszeredából szalasztott megyei alelnökkel - csókolom a csókos ajkát - cseverészik arról, hogy a környezô falvak nem fogadták be Székelyudvarhely önkormányzatát a mikrorégiós fejlesztésbe. A baj igazából az, hogy miért mer Zetelaka, Oroszhegy vagy akár Varság polgármestere önállóan gondolkozni, és hogyan mer egészen más problémákkal küszködni, mint Udvarhely?! Nem baj, hogy az általam nembecsült, kellemes kígyómosolyú Zsombori al-, fô- és mellékelnök úr nem Daciával érkezett a helyi tévé mûsorába, hiszen a megyei tanácsnak az udvarhelyihez hasonló Ford Mondeoból van kettô is, ezenkívül Cieloja, Audija is, a lényeg az: kommentálja Udvarhely egyetlen jó közhivatali autóját, és kedves néger mosolyával lelkesen és vidáman hazudik az udvarhelyi kórház pénzeirôl. (Elvégre az igencsak szükséges esztétikai mûtétet nem itt fogják rajta elvégezni.)Jó lenne, ha végre kicsinálnák Szász Jenô polgármestert. Mégiscsak felháborító, hogy a megyei tanács által kegyesen visszaosztott pénzekbôl próbál megmenteni valamit Udvarhelynek! Az árvaházak fenntartására központi pénzeket kap a megyei tanács, de ezt a saját öt-hat elegáns autójára fordítja, ezért helyes, hogy mi fizessünk még egyszer külön a saját pénzünkbôl az árvaházakért. Szász Jenô csak ne takarítson meg nekünk pénzeket! Fúj!Egyetértek azzal a javaslattal is, hogy igenis utaljanak ki pénzt a Digital 3 Televíziónak a nyugdíjasok adójából, mert különben nem lesz pénz kifizetni a Bukarestbôl importált riporter nyekergéseit, és ezért netalántán elôfordulhat, hogy Szász Jenôt újraválasztják polgármesteri tisztségbe.Igenis, a tisztelt tanács hasson oda, hogy a Székelyudvarhelyen tévédíjként havonta begyûjtött 50.000 dollár mellett a közpénzekbôl is kerüljön át a Digital 3-hoz pénz, minél több pénz, mert ha nem, erdeménytelen lesz Verestóy Attila kampánya. Mit fogunk csinálni nélküle?Mi azt akarjuk, hogy ha már megvette a bútorgyárat Udvarhelyen (csak tudnám, mibôl?), a csíkszentsimoni szeszgyárat, a többszáz holdas birtokot a román alföldön, Románia uránkivitelét, (ezeket se tudom, mibôl?) akkor vegyen meg minket is szôröstôl- bôröstôl. Jó lesz nekünk! Ehhez azonban nem elég a bukaresti import-riporter nyekergése és a csókos négerajkú megyei alelnök bájos vigyora. Ezért mi pénzt fizetünk a tévének, hát tessék jobban csinálni!
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény-vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás
Március 25-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban került megrendezésre "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" címû rendezvénysorozat elsô találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben.
Vitaindítót tartott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás címmel, majd Horváth István, kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti idôszak közvélemény- kutatásainak mutatóit ismertette.Társelôadóként szólalt fel Takács Csaba ügyvezetô elnök (Érdekvédelem 1996-2000 között), Borbély László ügyvezetô alelnök, területrendezési államtitkár (Kormányzati munka; új lehetôségek), Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei c. bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója), Dézsi Zoltán, Hargita megyei prefektus (Kormányzati munka a területen), Bakk Miklós, politikai elemzô (Érdekvédelem és RMDSZ-stratégiák), Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke (Kormányzati szerepvállalás az érdekvédelemben, mint alternatíva), Makkay József, a kolozsvári Szabadság fôszerkesztô-helyettese (Az RMDSZ a médiában), Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke (Önkormányzatok a kormányzati szerepvállalás idején). Az elôadásokat követôen Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, Neményi Ágnes szociológus, Nagy Benedek vallásügyi tanácsos, Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke, Lakatos András kalotaszentkirályi iskolaigazgató, Somai József, Mátis Jenô parlamenti képviselô, Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács alelnöke, Barazsuly Emil, a Kolozs Megyei RMDSZ alelnöke szólalt fel, kérdéseket intézve az elôadókhoz.A találkozó záróbeszédében Markó Béla válaszolt a kérdésekre, és összefoglalva a következtetéseket, megállapította: hasonló jellegú és hangnemû, nyilvános tanácskozásokra szükség van. A következô rendezvényre áprilisban kerül sor, Marosvásárhelyen vagy Nagyváradon. A március 25-i vita elôadásainak vázlata elérhetô az RMDSZ honlapján (www.rmdsz.ro), az "Aktuális" fejezetben.A rendezvényen résztvettek megyei elnökök, SZKT-tagok, polgármesterek, kormányzati tisztségviselôk, továbbá a romániai magyar lapok és a fontosabb román lapok fôszerkesztôi, illetve képviselôi.
(RMDSZ- tájékoztató)
A nyugati hírszerzô szolgálatok dicsérik Romániának azt a döntését, hogy a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) nem mondott le a volt Securitate tagjainak alkalmazásáról - jelentette ki Mircea Gheordunescu, a SRI igazgatóhelyettese az Evenimentul Zilei címû román lap beszámolója szerint.
A lap a SRI megalakításának 10. évfordulója alkalmából tartott ünnepségrôl beszámolva idézte a szervezet vezetôjének "szûk körben" elmondott szavait. Gheordunescu szerint a nyugati dicséretet azzal érdemelte Románia, hogy "nem követte Magyarország és Csehország példáját, ahol jelenleg a hírszerzô szolgálatok nagy nehézségekkel küszködnek, mert a rendszerváltás után nem tartottak igényt a korábbi szakemberekre". A britek például igen nagyra értékelik azoknak a szakértelmét, akik korábban a Securitate elitegységében, a híres UM 0110 részlegnél dolgoztak - idézte a lap a SRI igazgatóhelyettesét. Az említett részlegnél - a volt szovjet KGB-vel szembeni felderítô csoportnál - a Ceausescu-rezsim idején 304 hírszerzô dolgozott. Az Evenimentul Zilei emlékeztetett arra, hogy Costin Georgescu, a SRI igazgatója tavaly a Securitate- dossziék nyilvánosságra hozataláról szóló parlamenti törvény vitájában drámai hangú beszédben kérte a törvényhozókat: ne tegyék lehetôvé, hogy fény derüljön a Securitate egykori tagjainak és informátorainak személyére. Azt az érvet hozta fel, hogy egy ilyen lépés egyenlô lenne a SRI szétverésével. Ugyanakkor azzal igyekezett megnyugtatni a képviselôket, hogy a jelenlegi Román Hírszerzô Szolgálat tagjainak csak húsz százaléka dolgozott Ceausescu hírhedt politikai titkosrendôrségénél.Románia egy nagyhatalommal kötött kétoldalú szövetségi szerzôdéssel biztosíthatna magának alternatívát a NATO-val szemben.
(figyelô)
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság - Gépészeti Szakosztálya 2000. április 7-9. között Marosvásárhelyt szervezi meg a VIII. Országos Gépész Találkozót - OGÉT 2000 Konferenciát. Rendezvényünknek a Petru Maior Egyetem ad otthont. Társzervezôk: Petru Maior Egyetem, Marosvásárhely; Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki Kar; Erdélyi Múzeum Egyesület, Mûszaki SzakosztályAz OGÉT 2000 témája: Gépészet az évezred végénA konferencia célja a szakmai továbbképzés, új kutatási eredmények és trendek ismertetése, gépészmérnökök, doktorandusz hallgatók, kutatók kapcsolatfelvétele és tapasztalatcseréje. Ezúton tolmácsoljuk meghívásunkat mindazon kutató, oktató és diák számára, akik érdeklôdnek konferenciánk iránt.A konferencia munkálatai plenáris elôadások és tematikus szekcióülések keretében zajlanak. A szombat délelôtti plenáris elôadásokat felkért hazai és magyarországi szakemberek tartják. A délutáni szekcióelôadások témája - melyekre elôadással lehet jelentkezni:- CAD - CAM tervezés, gyártás és irányítás- minôségbiztosítás és környezetvédelem- fogaskerékhajtások.Az elôadások 4 oldalas kivonata nyomtatásban is megjelenik. A szakmai elôadásokkal párhuzamosan termelô és kereskedelmi cégek szakkiállításon mutathatják be termékeiket.Az alábbiakban ismertetjük a konferencia rövid programját:* április 7.: regisztráció* április 8.: konferencia-megnyitó délelôtt - plenáris elôadások délután - szekcióelôadások * április 9.: városnézés, elutazás.Bôvebb infomációt az EMT titkárságán lehet kérni a következô telefonszámokon 064-194042, 190825, mobil: 094-783237 vagy e-mailen az emt@emt.ro címen. Jelentkezési lapok a www.emt.ro honlapról tölthetôk le.
Dr. Csibi Vencel, Bakó Judit,a Gépészeti Szakosztály elnöke programvezetô
Miután láttuk a szabadságvesztéssel járó büntetési tételeket, illetve ezek alkalmazását, nézzük meg, hazánk jogrendje ezzel kapcsolatban hogyan rendelkezik.Gyakran hallani, hogy valakinek a büntetését próbaidôre felfüggesztették. Igen, valóban létezik hazánk jogrendjében egy ilyen, éspedig a felfüggesztés intézménye. Ezt szintén a büntetô törvénykönyv szabályozza.A törvény elôírja, hogy milyen feltételek esetén lehet alkalmazni ezt a büntetési formát. Ezek szerint a kiszabott büntetés nem haladhatja meg a 3 évet. A bûncselekményt elkövetônek nem lehet elôzetesen 6 hónapnál nagyobb büntetése. A bíróságnak úgy kell megítélnie, hogy a büntetés ily módon is eléri hatását, nem szükséges szabadságvesztést alkalmazni az elítélttel szemben.A felfüggesztett büntetést bûncselekmény-halmazat esetén is alkalmazhatják. Ebben az esetben viszont a kirótt büntetés nem haladhatja meg a 2 évet és a többi, már ismertetett feltételnek is teljesülnie kell.A felfüggesztett büntetés nem alkalmazható abban az esetben, ha az elôírt büntetési tétel nagyobb 12 évnél. Ezért van az, hogy a minôsített lopás bûncselekménye esetén nem alkalmazható, ugyanis az elôírt büntetési tétel 3 évtôl 15 évig terjed. A törvény elôírása szerint nem alkalmazható olyan elkövetôk esetén sem, akiket súlyos testi sértés, nemi erôszak, illetve kínzás bûncselekményéért ítélnek el.A felfüggesztés esetén az elítéltet próbaidôre bocsátják. A próbaidô a kiszabott büntetésbôl, valamint még 2 éves idôszakból áll. Tehát 1 éves büntetés esetén a próbaidô 3 év.Pénzbüntetés alkalmazása esetén a próbaidô 1 év.A próbaidô az ítélet jogerôre emelkedésétôl kezdôdik.Abban az esetben, ha valakit felfüggesztett büntetésre ítéltek, és a próbaidôben nem követett el más bûncselekményt, akkor jogszerûen rehabilitálják. Semmiféle más feltételt nem kell teljesítenie, csak a már elôírtakat.Büntetôtörvénykönyvünk lehetôvé teszi a munkahelyen letöltendô büntetést is, jóllehet ezt ma már a gyakorlatban egyre ritkábban alkalmazzák.Ebben az esetben a feltételek kevésbé szigorúak. A kiszabott büntetés maximum 5 évig terjedhet. Elôzetes büntetésként nem lehet 1 évnél nagyobb elítélés. Bûncselekmény-halmazat esetén a kiszabott büntetés nem haladhatja meg a 3 évet.A kivételezett bûncselekmények esetén ugyanaz a helyzet, mint a felfüggesztés esetén, és ugyancsak érvényben van az a kitét, miszerint nem alkalmazható ez a végrehajtási forma a 12 évnél nagyobb büntetési tételnél.A munkahelyen letöltendô büntetés nem számít munkaviszonynak, ugyanis nem munkaszerzôdés alapján végzi valaki a munkát, hanem az elítélés alapján. Ezért ez az idôszak nem számít munkaviszonynak. Az elítéltnek be kell tartania a munkafegyelmet, a munkahelyi elôírásokat és járandóságaiból visszatartanak 15-40%-ig terjedô összeget.
Nagy Zoltán
ügyvéd
Romániában tíz évvel a forradalom után sem világos, mi is történt azokban a decemberi napokban. Hogyan fogták el az elmenekült diktátort, ki és miért döntött a per mellett, mikor és milyen körülmények között végezték ki ôket, mi történt utána velük, és miként alakult a per többi szereplôjének sorsa? És miért él annyira erôsen a román közvélekedésben az a hit, hogy a diktátor még nem halt meg, hanem valahol Kubában, a Közel- Keleten vagy a Duna-deltában vár a dicsôséges visszatérésre?
A Magyar Televízió Panoráma címû mûsorának stábja és a MAG újságírója kilenc napot töltött Bukarestben, hogy pénzzel, segítséggel és némi szerencsével a tíz évvel ezelôtti események fôszereplôit szóra bírja. Többük elôször vállalja a nyilvánosságot, és soha senkinek el nem mondott részletekkel szolgál az eseményekrôl.Az 1989-es román forradalom egyik kulcsfigurája Gelu Voican Voiculescu. A fehér szakállú geológus az ismeretlenségbôl került a forradalom elsô napján az elfoglalt televízió kamerái elé, aztán felbukkant a diktátor házaspár perén is, késôbb pedig miniszterelnök-helyettesi funkciót kapott a Petre Roman vezette elsô kormányban. Azután eltûnt. Ma egy "elefánttemetôben", a Román Demokrata Front nevû szervezet elnöki székében vár jobb, iliescus idôket.
— Nem beszélhetünk letartóztatásról, mert a házaspárt gyakorlatilag megtalálták Târgoviste határában egy mezôgazdasági magtárban — emlékszik vissza Voiculescu, aki szerint két milicista fedezte fel véletlenül a bujkálókat, és bevitte autóval a megyei rendôrségre, ott vette át ôket a hadsereg.És hogy miként került a bukott diktátor a magtárba? Voiculescu elmondása szerint a Boteni-i jól képzett ejtôernyôs és rakéta egységhez akartak leszállni, de az egység parancsnoka nem adott leszállási engedélyt, mert az ottani tisztek és a katonák elhatározták: azonnal agyonlövik, mihelyst kiszáll a gépbôl. Akkor már átállt a hadsereg a forradalmárok oldalára. Fôként az elit ejtôernyôsök, akik végtelen gyûlöletet éreztek iránta. A parancsnok jelezte a pilótának, hogy nem célszerû az egység fölött köröznie, ettôl az megijedt, és gyorsan leszállt a laktanyától nem messze levô mûútra, majd kirakva a házaspárt, tovarepült. Ceausescu és két hûséges embere (saját testôrségébôl, az ötös gárdából) stoppolni kezdett. Többször autót váltottak, közben az egyik testôr megszökött. Ceausescu a maga naiv módján azt hitte, hogy a Târgovistei-i speciális acélkombinát munkásai megvédik, ezért a városközpontba mentek. Csalódnia kellett: a munkások fel akarták borítani az autót, amikor felismerték. Sikerült elmenekülniük, de az utolsó testôr már nem tudott beugrani az autóba.Amikor kiértek Târgovistébôl, azt mondta a sofôr, hogy nincs több benzinje, havonta nagyon keveset adnak jegyre, ezért megállította az autót a magtárnál, és elszaladt. Az illetô civil volt, egy környékbeli faluból származó ember.Úgy tûnik, hogy Voinesti-be, egy északon lévô faluba akartak eljutni, ahol a központi bizottságnak volt egy villája és — ez nagyon lényeges — egy országos hatósugarú rádióadója. Innen Ceausescu szólni tudott volna az egész országhoz, mint a legfôbb parancsnok. A két milicista azonban észrevette ôket a magtárban, beszállították egy kocsiba, beálltak egy erdôbe, várva az alkonyatot, hogy a sötétben ne ismerjék fel ôket.
— Hallgatták a rádióban az élôben sugárzott forradalmat, s amikor a két milicista rájött, hogy itt minden eldôlt, elvitte ôket a megyei rendôrségre. Magától érthetô, hogy a târgovistei légvédelmi egység parancsnoka — aki abban a helyzetben a város ura volt, mert alárendelték a belügyet és a Securitatét is — kérte az egységbe való azonnali átszállításukat. Ott egy szobában voltak ôrizetben, de úgy, hogy nem mondták el nekik világosan, foglyok-e vagy vendégek — mondta Voiculescu.
—December 22-én mindenféle hírek keringtek, köztük az is, hogy elfogták ôket Târgovistében - emlékszik vissza a Román Demokrata Front elnöke azokra a napokra.
— Senki sem tudta, mi az igazság, csak este derült ki a honvédelmi minisztériumban Stanculescu tábornoktól, hogy hol vannak. A diktátor tartózkodási helye azonban csak három nappal késôbb került nyilvánosságra.
— Nem állt érdekünkben elmondani a helyet, mert megtámadhatták volna a laktanyát azok, akik vissza akarták ôt helyezni a hatalomba. Szegény helyi parancsnok nem tudta, hogyan szabaduljon meg leghamarabb tôlük. Fel akarta hozni ôket egy páncélos konvojjal Bukarestbe. Mi ezt nem akartuk, mert veszélyes volt egy ilyen erejû egységnek elindulnia Bukarest felé. Azt sem tudtuk pontosan, azért jönnek-e, hogy fogolynak hozzák, vagy azért, hogy ha ideiglenesen is, de visszahelyezzék a székébe. Kölcsönös volt a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Általános volt a gyanú, ezért amikor elindultunk 25-én a perre, Stanculescu tábornok megállt Boteni-ben, és magához rendelt nyolc ejtôernyôst (késôbb közülük három alkotta a kivégzôosztagot).Furcsának tûnhet, hogy miért nem a târgovistei egység sok ezer katonájából választott, de a tábornok csak bennük bízott. Két helikopterrel indultak a perre, és kaptak még három kísérô helikoptert, rakétákkal felszerelve. Ezek a levegôben maradtak azért, hogy ha valami történik, meg tudják támadni az egységet. Igaz, ez rajtuk nem segített volna. Amikor kiszálltunk a helikopterbôl, egy páncélozott jármû elindult felénk - az ejtôernyôsök profi katonaként meg voltak gyôzôdve, hogy ránk fognak lôni. Ebben a páncélozott jármûben volt a házaspár — idézi fel az érkezést a per fôszereplôje.
— Azt már a világ is láthatta, ahogy Ceausescu kiszáll belôle, elejtve sapkáját a fejérôl. Az ejtôernyôsök nagyon idegesek és izgatottak voltak, hajszálon múlott, hogy nem nyitottak tüzet. Annak okáról, hogy miért volt a házaspár a páncélosban, Voiculescu elmondta: az egység parancsnoka — megijedve a telefonos fenyegetésektôl és az egységet kívülrôl ért lövésektôl — úgy döntött, hogy nappal egy mûhelykocsivá és parancsnoki állássá átalakított kamionban ôrizzék a házaspárt. Két tanknak tûzparancsa volt, hogy támadás estén semmisítse meg a kamiont. Éjjel pedig egy páncélosban ôrizték ôket, azzal az utasítással, hogy támadás esetén két másik páncélossal ki kell törni, és eltûnni a környezô erdôkben, ha pedig erre nincs mód, akkor szét kellett volna lônie a foglyokat tartalmazó páncélost.
— Amikor kiderült, hogy elfogták ôket, én javasoltam Iliescunak, hogy rögtönítélô bírósággal ítéljük ôket halálra
— emlékezik vissza Voiculescu. El is rendeztem Stanculescuval, ha meglesz ez a döntés, telefonon bemondom a jelszót, és odalent kivégzik Ceausescuékat. Iliescu nem akarta ezt elfogadni, mondván, nem kezdhetünk egy új korszakot mindjárt egy önkényes döntéssel. Ám, ahogy a terroristák nyomása nôtt, és a mi életünk is többször veszélybe került, új támogatókat szereztem az ötletemnek. Végül valaki kitalálta, hogy csináljunk egy pert, mondjunk ítéletet, azután gyorsan hajtsuk végre — ez azért mégis elfogadhatóbb, mint egyszerûen lepuffantani. Mivel enyém volt az ötlet és én szorgalmaztam a dolgot, ezért nekem kellett lemennem Târgovistébe.A per úgy zajlott, ahogy láthatták: nagyon sok hibával. Félelmében mindenki elvesztette a fejét; a bírók ahelyett, hogy semlegesek lettek volna, felidegesedtek és sértegették a vádlottat, a védôk vádoltak, szóval mindenki elfeledte a szerepét, és csak az járt az eszükben, hogy évek óta szenvedtek miattuk. Amikor kihirdették az ítéletet, nem adtak helyt sem a fellebbezésnek, sem a halasztásnak. Igaz, Ceausescu nem is akart fellebezni, mert semmit sem ismert el.Kivitték ôket az udvarra, és újra a rettenetes feszültség döntött: a terembeli, szôke bajszú ezredes odavitte ôket a falhoz, hátrált három métert és megnyitotta a tüzet. A kivégzôosztag másik két tagja is elkezdett lôni. A házaspár elesett, mire az egész udvar katonái — már akinek volt rálátása a testekre — lôni kezdtek. Azok a golyók, amelyeket önök kikockázva láttak, azért pattognak a földön, mert akkor már a földön heverô testekre céloztak.Hogy miért nem filmezték le magát a kivégzést? Amíg mi odabent arról beszéltünk, hogy miként hajtsák végre az ítéletet és hogyan álljon fel az osztag (nekem személy szerint nem volt ilyen tapasztalatom, mert soha nem végeztem ki senkit), már hallottuk is a puskaropogást. Az operatôr épp az ajtóban volt, kifele indulva, s mire bekapcsolta a kamerát, már csak az utolsó lövéseket kapta el.Semmiféle trükk, csalás nincs a felvételen, mindent láthatnak, amit lefilmeztek. Az operatôr nem volt szakember: egy tiszt volt, akinek a felszereléséhez tartozott a kamera. Semmi rejtegetnivalónk nincs. Voiculescu elmondása szerint visszaérkezve Bukarestbe úgy döntöttek, hogy a tévé csak kis részleteket sugározzon a perbôl úgy, hogy ôk ne látszódjanak rajta.
— Sergiu Nicolaescuval kiválogattunk öt percet, de a végén Nicolaescu — tekintettel a karácsonyra — nem akart halottakat bemutatni. Én erôsködtem, de ô volt a filmes, ezért végül beadtam a derekam. Amikor elvittük a tévébe az ötperces összefoglalót, nagy botrány lett. Mindenki csalást, manipulációt emlegetett, egy ejtôernyôs-parancsnok megfenyegetett, hogy lelô, ha nem mutatják be az egészet. Második nap hoztunk arról is képeket, hogy ott fekszenek lelôve, így hét perc hosszú lett az anyag, de az emberek ezzel sem voltak megelégedve. Akkor már mindenki elismerte, hogy a per résztvevôit meg kell védeni, ezért a tévé egyik stúdiójában 11 órát dolgoztunk, hogy azokat a képeket, ahol a résztvevôk is látszanak, letakarjuk kimerevített képekkel. A hangsáv vágatlanul ment, a kép pedig néha kimerevült. A végeredmény egy olyan hibrid lett, ami még nagyobb gyanakvást indított el, s innen eredeztethetôk azok a pletykák, hogy van valami gyanús az egészben. Csak április 22-én, az én közbejárásomra adták le az egész filmet. Sorin Rosca Stanescu vezérigazgató, az ország demokratizálásáért talán legtöbbet tevô újság, a Ziua kiadóvállalatának vezetôje tavaly megszervezte a diktátor házaspár perének újratárgyalását.
— Az igazságszolgáltatás szégyene volt az a per, attól függetlenül, hogy Ceausescu bûnös volt, és az akkori román törvények értelmében is halálra ítélhették volna. Egy gyilkosságot maszkíroztak pernek - vélekedik Stanescu, aki szerint még az akkori körülmények sem indokolták a sietséget.
— Az Iliescu-csoport indokai hamisak. Ôk azt mondják, hogy az ország politikai stabilitását veszélyeztetô terroristák miatt kellett sietni. De azóta nem fogtak el egyetlen terroristát sem, s ma már tudjuk, hogy az akkori erôszakos cselekmények azért történhettek meg, mert Iliescu úgy döntött: képzetlen embereknek, a tüntetôk egy csoportjának fegyvert ad a kezébe, hogy megvédjék a forradalmat azoktól a terroristáktól, akik addig el sem kezdtek lôni. A per bíráinak sorsáról sokféle pletyka kapott szárnyra. Stanescu megemlíti, hogy a bíró öngyilkos lett, mások gyanús körülmények között haltak meg. Iliescu, aki a honvédelmi minisztérium vécéjében döntötte el, hogy kivégzik a házaspárt, államelnök lett, Stanculescut pedig most ítélték el, mert bebizonyosodott, hogy gyilkosságokat követett el Temesvár lakosai ellen. Egy másik fontos szereplô, Virgil Mâgureanu a Román Hírszerzô Szolgálat vezetôje lett, és az új intézményben létrehozott egy olyan politikai rendôrséget, amely nagyon hasonlít a Securitatéra. Stanescu kérdésünkre leszögezte: egyértelmûen érdekük volt félreállítani Ceausescut.
— A határozat, ami alapján létrehozták a rendkívüli katonai bíróságot, törvénytelen dokumentum, mert Iliescu személyében olyan ember jegyezte, akinek az aláírás idején semmilyen legitimációja és hivatalos funkciója nem volt. Ezek az összeesküvôk bûnösnek érezték magukat, és el akarták kerülni hogy késôbb a kommunizmus pere következhessen, fôvádlottként Ceausescuval. Feketén-fehéren kiderült, hogy porhintés volt az egész. Hivatalosan is kértük a fôügyészt, hogy jogi értelemben nyissa meg újra a Ceausescu-pert. Nem kaptunk választ a beadványunkra - állítja Stanescu.A per résztvevôi közül már többen nincsenek az élôk sorában. Egy tiszt például furcsa körülmények között megbetegedett — kihullt a haja —, majd leszúrta valaki. A bíró, Gica Popa 1990 márciusában lett öngyilkos. A hivatalában lôtte fôbe magát, búcsúlevelet hagyott.Gelu Voican Voiculescu cinikus megfogalmazása szerint "pszichésen labilis volt", félt a bosszútól. Azt kérte az új hatalom embereitôl, hogy dugják el valahol a nagyvilágban. Elôször arab országokban ajánlottak fel neki állást: katonai attaséként alkalmazták volna, de ô nem tartotta ezt biztonságosnak, inkább Izraelbe vágyott.Ott azonban nem volt ilyen státus, ezért elhúzódott az ügy. Nem volt türelme megvárni. Voiculesu azt állítja, ô cseppet sem félt az események után, fegyvert is csak februárig hordott magánál. Azt már nem tagadja: márciustól Tuniszba ment nagykövetnek, de nem azért, mert el akart tûnni. Az emberek még ma is megállítják, esetleg rosszalló megjegyzéseket tesznek, hogy miért végeztette ki a diktátort, de soha nem keveredett komolyabb incidensbe. "Szégyen nélkül jelentem ki, hogy politikai gyilkosság volt - mondja -, és én voltam az értelmi szerzôje. Azt hittem, a kommunizmust temetem el vele, de csak egy mítosznak vetettem meg az alapjait." A kivégzés körülményeivel kapcsolatban is sok a homály. Az egyik, a román közéletben magát nagyon erôsen tartó variáció szerint Ceausescu már a per alatt elhunyt szívinfarktusban, egy másik vélekedés szerint halálra kínozták, a kivégzés csak színjáték volt.A kérdésben legilletékesebb ezredest (akkor még csak kapitány) nehezen sikerült elérni, kamera elé nem állt, a telefonban is csak szûkszavúan beszélt az eseményekrôl. Ionel Boierunak hívják, az eredeti felvételen többször látni, amint géppisztollyal ôrzi a házaspárt a per alatt. Ô húzta meg elsônek a ravaszt, mert annyira ideges volt, hogy elfelejtette kiadni a háromtagú kivégzôosztagnak a tûzparancsot.— A per alatt nagy gondban voltam, mert világos tûzparancsot kaptam arra az esetre, ha ki akarják ôket szabadítani - még azon az áron is, hogy közben ártatlan emberek is megsérülhetnek. Végig azon gondolkodtam, hogy akkor is érvényes-e a parancs, ha a bíróság mondja ki ártatlannak? Szabadítási kísérletnek minôsül-e, vagy másnak? Nem bíztam a másik két társamban sem, akik kívülrôl ôrizték az ajtókat... Boieru eddig csak feletteseinek mondta el, mi történt azon az éjszakán. Furcsamód a beszélgetés késôbb megjelent az Adevârul címû újságban. A házaspár utolsó kívánsága az volt, hogy együtt végezzék ki ôket - ezt teljesítették. Az egyik katona le akarta lopni Elena kezérôl az arany karkötôt, amikor spárgával hátrakötözték kezeiket. A laktanya udvara tele volt katonákkal, amikor kivezettük ôket. Úgy éreztem, mintha én mennék az akasztófa alá. Ceausescu az Internacionálét kezdte el énekelni, majd felkiáltott: "Le az árulókkal!" Odaállítottam a falhoz, hátráltam keveset, és lôni kezdtem. Olyan volt, mint egy kisülés, dühbôl, erôbôl lôttem. Elôbb a lábaikat kaszáltam el, ezért estek térdre. A többiek ekkor kapcsolódtak be, majd késôbb minden fegyveres az udvarról.A holttesteket másnap reggel szállították helikopterrel Bukarestbe, a Steaua futballcsapat stadionjába. Onnan eltûntek — az alakuló új vezetés körében nagy lett a pánik, hogy elvesztek a bizonyítékok a diktátor haláláról. Nicolae Vasilescu boncorvoshoz, aki a katonai kórházban dolgozott, csak délután került a "szállítmány". Egy hústorony katona hozta egy páncélkocsival: a sátorlapokba csavart testeket kihúzta, és lábbal legörgette a halottasházba.Az idôs boncorvos csak a kórház falain kívül volt hajlandó nyilatkozni.— Amikor meghozták ôket, nem tudtam megnézni, mert sátorlapokba voltak csavarva és kötéllel megkötve. Csak este, amikor kibontottam. Egyenesen a kivégzés helyszínérôl hozták ôket, ezért tele voltak homokkal, földdel és vérrel. Mivel be akarták mutatni a tévében, hogy valóban ôk azok, ki kellett készítenem a testeket. A férfinak a fején semmi se látszott, a nônek a baloldalon hiányzott a koponyája. A kivégzéskor a nô elvérzett, ezért sokkal jobban megmaradt a teste, mint a férfinak. Azokban a ruhákban hozták, amelyekben kivégezték ôket, és nem is öltöztettük át, hogy ne adjunk okot a gyanúra. Keringtek olyan hírek is, én is olvastam, hogy francia professzorok a fotók alapján megállapították, hogy nem ô az, de ez nem igaz. Oszlani kezdett a temetésig (ez harmincadikán volt - a szerk.), azért változott meg kicsit. Akit behoztak hozzám, én azt adtam tovább pár nap múlva, a kórház hullaházában nem cserélhette ki senki.— Szükségállapot volt, mindenkinek folyamatosan bent kellett lennie — én december 22- én mentem be és január másodikán mentem haza — mesélte Vasilescu. — A bôre puha és sima volt, nem olyan, mint egy hetvenéves emberé. A teste, már amit láttam belôle, nagyon sima és fehér volt, mint egy papírlap, mint egy pergamen. Ráncok, gyûrôdések nélküli, még pocakja sem volt. Az alhasi részen, mert lehúztam a nadrágját, semmilyen nyomát nem találtam például prosztatamûtétnek vagy más urológiai, sebészeti beavatkozásnak - pedig pletykálták, hogy prosztatarákja van. Tudja, nálunk olyan volt akkor a törvény, hogy a kivégzetteket nem kellett boncolni.A per alatt Ceausescu sokszor megnézte az óráját — ez a boncorvos fejében is szöget ütött késôbb.— Egy hagyományos Rolex, amit akkor vettem le róla, amikor tisztítottam a testeket — állítja. A férfinak a kezérôl vettem le, hátra volt kötve, én oldoztam ki. Semmi különlegeset nem láttam rajta. Adóvevôt sem. Két napig nálam volt, amíg el nem vitték ôket. Már nem emlékszem, hogy hány órakor állt meg, én beállítottam, és két napig játszottam vele, nyomogattam, így észrevettem volna, ha valami különleges van benne.Hogy milyen jeleket rajzolt Gelu Voican Voiculescu a koporsóra? — említ egy másik pletykát.— Voiculescu úr azért jött oda, mert szokás, hogy valaki jön a halottért, aki azonosítja. Neki adtam át a náluk talált értékeket is. Buzâuban készített egyszerû, sötét festékkel lekent fakoporsókba raktuk ôket, s hogy senki se tudja, hány holttest van, három koporsót hoztak. Az ismert férfi- és nôi jelet rajzolta rá, a Mars és a Vénusz jelét. És még valami: tudja, én nagyon sok halottat boncoltam abban az idôben, az összeset lôtt sebekkel. Egyetlenegy terrorista sem volt közöttük. Csak egy idegen volt, egy belga újságíró, Dan Iosif, a forradalom egyik legmarkánsabb figurája. Tipikus külvárosi jassz: annak ellenére, hogy Iliescu kabinetfônöke, farmerban, bôrkabátban és egyórás késéssel jön az interjúra. Jól beszél magyarul, s bár Bukarestben született, erdélyinek mondja magát, mert Kôhalmon nevelkedett.A Ceausescu elmenekülése elôtti éjszakán ô szervezte meg a barikádokat az Egyetem téren, másnap háromszázezer (?) fô élén tankokat rekvirált a hadseregtôl és hangberendezést a Securitatétól. A központi bizottság elôtt beszélt a majd egymilliós tömeghez — Ceausescu ôt hallva döntött a menekülés mellett. Az elsôk között volt, akik betörtek az épületbe.— Odabenn elsôsorban azt tapasztaltam — kezdi az emlékezést —, hogy a központi bizottságban nincs senki. Az összes egyenruhás lábhoz tett fegyverrel várt. A parancsnokuk, ha akarta volna, százakat mészároltathatott volna le. Tapasztaltam, hogy elszabadult a pokol — ezt nem lehet szavakkal leírni, és azon emberek boldogságát, akiknek sikerült megragadniuk a hatalom gyeplôjét. Dan Iosif még a diktátorpár hálószobáiban sem látott kaotikus rendetlenséget, pedig meglehetôsen sietôsen távoztak.Minden ki volt számolva — állítja, helikopter jött értük. A lifteket blokkolták a hetedik emeleten, hogy ne lehessen hamar feljutni a tetôre. Az épületben a különleges architektúra miatt nagyon nehéz eligazodni. Idôbe telt, míg feljutottunk, a helikopter már felemelkedett. Én lelôhettem volna, 25 méternyire voltam tôle. Elég lett volna egyetlen lövés a rotorba, de nem tettem, mert a téren nyolcszázezernél is többen álltak. Egy helikopter robbanása legalább két-háromezer ember halálát jelentette volna abban a zárt térben. Örvendtünk, hogy elmenekült, abban pedig biztosak voltunk, hogy örökre megszabadultunk tôle.Azokról, akik részt vettek a perben, az a véleménye:— Mindenki saját elhatározásból volt ott. Levontam a következtetést: az egyik kéz mossa a másikat, és mindkettô kell ahhoz, hogy befogja a szemeket. Sok könyvet olvastam a román forradalomról, melyeket forradalmárok, írók, újságírók, színészek és rendezôk írtak. Mindenkinek megvan a maga igaza, és senki sem akar beismerni egy történelmi igazságot: a forradalom érdeme a román népé. Akkor is, ha tíz év után rá kell jönnünk: valószínûleg volt egy külsô stimulense a folyamatoknak. Hogy milyen irányból? Nehéz megmondani. Tudja, én hozzájutottam sok nagyon pontos forráshoz. Meg vagyok gyôzôdve, hogy legalább három titkosszolgálat együttmûködése volt ez a mûvelet.Abban az idôben volt Amerika háborúja Panama ellen, és a közvélemény figyelmének eltereléséhez szükségük volt egy jóval fontosabb, érdekesebb eseményre. Legalább három titkosszolgálat kollaborált, hogy elindítsa valahogy Temesváron a forradalmat. Senki sem akar beszélni az elsô szikráról, amely december 15-én, Iasi-ban pattant ki, ahol egy csoport diák és tanár reggel kiment a fôtérre, és kérte a lakosság szolidaritását.Ez a dolog elgondolkodtató mindazok számára, akik ma azt állítják, ôk csinálták a román forradalmat. Én nem hiszem, hogy ma akad valaki ebben az országban, aki joggal magáénak mondhatja ezt az érdemet - annak ellenére, hogy vannak, akik megteszik.A szemtanúk elmondásából egyértelmû: a huszadik század végének egyik legismertebb diktátora halott. Hogy a tények ellenére miért van a különbözô mítoszoknak akkor a sikerük, legtalálóbban Sorin Rosca Stânescu újságíró fogalmazta meg: a huszonöt évnyi terror alatt a diktátornak sikerült majdnem minden emberben felnevelnie egy kicsi Ceausescut.Ez a törpe mindenkiben benne van, és nem engedi elhinnünk, hogy pár puskalövéssel véget lehet vetni ekkora hatalomnak. (A Panoráma riportfilmjét az MTV1-en, március 9-én láthatták.)
Lukács Csaba
(folytatás az elôzô lapszámból)
A reneszánsz mûvészet érdeklôdésének középpontjába újból visszatér az ember. Leonardo kánonja megtartja Vitruvius arányait és az "isteni arányt" sectio auro-nak (aranymetszésnek) nevezi el. Az antik lelkületet felelevenítve vallják, hogy a szépség a testi-lelki egységbôl, a részek egymás és az egész közti harmóniájából (az aranymetszés szabálya) fakad. Míg a gótika az egészen zsenge, fiatal kort kedvelte, a reneszánsz az érett, kiegyensúlyozott, nyugodt, kimért mozgású egyént tartotta ideálisnak. Leonardo emberábrázolásai a nôi és férfi jelleg igazi ötvözetei, míg Michelangelo alakjai hatalmasak, eszményiek és emberfelettiek. Az olasz szemlélettel ellentétben az északi országokban virágzó reneszánsz ismerte az aránytalanságot és diszharmóniát, az egyéni jellegzetességet az eszményi szépség elé helyezte. Dürer például nem egy, hanem több szépségtípust állapított meg.A barokk ismét visszafordult a vallásos szemlélethez: a szigorúan leplekbe burkolt test ismét a vallásos lelki élet extázisának vagy elmélyültségének kifejezôdésévé válik. A stílusirányzatra jellemzô szélsôségesség és mozgalmasság nem tûrte a precíz, fegyelmezett szabályokat - a kánonok fellazulnak, súlytalan, bravúros rövidülésekben láttatott alakok lebegnek (illuzórikus festészet). Az olasz mûvészet a vallásos pátosz vagy extázis állapotát juttatta kifejezésre (például Bernini Szent Teréz elragadtatása), Spanyolországban Velázquez vékony, sápadt, komor tekintetû infánsokat festett, míg ezalatt a francia barokk a klasszikus, nyugodt, antik formákért rajongott. A protestáns Németalföld ismeri a barokk legerôteljesebb fejlôdését. Rubens patetikus, érzéki mûvészete sajátos nôideált teremtett: asszonyai hatalmasak, robusztusak, a nôi formák terebélyesek, a "kényes testtájak" túlméretezettek. Férfialakjaiban viszont Michelangelo mûvészetének követôje maradt. Rembrandt nem foglalkozott a külsô szépséggel, a testet a lélek vetületének tartotta, mely szerinte kívül esik a szép és rút fogalmán. Számtalan önarcképe gyôz meg arról, hogy ô a lelki mélységek mestere, a szubjektív belsô élet tolmácsolója.A rokokó kizárólag az arisztokráciának és az udvarnak címzett mûvészet volt. Az eszményi ember egyén lett, aki a múló pillanatot éli. Watteau képein megelevenedô arisztokraták kifinomult varázst, eleganciát és végletekig csiszolt kecsességet hoztak az emberábrázolásba. A szalonok világának eszményi alakja törékeny kis ember, a nô arányaiban apró és bájos, akár egy játék baba, a férfi pedig szintén kecses és nôies. Legértékeltebb a kifinomult gesztus és mozgás volt.A klasszicizmus újból feltámasztja a meztelen test szépségét, az antik görög-római hagyományokat. Ingres nôalakjai természetesen arányosak, valóságosak, akár a köztársaság kori Róma asszonyai. A klasszicizmus lélekábrázolás iránti közömbösségével szemben a romantika elhozta a mûvészetbe az álmodozás, a fantázia és az egzotikum világát. Delacroix festményein egzotikus, idegen szépségû nôk jelennek meg, keleti pompájú díszekbe és ruhákba öltözve. Az ember vagy eszményien szép és tökéletes, vagy ennek teljes ellentéte. A nô egy "test nélküli lélek", a férfi törékeny és ideges alkat, intenzív érzelmi- szellemi élettel. A vékony, törékeny formák érvényesülnek, nagy, izzó szemek nyitnak kaput az érzékeny álmodozó belsô világába.A realizmus sarkítások nélkül, a maga valóságában - hibáival és erényeivel együtt - láttatta az embert. Millet parasztemberei viszont a maguk egyszerûségében is monumentálissá és fenségessé válnak.A mûvészek emberábrázolásainak különbözôsége a realizmustól kezdve egyre jobban érezhetôvé válik. Az impresszionizmus nagymesterei mind más-más mûvészeti felfogásból kiindulva ragadták meg az embert: Degast a változékonyság, a pillanatnyi mozgás, a tánc hevessége érdekelte, Cézanne a formákat leegyszerûsítve geometrizálta az alakot, Gauguin bevezette mûvészetébe a primitív, egzotikus szépséget, Toulouse-Lautrec pedig karikatúra-jelleggel szatirizálta az embert.A XX. század mûvészeti irányzatait az embertôl való eltávolodás folyamata jellemzi, az ember többé már nem központi témája a mûvészetnek. Az emberábrázolás szüntelen a szélsôségek ellenpólusai között ingadozik: naturalista, fényképszerûen kidolgozott és élethû vagy naivan primitív, torzított, deformált, vagy síkokra és nézetekre szabdalt. A klasszikus kánonokat vagy valamilyen viszonyítási alapra épülô arányrendszert a XX. század mûvészete végképp elvetette. Szubjektíven, mûvészenként egyéni módon változnak az emberábrázolás kifejezési eszközei.
Dávid Hajnal
(folytatás az elôzô lapszámból)
A kora-római színházak fából készült ideiglenes építmények voltak, amelyeket gazdag politikusok emeltettek a fesztivál idejére. Gazdaságilag nem voltak elônyösek, és Róma maradi nemesei eleinte hevesen tiltakoztak egy állandó színház megépítése ellen, a görög szokások térhódítását látva benne. A színház tulajdonképpen politikai aréna volt, helyettesítette a görög világ demokratikus gyûléseit.Az elsô kôszínházat Rómában i.e. 55-ben avatták fel, de a függöny használatát csak i.e. a II. század végén vezették be. A színpad hatalmas volt (95x18 m), és ünnepi színielôadások bemutatására használták.A kôszínház megjelenésének ideje egybeesik a köztársaság halálával és a birodalom kezdetével. Rómában három nagy színház volt, de a Colosseum óriási méreteit egyik sem érte el. Jórészt a közönség tetszésnyilvánításától függött a hivatalos elismerés is. (Innen ered a bértaps.) Az elôadás reggel vagy délelôtt kezdôdött, és késô délutánba nyúlt.A birodalom korából csak Lucius Annaeus Seneca írásai maradtak ránk. Darabjait nem úgy kell nézni, mint tipikus római drámát, hanem inkább mint tipikus római drámával szembeni reakciót. Emberek rombolják egymást érzelmeik által, és nincs lehetôség az üdvösségre. Seneca csak végleteket ismer. Minden tett páratlan, minden érzelem romboló. Darabjainak fegyelmezett struktúrája visszatükrözi filozófiájának fegyelmezettségét.A klasszikus színházat úgy fogták fel, ahol a mûvészet a színházon belül imitálni tudja a színházon kívüli realitást. Paradoxmódon úgy tartották, hogy a jóság az ördögiségbôl ered, és hogy az ember sosem lehet tökéletes. Az istentelenség keveréke nélkül nem lett volna elfogadható az istenség megjelenítése. A klasszikus színház és a bor istene a farsangi, karneváli játékokban találta meg a helyét a keresztény keretben, mint ellenisten, megtestesítôje mindazoknak az élvezeti örömöknek, amelyeket a keresztény szentségek elleneztek.A középkori vallásos dráma halálának okai összetettek. Inkább az elnyomatásra, mint a résztvevôk érdektelenségének tulajdonítható. A keresztény és pogány drámák betiltásának hátterében a hatalom átcsoportosítása áll: a helyi közösségektôl a monarchiához és a politikai központokhoz.Megosztott közösségekben mindig is létezett a félelem, hogy a vallási különbözés politikai ellenvéleménnyé változik.De maradjunk csak Rómában...Kulturális életének javarésze a fürdôk csarnokaiban és magánházaknál folyt le, itt olvasták fel és vitatták meg mûveiket a költôk. A színház amolyan kisegítô szerepet töltött be, amely a felolvasó termek és a cirkusz között foglalt helyet. És amíg a görögöknél a mimusok szent embereknek számítottak, a rómaiak körében nemigen volt tekintélyük.
Sebestyén Irén
A hagyomány élesen megkülönbözteti az ázsiai színházat a nyugatitól, amelynek fejlôdése a változás, a törések és ugrások jegyében zajlik.
Az indiai szubkontinensen a Kr. u. elsô évezred közepe óta létezett rituális templomi színjátszás. Kr. u. 750 körül Kínában már hivatásos színészeket is képeztek a népi színjátszáshoz, majd Japán a buddhizmussal együtt átvette Kínától a vallási és világi színjátszást is, amely hamar kapcsolatot talált a helyi sintoista kultikus játékokhoz. A színjátszás titkai egyazon családon belül nemzedékrôl-nemzedékre öröklôdtek. A színészek és táncosok már gyermekkorukban elsajátították a mûvészeti lényegük alkotó bonyolult mozgáskonvenciókat. A kultikus eredetû indiai hôsdráma is minden valószínûség szerint a táncból ered, erre utal "nátaka", táncot jelentô neve is.Náluk a tánc az istenek tisztelete volt, de táncoltak maguk az istenek is.(Siva, a sokkarú istenség táncolva teremtette a világot, fôistenük Brahma, a "tánc megteremtôje, de többi isteneikrôl is úgy tartják, kedvelik a táncot.)A klasszikus indiai táncszínház a hinduizmus kultuszaiban és rítusaiban gyökerezik, és a kasztrendszert igazoló lélekvándorlást hirdeti. Égi isteneik "színházigazgatója" Bhárata Muni (Bhárata, a Bölcs), akit a klasszikus ind dramaturgiai szabálygyûjtemény, a Nátja-szásztra szerzôjének tekintenek. A "Nátakától" különbözô mûfaj a prakarána, amely "polgári színmû"-re emlékeztet, meséje jórészt a szerzô leleménye, fôszereplôje többnyire kereskedô vagy miniszter, ellentétben a nátakával, amely istenek, királyok, szentek történetérôl szól. Mint minden késôbbi klasszikus darab, a prakaranák is "kétnyelvûek". Az "elôkelôké" a szanszkrit, amíg az egyszerû szereplôké a nép nyelve. Ezen a nyelven beszél a szegény, de eszes "viduska", az európai vígjátékok minden hájjal megkent szolgáinak, vidám cselszövôinek indiai megfelelôje, aki egyszerre meglehetôsen pimasz szolgája és megbízható barátja a hôsnek. Érdekes a mítoszuk a dráma eredetérôl: miután a színház égi ellenségeinek sikerült a drámát - amely addig kizárólag az istenek tulajdona volt - az emberek közé számûzniük, a színészeket pedig arra ítélni, hogy megvetett kasztként éljenek a földön, Brahma, a Teremtô csak azzal tud enyhíteni sorsukon, hogy megígéri: a színház és a dráma a földön is örök életû marad. A fent említett dramaturgiai szakkönyvbe foglalja mitológiai keretbe a "szabályokat", amelyek szabályozzák a színházépítést, szertartásokat, viselkedéseket, a zene, ének, tánc, mimika, kosztüm szerepét és felhasználási módját, de legnagyobb tér a mozgás és a gesztusok meghatározásának jut. Csak fejmozdulatból tizenhármat nevez meg, kilencet a nyak, hatot az orrcimpa (!), hetet az áll, és harminchatot (!) a szem számára.És hol van még az arc, szemöldök, ajak, mell, has, csipô mozgáslehetôségeinek nagyszámú felsorolása, a legkülönbféle lábtartásoké és a járásmódoké, és az ujjak tartásának különösen jelentôs szerepérôl még nem beszéltünk, amit indiai nyelven "hasztáknak", illetve "mudráknak" neveztek, amelyek szavakat, beszédmódot, vagy gondolatot jelölnek, amik az idô folyamán jelképekké váltak.Tematikájában megkülönbözteti a világi formát és a mitológiait, amely a két nagy eposzból a Ramajánából és a Mahábháratából meríti anyagát, melyek istenek és hôsök harci, szellemi kalandjait dolgozza fel. A legtöbb táncdráma prológussal kezdôdik, amelyben a már említett "viduska" beszélget a fôhôssel és a színházigazgatóval. A legrégebbi fennmaradt táncdráma a Súdraka királynak tulajdonított "Agyagkocsika", és Kálidászá V. századból származó szerelmi lírája, a "Sakuntalája", amely a világ drámairodalom egyik remeke, amelyhez foghatót az indiai drámairodalom még néhány évszázadra tehetô folytatása sem mutatott fel.(folytatás a következô lapszámban)
Sebestyén Irén
IRODALOM
Fázós hideg égeti bôröm. Letérdelek a halálszagú semmiség küszöbén, s átszövöm tekintetemmel a hószagú nyár porrá semmisült terét.Szétmarcangolt leheletem pázsitot épít, s ahogy lehajtom fejem a szürkéskék homokra, átcsillan agyamon a meggondolás: - Megtervezem a feketés, berozsdásodó számok ízét. Megtervezem a rohadtan-korhadt küszöbök jól behatárolható szagát... Nevetnem kell önmagam hatalmán!Az égre karikákat rajzolok, vörösen égôket, ha valaki netán kapaszkodni szeretne, tudja elérni, miközben megsemmisül. S közben újból nevetek - nevetek gúnyosan, komiszul. Nem kell majd a Purgatóriumban keresni a tisztítótûz látványát... megfigyelhetem azt könnyen egy korhadt küszöbrôl...A vízbe beidomított halakat süllyesztek, amelyek azonnal felszínre hozzák az öngyilkosoknak készülôket... És akkor nevetni fogok, megjegyzem arcukat, és soha nem fogom engedni meghalni ôket...Élô-tetem agyam fantáziáját megvalósítom rendre, s kivitelezéseim után összedörzsölöm két kezem, majd elvonulok egy elegánsan kopott küszöbre.Leülök. Elnézem vadonatújan alkotott világomat. Elégedetten vigyorgok és türelmetlenül várok. Ellenôrzöm az összefüggéseket a tökéletességet: "Bármely négyszögben az átlók szorzata nem nagyobb a szemben fekvô oldalak szorzatainak összegénél" (Ptolemaiosz). "Egy kör köré írt háromszögek közül az egyenlô oldalúnak minimális a területe". Számolok... Végül is mindent rendben találok."Be van fejezve a nagy mû, igen,S úgy összevág minden, hogy azt hiszem,Évmilliókig szépen elforog,Míg egy kerékfogát újítani kell" (Madách: Az ember tragédiája).Nicsak! Egy arc bújik elô! Olyan, mint én vagyok. Még nevet is, sôt, ugyanolyan komisz kíváncsisággal les, akárcsak én... Szétnéz, szemügyre veszi a körülötte lévô, általam alkotott tárgyak, élôlények összességét, aztán újból vigyorog. Önelégülten.Furcsa érzés fog el. Úgy tesz, mintha az ô érdeme lenne az alkotásom! Várom a fejleményeket. Nem tart soká a szórakozásom, hisz visszavonul egy idôre. Azalatt semmi sem történik. Gondolkodom, küldjem-e a Kígyót...
Joó-Faluvégi Anna (Székelykeresztúr)
Az alcím, "Barangolások Erdély helynevei között", nem is árulja el igazán, hogy elméleti megközelítésû névtani munkáról van szó.Elsô pillantásra úgy tûnik, mintha az Orbán Balázsig visszanyúló helyrajzi, helytörténeti leírás hagyományát folytatná. Ugyan vannak benne ilyen részek is, de jellegében, célját tekintve más. Murádin László könyve jó bizonyíték arra nézve, hogy a névtan, a néprajz, nyelvészet és a helytörténet rokontudományok, és kiegészítik egymást.A szerzô Erdély legfontosabb települései nevének eredetét kutatja és magyarázza, a könyv legfôbb újdonsága az, hogy a magyar településnevek román és német vonatkozásait is tárgyalja, összevetve a román és német dokumentumokban fellelhetô adatokat a magyar dokumentumoknak az illetô helynevekre történô elsô utalásaival. Vizsgálja a különbözô helynevek alapját képezô szóalakok etimológiáját, és a bevezetôben egyfajta tipológiai rendszert is körvonalaz. Következtetései szerint a Kárpát-medencébe megérkezô magyarok sok, jóval korábban keletkezett, indoeurópai eredetû víznevet átvettek (pl Körös, Maros, Olt, Tisza, stb). Erdély helyneveinek egy jelentôs csoportját ugyanakkor avar, illetôleg bolgár- török eredetû helynevek (pl Küküllô, Tatrang), illetve szláv eredetûek (Beszterce, Kászon, Kraszna, Túr, stb.) alkotják. Ezekhez kapcsolódik a honfoglalás után kialakuló magyar helynévadási hagyomány, amely nagyon színes képet mutat. Találunk törzsneves helyneveket, mint például Mezôkeszû, Szamosjenô, de a kezdeti idôszakban nem volt ritka egy-egy személynév helységnévvé válása sem, mert a nomád életmódot folytató magyarságnak ekkor még csak mozgó szálláshelyeik voltak, melyeket a csoport vezetôje után érdeklôdve lehetett megtalálni. Ilyen puszta személynévbôl keletkezett helynevünk például Ajtony, Bács, Dés, stb. Keletkeztek helynevek népnévbôl, foglalkozásnévbôl, de számos településnevünk a növénytakaróval, vagy az állatvilággal kapcsolatos (pl Szilvás, Kenderes, Belényes, Ludas). A vizek a letelepülni akarók számára mindig vonzalmi tényezôt jelentettek, így jöttek létre olyan helyneveink, mint Nyárádtô, Hévíz. A kereszténység felvétele után általánossá vált a templom védôszentjérôl elnevezni a helységet (Szentgyörgy, Szentmárton, stb).Érdekes világ a neveké, érzünk rá Murádin László könyvét olvasgatva, amely könyv, bár nem fogja át teljesen Erdély minden településnevét, mégis hiánypótló, hisz az "Erdélyi helységnévszótár" óta jószerével ez az elsô kiadvány, amely kimondottan erdélyi helységnevekkel foglalkozik. Murádin László részletesebben vizsgálja az egyes települések nevét, és egyben helyrajzot is ad, tehát a névtani jelleget néprajzival egészíti ki. Román honfitársaink nem örülnének Murádin könyvét lapozva, ugyanis a szerzô rámutat, hogy legtöbb erélyi román helységnév alapja valamely magyar szó románra fordított, vagy fonetikusan "átrománosított" változata.Tudományos igényû munka, mégis olvasmányos, a laikusok számára is hozzáférhetô. Tán ezért is nevezi a szerzô a könyv fejezeteit cikkeknek, "melyek csupán felvillantják a településnevek csodás világát". Hogy Erdély helynevei között barangolva ismerjük meg a helyet, ahol élünk.
Zsidó Ferenc
Kuszálik Péter 1949-ben született Kolozsváron. Szakmája szerint gépészmérnök, 1990 után könyvkiadóknak dolgozik, szerkeszt, korrektúrázik.Mörfi címû publicisztikai írásait 1996-ban adta ki a marosvásárhelyi Mentor kiadó, "Feljegyzések a XX. század végérôl" alcímmel. Murphy unokája Erdélyben nevelkedett, nevét magyarosította, és így lett Mörfi. Szerzônk nem véletlenül választotta ezt az álnevet, hisz minden írásában ott lappang az irónia, a groteszk. Szövegei nem véresen - viccesen komolyak..." Mûfaját kérded? Talán napló, de nem napról-napra körmölt Robinson könyv ... Esélyeinket, életünket nem tragédiának tekinti, hanem teniszmeccsnek, amelynek végeredménye ugyan elôre sejthetô, de nem mindegy, hogy mérkôzés közben, milyen labdaváltások esnek." E könyvbôl adunk ízelítôt az olvasónak, a szerzô beleegyezésével.
Sebestyén Irén
Jóakaróim már javasolták, hogy olvassak kevesebbet, mert kezdek túl okos lenni, vagy ha az olvasásról nem akarok lemondani, legalább ne írjam le, amit olvasok. Mosolyintottam egyet, mert rögtön eszembe jutott az öt alaptörvény: 1. ne gondolkozz; 2. ha mégis, legalább ne mondd ki; 3. ha mégis, legalább ne írd le; 4. ha mégis, legalább ne írd alá; 5. ha aláírtad, ne csodálkozz!Akik ismernek, tudják: már nem csodálkozom. Semmin.Néha megdöbbenek, vagy elámulok, de az más.A másik dolog, amiért továbbra is írogatok, ide, a bal felsô sarokba: bízom Önben, kedves olvasó! Ha nem tetszik a szövegem, lejjebb ereszti a tekintetét, ott a "hogyishívják", vagy jobbra néz, ott a "több szempontból", hátrább pedig a többi rovat.Bezzeg szegény tévénézôk... Hideghegyen történt, valahol Izland és Szibéria között. A városkában beindult a kábeltévé. Munkanélküliség ide vagy oda, Pista nénémék is összekaparták azt a rongyos pár ezret, hadd dôljön a kultúra. Szombat este letelepedtek a házioltár elé, hogy aszongya, csönd legyen, kezdôdik a helyi stúdió adása. A tévéördög (ez a nyomdaördög hifi sztereo változata) azonban összecserélte a videokazettákat, ezért a mesemûsor helyett olyan film következett, amit a parabolán is csak hajnali három és négy között szoktak mûsorra tûzni. Mit tesz a dolgozó? Rögtön a telefonhoz, hogy az ô pénzéért, az ô szabadidejébôl, így meg úgy, na de ezt a pofátlanságot: oh, uhh és pfuj!Hideghegy minden elôfizetôje egyszerre akart a stúdióval beszélni. Az utórezgés, meg a "halotta, szomszéd" még három napig tartott. Mindezt ahelyett, hogy átkapcsoltak volna