Tegnap késo délután még arról tájékoztatott a tanügyi szakszervezet helyi vezetoje, hogy nincsen elorelepés.
Kocs Ilona arról is beszámolt, hogy nem kerültek közelebb a szembenálló felek állaspontjai.A helyi szakszervezeti vezeto álláspontja szerint valószínu, hogy ezen a héten nem lesz tanítás, a sztrájkot pedig abban az esetben függesztik fel, ha a legfelsobb törvényszék felfüggeszti a tiltakozást.Országos viszonylatban több megyei tanfelügyeloség székhelye elott tömegmegmozdulásokat szerveznek, Hargita megye azonban nincsen köztük, ugyanis nálunk nem azonosítják egyértelmuen a tanfelügyeloséget és a kormányt, azaz a pénzügyminisztériumot.A tanügyiseket különben egyre több támadás éri amiatt, hogy túlságosan sokáig sztrájkolnak, és a tanításban történt lemaradást lehetetlen lesz bepótólni.Ezzel szemben a szakszervezetisek fenntartják véleményüket, miszerint nem kérnek lehetetlent: az 1998-ban beígért vállalásokat kérik számon most a munkaadón, semmi többet. Ezt nem teljesítette mindmáig a tanügy-, illetve a pénzügyminisztérium. A sztrájk bírósági úton történo felfüggesztése esetén sem adják fel követeléseiket a tanügyeik. Kocs Ilona szerint meg fogják találni azokat a tiltakozási formákat, melyekkel érvényesíteni tudják akaratukat.A diákoknak egyelore hosszabbított vakáció és hógazdag tél jelenti a tanügyis sztrájkot. Gondban csak azok vannak, akik az idén felvételiznek.
SZÔKE László
Nyelvével él (vissza) a politikus
Ez a baj a politikával és a politikai nyelvezettel, ez a mindent fölvállaló, igekötos magatartás. Mert miért kell a dolgokat, jelenségeket, netán eszméket fölvállalni, amikor mi, egyszeru, politikamentes halandók elég, ha elvállalunk valamit ahhoz, hogy tudjuk, mi is a dolgunk, mit is kell elvégeznünk.A fel- és fölvállalás a "gulyásszocializmust" idézi fel bennünk, de úgy látszik, a politikának szüksége van ilyen kifejezésekre, hogy legalább nyelvében és nyelvileg ne érezze magát túlságosan kisemmizve az egyszeru halandó. S nem elég, hogy nagyformátumú politikusaink ilyen fölvállalók, ráadásul nem akármit vállalnak föl, hanem legtöbbször sorskérdéseket, leginkább a magyarságét, s azt aztán egyértelmuen. Egy újvidéki nyelvész által "pellengérre állított" példamondat így hangzik: "Egyértelmuen fölvállaljuk a magyarság sorskérdéseit." Ezt ennél egyértelmubben nem is lehetett volna "megfogalmazni", sot a benne foglalt gondolat "prodzsektnek" sem rossz, mert a terv szót mindjárt nem is ismerjük, annyira elavult, maradi, "moderntelen" lett, s ma már a projektum sem jó, csak az a prodzsekt az igazi, amelyet úgy tervezünk, hogy dzsúzt iszogatunk közben. Így, z-vel, még csak nem is az sz-re végzodo formát szürcsölgetve, de legalább régi, jó öreg dszessz-zene mellett. Ilyen üdíto körülmények között hátha valóban sikerülne politikusainknak is, ha nem is egyértelmu, de esetleg pontos, határozott, nyilvánvaló, értheto terveket "fogalmazniuk", és sorskérdésekben helyesen dönteniük. Mert addig csak a nyelvi sznobizmus fog továbbterjedni, a semmitmondó frázisok fogják eltakarni a lényeget - ha van egyáltalán lényeg. A sorskérdésekkel is az a helyzet, hogy amennyiben azok a sors termékei, földi halandó nemigen tud válaszolni rájuk, még ha egyértelmuen föl is vállalja oket, mert "csakis az istenek intézkedhetnek ügyükben." Sot, olykor maguk az istenek is pórul járnak, ahogyan azt már az ógörögök meg újvidéki nyelvészünk is tudta - tudja. Egyszerubb és egészségesebb lenne tehát, ha politikusaink csak pontosan vállalnák a felelosséget döntéseikért, terveik teljesítéséért. S így talán még mi, egyszeru halandók is értenénk a szóból, a politikus szavából.
Kovács Ágnes
Orbán Balázs emlékünnepséget tartottak február 3-án 12 órakor, a Polgármesterti Hivatal szervezésében a legnagyobb székely születésének 171. évfordulója alkalmából a Városháza elotti szobornál. A megemlékezésen ünnepi- és méltató beszédek hangzottak el Orbán Balázsról , és alkalomhoz illo kultúrmusort adtak elo a helybéli mukedvelok.
Hamarosan elkezdodik az egészségbiztosítási könyvek kiosztása. Eloreláthatóan még ezen a héten megérkeznek a könyvecskék a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Az még egyelore nem tisztázott, hogyan juttatják el a biztosítottaknak, annyit azonban már lehet tudni, hogy a könyvecskék kinyomtatásának és kiosztásának költségeit a biztosítási alapból fedezik.
Politika egy kabaré apropóján?
Február 1-jén hozta városunkba a marosvásárhelyi Gruppen-hecc társulat Nagy István rendezésében "Vége a világnak" címu félig-meddig politikai kabarét, amihez kellett egy kis politikai jártasság, hogy minden poén érthetové váljon. A Tudor negyeden, a Radio Ga-Ga antennáján, valamint Frunda úr itt-ott tartózkodásán csak a "beavatottak" szórakozhattak, — de azok istenien —; mi tagadás, voltak régi-régi viccek is, pl. a bécsi hattyú-"falatozás".De a fanyalgót újakkal, merész szójátékokkal, szófordulatokkal is kárpótolták. Volt Whiskyis-paródia, voltak mars- lakók (Mars, lakók, haza!), a cigány- és földproblémára egyszerre megoldást kínáló morbid humor is: "Egy réteg cigány, egy réteg föld..." Nincs nekem személy szerint semmi bajom a roma kisebbséggel, csak jó a poén.És voltak jó dalfeldolgozások, melyek szövegeit Nagy Miklós Kund írta újra, és újra...És még mi tetszett a laikusnak? Mi tagadás, kajánul kuncogott, amikor a "mars-lakók" "le másodrangú lényezték" a férfiakat. Úgy kell nekik! A teremtés koronáinak!Na, és hogy az Úristen "fehérnép" lenne?! Netán, hogy neki is van fonöke?!Vagy mit írtak el a Bibliában, hogy a világ vége helyett a világ véne jön, aki így kifagyasztva és elso látásra is csak 62000 éves?!Ki-ki megtalálta a szája-íze szerinti falatot, aki pedig nem volt ott, és netán megbánta volna... annak csak annyit: jövore veled, ugyanitt.Vagy Nagy István-mód: ha kedd, akkor Belgium.
A Gruppen-heccrol Nagy Istvánnal:
— Mint társulat, önfenntartóak vagytok?
— Teljesen. Állandó támogatóról nem beszélhetünk, egyrészt, nincs olyan vállalkozó, aki vállalná, mivel nincs állandó szereplésre alkalom, másrészt, ha van, még nem találtunk egymásra. Állandó szereplésre lehetoség lenne a Román Televízió magyar adása, de ez, sajnos, személyes ellentétek miatt nem valósulhat meg. Így maradnak a helyi kábeltévék, stúdiók...
— Együtt indítottátok a társulatot Gáspárik Attilával. Mikor váltatok el, és miért?
— Politikai kabarét csináltunk együtt. O 1994-ben kivált, amint mondta, a mufajjal akart szakítani, fo érve, hogy nem akar úgy menni nyugdíjba, hogy az utcán mutogassanak rá: "Né, Pityu!" Mostanában úgy érezzük, ellenérzéssel van a társulat iránt, ... nem tudom, miért.
— Kizárólag politikai kabaré. A jeleneteket és összeköto szöveget én írom, a dalszövegeket Nagy Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság munkatársa.
— Voltak-e külföldi szerepléseitek?
— Sok meghívásunk volt, és mind egyesületek meghívásai voltak. 1991-tol öt éven át a bécsi Európa Club meghívása, 1993-ban Németországban négy ízben is, legutóbb ‘98-ban, ugyancsak ‘98-ban Svédország, Norvégia, két ízben Svájc, Magyarország. Soha nem voltunk fesztiválokon, nem hívtak, és talán a mi hibánk is, hogy nem tudunk egymásról. 1992-ben közvetítette musorunkat a BP-i Kossuth rádió, úgymond Farkasházy Tivadar "fedezett fel".
— Székelyudvarhelyre meghívásra jöttetek?
— Igen. Hagyománnyá vált a minden évi szilveszteri kabaré, ami farsangig tart. A meghívás a Digitál 3 tévétársaság részérol történt, köszönet érte.
— Milyen kapcsolatotok van a Tomcsa Sándor Színházzal?
— Volt szó róla az elso évadban, hogy jövök kabarét rendezni, de ez egybeesett a marosvásárhelyi Színház "elhagyásával" és a Radio Ga-Ga-hoz való "átigazolásommal", de remélem, késobb lesz majd lehetoség erre. A kapcsolat részemrol Mero Bélával és Sarkadi Zoltánnal (mint volt tanítványommal is) baráti, és drukkolok a Tomcsa Sándor Színháznak, hogy "életeros" legyen.
— Rendezoje voltál egy ideig a Hahota színtársulatnak...
— Csak vendégrendezo voltam, de már két éve nem rendezek velük. Az amator társulatok buktatója, hogy az emberek nem áldozhatják életüket a "játéknak". "Fénykora" van, ha egy-egy jó csapat verodik össze, de akkor is csak ideig-óráig tart.
— Hogyan látod te a magántársulatok jövojét?
— Szponzorok nélkül nincs jövoje, és csappant az érdeklodés. A politikai kabarék iránt is. Olyat kell kitalálni és csinálni, amit a színház nem csinál.
— Egy-két év alatt szeretnénk kisebb személyzetu vígjátékokat is musorra tuzni. Színház is szeretnénk lenni, nemcsak kabaré.
— Nehéz megmondani. Legkésobb a jövo szilveszteri kabaréval jövünk, de ha sikerül a "maszek színházat" megvalósítani, akár az idén is. Reméljük a legjobbakat.
Sebestyén Irén
A politikusok önmérsékletre szólítják fel a népet... Pénzügyi, politikai önmérsékletre.Így van rendjén. Egy országban, ahol nincs termelés, nincs mit elosztani. A semmit nem lehet se tovább osztani, se elosztani. A semmi "tökéletes", mert "semmi". Láthatatlan, megfoghatatlan. Mint az Isten.De a baj az, hogy a politikusok csak a "népet" szólítják fel önmérsékletre.Ha a politikusok, jó szokás szerint, nemcsak a népet szólítanák fel önmérsékletre, hanem példát adnának önmérsékletbol, a nép, "az istenadta nép" megértené, elhinné, hogy igenis, el kell teljen a hét szuk esztendo, (ami már tíz), hogy eljöjjön a boség ideje. De nem, ok a "népet" szólítják fel. Megértést csak a néptol várnak. Miközben ok minden új parlamenti ülést azzal kezdenek, hogy elsonek a saját fizetésükrol döntenek (és ez alól még az RMDSZ-es politikusok sem kivételek, pedig egy jó politikai húzással, bízva abban, hogy a többség úgyis megszavazza, ellene szavazhattak volna); miközben talán nincs is politikus, akinek közvetve vagy közvetlenül ne lenne egy vagy két, vagy három vállalkozása, holott a milliárdos nagyságrendu rendelkezésükre álló pénzbol ok valóban feddhetetlenül, tisztességesen élhetnének; miközben a rendelkezésükre álló információk - születendo törvények, kormányrendeletek —, már amúgy is, eleve versenyhelyzetbe hozzák feleségeiket, rokonaikat, "lám, hogy megügyesedtek mind 89 óta", pedig az így szerzett vagyonról még azt is mondhatnánk "tisztességes". S akkor még hol vannak a másfajta ügyrendezések, amelyeket úgymond a választóik érdekében tesznek, minisztériumokban, itt, ott, amott.... És akkor még a különbözo kedvezményes hitelekrol — amit politikusok, katonatisztek, rendorök kaptak a kilencvenes évek elején, s amelyet soha vissza nem térítenek, térítettek egyesek — még nem is beszéltem. Hol van a Bancorex-ügy, a Caritas és a "privatizálás" maga stb. ÉS a többi. A bankoknál, a különbözo nagy állami vállalatoknál betöltött beosztásaik...Mondhatnánk persze minderre, hogy ok politikusok. De amikor a legfobb pénzügyorrol, a pénzügyminiszterrol derül ki — aki már nemcsak politikus, hanem kormányhivatalnok is, s aki a legfobb felvigyázója kellene legyen a pénzügyi törvényeknek —, hogy az összeférhetetlenségi törvény ellenére (ti., hogy nem lehet saját kereskedelemmel foglalkozó vállalkozása), hogy van saját vállalkozása, ez már olyasmi, amelyért jobb helyeken a világon — igaz, már egyre kevesebb helyen — a fejét vennék, és akkor kijelenthetjük, baj van Köpecen.Viszont az is lehet, sot valószínu, hogy az összeférhetetlenségi törvényt se a maguk, hanem a Mi számunkra hozták. Persze, hogyha ez így van, a helyzet egészen más...Ami a fizetéseket s a vásárlóértéket illeti, azt hiszem, még mindig érvényes a nyolcvanas évekbeli népi humorral fuszerezett mondás: ÉLJEN NICOLAE CEAUSECU ELVTÁRS... hétszáz lejbol. Vagy az a szöveg, amely a székelyudvarhelyi vágóhídon volt olvasható: VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK..., hogy havi fél kiló húst vehessetek...
LÔRINCZ György
2000. január 20-án lejárt a gazdalajstromok megnyitásának határideje. Az idén 1169 gazda nyitotta meg vagy újította fel a gazdalajstromát Székelyudvarhelyen, más településekrol 50 gazda. 15 jogi személy jelentette be, hogy van valamilyen területe, vagy állatokat tart.Az idén 737 szarvasmarha, 1865 sertés, 1600 juh, 250 ló és 45708 szárnyas került lajstromba. A magánszemélyek tulajdonában 33 traktor, 45 kaszagép, 21 eke, 16 tárcsa, 6 vetogép — ebben benne van a szalmásgabonához és a kapásgabonához használatos vetogép —, két burgonyavetogép, két mutrágyaszóró, két kombájn, három széna- és szalmaprés, 181 szekér és négy fejogép van. A gazdalajstromok nagyon fontosak a gazdák számára, mivel a Mezogazdasági Osztály csak ezek alapján tudja kiállítani a munkanélküli, a szociális segélyhez és az iskolai ösztöndíjakhoz szükséges igazolásokat. Ezenkívül ez alapján kaphatják meg a gazdák a piaci kereskedéshez szükséges termelo bizonylatot, a baromlevelet és a gazdajegyet is.
PÉTER Attila
A Teleház-mozgalom második hazai otthona
Az elmúlt hét végén Tasnádon sor került az ideiglenesen berendezett Teleház hivatalos megnyitójára, amely alkalommal sajtóértekezletet is tartottak.
Erre az alkalomra meghívták az udvarhelyi Teleháztól Buzogány Ágnest és Erdos Izabellát is, a Magyarországi Teleház Szövetségtol jelen volt Kovács Gyozo, dr. Jókay Károly, valamint a Határon túli Magyarok Hivatalától C. Tóth János.A sajtótájékoztatón a Szatmár megyei újságok, a rádió és televízió is jelen voltak. A cél az volt, hogy Tóga István, a tasnádi Teleház alapítója, bemutassa programját, amelyre tavaly pályázatot nyújtott be a Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alap nagyváradi központjához, és 5000 amerikai dollár támogatást kapott egy teleház létrehozásához. Tóga István, programfelelos: Az általam készített pályamunka hat hónapos, de az itteni teleház fejlesztésére van már egy hároméves távlati tervünk is, amelynek azt a nevet adtuk, hogy az információ-élet. Azért éppen ezt, mert a teleház elsosorban az olyan kis településeken élok számára jelenthet esélyegyenloséget a nagyvárosok lakóival, amelyek egyébként elszigetelodnének a világtól. Manapság azok a közösségek fejlodnek, amelyek tagjai hozzájutnak bizonyos információkhoz. A teleház azzal, hogy információkat kínál, életet kínál. A világ országai közül jelenleg az Egyesült Államokban 260, Nagy-Britanniában 173, Magyarországon 144 teleházat tartanak nyilván. Romániában a tasnádi a második teleház, ugyanis itt, Udvarhelyen alapították meg tavaly augusztusban Románia elso Teleházát.Buzogány Ágnes: Nehéz elmagyarázni, hogy mi is a teleház, és milyen szerepet tölthet be egy település lakóinak életében, hiszen sokoldalú és változó, nincs két egyforma belolük. Városunkban is vannak kis közösségek, akik tapasztalatunk szerint szívesen térnek be hozzánk egy tanácsért, egy ötlet kivitelezéséért, egy jó szóért. Példaértékuek szeretnénk lenni, hogy a környezo kistelepülések, fejüket felkapva, csatlakozzanak a szélesedo mozgalomhoz.Itt nálunk jelen pillanatban a leginkább az internet-hozzáférést használják ki a fiatalok, de a rendezvényeink is sikert arattak. Pl. Baba-mama klub muködik nálunk, kéthetente FIFA 99 játékbajnokságot rendezünk, író- olvasó találkozóknak adunk helyet. Mivel a számítástechnika, internet egyre nagyobb teret hódít, készüloben van egy folyamatosan karbantartott elektronikus média, amely majd a környezo települések információinak a közlésére is kiterjed. A fiatal muvészeket szeretnénk azzal segíteni, hogy állandó képzomuvészeti tárlatnak adunk helyet. Az elszigetelt falvaknak azt kell észrevenniük, hogy a Teleház lehetoséget nyújt arra, hogy csatlakozzanak a nagyvilág információs vérkeringésébe, ezzel a saját településükbe is életet vihetnek. Megismerve tevékenységünket, egyre többen jelentkeznek nálunk, hogy saját falujukban szükségük lenne ilyen szervezetre. Így megkerestek minket Felsosófalváról, Zetelakaról, Csíksomlyóról. Parajdról, Nyárádszentbenedekrol.A magyarországi teleház mozgalom vezetoi megígérték, hogy márciusban ellátogatnak Udvarhelyre, egy eloadás-sorozat megtartására. Kovács Gyozo, a Magyarországi Teleház Szövetség Elnöke: Szándékunkban áll támogatni az itteni kezdeményezéseket. A teleháznak mindig az adott település igényeihez kell igazodnia, a lehetoségek végtelenek. A teleház tulajdonképpen egy közösségi polgárház, ahol mindenki mindenkin segít.
Volt ido, amikor a magyar nemzetiségu emberek mindent megtettek volna azért, hogygyermekeiknek magyar nevet adjanak. Most az angol vagy francia, netán spanyol hangzású nevekhódítanak.
A Polgármesteri Hivatal anyakönyvi osztályánál a legkülönfélébb neveket szeretnék bejegyeztetni a szülok — nyilatkozta a Krónikának Egyed Zsuzsa, az anyakönyvi osztály vezetoje. A Richard, Xintia, Xénia, Alfonz, Vivien a jéghegy csúcsa, vannak olyan nevek is, amit az anyuka és az apuka közösen talált ki, ilyen például a Megadett. A brazil filmsorozatok hatására Paulinát és Andreast is anyakönyveztetni szerettek volna. Az egyik fiatal pár a Jacobs nevet szerette volna adni gyerekének, de volt olyan is, aki a Sue Ellenre akarta keresztelni kisbabáját. Kérték még a Louise-t, a Charlotte-ot és az Alidát is. Természetesen a szüloknek jogukban áll olyan névre keresztelni gyermekeiket, amilyenre akarják - jelenti ki az anyakönyvvezeto, de magyarságukat a gyermeküknek adott névvel is kellene jelezzék, hiszen ezeket az anyakönyveket 500 évig megorzik. Az utódaink pedig lássák, hogy akkor magyarok éltek ezen a vidéken - magyarázza álláspontját. Havonta öt-hat esetben kérik idegen nevek beírását a szülok, ilyen esetben megpróbálják a nemzetiségnek megfelelo nevet ajánlani. Például az Andreas esetében meggyozték a szülot arról, hogy az András név tökéletesen megfelel a gyermekének, és Louis helyett is inkább Lajosra kell keresztelni a csecsemot. Ha nem, sikerült kompromisszumot kötni, akkor a polgármester ad nevet a kisbabának, de ilyen eset még nem fordult elo Udvarhelyen. Az idegen neveket többnyire a tévé, a különféle filmsorozatok hatására kérik a szülok, de nem elhanyagolható Magyarország hatása sem — állítja Egyed Zsuzsa.Az anyakönyvvezeto kidolgozott egy névjegyzéket, mely alapján több mint 700 olyan magyar utónév van, amit be lehet jegyezni. Ezek a keresztnevek a régi magyar nevek, a magyar fordítású bibliai nevek, a más kultúrákból átvett magyarosított nevek és a 20. századi magyar költok, írók névalkotásai. A névjegyzéket meg lehet nézni mielott utónevet választanak a gyereknek, ugyanis a különféle naptárakban szereplo nevek nem mind jegyezhetok be.
Csog Éva
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
A szokásos reggeli teendoimmel foglalatoskodom éppen, amikor meghallom a Kocs Ilona hangját a Príma Rádióban. Megint sztrájkolnak, ismét sztrájkolnak, folyamatosan sztrájkolnak. Elegem van abból, hogy nem gondolnak senkire, sem a gyerekekre, akiknek be kell majd pótolniuk a tananyagot, sem a szülokre, akiknek meg kell oldaniuk a gyerekek felügyeletét. Dolgozni muszáj akkor is, ha a tanárok sztrájkolnak.Antal István képviselo is egyetértett a minap, hogy legyen bármilyen jogos is a sztrájk, a gyerekek isszák meg a levét. Asztalos Ferenc képviselo úr egyetért a sztrájkolókkal. Könnyu neki, nincs iskolás korú gyereke. A tanárok fizetése egy év alatt országos szinten a fizetések listáján a 11. helyrol a 28. helyre csúszott vissza. Persze, hiszen csökkent az életszínvonal.Hirtelen elszégyellem magam. Döbbenten hallgatom, hogy nem elég, hogy Kocs Ilona utolsó fizetése kevesebb, mint az enyém, és én tudom, hogy így is milyen nehezen jövünk ki, hanem még azt a fizetést sem adják ki idoben, a nyárra is csak nagy nehezen kapták meg a pénzüket. Nekik is vannak gyerekeik, akiket etetniük kell, ruházniuk kell. Vajon mibol tudják megoldani?A fene vigye ezt a Román Kormányt, a rossz gazdasági helyzetet, az egész nyomorúságot! Furcsa módon hol erre, hol arra nincs pénz az államkasszában. Mindig éppen arra, amire kellene, amire kérik.Egyszerre rádöbbenek, hogy azok, akik idehaza olyan nagyon egyetértenek - most éppen a sztrájkoló tanárokkal-, Bukarestben is ott voltak, amikor a költségvetést el kellett bírálni. Meg is szavazták. Az életük nagy részét Bukarestben, a tuz közelében élik, de nem tudom, hogy a melegedésen kívül csinálnak-e valamit. Antal és Asztalos képviselo úr is megszavazta azt a költségvetést, ami ebbe a kilátástalan helyzetbe sodorta a tanárokat. Miért nem akkor és ott értettek egyet a tanárokkal, miért nem ott és akkor képviselték az érdekeiket, az érdekeinket, hiszen azért választottuk meg oket?! Miért nem akkor és ott gondoltak a gyerekeinkre, a mindennapjaikra és a jövojükre? Nem itthon, hanem ott kellene kiállniuk mellettünk. Azért vannak ott. A tömeggel együtt kiabálni könnyu. Ezt meg lehet tenni akkor is, ha az ember nem képviselo.A gyerekeknek rossz a sztrájk, a tanároknak rossz a sztrájk, a szüloknek rossz a sztrájk. Senkinek nem jó, és ebben a helyzetben már képmutatás az együttérzo szó.
Bodó Krisztina
Gyomrozni kezdte a fogadott prókátor a helyi televízió nyilvánossága elott azokat, akikre megrendelést kapott a megbízótól. Miután kivallatta a városi önkormányzat szociális bizottságának tagját, következett a Polgármesteri Hivatal jogásza. Belole láthatóan és érthetoen azt akarta kicsikarni, hogy törvénytelenül járt el a hivatal a futéspótlék folyósításakor. Hogy minek kellett ezt firtatni, amikor a törvényesség felügyeletére hivatott megyei közigazgatási hivatal (Prefektúra) jogász-vezérigazgatója rég kijelentette, hogy a jogszabály szerint járt el a hivatal?! (Végül is tudjuk, mire megy ki a játék, miért keresik nap mint nap mibe és kibe lehet belekötni a választási kampány küszöbén.) A vizsgáló riporter — aki egyébként régóta nem él városunkban!! — könnyen kijelentette, hogy meg is lehetett volna adni X kategóriának is az összeget. Csakhogy netán adott esetben a számvevoszék nem vele, nem is az újságíróval fizetteti vissza a pénzt, ha úgy látja jónak. Persze sok okoskodó akadt ebben a témakörben, parlamenti képviselotol lapfoszerkeszton át az utca emberéig.Azt sem árt tudnunk, hogy a jogi nyelv Európa-szerte csapnivalóan rossz, rég meg kellett volna reformálni. Emellé társul még nálunk a ráadásnak számító csalafinta fogalmazásmódból eredo többféle értelmezési lehetoség (lásd a nemrég kihirdetett 169-es földtörvényt), az öszsze-vissza hivatkozások. Már a paragrafusok is utálják egymást a jogszabályok szövegében. Ezt példásan ki tudják használni a ravaszságból jelesre vizsgázó nagymenok, és szerzodést kötnek populista szövegek hangoztatására. Csak azt nem akarom megérteni, hogy egy kereskedelmi magáncég mitol érzi magát illetékesnek arra, hogy a város egyik forevizoraként lépjen fel, és leckéztetni próbálja például a lakosság választotta városi képviseloket vagy a közalkalmazottakat!Különben a vizsgáló riporter eljárásáról azok az amerikai régészhallgatók jutottak eszembe, akik a megbízó kazángyártó magánvállalkozó megrendelésére 500 (azaz ötszáz) dollárért kijelentették: Petofi csontjai valóban Szibériában vannak.
Ambrus Kázmér
vélemény - vélemény - vélemény - vélemény
Nott az egészségbiztosítás havi díja azon személyek számára, akik betöltötték 16. életévüket, és nem folytatnak iskolai tanulmányokat, ugyanakkor nem rendelkeznek semmiféle jövedelemmel. A januári 63 000 lejhez képest februárban 98 000 lejt kell majd fizetniük a biztosítónak. A biztosítási díj növekedése az országos minimálbér 450 ezer lejrol 700 ezer lejre való növekedésével magyarázható.
uszék
Az apának járó gyermekgondozási szabadságról szóló törvény február 15-én lép hatályba. A törvény értelmében az apának öt nap fizetett szabadság jár abban az esetben, ha az állami társadalombiztosítási rendszerhez tartozik. Ez esetben a gyermek születésétôl számított legtöbb nyolc hét alatt bármikor igényelheti a fenti szabadságot, amenynyiben apaságát a gyermek születési igazolványával igazolni tudja. Szabadságpénze erre az öt munkanapra megegyezik munkabérével, és ezt munkaadója a béralapból állja.
CS. É.
A pápai tizedjegyzék 1332-es és 1333-as összeírásában, amelyek mint önálló anyaegyházak szerepelnek. A reformáció után ezek a falvak – Székelypálfalva kivételével – az unitárius vallás hívei lettek.
Szentmihály 1332-ben annyira nagy egyházközség volt, hogy két lelkipásztor foglalkozott a hívek gondozásával. Az anyaegyházon kívül hozzátartozott az akkor még különálló Alsó- és Felsobencéd, Kobátfalva, valamint a szintén külön településnek számító Demeterfalva (ma Kobátfalvával össze van épülve).A falu nevét a templom védoszentjétol, Szent Mihály foangyaltól kapta.Lestyán Ferenc, Megszentelt kövek címu könyvében hivatkozik egy 1319-bol származó okiratra, ahol Zentmyhaltelke néven szerepel a falu. Az 1567-es regestrumban pedig, ahol nyolc kapuval jegyzik be, Zent Mihalj a neve. Az 1840-es Schematismus szerint 48 katolikus lakik a faluban.Az 1841-1850 között épült unitárius templomot biztos, hogy egy korábbi templom helyére építették, de hogy az azonos volt-e a 14. század eleji templommal, azt a történelmi adatok hiánya miatt nem tudhatjuk. A ma is látható templom épületébe a régi istenházának a köveit is felhasználták.Dávid László, A középkori Udvarhelyszék muvészeti emlékei címu könyvében említ egy 1789-bol származó püspöki látogatáskor felvett jegyzokönyvet, amely szerint az akkori templom gótikus stílusban volt építve. Ugyancsak ebbol a jegyzokönyvbol ismerhetjük meg a templom két harangját: "A harangok közül a nagyobbik középkori... A másik kisebb, melyen ilyen írás vagyon: OPERA UNITARIORUM FUSA SZENT MIHALY, BENCÉD, KOBATFALVA, KADATS ANNO DN! 1711."A harang feliratából megtudhatjuk azon faluk nevét is, amelyek Szentmihályhoz mint anyaszentegyházhoz tartoztak.Bármennyire is hiányosak a történelmi feljegyzések, arról meggyozodhetünk, hogy a Nyikó mentén már a 14. század elején vagy még korábban is tekintélyes egyházközségek és Árpád-kori templomok álltak.
A pápai dézsmák rovatában 1333-ban a falu Benedek nevu papja 2 régi banálist fizetett.Középkori temploma, igaz, már csak romokban, de még a 19. században is állt. "Tarcsafalván találjuk a késo gót kornak egy muemlékét, mely szép arányaival s díszes ékítményeivel gyönyörködteti a szemet, s ezt leírnom annál inkább kell, mert összeomlandó sajnos állapotra juttatta az ido kimelytelensége." (Orbán Balázs). A nagy székely kutató szerint a templomnál nevezetesebb, és régebbi idore teheto a templom melletti fatoronyban levo harang. "E harang hosszúkás idomú, körirata ennek sincsen, hanem felso karimáján van 5 képpaizsk, melynek hu rajzát ide mellékeljük."A régi templom mennyezete eredetileg boltozat volt, deszkamennyezete 1701-bol származik, majd 1756- ban ezt cserélték ki festett kazettás mennyezettel, a szentségfülkéje is gótikus stílusra utal.A régi templom középkori eredetét bizonyítja az a tény is, hogy 1876 körül a szószékkel szembeni falon leomlott vakolat alatt írásjeleket fedeztek föl, amit bizonyára a reformáció után vakoltak, illetve meszelhettek be. Ürmösi Kálmán lelkész írja 1876-ban: "Körülbelül 10-15 évvel ezelott lehetett, amint isk. tanító mester Márkos A. beszéli, hogy a templom déli oldaláról .... a vakolat egy darabka helyen véletlenül leomlott, s íme a vakolat nélkül maradt helyen valami különös írásjelek, betu formák tuntek elo." (Dávid László).Tarcsafalva anyaegyházhoz tartozott Csehétfalva és a két Kadács híveinek is a lelki gondozása.A reformáció után a falu minden lakója az unitárius vallásra tért, s a mai napig is megmaradtak e hitükben.
"Szentmiklós a pápai dézsmák regestrumának 1333-ik évi rovatában van bejegyezve." (Orbán Balázs). A pap nevét nem említik az olasz dézsmaszedok, csupán azt jegyzik meg, hogy az egyházközség 2 régi banálist fizetett.Jelenleg a Nyikó menti falvak legkisebbikjei közé tartozik, de annál nagyobb a történelmi múltja. A környéken egyetlen településrol sem találtam olyan feljegyzést, amely szerint a középkorban két temploma lett volna.A Szentmiklós plébánia-templom mellett a hagyományra, valamint a templom alapköveinek maradványaira hivatkozva Orbán Balázs egy apátsági templomról, illetve a mellette levo kolostorról tesz említést. "Azonban a felületes vizsgálatra is felismerheti az apátsági templom alapfalait, melyek egy 36 lépés hosszú és köríves apsisu, tehát román ízlésu templomra engednek következtetni; látszanak a templomok körülvett védfalaknak is alapfalai, és a szomszéd kertekben épületnyomok, melyek az apátsági residentia homályos maradványai."A román kori építészeti stílus a 13. századra enged következtetni. Azt, hogy milyen szerzetesek lehettek az apátság lakói, arról sajnos a történelmi adatok hiánya miatt nem tudunk semmi pontosat. Csupán következtetni lehet, hogy valószínu keleti rítusú szerzetesek otthona volt a szentmiklósi apátság.Már a falu neve is arra enged következtetni, hogy lakói a keleti kereszténység körében nagyon elterjedt szentet választottak falujuk védoszentjévé, akitol a település is kapta a nevét.A domokos és ferences szerzetesek csak a 15. században jelennek meg a Székelyföldön. A bencések, akik már a 13. században Erdélyben is térítettek, történelmi adataink szerint a kolozsmonostori apátságban voltak. Így nem marad más, mint azt feltételezni, hogy Nagy Szent Bazil szerzetesei, baziliták laktak a szentmiklósi apátságban.Magyarországra Szent István király telepítette be a görög szerzeteseket a veszprémvölgyi kolostorban, és Imre herceg bizánci származású feleségével egyszerre érkeztek az országba.Történelmi forrásainkból tudjuk, hogy Gyula (a mai Gyulafehérváron volt a székhelye) 952-ben Konstantinápolyban megkeresztelkedik, keresztapja Konstantinosz császár lett, és patriciusi méltósággal, valamint egy Hierotosz nevu, bizánci rítusú szerzetes püspökkel tér haza. Minden túlzás nélkül elképzelheto, hogy a püspök kíséretében szerzetesek is lehettek, akik Erdély területén végeztek hittéríto munkát. István király ugyan a nyugati kereszténységet honosította meg az országban, de, amint már láttuk, nem idegenkedet a bizánci szertartásúaktól sem. Így Székelyföld területén nyugodtan végezhették missziós munkájukat a keletrol érkezo hittérítok.Igaz, hogy ez csak gyenge okoskodás, feltételezés, de bizonyíték arra, hogy vidékünkön nagyon korán gyökeret vert a kereszténység. S hogy kik is voltak Székelyszentmiklós apátságán, az talán majd egy komolyabb kutatás, ásatás révén kiderülhet.A falu unitárius temploma az egykori két templom köveibol épült, kazettás mennyezetén 1862-es felirat olvasható.A Nyikó mentének negyedik faluja, amely a pápai dézsmaszedok összeírásában szerepel és a reformáció után unitárius lett, az:
A pápai tizedjegyzékben 1333-ban Villa Tortha néven szerepel, 1566-ban már Tordátfalva néven jelentkezik az okira-tokban.Középkori temploma a 19. századig maradt meg. 1819-ben lebontják, s a köveit felhasználva újat építenek. Az újonnan emelt templomba a régi, egyetlen kobol készült szentségfülkét beépítik.Az a tény, hogy a középkori templomok helyébe mindig újabb épült, legszebb bizonyítéka annak, hogy székely népünk mindig hu maradt a keresztény hithez. Bármely vallásfelekezethez tartozott is, mindig gondja volt arra, hogy saját lakóháza mellett az ISTENHÁZA is helyet kapjon a faluban.
Derzsy András
"...a nagyvállalati szférában zajló felvásárlások és átszervezések csupán az elso lövésváltások az eljövendo, sokkal nagyobb arányú és teljesen újszeru üzleti ütközetekben.S ami még fontosabb: úgy véljük, hogy a Kelet-Európában és a Szovjetunióban az utóbbi idoben lezajlott politikai földrengések valójában ártalmatlan csetepaték az elottünk álló globális hatalmi harcokhoz képest. Az Egyesült Államok, Európa és Japán rivalizálása sem érte el még csúcspontját."
(Alvin Toffler — Hatalomváltás, 1990/1993, Európa Könyvkiadó)
1913-ban Walter Rathenau német nagyiparos, az AEG alapítója így ír: "300, egymást személyesen ismero ember határozza meg Európa gazdasági sorsát, és mindegyik maga választja utódait." Azóta annyi történt — jegyzi meg a Le Monde Diplomatique —, hogy a 300-ból kevesebb mint 150 maradt.(LUMEA magazin 1/2000)1998-ban világszerte a cégfelvásárlásokra és fúziókra elköltött pénz összértéke elérte a 2000 milliárd eurót. (1999-ben a fúziók értéke világszerte kb. 3000 milliárd dollár). A legkeményebb csaták a banki-, a gyógyszeripari-, a média-, a telekommunikációs-, az élelmiszeripari- és autóiparban voltak. Emlékezzünk vissza arra, amikor a német Daimler Benz felvásárolta az amerikai Chrysler autóipari óriást (43 milliárd dollárért), a Travelers(USA) a Citicorp (USA) bankot (82,9 milliárdért), a Sandoz gyógyszergyár a Cibát (36,3 milliárdért). A német Thyssen fémipari óriás az ugyancsak német Kruppal egyesült, így együttes árbevételük — igazgatóik beszámolói szerint — eléri a 65 milliárd dollárt. (Emlékeztetoül: Románia GDP-jét 33,3 milliárd dollárra becsülik 2000-ben).Ezek a fúziók egyre kevesebb ellenkezést váltanak ki. Olyan iparágak, amelyeket valamikor stratégiainak tekintettek a kormányzatok, és ellenezték a fúziót — pl. az autóipar, a fémipar és a távközlés — ma már nem örvendenek ugyanilyen figyelemnek. "Ettol kezdve a tulajdonosok teljesen szabad kezet kaptak - mondja a Boston Consulting Group egyik szakértoje. A hagyományos kapitalizmus fékjei eltunnek , a nagy cégek egymással kötött megnemtámadási szerzodései semmissé válnak. Ma már nincs megtiltva, hogy eroszakosan dörömbölj egy kiszemelt cég ajtaján, még akkor se, ha a menedzsment elutasít bármiféle fúziót."A gyoztesek a fúziók elonyeit ecsetelik: csökkentik a konkurencia költségeit, elosegítik a kutatás-fejlesztés területén történo lemaradások behozását, ha technológiai szempontból eros vállalatokat vásárolnak fel, megengedik a munkaero-elbocsátásokat a "költségcsökkentés" örve alatt. (Például a két angol gyógyszeripari cég, a Glaxo és a Welcome egyesülésekor 7500 munkahelyet szüntettek meg, vagyis az össz-személyzet 10%-t bocsátották el.) A globális ipari verseny sikeressége érdekében ezek a cégek valóban nagy méreteket öltöttek. Egyes esetekben árbevételük meghaladja sok, iparilag fejlett ország GDP-jét is. A General Motors iparóriás árbevétele nagyobb, mint Dánia GDP-je (amely kb.173,8 milliárd dollár), a Toyota cégé pedig nagyobb, mint Portugália GDP-je (kb.116,7 milliárd dollár), az Exxon Mobil olajtársaságé pedig nagyobb, mint Ausztria GDP-je (kb. 217,9 milliárd dollár). Ezen társaságok pénzügyi forrásainak értéke néha meghaladja a fejlett országok költségvetési bevételeit. Mintha a közlekedo edények esete állna fenn, amíg a cégek egyre nagyobbak lesznek a fúziók és privatizálások következtében, addig az államok egyre kisebbek.A 100 legnagyobb multinacionális társaság mindegyike többet exportál, mint bármelyik a 120 legszegényebb ország közül. És a 23 legnagyobb vállalat többet ad el mint egyes nagy országok a déli féltekén, mint pl. India, Brazília, Indonézia vagy Mexikó. Ezen vállalatok, valamint a nagy pénzügyi és médiaóriások vezetoi kezében van az igazi hatalom, és ok befolyásolják a lobby erejével a politikai döntéseket. Így hát egy eddig ismeretlen jelenség elott állunk, a globális vállalatóriások egyre növekvo hatalma mellett a tradicionális ellensúlyozók — mint a szakszervezetek, a politikai pártok, a szabad sajtó —, egyre tehetetlenebbek. Eloször a történelemben, a század meghatározó folyamatát, a globalizálódást nem az államok vezetik, amelyek egyre inkább veszítenek elojogaikból. És vajon az állampolgárok megengedhetik, hogy ez a folyamat folytatódjon? Hogyan állj ellent azoknak az új típusú globális megrázkódtatásoknak, amelyek a demokráciát veszélyeztetik?
(Ignacio Ramonet/Le Monde Diplomatique)Cs. J. István
Az idei konszolidált költségvetés tervezete 236.000 milliárd lej értéku bevételt és 256.700 milliárd lej értéku kiadást irányoz elô - nyilatkozta Decebal Traian Remes pénzügyminiszter.
Az idei költségvetés nem szegényebb a tavalyinál, de a kamatokból és az árfolyamkülönbségekbôl felhalmozódó pluszkiadásokkal kell szembenéznie. A privatizációból (mintegy 8.000 milliárd lej) és a bankaktívák értékesítésével megbízott ügynökségtôl származó jövedelmeket nem a fogyasztási költségekre, hanem az állami értékpapírok visszavásárlására fordítják. A közvetlen kiadások csökkentésével, a becslések szerint, a kereseti adóból behajtott összegek a tavalyi 5,3 százalékról az idén 2,5 százalékra csökkennek a GDP-bôl. Úgyszintén csökkenteni akarják a profitadóból behajtott jövedelmeket és növelni a védôvámból származókat. Az idei költségvetés tervezete az alábbi fô paraméterekre épül: 1,3 százalékos gazdasági növekedés, 27 százalékos infláció és 20.500 lejes dollárárfolyam, három százalékos deficit a GDP-bôl. A bruttó belsô terméket 725.000 milliárd lejre becsülik - összegezte a miniszter.
figyelô
Friss információk az interneten, az RMDSZ honlapján
Az RMDSZ honlapja friss információkat tartalmaz az 1/2000- es, "A mezôgazdasági földterületek és erdôk tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény" alkalmazásával kapcsolatban.
A honlap teljes egészében közli a Birtalan Ákos, dr. B. Garda Dezsô, Ráduly Róbert Kálmán, Tamás Sándor RMDSZ-képviselôk által készített, a földtörvény alkalmazására vonatkozó "Tájékoztató és gyakorlati útmutató" címu kiadványt, mely a törvény magyar és román nyelvu változatát is tartalmazza. A www.rmdsz.ro címu honlapon információkat lehet találni az Ügyvezetô Elnökség és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) által beindított területi információs irodákról, valamint a budapesti tájékoztató irodáról is, és megtalálható a területi RMDSZ-szervezetek által megbízott, a földtörvénnyel foglalkozó személyek listája is.
RMDSZ-tájékoztató
A szabad tevékenységet folytatóknak egyszeru könyvelést kell végezniük. A tiszta jövedelem kiszámítása a bruttó bevétel, illetoleg az elszámolható költségek közötti különbözet. A törvény eloírja, mely költségek számolhatók el, tehát ezen összegekkel csökkentheto az adóalap.Minek kell eleget tegyen egy költség-tétel ahhoz, hogy elszámolható legyen?A tevékenységgel direkt összefüggésben kell lennie, valós költség kell legyen, és bizonyítani kell dokumentummal. A törvény, illetoleg az alkalmazási utasítás felsorolja azokat a tételeket, amelyek költségként elszámolhatóak, példaként említem: nyersanyag vásárlás, segédanyag-, áru- vásárlás, reklám, illetoleg hirdetéssel, társadalom-biztosítással kapcsolatos költségek.A törvény más, a tevékenységgel kapcsolatos költségek létét is elismeri, viszont feltételként be kell tartani a már leírtakat.Ami a protokollt, illetoleg a szponzorizálást illeti, a jelenlegi törvényes rendelkezések az irányadóak, és csak ilyen mértékben számolhatóak el ezek a költségek.Abban az esetben, hogyha a jövedelmeket, illetoleg kiadásokat külföldi pénznemben vallják meg, az elszámolás lejben történik a muvelet végzésének napi árfolyamán.A törvény fizetésbol származó jövedelemként jelöli meg a fizetéseket, az ideiglenes munkaképtelenség esetén fizetett járandóságot, a szülési, illetoleg a 2 éves gyereknevelési segélyt. Ezenkívül más jövedelmeket is fizetésként kezel, és eszerint kell adózni.A bérbe adott ingatlan, illetoleg ingó javak után is adózni kell, ingatlan esetén éppúgy írásbeli bérbeadási szerzodést kell kötni, mint ingó javak esetén, és ezt a pénzügyön be kell jelenteni.Ugyanez a helyzet termoföldek bérbeadásánál is. A bejelentési kötelezettség a tulajdonost terheli.A bérbeadás esetében a tiszta jövedelem megállapítása úgy történik, hogy költségként elszámolható a bruttó jövedelem 30%-a. Ebben az esetben nem szükséges semmiféle igazoló irat a költséget illetoen.A kamatból származó jövedelmek esetén az adó a kamat 1 %-a.Adót kell fizetnünk az osztalékból származó jövedelmekre, valamint a szerencsejátékon nyert összegekre.Ez utóbbi esetén az adókulcs 10 %-os.
Nagy Zoltánügyvéd
Szentegyházán, január 25-én megtartott tanácsülés egyik legvitatottabb témája a falopás volt. A rengeteg vita összegzését talán a meghívottként jelenlévo Csíki Kanz Lajos rendorszázados adta, aki elmondta, hogy az erdolopást soha nem lehet megállítani.
Szentegyháza — a Hargita alatt elterülo helységként — osidok óta a fakitermelésbol szerezte kenyerét, és kiváltságait is. A régieknek mindig volt egy elore elkészített kitermelési és beültetési tervük annak érdekében, hogy az erdo ne fogyjon el, és a környezeti katasztrófát megelozzék. Szakemberek szerint ezeket a határokat a szentegyházi erdokitermeléssel már rég túllépték.A ‘89-es forradalom többek közt azt hozta magával, hogy mindenki kapott erdot, — már akinek volt. Aztán megkezdodött a kitermelés. A tulajdonosok egy közbirtokosságba tömörültek, a Katlan közbirtokosságba. ‘97 után azonban a dolgok kiszabadultak az ellenorzés alól. A közbirtokosságon belül az emberek egymáséból hozták az anyagot. A több mint 800 tagból álló közbirtokosságból rengetegen különváltak, és megalakították a saját maguk közbirtokosságát, szám szerint hármat. Ezekben a közbirtokosságokban nincs, vagy kevesebb a lopás. De ami a Katlan közbirtokosságot illeti, a dolgok mindenféle ellenorzés alól kiszabadultak. A ‘99-es évben január 17-tol 200 dossziét készítettek, Ebbol 140 került az ügyészségre, és 30-at azonnal felmentettek. A rendorség, a Katlan közbirtokossággal karöltve, rajtaütésszeru akciókat szokott szervezni, és szinte minden alkalommal tucatnyi jegyzokönyv az eredmény.A szentegyházi tanács ülésén a témára azért került sor, mert a Nemzeti Erdészeti Hivatal felszólította a Prefektúrán az önkormányzatokat, a rendorséget, a tuzoltóságot és egyéb szerveket a helyzet megfelelo kezelésére, és ismertette a megfelelo törvényes szabályozók ide vonatkozó rendelkezéseit. Eszerint a 26/ 1996-os erdészeti törvény újabb módosítást szenvedett. Ennek értelmében csak megbélyegzett fákat lehet kitermelni, és ha ennek mértéke meghaladja az 5 m3-t, akkor az elkövetonek el kell viselnie a következményeket.Csíki Kanz Lajos rendorszázados elmondta, a rendorség csak úgy kezdeményezhet akciókat, ha az erdészeti szervek igénylik munkájukat. Az erdokihágásokkal kapcsolatban nemrég egy fenyegeto feljelentést adtak be. A fenyegetozok, akik mintegy 50 embert tartanak sakkban, 120 m3 fát tulajdonítottak el, és egy udvarhelyi cégnek adták át értékesítésre. A kivágott fák meg voltak bélyegezve, de ezt nem a szentegyházi erdészeti hivatal, hanem egy másik végezte, éppen ezért, ha a kivizsgálás véget ér, és a bunösök kézre kerülnek, a tetteseket hamisításért és a hamisítvány felhasználásáért is el tudják ítélni. Egyelore az ügy kivizsgálása folyamatban van, és a tulajdonosok visszakapták eltulajdonított fájukat.A rendorszázados felhívta a figyelmet arra is, hogy azt nem várhatják el, hogy a rendorség mindig készenlétben legyen, éppen ezért valamilyen hosszabb idore kiható intézkedést kellene hozni.A tanácsosok arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma megoldása meghaladja erjüket, és semmiféle szerepet nem tudnak felvállalni ebben a küzdelemben.
László Csaba
Információs rendszert alakítottak ki a föld- és erdôtulajdonosoknak
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az országos RMDSZ-szel közösen, az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával egy programot dolgozott ki a földek és erdok visszaigénylésének leegyszerusítése érdekében.
A megállapodás lényegét ismertette Bodó Géza a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviseletében, valamint Fodor György mérnök az erdészet képviseletében. Az RMGE az RMDSZ-szel közösen felvállalta a 2000/1-es törvény kivitelezésének az útbaigazítását annak érdekében, hogy erre minél elobb lehetoséget lehessen teremteni. Mivel a törvény záros határidoket szab meg a visszaigényelendo területekre, komoly szervezésre és segítségadásra van szükség, ennek támogatására az Új Kézfogás Közalapítványtól pénzösszegeket is igényeltek. Székelyudvarhelyen az RMGE irodája 8-tól 20 óráig várja ügyfeleit a Rákóczi utca 84 szám alatt. A Városházán az RMDSZ területi irodájában minden kedden 12-tol 15 óráig Fodor György mérnök lesz szolgálatban, minden csütörtökön pedig Kádár Attila erdészmérnök nyújt információkat. Ugyanakkor az RMGE felvállalta az aktacsomók elkészítését és hitelesítését a törvényszékhez való letételig, ez megkönnyíti, leegyszerusíti az ügyintézést. Az iroda muködésének az a célja, hogy az alapszabályzat megfogalmazásakor segítséget nyújtson. A birtokba helyezésnek ugyanis több elofeltétele van, a törvényes keretek, szabályozások kiadása, az erdészeti üzemgazdálkodás szabályozása, ez továbbra is egységes marad, függetlenül a tulajdonviszonytól. Az elmúlt évben kiadott szabályozás továbbra is érvényben marad, ennek az eloírásait minden igénylonek a rendelkezésére bocsátják. A jogutódok azonosítása a kérések alapján történik, a kéréseket minden esetben a községi földosztó bizottsághoz kell letenni, ahol a polgármesteri hivatal, a földosztó hivatal, valamint az erdészet szakemberei elemzik az igénylés érvényességét, elfogadhatóságát. Amennyiben ez megtörtént, a kéréseket eloterjesztik a Megyei Kormánybiztosi Hivatalhoz, ahol láttamozzák, érvényesítik az igényléseket, ez képezi az alapját a bírósági bejegyzésnek. A bírósági bejegyzéshez szükséges aktacsomónak tartalmaznia kell a birtokossági törzskönyvet, az újraalapító tagok névsorát, a jóváhagyott alapszabályzatot, a községi földosztó bizottság igazolását, az alakuló közgyulés jegyzokönyvét, valamint a vezetoségi igazgatótanács tagjainak névsorát. Ezeket az aktákat közjegyzonél kell hitelesíteni, ezután kerülhet a törvényszéki közbírósághoz. Az elmúlt héten Budapesten is megalakult egy információs iroda, a külföldön tartózkodó román állampolgárokat szolgálják ki információval, és esetenként intézkedésekkel is. A budapesti iroda, ugyanúgy mint a kolozsvári RMGE állandó irodája. 8-tól 20 óráig várja az ügyfeleket, ezek után pedig a kolozsvári iroda leközli a helyi irodának az igényeket, ahol összeállítják a szükséges dokumentumokat a kérés alátámasztásához, és visszaküldik a budapesti irodának. A kérés beiktatása ennek értelmében történik majd.
Szász Emese
A január 12-én megjelent 1/2000-es földtörvény óta 20 kérést tettek le a mezogazdasági foosztályra terület-visszaigénylés céljából. Ebbol 3 kérés erdo visszaigénylésre vonatkozik, ami 2, 21 ha-t jelent. Mezogazdasági területet 9-en igényeltek vissza, az összesen 12, 5 ha, és 8 kérés volt belterület- visszaigénylésre, amit nem tudnak visszaadni, tehát kárpótlás formájában fog visszakerülni a gazdákhoz; ez 0, 56 ha-t jelent. A törvény megjelenésétol számítva 45 napon belül fog megjelenni a kártalanítási törvény. Ezúton is felhívják a figyelmet, hogy március 12-ig lehet visszaigényelni a területeket — tájékoztatott Szilágy Eniko sajtóreferens.
PÉTER Attila
Takács Csaba ügyvezetô elnök 2000 február elején a Hóstáti Gazdák Egyesületének (Kolozsvár) vezetôit, Butyka András elnököt és Bertalan Miklós alelnököt fogadta. A megbeszélés fô témája az 1/2000-es számú Földtörvény alkalmazásának kérdése volt. Az ügyvezetô elnök Sebestyén Csabával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megbízott elnökével a földtörvény alkalmazásával kapcsolatos összehangolt munka jelenlegi helyzetérôl tanácskozott. Megvitatták a hét végén Kolozsváron sorra kerülô TEKT-ülés erre vonatkozó napirendi pontját is. Mindkét megbeszélésen részt vett Péter Pál gazdasági és szociális ügyvezetô alelnök is.Takács Csaba ügyvezetô elnök és Péter Pál gazdasági és szociális ügyvezetô alelnök február 1-jén az Ügyvezetô Elnökség Majális úti székházában Nagy Károlyt, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnökét fogadták.
Mátó-Székely ZsolttitkárságvezetôKolozsvár, 2000. február 1.
A január 25-i tanácsülésen a város hétvégi mulatságait szolgáltató vendéglo tevékenységének beszüntetésérol, illetve a tevékenység folytatásáról kellett dönteniük a szentegyházi tanácsosoknak.
A jelenlevo 12 tanácsos eloször az elozményeket hallhatta. Ezek szerint a Mihai Eminescu 2/a és a G. Á. 3-as tömbház lakói aláírásos kérvényt juttattak el a polgármesterhez, amelyben leírták, hogy a lakrészükhöz közel muködo diszkó óriási zajjal muködik, és ez számukra elviselhetetlen. A polgármester kiküldte a rendelkezést, hogy a tanácsülésig álljon le a tevékenység. Ezek után a vendéglo tulajdonosa, S.I. indult meg, hogy a maga részérol o is aláírásokat gyujtsön. Azoknak a lakóknak a nagy része, amely aláírta az elso kérést, a másodikat is aláírta, tehát valamelyik alkalommal manipulálták oket.Az ülésen jelen voltak az érintettek közül S.I., a már említett vendéglo tulajdonosa, és három lakos.Eloször a lakosok adták elo érveiket. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a vendégloben hordókat és székeket húzogatnak, amely óriási zajjal jár, és azt, hogy áru érkezésekor a muködo autó mérges gáza a vendéglo feletti lakásokba szivárog be. Egyetlen lakos panaszkodott a zajra, számára valóban elviselhetetlen lehet a helyzet, hiszen éppen a vendéglo fölött lakik.Az ügyirattal a szentegyházi tanácson belül a kulturális szakbizottság foglalkozott. Ennek képviseloje, Bodó Levente elmondta, hogy az iratokat átnézték, és az ide vonatkozó törvényes szabályzók eloírják a megengedett zajszintet (30 db este 10-tol reggel 6-ig és 35 db máskor). Véleményük az volt, hogy mindenképpen le kell mérni a helyszínen lévo reális szintet. A szakbizottság úgy gondolja, hogy a vendéglátó egység még kaphat egy esélyt, ha a lemérés idejekor nem lépik át a megengedett zajszintet, és ha "mulattató" tevékenységüket lecsökkentik péntekre és szombatra, akkor is csak két óráig. Ha viszont ezeket a rendelkezéseket nem tartják be, akkor a muködési engedély felfüggesztésére kerülhet sor. A vendéglo tulajdonosa elfogadta a feltételeket.Alulírottnak azonban még korántsem befejezett az ügy. Annak ellenére, hogy január 25-én az önkormányzati ülés azzal kezdodött, hogy a sajtót felszólították, tartsa magát a történtekhez, és a felszólalással megbízott tanácsos még azt is hozzáfuzte, ez nem cenzúra, a tanácsülésen nem volt jelen meghívottként a legérintettebb fél ebben az ügyben: a fiatalság. Hogy miért a legérintettebb? Mert már volt rá példa, hogy amikor a már említett vendéglo bezárt, a másik mulatóhely felé tartó fiataloktól gátlástalanul felvasalták volna ismét a belépti díjat, és azért is, mivel a most szóban forgó mulatóhely keresettebb, mint Szentegyháza másik vendéglátója. A konkurenciát pedig gazdasági és nem más jellegu intézkedésekkel szokták térdre kényszeríteni.
(lászló)
— Gondolatok John Berger: Mindennapi képeink címu könyvének margójára —
(folytatás az elozo lapszámból)
A legtöbb ember nem jár múzeumba, képtárba. A többség magától értetodonek tartja, hogy a múzeumok szent ereklyékkel vannak tele, s ezek titka az egyszeru ember számára megközelíthetetlen. A többség úgy véli, hogy az eredeti remekmuvek a gazdagok kiváltságaihoz tartoznak. Bár az alábbi statisztika nem a legfrissebb (Pierre Bourdieu - Alain Darbel: L’amour de l’art, Editions de Minuit, Paris, 1969.), jól mutatja, hogy milyen szoros összefüggés van a muvészet iránti érdeklodés és a iskolai végzettség között. Franciaországban az iskolai végzettség nélküliek 0,15 %-a, a középfokú és ennél magasabb végzettséguek 10, illetve 12,5%-a látogatja a múzeumokat. A fizikai dolgozók 66 %-a, a szakmunkások 45%-a, és a felsofokú végzettséggel rendelkezok 30,5 %-a a múzeumot a templomhoz hasonlította, valamivel kisebb százalékban pedig a könyvtárhoz.A vizuális muvészetek mindig bizonyos fizikai és szellemi elzártságban léteztek. A muvészet élményét — amely a kezdetekben, az oskorban és ókorban rituális és mágikus jellegu volt — elszakították az élet többi területétol pontosan azért, hogy befolyást gyakorolhasson ezekre a területekre. Különösen a reneszánsztól kezdve ez az elzártság társadalmi jelleguvé vált: a muvészet bevonult az uralkodó osztály kultúrájába, és fizikai értelemben is elkülönült, elszigetelodött az arisztokrácia palotáiba. Gondoljunk csak a híres Escorialra, a spanyol királyok muremekeinek "temetojére", mely hosszú évszázadokon át szívta magába és zárta el oket a külvilágtól. Akkoriban csak olyanok csodálhatták meg e titokzatos, legendás képtárat, mint Velázquez, IV. Fülöp udvari festoje.A reprodukció lehetové teszi egy kép különféle célokra való felhasználását A sokszorosítás modern módszerein keresztül a széles tömegek is megismerhetik, élvezhetik a muvészetet. Talán ez az egyetlen pozitívuma. A reprodukció kiragadhat egy részletet az egészbol, többnyire önkényesen átformálja, szétdúlja a mualkotás különálló világát - így jelentése átalakul (pl. így válik egy allegorikus alak egy fiatal lány arcképévé). A kép jelentése megváltozik attól, hogy mit látunk közvetlenül elotte vagy utána. Most nézzük a fenti Van Gogh képet: egy búzamezot látunk, fölötte repülo madarakkal.A kép most a mondatot illusztrálja, nehéz volna meghatározni, miképp változtatta meg a szöveg a képet, de kétségkívül más szemmel nézzük és érzékeljük, mint az elozot. Ma az eredeti mualkotások sosem változhatnak olyanná, amilyenek a sokszorosítás elott voltak. Egy eredeti mu úgy csöndes és nyugalmas, ahogy egy információként felhasznált reprodukció sosem lehet az. Még a falon függo legjobb másolat sem vetekedhet az eredetivel, mert ennek nyugalma és csöndje átitatja magát a vásznat, a festékréteget, melyen nyomon követheto az ecsetkezelés - maga az alkotás aktusa... Ennek hatására megszunik az idobeni távolság a kép megfestése és a mai nézo szemlélodésének idopontja között. Innen ered vallomásuk aktualitása, jelen idejusége. Történelmi pillanatuk a szó szoros értelmében a szemünk elott kel újból életre, és válik jelenné.A sokszorosítás modern módszerei aláásták a muvészet önálló rangját, kimozdították mágikus elzártságából, bekerült az élet sodrába, és ezzel elvesztette hatalmát az élet fölött - a több évszázados funkció megszunt.A történelem során eloször a mualkotások tiszavirág életuvé, könnyen hozzáférhetové, értéktelenné, mindenütt jelenlevové, ingyenessé váltak. Ugyanúgy vesznek körül bennünket, akár a nyelv, és úgy is használjuk, akár a nyelvet, testre szabjuk, alakítjuk: Mona Lisának bajuszt rajzolunk, a rejtélyes Sfinx ma fehérnemu-vásárlásra ingerel, a Van Gogh reprodukció gyújtót és kávésdobozt díszít... Így válik a mualkotás "használhatóvá" a reprodukción keresztül.A múlt muvészete már nem ugyanaz, ami egykor volt, rangja, méltósága odavan. Miért nem tudjuk ma már a képeket csak önmagukért, egyetlenségükért, kizárólagosságukért szeretni? Miért nem csak arra figyelünk, hogy mit üzen sajátos, teremtett, zárt világa? Talán ez a világ ténylegesen bezárul elottünk, és nem lesz többé buvös varázsszó, melyre kitárná kapuit? Talán jó volna szem elott tartani a heideggeri alapigazságot: "a mu világot nyit és világot támaszt"...
Dávid Hajnal
Izzadtságszagú, túllihegett ezredfordulós felfordulásunk közepette sem kell féltsük ot, mert él és virul.Igen, az irodalom. Elavulhatatlanságának titka az, hogy a szerzo és a valóság közti kapcsolatot írja le. És egyelore mindketto létezik. Ehhez még hozzáadódik az olvasó (aki szintén felfogható létezo elemként). O vagy a szerzo, vagy a hos szerepébe éli bele magát, és az elbeszélo nézopontját a sajátjával is gazdagítja. Íme, így áll össze o.
Van még egy kis baki: a távlat. Mert mi történik a mitikus muvek esetében, amelyek olyan idoben játszódnak le, amely kívül esik a történelmi ido határain? Semmi gáz, mert az olvasónak eszébe sem jut, hogy a mitikus történetre saját korának törvényszeruségeit alkalmazza. Ezért nem ütközik meg, ha a hosök mai szemmel lehetetlen cselekedeteket hajtanak végre.A három nagy munem: epika, líra, dráma- épp a valósághoz fuzodo viszony három típusát jelölik. Három alapveto kritériumot kell figyelembe vennünk:Ki beszél - kirol - kinek.A líra sajátosságát az adja, hogy én beszélek - magamról (és többnyire magamnak...). Az epika lényege: az elbeszélo egy harmadik személyrol neked mesél. Az én-regények épp ezért már lírai jelleguek. A dráma ez elobbi ketto ötvözete: én (hos) beszélek egy másik hosrol (néha magamról) egy másik hossel- magam miatt.
Adott az életanyag. Eltávolítjuk belole az oda nem illo részeket- formába öntjük az anyagot. El kell dönteni a mufajt. Az életanyag eleve rendelkezik bizonyos formai sajátosságokkal. Nem minden anyag felel meg mindenfajta mufaji feldolgozásnak. Például "A koszívu ember fiait" nem lehetett volna komédia formájában megírni, de Don Quijote történetébol sem lehetne lírai verset írni. Node, mivel az irodalom nem a valóságból, hanem önmagából él - korábbi formák, archetípusok újraformálását teszi -,egyeníteni kell, össze kell "békíteni" az aktuális életanyagot a korábban kialakult irodalmi formákkal. Amíg a forma kötött volt, ez egyszeruen ment, mert csak meg kellett tölteni az elore elkészített "rámát". Ezért írhatott Szophoklész 130 (!) drámát, mert a formára nem kellett gondja legyen.Tehát (ki hitte volna?) a formával még több bajunk van, mint magával a témával.A másik dolog, ami örökös vita tárgyát képezi, hogy az irodalom alkotás-e, vagy mimézis (utánzás). Arisztotelész szerint az irodalom pusztán mimézis. Platón, Arisztotelész tanítványa ebbol a megállapításból kiindulva fölöslegesnek nevezi az irodalmat. Mert — mondja o — mi értelme van a tökéletest — a természetet — tökéletlenül lemásolni? Szerencsére nem minden mualkotás és nem minden muvészeti ág leírására alkalmas a mimézis elmélete. Mert minek az utánzása a zene, vagy éppen egy szerelmes vers? Bizony, a legtöbb irodalmi alkotás az ember belso világát tárgyiasítja, tehát újat teremt, és nem utánoz. És mi a helyzet a természetleírásokkal? Utánozzák a természetet? Aligha. A reprodukálás személyessége (az alkotó egyénisége) értékes adalékot jelent.Legyen teremtés az irodalom, de nem a semmibol teremtodik. Az író a nyelv eszközével magából formálja meg. Ez, hogy "magából", túl általános. Mert szükség van a történetre, ami élettörténetünk egy- egy darabja. Mert maga az emberi sors is egy történet. Mert mi az, ami arra késztet, hogy azt a kisgyereket, aki x évvel ezelott voltam, a mai énemmel azonosítsam? Hisz nem maradt belole semmi! Érthetetlennek tunhet, de személyiségeink egységét élettörténeteink egysége alkotja. Ezért van meg bennünk a belso kényszer, hogy "elmeséljük magunkat". Mert a mostani életemnek szüksége van a korábbi életeimre, melyek az elmesélés során reprodukálhatók a legkönnyebben. Mindannyian regényírók vagyunk tehát, és meg is próbáljuk eladni történeteinket.De azért az irodalom világa és a valóság azért két külön entitás marad. Ez azzal példázható a leginkább, hogy a görögök ugyan mélységesen hittek isteneikben, a velük való találkozást mégis kizártnak tartották, mert az isteni szférára egészen más igazságstratégia volt érvényes, mint a hétköznapokra. Ezért nem zárta ki a két világ egymást. Más példa: az afrikai muzulmán törzsek úgy tartják, hogy a tigris is böjtöl, mert számára is érvényesek az isteni törvények. De ez nem jelenti azt, hogy böjtnapokon orizetlenül hagyják a nyájat...E két világ közt a kapcsolatot az olvasó teremti meg, és akkor igazán jó egy író, ha könnyu az olvasó dolga, illetve ha képes elvégezni ezt a feladatot, illetve ha élvezettel teszi.
Alapveto fogalmak a differenciálás (megkülönböztetés) és az eltávolítás. A nyelvbol kell kiindulni, de az irodalom nyelve alapvetoen kell különbözzön például a tudományok nyelvétol. Ez a megkülönböztetés egyik alapja. Míg a tudomány nyelvének egyértelmunek kell lennie, addig az irodalom nyelve a kétértelmuségen alapul. A köznyelvben egy adott beszéd kilencven százalékát sztereotip mondatok alkotják (amelyek már máskor is elhangzottak hasonló helyzetben). Az író épp arra kell törekedjen, hogy a mindennapitól eltéro nyelven eltéro választ adjon.Az eltávolításról pedig csak annyit: igazán jó mualkotás nem az élmény pillanatában születik, hanem utólag, amikor lehetséges a kívülrol, felülrol való, általánosító megközelítés.Az irodalom elsodleges célja nem a világ lemásolása, hanem az, hogy ráébresszen: a világ nem egészen olyan, mint amilyennek elképzeltük... Ezt csak úgy tudja elérni, ha nyelvét eltávolítja a sztereotípiától, így új helyzet elé állítja az olvasót. A nyelvi eltávolítás legevidensebb módja a rím-ritmus, ezért van az, hogy a legelso irodalmi alkotások versek. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy az eltávolítással kialakított stílus is elkopik idovel, a használattól megszokottá, tehát sztereotípiává válik. Ezért kell egy írónak folyamatosan muvelnie magát, hogy így nyelvében is felfrissülhessen. Igaz, a stilisztikai lehetoségek köre nem nagy — ahogy a divaté sem. Például a szoknya divatja három szélsoség között mozoghat: mini- térdig éro- földig éro. Megfigyelheto, hogy ezek ciklikusan változnak, és visszatérnek. Ugyanez érvényes az irodalom nyelvére és mufajaira is. A mufajok állandó mozgást végeznek a centrum és a periféria között. Elavulva, a centrumból a perifériára kerülnek. Például a barokk korban az eposz volt az irodalom centrumában, mára pedig teljesen kiszorult. Ma a dráma is periférikusnak látszik, a vers is afelé tendál, s ha létezik még egyáltalán centrum, akkor az az epika, de nem a klasszikus értelemben vett regény, mert ma már nem illik az olvasó figyelmét egy egész regény erejéig lekötni, hanem az elbeszélés, a novella, a karcolat. Nem könnyu mufajok, mert rövidségükben nagyon tömörek és általánosító erejuek kell legyenek.Hát ezek után már lehet kísérletezni, ki lehet próbálni a "receptet", de ha valakinek mégsem sikerül, megkérem, ne az összeállítóját hibáztassa...
Zsidó Ferenc
(Válogatta, szerkesztette, az eloszót írta: Keszeg Vilmos)
Örömteli bólogatással fogadhatjuk Keszeg Vilmos ezen vállalkozását, hisz egyértelmuen hiánypótló. Olyan romániai (Erdély, Partium) alkotók (szám szerint 29) muvei kerültek be ebbe a kötetbe, akik méltán viselik a "népi költo" titulust, annak minden pozitívumával. Verseik rendelkeznek azzal a spontán természetességgel, és naiv bájjal, amelyet poeta doctusok muveiben hiába keresünk. Természetesen, mivel túlnyomó részt nem tanult emberekrol van szó, a szerzemények poetikai, stilisztikai eszköztára szerényebb, mint a hivatásos írók esetében. Mert a népi költok számára a versírás nem hivatás, nem létforma, csupán alkalmi cselekvés, Keszeg Vilmos szavaival élve: "rituális viselkedés".A válogatás tudatosságát dicséri az, hogy a kötetben a népi költészet a maga tematikai sokrétuségében bontakozik ki. A következo verstípusokkkal találkozhatunk: életkép (ami általában a falusi élet egy mozzanatát nagyítja ki), episztola (bizalmas hangvételu levél-vers), glossza (elozetes szöveg értelmezése), travesztia (közismert vers átköltése), paszkvilus (gúnyos hangú költemény), elbeszélo költemény, ima, emlékvers, elégia (szomorkás hangulatú lírai költemény), dal, szerepvers, búcsúztató, köszönto, epitáfium (sírvers).A népi költok egyik legadekvátabb versformája a dal, melyet a költok a mufaj elsodleges létformája szerint értelmeznek, azaz a verset egy adott, többnyire közismert nóta dallamára, ütemére írják (pl.: Jakab Anna: "Fúj a szello" címu verse az "Amott legel...hat pejcsikó magába" kezdetu nóta ütemére van írva).A szerzokrol: egy részük ma is élo személy (tehát a kötetnek ilyen értelemben is van aktualitása), de az elhunytak is mind XX. századiak, és alkotó periódusuk többnyire a század második felére teheto. Anélkül, hogy neveket akarnék kiemelni, elmondhatom, hogy a népi íz mindeniküknél adott, de ezt személyessé, testre szabottá is tették. Legkedveltebb témák: szüloföldszeretet, a történelem dicso eseményei, az ido múlása, a szüloi gondoskodás, a nagy elodök emléke, különbözo események, az erkölcsök, a bibliai eloido példázatai.Az alkalmiság eleve meghatározó stílusukra nézve. Hisz nagyon sok vers alkalomhoz kötodo (egyházi- iskolai rendezvények, a népi szokáskörhöz kapcsolódó ünnepségek), ezeket a szerzok közönség elé szánták. Természetesen van a népi költészetnek magánlírai ága is, amely legtöbbször magányos emberek (frontra, munkaszolgálatra, börtönbe került férfiak, sérült, özvegyen, árván maradt személyek) papírra menekülo érzésein, élményein alapul. Az elso esetben az alkalmiság, a másodikban a kompenzációs pótcselekvésnek minosítheto önvigasz meghatározó a stílusra nézve.A versekben gyakoriak a népi fogantatású közhelyek, amelyek ugyan az eredetiség rovására is mennek, de ugyanakkor a velük szemben támasztott elvárásokat is kielégítik (Keszeg Vilmos). Mert foleg az alkalmi versek esetében nem a költoi képek szárnyalása a fontos, hanem az otthonosság érzésének megteremtése. A versek legtöbbször telitalála- tok, hisz egészségesen keveredik bennük természetes népi bölcsesség, naivitás, optimista életigenlés. A remeklés akkor a legevidensebb, amikor prózai indíttatású élmény, emlék emelkedik lírai magasságba (pl.: Tordai Matyó: A vajas kifli). Ilyen értelemben a magánéleti költemények maradandóbb értéket képviselnek, mint az alkalmi versek. A képalkotásra egyszeruség jellemzo, a muvészi eszközök közül a hasonlat és a muvészi jelzo a gyakoribb. A rím folyamatosan jelen van, a ritmika jellegzetesen magyaros, ütemhangsúlyos. Néha a poétikai mesterség ismeretének hiánya képzavart vagy stilisztikai következetlenséget eredményez, de az ilyen hibákért kárpótol az a természetes elegancia, amellyel ez a huszonkilenc alkotó a hétköznapokat versbe suríti. A formák nyersek, de az elbeszélo költeményben az elbeszélésen van a hangsúly, a lírai versben pedig az érzelmen. Újra megállapítható tehát, hogy az ösztönösen jól (mert természetesen) megírt népi alkotások kiindulópontjai lehetnek a hivatásos íróknak.A kötet szerzeményeinek helye valahol a szerzofelejto irodalom (folklór) és a hivatásos költészet között van. Mindkettovel érintkeznek, mégis külön kategóriát alkotnak.A kötet az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál jelent meg Székelyudvarhelyen, 1999-ben.
Zsidó Ferenc
Az emberszületett, elvegyült, kivált.Kinek-kinek privátés köztes ügye, persze,futotta-e néhány ügyetlen percreszót váltani magával —az életbol végül úgyis kilábal,bottal, bot nélkül,ero-lépni-hiába, nincs.Mindegy. Legyints,ha már a szó is szájba vert,végül is költo menti az embert —gyanú rá e költeménys a régi rézbanis- remény.De minek ezt tovább ragozni?A számadás alagsoránáltessék sorakozni.Gyász
kóborolj bennemhátha találsz egy égve felejtett reménytfeljött éjszakámba-...életem nem lebontott házamit oriz a félelems ahol mindenem szétdobálva...ahol a szem alszikmosolyodra vigyázs a visszaszökött arciglapozza éveim a gyász.Szavak helyettazt kellene, amitegy mozdulategy arcvonás rajzolamit a hallgatás taníts a ragyogás megmutat-micsoda zurzavar van ittmilyen összetartó anarchiamióta tudom, hogy vagynem vagyokmagamra annyiraazt kellene, amit takara ruha, a bor, az elevenaminek sosem volt tájas nem lehetettneve sem.Fekete-fehér szerelemI.I.-hezmár tél van és nem hiszemhogy szívedben szavam felszisszens havas hajad ha aláhullelvállalt vállad belerándula titkos teherbe eltagadvahogy valakit ott hordasz magadba-karjaival az égnek dolvemint a fák- s orzöl belolevalamit s karodban hosszanhatalmas súlyával moccanaz ami voltunk-lehettünk kettenaz ami immár lemérhetetlenmert nem magaddal, fájdalommal méredaminek lassan a neve se éledesély volt csupán kaptad és kaptamés mondom és mondom lemondhatatlan...............................................hófehé ;r mezobenfekete szálfa állhelyünkre hiányulhátrál a halál.
22 év reflexiói ezek a versek. Tanúságai annak, hogy egyetlen jogunk, mentségünk és lehetoségünk a lázadás — az emberségért.A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium másodéves hallgatója vagyok. Jelenleg a székelykeresztúri Kisváros nevu közéleti lapnál dolgozom.
Vári Csaba
Zsúfolt villamosról szálltak le. A tegnap átalakított ruhát igazgatta helyre. Összegyurték a tolongók. Bámészkodott, botorkált, amerre húzta a nénje. A nagynénje. A kedves, a kegyetlen, a jó, a mindig jószívu-rossz szájú nagynénje. Bámulta a magas építményeket, ablakot-ablakon, majd szép virágos parkokat, betuzte a koemberek nevét, és ette, itta szemével környezetét. Tizenhárom éves volt. Gyönyöru térre értek, itt nem volt ablak-ablakon, nagyon magasan terebélyes házak, villák; ez volt az új negyed.Be a csillogó, márvány lépcsoju lépcsoházba, virágok minden lépcsofokon.Fekete ajtó (ébenfa?), és benn az eloszobában, a fekete ajtó fölött fekete muvészet, fekete faliszonyeg. A magas, feket hajú non fekete pongyola, fekete szemében fekete mosoly. Úristen, mennyi fekete egy kis helyen!Bemutatták, mosolyok, tessékelések, leültették, -inkább teát, (tévét kapcsoltak),
— még kicsi a szerelemhez! —Ez a hang mindig erosebb, mint amennyi decibellt elbír viselni az o füle.
— akkor inkább valami fantasztikust....Nem látják magukon, hogy fantasztikusak..., azaz valószerutlenek.A nagynénje átöltözött a mosáshoz, hamar takarítani, fozni, persze vasalni is- hozzák a teát, mosolyok, füst, szédül...
— milyen szép vagy!Kényelmetlenül érezte magát, minden asztalon, szobasarkon, sarokban muvirág, (micsoda muvilág — gondolta). Vasszárnyú fegyveres férfi angyalok a tévében, a szoba közepén elefántagyar — harci jelenetekkel kidolgozva —
— igen?— nem merte megérinteni.Képes könyvet adnak — nem szerettem, túl sok benne a kutya —, a filmen egy kardcsapással levágják a foangyal fejét, — megint füstölnek —, a nénje mesél: a dereka, a férje megint..., a kurvák, az az álombéli szép fiatalember..., mit mondott Bözse a kártyából,— elolvasták a leányka horoszkópját...Tud a nénje, amit tud...Megint jönnek, mosolyognak, valami nyúlós, undorító a tálcán,
— köszönöm, nem kérek! —Miért lett csend? — csak mutogatnak a konyha felé, a sarokba, úgy néz ki, tényleg van valami abban a rejtett mikrofonos mesében, — ilyen otthon nincs, otthon azt is lehet mondani, hogy rohadjon meg az egész..., itt csak mutogatnak feketén...Mosni ment a nagynéni, utána kávé, — jaj, hogy o csak nagyon ritkán cigarettázik —, de kedves kislány, miért nem akar teát, de o inkább menne...
— jaj, Marikadrága, vasaljon elobb!Marikadrága a konyhaajtóban káromkodik egy otthonról hozott jót, majd visszafordul, persze, hogyne,— o már rég agyonunta a filmet — (itt mindenki mindig jól érzi magát).Dekedveskislányt a fürdobe mosolyogják,
— csak egy kis mosnivaló maradt..., kombinék, (Úristen, Micimackót mosni?), harisnyatartók, törülközok, (valami sárgás váladék minden szennyük), csak ne volna ilyen goz...Kap egy darab mogyorós csokit, a nénje már átöltözött, — megint kávé —, o nem bánja, el fog válni, — mit csináljon a fiával? —, ó, jajdeédesgyerek!Na, megyünk, mert sietünk, persze, kap egy szarvasbor pénztárcát, benne pár ezer lej (ki gondolta volna...)- mosolyog mindenki, kimosolyognak a lépcsoházba, le egész az ajtóig, aztán az utcán már nem látni mosolyt.Semmilyet.
Szépen kinottünk magunkból, amíg nottünk, recsegtek csontjaink, vékonyult inunk, hígult agyunk, pénzünk, vérünk, és akkor gondoltunk eloször arra, mi nagyon vertjei és szerettei az úristennek, hogy az anya nem mindig édes, hogy nem föltétlen gonosz a mostoha, hogy a múzsa lehet romlott kis nocske is, akit csak az utolsó cigid és sóhajod érdekel, hogy gyermeked nemcsak a babusgatásokért, hanem a nyaklevesekért is szerethet, hogy férjed ágyában nem föltétlen kell no feküdjön, hogy megcsalva érezd magad; hogy az éhség, mint a cigaretta-hiány, csak az elso három nap szörnyu állapot, hogy tulajdonképpen mi nem azt tudjuk, amit tanítottak, hanem amit megéltünk, hogy megátalkodott ellenségünk nyomorúsága együttérzést és szánalmat vált ki belolünk, hogy barátaink csöpögo jóindulata az orületbe tud kergetni, hogy a tükörben sose ismerünk magunkra, hogy Istenhez való ragaszkodásunk farizeusi, hogy mindegy, mikor jött Jézus, nekünk most is Barabás kellene, hogy azért olvasunk, mert illik, és legtöbbször azt, ami éppen divat. Tehát végre sikerült kisulykolnunk, kiillemtanoznunk azt, amiért annyi hittel száguldottunk a földre, megmutatni azt, amit a már élo elfelejtett, de aztán jött az "ezt szabad, ezt nem szabad" gyerekkor; még lázadoztunk a kamaszkorban eredeti célunk meg-megsejton, de aztán kinottük ruháinkkal együtt a hitet is, levetettük ósdi reményeinket, és érzések ószerérol guberáltunk össze éppen divatos szólamokat, kliséket, rosszhíru korcsmákban féldeciztük a bátorságot, vagy a sírásra-merészséget, és egyszer, egy zajos este, nagy társaságú magányban, magunk maradva szánkra tolakodott a félhangos kérdés: "vajon, oriz-e még elso szerelemünk, és emlékszik-e még anyánk lehetetlent nem ismero, vakmero gyermek-arcunkra?"
Sebestyén Irén
Diák-bál. A farsang krónikája egy szépen sikerült estéllyel gazdagabb. A református kollégium mulatsága volt ez, mely megnyitotta a farsangot. Igaz, ez már január 27-én történt "a megyeház fényes termében világos virradtig tartott a tánc, az önfeledt jókedv. A tánc hevében kipirult arcok, a mámortól ragyogó szemek, csapongó, önfeledt vígság, valami fényes, aranyos színnel tölt&