Az Új Kézfogás Közalapítvány Udvarhelyen
Az Új Kézfogás Közalapítvány együttmûködésével elôadást tartottak vállalkozók részére tegnap délután a Városháza Dísztermében.
A rendezvényen jelen voltak az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének, valamint a Novorg Consulting oktatási központnak a képviselôi is. Az alapítvány részérôl Dobos András irodavezetô volt jelen, aki ismertette tevékenységüket, célkitûzéseiket. Az Új Kézfogás Közalapítványt 1992-ben alapította a magyar kormány, az alapítójogokat a külügyminisztérium gyakorolja. Dobos András elmondta, nyolc erdélyi városban tartanak ismertetô elôadást tevékenységükrôl. Céljuk a rendszeres kapcsolatteremtés, párbeszéd kialakítása, a határon túli kis- és középvállalkozásokkal. Románián kívül még Felvidéken, Kárpátalján, valamint a Vajdaságban is mûködtetik tevékenységüket. Világos, átlátható, követhetô támogatási rendszert alakítottak ki. Rendezvényeikre szakmailag képzett szakembereket hívnak, akik tanácsadással, jogszabályzatok ismertetésével pályázati lehetôségekrôl tartanak elôadást. A magyarországi vállalkozók és a határon túli vállalkozók közötti kapcsolatok erôsítését, vegyesvállalkozások létrehozását szeretnék továbbvinni. Az irodavezetô ismertette a különbözô hitelprogramokat. Mikro-hitel programban a tíz fônél kevesebb egyénbôl álló mikro-vállalkozások részesülhetnek, kétéves kamatmentes kölcsönt kaphatnak két év futamidôre. Kamattámogatási programban a kis és középvállalkozások részesülhetnek, maximális futamidô 5 év, folyósítása közvetlenül a támogatóhoz történik. Harmadik a visszatérítendô támogatási forma. Ez kamatmentes támogatás, kizárólag a nagyobb, megerôsödött vállalkozások jogosulhatnak erre, futamideje öt év. Mindhárom esetben a folyósítás kizárólag amerikai dollárban történik.A pályázatokat személyesen vagy az elkészítésben közremûködô vállalkozás-fejlesztési központon keresztül kell a Közalapítványi Irodához eljuttatni. A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. A pályázat elbírálása folyamatosan történik. A támogatás átutalása csak az összes elôírt feltétel teljesítését követôen, a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása után történik.
Szász Emese
Hétfôn, január 24-én a Lakástulajdonosok Társulásának képviselôi megtartották havi munkaülésüket.
Sok mindent tisztázniuk kell az újonnan létrejött Lakástulajdonosok Társulásának, többek között azt, hogy az 1999-ben megszavazott 12-es tanácsi határozat kimondja, hogy a fûtési rendszerrôl csak abban az esetben lehet leválni, ha az egész lépcsôház beleegyezik ebbe. Egyes családok kilépésével nehezebb megoldani a javítási munkálatokat. Ezek építési- és tûzvédelmi engedélyt nem kaptak, így ez illegális leválásnak számít, és tettükkel nemcsak a szolgáltató vállalatot károsítják meg, hanem társaikat is. A Gáz- metán eddig 35 illegálisan levált lakást számolt össze, amelyek saját kazánnal fûtenek. Ebbôl kifolyólag a melegvizes csövek megterhelése csökken és a hidegvizeseké nô. Elképzelhetô, hogy nem lesz elég a hidegvíz- ellátás azokban a lépcsôházakban, ahol ez elôfordul.A Tábor-negyedi 3-as lakóbizottságot ért rablótámadás kapcsán felmerült, hogy a lakóbizottságoknak szerzôdést kellene kötniük és folyószámlát kellene nyitniuk a Kereskedelmi Banknál, így az aznapi pénzbevételt mindig le tudnák adni a bankba. Egy másik napirendi pont az új adózási rendszerrôl szólt. A Pénzügyi Igazgatóságtól minél hamarabb be kell szerezzék a civil szerzôdéssel alkalmazottaknak az adóbevalláshoz szükséges nyomtatványokat. Ezenkívül szó volt még a bíróság sürgetésérôl a nagy adósságok felszámolása ügyében. Javaslatok hangzottak el a zöldövezetek karbantartásának elôkészítése érdekében a tavaszi idôszakra.A Makopsz kft., amely a Polgármesteri Hivatal zöldövezetét is karbantartja, felajánlotta szolgálatait a lakóbizottságoknak.
Péter Attila
Naponta többen látogatják városunk bíróságát különbözô ügyekben. Egyesek megelégedve távoznak, mivel igazuk végre érvényesült, mások, a kudarc igájával nyakukban, a vesztesek ösvényének tekintik a kijáratot.
A bíróságon levô jelenlegi állapotokról és az ott folyó munkáról kérdeztem a székelyudvarhelyi bíróság elnökét, Nagy Jánost.
— A ‘99-es évre visszatekintve, milyen a civil és a bûnügyi perek aránya?
— Mind a bûnügyi, mind a civil perek száma növekvô tendenciát mutat. A tavaly a bíróságon öszszesen 2770 ügy volt. Az év elejétôl bejött 2519, és az 1998-as évrôl megmaradt 251. Az 1999-es évben 1875 esetben hoztunk ítéletet civil pereknél, és 580 esetben bûnügyeknél. Amint a számok is mutatják, jóval nagyobb a civil perek száma, mint a bûnügyieké. A tavalyi év végén 268 eset maradt megoldatlan. Egyre több a kiskorú bûnözô, akik kisebb bûncselekményeket - éjszakai autólopásokat, autók feltörését - követnek el. Jelenleg 9-10 kiskorúnak van ilyen pere. Ez udvarhelyi viszonylatban nagyon sok.
— Változott-e a bíróság belsô felépítése a személyzet területén? Van-e hiány bíróban?
— A belsô felépítés olyan értelemben változott, hogy a tavaly meglévô 12 bírói állást lecsökkentették 6-ra. Ebbôl a 6 posztból is csak 5 van betöltve. Vidékünkrôl nem jelentkeznek bírói vizsga letételére. Így az üresen maradt állásokat máshonnan érkezôk töltik be, akik többnyire azzal a reménnyel jönnek, hogy a bíróság szervezési törvényének értelmében lakást kapnak. Mivel lakás állami alapból nem épül, ez egy halva született törvényszakasz, és aki idejön, egy-két éven belül el is megy.
— Van-e remény arra, hogy rendesen kijavítják a bíróság épületét?
— Ez az épület 1936-ban épült, és az utolsó 50 évben egyáltalán nem javították. Itt a javításokat 1998 nyarán kezdtük el, és még kb. 4-5 évig eltartanak. Jelenleg a helyiségek 90%-ában van központi fûtés, és a tetô egyharmada készült el. A Minisztérium ad pénzt a munkálatokra, amelyek 13-14 milliárd lejt emésztenek fel.
— Vár-e lényeges változást a bíróság számára a 2000-es évtôl?
— Lényeges változás volt a fizetésemelés. A bírói szakma nem vonzó a fiatalok számára. Sok a munka, és a fizetés más jogi szakmához képest alacsony. Egy ügyvéd vagy közjegyzô kevesebb áldozattal, felelôsséggel és talán kevesebb munkával is sokkal többet keres.
— Mi a véleménye a Cserehátról?
— A csereháti ügyet más bíróság oldotta meg. Ahány per itt, a megyében folyt le, azt mi mind megnyertük. Idôvel az ügyet máshova helyezték át, és minket lokálpatriotizmussal vádoltak, mert csak a város javára döntöttünk. Az igazság az, hogy a szerzôdések rosszul voltak megkötve. Túl sok ûrt hagytak, amit késôbb többféleképpen lehetett értelmezni. Valószínûleg azért történt a sorozatos pervesztés is az ügy áthelyezése után. A terület telekkönyvezve volt a város javára, azt most, tudomásom szerint, megsemmisítették.
— Ön szerint mennyire függetlenek a bíróságok a politikától?
— Egyes párttagok ‘89 elôtt bizonyos bûncselekmények elkövetése után elítéletlenül maradtak. A párt alapszervezete megtagadta kizárásukat, és így a bíróság nem ítélhette el ôket. Mára a bíróság teljesen mentesült a politikától, legfelsô és helyi szinten egyaránt.
— Hogy érzi, mikor zárkózik fel a törvényesség betartása és végrehajtása szempontjából Románia az európai gyakorlathoz?
— Nagyon sok a változás, és a törvények szerintem ‘89 után jó értelemben módosultak. A legfelsô bíróság élére politikamentesen választották a legjobb szakembereket. Jó irányban halad a törvények alkalmazása és az igazságügy. A társadalom egész területén az igazságügyi reformok valósultak meg a legjobban.
A jogászok is munkabeszünetést helyeznek kilátásba.
A bukaresti ügyvédi tanács elhatározta, hogy január 24-én 10 és 15 óra között felfüggeszti tevékenységét. A Rompreshez eljuttatott pénteki közleményben Toma Dragomir ügyész, a tanács dékánja rámutatott, hogy a bukaresti kamara szolidarizál mindazon ügyvédekkel, akik tiltakozásba kezdtek a szakma megvédéséért és a jogrend helyreállításáért. Amennyiben a hatóságok nem lépnek közbe a jogrend helyreállításáért az ügyvédi szakmában, a tiltakozást hasonló formában, január 26-27-én felújítják.
Rompres
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség nyilatkozatban tiltakozik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen alkalmazott magas vizsgadíjak ellen.
A diákszervezet álláspontja szerint a vizsgadíjakat stabil gazdasági helyzethez viszonyítva állapították meg, a diákok viszont a jelenlegi körülmények között nem engedhetik meg maguknak, hogy akkora összegeket fizessenek, mint amennyit az egyetem kér. Az egyetem szenátusának a KMDSZ-hez eljuttatott válaszából kiderül: nem adnak helyt tiltakozásuknak. A Tudományegyetemen az újravizsgáztatás kreditenként körülbelül 5 dollárnak megfelelô lej.
figyelô
Hótakarítással kapcsolatos panaszok érkeztek a Városházához, melyekre a Polgármesteri Hivatal Lakás- ésVárosgazdálkodási osztálya azt válaszolta, hogy napközben azért nem lehet látni a hóekéket az utcán, mert nagyon sok az autó. A hóekék vagy 17 óra után, vagy 23 óra után kezdenek dolgozni. Mivel nap mint nap egyre több hó hull, a hivatal munkája ezért kevésbé látványos. Teljes kapacitással dolgoznak, és a lakosság elnézését kérik. Ez idáig a rendelkezésre álló 200 tonna homok és 30 tonna só nagy részét már kiszórták. A hivatal nyomatékosan megkéri a lakosságot, hogy a fennálló tanácsi határozat értelmében a magánházak és tömbházak elôtt takarítsák el a havat. A hótakarítók az ekék által összehúzott havat a terelôút mellé hordják el.
Péter Attila
Sztrájkolnak a közoktatási szervezetek
Ahogy azt elôre be is harangozták, hétfô reggeltôl négynapos, általános sztrájkba kezdtek a közoktatási szakszervezetek. A jelek szerint, bár jó ideje tervezték a sztrájkot, helyenként mégis kapkodva, szervezetlenül kezdôdött az egyelôre korántsem általános munkabeszüntetés. A munkakonfliktusok szabályozására hozott új törvény szerint az oktatási szakszervezetek már nem kötelesek általános sztrájk idején a munka mennyiségének egyharmadát ellátni. Ennek ellenére a bentlakásokban felügyelnek a diákokra, ellátják ôket, és ugyanez történik a speciális oktatási intézményekben is.
Mint 45 nappal korábban, a másfél hónapos bírósági döntés alapján felfüggesztett sztrájk idején, a szakszervezetek most sem egy bizonyos százalékú béremelést követelnek, hanem azt szeretnék, ha a fizetéseket rendszeresen az inflációhoz igazítanák. A szállítási miniszter szerint a 2000. január 1- jétôl érvénybe lépett 1999. évi 169-es törvény elôírásainak nem felel meg a most beharangozott sztrájk. Szerinte tehát illegális, a vasúti dolgozók mégis felkészültek arra, hogy a vasúti kereskedelem szakszervezetéhez tartozók sztrájkba lépjenek. A törvény értelmében ilyen esetben is mûködtetni kell a járatok egyharmadát. Amint Mezey Attila, az udvarhelyi állomásfônök elmondta, a munkabeszüntetés ideje alatt Udvarhely és Segesvár között két járat fog közlekedni.
A székelyudvarhelyi önkormányzat csütörtökön tartja soros havi tanácsülését. Az ülésnek 10 tárgyköre van. Az önkormányzati képviselôk megtárgyalják a városfejlesztési stratégiát és az udvarhelyi kereskedelmi felületek magánosításának módozatait.
Különleges betéteket dob piacra január 25-én az Országos Takarék- és Letéti Pénztár fennállásának 135 éves évfordulója alkalmából, évi 47%-os kamattal. A minimális befektethetô öszszeg 1 millió lej, de ennek többszöröseit is be lehet fektetni. A visszatérítési határidô 2000. február 24. A betétek megvásárlásához személyazonossági igazolvány szükséges.
Felfüggesztették Gheorghe Funart
Vasile Salcudean, Kolozs megye prefektusa hétfôn felfüggesztette tisztségébôl Gheorghe Funart, Kolozsvár polgármesterét. Vlad Rosca miniszter leszögezte, hogy a prefektus az Alimentara Rt. által benyújtott bûnvádi kereset idejére függesztette fel az elöljárót.
A Mûvelôdési Ház és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezésében ma délután fél öt órakor kerül sor Papp Kincses Emese Virrassz velem címû könyvének bemutatójára. A találkozónak a Mûvelôdési Ház koncertterme ad otthont.
Megyénkben a legtöbb út járható
A Prefektusi Hivatal közleménye szerint Udverhely környékén a 136-os megyei úton Székelypálfalva és Énlaka között csak szánnal lehet közlekedni. Ugyanakkor Kányád környékén a 137-es megyei úton magas hótorlaszok akadályozzák a forgalmat.
Mûsoros farsangi bált szerveznek a székelykeresztúri magánvállalkozók szombaton, január 29-én este 19 órától a Küküllô vendéglôben. A rendezvényen jelen lesz Bogos Zsolt, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Nagy István marosvásárhelyi színmûvész.
A hivatal munkatársai tizenkét újszülött gyereket látogattak meg. Amint arról már beszámoltunk, az év elsô szülöttje, Sándor Tamás újév hajnalán két óra húsz perckor született. A Polgármesteri Hivatalt nagy örömmel tölti el, hogy Udvarhely lakossága az elsô héten ilyen szép számban gyarapodott — nyilatkozta Szilágyi Enikô, akitôl azt is megtudtuk, hogy az ajándékcsomagok piperecikkeket tartalmaznak.
Beszámoló a felmerült hiányosságokról
Illyés György kereskedelmi felügyelô a keddi sajtótájékoztatón a kereskedelmi és szolgáltatási egységek ellenôrzése során felmerült hiányosságokról számolt be. Ismertette a kereskedelemben dolgozó alkalmazottak kötelességeit, amelyeket különbözô, a kereskedelmet szabályozó törvények, valamint a 18/1998-as, a helyi tanács által elfogadott határozat ír elô. A kereskedelmi felügyelô arra is kitért, hogy szigorúan be kell tartani a nyitvatartási programot, a tisztasági és higiéniai elôírásokat. Különös hangsúlyt kell helyezni az élelmiszeripari termékeket forgalmazó egységekben a törvényes elôírások betartására- hangsúlyozta Illyés Görgy
Influenza-járvány a láthatáron
A sárgaság-járvány után most influenza- járvánnyal riogatják az embereket. Amint dr. Kurkó János orvostól megtudtuk, Udvarhelyen nincs grippé- járvány, a városi kórház fertôzô osztályán 8 influenzás beteg van, ez a szám kevéssel magasabb az átlagnál. Járvány- veszély van, elszórtan megbetegedések is vannak, de jelenleg nincs grippé-járvány a városban — szögezte le Kurkó doktor. Ahhoz, hogy grippé- járványról lehessen beszélni, a bukaresti Cantacuzino Intézetnek elôbb ki kell mutatnia a megbetegedések hátterében az influenzát okozó három vírus valamelyikét. Ez hosszabb idôt vesz igénybe, eddig az intézet még nem jelezte, hogy a légúti megbetegedések okozója a grippé- vírus lenne.
Szféra Globus Díj Sütô Andrásnak
Sütô András kapta a Szféra Globus Díjat. Szombaton a Budapesten kilencedik alkalommal megrendezett Szféra Estély programsorozat csúcsrendezvényén adták át a Szféra díjait. "Az év vállalkozója Magyarországon" díjat az idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök- vezérigazgatója nyerte el. A "Díj a magyar vállalkozókért" elismerésre Szabó István filmrendezôt találták méltónak, míg a Szféra Globus díjat Sütô Andrásnak ítélték.
Orbán Viktor miniszterelnököt bukaresti látogatásra hívta meg Mugur Isârescu román kormányfô. A meghívásra a Hiszárjában szombaton befejezôdött Jugoszláviával szomszédos országok miniszterelnökeinek munkatalálkozóján került sor. Ez alkalomból mintegy húszperces ismerkedô jellegû megbeszélést tartott Orbán Viktor magyar- és Mugur Isârescu román kormányfô. A magyar miniszterelnök a bukaresti meghívásnak a tervek szerint március végén vagy április elsô felében tesz eleget.
Az elôzô fejezetben említettük, hogy a plébániák történetét tartalmazó Domus Historiák a háborús és a különbözô vallásüldözések következtében eltûntek. Ennek lett az áldozata a korondi egyházközség régi történelmét tartalmazó, felbecsülhetetlen értékû leírás is. "A régi templom lebontására, az új építésére vonatkozó iratok a második világháborúban megsemmisültek, köztük volt egy fényképfelvétel is a régi templomról."(Dávid László: A középkori Udvarhelyszék mûvészeti emlékei, 1981. Bukarest.)
A Domus Historia hiánya miatt Korond jelenlegi plébánosa, Ferenczi Sándor, a rendelkezésére álló — nagyon hézagos — adatok alapján megírta az egyházközség rövid történetét.Az 1840-es Schematismus venerabilis Cleri 184. lapján a Korondról szóló feljegyzésekbôl tudjuk, hogy a Sóvidék peremén fekvô egyházközség az udvarhelyi fôesperesi kerület hat legrégibb plébániájának egyike: "Korond", in Sede Sicul Udvarhely, Parochia Antiqua". Ugyancsak itt találjuk a plébániának a reformáció utáni újjáalakulásának évszámát, 1717. 1840-ben Simó János volt a plébános, híveinek száma pedig 1264 lélek, míg a hozzátartozó Árcsó leányegyházban (filia) 14 katolikust tartottak nyilván.Orbán Balázs Udvarhelyszéknek "...nagyságban második faluja"- ként említi. "Elsô Zetelaka. Korond 3000 lakossal bír. Korond, Kornud néven már 1332-ben önálló egyházmegye. A pápai dézmák regestrumának 1332-ik évi rovatában 681-ik lapon ekként van bejegyezve: Petrus sac. De Kornud solv. 2 ban, a 738-ik lapon így: sac. de Kornud solv. 1. ban. ant." (A Székelyföld leírása, Pest, 1868. 129. lap)Ferenczi Sándor a plébániáján csekély számban levô régi feljegyzés hiánya miatt felkeresi a szomszédos egyházközségeket, hogy a korondi katolikus egyház történetének megírásához adatokat gyûjthessen. Az atyhai Domus Historiában bukkant rá a következôkre: "... a reformáció elôtt, Korond, Pálfalva, Firtosváralja, Énlaka, Etéd, Küsmöd, Siklód, Parajd, Felsôsófalva, Alsósófalva, Atyha egy megyét képezett és szentmise áldozatra, Isten igéjének hallgatására Atyhába játak azon templomocskákba, mely a Firtos és Atyha közötti dombocskán levô szép kerek erdô közepén volt, s amely ez a mai napig is Szentegyházas Dombjának neveztetik." (Atyha, a plébánia levéltára)Méltán feltételezhetjük, hogy ez a templom csak tíz falunak lehetett a temploma, mint ahogy Szent István elôírta, hogy minden tíz falu építsen magának templomot, s azt köteles fenntartani papjával együtt. Az a tény, hogy a korondiak is odajártak szentmisére — a reformáció elôtt —, nem jelentette azt, hogy Korondnak nem volt külön temploma és papja. A pápai tizedjegyzékbôl tudjuk, hogy már 1332-ben mint önálló egyházközség szerepelt. De akkor miért volt szükség arra, hogy az Atyha határában levô templomocskában hallgassák Isten igéjét?Véleményem szerint a magyarázat egyszerû és elfogadható.Dávid László a már említett könyvében hivatkozik az 1882. Schematismusban a Korondról szóló feljegyzésre. "A parókiális templom Szent Bertalan apostol tiszteletére 1533-ban épült, toronnyal és a két haranggal ellátva, ez a reformáció idején az unitáriusok foglalták el. A foglalás idôszakában a katolikusok az istentiszteletet a régi templom és a torony helyében készített kicsiny kápolnában tartották, majd 1716-ban a templomot az unitáriusoktól visszakapták...", tehát Korondon 1533-ban új templom épül, de hogy jóval korábban volt az egyházközségnek istenháza, bizonyíték erre Orbán Balázs, ahogyan az 1533-ban épült templomot bemutatja:"A korondi katolikus templom igen szép régi épület, az újabbkori elferdítések daczára is fellehet ismerni, hogy az átmeneti korszak (románnak a gótba) tisztes mûve; szentélyzáródása polygon, csillagboltozatának gerincei két horony közé helyezett hatszög pálca tagozatával ékesek... Szentségház fülkéje is van, melynek köríves nyialtát két henger tagozat szegélyezi. Diadalíve köríves. A hajó egészen át van alakítva... Segrestye ajtaja pedig elcsapott lohervvel alakult, s bár semmi felirat vagy évszám fel nem fedezhetô, de a felemlített építészeti idomok kétségtelenné teszik, hogy az a XIII. század vége felé épülhetett s így a székelyföldi régi egyházainak között nem utolsó helyen áll."(A Székelyföld leírása, 129. lap)Az, hogy a templomnak külön szentségháza van — ahol az Oltáriszentséget ôrizték —, az ugyancsak a régiségére enged következtetni. A korai középkorban épült templomokban mindenütt külön fülke, falbemélyedés szolgált erre a célra. Ilyen bemélyedéssel találkozunk a Székelyudvarhely déli határán lévô Jézus kápolnában, a szentély jobb oldali falában, közvetlen az oltár mellett. A mai templomok fôoltárán elhelyezett szekrényke alakú szentségház (tabernákulum) alkalmazása az Oltáriszentség ôrzésére csak a trienti zsinat után (1542-1563) alakult ki. Így érthetô, hogy Korondon a XIII. századból származó templom átépítésénél külön Szentségházra is gondoltak.Hogy az Árpád-kori templom átépítése mennyi idôt vett igénybe, a történelmi feljegyzések hiánya miatt nem tudhatjuk. Elfogadható ténynek tartom, hogy amíg az építkezés folyt, addig a korondi hívek a Firtos és Atyha közötti dombocskán levô templomba jártak szentmisére, ezt jegyezték le az atyhai plébánián található Domus Historiában. S hogy ez valóban a reformáció elôtt volt, azt bizonyítja az a tény, hogy "... az itt végbement hitújítás mikéntjérôl ez idáig írásos dokumentumok nem kerültek elô. Tény az, hogy 1569-ben a falunak unitárius papja van, Péter pap személyében." (Ferenczi Sándor kézirata).A mai ember talán furcsállja, hogy a 16. századbeli hívek vállalták, hogy szekéren, vagy gyalog vasárnapról-vasárnapra elmenjenek a több mint tíz kilométerre levô Szentegyházas Dombján levô templomba, de számukra ez igény volt, és lelki megújulást jelentett a szentmisén való részvétel és Isten igéjének meghallgatása.Az Athyai Domus Historiában említett egy megyét alkotó 11 falu központi plébániája a középkorban semmi esetre sem lehetett Atyha, ugyanis a 14. századból származó pápai regestrumokban a telegdi fôesperesség területén ebbôl a tizenegy faluból csak három neve szerepel: Korond, Énlaka és Küsmöd. Az atyhai plébánia csak 1622-ben alakult. Ekkor kerülhetett az a harang az atyhai templomba, amelyik Orbán Balázs szerint a Szentegyházas erdôben (így említi a Domus Historiában megnevezett Szent-egyházas Dombot) levô régi templomban volt.Könyvében meg is örökítette a harang feliratát és a rajta található évszámot: "Anno Domini millesime CCCC.XXXVII, vagyis 1437" (u.o. 140. lap).Valószínûnek látszik az a tény, hogy a Sóvidék római katolikusainak központi plébániája Korond volt. A parajdi és a két sófalvi egyházközségek jóval késôbb önállósultak; Parajd 1669- ben, míg Alsósófalva csak 1802-ben lett önálló egyházközség.Korond mai katolikus temploma 1910-11 között épült. Fe-renczi Sándor plébános említett kéziratában így foglalja össze a templom építésével kapcsolatos tudnivalókat: "A katolikusok lélekszámának növekedése következtében a templom szûknek kezdett bizonyulni. 1845-ben felvetôdik egy új templom építésének a szükségessége.Az új templom építéséhez Hadnagy Mihály plébános fog hozzá 1910-ben. De már 1911. november 14-én az alábbiakat jegyzi be az ügyviteli naplóba:"Püspök Úr ôméltóságának jelentem, hogy az új templom elkészült és kérem átvételét megejteni. A templom felszentelésére csak 1942-ben került sor."Az új templom építésének pénzügyi hátterét a Vallásalap biztosította. A korondi hívek közmunkával segítettek.Megjegyzendô, hogy a régi templom köveit beépítették az új templomba. Így építôdött be egy kôbôl készült keresztelô medence a toronyba.A régi oltárt és a szobrokat a varsági egyházközségnek adták el.A teljesség kedvéért fontosnak tartom, hogy — habár nem tartoznak a régi egyházközségek (Parochia Antiqua) közé, de az atyhai Domus Historiában említett 11 faluból álló egy megye részesei, valamint a pápai tizedjegyzékben is mint önálló egyházközség szerepelnek — Küsmöd és Énlaka, egyháztörténeti múltjáról is említést tegyek.
1333-ban Busmend — Kusmend néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. A pap nevét nem említi, a falu neve után csak anynyi van feljegyezve, hogy 3 "ban. ant." fizettek a pápai államnak.Orbán Balázs szerint központi plébániája volt a vidék falvainak. Dávid László ezeket írja a ma is álló templomról: "A dombhajlatokra települt falu északi szélén, kiemelkedô dombon áll a tájban szépen elhelyezkedô templom. A domboldalt kôkerítés övezi, ezen belül találjuk az 1747-ben épített fatornyot és a hajó-szentély térfûzésû gótikus templomot. Alaprajzának és szerkesztett faragványainak méretei mindenben a középkori arányossági szabályokhoz igazodnak."A reformáció elôtt a római katolikus templom Szûz Mária tiszteletére volt szentelve.1446-ban a templom különös kitüntetésben részesült, mert IV. Jenô pápa (1437-1447) búcsúnyerési lehetôséget engedélyez mindazon híveknek, akik hittel és imádságos lélekkel meglátogatják a küsmödi Szûz Mária templomot.Errôl a búcsú-engedélyrôl Lestyán Ferenc, Megszentelt kövek címû könyvében (Kolozsvár, 1996) írja: "Ez a búcsúengedély a XIX. századi templom újítását jelezheti. Erre utal az a hagyomány, amely az építkezést Hunyadi János támogatásával hozza kapcsolatba a szentimrei csata után, amivel összhangban van az is, hogy itt ferencesek lehettek, akiket Hunyadi kivételesen támogatott. Talán reájuk emlékeztet a Barátdûlô hegy neve is."A ferencesek Küsmödön való tartózkodásáról Orbán Balázs is tesz említést. "E hegyet Barátdûlônek hívják: mert, a hagyomány szerint itt volt a barátoknak erôdített elsô kolostora, s csak késôbb költöztek le a faluba." (A Székelyföld leírása, 141. lap).E hagyomány bizonyítására, a történelmi adatok hiányában, jelen pillanatban képtelenek vagyunk. Az erdélyi ferencesek történelmével foglalkozó jeles történészek, P. György József, dr. P. boros Fortunát, sehol nem említik, hogy Küsmödön valaha is lettek volna ferencrendi szerzetesek. Boros Fortunát szerint az udvarhelyi fôesperesi kerületben csak egyetlen plébániát alapítottak a ferencrendiek, Homoród mentén.Küsmöd környékén, a Firtos hegyén voltak a Szent Ferenc rendjének minorita ágához tatozó szerzetesek. Ferenczi Sándor korondi plébános így emlékezik meg róluk: "Amikor a korondi katolikus egyházközség történetérôl beszélünk, akkor nem feledkezhetünk meg a firtosi minorita szerzetesekrôl sem. Ezek a szerzetesek Péter István atyhai születésû gyergyószentmiklósi fôesperes ügyködése folytán kerültek Firtos hegyére 1737-ben. 1783-ban a szerzetesek a hóesés következében összedôlt kolostorukat elhagyták és beköltöznek Árcsóra. Innen nemsokára Etédre, s késôbb Marosvásárhelyre távoznak." (A korondi római katolikus egyházközség rövid története, kézirat).A küsmödi templom reformáció elôtti létét bizonyítja az a felfedezés is, amit Péter Elek lelkipásztor 1884-ben feljegyzett: "A templom hajójának déli oldalán a boltív közelében a meszet levakarva találtuk Jézus anyjának, Máriának koronás képét, jobb karján a kis Jézust tartva, s elôtte felismerhetetlen emberalak térdel." (Dávid László: u.o. 191, 192. lap.)
A Nagy- és Kisküküllô vízválasztó hegyormán fekszik az a másik falu, amelyiknek nevével — a vidék falvai közül — a pápai tizedjegyzékben találkozunk. "Elsô történeti tudomásunk e faluról 1332 és 1333- ból van, midôn a pápai dézmák regestrumában Jandalaka néven már mint önálló egyházmegye fordul elô." (Orbán Balázs) Az énlaki egyházközséget (ma unitáriusok lakják) nem az teszi híressé, hogy a neve szerepel a pápai tizedjegyzékben, hanem a 17. Században épült, s ma is meglevô templomban található felbecsülhetetlen történelmi emlék.1661-ben a tatárok felgyújtják a templomot, a boltozatos menynyezet beomlott. 1668-ban kazettás mennyezettel helyettesítették. A kórus feletti egyik kazettán az építômester saját nevét örökítette meg székely rovásírással: DEUT. VI. EGY AZ ISTEN - GEORGIUS MUSNAI DAKO."Nevezetes és megbecsülhetetlen nemzeti kincs a felirat ... Bizonyítványa annak, hogy ezen ôs, még Ázsiából kihozott írásmodor a 17. Században mint felirati írásmodor annyira el volt terjedve, hogy egyszerû falusi mesteremberek is ismerték... ez az írásmodor a székelyeknél egész a XVII. Század végszakáig ismeretes és gyakorlati használatban volt, hogy az csak a XVIII. században, nemzeti süllyedésünk e szomorú, végzetteljes korszakában veszett el." (Orbán Balázs)
Derzsy András
Méregdrága Mercedeszekrôl, központi fekvésû négyszobás tömbházlakásokról és pénzrôl, nagyon sok pénzrôl álmodik Románia.
Alig pár évvel a Caritas-ôrület után egy másik, talán valamivel becsületesebb játék tartja lázban az országot: bingómániában él öreg és fiatal, mert ezt látja egyetlen kiútnak egyre reménytelenebb szegénységébôl.A láz apró termekbôl indult valamikor még a kilencvenes évek elején. A rugalmatlan, nehézkes, limitált nyereményû és azonnali sikerélménnyel nem kecsegtetô állami lottójátékoknak (5 a 49- bôl és 3 a 90-bôl) komoly konkurenciát jelentettek a gombamód szaporodó bingószalonok, ahol egy-kettôre meg lehetett kettôzni a havi fizetést - igaz, a többségnek leginkább az ellenkezôje sikerült. A kezdeti felfutás megtorpant az évtized közepére — szakértôk szerint azért, mert a szalonokba a gyerekvédelmi törvény miatt nem engedhették be a leglelkesebb játékosokat, a tinédzsereket, a felnôttek pedig az egyre szigorodó gazdasági körülmények között már nem engedhették meg maguknak, hogy izgalmukat a tett színhelyén (egyáltalán nem olcsón mért) alkohollal fokozzák, illetve semlegesítsék —, ezért inkább átpártoltak a kocsmákba.1996 ôszén a nagy üzletet szimatoló bingóüzemeltetôk megtalálták a megoldást: házhoz vitték az izgalmakat. Egy román-spanyol cég, a Bingo Europa vállalkozott elôször televíziós játékszervezésre - a világhírû román kézilabdás, Vasile Stinga által igazgatott cég a magyarellenességérôl híres Antena 1 tévétársasággal kötött szerzôdést. A "Teleeurobingo show"-ban immár együtt szurkolhatott a nagyapa az unokával - már ha elôtte leszurkolták a szelvény árát valamelyik mozgóárusnál. A siker ellenére a mûsorral tartottak egy hosszabb szünetet, hogy aztán 98 novemberében újult erôvel induljanak harcba a nézôk pénzéért, szó szerint felrobbantva a piacot. Pár hónap alatt akkora lett az érdeklôdés, hogy a havi húzásokat sûríteni kellett: elôbb három, utána már kéthetenként lehetett izgulni, hogy aztán minden vasárnap este bekopogjon a remény a romániai lakásokba (Geo Raetchi játékszervezô szerint azért nem ennél is gyakrabban, mert mozgóárusokkal dolgozva egész egyszerûen nem tudják hamarabb begyûjteni a szelvényeket az országból). Aki játszani akar, annak addig kell ácsorognia az utcákon-tereken, amíg találkozik a piros-fekete egyenruhába öltöztetett másfélezer árus valamelyikével, és megvásárol tôle három, az Állami Nyomda által készített kartondarabot. A rekordok sorra dôltek meg: elôbb a hárommillió játékos álomhatárt sikerült hetente átlépni úgy, hogy minden egyes eladott szelvény után 25 lej csorgott be a Munkaügyi és Szociális Védelem Minisztériumának különleges alapjába. Egy évvel a "Teleeurobingo show" újraindulása után már évi háromszáz milliárd lejnyi nyeremény talál gazdára, de a szervezôk még ezzel sincsenek megelégedve. A fô gond az, hogy a bulvárszínészek vezette mûsor szûkre szabott idejébe csak tizennégy élô telefonos kapcsolat fér bele, és nem gyôzik legyártatni az egyre nagyobb és nagyobb átlátszó urnákat sem.Az Antena 1 sikerét megirigyelte a többi tévétársaság is, fôként a Romániában messze a legnagyobb nézettségi mutatókkal rendelkezô kereskedelmi adó, a Pro TV is (a csatornát az amerikai CME birtokolja, akár a magyar TV3-at), de próbálkozott játékszervezéssel az állami televízió is. Az utóbbi ötletét fejlesztette tovább az elôbbi, melynek "Super Bingo Pro TV" mûsora már méltó vetélytársa a Teleeurobingonak. Most már sárga mozgóárusoktól is lehet venni szelvényt (újabb másfélezer munkahely), de az állami RTV sem adta fel végleg: ô 2000 elsô hónapjaira ígért valami olyat, "amilyet még nem látott Románia". Az eladási számok elképesztôek: 1998-ban az Állami Nyomda 650 millió szelvényt nyomtatott a "szegények rulettjéhez", ami azt jelenti, hogy minden egyes állampolgár átlagban évi harmincszor játszott. Egy pár hónapja készült felmérés ennél is riasztóbb képe mutat: a jövedelemszerzô lakosság bevételeinek tizenöt százalékát fordítja szerencsejátékokra — többet, mint amennyit ruhára és szórakozásra! Az év végi ünnepek az egymásra licitálás jegyében zajlottak. A Pro TV január másodikán sorsolt ki kétmillió dollárt, az állami csatorna pedig Szilveszterkor tíz milliárd lejt, de a versenyt megint az Antena 1 nyerte, mely Karácsony másnapján fôdíjként egymillió dollárt adott egy szerencsés (szerencsétlen?) teleormani fiatalembernek — akit azóta rendesen meghurcolt a média —, a díjak összértéke pedig meghaladta a négymillió amerikai dollárt. Az élô mûsor alatt méregdrága sportkocsikat, luxuslakásokat és töménytelen mennyiségû készpénzt sorsoltak ki, a nemzeti személygépkocsit, a Daciát pedig a mûsoridô kitöltésére szolgáló kiegészítô ajándékká alacsonyították. A nézôk felfokozott izgalmára mi sem jellemzôbb, hogy az éjjel háromig elhúzódó mûsort majd minden családban megnézték. (Komoly nyereményre azoknak van esélyük, akik telefonszámukat felírják a szelvényre. Ha kisorsolják ôket, felhívják és élôben bemondatják a jövô heti szelvényük sorszámát — ha van nekik, akkor jön a pénzesô). Székelyudvarhelyen a fôdíj sorsolása elôtti percekben (hangsúlyozom, hajnali háromkor) a havazás miatt leállt a helyi kábeltévé — ezen annyira feldühödtek az emberek, hogy egyesek kidobták készülékeiket az utcára, másnap pedig azzal kezdôdött a helyi híradó, hogy az elôfizetôk panasza jogos, a panaszosok alpári stílusa kevésbé... A bingó sikere érdekes módon maga után húzta a lottót is, amely fônixmadárként támad fel poraiból. Az új formának (6 a 49-bôl) köszönhetôen hónapról hónapra nô a nyereményalap, mostanság már egy normál húzás is öt- hatmilliárdos össznyereménnyel kecsegtet — igaz, a tízezer lejes bingószelvényekhez képest még mindig ez a legolcsóbb módja megkísérteni Fortunát, hiszen egy tévés izgalomért tizenkét szelvénynyi lottóesély jár.A felmérések szerint a játékosok kilencven százaléka olyan családból való, ahol a havi összjövedelem nem haladja meg az 1.500.000 lejt. Érdekes adalék, hogy a magyarlakta megyékben a legkevesebb a lottójátékos, valószínûleg azért, mert az online fogadások ellenére sem bíznak a játék tisztaságában. Az is kiderült, hogy a szerencselovagoknak csak a nagydíjra fáj a foguk - sokkal több szelvény fogy akkor, ha egy igazán nagy összeg van kitûzve, mintha nagyon sok kisebbet sorsolnának. Érdekes a nyertesek névtelenségének mellôzése. Bár a román törvénykezésben találni olyan passzust, amely arra szolgál, hogy biztosítsa a hirtelen nagy vagyont nyerô játékos anonimitását, a bingójátékok jellegüknél fogva nem tudnak eleget tenni ennek a követelménynek. A levelezôlap nagyságú szelvényre teljes nevet és címet, sôt még telefonszámot is kell írni, arról nem is beszélve, hogy a televízióknak alapvetô érdekük a hús-vér gyôztesek bemutatása, mert amellett, hogy ez a legjobb reklám, ez teszi hitelessé a játék tisztaságát is. A törvény értelmében a gyôztes külön díjazást kérhet nyilvános szerepléséért — de a gyôzelem eufóriájában sokan elfeledkeznek errôl. Amikor megkeresi ôket a helyi maffia, vagy ismeretlenek árasztják ôket segélykérô, —követelô levelekkel, már késô — saját bôrükön tapasztalhatják, hogy a nagy nyereménnyel nagy bajok is szakadtak a nyakukba.A szerencsejátékok romániai reneszánsza stratégiaváltásra késztette a nagy cégek marketingeseit is. Ma már minden multi (de a helyi nagyok is) nyereményjátékokat szervezve remél nagyobb forgalmat cégének. A Coca Cola számítógépeket, színes televíziókat és mobiltelefonokat osztogat, fôdíjként pedig egy luxuslakást kínál. A Nova Brazilia kávéforgalmazó 150.000 dollárt ígér vásárlóinak, az Ursus sörgyár pedig 300.000 korsót és egy milliárd lejt készpénzben, a Gambrinus pedig hetente hatmilliót, a játék végén pedig összesen húszmilliárdot. A legolvasottabb román gazdasági hetilap, a Capital összesítése szerint a karácsonyi vásár alkalmából a román piacon kétmilliárd dollár összértékû nyereménnyel ösztönözték a cégek a vásárlási kedvet!Romániában van El Dorádó - mondja egy tévéreklám, mely természetesen szerencsejátékra csábít. Sajnos, a huszonnégymilliós lakosság döntô többségének tényleg csak Fortuna hozhatja el a tíz éve várt nyugodt, boldog életet, amely jelen pillanatban a sok pénz szinonimája.
Lukács Csaba
Az adózásról szóló törvény mindannyiunknak érdeklôdésére számot tarthat, ugyanis tetszik, nem tetszik, a különbözô jövedelemforrások után adózni kell.Tekintettel arra, hogy megjelentek az utasítási szabályozók, nézzük egy pár cikkben, mit is kell tudni, illetôleg hogyan kell alkalmazni az adózásra vonatkozó törvényt.Az adózásra vonatkozó törvény az 1999. évi 73. számú. Ennek alkalmazására jelent meg Románia Hivatalos Közlönyében, a 2-es számúban, 2000. január 5-én az utasítási normarendszer.Amit tudni kell errôl a törvényrôl: egységesen szabályozza az adórendszert hazánkban, nem kell különféle jogszabályok között keresgélni, illetôleg értelmezni, ebben és csakis ebben találjuk a jövedelemre vonatkozó adórendszert.Elsô lépésként nézzük, melyek azon jövedelmek, amelyek után adót kell fizetni:— a szabad tevékenységbôl származó jövedelmek, a fizetésbôl, bérbeadásból, osztalékból, illetôleg kamatból származó jövedelmek, más jövedelmi források, amelyekre a törvény értelmében adót kell fizetni.Ezen jövedelmi források közül az elsô három jövedelmi forrás után számolják egységesen az évi összjövedelmi adót. Ezzel szemben az utolsó kettôre vonatkozóan azt kell tudni, hogy külön adózzák azon a helyen, ahol a jövedelmi forrás és az adó végleges.Ezen jövedelmek után kötelezô módon adót kell fizetni.A törvény kitér azon jövedelmi forrásokra, amelyekre viszont nem kell adót fizetni: alkalmi gyereksegély, mozgássérültek számára kiutalt segély, többgyerekes családoknak járó családi pótlék, segély azon személyek számára, akik a második gyereküket szülik, a katonafeleségeknek járó segély, társadalmi, sürgôs esetekben a kormány által, illetôleg a polgármesteri hivatalok által kiutalt segély, a családoknál nevelés céljából elhelyezett gyerekek számára folyósított segély, a szakmai beilleszkedés elôsegítô segély, azon segély, amelyet a hôs-mártíroknak fizetnek, az I. fokú rokkantak gondozására fordítandó segély, a politikai üldözötteknek folyósítandó illetmény, a háborús veteránoknak, illetôleg az igazságszolgáltatásból politikai okokból eltávolított személyeknek járó illetmény, a közköltség terheinek viselésére fordítandó segély, a temetkezési-, anyagi segély az Akadémia tagjainak.Következô lapszámunkban folytatjuk az adózással kapcsolatos tudnivalók ismertetését.
Nagy Zoltánügyvéd
Az egész hercehurcát, ami Székelyudvarhelyen a fûtéspótlék körül kialakult, a Prefektusi Hivatal jogügyi illetékese, Romfeld Mária Magdolna politikai indíttatású ügynek nevezte.
Miként a mellékelt közlemény is tartalmazza, minden a 162/ 1999-es sürgôsségi kormányrendelettel kezdôdött. A törvényerejû rendelet, a román törvényhozásra jellemzô módon, félreérthetô és indokolatlanul, illetve érthetetlenül tesz különbséget tömbház- és magánházlakók között. Ez utóbbiak ugyanis nem jogosultak a fûtéspótlékra, függetlenül attól, hogy mekkora a keresetük, vagy milyen körülmények között élnek.Székelyudvarhelyen 2.387 kérés érkezett be az illetékes osztályhoz, ami 6.672 személyt jelent, hiszen az igényléséket háztartásokra kellett benyújtani. A hivatal nyilvántartása szerint a pótlékot kérôk közül különösen a négyszemélyes háztartások esetében volt a sok, autóval rendelkezô család. Arányaiban a kérelmezô, négyszemélyes családok 44,7 százaléka rendelkezik autóval. Érdekes számadat az is, hogy a kétszemélyes háztartásokban, melyek az összes benyújtott kérés 22 százalékát tették ki decemberben, a kérvényezôk 15 százaléka rendelkezett autóval. A hivatal szociális osztálya által készült kimutatásból tehát az derül ki, hogy például a kérelmezô négyfôs családok szinte fele autóval is rendelkezik, nem beszélve arról, hogy az egy fôre esô jövedelmekrôl is rendelkezett adatokkal a hivatal, és itt sem stimmelt minden a kérvényezôk által bevallottakkal.Szokásos eljárással szûrték ki ezeket, azaz a PH értelmezése szerint nem jogosultakat a beérkezett kérelmezôk közül. Minden kedvezménnyel járó, önjelentkezés során vannak olyanok, akik jogtalanul is szeretnének kedvezményt kapni.
A helyi és széki RMDSZ-funkcionáriusok akkor kiáltottak farkast, amikor tudomásukra jutott, hogy Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson nem vették figyelembe azokat a rendelkezéseket, melyeket Székelyudvarhelyen betartottak a törvényesség szellemében.A prefektúra, gyanútlanul, elsiette a nyilatkozatokat, és azon az alapon, hogy ha Csíkban lehet, akkor Udvarhelyen is, azt állította, hogy "gyanús" a székelyudvarhelyi eljárás.
Romfeld Mária Magdolna a két fal között
A Prefektusi Hivatal jogügyi osztályának igazgatója felháborodva nyilatkozott. Tulajdonképpen azt nehezményezte, hogy miért politizálják ennyire túl Székelyudvarhelyen a kérdést, sôt azt is kijelentette, hogy a "vihar", amit kavartak, csupán politika, és semmit több.Mivel a prefektus és a fôispáni hivatal fontos funkciói politikai funkciók is, a prefektúra nem helyezkedhetett egyértelmûen az udvarhelyi Polgármesteri Hivatallal azonos véleményre. Így alakulhatott ki a felemás és nem egyértelmû állásfoglalás, mellyel a Prefektúra megpróbálta megvalósítani a kivitelezhetetlent: hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.Innen pedig egyértelmû, fôleg a vonatkozó, már érvényben lévô rendelkezések (lásd a Közleményben megnevezett rendeleteket) átnyálazását követôen, hogy kénytelen volt a fôispán mindkét eljárásnak igazat adni. Ez is populista eljárás, hiszen normális jogállamban nem létezhet olyan, hogy egyik helységben kivételezettek vannak, a másikban pedig nincsenek. Hiszen ez jelenti azt, hogy Gyergyóban és Csíkban nem volt kizáró ok az autó, Székelyudvarhelyen (és más megyékben) viszont igen.
Ez az, ami ennek a sürgôsségi kormányrendeletnek a végrehajtása során tetten érhetô a kormánytisztviselôk részérôl. Amikor a politika belekeveredik egy-egy törvény végrehajtásába, akkor jutunk el oda, ahová Székelyudvarhelyen jutottunk: a botrány-politizáláshoz.Ez jelenti ma Romániát és a hazai önkormányzatiságot. Tessék tehát kiigazodni...
A Polgármesteri Hivatal fûtéspótlékkal
A 162/1999-es számú sürgôsségi kormányrendelet alapján fûtéspótlékot folyósíthatnak a Polgármesteri Hivatalok azoknak a családoknak, akik tömbházlakásban laknak, és anyagi nehézségekkel küzdenek. A fent említett rendelkezés megszabja az egy személyre esô nettó átlagjövedelmet, amely alatt a családok 335.000, 200.000, illetve 100.000 lej kedvezményt kaphatnak fûtési költségeik kifizetésekor.
A nettó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a 67/1995-ös számú szociális segélyekre vonatkozó törvény hatodik szakaszát, mely felsorolja a jövedelmi forrásokat. Megjegyezzük viszont, hogy a 67/1995- ös számú törvény alkalmazására megjelent a 125/1996-os számú kormányhatározat, amely a jövedelmi források között olyan javakat is felsorol, amelyek nem feltétlenül szükségesek egy család számára, és amelyek értékesíthetôk. Ezek között szerepelnek a személyi gépjármûvek és még más értékes tárgyak is. Következik tehát, hogy mindezeket a jövedelmeket figyelembe kell venni a fûtéspótlék jogosultágának megállapításakor, a lakók kötelezettsége pedig, hogy ezeket bevallják. Ezen probléma tisztázása érdekében Hargita megye Prefektusi Hivatalához fordultunk, amely átiratban megerôsíti azt a tényt, hogy a 67/1995-ös szociális segélyekre vonatkozó törvény kerettörvény, amelyhez a többi erre utaló rendelkezésnek is, így például a 162/1999-es számú sürgôsségi kormányrendeletnek is igazodnia kell. Az átiratban megállapítják azt is, hogy a fûtéspótlékra vonatkozó sürgôsségi kormányrendelet csak a fent említett rendelkezésekkel összhangban alkalmazható. Máskülönben a törvény szelleme megkívánja, hogy e kedvezményben csak a lgszerényebb megélhetésû családok részesüljenek, és azok közül is, sajnos, csak a tömbházlakásokban lakók.E rendelkezések másféle értelmezése kitette volna az igénylôket annak a veszélynek, hogy bizonyos jogtalanul felvett öszszegeket visszafizessenek, vagy esetleg eljárást indítsanak ellenük, mert hamisan nyilatkoztak vagyonukról.Mindenkinek az az érdeke, hogy ezen tényezôket vegye figyelembe, még mielôtt igényelné a fûtéspótlékot.Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a személyi gépjármûvel rendelkezô személyek nem jogosultak erre a kedvezményre, ugyanakkor megjegyezzük, hogy a fogyatékos személyekre ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni.Helyesebb lett volna, ha a törvényhozó a jövedelmi források figyelembe vételekor átveszi a globális adóra vonatkozó rendelkezések idevágó szakaszait (adózható jövedelmek).
Székelyudvarhely,2000. január 20.Bodnár László, jogász-jegyzô; Lászlóffy Márta, a közigazgatási és szociális fôosztály vezetôje; Fóri Györgyi, a közigazgatási osztály vezetôje; Fóri Endre, a jogi osztály vezetôje.
... mondhatnám, ha röviden és velôsen akarnám összefoglalni a fûtéspótlék körül kialakult várospolitikai botrányt. Mert ez nem egyéb, bárhogyan közelítsem is meg.És ahogyan szokok kezdeni: volt egyszer egy kormány, melybe (miként az szûzies és ártatlan Piroska) betévedt az erdélyi magyarság politikai nyúlványa is, az RMDSZ. A ‘99-es esztendô egyik utolsó erdôjárásakor pedig (ezt nevezzük most kormányülésnek), sürgôsen rendeletet fogadtak el arról, hogy ôk márpedig megsegítik a rászorulókat. Pótlékot adnak nekik, s milyen jó lesz mindenkinek — gondolhatták. Csakhogy...Csakhogy nem minden erdôlakó érdemelte ezt ki. Vagy akarattal vagy anékül, de a kormányrúdnál lébecoló kormányosok attól is függôvé tették a pótlékra való érdemességet, hogy különbséget tettek fa és fa között, melyeket lakni használ az erdô populációja. Így esett, érthetô köznyelvre fordítva a szót (hogy politikusaink is megértsék!), hogy nem kaphat pótlékot az, aki magánházban lakik. Csak a tömbházlakók. Hogy erre milyen elgondolás és megfontolás vezette rá ôket a kormányrúdnál, aligha tudjuk, tudom megmondani, de mégis így történt.S ez még csak a kezdet, mert arra sem gondoltak az urak, hogy azt is meg kellene vizsgálni, az elôzô rendelkezésekkel összhangban van-e az újabb? A fene nagy szakértôk ezt elfelejtették, és így történhetett aztán, hogy széles e hazában más-más eljárást alkalmaztak a pótlék odaítélésére. Kétféleképpen is értelmezték, és mit ad Isten, a kormány megyei illetékese (prefektusnak is nevezik) azt állítja, hogy mindkét alkalmazás helyes és elfogadható. Azanyját..., mármint annak, hogy íme egy tövény (erejû rendelet), melyet mindegy, hogy hogyan értelmezünk. Ez aztán a törvényhozás!?Közben itt né, én azon is gondolkodom, hogy mi lett volna, ha Székelyudvarhelyen mindenki (tehát az autótulajdonosok is) kap(nak) fûtéspótlékot. Fogadjunk, hogy ez lett volna a baj (persze a "visszhangban"). Hogy az adófizetô pénzét herdálja a hivatal, hiszen ez csupán nézôpont kérdése.Olcsó hoci-nesze az egész, mellyel ismét bebizonyították: onnan, igen, onnan a fejétôl büdösödik...
SZÔKE László
Elekes Gyula 1960-ban született Székelyudvarhelyen. 1979-ben a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum grafikai szakán szerzett diplomát. Marketing szakember, reklámgrafikus, és tûzzománc- mûvész. Január 3-a óta a székelyudvarhelyi Mûvelôdési Ház igazgatói tisztségét tölti be.
— Ön 15 évet dolgozott a Matrica RT-nél mint reklámgrafikus és marketing szakember. Mikor döntötte el, hogy a Mûvelôdési Ház igazgatója lesz, illetve jelentkezik erre a tisztségre?
— Decemberben, mikor felfedeztem a pályázatot, arra gondoltam, hogy azokat a dolgokat, amiket sikerült hasznosítani a reklámszakmában és a marketing- tevékenységben, megpróbálom a Mûvelôdési Ház menedzselésébe is bevinni.
— Igazán nem gondoltam erre, mert tudni kell, hogy teljes embert követel ez az állás. Nem nagyon van lehetôség, hogy szabadidôben zománcozni vagy bármi más tevékenységet lehessen folytatni. Gyakorlatilag a nap 24 órájában részt kell venni a dolgok megszervezésében és lebonyolításában, azokban a tevékenységekben, amelyek itt történnek.
— Milyenek a külsô és belsô visszajelzések, hogyan fogadták önt?
— A külsô visszajelzésekrôl egyelôre korai lenne beszélni, mivel nagyon rövid ideje vagyok itt. Ezt azoktól a személyektôl kellene megérdeklôdni, akik kapcsolatban állnak ezzel a tevékenységgel, illetve, akik kapcsolatba léptek velem. A belsô viszszajelzésekkel kapcsolatosan bízom abban, hogy pozitív a megítélés. Vannak elképzeléseim, amiket próbálok meghonosítani, hogy ezeket mennyire fogadják negatívan vagy pozitívan, az mindig az adott személytôl függ.
— Hogyan telt az elsô három hét a Mûvelôdési Ház igazgatójaként?
— Nagyon nehéz, mert sajnos rengeteg energiát kell olyan dolgokba fektetni, amelyeknek nem igazán van köze a szervezési vagy a mûvészi tevékenységhez, inkább adminisztratív jellegû dolgok. Az intézménynek az adminisztrálását, pénzügyi helyzetét kell a helyére igazítani, annak érdekében, hogy áttekinthetôbb legyen.
— Mi az Ön legfontosabb tennivalója, elsôdleges feladata?
— Ahhoz, hogy az intézmény zavartalanul mûködni tudjon, fontos a dolgoknak a rangsorolása, fontossági sorrendet kell felállítani. Az a súlypontja az egésznek, hogy meg kell szervezni azt, hogy minden tökéletesen mûködjön, bármirôl legyen is szó, akár elôadás-sorozatról akár színpadi mûvek bemutatásáról.
— Tervez-e változtatásokat, módosításokat?
— Szeretnék az amatôr tevékenységeknek több teret biztosítani, valamint néhány olyan tevékenységnek is, amelyek eddig háttérbe szorultak, lehetôséget nyújtani a bemutatkozásra. Már történtek is elôrelépések, gondolok itt az elôadás-sorozatok, valamint a dzsessz audíciók szervezésére, olyan tevékenységekre, amelyek valamikor léteztek, vagy teljesen hiányoztak. Ugyanakkor fontos felmérni, mennyire van erre igény. Úgy érzem, hogy a Mûvelôdési Ház hatalmas szerepet vesztett az idôk során, részben azért, mert visszaszorította a televízió. Sokkal kényelmesebb a tv-képernyôje elôtt ülve végignézni egy elôadást vagy egy színpadi mûvet.
— Rohanó világunkban az emberek kulturális igénye eléggé háttérbe szorult. Ön szerint mennyire igénylik a kultúrát, ezen belül a színházat Székelyudvarhelyen?
— Udvarhelyen mindig volt igény a kultúrára. Talán a kereskedelmi adók bizonyos fokig háttérbe szorították az élô mûsorokat, "az élô élményeket". Annak érdekében kellene lépni, hogy az információ idejében eljusson a nézôhöz, ezáltal kellene kedvet ébreszteni, hogy részt vegyenek a kulturális rendezvényeken.
— Elégedett-e azzal az anyagi kerettel, ami a Mûvelôdési Ház rendelkezésére áll?
— Ahhoz, hogy az intézmény mûködhessen, több pénzre van szükség. Remélem, hogy az ezirányú támogatást, hogyha megalapozott az, amire kérjük mi azt a támogatást, akkor meg is fogjuk kapni. Lényeges, hogy azok akik támogatják az intézményt, és az egyszerû adófizetô is úgy érezze, hogy ez a tevékenység ôérte van, akkor jó kedvvel jön színházba, és ha szükséges, támogatja is a neki tetszô rendezvényt.
— A városi önkormányzaton kívül van-e támogatója az intézménynek?
— Próbálunk nem konvencionális forrásokat megkeresni, felderíteni, akár pályázatok formájában is. Vannak, akik úgy érzik, nemes feladat egy ilyen ügyet támogatni.— Vannak a kultúrának támogatói városunkban?
— Vannak, és bízunk benne, hogy idôvel egyre többen lesznek. Annak idején a Mûvelôdési Ház közpénzekbôl és egyéni támogatók hozzájárulásával épült, ezt a folyamatot nem szabad megszakítani, mindenképp folytatódnia kell.
— Milyen kapcsolatban áll a Mûvelôdési Házon belül mûködô Néptáncmûhellyel?
— Úgy érzem, jó kapcsolat van köztünk. Én az elképzeléseimet próbálom egyeztetni a Néptáncmûhely vezetôjével, valamint mûvészeti titkárával, hogy ez tökéletesen mûködhessen. Ugyanez vonatkozik a színházra is, közösen megbeszéltük, mik az elképzeléseink, hogyan tudjuk megvalósítani azokat. Most készülnek a tervek annak függvényében, hogy egy új produkciót milyen anyagi keretbôl, milyen erôforrásból lehet létrehozni. Ezeket próbáljuk lebontani ahhoz, hogy ne történjen meg az, hogy az utolsó pillanatban valami hibázik vagy hiányzik.
— Tartják-e a kapcsolatot az ország más színházaival, társulataival?
— Igen, létezik ilyen kapcsolat a Szatmári Északi Színházzal, valamint a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi színházakkal.
— Miért lényeges ez a kapcsolat-fenntartás?
— Több okból is fontos: azért, hogy a közönség elôtt egy évadban bemutatott színházi elôadások minél színesebbek legyenek, minél több elôadás kerülhessen bemutatásra. Ezáltal más városok közönsége megismerkedhet az udvarhelyi színtársulattal, ugyanúgy az udvarhelyi közönség megismerheti más színtársulatok bemutatóit, elôadásait, színészeit.
— Újraindulnak-e az úgynevezett népi tanfolyamok?
— Igen, ezeket bizonyos formában már mûködtetjük. Kapcsolatban állunk többek között a Hyperion Szellemi Mûhellyel, valamint a Humán Fórummal. Próbáljuk ezt a tevékenységet minél gazdagabbá tenni.
— Beszéljünk az Ön kulturális kötôdésérôl, ezirányú tevékenységérôl. 1980 óta tûzzománc-mûvészettel foglalkozik. Mi a tûzzománc?
— Egy mûvészeti ág, nem igazán iparmûvészet, nem igazán képzômûvészet, valahol a kettô között helyezkedik el. Eszközként egy égetô kemencét használ fel, ahol a finom kvarcüvegpor vagy az ásványi anyagokkal dúsított kvarcüvegport ráégetik egy hordozó anyagra, ami arany-, ezüst- vagy rézlemez, esetenként speciális acéllemez. Nagyon anyag- és idôigényes mûfaj, nagy alázat kell a tûzzománchoz. Égetés után minimális az esély arra, hogy módosítani és átformálni lehessen.
— Ön hol tanulta ezt a mesterséget?
— Mint minden mesterséget, ennek is megvannak az alapjai, nagyon sok technikai tudás szükséges hozzá. ‘80-ban egy Magyarországon élô barátom mûhelyében ismertem meg alaposan, bár azelôtt is próbálkoztam kisebb- nagyobb sikerrel üvegformák égetésével.
— Hivatás. Nagyon kevesen foglalkozunk vele. Kolozsváron él egy hölgy, valamint két olyan bukaresti személyrôl tudok, aki ezzel foglalkozik az országban. Sokkal nehezebb ezzel a mûfajjal dolgozni, mint egy olajképet megfesteni vagy egy grafikát elkészíteni.
— Európa számos országában voltak jelen egyéni és csoportos kiállításai. Hogy sikerült mindezt megvalósítani?
— Nagyon szükséges ebben a mûfajban, hogy kapcsolatokat teremtsen az ember. Erre nagyon jó alkalom a Kecskeméti Nemzetközi Zománcmûvészeti Alkotómûhely, valamint Szimpozion, ahol a világ számos pontjáról összegyûlt mûvésszel lehet kapcsolatokat teremteni. A szakmai barátságokon keresztül sikerült eljutnom több nyugat-európai országba, munkáim eljutottak az AEÁ- tól Japánig, magán- és hivatalos gyûjteményekbe, múzeumokba. Többször kaptam meghívást Spanyolországba, ahol elôadásokat tartottam, a kiállításaimat készítettem elô, ugyanúgy Németországban és Ausztriában is.
— Térjünk haza Székelyudvarhelyre. Az itthoni érdeklôdôk láthatják-e munkáit?
— Bízom benne, hogy rövidesen igen. Pillanatnyilag nem nagyon van idôm a zománcmûvészettel foglalkozni, minden idômet leköti az intézmény irányítása. De remélem és ígérem, hogy amint alkalmam lesz rá, bemutatásra kerülnek mûveim.
Szász Emese
Apáczai Csere János 1625-ben a Székelyföld Apáca nevû falujában "szabad székely", de valószínûbb, hogy kisnemesi, többgyermekes, szegénysorsú családban született. Az elemi iskolát szülôfalujában, a középiskolát Kolozsváron végezte, ahol Porcsalmi András tanára lett a példaképe.
1643-ban már a fejedelmi fôvárosban, a gyulafehérvári fôiskolán folytatta tanulmányait, mely iskolának akadémiai rangra való emelését Bethlen Gábor már 1622-ben javasolta, és oda híres külföli tanárokat hívott meg, köztük Bisterfeld Henriket, akinek elôadásai ugyancsak mélyen hatottak Apáczaira.Míg Porcsalmi a természettudományok, addig Bisterfeld az enciklopédikus tudás irányába terelték a fiatal Apáczai érdeklôdését. Említésre érdemes, hogy Apáczait már itthon megérintette az 1640-es években kibontakozó, üldözött egyházpolitikai irányzatnak, a puritánizmusnak a szelleme, melyhez haláláig hû maradt.Apáczai 1648-ban Geleji Katona István, erdélyi püspök támogatásával Hollandiába ment. Itt a franekeri, késôbb a leideni egyetemen tanult, ahonnan 1649-ben Utrecht egyetemére iratkozott át, ahol ötévi tanulmányi idejének legnagyobb részét töltötte. 1651-ben, a hardervijki egyetemen doktori szigorlata nyomán, az újonnan alapított egyetem elsô doktorává avatták. Végül is Apáczai hollandiai tanulmánya alatt megismerte és összegyûjtötte kora közel minden tudományágának akkor leghaladottabb és legfejlettebb ismeretanyagát, szellemi irányzatait. Idôközben (1651- ben), Utrechtbe való visszatérése után feleségül vette az inkább gazdag, mint jómódú családból származó Aletta van der Maet polgárlányt. Apósa házába költözvén, itt kezdte rendszerezni fômûvének, a Magyar Encyclopaedia összegyûjtött anyagát (Encykclopaedia = valamennyi tudományág elemeit összefoglaló, rendszerbe tárgyaló írásmû).Az enciklopédikus összefoglalás igényét még Bisterfeld gyulafehérvári elôadásai tartották benne ébren, de mûve megírásának közvetlen indítóoka éppen a Hollandiában tudatosult keserûség volt, miszerint a magyarságnak nincs nemzeti nyelvû, világi mûveltsége.Lázas munkája közepette, 1653-ban érkezett Csulai György, I. Rákóczi György udvari papja — püspök — (Geleji Katona István utóda) hazahívó levele. Apáczai és felesége akár azonnal is indultak volna Gyulafehérvárra, de indulásukat késleltette kisfiúk megszületése. Apósa hiába ígért gondtalan és biztonságos anyagi jólétet, továbbtanulása lehetôségeinek biztosítását, mûveinek kiadását stb., Apáczai hazájában, népe javára akarta kamatoztatni megszerzett tudását. Hazautazása évének ôszén — több hónapi szekerezés után — az Apáczai család Gyulafehérvárra érkezett.Népi mondást idézve, ekkor "szakadt rá az ég" arra az Apáczai Csere Jánosra, aki korának prófétájaként a szolgálat szándékával és hitével érkezett haza. Erdélyben ugyanis már véget ért Bethlen Gábor "aranykora", s bizony beborult annak, ha nem is felhôtlen, de ígéretes, napsugaras ege. Nemhiába búcsúzott Hollandiában Apáczai egyik Erdély-barátja az alábbiakkal: "Számolnod kell mindennel, Csere János. Tárt karokkal várnak otthon, az egyszer bizonyos. De, hogy azokkal ölelni fognak-e, avagy halálra szorítani... az majd elválik." És a régies szóhasználat szerint elvált, azaz kiderült, hogy az utóbbi feltevés volt a szomorú valóság.Apáczait 1653 ôszén Fehérváron gimnáziumi tanárrá nevezték ki. 1655 tavaszán azonban meghalt Bisterfeld, Apáczai egykori tanára és lelkes pártfogója, de tanszékét, melynek Apáczai is lehetett volna várományosa, Basirius Izsák, a kivégzett I. Károly angol király udvari papja kapta meg. Basirius nemcsak a féltékenység, az irigység, a kegyetlen rosszindulat megtestesítôje, hanem a puritanizmus, a presbiterianizmus, azaz Apáczai nyílt ellensége is volt. Basirius II. Rákóczi György fejedelmet is Apáczai ellen hangolta, aki ennek nyomán állásából felfüggesztette, és fizetését megvonta. Késôbb Apáczai és néhány támogatója kérésére Kolozsvárra helyezték át, ahová tanítványainak nagy része követte ôt.Kolozsváron a reformátusok befejezés elôtt álló, a Farkas utcai templom fala mellé épített, egyemeletes iskolaépülete 1655 áprilisában leégett, azaz csak egyetlen nagyobb használható terme maradt. Ennek az iskolának az élére állították Apáczait, ahol csupán két társával, Porcsalmi Andrással és Csernátoni Pállal dolgozott. Apáczai 1657-ben a Sárospatakon élô Lorántffy Zsuzsannától, Rhédey Ferenc és Barcsay Ákos fejedelmektôl kért és kapott támogatást iskolája számára, majd 1659-ben Barcsay fejedelem elé terjesztette a Kolozsvári Akadémia felállításának tervét.Barcsayt azonban a visszatérô II. Rákóczi György elûzte, Apáczai viszont 1659. december 31-én Kolozsváron a "morgus hungaricus" (tüdôbaj) áldozata lett. Felesége nem sokkal élte túl. Idôközben elpusztult két gyermekükkel mindnyájukat a kolozsvári Házsongárdi temetôben temették el. A sír jeltelen, helye ismeretlen. (Lásd Áprily Lajos Apáczai Csere Jánosné, Aletta van de Maet emlékére írt Tavasz a Házsongárdi temetôben címû szomorúan gyönyörû versét.)Apáczai Csere János életútjának ismertetése után, a teljesség igénye nélkül, az életmûvérôl is szeretnék szólni, még akkor is, ha azt a magyar tudománytörténet tudományos szinten többször is értékelte.Elôre kell bocsátanom, hogy fô mûve, a Magyar Encyclopaedia néhány kisebb, de jelentôs dolgozata nyomtatásban, néhány írása csupán kéziratban maradt fenn, illetve néhány örökre elveszett. A mát megért írásai azonban bôséges és biztonságos alapot nyújtanak ahhoz, hogy Apáczai szellemi hagyatékáról e helyen legalább vázlatos képet adjunk. Fô mûvének, melyet még a hollandiai Utrechtben megjelentetett, eredeti címe (mai helyesírás szerint) Magyar enciklopédia, azaz minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe való foglalása és magyar nyelven világra való bocsátása Apáczai Csere János által ( bölcsesség alatt a tudományokat érti). A mûvét — mint már korábban említettem — a magyarság nemzeti nyelvû általános mûveltsége bôvítésének szándékával írta. Könyvét XII fejezetre tervezte, melybôl azonban csak XI fejezetet, azaz "részt" írt meg. A ma is érvényes tudományos etikának megfelelôen forrásanyagait a szerzôk nevével megnevezi és hivatkozik rájuk. Ha az egyes tudományágakkal foglakozó oldalszámokat összehasonlítjuk, kiderül, hogy könyvének több mint fele matematika- természettudományokkal foglakozik, melynek alapján mûve egésze természettudományos alkotásnak tekinthetô. Könyve elsô részében Descartes filozófiai tanait foglalja össze, fölismerve annak lényegét és jelentôségét, illetve azt a magyar viszonyokra alkalmazta. A II., III. részben a logika kérdéseit tárgyalja, s e téren legnagyobb érdeme, hogy a gondolkozás tudományát magyar nyelven is megszólaltatta. A IV. részben számtannal, az V.-ben mértannal, míg a VI. részben csillagászattal foglalkozik, mely utóbbinak a keretében a kopernikuszi, azaz a heliocentrikus nézetet hirdeti, miszerint a világrendszer középpontjában nem a Föld, hanem a Nap áll. A VII. részben, azaz mûve legterjedelmesebb fejezetében a természet világát mutatja be. A fizikai földrajz, az általános biológia, az állattan, növénytan és ásványtan, illetve az élettan és lélektan korabeli kérdéseinek ismertetése után az ember világáról is szól, melynek kapcsán az orvostudomány is jelentôs helyet kap. A VIII. részben az embernek a természetre gyakorolt hatásáról ír, a városépítésrôl, a földmûvelésrôl és állattenyésztésrôl értekezik. Ez a népies magyarsággal megírt rész a földmûves ember évezredes tapasztalatainak gazdag gyûjteménye. A IX. rész a történelmet tárgyalja, és elsôsorban a történelmi események idôrendiségét, kronológiáját állítja össze, az angol polgári forradalom eseményeit azonban bôvebben tárgyalja. A X. rész a társas együttélés törvényeinek gyûjteménye, a puritánok szigorú erkölcstana alapján. Kiemeli a polgári demokratikus egyházigazgatást (presbiterianizmust), elismeri a népfelség elvét, valamint a zsarnok megölésének jogosságát is, végül az iskolarendszer részletes tárgyalásával zárja ezt a részt. A XI. részben a puritánus teológia álláspontját rendszerezi.Egész mûvére jellemzô értéknek tekinthetô az a nyelvteremtô erôfeszítés, mellyel Apáczai az új polgári tudományosság eredményeit magyarul akarja megszólaltatni. Következetesen törekszik a nyelvtisztaságra, az idegen szavak használatát kerüli. A fentiekben vázlatosan bemutatott fômûve lényegében az elsô magyar nyelvû tudományos ismerettár. Emellett jelentôsek gyulafehérvári és kolozsvári beköszöntô (székfoglaló) beszédei, a Magyar logikácska címû tankönyve, Az iskolák fölötte szükséges voltáról, Vita az emberi értelemrôl, Hitvallás Kálvin tanításai szerint, A magyar nemzetben immár elvégtére egy Academia felállításának módgya és formája címû dolgozatai stb. A továbbiakban Apáczai mûveibôl egy-két idézetre hivatkoznék, melyek több mint 350 év távlatából egészen közelrôl utalnak Apáczai kilétére."Prédikáljatok csak, papok, beszéljetek csak, bölcsek, a végtelen szeretetrôl — nekünk, tanítóknak, nem ez a dolgunk. Mesterségre és tudományra kell tanítanunk a földmûvelôt, a jobb gazdálkodásra, hogy ugyanarról a telekrôl kétszer annyit takarítson be, mint tavaly, s ne verje agyon a mezsgyén egyetlen barázdáért a szomszédját... Ne a szeretetre tanítsuk ôket, hanem a teremtô, tartalmas életre, melyben nem lesz érdemes gyûlölködniük!"Apáczai saját életelveit — tanácsként — igen tömören a következô idézet fejezi ki:"No tehát: ha mellyedben vagyon még elevenség,ha szívedben a virtusnak csak szikrája maradt, távul, távul légyenek minden lágy, könnyû, kényes dolgok,keményeket, keményeket keress,tûzön, vízen, kôsziklákon, havasokon járj, kelj."A tudománytörténet mai álláspontja szerint "Apáczai a magyar mûvelôdéstörténet egyik legnagyobb nevelô egyénisége, a magyar nyelvû tudományosság és a magyar nyelvû népoktatás eszméinek hirdetésével pedig a felvilágosodás nagy jelentôségû elôfutára volt".Miután az emlékezés kegyeletes érzésével, a tudomány és a népszolgálat megszállottja iránti ôszinte fôhajtással az írásom címéül választott kérdésre feleltem, letehetem a tollam. Keserûen merül fel azonban bennem a mai magyar valóság nyomasztó kérdése: Hogyan és miért sorvadt el a ma külföldön eredményesen tanuló, ott képesített fiataljaink nagy többségében a hazatérés és a népszolgálat belsô parancsa? A karrierizmus, a pénzimádat megölte fiataljainkban az Apáczai és hozzá hasonlók kötelességtudatát? Az eszmék forgatagában vergôdô, a tudatlanság küszöbére jutott, a kipusztulás útján ténfergô, szerencsétlen sorsú, de élni akaró népünk tehetséges fiainak a szülôföld, a haza sorsa már semmit sem számít? Ha a kérdôjelek helyett — fájdalommal — felkiáltó jelet kellene használnom, akkor a jelenséget nemcsak az áldozatos életû elôdeink, hanem egész népünk elárulásának kellene tekintenem, mely a nemzethalál vízióját, látomását vetítené elénk.
Dr. Kováts Lajos
Öt éve áll már Székelyudvarhely fôterén Hunyadi László Orbán Balázst mintázó szobra. Lôrincz György írta a szoborállítás alkalmával: "Orbán Balázst négyszer temették el – négyszer próbáltak szobrot állítani emlékének. Egyszer sem sikerült."
Az alkalomra megjelent kis füzetben Zepeczaner Jenô írt röviden a szoborállítás történetérôl, felvázolva az arra irányuló kísérleteket. Ebben említi a helyi kezdeményezésû szoborterveket. Mi most azt a száz évvel ezelôtti próbálkozást mutatjuk be a korabeli Udvarhelyi Hiradó segítségével, amely az akkor még csak egy pár éve mûködô állami kô- és agyagipari szakiskola igazgatójának, Hargita Nándornak volt köszönhetô. Érdemes felfigyelnünk arra a tényre, hogy a budapesti származás dacára Hargita Nándornak milyen mértékben sikerült beilleszkednie városunkba, mennyire sikerült azonosulnia a székely gondolkodásmóddal, mennyire magáévá tudta tenni Székelyföld motívumkincsét, formavilágát, és mily leleményességgel be tudta építeni annak elemeit mûvészetébe s kora haladó irányzatába. 1893-tól haláláig a székelység felemelkedését tartotta célja, élete értelmének. "Egy életrevaló, finomult ízléssel bíró és a maga mesterségéhez értô iparos nemzedéket" próbált kinevelni iskolája padjaiban, mûhelyeiben. A székelységet felkaroló, pártoló, annak felemelkedését támogató mûvésznek bizonyára nem kis, de megtisztelô kihívást jelentett a vele azonos érzésvilággal rendelkezô és a székelység legnagyobbikának tartott Orbán Balázs szobrának megmintázása. A két alkotás, melyet alább korabeli leírás alapján mutathatunk be, arról tanúskodik, hogy a mûvész mind nagyméretû kompozíciója, mind mellszobra esetében nagyszerûen megoldotta feladatát. Az elsô, az etnográfus, kutató Orbán Balázst ábrázolta. Sajnos, errôl a tervrôl még nem került elô illusztráció. Az itt most újraközölt leírás alapján azonban magunk elé tudjuk képzelni, hogyan is nézhetett ki. Annál örvendetesebb, hogy a büsztöt be tudjuk mutatni egy, a Hargita Nándor örököseinek ôrzésében fennmaradt fénykép segítségével. Ez úton is köszönetünket fejezzük ki érte Hargita Mária néninek.
Tudvalevôleg már évekkel ezelôtt elhatároztatott, hogy Orbán Balázsnak itt a Székelyföldön egy szobor állíttassék. A mozgalom Székelykeresztúrról indult ki, s a nagy bizottság elnökéül Ugron Gábor választatott meg. Az adakozás kissé vontatva megy, s így nem tudjuk, hogy jelenleg az összeg mekkora, de mindenesetre kötelességének ismeri minden székelyföldi ember tehetségéhez mérten e célra áldozatot hozni, hogy annak keresztülvitele semmi akadályba se ütközzék.A Székelyföld mûvészi kivitelû emlékekben vajmi szegény, s így kétszeresen nagy lehet az örömünk, hogy a banalitáshoz, szürkeséghez szokott szemünk rövid idô alatt egy minden tekintetben mûvészi becsû emlékhez jut. A szobor-bizottság még a pályázatot ki sem írta, s Hargita Nándor, a helybeli kô- és agyagipari szakiskola igazgatója, - ki már évek óta foglalkozik a székelymotívumok kôtechnikára való alkalmaztatásával, - már is egy hatalmas tervezetet dolgozott ki. Volt alkalmunk megtekinteni a mûvet. Elismeréssel adózunk az ô vállalkozásáért.Hazaszeretetének önzetlen lelkesedése, az elhunyt életének hosszas tanulmányozása sugallhatta neki ezt a termékeny eszmét, amely alkotásba fejlesztett mûvészi ízlésével szívet tett bele. A mûvész a szobor mintáját mûtermében már kiállította, s bebizonyította vele azt, hogy a silány anyagot mily értékes kinccsé lehet tenni. E szellemi produkció tehát teljesen a mi vagyonunk, s nem kételkedünk egy percig sem abban, hogy a bizottság teljes mértékben meg fogja érteni az ô intencióját, mert úgy van az, hogy a mûszeretet is csak akkor kedves, ha a fajszeretet melegségét párologja ki székely kultúránk illatos virága. Nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk e mûrôl, hogy ízléses kompozíciója nagyban emeli, érvényre juttatja a nagy hazafi, Orbán Balázsnak a székely kapuban ülô alakját, aki azon pillanatban van megörökítve, amint nagy mûvéhez, a Székelyföld leírásához etnográfiai megfigyeléseket tesz, s így tehát az elsô mûvészi benyomás is hatalmas, s a mû maga határozottan emelkedett színvonalon áll s versenyez a fôvárosok bármelyik sikerült alkotásával.A mûvész kérdésünkre elmondta, hogy a terv architektonikus és ornamentikus része sükôi kôbôl készülne. Az alak maga, melynek állómagassága 225 cm, bronzból öntôdne. Az egész kapu 4 méter magas s kétfelôl kôkerítés utánzatba lankásan enyészik el. A mû hátulsó felét sima fal képezi, amely elé fenyôfák volnának ültetendôk. Kívánatosnak tartjuk a mû elfogadása esetén, hogy a munka kivitelével tervezô, illetve a helybeli szakiskola bízatnék meg, annál is inkább, mivel így kizárólag székely alkotás lenne, de máskülönben is az ára tetemesen kevesebb volna. A mûvész, hogy alkotása a megszólalásig hû legyen, Orbán Balázsnak egész öltözetét beszerezte s a mintázásnál arra különös gondot fordított. Csodálatosan meleg érzés, teljes az alkotás s hatását már így is megteszi a szemlélôre. Hargita még egy emléket tervezett, amelynél az volt a motívum, hogy régebben egy emlék felállítását a Szejke-fürdôre is tervezték. A székely kapu fél lába, mely 3,5 méter magas és székely motívumokkal van díszítve, tartja a bronz mellszobrot, a mely Orbán Balázs szónoki képét adja vissza. Nem kételkedünk abban, hogy a bizottság Hargitát bízza meg, mivel mi az idegen nagyságot megámulhatjuk, de csak azt szeretjük, amely vér a mi vérünkbôl és minden ízében székely. Így majd e bizottság büszkeséggel tekinthet szeretettel talpra állított elsô gyermekére, az Orbán Balázs szobrára.
Nem múlik úgy egy hét, hogy a tévében adásra kerülô krimikben vagy szappanoperákban ne lenne egy olyan jelenet, mikor egy váratlan baleset vagy valami ármánykodás áldozatává vált fôhôst vagy fôhôsnôt ne tolnák futva egy kerekes hordágyon egy kórház sürgôsségi mûtôjébe. Az áldozatból kötelezôen mindenféle csô fityeg, csepeg már belé a perfúzió, s különbözô monitorok villogása, csipogása jelzi a már-már kihagyó életmûködéseket.Aztán jönnek a torokszorító mûtéti jelenetek! Sokszor lépnek fel nem várt szövôdmények, de végül is, szappanoperáról lévén szó, minden jóra fordul, a fôhôs mosolyogva távozik kínszenvedései helyérôl.Korántsem célom a modern orvostudomány "imidzsének" a lebecsü