Kampánymûsor a Digitál 3 TV- ben?
Hamarosan közéleti musor indul a DIGITÁL 3 Televízióban. Információink szerint Györfi György, az ATI-BETA Televízió egykori stúdióigazgatója lesz a musor házigazdája. Az elokészületek szerint az elmúlt választási ciklus problémáit vetik fel a musorkészítok, közéleti televíziós adásnak titulálva az új musort.Egyelore mély titoktartás övezi a musor indulásának idopontját és tematikáját. A közelgo helyhatósági és parlamenti választások azt sugallják, hogy ez lesz a helyi televízió kampánymusora, természetesen a híradók mellett.A DIGITÁL 3 Televízióból szivárgott ki az a hír is, hogy Baloga Sándor volt stúdióigazgatót kitiltották a tévé épületébol. Baloga Sándor, a STAR Rádió vezetoje korainak tartotta ezzel kapcsolatban nyilatkozni.
(sz. l.)
Mindannyian tudjuk, hogy létezik, azonban kevesen vagyunk, akik konkrét információkkal is rendelkezünk arról, hogy melyik terület a fo tevékenysége a helyi alvilágnak.Székelyudvarhelyen elsosorban a prostitúció nagyipara van kialakulóban. Van már olyan "vendéglátó hely", ahonnan akár telefonos megrendelést követoen házhoz megy a pillangó, sot, ha a megrendelo nincs felkészülve, akár jó ismerosének gyermeke lehet az, aki csenget nála.Nem a vöröslámpás tevékenységrol kívánunk most erkölcsi vitát kezdeményezni, hanem arra a jelenségre kívánjuk felhívni a figyelmet, mely elharapozóban van Székelyudvarhelyen, és szinte ellenorizhetetlenül szedi áldozatait. Arra próbáljuk elsosorban a szülok figyelmét felhívni, hogy a helyi alvilág jól szervezettségének és kiépülésének köszönhetoen akár hosszú hónapokat is érdemesnek tartanak arra fordítani, hogy egy kiskorút beszervezzenek. A módszerekben pedig nem válogatnak. Eloször az információgyujtés zajlik, majd miután sikerült néhány személyes ismerosön keresztül a családi környezetet feltérképezni, és persze a lakcímet, illetve a telefonszámot kinyomozni, jöhet a rendszeres zaklatás. Az elso fázisban telefonon, rendszertelenül, amit egy ido eltelte után a testi fenyítés követ, akár az áldozat otthonának lépcsoházában. A lelki terror pedig egy- egy ártalmatlan házibulin hozza meg "gyümölcsét", amikor meg is eroszakolják az áldozatot. A kiszolgáltatott fiatal pedig megtörik, nem tud ellenállni az ezt követo zsarolásnak.A helyi médiának pedig hiába vannak sejtései, az érintettek hallgatnak, pedig holnap újabb áldozat esik a prostitúció hálójába.Tehetetlenül szemléljük az eseményeket miként egy meg sem írt krimiben: ha nincsen áldozat, nincsen ügy.
SZÔKE László
Nem biztonságos a digitális számlázási rendszer sem
1999. november 23-án és 24-én egyszeruen duplázta a számlákat a digitális számlázó rendszer — tartalmazza a Távközlési Vállalat megyei és helyi kirendeltségének magyarázkodása. Hasonló meghibásodás már fordult elo májusban, akkor azonban ezt nem részletezték a nyilvánosság elott.Molnár Vilmos, a Távközlési Vállalat illetékese a helyi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a januári számlákon levonásként jelenik meg a túlszámlázott összeg, tehát a hibásodásból származó többletet visszatérítik a telefonnal rendelkezo lakosságnak.
uszék
György László, a szentegyházi Muvelodési Ház igazgatója mozgalmas hónap elé néz. Február hónap a nagy dáridók, farsangolások ideje, ez pedig Szentegyházán sincs másként.
— Igazgató úr, milyen rendezvényekre van kilátás februárban?
— Jövo hónapban a hagyományos farsangi mulatságokat tartjuk, már folynak az elokészületek, a farsangi bál megszervezéséhez szükséges kellékeket gyujtjük. A Muvelodési Ház által szervezett farsangi mulatság mellett a tuzoltók is megtartják hagyományos kosaras báljukat, bár eddig még az idopontot konkrétan nem jelezték. Ez a kosaras bál teljesen a hagyományok szerint folyik, a tuzoltók, a nos emberek színdarabot adnak elo, és vicces játékokat játszanak. Ami a bál elnevezését illeti, ez onnan ered, hogy mindenki azt eszik, amit hoz, és természetesen azt is iszik. A farsangi mulatságok mellett a jövo hónapban sor kerül a romák báljára is. El kell mondanom, hogy a romák hagyományos bálját mindig megtartották ilyentájt. Egy ido után azonban hosszú szünet következett be, és tavaly, eloször 25 év után, került sor ilyen rendezvényre. Úgy gondolom, érdemes folytatni azt, amit Mínusz Gyuri bácsi és a Kálók csináltak. A tavalyi rendezvény azonban nem volt a legjobb, csalódtam a városban lakó romákban, hiszen ok voltak a szervezok. Az idén a szentegyházasfalusi romák szervezik a bált, és még eddig jobban együtt tudtam velük muködni, mint a városiakkal. A programban szerepelnek hagyományos roma színdarabok, a zenészek pedig nagyjából a szentegyházasfalusi Mínusz családjából és a csíkszeredai rokonaikból fognak kikerülni.
— A Muvelodési Háznak mindig volt népi tánccsoportja, most van?
— Most olyan helyzetbe kerültem, hogy már a második tánccsoportom tagjai jutottak be egyetemekre, úgyhogy volt egy olyan idoszak, amikor nem volt tánccsoport. Aztán volt egy csoportom, de ok abbahagyták a táncolást, mivel pénz hiányában meghiúsult egy magyarországi turnénk terve. Most dolgozom egy VIII-os csoporttal, ok a szentegyházasfalusi Mártonffy János Általános Iskola tanulói. Én elsosorban azt szeretném, ha otthonról a szülok nem küldenék a gyerekeket, hanem elhoznák. A néptáncot elsosorban meg kell szerettetni. Ezúton is felhívom a gyerekek figyelmét, ha táncolni szeretnének, bátran keressenek meg.
— Az idén a Nárcisz-fesztivál szép kerek évszámot mondhat majd magáénak. Ebbol az alkalomból lesz-e valami különleges musorszám?
— Csak egy musorszám lenne ilyen jellegu, most keressük, toborozzuk azt a csapatot, amelyik 1979-ben lépett föl a fesztiválon, hogy újra lépjenek föl, különlegesebbé téve a rendezvényt.
László Csaba
Elozo lapszámunkban már írtunk róla, hogy a Haáz Rezso Múzeum irányításával a Szejke-fürdon borvízmúzeumot létesítenek.
A Szejke-fürdo az ‘50-es években a város egyik fo kirándulási helye volt. Hétvégenként családok százai vonultak ki a kellemes környezetbe üdülni. A ‘60-as évek végétol fokozatosan elapadt a látogatók száma, és a fürdo leromlott. Ma az egyetlen nagyobb rendezvény, amely a város lakosságának nagy részét megmozgatja, az a Szejke- fesztivál. A tavalyi év vége felé egy tanácsi határozat született, melynek függvényében a Szejke-fürdo a Múzeum hatáskörébe került. Zepeczaner Jeno múzeumigazgató elmondta, hogy a borvíz- múzeum létrehozásával szeretnék a Szejkén a turistaforgalmat újra fellendíteni. A kiránduló autóbuszok úgyis megállnak, hogy megnézzék Orbán Balázs sírját, akkor miért ne meríthetnék a vizet egy borvízmúzeum közepérol?
— Kitol származik az ötlet, hogy a Szejke-fürdon borvízmúzeumot hozzanak létre?
— A Borvíz- és Fürdotörténeti Múzeum létrehozásának ötlete a Múzeumtól származik. Elozménye, hogy itt található Bányai János geológus talajkutatási anyaga. Munkájának egyik fo területe, ahol a legnagyobb eredményeket elérte, a Székelyföld ásványi kincseinek feltárása. Ezen belül borvízkutatóként volt nagyon ismert. O készítette el a Székelyföld összes borvízforrásainak a térképét. A második ok, ami erre vezetett, ott áll az az épület, amelyikben a forrás van. A ‘70-es években beszüntették a borvíz városba szállítását. Azóta az épület ott romlik felhasználatlanul, csak azok használják, akik kijárnak borvízért. A harmadik ok, hogy a Szejke-fürdo nincs kelloképpen kihasználva. Annak idején Orbán Balázs kiépítette a Szejkét, jó kis fürdo volt, kalauzokban is jegyezték. Ezen okok mellé még hozzátartozik, hogy a múzeum az Orbán Balázs sírja mellett kapott egy hektár területet. Ide egy szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozását tervezzük, ahol szakrális emlékeket állítanánk ki.
— Kik támogatják a Borvízmúzeum létrehozását?
— A tanács a tervet elfogadta, és amikor adta át az épületet, konkrétan erre a célra történt az átadás. Múzeumi vonalon a szomszéd múzeumok szívesen együttmuködnek. Budapestrol a Természetrajzi Múzeum és a Kulszki Alapítvány ígér támogatást. Magát a beruházást a polgármester támogatja, és a tanács részérol is kedvezoek a visszajelzések.
— Úgy tudom, az épület rossz állapotban van...
— Erre az épületre ráépíteni nem lehet. Az lenne jó, ha lebontanánk egészen, hisz a szarufák elkorhadtak, hiányoznak a cserepek, az épületnek alapozása nincs, és a falak is mállnak szét. A talajvíz az épületen folyik keresztül.
— Mikor kezdodnek el a munkálatok?
— Ennek is a pénz a mozgatórugója. Idén el szeretnénk kezdeni, és jó volna, ha öt év alatt be is fejezodne. Eloször tervrajzokat csináltatunk. Kell egy új borvízpumpa, és kanalizálás sincs. A hivatalos eljárás szerint újra meg kell vizsgáltatni a vizet, és engedélyeztetni a használatát.
— Hasonlóan a szovátai és a borszéki fürdok épületeihez, egy monarchia-korabeli, faszerkezetu, faragásokkal díszített épületre gondoltunk, hatalmas ajtókkal, ahová a rekonstruált borvízhordó — a szekér is befér.
— A múzeum létrehozásával változna-e a borvízszolgáltatás?
— Mi nem szeretnénk ebbol vállalkozást létrehozni. Ugyanúgy hordhatja továbbra is bárki a vizet, sot mi még a borvíznek a városba való beszállítását is meg szeretnénk oldani, ha erre a lakosság körében van igény. Ezzel tulajdonképpen egy régi hagyományt állítanánk vissza.
Péter Attila
A kis mezováros, ahol lakom, számomra mindig meglepetéseket tartogat. Most Szentegyházasfalu legfelso csücskére látogatok el. Itt, a Hargita aljában, egy kis embercsoport a szó szoros és átvitt értelmében is perifériára szorulva tengeti napjait.
Amikor az ember már azt hinné, nincs több utca, több furészportól piszkos udvar, akkor egy kis emelkedo kerül útjába, ez viszi el a dombra, ahol a szentegyházasfalvi romák élnek. Talán ennyi nekik is kijár, hogy egy kicsit közeledjenek az ég felé.Itt, a dombon, soha nem látott, soha nem volt építoanyagok borítják a házakat, és a kis falunak ugyanolyan természetes velejárója a gyereksivítás, mint a cserepek, lécek közül érkezo füst.Azért érkezem ide egy enyhe téli délelottön, hogy a vajdával, Sinka Istvánnal beszéljek népe helyzetérol. Pechem van, ugyanis a fonök épp az erdoben van, mondja felesége. Ennek még örülök is egy picit, hiszen legutóbbi ittjártamkor tapasztaltam, ha a vajda kísér végig a dombon, az emberek zárkózottabbak lesznek. A vajda már megjelenésével tiszteletet követel.Az, hogy az erdoben van a cigányok "Polgármestere", egyáltalán nem lep meg, hisz o nem elore megszabott fizetésbol él, és bizony, neki is három éhes gyerek száját kell betömnie.Ezúttal az öreg brácsás legnagyobbik fiát, Mínusz Jánost választom kíséromül. Az o tanácsára nézünk be Ráduly Istvánhoz. A fiatalember házát vékony falécek borítják, a kuckó körül pedig a tüzeléshez szükséges "cándra" hever. A kívülrol hihetetlenül kicsinek tetszo kuckó belülrol sem nevezheto tágasnak. A gazda az ágyon heverve fogad feleségével és két gyerekével. A porontyok 2-3 évesek, és ha az egyik sírni kezd, a másik követi, csak úgy, "testvériségbol". Hátulról egy toldott- foldott magnóból halk, könnyed zene szól.A gazda közben elmondja, o is igényelte azt a faanyagot, amit az elnök ígért nekik, de még nem jutottak hozzá. Az idén ugyanis rengeteg hó lehullott, és nem tudtak felmenni a Hargitára, hogy kitermeljék a 3 m3 fájukat.
— Ahogy én hallottam, nem is fogunk sokra menni azzal a fával. Mind hegyek, s mind olyanok, amit már más otthagyott. Nekem valami keményebb kéne.El is hagynám már a házat, de eszembe jut, nemsokára nagy esemény lesz a dombon, bált szerveznek. Megkérdem a gazdát, elmennek-e a bálba? Kérdésemre fanyar mosoly a válasz, aztán a feleség szólal meg:
— Há, ha lesz pénzünk, mer’ ha va’egy lej kerül, abból kenyeret kell venni a gyerekeknek.M. J. a furésztelep felé mutatva mondja, megváltozott ott egy s más, kisebb helyre összenyomták gépekkel a furészport. Ide, a falu végére hordják össze a faluból ezt a mindenféleképpen kellemetlen mellékanyagot. A Polgármesteri Hivatal négy embert fizet, hogy orizzék a telepet, vigyázzanak arra, hogy a moszt a megfelelo helyre kerüljön. A munkát négy roma végzi, fejenként 500 ezer lejért, havonta. Az orök között van Sinka István, a vajda is.Ebben a furészpor-sivatagban, amelyet most teljesen elföd a hó, szinte elvész az a kis ház, ahol az orök szolgálatot teljesítenek. Ez négyfalú, tetovel ellátott kis kuckó, belül összeeszkabált padokkal. Ahogy benyitok, egy 15-16 éves gyerek fogad. Hátam mögül János büszkén mondja: ez az én fiam. Itt van velem, hogy ne unatkozzam szolgálat közben. Iskolába nem jár, öt osztályt elvégzett, aztán abbahagyta, mondja M. János.
— Azé’ jobb lenne iskolába menni — szól közbe a fiú.A szolgálati lakásban levo ágyat nézegetem. Ez is olyan négy deszkára helyezett falap, nagyon kemény. Kísérom mindenesetre bizonygatja: ez a legjobb ágy a világon. Munkahelye bemutatása után M. János olyan helyre vitt, ahol a mindennapok nagyon nehezen telnek. Bár a dombon nagy a szegénység, azért mégis a birtokukban van a legfontosabb dolog: az egészségük. Ez a 18 éves Mínusz Gyulának nem adatott meg. Gyerekkorában egy üvegdarab felvágta a hasfalát, és mivel idejében nem vitték orvoshoz, a gyerek lebénult. Etetni kell, nem tud felkelni, mondja könnyek közt az édesanyja, Ráduly Róza.
— Képzelje el, kapunk 130 ezer lej segélyt havonta. Azt sem tudom, mit vegyek belole, ételt-e vagy orvosságot. Gyuszika nagyon ügyes volt az iskolában, elso tanuló volt. Most nem tudom magára hagyni.Gyula érzéketlenül bámulja a szobának szinte felét elfoglaló, irtózatosan nagy képernyoju, fekete-fehér tv-t.A panaszáradat után szinte üdítoen hat a korosodó Gráncsa Imre köszönése. Persze, neki is van mondanivalója:
— Gyenge a munkalehetoség, nekem öt gyerekem van, azokat etetni kell. Azt nem értem, a szociálist mér’ nem télen adják, amikor az embernek semmi munka nem akad. Az ember nyáron elmegy málnászni, gombászni. De télen semmi. Kétszer egy héten elmegyek napszámba, mer’ többet nem fogadnak, aztán abból élünk.
— Magának mire kéne az a három m3 faanyag? — nézek az eléggé jó állapotban levo házra. A gazda puszta kézzel kitép egy darabot a falból, és nevetve kérdi:
— Szétszedjem-e?G. I. felesége is elokerül valahonnan.
— Há igen, ha lesz lele (aprópénz — szerk. megj.) — dörzsöli kezeit Gráncsáné. Miközben füzetembe írogatom ezt a kifejezést, melyet még soha nem hallottam, beszólnak az utcáról:
— Adják vissza a fodet, Margit! — hangzik a válasz.
— Azt a két métört, odaki a temetobe.A gyereksírás itt is elotör a házból.
— Két hónapos korában az apja itt hagyta, azóta se jött érte — mondja G. Imre, miközben a kapuban elköszönök.Az öreg Minusz János nagyobbik fiát már ismertem, most a kisebbik invitált be szívélyesen magához. O a közeli üzletre panaszkodik. Ordibálnak az emberrel.
— Ha azt akarja, hogy nála vegyük a kenyeret, szebben kéne beszéljen — mondja.Ezzel számomra teljessé vált a kép a dombról és lakóiról, gondolom magamban, miközben mindenkivel sorra lekezelek. Találkoztam nyomorral, szegénységgel, betegséggel, és az utóbbi panasz még faji megkülönböztetés példája is lehetne. Ezek az elszomorító dolgok azonban mintha egy különös pozitív életfelfogásba lennének ágyazva, mintha az ember semmi máson nem tudna jobban nevetni, mint a maga elesettségén, baján, kínjain. Ilyenkor egy jóízut nevetnek ott, a dombon, és megy tovább minden. De a cigánytábor mégsem megy az égbe.
László Csaba
Hétfon, január 17-én 18 órától a Krónika erdélyi magyar közéleti napilap néhány munkatársa író-olvasó találkozót tartott a Muvelodési Ház koncerttermében. Lorincz György író köszöntötte Csinta Samu vezeto-szerkesztot, Lukács László terjesztési-igazgatót, Komoróczy Zsolt rovatvezetot, Csog Éva helyi tudósítót és Hegedüs Attila Hargita megyei lapterjesztot.
A Krónika szerkesztosége a vidéki tudósítókkal együtt közel 100 tagú. Hat erdélyi nagyvárosban van a lapnak képviselete, Szatmáron, Nagyváradon, Aradon, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen. Ahol nincs képviselet — például az Udvarhely léptéku városokban —, ott is foglalkoztatnak tudósítót. Az újság szerkezete egy külpolitikai rovatból, kultúra rovatból, erdélyi tudósítások-, gazdasági- és egy sport rovatból épül fel. Bukaresti képviseletüknél hét embert foglalkoztatnak, hogy a hazai politikai eseményekrol is színvonalasan tudjanak informálni. Székelyudvarhelyen lapterjesztoként Köllo Bálint dolgozik. Jelenleg 100 körül van az udvarhelyi elofizetok száma. Februártól formátumot vált a lap, 28-30 %-kal lesz kisebb a lapfelület. Egy sor melléklet indítását tervezik, amelyek a hét minden napján megjelennek. Lesz sport, gazdasági kérdéseket megvilágító melléklet, nyugdíjasok melléklete, vidéki-, ifjúsági- és családi melléklet. A Krónika Kiadó RT-nek 93 %- át magyarországi részvényesek birtokolják és csak 2 % a belföldi tulajdonosé. Sinka Samu vezeto- szerkeszto elmondta, hogy az 1999. október 30-án megjelent Krónika alapveto célja informálni az olvasókat: Az erdélyi magyar sajtó hagyományai a szubjektív mufajok, a jegyzet, a glossza a vélemény- nyilvánítás felé vitték el az újságírást. Az erdélyi magyar sajtó prominens személyiségei tudatosan fejlesztették ki a szubjektív újságírást, mert erre volt igény. Az emberek - talán az elmúlt évtizedek zártsága miatt is - igényelték azt, hogy valaki kimondja helyettük a véleményüket. Mi ezt megpróbáljuk megváltoztatni egy klasszikus, objektíven tájékoztató hírlap megteremtésével. Olvasói visszajelzések szerint sokkal többre van szükség. A Krónika fiatal, alig húsz év feletti újságírói gárdája inkább a szándék, mint a tökéletes megvalósítás szintjén próbálja ezt az ügyet tovább vinni. Reméljük, hogy nemcsak a szólás szintjén támogatjuk a jó ügyeket. Igyekszünk rávilágítani minden korrupcióra, visszaélésre, olyan dolgokra, amelyek a mindennapjainkat megkeserítik. Ezenkívül figyelünk az egészségügyre, a nyugdíjasok helyzetére, hiszen olvasóink jelentos részét nyugdíjasok teszik ki. A romániai magyarság sajtóéhsége átmeneti periódusban van, bizonyos visszaesés után növekedni fog, mert az információhiány az emberekben hiányérzetet kelt.
Péter Attila
A mezôgazdasági területek visszaigénylése
Megjelent az 1/2000-es számú földtörvény, amelynek értelmében azok a fizikai, valamint jogi személyek, akik valamilyen okból (a 18/1991-es, illetve a 169/1997-es számú törvények alapján) elmulasztották visszaigényelni a mezogazdasági-, valamint erdoterületeiket, legkésobb 2000. március 1- ig még megtehetik.
A mezogazdasági foosztály felhívja a tulajdonosok figyelmét, hogy visszaigényléskor vigyenek magukkal valamilyen igazoló okmányt, ami lehet gazdalajstrom, telekkönyvi kivonat, adásvételi szerzodés, illetve ezek hiányában egy szomszéd tanúvallomása. Az 1/2000-es számú törvény kiegészíti a 18/1991-es számú, valamint a 169/1997-es számú földtörvényeket. Pozitívumok a fent említett két törvényhez képest:— még egy lehetoséget nyújt azoknak a személynek, akik elmulasztották visszaigényelni területeiket— ezzel a törvénnyel több erdosterülethez juthatnak a gazdák— tulajdonba helyezodnek a volt állami gazdaságok részvényesei és bérbeadói— megoldást ad több olyan helyzetre, amelyre a 18/1991-es nem adott, ilyen a kárpótlásra váró személyek sorsa is.
Szász Emese
A világegyházban január harmadik hetében a keresztények egységéért imádkoznak. Székelyudvarhelyen 16-án kezdodött az imahét. A szombatfalvi református gyülekezetben hétfon, január 17-én öt órakor kezdodött istentisztelet mottója: "Krisztusban választott ki minket, hogy szentek és fedhetetlenek legyünk." Igét hirdetett Jakab Imola siménfalvi lelkipásztorno. Hegyi Sándor, a gyülekezet lelkipásztora felszólította a jelenlevoket, hogy kötelességünk egymásért imádkozni a református és katolikus templomokban, de otthon is.
A mezogazdasági foosztály szombaton, január 15-én major- és pásztorfogadást tartott, melyen megválasztották a majort Domokos Kálmán személyében. A szarvasmarhák mellé nem tudtak pásztort választani, mivel nem jelent meg kello számú szarvasmarhatartó gazda, így ezt a választást január 22-én, szombaton délelott 10 órától a Cimbora Házban megismételik.
SZ.E.
Zetelaka mai impozáns temploma elott egy nagyméretu kokereszt áll, amelyen a következo felirat olvasható: "Pro memoria hic aedificatorum ecclesiarum 1092-1914. A keresztet 1914-ben állíttatták az akkori hívek.
A jelenlegi Domus Historia 1870-tol tartalmazza az egyházközösség történetét."Erdélyi püspök dr. Fogarasy Mihály úr o nagyméltóságának 1868-ban február 20-án 576. Sz. alatt kelt magas rendelete alapján történelmi és statisztikai adatok Zetelakáról általában, szerkesztette 1870-ben Andrásy József kerületi alesperes és plébános."Az biztos, hogy korábban is volt a plébániáról írott történelem, ugyanis a papok és lelkipásztorok nagyon régi kötelessége, hogy egyházközségükrol pontos leírást, történelmet, Domus Históriát vezessenek.A ma legrégebbinek számító ilyen jellegu írások általában a 18. századból származnak. A korábbiak a sok tatár- és törökdúlás, háborúskodás miatt elvesztek, vagy a tuz martalékaivá váltak. Ezért vált szükségessé, hogy Fogarasy püspök az említett évben rendeletben adja ki papjainak, hogy ahol nincs korábbi Domus Historia, ott a papok kötelesek írni, természetesen felhasználva a rendelkezésükre álló korábbi adatokat.A zetelaki kereszten feltüntetett 1092-es évszám bizonyára valamilyen régi dokumentumra hivatkozhat, vagy a szájról-szájra terjedo és fennmaradt hagyományokra.Maga Fogarasy Mihály püspök egy írásban közölte Andrásy plébánossal, hogy tudomása szerint (a püspöki levéltárból szerzett adatok alapján) az egyházközösség már Szent László idejében létezett. Erre a feltételezésre utal az 1840-ben kiadott "Schematismus venerabilis cleri doicesis Transilvaniensis (Az erdélyi egyházmegye plébániáinak és papjainak névsora) is, amelyben az Udvarhelyszék területét magába foglaló Udvarhelyi Foesperesi Kerületben hat plébánia szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy: "Parochia antiqua", vagyis régi plébánia. Ezek: Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Korond, Lövéte, Székelyszentlélek. A többi egyházközségeknél mindenütt feltünteti az alapítás évét, a legtöbbnél azonban azt találjuk, hogy az 1332-es pápai tizedjegyzékekben szerepel eloször. Ez azonban nem zárja ki, hogy esetleg korábbi eredetuek. Az említett hat plébánia ezeknél is régebbi eredetre enged következtetni amiatt, hogy külön megjegyzéssel illették: "parochia antiqua". Orbán Balázs a falu nevét a Deság patak fölött emelkedo Desák hegyének vagy Várdombjának nevezett sziklatömbre épített, Zetha királyról elnevezett vár nevébrol eredezteti. A monda szerint — ahogy Orbán Balázs leírja — a király huséges volt pogány vallásához, s amikor keresztény hitre tért egyik fia felszólította, hogy térjen át az igaz hitre, borzalmas káromkodássokkal illette a keresztények Istenét, s ekkor pusztult el Zetha vára.A mai falu eredetileg ennek a hegynek a tövében terült el, és Cseleháza volt a neve. A tatárdúlás után, mivel a falut földig rombolták a pusztítók, hat kilométerrel délebbre építették fel újabb falujukat.Fogarasy Mihály püspök szerint — aki gyulafehérvári Teológiai tanulmányai után Bécsben szerzett jogi diplomát, de nagy érdeklodést mutatott az irodalom és történelmi tudományok iránt, o volt a mai Szent István Társulat osének megalapítója is, "Jó és olcsó könyvkiadó társulat" néven - Cseleháza katolikus hívei a Deság patak völgyében építették elso templomukat.Új szálláshelyükön megtelepedve nekifogtak az istenházának felépítéséhez.Az elso írásos emlék 1332-bol származik, a pápai tizedjegyzékekben Zokolaka, illetve Zuthalaka néven jelenik meg. Benedek nevu papjuk 3 banálist fizetett a pápai adószedoknek, tehát nem tarozott a tehetosebb egyházközségek közé.Bálintfi János plébános idejében az osi templomot lebontották, s helyébe nagyobbat építettek 1755-ben.A falu lélekszáma a századok folyamán annyira megszaporodott, hogy 20. század elejére a régi és nagyon megrongálódott templom kicsinek bizonyult, s azt lebontva, kissé északabbra, 1914-ben építették a mai nagyméretu istenházát, a Szent kereszt megtalálásának tiszteletére (május 3.).Az ünnep tartalma visszanyúlik a IV. századra, amikor Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona, a hagyomány szerint 326-ban egy szentföldi zarándoklat alkalmával a Golgota hegyén egy sziklamélyedésben megtalálta a három keresztet, amelyiknek egyikére az Úr Jézus volt feszítve. Kilenc év múlva, 335- ben, fia, Konstantin császár erre a helyre templomot építtetett. A régi templom helyét a már említett kokereszt jelzi, a felirat pedig az egyházközség alapításának, valamint az új templom építésének évszámait.Luther tanainak Székelyföldön való elterjedése Zetelakát sem kerülte el, errol az idoszakról a reformációról szóló fejezetekben olvashatunk.A Domus Historia második oldalán említés van egy kápolnáról: "Bír Zetelaka egy igen régi, de kobol, 1772-ben újraépített kápolnával is. Kisasszony napján tartatik abban évenként a búcsú ünnepély. A gyönyöru kilátással kínálkozó magaslatnak, melyen fekszik, neve: Mál". E kápolna körül van ma a falu temetoje. Arról, hogy ez a régi kápolna mikor és milyen célból épülhetett, arról sajnos, semmi adatot nem találtam.A zetelaki egyházközség részleges ismertetése kapcsán szükségesnek tartom, hogy néhány mondatban megemlítsem a falu, vértanú ferencrendi szerzetesének nevét is.
Talán egyetlen székely falu sincs, amely annyi ferencest adott az egyháznak, mint Zetelaka. Ezek közül a legkiemelkedobb az 1895. június 3-án született Boros Domokos. A székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban letett sikeres érettségi után 1911 oszén belépett a mikházi ferences kolostorba, ahol felvette a Fortunát nevet. 1918- ban szentelték pappá. Ekkor beiratkozott a kolozsvári egyetem történelmi szakára. 1922-ben Szegeden doktorált. Ettol kezdve több rendházban novicius mester, majd házfonök lett. A székelyudvarhelyi zárda házfonöki tisztségét 1930-32 között tölti be.Elöljárói Kolozsvárra helyezték, ahol az erdélyi katolikus sajtó apostola lett. Nagy hozzáértéssel vezette a Szent Bonaventura könyvnyomdát, s közben több folyóiratot szerkesztett. Kiemelkedo munkája, az 1927-ben megjelent "Az erdélyi ferencrendiek" címu történelmi könyve.A második világháború után a román kormány sokat zaklatta. Alig volt olyan sajtó, amelyikben ne vádolták volna korábban megjelent történelmi tárgyú írásaiért.1951- ben, amikor rendtársait Máriaradnán gyujtik össze, ot a Duna csatornához vitték, ahol a legnehezebb kényszermunkával próbálták megtörni. Boros Fortunát mindvégig huséges maradt hitéhez, ferences fogadalmához és magyarságához.Amikor kínzói látták, hogy semmiképp nem tudják megtörni a "nyakas zetelaki" székely barátot, 1953. március 16-ra virradó éjszaka egy lapáttal addig ütötték, amíg sérüléseibe belehalt.A kommunista rendszer a tudós történészt elpusztította, de történelmi írásai fennmaradtak az utókor számára.
"Az Udvarhely Szent-Tamási római katolikus egyházközség fekszik: Udvarhely megye északi részén, Balt folyója mellett. Ezen egyházközség eredetérol a kívánt dokumentumok hiányában nagyon keveset tudunk. Annyi mégis bizonyos, hogy Szenttamás egyházközsége egyike a Székelyföldön levo legrégibb egyházközségeknek, s már a 14. Században mint anyaegyház fennállt, melyhez akkor Kadicsfalva, Lengyelfalva, Fancsal, Ülke és Tibód leányegyházak csatolva valának" — olvassuk az egyházközség 1870-ben íródott Domus Históriájában.A plébánián ma is meglevo ennél régebbi adatok szerint az 1241-ben levo tatárdúlás alkalmával az Árpád kori templom és papilak teljesen leégett.Az akkori templom nagy harangját, amelyen a levéltári adatok szerint évszámmal ellátott felirat volt, a tatárok magukkal vitték.1823-ban a szenttamási hívek kéréssel fordultak Szepesy Ignáchoz, Erdély püspökéhez, hogy tudomásuk szerint ez a harang az idok folyamán Bukarestbe került (hogy hogyan, arra nincs utalás) s a püspök úr szerezze vissza, hogy "ami az övék, azt megkaphassák".Szepesy az akkori magyar kormány segítségével próbálta felkutatni az eltunt harangot, de minden próbálkozása sikertelenül végzodött.Egy 1824-bol való püspöki látogatás jegyzokönyvébol kiderült, hogy Izabella királyno 1555-ben, a hívek gyakori kérésére, saját költségén a "tatárok által feldúlt régi templomot négyszögletu alakban kijavíttatta".Szenttamás és a hozzátartozó leány-egyházak a reformáció ideje alatt megmaradtak katolikus hitükben. A környéken nem volt katolikus pap, s ezért az istentiszteletet egy írni-olvasni tudó világi ember vezette. A paphiány ellenére a hívek minden vasár- és ünnepnap összegyultek a templomban, imádkoztak, s a "licentiátus" (ez volt a neve az istentiszteletet vezeto világi férfinak) felolvasott a Bibliából, s azt megmagyarázta a híveknek. Nagyon ritkán, egy-egy titokban megjelent ferences atya gyóntatott és végzett szentmisét. Az ilyen ritka esetek ünnepet jelentettek a hívek körében. A barátok Somlyóról járták körbe Székelyföld katolikus falvait, hogy ha ritkán is, de a katolikus hit megtartására buzdítsák a híveket.Az Izabella által épített templom 1819-ben már nagyon rossz állapotban volt, s az akkori plébános, Pataki András felszólította az akkor már csak három faluból álló (Szenttamás, Ülke, Tibód) egyházközség híveit, hogy saját erobol építsenek új templomot.A három falu lakói, habár nehéz körülmények között éltek, hallgattak papjuk szavára, és hozzákezdtek az építkezéshez.A falvak apraja, nagyja kivette részét ebbol a munkából, 1821-ben az új templomot fel is szentelték.Az egyházközség híveinek lelkesedése messzire eljutott, s más vidékekrol is kaptak anyagi támogatást. Pál András püspök és egri kanonok 783 forintot és 20 krajcárt adományozott, Szepesy Ignác, Erdély püspöke 100 forinttal járult hozzá a templomépítéshez. A helyi plébános, Pataki András pedig saját szüloi örökségébol 220 forint 50 krajcárt adott.Az egykori öt leányegyházból a XX. század végére ketto maradt a szenttamási plébánia lelki gondozása alatt.Tibód neve 1566-ban jelenik meg a történelemben. Hogy régi település, azt Orbán Balázs is megerosíti "A Székelyföld leírása" címu könyvének 64. lapján: "E falukról alig tudunk mást feljegyezni, mint azt, hogy Tibódban, Török Ferenc úr udvarán nemrég egy fazekat fordított ki a szekér kereke, melyben a Triumvirátustól kezdve egész Marcus Aurelius Antoniusig minden consul és császárnak volt pénze.."A falu temetojében álló kápolnát 1761-ben Török Pál építtette. A templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték, de késobb Sarlós Boldogasszony tiszteletére változtatták. Búcsúünnepük július 2-án van. Hogy miért történt a védoszent megváltoztatása, arról pontos adatot nem találtam, csak egy feltételezett esettel magyarázhatom.Július hónapban gyakoriak a jégesok. A lengyelfalvi egyházközség levéltárában találtam egy olyan feljegyzést, amely szerint a falu lakói a múlt század végén fogadalmat tettek, hogy Sarlós Boldogasszony napján soha nem fognak dolgozni, habár ez nem kötelezo munkaszünettel járó ünnep, de ezen a napon a jég elverte a határukat, s hogy ezt a továbbiakban elkerüljék, a Szuzanya ünnepét minden évben meg fogják ünnepelni, csak "Szent Fiánál esdje ki, hogy határukat kerülje el az ítéletido". (Plébánia irattára)Ennek alapján merem feltételezni, hogy Tibódban is történhetett hasonló eset, ami után a falu templomának védoszentjét megváltoztatták, csakhogy megmenekülhessenek a Sarlós Boldogasszony körüli jégveréstol.Szenttamás másik leányegyháza Ülke. A falu neve Ülke változatban 1555-ben jelenik meg a történelmi feljegyzésekben. Az 1567-es összeírásokban (regestrumok) 25 kapuval említik. Se templomuk, se temetojük nem volt az Ülkében lakóknak, szentmisére Szenttamásra jártak, s a halottakat is odavitték eltemetni.1995-ben Oláh József plébános vezetésével és az Ülkei hívek összefogó segítségével sikerült a templom alapjait lerakni. Az istenházának építésénél mindenki kivette a részét, sot a tibódi és szenttamási hívek is az ugyanahhoz a plébániához tartozó hívek segítségére siettek. Ma a templom áll, s a három falu hívei tanúságot tettek arról, hogy nemcsak az oseik, de jó szervezéssel és összefogással ok is képesek templomot építeni, ahol dicsérhetik a mindenható Istent, és mindennapi munkájukhoz a segítséget kérhetik.
Derzsy András
Kelet-Európa vegyes érzésekkel fejezi be az 1999-es gazdasági évet. Habár a zóna egészét tekintve a termelés nott, a helyzet országonként igen eltéro. Az övezetben három csoportra oszthatókaz országok.
Az élbolyba tartozók, mint Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovénia és Észtország, már elkezdték az EU-hoz való csatlakozási tárgyalásokat, és gazdaságuk az ökonómiai mutatók kiegyensúlyozott növekedésével jellemezheto. Ez a csapat, amelyekhez közeledik Szlovákia, Lettország és Litvánia, nem teljesen homogén.Csehország egy sor nehézségen megy keresztül annak következtében, hogy gazdasága nem alkalmazkodott kielégítoen a belso kereslet igényeihez. Egyébként majd mindegyik ország a külso piacok felé törekedett elhanyagolva belso piacait, amelynek keresletét így az import elégíti ki. Az a tény, hogy az exportok növekedése nem tudott lépést tartani az importok növekedésével, a külkereskedelmi mérlegek felborulásához vezetett, amelyek Csehország és más államok esetében is erosen veszélyeztették (és veszélyeztetik — szerk.) a gazdasági és pénzügyi stabilitást.A sikercsapat egy másik véglete Lengyelország, melynek látszólagos paradox helyzete valójában értheto. A lengyel gazdaság 6%-ot meghaladó ritmusban nott 1999-ig, óriási belso és külso adósságai ellenére. Ez úgy volt lehetséges, hogy felgyorsítván a reformokat sikerült, elsosorban privatizálások útján, öszszességében több mint 35 milliárd dolláros külföldi tokét bevonnia (Románia ezido alatt kb. 6,5 milliárdot). Az idegen toke beáramlása minden évben elégséges volt a külkereskedelmi deficit finanszírozásához. Hasonló helyzettel találkozhatunk Szlovákia és Magyarország esetében is.A második csapatba Bulgária és Románia tartoznak, olyan országok, ahol a gazdaság szerkezeti reformja igencsak elmaradott. Mindkét államnak eros kontrollra van szüksége ahhoz, hogy kordában bírja tartani a belso és külso gazdasági egyensúlyt, és még ilyen körülmények között is kénytelenek lesznek meggyorsítani a magánosítást és szerkezeti átalakítást, mert a gazdasági egyensúly hiányának valódi oka a gazdasági társaságok veszteségében rejlik.Bulgáriában a Monetáris Tanács által gyakorolt ellenorzés hatására drasztikusan csökkent az infláció és a kamatok szintje. Az infláció viszont bármikor újraéledhet, ha lemondanak errol az ellenorzési formáról, mivel a bulgár gazdaság szerkezetileg nem alakult át.Romániában a régi termelési szerkezet fennmaradása, elsosorban az iparban, eros egyensúlyhiányt eredményezett a belso piac kereslete és kínálata között. A román gazdaság tíz éve a galoppírozó infláció jegyében él. Jól, rosszul, a kormány az inflációt eros monetáris és költségvetési eszközökkel próbálja kordában tartani. Bukarest legnagyobb elfoglaltsága éppen az, hogy nehogy kieressze a gyeplot a kezébol és hiperinflációra ébredjen. Az 1999-es, a tervezetthez képest magas inflációban már közrejátszik a felgyorsult gazdasági reform is, az ipar alkalmazkodása a belso és külso piac követelményeihez. A román külkereskedelem 1989 után a fejlett ipari országok piacai felé kényszerült, termékei viszont nehezen tudnak megfelelni a magas minoségi követelményeknek. Ez a második csapás, amely a román exportot 1989 után érinti, azután, hogy 1992-ben összeomlott a KGST- piac. Külso és belso piac hiányában a román vállalatok kénytelenek erosen lecsökkenteni vagy akár megszüntetni termelésüket. A termelés meredek csökkenése még jobban megbontotta a kereslet és kínálat egyensúlyát, és heves áremelkedést váltott ki.Az országok harmadik csoportjába Ukrajna és Moldova tartozik. Ezek az országok nagy nehézségekkel szembesülnek a reformok befagyasztottsága, a magas infláció, a növekvo küladósság miatt, amely már fizetésképtelenséggel fenyeget.Általánosságban véve, a kelet- európai országok gazdaságai lassabban fejlodtek 1999-ben. Az okok között ott van az orosz gazdaság csökkent kereslete a rubel 1998 augusztusában bekövetkezett árfolyamzuhanása miatt, a nemzetközi tokepiacokhoz való nehezebb hozzáférhetoség és a külföldi befektetok csökkent érdeklodése. Ez utóbbi ketto az ázsiai és orosz krízis következménye. 2000-re gazdasági elemzok a kelet- európai gazdaságok dinamizálását jelzik a fejlett világ különösen Nyugat-Európa fejlodése miatt.
Gh. Cercelescu (Adevârul Economic)Cs. J. István
A kereskedelmi, valamint szolgáltatási egységekben dolgozók oktatására, felkészítésére több alkalommal rendeztek továbbképzot dr. Mátyus Márta irányításával, elsosorban az élelmiszeriparban dolgozók részére.
Ugyanakkor az elmúlt év folyamán a Polgármesteri Hivatal keretén belül a megyei szakhatóságokkal közösen négy alkalommal szerveztek 2-3 órás szakmai felkészítot. Ebben az évben is szándékoznak néhány alkalommal hasonló jellegu tájékoztatót, felkészítot tartani, ahova elvárják a városban nyilvántartott kereskedelmi és szolgáltatási egységek munkatársait, vezetoit. A továbbképzésre azért van szükség, mert a kereskedok nem minden esetben tartják be az eloírásokat, a vásárlók több esetben panaszszal fordultak a kereskedelmi felügyelokhöz. A kereskedelmi és szolgáltatási egységek alkalmazottainak ruházata kifogástalan kell legyen, az elso- és másodosztályú egységekben pedig kötelezo az egyenruha viselete - tájékoztatott Illyés György, kereskedelmi felügyelo.Az üzletek nyitvatartási és zárási programját kötelezo betartani. Kiszolgálást visszautasítani csak abban az esetben lehet, hogyha a vásárló ittas állapotban van. Ebben az esetben tilos alkohollal kiszolgálni.Az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszert árusító egységekben dolgozó személyek kizárólag érvényes egészségügyi könyvvel dolgozhatnak. Az élelmiszerekre vonatkozó higiéniai szabályokat kötelezo módon be kell tartani. Tilos az élelmiszert a földön, közvetlenül a padlón tárolni, még átmenetileg is. Az ilyen jellegu kihágásokért a büntetés minimum 5 millió lej a 98/1994 - es egészségügyi kihágásokkal kapcsolatos törvény értelmében.
— Sütoipari termékekkel kapcsolatban több alkalommal reklamáltak vásárlók. A kereskedok nem csomagolják, illetve nem borítják kiszolgáláskor megfelelo nagyságú papírral az árut. A törvény eloírja, hogy a kenyeret és a péksüteményt a közvetlen értékesítés során úgy kell a fogyasztónak átadni, hogy a csomagolóanyag a termék teljes felületét fedje. Megfelelo méretu csomagolóanyagot az önkiszolgáló értékesítés során is biztosítani kell — hangsúlyozta a fofelügyelo.Gyümölcsök, zöldségek forgalmazásakor óvakodni kell attól, hogy az egységben az árut átmossák. A zöldség- és gyümölcsféléket természetes állapotukban kell forgalmazni. Ugyanakkor kötelezo módon be kell tartani a frissességre vonatkozó eloírásokat is. A kereskedelmi, és egészségügyi kihágásokért az egységek illetékesei a 12/1990-es, valamint a 98/1994-es törvényrendelet értelmében bírságolhatók.Amennyiben a kereskedelmi, valamint szolgáltatási egységek vezetoi nem próbálnak együttmuködni, kénytelenek leszünk javasolni a helyi tanácsnak, hogy hozzanak egy olyan rendeletet, amely kimondja, hogy a kereskedelmi egységek ne üzemelhessenek mindaddig, amíg nem takarítják megfeleloen külso és belso környezetüket - összegezte Illyés György kereskedelmi felügyelo.
Szász Emese
Marosvásárhelyen, január 15-én a Bernády Házban dr. Kelemen Atilla nyitotta meg azt a sajtótájékoztatót, amelyen bemutatásra került az RMDSZ legújabb kiadványa.
A könyv címe: Tájékoztató és gyakorlati útmutató a 2000. évi 1. számú, A mezogazdasági földterületek és erdok tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alkalmazására - tájékoztat a Népújság. A rendezvényen meghívottként jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezeto elnöke, továbbá a szerzok: B. Garda Dezso történész, RMDSZ-parlamenti képviselo, Birtalan Ákos közgazdász, RMDSZ- parlamenti képviselo, Ráduly Róbert Kálmán mérnök- közgazdász, RMDSZ-parlamenti képviselo, Tamás Sándor jogász, RMDSZ- parlamenti képviselo. Takács Csaba köszönto beszédében többek között elmondta: "Az RMDSZ megalakulásának tízéves évfordulója alkalmából a szerzok a magyar és román földtulajdonosok, az önkormányzati tisztségviselok számára nagyon hasznos kiadványt állítottak öszsze. Köszönöm mindazoknak, akik ennek a könyvnek a megalkotásában részt vettek." A szerzok célja az volt, hogy a tulajdonosok mielobb megismerjék a törvény eloírásait. A könyvben megtalálható az új törvény teljes magyar nyelvu szövege is, más jogszabályok idevágó rendelkezései mellett. Ezért is hasznos a polgármesterek, a megyei önkormányzati tisztségviselok, az egyházak képviseloi, valamint a közbirtokosságok bizottságai számára. A melléklet tartalmazza a törvény és az azzal kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a közbirtokosság alapszabályzat-tervezetének román nyelvu szövegét is. Egyszóval a szerzoi csoport a könyvbe foglalta mindazt, amit a mezogazdasági földterületek és erdok tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alkalmazásával kapcsolatosan tenni kell.Elhangzott az is, hogy egy második kötet terve is megszületett, amelyben a szakemberek gyakorlati útmutatót állítanak majd össze arról, hogy a tulajdonosok a visszakapott mezogazdasági és erdoterületeken hogyan gazdálkodhatnak hatékonyan.
(RMDSZ- tájékoztató)
Hallani-olvasni olyan esetekrol, hogy valakit a katonai ügyészség elé citáltak, illetoleg a katonai törvényszék ítélkezik.Lévén, hogy a téma közérdeklodésre tarthat számot, néhány sorban nézzük, melyek azok az esetek, amikor egy bunügy a katonai igazságszolgáltató szervek hatáskörébe tartozik.A katonai igazságszolgáltató szervekrol tudnunk kell, hogy külön törvényszékek muködnek ilyen jelleggel, mármint katonai törvényszékek, valamint ezek mellett katonai ügyészségek. Ezen szerveknek bünteto eljárásjogi törvénykönyv, valamint a saját muködési törvényük szabályozza a feladatkörét, illetoleg illetékességét.Ami az igazságszolgáltatást illeti, muködnek katonai törvényszékek, területi katonai törvényszékek, mint fellebbviteli törvényszékek valamint katonai Táblabíróság. Ezekrol tudni kell, hogy polgári mintára muködnek, mármint a hierarchiát illetoen a különbség az elnevezésben, valamint a feladatkörben rejlik, ugyanis a polgári bíróságok más jellegu ügyeket tárgyalnak, és másként nevezik az eljáró igazságszolgáltató szervet. Például alapfokon bíróságok muködnek a katonai törvényszék helyett.Amit az illetékességi körrol, tehát arról, hogy milyen jellegu ügyben döntenek, tudnunk kell azt, hogy alapfokon a katonai törvényszék dönt minden olyan ügyben, bunügyben, amelyet katonák követtek el, kapitányi rangban levo katonák. Ennek a törvényszéknek a hatáskörébe tartozik a polgári személyek által elkövetett buncselekmények elkövetésének kivizsgálása is, és ezekben az ügyekben a döntés meghozatala. Ezen esetekben a törvény kimondja, hogy milyen cselekmények tartoznak a katonai törvényszék hatáskörébe.Ugyancsak a katonai törvényszék illetékességi köre a rendorök által elkövetett buncselekményekben az ítélet meghozatala.Felmerült a kérdés, hogy abban az esetben, ha valaki katona volt az elkövetés pillanatában, viszont a kivizsgálás idején már nem volt katona, akkor mi a teendo.Jelen pillanatban az eljárásjogi szabályok azt mondják ki, hogy az elkövetés pillanatában levo helyzet veendo figyelembe. Tehát, ha valaki katonaként követett el buncselekményt, akkor a katonai ügyészségnek kell kivizsgálnia az ügyet, és a katonai törvényszéknek kell meghoznia a döntést az ügyben. Abban az esetben, ha a cselekményt civillel követte el katona, akkor a civil személyt illeton is a katonai törvényszék ítélkezik, ugyanis az ügyek között összefüggés áll fenn, és mindkét esetben a katonai törvényszék illetékes.Vidékünkön a katonai törvényszéket mintha valamiféle mítosz lengné körül. Tény és való, hogy a katonai ügyészségeken, valamint törvényszékeken nagyon alaposan kivizsgálják az ügyet, és nagyon megalapozott döntéseket hoznak. Munkájukat a szakmai hozzáértés, valamint a minden körülményre kiterjedo figyelem jellemzi.
Nagy Zoltán ügyvéd
Keresztény magánegyetem Erdélyben
Az erdélyi foiskola-alapításhoz nyújtott kétmilliárd forintos budapesti segítség szinte egyáltalán nem keltette fel a köz érdeklodését. Pedig az Orbán-kormány gesztusa nemcsak a tetemes summa miatt tarthat számot figyelemre: fontos politikai üzenete van, ráadásul társadalmi kihatásai is szerteágazóak.
Az idén roppant érzelemkitörések és nacionalista felhangok kíséretében végre megszületett a romániai tanügyi reformtörvény, mely annak ellenére, hogy magán viseli a kompromisszumkötések és elvtelenségek minden átkát, a kisebbségi-nemzetiségi anyanyelvi oktatás elott számos lehetoséget csillantott fel. Az új szabályozás kapcsán megfogalmazott szakszeru kritikák persze okkal figyelmeztetnek: a törvény a lehetoségek megvalósulását a mindenkori kormányzat jóindulatától teszi függové. A sokféleképpen értelmezheto paragrafusok az erdélyi magyarság egyik legfontosabb követelése, egykori egyetemének újraalapítása körül sem teremtettek tiszta helyzetet. Összemosták a magyar és német felsooktatási igényeket, azazhogy német részrol nem is létezett efféle igény, és az intézmény létrehozásának konkrétumait a megfoghatatlan és ködös jövendore bízták. Ilyen körülmények között nem is lehetett csodálkozni azon, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) belso ellenzéke minden alkalmat megragadott, hogy politikai impotenciával és meghunyászkodással vádolja a párt vezetoségét. Az RMDSZ a jelenlegi román kormánykoalíció tagja; ráadásul a kisebbségi minisztériumot Eckstein-Kovács Péter személyében magyar vezeti, és helyettes államtitkári minoségben a tanügyi minisztériumban is jelen van a párt egyik ismert tagja. Az RMDSZ- nek nyilvánvalóan nagy befolyása volt a törvény meghozatalának menetére. Az persze más kérdés, hogy romániai viszonyok között alighanem ez volt a maximum, amit a koalíciós partnerek politikai árként hajlandók voltak a magyar pártnak kifizetni. Az RMDSZ belso - radikálisan jobboldali és szerfölött szerény muveltségu - ellenzéke ölbe tett kézzel figyelte az eseményeket. A törvénnyel kapcsolatban módosító ötletük egyáltalán nem volt, leszámítva az egyetem alapításának követelését. Ez utóbbi kapcsán persze nemcsak a koalíció behatárolt lehetoségeit hagyták figyelmen kívül, ami, tekintettel a kétszínu bukaresti politikára, még értheto is volt; de egyáltalán nem vették figyelembe azokat az egyéb körülményeket, amelyek az erdélyi magyar nyelvu oktatást manapság jellemzik. Az 1989 óta bovülo erdélyi egyetemeken - szinte mindenütt, ahol annak igénye felmerült - magyar anyanyelvi tanszékek, de legalábbis évfolyami csoportok létesültek, ám az ezek által felkínált helyeket a diákság sehol sem tudta ténylegesen feltölteni. A lehetoségekhez képest fele tanulóval indult megannyi tanszék, és bár az utóbbi idoben noni látszik a hallgatók száma, a helyzet még messze nem tükrözi a szóban állandóan hangoztatott szükségleteket. Ráadásul nyomasztó a tanerohiány is. A korábban képzett és idoközben nevet szerzett egyetemi személyzet külföldre távozott, így jó néhány helyen a friss végzettek kezébe került az irányítás.Tapasztalatlanságuk, még ha nem is tekintheto általánosnak, szóbeszéd tárgya értelmiségi körökben, és minthogy immáron Romániában is létezik konkurencia, egyre gyakrabban fogalmazódtak meg olyan vélemények, hogy a felkészültebb román tanszemélyzet vezette fakultásokon néhol jobb képzést kapnak a diákok, mint sebtében alapított magyar megfeleloiken. Gyakran elofordul, hogy azok, akiknek nincs különösebb problémájuk a román nyelvvel - márpedig az erdélyi magyar fiatalságra ez ma már általánosan jellemzo -, nem a magyar tanszékek padjaiba igyekeznek.Ilyen körülmények jellemezték a romániai kisebbségi oktatás helyzetét, amikor Tokés László Királyhágómelléki református püspök meghirdette: minthogy semmilyen garanciát sem lát arra, hogy belátható idon belül magyar felsofokú tanintézet létesülhet Erdélyben, létrehozza Nagyváradon a Partiumi Keresztény (magán) Egyetemet. Kétmilliárd – korlátokraAz egyetem létrehozása azért tunik furcsának és a tanügyi törvény felemásságaira adott szintúgy kétértelmu válasznak, mert már e törvény elott is volt lehetoség felsooktatási magánintézmény alapítására.Ezzel maga a püspök is élt, hisz Nagyváradon évek óta muködött a mostani egyetem elodje, a Sulyok István Református Foiskola. Ám nem ez az egyetlen, és nem is a legfobb baj az új egyetemmel. Sokkal inkább az, hogy az általa kiállított diplomát nem fogják Romániában elismerni. Illetve, ha az RMDSZ kormányzati befolyása révén mégis sikerülne valamilyen hivatalosabb jelleget adni az intézménynek, semmi garancia sincs arra, hogy a jövo évi választások után hatalomra kerülok ne vonják viszsza az egyébként most is csak részben kedvezo döntéseket. Igaz, a püspöknek Budapestrol kipostázandó kétmilliárd elég lesz arra, hogy a kevés számú, ténylegesen jól képzett egyetemi személyzetet átcsábítsa az állami intézményekbol. Így aztán könnyen valósággá válhat az az abszurd helyzet, hogy színvonalas oktatás zajlik majd egy olyan magánegyetemen, amely nem adhat végzosei kezébe használható diplomát, míg azokon az állami egyetemeken, amelyek érvényes diplomákat adhatnak ki, még a mostaninál is silányabb tanítás folyik. Igazán nem biztató perspektíva ez egy olyan országban, ahol a kisebbségiek számára eddig csak a jobb képzettség szolgálhatott támaszul, hogy leküzdhessék lehetoségeik egyéb korlátait. Megdöbbento ugyanakkor az a könnyed cinizmus is, amellyel a pénzelo budapesti kormányzat rábólintott a kapuit október 3-ával megnyitó egyetem felekezeti jellegére.Tudjuk, a ceausescui években egyedül az egyház - a belso erotartalékokra támaszkodó, több mint félmilliós református, illetve a külso, vatikáni segítségbol élo mintegy egymilliós katolikus egyház - tudott intézményesen ellenállni a rezsim totális terrorjának. Így az sem csoda, hogy az 1989- es fordulat után még jó ideig a különbözo felekezeti intézményeknek kellett átvállalniuk a civil társadalom kellékeinek megteremtését. Az viszont a képtelen, jellemzoen balkáni és a bukaresti megoldásokat idézi, hogy a felekezeti jelleg továbbra is, még ma is ilyen hangsúllyal van jelen a társadalmi ügyek vitelében, és ilyen mértékben korlátozza az egyén szellemi szabadságának, értékválasztásának lehetoségeit. Az egyébként kitartóan civakodó erdélyi papok persze felekezetre való tekintet nélkül most is, éppúgy, mint korábban, gyorsan megtalálják a közös szót, ha a politikai helyzet ultramontán befolyásolása a tét.Harcias politikai kakaskodásaik eredményeként ma már az RMDSZ-kongresszusokat és összejöveteleket is a miatyánkkal kezdik, és egyiküknek sem jut eszébe, hogy e szánalmas közjátékkal azt a Bukarestet idézik, ahol nem gyulhet össze öt-hat ember anélkül, hogy az Ortodox Egyház papi kísérete ne szórná rájuk fontoskodó nemzeti áldásait. Persze mindez aligha tekintheto véletlennek. Az RMDSZ-en belüli Fidesz-marionettek az úgynevezett Reform Tömörülés és a szélsoségesen nacionalista Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagjai, akik élesen szemben állnak Markó Bélával, és már jó ideje aktív támogatói azoknak az akcióknak, amelyek el szeretnék téríteni a pártot az eddigi kiegyensúlyozott és hangsúlyosan polgári, azaz felvilágosult irányvonaltól. E két csoportosulás olyan radikális jobboldali fordulatban reménykedik, mely révén a klérus is nagyobb befolyást kaphat a politikai célok megfogalmazásakor. A szellemi összetartozás és egymásrautaltság alapján lényegében ez indokolja azt a kétmilliárdos nagylelkuséget is, amely az Orbán- kormány mostani jobb, azaz valóban az erdélyi magyar oktatást segíto ügyekhez méltó igyekezetét demonstrálta.
Ara-Kovács Attila,Magyar Narancs
Az országos és megyei napilapok mindegyike tudósít a marosvásárhelyi jubileumi RMDSZ- ünnepségrol. Markó Béla szövetségi elnök köszönto beszédében kifejtette: a 10 évvel ezelotti történelmi fordulat valamennyiünk számára új esélyt teremtett. Bár eltérhetnek a vélemények arról, hogy miképpen is sáfárkodtunk a felkínálkozó lehetoségekkel, a Szövetségnek egységben kell maradnia. Bár sokfélék vagyunk, összetartozunk, csakis így lehet megvalósítani az elkövetkezendo évtized feladatát, az önálló közösséggé válást. "Ezen az estén nem a politikának kell pislákolnia ezen a színpadon, hanem a magyar nyelvnek, kultúrának, muvészetnek kell felragyognia, mert ez a dolgok helyes sorrendje: ha ez alatt a tíz év alatt nem tanultuk meg, hogy nem a kultúra van a politikáért, hanem a politika a kultúráért, semmit sem tanultunk" - mondotta beszédében a szövetségi elnök (Szabadság).A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelo tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezeto alelnöke, Szocs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar fokonzul, az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági és horvátországi magyar közösségek képviseloi. A jubiláló RMDSZ-t köszönto levelében Emil Constantinescu államfo úgy értékelte: az RMDSZ-nek dönto szerepe volt és van Románia demokratizálódásáért vívott politikai harcban, a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében, a térség stabilitásának megteremtésében, az ország EU- és NATO-csatlakozásának megvalósulásában. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfo és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Elmondta: jóllehet az RMDSZ csak részben tudta megvalósítani célkituzéseit, nem rajta múlott. A romániai többségi politikusok még mindig nem értették meg, hogy a kisebbségi jogok gyakorlása nem korlátozza, hanem ellenkezoleg, az ország érdekeit szolgálja. Az ünnepi musor keretében került sor a díjátadásra: a szövetség tíz évvel ezelotti elso ideiglenes intézo bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Süto András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megilleto díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Az ünnepségen jelen levo, a díjat azonban visszautasító Tokés László a Szabadságnak elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyultek egy csoportja, köztük o maga is, úgy ítélte meg, hogy sérto kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejuleg hozták létre. A Mediafax alapján minden napilap idézi Tokés László tiszteletbeli elnököt (a Krónika elso oldalas címében), aki arra való hivatkozással utasította vissza a kitüntetést, hogy az RMDSZ eltávolodott a tíz évvel ezelott kituzött céloktól, elszigetelodött saját választóitól. Tokés szerint a romániai magyarság helyzete és az RMDSZ által elért eredmények nem ünneplésre, hanem inkább szomorú megemlékezésre (comemorare) adnak okot - mondta a tiszteletbeli elnök. A Szabadságnak nyilatkozva Tokés László kifejtette: szerinte az ünnepi musor szervezezoi mindenféle átlátsztó cselhez folyamodtak azért, hogy o ne mondhasson köszönto beszédet. A Transilvania Jurnal Tokés kontra Tokés címu cikkében megállapítja, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökének már semmi sem tetszik.Dávid Ibolya a Krónikának nyilatkozva kifejtette, ha tizenöt évvel ezelott valaki azt mondta volna, hogy ma az RMDSZ tizedik évfordulóját ünnepli, a rendezvényen jelen lesz a második polgári magyar kormány két minisztere, és Magyarország a NATO tagja lesz, akkor fél életünket adtuk volna, hogy ez való és igaz legyen. "Ilyen gyönyöru ünnepen csak a széprol és a jóról szabad beszélni"- mondta az MDF elnöknoje.A díszletek és a meghívottak öltözéke szempontjából a marosvásárhelyi ünnepség az Oscar-díjak átadásával vetekedett - jegyzi meg riportja bevezetojében az Evenimentul Zilei. Hangulatos ünnepségen emlékezett 10 éves évfordulójára az RMDSZ - írja a Népújság és a Szatmári Friss Újság. A Cotidianul Emil Constantinescu államelnök üzenetét emeli ki, aki üdvözölte az RMDSZ hozzájárulását Románia demokratizálódásához. A Cotidianul ugyanakkor még tudni véli, hogy 2000-ben megtörténnek az elso lépések a magyar felekezetközi egyetem létrehozására, a Sapientia-alapítvány patronátusában. A legkiegyensúlyozottabb tudósítás a Romania Liberaban jelent meg, a lap sorra idézett a szövetségi elnök köszöntojébol, a két államelnök és a magyar miniszterelnök üdvözletébol.Az Adevarul Markó Béla szövetségi elnök beszédébol ragad ki részleteket, majd újdonságként számol be arról, hogy a beszédekben a "magyar kisebbség" kifejezést helyett a "nemzeti közösség" szerepelt. A Cronica Romana szerint a Târgu-Jiu(?)ban megtartott RMDSZ-ünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök az anyaország támogatásáról biztosította a romániai magyarokat. A Jurnalul national és a Curierul national azt állítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azzal vádolja a románokat, hogy nem szándékoznak megoldani a határon túli magyarok gondjait.
(RMDSZ- tájékoztató)
Íme egy "pártdokumentum". Abban a reményben tesszük közzé, hogy nemcsak megmosolyoghatjuk, hanem tartalmi, elvi groteszkségén kedélyesen szörnyülködhetünk is: ez volt!
... mely felvetetett 1965. május 22-én, a muzsnai "Elore" Mezogazdasági Termeloszövetkezet RMP Alapszervezet félévi közgyulésérol. A gyulésen jelen van 8 tagjelöltbol 7 tagjelölt, és 21 tagból 19 tag van jelen.A titkár elvtárs ellenorzi a tagságkönyveket. 21 tagkönyvbol 21-et ellenoriz, és 8 tagjelölt könyvbol 7 tagjelölt könyvet ellenorzött.Hiányzik id. Kovács János, igazoltan. A titkár elvtárs elmondja, hogy a gyulésen jelen van Szoke Károly elvtárs is. Javasolja, hogy a gyulés levezetése legyen egy háromtagú bizottság, javasolva, a tagság kézfelemeléssel leszavazza, és egyet értsen.Javaslatokat kér. Lett javasolva Szoke Károly, Gábos Zoltán, Kocs Ferenc. Külön-külön a tagság leszavazza kéz felemeléssel, és külön-külön elfogadja.Az elnökség elfoglalja a helyét. A gyulés levezetésével az elnökség Szoke Károly elvtársat bízza meg.Szoke elvtárs üdvözli a megjelent párttagokat és tagjelölteket, és a gyulést megnyitja.Bejelenti a napirendi pontokat.Egy napirendi pont van.Az alapszervezet bürója jelentést terjeszt elo a választások óta eltelt idoszakban történt munkáról és eredményekrol.Szoke elvtárs a szót átadja az alapszervezet titkárának, Gábos Zoltán elvtársnak, aki eloterjeszti a jelentést. A jelentés eloterjesztése véget ért. Kocs Ferenc elvtárs veszi át a szót, ki eloterjeszti az intézkedési tervet, mely a következo hat hónapra szól. A terv eloterjesztése véget ért.Szoke elvtárs kéri a tagságot, jöjjenek hozzászólásokkal, kérdésekkel elemezzék ki a jelentést, jöjjenek javaslatokkal a munka megjavítása érdekében.Gábos Mihály elvtárs javasolja, hogy amikor gépeket javítanak, javítsák meg tökéletesen a növényeket, ahol nem kelt elég, ott ki kell pótolni.Kérdés: Ki kell ellenorizze és karban tartsa a gazdasági épületeket, mert már régóta hiányoznak cserepek. Az ajtók az istállókon mind le vannak törve, javasolja, hogy a közvagyon jobban legyen védelmezve.Kocs Ferenc elvtárs azt mondja, hogy a választások óta csak egy tagjelöltet vettünk fel, ez a gyengeség a rajonban csak a mi alapszervezetünkben áll fent. Megemlíti, hogy a tagjelölt felvétele érdekében sem az alapszervezet, sem annak bürója nem foglalkozott kelloképpen.Kocs Ferenc elvtárs a faliújsággal kapcsolatosan javasolja, hogy azon párttagok, akik egy féléven keresztül ígérik, hogy cikket írnak és mégsem írnak, legyenek karikatúrára téve, melyen a cikkek nagyon ritkán jelennek meg, és ritkán cseréli egyik a másikat. Javasolja, hogy a gazdaság udvarán már egyszer legyen rend, olyan formán, hogy a gyerekek ne játsszanak az udvaron.Görtner Hans javasolja, hogy legyen egy állandó csoport szervezve a legelo takarításra és kaszáló takarításra az egész nyár folyamára. Egy másik: az aratás után a tagokkal legyen szervezve egy kirándulás. Hogy legyenek az iskolás gyerekek is bevonva a Kolorádó elleni védekezésre (összegyujtésre), mert lehetséges, hogy a permetezoanyag is nem nagyon elegendo, ezeket javasolta kiegészítoül.Dénes Domokos elvtárs a trágyakezeléssel kapcsolatosan, annak az állatgondozónak, aki a trágyát nem rakja el rendesen, annak ne legyenek beírva a munkanapjai.Zoltáni Ferenc elvtárs javasolja, hogy minden egyes párttag és jelölt kapja feladatául a párttagjelöltek beszervezését megfelelo létszámban az év hátralevo részében. Vállalja, hogy fog tevékenykedni ezen a téren.Kocs Dénes elvtárs elmondja, hogy nem minden munka, illetve hanyagság múlik az állattenyészto-brigádoson. Hogy a kocák le nem lettek fedeztetve ez ellenére vezették miután észrevette, jelentette a vezeto tanácsnak, és semmi felelosségrevonás nem történt.Faliújság tevékenysége gyenge, senki sem hajlandó újságcikket írni, sem tanügyi káder, sem brigádosok, sem a vezetoség, sem alapszervezeti tagok nem segítik a faliújság tevékenységét.Az istálló karbantartása és a közvagyon megorzése el van hanyagolva gazdaságunkban, javasolja, hogy mindenki feleljen az o szektoráról a közvagyon megvédése érdekében, és felelosségre kell vonni a vétkes egyéneket.Kerestély Sándor elvtárs megemlíti, hogy hozzászólása és meglátása helyes volt. Vannak párttagok, akik ugyanott dolgoztak az istállónál és láthatták volna a lehullt cserepeket és letörött ajtókat. Megemlíti, hogy a gyerekek eleget lettek kihajtva a gazdaság udvaráról. Javasolja, hogy a mérlegkezelo munka napja vasárnapokra ne legyen pontálva tekintettel arra, hogy vasárnap nem tesz szolgálatot. A tagjelölt felvétellel kapcsolatosan ugyanúgy említi meg, mint Zoltáni elvtárs. A kollektív nagy gyulések megtartása mindig nehézséget okoz tekintettel, hogy kevés a megjelentek száma, sem a vezetotanácstagok, sem a brigádosok, sem az alapszervezeti tagok nem jelennek meg a nagygyulésen, kivételt képez az alapszervezet bürója, mely rendesen megjelenik, javasolja, hogy a fent említettek rendesen jelenjenek meg a nagygyulésen, legyen intézkedés téve.Dénes Domokos elvtárs mondja, hogy minden istállóban legyen egy gondozó felelos az épület karbantartásával is.Gábos Zoltán a párttagok magatartásáról és a gyuléseken való megjelenéssel kapcsolatosan: nagyon rossz, kéri, hogy változtassanak ezen a magatartáson az elvtársak. Legyen minden párttag odaadóbb a munkához mindez idáig a tervünk teljesítése érdekében.Dénes Ödön azt mondja, hogy a brigádosok többet látogassanak a mezore és foleg a kapásokhoz, ellenkezo esetben a jelenlegi növénysuruség megritkul. Tegyenek bovebb ellenorzést a munka elvégzéseken, javasolja.Szoke elvtárs egyet ért a beszámolóval és az intézkedési tervvel. Rövidesen kielemzi utána és közben beszélget a Központi Pártbizottság határozatairól. Beszél a pártfeladatok végrehajtásairól. Javasolja, hogy minden egyes párttag havonta kapjon a bürótól konkrét feladatot, melynek végrehajtásáért és teljesítéséért legyen felelosségre vonva. A faliújság tevékenysége legyen megszervezve jobban, és odaadón tevékenykedjünk, illetve a szerkesztobizottság. A tagjelölt felvételekkel kapcsolatosan arra kér minden egyes elvtársat, hogy a tagjelöltek beszervezése legyen a legfontosabb feladata az alapszervezet megerosítése érdekében.Szavazat alá bocsátotta a beszámolót és az intézkedési tervet, egyhangúan kézfelemeléssel a tagság elfogadta.Köszöni a szíves megjelenést, és a gyulést bezárja.Elnökség: Kocs Ferenc, Szoke Károly, Gábos Zoltán.Na látja, kedves olvasó! Ha egyéb gyengeség mellett a faliújságokba többen írtak volna cikket Muzsnán, akkor a kommunizmus még mindig virágozna!
Jegyzokönyv... mely felvétetett 1965. június 16- án a muzsnai RMP Alapszervezet rendkívüli, bovített ülésérol.A gyulésen levo párttagok és jelöltek könyve minden személynél megvan. Ellenorizte Gábos Zoltán elvtárs.Így jelen van 21 párttagból 19 párttag és a 8 tagjelöltbol 7 tagjelölt. Igazoltan hiányzik Kovács János, Bedo Ferenc. Igazolatlanul hiányzik Bán Domokos.Jelen van a gyulésen Szoke Károly elvtárs a Rajoni Pártbizottság részérol.Jelen van Asztalos Dániel a gépállomás részérol, ideiglenesen áthelyezett brigádvezeto.Valamint 23 párton kívüli aktíva tagból 17 pártonkívüli aktíva tag.Gábos Zoltán elvtárs javasolja, hogy a gyulés levezetésére válasszunk egy háromtagú elnökséget. A tagság leszavazza kézfelemeléssel egyhangúan egyetért.Lett javasolva Kocs Ferenc elvtárs által Gábos Zoltán, Szoke Károly és Kovács János elvtársak. A tagság kézfelemeléssel egyhangúan külön-külön kézfelemeléssel elfogadják és leszavazzák.Az elnökség elfoglalja a helyét. A gyulés levezetésével Szoke Károly elvtárs lett megbízva.Szoke elvtárs üdvözli a megjelent elvtársakat szeretettel, és a gyulést megnyitja. Bejelenti a napirendi pontokat.Napirendi pontok:A Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzat-tervezet feldolgozása és megvitatása.Szoke elvtárs a szót átadja Kocs Ferenc elvtársnak, hogy terjessze elo a tervezetet.Az eloterjesztés véget ért. Szoke elvtárs kéri, hogy a tagság tegyen hozzászólást, kapcsolódjon bele a megvitatásba, és javaslatokat tegyenek.Kerestély Sándor elvtárs említi meg, hogy sok olyan dolog van bevéve az új Szervezeti Szabályzat- tervezetbe, amely sok intézkedést tesz az alapszervezet megerosítésére.Kocs Dénes helyesnek látja a fegyelmi intézkedéseket, melyek a pártfegyelem megerosítéséhez vezetnek. Mely mind az odaadó életre vezeti a párttagok és tagjelölteket.Lajos Mária: megfigyelheto, hogy milyen kötelessége van egy párttagnak és jelöltnek, itt felsorakoztatja és kötelesség betartani minden egyes tagnak, mely pontosságra, tisztességre, a pártfegyelem tiszteletben tartására vezet.Kocs Ferenc elvtárs: hogy a párt nevének megváltoztatása forradalmi lendületet jelent pártunk életébe és egyetért a név megváltoztatásaival. Az, hogy tagjelöltségi ido nem lesz, ez a fejlodésnek tudható be az alapszervezet tagjai közé felvételek alkalmával.Gábos Mihály egyetért a kritika és önkritika szellemében történt bírálattal tekintettel arra, hogy az egy párttag nevelésének fo forrása, és hatással fog mutatkozni a közvagyon kezelésében és megvédésében.Gábos Zoltán elvtárs, Pártunk irányítása alatt sok megvalósítás történt és fog történni továbbra is, kéri az elvtársakat, hogy állandó jelleggel tanulmányozzuk pártunk évtizedes hatékony vezetését és munkáit, hogy ezáltal a megvalósításhoz minél nagyobb segítséget tudjunk adni Pártunknak.Szoke elvtárs, a pártszervezeti szabálya különös gondot fordít a párttagok és tagjelöltek politikai nevelését is. Politikai körökön, sajtótermékeken keresztül fejlessze minden egyes elvtárs magát, hogy ezáltal hozzáértéssel vigye a Politikai munkát.A párt a lapszervezet büró megfeleloen kell biztosítsák a pártonkívüli aktíva tagjaink és az ifjak nevelését politikai téren, kommunista szellemben, hogy innen megfeleloen felkészült elvtársakat tudjunk felvenni a párttagok soraiba az alapszervezetek megerosítése érdekében.Az a feladat hárul minden egyes tagra, hogy odaadóan segítse pártunkat a feladatok végrehajtásában.Köszöni a szíves megjelenést és a gyulést bezárja.Elnökség: Kovács János, Szoke Károly, Gábos Zoltán.
Lejegyezte: Bán Péter
Az "Én és a kisöcsém" január 6- i eloadásának elso szünetében kértem meg a muvész urat, hogy eloadás után válaszolna pár kérdésemre.
— Milyen alkalomból van Székelyudvarhelyen?
— Noël Coward Vidám kísérletét rendezem Mero Béla meghívására. Ma, illetve január 6- án volt az elso olvasópróba, és a bemutató valamikor februárban lesz.
— Az "Én és a kisö-csém" eloadáson mint kolléga, mint tanár — hiszen volt tanítványai is szerepeltek benne — vagy csak mint nézo volt jelen?
— Gyakran látja-e színpadon volt tanítványait, és milyen érzés játszani látni oket?
— Volt tanítványaimat az intézet elvégzése után ritkán látom. Szétröppennek a színházakba, és azok ritkán jönnek Marosvásárhelyre. Foleg anyagi okok miatt. Elégtétel, ha tovább alakultak, fejlodtek. Mi az iskolán belül nagyon sok mindent tanítunk, táncot, vívást, mozgásmuvészetet, éneklést és mesterségbeli tudást. Megkíséreljük kiaknázni a bennük rejlo tehetséget, ha van tehetségük, mert az az egyetlen dolog, amit nem lehet tanítani. Az vagy van, vagy nincs.
— Van-e olyan hajdani diákja, akit különösebben kedvel, kedvelt?
— Mindegyik volt diákomat kedvelem, aki tehetséges, és a színháznál tovább fejlodik, és emberileg is megállja a helyét.
— Volt-e olyan tanára, akire szívesen emlékszik vissza?
— Nagy tisztelettel gondolok Szabó Ernore, Kovács Györgyre, Delli Ferencre és Koszegi Margitra.
— Mikor hagyta ott a színházat?
— 1990-ben mentem nyugdíjba, és késobb elhatároztam, hogy többé nem játszom.
— De azután volt még színpadon...
— A nyugdíjazás nem jelenti azt, hogy többé nem lépek fel. Csak a státusom változik meg. 1990 után még évekig játszottam Vaszary János Az ördög nem alszik címu darabjában. 1995-ben a színház megünnepelte 70. születésnapomat, felújítottuk Albee Nem félünk a farkastól címu darabját. Akárcsak a ‘85-ös bemutatón, most is igen-igen nagy sikere volt. Az 1996-os Kisvárdai Fesztiválon megnyertük a legjobb darab, a legjobb noi alakítás (Farkas Ibolya) s a legjobb férfialakítás (Lohinszky) díját, a legjobb noi epizódalakítás (Fodor Piroska) díját, és a bukaresti Mircea Cosnisteanu a legjobb rendezés díját kapta meg. Ugyanabban az évben a Brassói Nemzetközi Színházi Fesztiválon elnyertük a legjobb eloadás díját és Farkas Ibolya meg én különdíjat kaptunk.
— Mi a véleménye az udvarhelyi közönségrol?
— Az udvarhelyi közönség lelkes és színházszereto. Mindig nagy szeretettel fogadtak, és jó volt itt játszani.
— Az érdemes muvész kitüntetést mikor kapta?
— 1964-ben, még Gh. Gh. Dej elott. Rá egy évre már a Ceausescu-korszak következett, és ezt a kitüntetést megszuntették.
— Ön szerint van-e a jelenlegi erdélyi magyar színjátszásnak nagy ígérete, ígéretei?
— Igen. Látok olyan fiatalokat, sajnos nincs középgeneráció, akiknek pályafutása nagyon reménykeltoen alakul. Neveket nem sorolnék, mert félo, hogy valakit kifelejtek.
— Némelyek szerint Székelyudvarhely nem bír el egy színházat. Mi a véleménye errol?
— 1946-ban Marosvásárhely lakói sem voltak többen, mint most az udvarhelyiek. Akkor alakult a híres Székely Színház, és ma is muködik az utóda.
— Mi a véleménye a színházról mint intézményrol multimédiás világunkban?
— Hiszek abban, hogy a színház minden rendszerben, mindig fenn fog maradni, hiszen a görög drámaíróktól napjainkig tart. Megalakulása óta van, és mindig is lesz. A film, TV stb., nem tudja kiszorítani az életünkbol, mert van egy olyan összetevoje, ami a gépi muvészeteknek nincs. A színház élo valóságában, érzékeny idegrendszerével varázslatos hangulatot tud teremteni a színpad és a nézotér között.
— Volt-e olyan szerepe, amellyel azonosulni tudott?
— A muvészet lényege a szereppel való azonosulás. A szerep, amelyet talán legközelebb éreztem magamhoz George volt a Nem félünk a farkastól címu darabból. Az utolsó tíz év legnagyobb sikere volt számomra.
— További sikereket, erot, egészséget játszáshoz, rendezéshez. Köszönöm a beszélgetést és türelmét. Ön tudja, miért.
Serban Ciculescu szerint ez az öt elemit végzett autodidakta még nem találta meg a "megfelelo tehetségu írót", aki egészében fel tudta volna tárni életét, ellentmondásos személyiségét, szélsoségekbe sodró egyéniségét.Caragiale-tól legfennebb a D-l Goe-t vagy az Elveszett levelet ismeri az olvasó vagy a színházba járó közönség. Esetleg még csípos , cinikus szatíráit ismeri, de hogy tragédiát is írt, arról nem tudnak. Megtorlás címu muvét eloször 1890. február 3-án mutatták be.Udvarhelyen Szabó K. István rendezésében nézhette meg újra (az, aki nem volt a bemutatón, vagy még egyszer látni szerette volna) január 13-án.Nem lehet jó vagy jobb alakításról beszélni a darabban játszó négy színész esetében, és a laikus nem is nagyon ért hozzá. O csak annyit tud, hogyha Dragomir (Süto U. András) Anca-ra kiáltott, hangjából érezte kilenc év fojtogató lelkiismeret-furdalását, mint ahogy Gheorghe (Lorincz Erno András) hangjából a reménykedo, de újra és újra megbizonyosodni vágyó szerelmet is. Anca volt az eleven "megtorlás". Mosolytalan, hideg elutasítással, gyulölve és gyanakodva, mintegy eleven bosszúvá váltan élt férje mellett.És ezt az Ancá-t, a Fincziski Andrea alakításában, ha nem is értettél teljesen egyet vele, de meg tudod érteni.Dunkler Róbert Ion alakításával elérte, amit csak színész kívánhat magának. Ha ijedten, riadtan kapta maga elé kezét, vagy csak tétován, együgyuen megállt az ajtóban, nemcsak egy lerongyolódott, vérzo "bolond" szökevényt látott a nézo , hanem egy riadt, lelkében teljesen megnyomorított Embert". Talán már vádolták ártatlanul, talán kapott is egy párat, ezért tudott hátborzongatóan, nem a bolond, hanem az Ember hangján kérdezni: "Hát miért nem mondtad meg, hogy Ion ártatlan?" És talán voltunk már Dragomirok is. Vakreményben súlyos bunt elkövetok, néma, gyilkos lelkiismeret-furdalásokat évek során magukkal cipelok. De várjuk gyáván éveink múlását, hátha-hátha kibírjuk, lejár, és akkor már nem leszünk felelosségre vonhatók.De mellettünk állnak az anca-k is, akik egyszercsak, ránk mutathatnak: "Megölheted..." Még szánalmasan megpróbálunk védekezni, de már nem tudjuk biztosan, melyik bunünk igazabb. És a megtorlás erofeszítésébe beleroskadnak ok is. Magunkra már nem merünk nézni, rájuk még nem tudunk. Pedig utolsó szavaikkal még kérnek: "Nézz rám, hallod, Dragomir, nézz rám!". De ránk hullanak a rácsok, és valahol a távolból szól feldúlt lelkek búgó zenéje, amelybe belevegyül megtorlóink alig hallható, vállrángató zokogása.Nézzék meg, kérem. A legközelebbi eloadás január 26-án lesz, este 7 órától. Ne azért, mert egy laikus ajánlja figyelmükbe, hanem azért a tükörért, amelyet négy tehetséges színész tart lénk, akik, remélem, értették, érezték a kevés nézo újra és újra visszahívó vastapsából: arcotok egyre ismerosebb, fáradtak lehettek, és mégis ... ahányszor nekünk kényelmeseknek és sznoboknak kedvünk szottyan színházasdit játszani, a függöny mögött vagytok.Ezt próbálja megköszönni minden taps vagy torokra szorult "Brávó!".
S.I.
A csendessége miatt társai által "Szicíliai Néma Ökör"-nek csúfolt Tamásról mondta mestere, Nagy Szent Albert: "Az egész világon meg fogják hallani, ha majd o megszólal."
1255-ben lett a teológia doktora, és élete még hátralevo 19 éve alatt írta meg azt a 32 kötetét, amely még ma is világhíruvé teszi nevét. Gondolatai és gondolatsorai csak ma tunnek nehezeknek, amikor már eléggé elfeledtük a klasszikus bölcseket és teológia fogalmait, mesterszavait. A maga korában éppen vakító világossága és egyszerusége hatott. Ha egy-egy nehezebb tételnél elakadt — ír