A Csíkszeredában megjelenô Adevârul Harghitei napilap címoldalán az elmúlt héten egy tiltakozó levél volt olvasható, amelyet a csíkszeredai egyházi és civil szervezetek tettek közzé. Egyebek mellett a székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen megszületett utcanév- változtatások ellen tiltakoznak. Ugyanakkor arra kérik a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezekre az utcanév- és bizonyos intézménynév- változtatásokra ne kerülhessen sor. A székelyudvarhelyi önkormányzat álláspontja szerint ez a kérdés kimondottan a város magánügye, a demokrácia és önkormányzatiság szellemében kívülállónak ebbe semmi beleszólása nincs.

(sze)

Múlt év decemberében jelent meg a Székelyföld havi kulturális folyóirat utolsó száma a Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Az irodalmi részben Bogdán László, Balázs Imre József, Karácsonyi Zsolt, Szász János és Bartha György versei mellett Benedek Szabolcs, Ion Nete és Sebestyén Irén prózája olvasható. "Valójában alig van mit ünnepelni" címmel jelent meg Dénes László beszélgetése Tôkés Lászlóval a ‘89-es eseményekrôl, valamint az egyre fogyó magyarság helyzetérôl. dr. Papp Kincses Emese Virrasszatok velem címû írása ugyancsak a ‘89-es forradalmat megelôzô eseményeket tárja fel. Balási András Szerencsésnek mondhatom magam címmel készített interjút Kovács Levente rendezôvel. Kovács Levente nevéhez rengeteg elôadás, színjátszócsoportok, líceumi és fôiskolai tanárkodás, valamint két diploma — bölcsészkar és rendezôi — fûzôdik. Ezenkívül tanszékvezetô, dékán, tudományos titkár és több színháznál állandó munkatárs. A beszélgetés során a több évtizedes színházi tapasztalattal rendelkezô szakember véleménye hangzik el mai állapotokról, színházról, oktatásról. Sarány István ferencesekrôl szóló írásában a szerzetesek történetét írja le a kezdetektôl, amikor megtelepedtek Erdély területén. A történelmi események következtében egyes rendházak elszakadtak, mások megszûntek. Hegyeli Attila egy moldvai csángó falu, Somoska etnikai identitásáról és nyelvi problémáiról ír Hat nemzetiség egyetlen faluban?! címû írásában. Utoljára, de nem utolsó sorban Bogdán László méltatja írásaiban Baász Imre képzômûvészt.

Péter Attila

A kolozsvári Prefektúra nagytermében a román forradalom tízéves évfordulójának alkalmából Vasile Sâlcudean prefektus ünnepélyes keretek közt adta át Gheorghe Funar polgármesternek Kolozsvár mártírvárosi aranyérmét.Mint ismeretes, a forradalom tízéves évfordulójának alkalmából, 1999. december 22- én Bukarestben a mártírvásorok polgármestereinek Emil Constantinescu államfô személyesen adta át az érmeket, Funar viszont nem ment el a Cotroceni-palotába. A kolozsvári forradalom hôsi halottjának édesapja, Matis Cornel megkérdezte a polgármestert: miért nem utazott Bukarestbe átvenni az aranyérmet? Funar elôbb formai hibákra hivatkozott: sértônek találta, hogy a meghívót holmi közalkalmazott látta el kézjegyével. Elmondta: addig nem megy a Cotroceni-palotába, amíg az államfô nem hozza nyilvánosságra "az igazat" a forradalomról. A polgármester megsértôdött, hogy a 31 grammos aranyérmen Napoca nélkül jelenik meg a város neve. Nyílt levélben kérni fogja, hogy az államfô újabb érmét juttasson a kolozsvári forradalmároknak, melyen helyesen jelenik meg a város neve. A forradalmárok képviselôi és hozzátartozói szorgalmazták, hogy a jövôben csupán egy szervezet képviselje érdekeiket. A polgármesterhez szólva Matis Cornel elmondta: 1989 decemberében nem csupán románok, hanem magyarok is életüket adták a szabadságért. — A fiam mellett egy magyar halt meg. Tudatosítanunk kellene, hogy xenofób politikával nem lehet demokráciát építeni — hangsúlyozta.

(figyelô)

Szentegyháza

Rus Sándor, szentegyháza polgármestere nagyon nehéz évet tudhat maga mögött. A város szerény költségvetése miatt a hivatal tevékenysége az ô véleménye szerint is hagy kívánnivalót maga után.

— Az 1999-es évben milyen sikereket könyvelhet el a polgármester?

— A legfontosabb sikernek számít az, hogy a megyei utat ismét egy 800 méteres szakaszon sikerült egy réteggel beborítanunk. Ez a legfontosabb, mivel ezt a kampányomban is megígértem annak idején. A másik fontos dolog az, hogy a napközik és óvodák gázbevezetési terveit sikerült elkészíteni, sôt a líceumnál már be is vezették a gázt, így végre megszûnt a pakurával történô fûtés, amely az összes lehetôségek közül a legköltségesebb. A két kultúrháznál ugyancsak a gázbevezetéshez szükséges kötéseket végeztük el, ehhez tartozik a Mártonffy János Általános Iskola három épülete is. Ugyancsak sikerként könyvelhetô el az, hogy a júniusi árvizek után régi feladatunkat oldottuk meg: a vízmedrek kitakarítását, amely bizonyos mértékben okozója lehetett volna újabb áradásoknak. Eredmény az is, hogy Lövétén sikerült egy mûvelôdési házat építeni, amelyhez az anyagot egy kiselejtezett transzformátorházból nyertük. Így a lövétebányai közösségnek is lesz egy helye, ahol megrendezheti esküvôit és egyéb rendezvényeit. A 9-es tömbház átépítése is sikernek számít (itt romák laktak, és lerombolták a lakrészeket. Szerk megj.) A munkálatok elôrehaladott állapotban vannak, jövôre talán a szomszédos 11-es tömbházat is sikerül átépíteni és a romákat elszállítani, ez a célunk. A többi csak apróságnak számít, például átereszeket építettünk, hogy kíméljük útjainkat.

— Milyen kapcsolatot sikerült kiépíteni a testvérvárosokkal, más településekkel?

— 1999-ben nem építettünk ilyen jellegû kapcsolatot, inkább a régi kapcsolatok ápolásáról tudnék beszélni. Látrány községgel például 1998-ban írtunk alá szerzôdést. Azóta a helység felvállalta egy szentegyházi lány taníttatási költségeit, aki Balatonbogláron tanul. Jövôtôl Látrány polgármestere szerint csereüdülésekre fog sor kerülni, ennek költségeit ôk fogják fedezni. Egyébként Látrány polgármestere eléggé sokszor tartózkodik Szentegyházán. A magyarországi Szarvassal is nemrég teremtettünk kapcsolatot, ez fôleg fúvóstalálkozókban ölt testet. Ugyanilyen kapcsolatban van a ceglédi Baráti Kör a szentegyházi Baráti Társalgó Klubbal.

— Gondolom, ugyancsak kellemes pillanatként marad meg a szentegyházi polgármester emlékezetében az, hogy helységében foghatott kezet Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. Azután tartották még a kapcsolatot?

— Bár a miniszterelnök úr azt mondta, amikor itt volt, hogy máskor is bátran hívjuk meg, azóta nem beszélgettünk egymással. De jövôre van egy tervünk, azt szeretnénk, hogy egy szobor leleplezésére hívjuk meg Orbán Viktort. A szobor valószínûleg a március 15-i események valamelyik kiemelkedô alakját fogja ábrázolni, és a leleplezést akkor tartanánk, amikor a miniszterelnök úr a Bálványosi Szabadegyetemre fog átutazni városunkon.

— A sikerekrôl beszéltünk, de a kudarcokról is szólni kell.

— A legnagyobb kudarc talán az, hogy nem volt elég pénzünk ahhoz, hogy a közüzemeknél a szükséges javításokat el tudjuk végezni. Egy másik kudarc vagy inkább rossz élmény az, hogy bepereltek azért, mert fizetésemeléseket hajtottam végre. Végül is ez még nem kudarc, mivel még ítélethirdetés nem történt, de rengeteg energiát és fôleg pénzt emészt fel.

— Idén lejár a mandátuma. Hogyan tovább?

— Igen, mostanában gyakran megkérdezik tôlem, mit csinálok majd, ha elveszítem a választásokat. Nekem most nem ez a legfontosabb dolog. Most nem gondolkozom ezen. Ha majd veszítek, akkor kezdem azon törni a fejem, hogy állást kell keresnem. Most azonban ez nem foglalkoztat. A terveim az idei munkálatok befejezésére irányulnak. Szeretnék ismét pénzt szerezni a Bâsescu-alapból, hogy lehessen folytatni az útjavítást, és a gázbevezetéseknek is szeretném, ha a végére tudnék járni.

— Milyen üzenetet küld Szentegyháza lakóinak az évezred végén?

— Azt, hogy ne veszítsék el a reményt és a jövôbe vetett hitet. Hogy hisznek ebben a jövôben is, azt akkor láttam, amikor az árvíz által okozott károk kijavításán dolgoztak együtt a polgármesteri hivatal alkalmazottaival.

László Csaba

Többet fizetünk

A 128-as sürgôsségi kormányrendelet értelmében azok a kereskedelmi egységek, amelyek forgalma az elmúlt évben meghaladta az 500 millió lejt, január 1-jétôl kötelesek elektromos pénztárgépet felállítani.

Azoknak az egységeknek, amelyeknek 200-500 millió között volt ‘99-ben az évi forgalmuk, a pénztárgépek felszerelésére vonatkozó határidô 2000. április 1-jére módosul.A 72-es (‘99 december) számú tanácsrendelet a helyi adókkal és illetékekkel kapcsolatosan a következôket tartalmazza:

— a családi és egyéni vállalkozások meghosszabbításának határideje január 31., ezután 200 ezer lej késedelmi kamatot számolnak

— a kereskedelmi és szolgáltatási engedélyek meghosszabbítása január 1-március 31. között történik. Amennyiben március 31-ig nem tesznek ennek eleget, április 1-jétôl 150 ezer lej büntetést alkalmaznak minden egyes meg nem hosszabbított engedélyért.Az egyéni- és családi vállalkozási engedéllyel rendelkezôk, miután a pénztárnál lefizették a 200 ezer lej értékû illetéket, az engedélyekkel kötelesek megjelenni a kereskedelmi irodában, ahol gazdasági nyilvántartóba kerülnek. E láttamozás nélkül a pénzügyi hosszabbítás érvénytelen. Ugyancsak az engedélyek hosszabbításakor minden vállalkozó kötelezô módon be kell mutassa a 2000. évre szóló szemétszállítási szerzôdést. Azok a vállalkozók és lakosok, akik az elmúlt évben nem tettek ennek eleget, nem fizettek szemétszállítási díjat, záros határidôn belül kötelesek rendezni ezt az Autópress Simó kft-vel. Az erre az évre meghosszabbított, felújított, illetve az új szerzôdéseket is kötelezô módon be kell mutatni.A reklámilleték erre az évre négyzetméterenként 360 ezer lejbe kerül. Városunkban a reklámfelületek többsége maximum 1 m2, a vállalkozók, illetve azok a személyek, akik reklámfelületet tartanak a kereskedelmi vagy szolgáltatási egységük környékén, ezt az összeget kell fizessék. Bármilyen típusú reklámfelületet csak engedély alapján lehet alkalmazni, a meglévôket pedig csak abban az esetben, ha az illeték ki van fizetve. A cégtáblák után évente 80 ezer lejt kell fizetni négyzetméterenként. A kifizetések ideje január 12-13-tól kezdôdik.

(Sz. E.)

Panaszok érkeztek pénteken és hétfôn a Polgármesteri Hivatalba, hogy sem vállalatok, sem fizikai személyek nem tudják szállítani a borvizet Szejkefürdôrôl.Az épületet a Haáz Rezsô Múzeum záratta be pénteken, mûszaki hibákra hivatkozva.A Polgármesteri Hivatal, a Múzeum, valamint a Városgazdálkodási Vállalat döntése szerint a télen még az Urbana Rt. mûködteti a borvízkutat.Tavasszal elkezdik a múzeum hatáskörébe átkerülô borvízkút épületének a rekonstruálását és egy borvíz-múzeumot szeretnének létrehozni Szejkefürdôn.Így nemcsak egy kút lesz, hanem turisztikai látványosság is, és egy szebb, eredeti állapotába visszahelyezett forrásból lehet majd szállítani az ásványvizet.A Hivatal nemrég fogadta el a Szejkefürdô Tájrendezési Tervét, amely a környék védettségét és eredetiségének megôrzését tartja fô szempontnak.Ugyanakkor a múzeum felhívja a lakosság figyelmét, hogy védjék a tôzeglábat. Az emberek ne onnan vigyék a virágföldet és kertjükbe a termôföldet, mert pótolhatatlan károkat okoznak — tájékoztatott Szász Jenô polgármester.

Péter Attila

Drágult az alapellátás:

Az elmúlt év december 29-én a Kormány több gazdasági jellegû intézkedést okozott. Ezek között szerepel az értéknövekedési adó egységesítése minden egyes termékre. Az élelmiszerekre, melyekre eddig 11%-os ÁFA-t alkalmaztak, január elejétôl egységesen 19%-ot számolnak. Ennek értelmében az olyan alapélelmiszerek, mint a tej, kenyér és húskészítmények ára átlag 8 %-kal megemelkedett. Az intézkedés következtében nem a termékek elôállításának költsége emelkedett, hanem a rájuk számolt adó.

A kenyérért — minôségtôl függôen - 500-1000 lejjel kell többet fizetni. A Harmopan üzletekben az árak a következôképpen módosultak: a 2 kg-os kenyér ára 1000 lejjel emelkedett, jelenleg 11.000 lej. A Dâmbovita kenyér, valamint a vekni ára 500 lejjel emelkedett, mindkettô 7500 lejbe kerül. A szeletelt vekni ára 8000 lejre, míg a krumplis kenyéré 11500 lejre módosult. A kolozsvári kenyérért 16.000 lejt kell fizetni. Az áremelkedések nem vonatkoznak a péksüteményekre, egyelôre változatlan áron lehet kiflit, perecet vásárolni.A hazai gyártmányú tejtermékek 400-500 lejjel kerülnek többe. Egy liter tej ára 4700 lejrôl 5100 lejre emelkedett. A savanyú tej dobozonként 2600, míg a yoghurt 2200 lejbe kerül. Egy doboz tejföl ára 5600 lej. Átlag 8 %-al emelkedtek az egyéb tejtermékek, a sajtok, krémsajtok, valamint a tehéntúró árai is. A helyi húsfeldolgozó vállalatnál megtudtuk, hogy a hentesáru, valamint a marhahús kilójának ára 8 %-kal növekedett, a disznóhús pedig kilónként 11 %-kal kerül többe.Az értéknövekedési adó egységesítésének következtében januártól nemcsak az élelmiszerek, hanem a gyógyszerek ára is megemelkedett. A meglévô árukészleteket az új intézkedések függvényében már módosították városunk gyógyszertáraiban. 6,5-8 %-kal kell többet fizetni, nemcsak a gyógyszerekért, hanem a gyógyászati segédeszközökért, kötszerekért is. Ugyancsak megemelkedtek a gyógyszertárakban forgalmazott egyéb termékek, a gyógyteák, a tápszerek árai is. Nem a gyógyszerek elôállításának költsége növekedett, hanem a rájuk számolt adó. A román gyártmányú gyógyszerek ára legutóbb ‘99 október 31-én növekedett.Arról nincsenek adataink, hogy ezzel az intézkedéssel egyidejûleg a kormány a fizetéseket, a béreket is módosította volna. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján ‘99 novemberében az országos nettó átlagkereset 1. 700 000 lej volt. A mezôgazdasági, tanügyi alkalmazottak bére jóval az átlagkereset alatt volt.Intézkedések történtek a nyugdíjak újraszámolásának ügyében, a határidô 2001. Elsô lépésként a már régen nyugdíjazott személyeknek járó juttatást számolják újra, ezeknek a személyeknek van a legkisebb nyugdíjuk (600. 000 lej alatt).Ezzel az intézkedéssel az elôrejelzések szerint 50-60 %-kal is megemelhetik az alacsony nyugdíjakat.

Szász Emese

Kiforgatja Kolumbán Gábor szavait a sajtó

Pénteken több román lap számolt be arról, hogy a Hargita megyei tanács elnöke állítólag határozatot hozott, amelynek értelmében Hargita megyében csak olyan románok telepedhetnek le, akik magyar nyelven is beszélnek.A lapok szerint négy helyi román civil szervezet Mugur Isârescu kormányfôtôl kért segítséget a románságot ért támadások ellen, felpanaszolván azt is, hogy Hargita megyében a román közösség emlékét sértô magyar elnevezéseket kapnak utcák, közterületek és közintézmények. Kolumbán Gábor nyilatkozatban hangsúlyozta: az említett lapok szándékosan eltorzították interjúját. — Ebben én nem azt állítottam, hogy csak akkor telepedhetnek le román nemzetiségû állampolgárok a Székelyföldön, ha beszélik a magyar nyelvet, hanem azt hangsúlyoztam, hogy amikor egy nem magyar anyanyelvû személy magyar többségû közösségbe szeretne beilleszkedni, az együttélés természetes elvárása, hogy az elôbb-utóbb elsajátítsa az illetô közösség nyelvét is.Ennek nemcsak a magyar anyanyelvû közösségekben, hanem más közösségek esetében is így kellene mûködnie — mondta Kolumbán Gábor. A tanácselnök véleménye szerint a támadás azért indult ellene, mert az idén választások lesznek Romániában. Ennek a támadásnak azonban pragmatikusabb okai is lehetnek. Mint ismeretes, január elsejétôl életbe lépett a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény, ugyanakkor a parlamenti egyeztetés utolsó szakaszában a közigazgatási törvény is szerepel.Mindkét törvény nagyon fontos elôírásokat tartalmaz a közhivatalnokokra vonatkozóan.

Tandíjköteles középiskolai osztályok

Az iskolaigazgatók egyéni döntése szerint lehetôség nyílik tandíjköteles középiskolai osztályok létrehozására - tájékoztatta a Mediafax hírügynökséget Olimipa Mateescu, a bukaresti fôtanfelügyelôség vezetôje. Az egyetemeken már két éve jól mûködik ehhez hasonló rendszer, és megvalósítható az egyetem elôtti tanulmányok során is, véli Olimpia Mateescu. A líceumok városban elfoglalt helyének függvényében egy diák havi tanítási költsége 77 ezer és 407 ezer lej között lehet. Székelyudvarhelyi középiskolákban a megkérdezett iskolaigazgatók egyelôre nem tudnak arról, hogy a középiskolákban is lehet fizetéses osztályokat létesíteni. Az Eötvös József Mezôgazdasági Szakközépiskola igazgatónôje, Magyari Tünde elmondta, hogy erre vonatkozóan egyelôre még nem kaptak hivatalos értesítést.

Januári fûtéspótlék

Hamarosan nekifognak a januárra szóló fûtéspótlék-igénylések begyûjtéséhez. Amint azt a Polgármesteri Hivatal városgadálkodási osztályának munkatársa, Kaján János elmondta, az iratcsomókat január 13-a és 22-e között gyûjtik be. Ugyanakkor felhívják azon személyek figyelmét, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, hogy ezután az igazolást nem a Polgármesteri Hivataltól kell kérniük, hanem a pénzügyi igazgatóságtól.

Meghosszabbítható mûködési engedélyek

A kereskedelmi és szolgáltató egységek mûködési engedélyeiket január 13-a és március 31-e között hosszabbíthatják meg. Ha ezalatt az idôtartam alatt ez nem történik meg, akkor pénzbeli büntetést róhatnak ki a vállalkozókra, melynek maximális összege 150 ezer lej. Az adóügyi osztály illetékese kéri az érdekelteket, hogy a hosszabbításra leadott engedélyekkel együtt a szemétszállításra megkötött 2000-es évre szóló szerzôdést is mutassák be.

Kézimunka-estek a farsang ideje alatt

A Bethlen Gábor Általános Iskola a farsang ideje alatt kézimunka-estéket szervez lányoknak és asszonyoknak. Az érdeklôdôk ezeken az estéken megismerkedhetnek az udvarhelyszéki varrottasok és a szentkirályi csipke készítésének titkaival. Érdeklôdni és jelentkezni az iskola titkárságán vagy Biró-Ambrus Lenke és Szász Margit tanítónôknél lehet.

MÁV-sztrájk

Vasárnaptól szerda délig a nyugatról érkezô, illetve nyugatra tartó vonatok, a Magyar Állami Vasutak sztrájkja miatt, Románia területén csupán a román-magyar határig közlekednek. A hazánkból nyugat felé induló összes nemzetközi vonat Kürtösig közlekedik. Azok a nemzetközi vonatok, amelyek nyugatról érkeznek, és át kellene haladjanak Románián, Kürtösön formálódnak, és innen indulnak román területen tovább keletnek - mondotta Valentin Cârstea, a Román Vasutak területi igazgatója.

Romániát nem érinti a sztrájk

A sztrájk miatt Románia területén elôreláthatóan nem lesznek fennakadások a vonatok közlekedésében, csupán a Pannonia indul Kürtösrôl 350 perces késéssel. Azok, akik jegyet váltottak a nemzetközi vonatokra, és csak az út egy részét tehették meg, a jegy árának különbözetét visszaigényelhetik az aradi vagy a kürtösi állomásokon. Az exportárukat szállító vonatokat Kürtösön megvámolják, és ott állomásoznak, ameddig a Magyar Állami Vasutak dolgozói beszüntetik a sztrájkot.

Elfogadták a Lupu-törvényt

A Cotroceni-palotában Emil Constantinescu államfô kormány- és helyi hivatalnokok elôtt nyilvánosan is bejelentette a mezôgazdasági és erdôterületek visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását, melyet a Keresztény Demokrata Nemzeti Paraszt Párt képviselôje, Vasile Lupu kezdeményezett.

Bara Gyula államtanácsos

Mugur Isârescu miniszterelnök 2000. január 5-i hatállyal munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát, aki ezentúl a munkaerôpiaccal, a munkanélküliséggel, a nyugdíjbiztosítással és az egészségügyi biztosítással kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd a Miniszterelnöki Hivatalban. Bara Gyula ugyancsak államtanácsosi tisztséget töltött be az elmúlt évben Radu Vasile kormányfô mellett, ezt megelôzôen 1996 decemberétôl 1998 decemberéig a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára volt, 1998 decemberétôl tagja az Országos Egészségügyi Pénztár Igazgató Tanácsának.

(RMDSZ-tájékoztató)

Markó Bélát beperelték

Beigazolódott a román sajtóban megszellôztetett hír: Markó Béla szövetségi elnököt január 25-re vádlottként beidézték a Kolozsvári Bíróságra. Mint ismeretes, több román napilap szerdai számában beszámolt arról, hogy Gheorghe Funar polgármester rágalmazásért beperelte Markó Bélát, aki az Alföldi László kolozsvári magyar fôkonzul elleni hecckampány kapcsán kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester "egy szomszédos ország ellen nemzeti gyûlölködést szít".

(RMDSZ-tájékoztató)

VALLÁS

"A város északkeleti végében, házaktól sûrûn beépítve egy érdekes és festôi vár-rom van, amelyet a lakosok egyszerûen Csonka-várnak neveznek; csonka is az valóban ... Az eddigi történelmi tudat és általános hiedelem szerint itt elôbb a Ferencszerzetnek volt egy zárdája, hová János Zsigmond szállani szokott, hol, mint biztos helyen, a székely nemzet levéltára tartatott, s hol darab ideig Isabella is lakott."(Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)

Az elôzô részben már említettem, hogy 1912- ben gróf Mikes János esperes a jezsuiták által írt Egyházközösség Történetét, a Domus Historiát püspöke kérésére Gyulafehérvárra küldte. Miután elfoglalta a szombathelyi püspöki széket, utódjának Pál István apát kanonokot nevezték ki, aki korábban az erdélyi római katolikus státus igazgatótanácsának elôadója volt. Az 1854-ben Szentkatolnán született tudós pap, miután átvette a székelyudvarhelyi egyházközösség lelki vezetését, kötelességének érezte, hogy a plébánia múltjával is megismerkedjen. S mivel a régi Domus Historia már a Bathyaneumban volt, a rendelkezésére álló levéltári anyagból megírta a székelyudvarhelyi plébánia történetét.Az Orbán Balázs által említett várban levô kolostorról a következôket írta:"Oklevelek beszélnek az udvarhelyi várról. III. Endre király 1301-ben egy oklevélben tesz említést Udvarhely váráról... 1493-ban a székelyek, Báthory István ellen többféle panasz között azt is felhozzák, hogy "in sede Udvarhely" várat emelt. Tehát létezett vár, amelynek részei itt vannak most is. De hogy ez hogy keletkezett, nem tudjuk.Az 1562-es székelytámadás elôtt lehetett castrum vagy castellum. Ha az volt, akkor a szerzetesek csak bele telepíttettek, de semmi esetre sem ôk építtették." Orbán Balázs nagy tudásával szemben azonban meg kell cáfolnom, hogy nem ferencrendi szerzetesek voltak itt, hanem domokosrendû szerzetesek lakták, akik valószínûleg a hitújítás áldozatául estek és zárdájukat elkonfiskálták. A zárdát János Zsigmond a székely támadás leverése után a székelység fékentartására megerôsített, és Székelytámadnak nevezte el.A korábban említett történelmi adataink szerint a 16. században Székelyudvarhelyen két római katolikus templom volt. A kérdés csupán az, hogy melyik volt a régebbi? Melyik volt a plébániatemplom? Azt biztosan tudjuk, hogy a várban szerzetesek laktak, és nemcsak ferencesek, mint ahogy Orbán Balázs említi, hanem domokosok is. Ezt bizonyítja az a segesvári kolostorban megtalált lajstrom, amely tartalmazza a 15. században Erdélyben mûködô domokos szerzetesek zárdáinak székhelyét. " A prédikálók, vagyis domokosok rendje korán (1215) megjelent Erdélyben. Az 1400 közepérôl származó összeírás szerint kolostoruk volt Szebenben, Segesváron, Brassóban, Szászsebesen, Besztercén, Gyulafehérváron." (dr.Marton József: Az erdélyi egyházmegye története).A ferencesek jóval késôbb telepedtek a városba. 1604-ben, amikor Kornis Boldizsár volt az udvarhelyi vár kapitánya, Lubenieczki Valér öt társával beköltözött a domokosok egykori zárdájába. Nem sok ideig élvezhetik a várkapitány jóindulatát, mert Deák Mihály udvarhelyi bíró özvegye zaklatni kezdte Szent Ferenc fiait, s "... összegyûjtötte a semmirekellô, gyilkosságra is könynyen kapható embereket, akik György testvért üldözték." (dr. Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek). Eltávozásuk nem volt végleges. rövidebb távollét után újra és újra visszatértek a Barátok Székelyudvarhelyre.Másodszor 1705-ben telepedtek le, amikor Lakatos István csíkkozmási esperes, Székelyudvarhely szülöttje az atyai örökségét nekik adományozta, ide építették a ma is meglévô zárdát és templomot. 1950. augusztus 20-ig vezették a hívek vallásos életét, amikor a szekuritáté éjszaka kilakoltatta ôket a zárda épületébôl, és Máriaradnára gyûjtötték össze a ferenceseket.Tehát Orbán Balázs tulajdonképpen csak annyiban tévedett, hogy a ferenceseket megelôzô domokosrendiekrôl nem tett említést.Hogy melyik templom volt a régebbi? Ma már nagyon nehéz pontos és történelmileg bizonyítható feleletet adni, csupán a fennmaradt — eléggé hézagos — feljegyzésekbôl következtethetünk.Lakatos István "Udvarhely legrégibb leírása" címû könyvében a reformáció Székelyudvarhelyen való elterjedésével kapcsolatban találunk utalást arra, hogy a katolikus hívek a Szent Miklós hegyen levô templomukat tekintették az ôsi plébánia- templomnak.Kezdetben a két felekezet — katolikus és református — közösen használta a Szent Miklós hegyi templomot. Vigyáztak arra, hogy egymás istentiszteletét ne zavarják, szóba sem jöhetett a vallások közti viszály. De mint mindig, a vezetôknek (a papoknak) nem tetszett a hívek közti békés megegyezés, s ellenségeskedést szítottak a két felekezethez tartozók között.Lakatos nagyon szûkszavúan tesz említést a keletkezett viszálykodásról, Veszely Károly azonban Erdélyi egyháztörténeti adatok címû könyvében részletesen leír egy eseményt, amit 1633-ban egy bogárfalvi Gellért Márton nevû, 70 éves ember mint szemtanú mesélt el: "tudom, mikor Luther Márton ide bejöve, kihordták a templom ékességeit, egy Kovács Jakab nevû ember gyújtá meg, úgy égették el."(A szövegben nem magát Luthert kell érteni, hanem a tanításának követôit).Ezután történt, hogy a katolikusokat kitiltották a Szent Miklós hegyi templomból, s felajánlották nekik, hogy használják a várban levô, volt szerzetesi kolostor- templomot. Ôk ezt visszautasították, mondván: "...nekik a saját ôsi templomuk kell, errôl semmi áron nem mondanak le." (Domus Historia)Pál István írása is ezt erôsíti meg. Szabó Károlyra hivatkozik, aki "... hihetônek tartja, hogy Udvarhely elsô plébániája, itt a Szent Miklós hegyen épült, minden feljegyzés régi parochiális templomról beszél... 1783-ban Bathányi Ignác püspök Udvarhelyen tett látogatása alkalmával felvett jegyzôkönyvben ezt találjuk: Ez a templom szûk és rozoga.... az Úrnapjára összegyûlt ötezer embert képtelen befogadni. Hogy ki által és mikor építtetett, emlékezetül nem hagyatott hátra."Orbán Balázs könyvében egy érdekes feljegyzéssel találkozunk: "Minô veszteség, hogy a felsô templomban volt egy régi harang, mely a zárdatemplomból vitetett oda az újabb idôkben megsemmisítették.1848-ban ágyúnak adatott be. Nem azt rosszalljuk itt, hogy a harang ágyúvá lett; mert tudjuk, hogy vannak a nemzet életében percek, midôn az ágyú az imára hívó harangnál is szentebb, hanem azt rosszalljuk, hogy éppen ezen régi harang adatott oda; volt ott elég új harang, mely, ha nagyobb lett volna is, nem lett volna kár a történelemre nézve. E harangon igen cikornyás felirat volt, mely ha észlelés alá kerülhet, talán némi világot vethetett volna a kolostor templomának építési korára."

Összefoglaló

Amint már a sorozat elsô részében említettem, a reformáció elôtti idôszakból nagyon hézagos adatokkal rendelkezünk az udvarhelyi egyházközösség történetérôl. Amit - véleményem szerint - biztosra vehetünk, hogy a székelyek idetelepedése, illetve telepítése után hamarosan templomot építettek s melléje papilakot. Hogy a Szent Miklós hegyi volt-e a régebbi (ami nagyon valószínû), vagy a Csonka- várban levô kolostor-templom, lényegében nem is olyan fontos. De az a tény, hogy egy kis közösségnek két istenháza volt, az arra enged következtetni, hogy itt lakó ôseink nagyon komolyan vették keresztény mivoltukat.

Derzsy András

A bukaresti bíróság szabadlábra helyezte a hét végén Râzvan Temesánt, a csôdbe ment Bancorex kereskedelmi bank volt elnökét, akit egy hónappal ezelôtt vettek elôzetes letartóztatásba.

Az egykori bankelnököt tavaly december 9-én a Legfelsôbb Ügyészség utasítására vették ôrizetbe. Az ügyészség azzal vádolja Temesánt, hogy egy Romániát népszerûsíteni hivatott fotóalbum szponzorálásával több mint 1 millió dollár veszteséget okozott a banknak. Az Örök és elbûvölô Románia címû fotóalbum kiadásának ötlete Nicolae Vâcâroiu volt miniszterelnök nevéhez fûzôdik. Az elképzelés szerint az albumot 97 ezer példányban jelentették volna meg, és a világ 144 országában terjesztették volna, hogy felkeltsék a külföldi üzletemberek érdeklôdését a romániai beruházások iránt. A könyv kiadására 5 millió dollárt terveztek, s a Bancorex 1,5 millió dollárt át is utalt az album elkészítésével megbízott francia kiadónak. A fotóalbumból végül 4200 darab készült el. Az ügyben eljárás indult több, egykor magas rangú kormánytisztviselô ellen is. Az egyik legnagyobb kereskedelmi banknak számító Bancorex tavaly az év közepén szûnt meg, amikor beolvasztották a Román Kereskedelmi Bankba. Ezt megelôzôen az állam átvette a bank 4128 milliárd lejre rúgó behajthatatlan kinnlevôségét.

A japán kormány január 7- tôl 5 millió dollár (500 millió yen) értékû térítésmentes segélyt folyósít Romániának.

Ezzel a segéllyel a japán kormány bizonyos mértékben kompenzálni óhajtja Romániának a tavalyi jugoszláv konfliktus során szenvedett veszteségeit - nyilatkozta Petre Roman külügyminiszter.1993-tól a japán kormány által Romániának nyújtott segélyek értéke 257,3 millió dollárt tett ki, melybôl mintegy 42,3 millió dollár térítésmentes hitelt képez. Japán finanszírozta a konstancai kikötô tartályhajó-termináljának felépítését, mely a világ hasonló termináljainak egyik legkorszerûbbike lesz — mondotta Petre Roman.Yoshiaki Koyama bukaresti japán nagykövet azt nyilatkozta, hogy kormánya e segéllyel Románia strukturális reformjainak megvalósításához, valamint a gazdasági nehézségek mérsékléséhez kíván hozzájárulni. A román kormány a hitelt és a velejáró kamatot szükségleti termékek (üzemanyagok, szén, vasérc, vegyi termékek, mezôgazdasági gépek, építôanyagok) behozatalára fogja fordítani, e termékek pedig nem fordíthatók katonai célokra, és nem exportálhatók újra. A kormánynak 12 hónap áll rendelkezésére a pénzösszeg elköltéséhez.

(figyelô)

A magyarországi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem alapvetôen új intézmény alapvetôen új feladatokkal. Hatáskörébe tartoznak az állampolgársági ügyek, többek között a honosítási és a visszahonosítási kérelmek.

A hivatal dönt ezután a menedékjog iránti kérelmekrôl. Ami viszont merôben új, hogy másodfokon a hivatal jár el minden olyan idegenrendészeti kérdésben, amelyben elsô fokon a határôrség vagy a rendôrség döntött. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz tartoznak a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos ügyek is és a hivatal feladata lesz a menekülttáborok fenntartása - mondta érdeklôdésünkre Vígh Zsuzsanna fôigazgató.Tavaly valamivel több mint hatezren kaptak magyar állampolgárságot, közülük 3 és fél ezren Romániából települtek át. Ôket a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Jugoszláviából és Ukrajnából érkezettek követik, de az összes kontinensrôl és Nyugat-Európa több országából is sokan váltak magyarrá. Érdekesség, hogy 194 hontalan kérelmét is elfogadta a köztársasági elnök.

Reklámilleték

A helyi illetékeket és adókat szabályozó 72-es tanácshatározat alapján a cégeknek 360 ezer lej reklámilletéket kell fizetniük évente egy négyzetméternyi reklámfelületért, míg a cégtáblákért 80 ezer lejt kell fizetni négyzetméterenként egy évre. Az illetéket a Polgármesteri Hivatal 17-es irodájában lehet kifizetni január 10-e és 30-a között.

Épület- és telekadók

Az idén is négy részletben lehet kifizetni az épület- és telekadót, a határidôk: március 15-e, június 15-e, szeptember 15-e és december 15- e. A magánszemélyek 5 százalékos kedvezményben részesülnek, ha március 15-ig kifizetik az egész évi adót. A jogi személyek épület- és telekadóját adóbevallás alapján számítják ki, ezt február 15-ig kell letenni a hivatal adóügyi osztályán.

Mobil-internet

Új mobilkészülékek kifejlesztését is magával hozza majd a Vodafone Airtouch (a jelenleg 24 országban mobiltelefonos szolgáltató cégek fô tulajdonosa) ama kedden bejelentett terve, hogy átfogó internetes szolgáltatást indít a nyáron számos cég, közöttük az IBM és a Psion, a telefongyártó Ericsson és Nokia, és a komputeres rendszerek fejlesztése terén ismert Palm és Sun Microsystems cégek közremûködésével. Lényegében egy komplett multimédia szolgáltatásról is szó van itt - írják a tudósítások, ahol nem csupán e-mailezésre, információk lekérésére és olvasására, illetve hallgatására lesz majd lehetôség a játékok mellett, hanem szolgáltatások rendelésére is, beleértve a tôzsdei ügyletek lebonyolítását vagy a repülôgépes helyfoglalást.

(MTI)

Kinevezték a Román Nemzeti Bank új elnökét Emil Iota Ghizari eddigi elsô alelnök személyében - tudósítanak az országos napilapok. Mugur Isârescu eddigi elnököt felfüggesztették állásából, mert miniszterelnöki kinevezést kapott. A törvény szerint az elsô alelnök vette át helyét a bankban — mondta Adrina Vasilescu, a központi bank közönségszolgálati osztályának vezetôje. Ugyanakkor ismeretes, hogy Mugur Isârescu azzal a feltétellel vállalta el a kormányfôi posztot, hogy utána visszatérhet a Nemzeti Bankba.

(MTI)

Törvénysarok

Köztudott, hogy 2000. januárjától hazánkban új adózási rendszert vezettek be, és ennek megfelelôen kell adóznunk.Amint a törvénybôl kiderül, összjövedelmi adózási rendszert vezettek be. Eszerint a megvalósított nettó összjövedelem után kell adót fizetni. A tiszta összjövedelem kiszámításához tudni kell azt, hogy a törvényben elôírják azt a módozatot, ahogyan megkapjuk a nettó jövedelmet, és ezután kell kifizetnünk az adónkat.Amint az elnevezésrôl is kitûnik, összjövedelmi adóról van szó, tehát az általunk megvalósított összjövedelem után adózunk. Tehát nemcsak a fizetés után, illetôleg a már eddig ismert adókat kell fizetni, hanem másokat is. Például adót kell fizetni a banki kamatra, az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, a magas nyugdíjak után. Itt kell megjegyezni, hogy a törvény magas nyugdíjon az átlagjövedelmet meghaladó nyugdíjat érti.Az új adózási rendszer egyszerûbb lesz és jóval áttekinthetôbb. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet ellenôrizni azt, hogy valaki milyen jövedelmet valósított meg egy évben?Nos, erre az adóhatóságoknak megvannak a maga módszerei. Itt kell megjegyeznem azt a tényt, hogy az adóhatóság az emberek jóhiszemûségére épít. Elfogadja az adóbevallást, és csak abban az esetben foganatosít megfelelô intézkedést, hogyha felmerül az alapos gyanú arra vonatkozóan, hogy az adófizetô nem fizetett adót az összjövedelme után. Ilyenkor a hatóságnak törvényes eszközök állnak rendelkezésére, és eljárást kezdeményezhetnek az adó befizetésére. Abban az esetben, ha felmerül az adócsalás bûntényét igazoló alapos gyanú, akkor adócsalás bûncselekményének elkövetéséért indítható büntetô eljárás az elkövetô ellen.Az ellenôrzési módszerek közé tartozik az a módozat, ahogyan az adóhatóság megvizsgálja az adózó által megvásárolt javakat, öszszevetve az adózó által befizetett adóval. Nagyon egyszerûen megállapítható, hogy a bevallott jövedelembôl elérhetô volt-e az az életszínvonal, vagy sem.A törvény alkalmazására vonatkozóan a Pénzügyminisztérium módszertani normákat kell kidolgozzon, majd ezek megjelenése után többet tudunk a törvény technikai jellegû alkalmazásáról, ugyanis ezek nélkül a technikai jellegû kérdések megválaszolása lehetetlen.Errôl tehát majd késôbb, amikor ezen normák megjelennek a Hivatalos Közlönyben.

Nagy Zoltán
ügyvéd

VITA

Mindenki beletemetkezett a "szorgalmas" parlamenti munkába, nincs idô az önálló magyar egyetem létesítésére. Nem részletezem, hanem mindenekelôtt "világosan, szabatosan" megfogalmazom, mit kérünk - mert mint írtam, a derék magyar férfiak elmenekülnek a feladatok elôl. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy valamikor a második világháború utáni években - az 1945 és 1948 közötti szerencsés történelmi pillanatban - Erdélyben a teológián kívül négy magyar egyetem és fôiskola mûködött: a Bolyai nyolc karral, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet öt karral, a kolozsvári Mûvészeti Fôiskola négy karral és a kolozsvári Mezôgazdasági Intézet. Ma már csak a Bolyait emlegetik, a többi egyetemi fokú intézetet sokan - a román politika felelôsei szándékosan - kifelejtik.

Valóságos helyzetünkben egy vonallal vagy ponttal sem szabad kevesebbet kérni. Az RMDSZ és a magyarországi politikusok leszállították az igényeket. Ha valamirôl lemondunk, azzal a román nacionalistákat bátorítjuk, akik elkezdték és folytatják az erdélyi magyarok asszimilálását, szellemi likvidálását. Az ellenfelek — okos férfiakként — tudják, mit akarnak.E cikket azért írom, hogy véleményemet a nyilvánosság elé tárjam - négy ilyen tárgyú cikkemet nem közölték az újságok. A napokban elhangzott "mindkét hazában", hogy a leendô erdélyi magyar egyetem fakultásait ki lehet helyezni a különbözô városokba, és az egyetem részeiként fognak tevékenykedni. Ha jól értem, akkor — egyetlen egyetemrôl lévén szó — a kémia Gyergyószentmiklósra, a matematika Kézdivásárhelyre, a filozófia-történelem Kovásznára, a jog Székelyudvarhelyre, a képzômûvészet pedig Korond községbe kerülhet? Ez viccnek is rossz, nem érdemes róla beszélni.Köztudott, hogy az egyetemeket kulturális központokban vagy egyetemi városokban létesítették. Az egyetemi campusok közös vonása, hogy többféle fakultás alkotja a tanulási és mûvelôdési közösséget, velük és általuk — a létezô információforrások révén — nevelik az értelmiségieket.A másik tényezô: az egyetemeket támogató intézmények megléte. Ezzel kapcsolatosan az Apáczai- modellt — az Akadémia tervét — emelem ki: a nyomda, a könyvtárak és az akadémiai kert nélkülözhetetlenek és pótolhatatlanok e tekintetben. Az egyetemek hivatása: az értelmiségiek képzése és nevelése, a tudás átadása és az értelmiségi magatartás kialakítása - és mindez azzal a céllal, hogy legyen, aki felismerje a közösség teendôit. A kommunista rezsimben tudatosan felhígították az értelmiségi réteget; erre a célra vezették be például az esti oktatást, a magánvizsgákat és másféle "tanulmányokat", sôt olyanokat is láttam egyetemen vizsgázni, akik nem a felsôfokú intézetben tanultak. A pszeudóértelmiségiek a jegyzeteket kilószámra olvasták, de a vidékies környezetbôl nem tudtak kiemelkedni. Az értelmiségieknek egyetemi éveik során kultúrközpontban kell tanulniuk, ott, ahol viták és megfelelô szellemi környezet élesíti az elmét, ahol a szakismeretek mellett sokoldalú mûveltséget is magukba szívnak, ahol színházak, operák, koncertek, klubok, vitafórumok egészítik ki a tanulás színtereit.Nagyon fontos: Erdélyben az egyetem és fôiskolák helye Kolozsvár, az évszázadok alatt itt kialakult magyar kulturális központ. Ezt nem lehet letagadni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kolozsvári egyetemet Báthory István alapította 1581-ben; ez a fiataloknak bacculareusi, magisteri, doktori tudományos címet adományozott. Mária Terézia 1774-ben elrendelte a jogi, a következô évben pedig az orvostudományi fakultás megszervezését a bölcsészeti és hittudományi karok mellé. Még egyszer hangsúlyozom: a magyar kulturális élet központja Kolozsvár, a románé — ha van — Balázsfalva, a szászé Nagyszeben.Az egyetemek és fôiskolák mindenhol a világon értelmiségieket nevelnek. Apáczai Csere János az iskolák szükségességérôl szóló értekezésében írta, hogy ha nincs vezetô, elvész a nép, barbárságba süllyed, melybôl "mérges és bûzhödt források" erednek. A nacionalisták módszeresen és következetesen törekednek a kisebbségek értelmiségének akadályoztatására, felszámolására. A nácik 1939 után az öszszes lengyel egyetemet, fôiskolát betiltották, és nyíltan kimondták, hogy a lengyelek barbárokká való lealacsonyítását akarják elérni, s ebben az elsô fontos lépés az értelmiségi réteg semlegesítése, megsemmisítése. A két háború közötti sötét években a román pártok és politikusok, Maniu, Anghelescu, Iorga, Goga — ilyen szempontból egyformák voltak — a magyar egyetemet és a fôiskolákat megszüntették, a magyar anyanyelvû iskolák munkáját mindenféle eszközökkel akadályozták, sokat az intézmények közül felszámoltak, úgy léptek fel az anyanyelven való tudás ellen, mint ahogy utódaik most a moldvai csángó falvakban fellépnek.A tények beszélnek: másutt egy félmilliós népesség értelmiségének nevelése — még ha kisebbségi helyzetben van is — az egyetemeken és a fôiskolákon történik. Ez szükséges és nélkülözhetetlen. Az erdélyi magyarok kétmilliós létszáma, valamint hagyományai túllépik ezt az elôírt és elvárt határvonalat. Egyébként a romániai magyar népesség nagyobb Észtország (1,5 millió) Luxemburg (279 ezer), Málta (253 ezer) és Ciprus lakosságánál, nem is szólva az Európán kívüli földrészek kisebb országairól.A legfontosabb kérdéseket — egyetem, autonómia, a javak visszaszolgáltatása — nem lehet megkerülni és elhallgatni. Az "öreg" históriából tanulni kellene. A politika — önmagában és a gyakorlatban — sok szempontból irracionális, de határhelyzetekben a politikusok gyakran ésszerûen gondolkodnak, és pragmatikusan közelítenek a kérdésekhez. Egy szabályt a mindennapi életbôl a legegyszerûbb emberek is ismernek: ha valakitôl valamit kérnek, akkor annak fejében tesznek is valamit. Az ügyes politika kihasználja a viszonzást a szövetkezésben, a kompromiszszumban, a megállapodásokban. Például 1945-ben a Magyar Népi Szövetség — és nem az "erköl- csös" értelmiség — nagyon fontos eredményt ért el: az anyanyelvû iskolahálózat kialakítását. A román politika pedig utólag zseniális húzással benyújtotta a számlát: hûségnyilatkozatot kért. A Magyar Népi Szövetség százas intézôbizottsága ünnepélyesen, hatalmas tapssal hûségnyilatkozatban lemondott Erdélyrôl, és kinyilatkozta, hogy az erdélyi magyarság Romániához ragaszkodik. Ez a viszonzási reálpolitika.Visszatérek napjainkhoz. Az RMDSZ és a magyar kormány — a régi és az új — feltételek és kérések nélkül támogatja a NATO-ba és az Unióba való belépést. Az anyanyelvi egyetemek és a fôiskolák kérdésében a román politikai osztály, a román pártok igényeink közül semmit sem teljesítenek. A román politika ismét gyôzött a magyar felett. Röviden: az erdélyi magyar politika elérte az abszolút mamelukságot.

Fábián Ernô
(Krónika — Szempont, kulturális melléklet, 2000. január 8.)

Elôrebocsátom, hogy nem Fábián Ernôvel, a filozófussal kívánok vitába szállni, sôt az iránta való tiszteletem miatt még csak annak az árnyékát is szeretném elkerülni, hogy személyesen vele lenne valamiféle vitám. Az írás végén pedig arra is magyarázatot találnak, hogy miért nehezményezem azt, hogy nekem is hozzá kell szólnom az egyetem vitájához. De kezdjük az elején...A Szempont 2000. január 8-i számában megjelent cikkében Fábián Ernô többek között azt írja: "Köztudott, hogy az egyetemeket kulturális központokban vagy egyetemi városokban létesítették...", és Fábián szerint az viccnek is rossz, hogy a leendô magyar egyetem fakultásait el lehetne helyezni különbözô székelyföldi városokban. Az Apáczai-modellre hivatkozva állítja a szerzô, hogy "a nyomda, a könyvtárak és az akadémiai kert nélkülözhetetlenek és pótolhatatlanok e [az egyetemalapítás] tekintet[é]ben". "Az érelmiségieknek egyetemi éveik során kultúrközpontban kell tanulniuk, ott, ahol viták és megfelelô szellemi környezet élesíti az elmét, ahol a szakismeretek mellett sokoldalú mûveltséget is magukba szívnak, ahol színházak, operák, koncertek, klubok, vitafórumok egészítik ki a tanulás színtereit" - állítja a továbbiakban Fábián Ernô. Tehát - folytatja megállapításait a szerzô -, "Erdélyben az egyetem és fôiskolák helye Kolozsvár, az évszázadok alatt itt kialakult magyar kulturális központ".Ismerôs és gyakran hangoztatott érvelés, azonban az erdélyi magyar egyetem- alapítás realitásának szempontjából enyhén szólva kétséges. Anélkül, hogy a Mi létezett hamarabb? A tojás vagy a tyúk?- kérdéskört igyekezném megoldani, íme egy másik lehetséges kiindulópont az egyetem- alapítás kérdésében: teremtsünk értelmiséget Székelyföldön! Tekintettel arra, hogy az értelmiség fogyasztó is (nem csak szellemi!), vonzani fogja a kulturális tevékenységeket, aminek egyenes következményei lehetnek a vitafórumok, a klubok és a koncertek, a kiállítások, majd a színház és az opera is. Az Apáczai-modell többi követelménye, például Székelyudvarhely esetében biztosított, de más székelyföldi városról is elmondhatjuk ugyanezt. Székelyudvarhelynél maradva: nyomdák tekintetében a legjobb helyzetben van (gondoljunk csak az Infopressre, no meg a tucatnyi kisebb nyomdára), és a kiadványok szempontjából több elônnyel is rendelkezik Kolozsvárral szemben, hiszen nem szempont (és kizáró tényezô!) azok tartalma, ugyanis a tulajdonosok döntô többsége magyar.Én is szeretem a könyv illatát, de ma már a virtuális könyvtárak segítségével szinte minden fontosabb mû hozzáférhetô a szobámból, egy kisebb teljesítményû számítógép segítségével is. És ez különösen vonatkozik az egyetemi könyvtárak állományaira, hiszen ma már több magyarországi egyetem elektronikus könyvtára elérhetô és nyitott az egyszerû felhasználó számára is, nem beszélve arról, hogy a hozzáférést intézményesíteni is lehet, ami egyetemek közti megállapodással nem akadály.A kedvezô szellemi környezet kérdéskörére térve, annak tartalmát és minôségét tekintve, ez egyéni tapasztalás és megítélés kérdése, ami nem helyhez vagy településhez kötött. Mert a mûélvezet nem függvénye annak, hogy egy könyvet az egyetemi könyvtárban olvasok-e el vagy a szobámban. És ne feledkezzünk meg az egyéni és intézményi egzisztenciális környezetrôl sem, melynek biztonsága nélkül hiába beszélünk a minôségében fejlôdô erdélyi magyar értelmiség megteremtésérôl. Ha magyarként érik sérelmek az értelmiségit, akkor elsôdlegessé az identitás védelme válik, a szellem háttérbe szorul. Ismét Székelyudvarhely példáját hozva fel, ez az egyetlen település Romániában, ahol a bírósági tárgyalások magyarul folynak, ahol a rendôrségen magyarul írhatod nyilatkozatodat, sôt még tolmács is elôkerül, ha ragaszkodsz hozzá. Székelyföldön gond nélkül lehet a román költségvetésbôl támogatni magyar intézményeket, kulturális rendezvényeket. És miért? Mert az elosztásnál nem szület(het)nek politikai felhangok, hiszen sokkal visszafogottabb a román civil szféra becsapottság-érzése, amire így nem igazán tud építeni semmilyen politikai tényezô. Az állítólagos "egyensúlyzavart" a román hatalom közvetlen forrásokból támogatja, amire jó példa a székelyudvarhelyi Marin Preda Elméleti Líceum, de ennek nem, vagy alig szenvedik kárát magyar intézmények.Székelyföldön (önkormányzati kezdeményezésre) készülnek a rövid- és középtávú település-stratégiák, melyek (a még kedvezô nemzetiségi megoszlás miatt) magyar(ság)- szempontúak, és kiterjednek az oktatásra is. Ezeken a településeken van akarat, igény és eszköz is arra, hogy egyetemi-, fôiskolai hálózatot építsenek ki, és nem öncélúan, hanem a munakerôpiac alakulása miatt. A tömbma-gyar régióban hiányzik a szellemi tôke, és a megállíthatatlan fejlôdés miatt e hiány pótlására ilyen vagy olyan formában, de sor fog kerülni. A Kolozsvár központú erdélyi magyar elit pedig elutasítással válaszol erre. Kisvárosias gondolkodással, röghöz kötéssel. Pedig XXI. századi apáczaik hadát várják Székelyföldön, akár szolgálati lakást, adókedvezményt és az átlagnál magasabb bérezést biztosítva számukra. Ehelyett kalandorok, álszakemberek jutnak néha méltánytalanul magas juttatásokhoz, az erdélyi magyar elit pedig jövedelemforrás hiányáról panaszkodik. A több milliárd lejes költségvetéssel rendelkezô székelyudvarhelyi Mûvelôdési Ház élére középfokú végzettséggel rendelkezô vezetô kerül, egyetlen pályázóként.Mit tesz az erdélyi magyar értelmiség elitje? Töri a lándzsát afölött, hogy Kolozsváron legyen-e az erdélyi magyar egyetem, vagy sem. Ahelyett, hogy egységes, erdélyi magyar stratégiává integrálná a tömb és a szórvány lehetôségeit és igényeit, például az egyetem kérdésében. Pedig most is történelmi idôket élünk. A román hatalom NATO-, és Uniós tagságának igénye kedvezôbb helyzetbe hozta az erdélyi magyarságot: nagyobb szabadságot biztosít az érvényesüléshez.És mit teszek én, akinek vállalt küldetése és szerepe az, hogy fórumot és honoráriumot teremtsen az elit gondolatainak nyilvánossá tételéhez? Vitázom. Az erdélyi magyar egyetemrôl. Hát ezért beteg az erdélyi magyar értelmiség.

Szôke László

Laikus a színházban

Aki száraz kritikára számít, tegye le, ne olvassa tovább. Ez egy laikus beszámolója az "Én és a kisöcsém"-rôl.Nem mint színi-kritikus, hanem mint nézô figyelt.A közönség kisszámú volt, de ha figyelembe vesszük, hogy nem volt bemutató-est, sem hétvége, a TV-ben folytak a folytatásos szappanoperák, a sörözôk nyitva voltak, és a nagy 2000-es csindaratta után vagyunk alig egy héttel, sokan voltak. Nem egy arc tûnt ismerôsnek, vidékrôl. És ott volt Lohinszky Lóránd érd. mûv, a mûvész úr, a tanár úr. A legnagyérdemûbb nagyérdemû.Nehézkésen, döcögve indult a játék, de csak addig, amíg a kis Katóból (Csiky Csengele) nem lett Frigyes. Friciként rákacsintott a közönségre, cinkosává tette, és nyeglén, hetykén meghódította. Amiképp sütô U. András is - Georg - mint pólyás, mint inas, mint unott vagy kacérkodó iroda-lajhár, nem beszélve nôi ruhába bújtatott jeleneteirôl. És nem érzôdött, hogy bármelyiket túljátszotta volna. Ami viszont nem mondható el a két detektívrôl. Ôk igazi detektív-mód csak akkor jöttek bele a játékba, amikor már istenigazából összegabalyodott minden. És nem is adták már alább. (Dunkler Róbert és Csurulya Csongor).A felbôszült apa (Lôrinc András Ernô), a sürgôsen férjhezmenendô lány (Petô Nóra), valamint az idegenvezetô (Kolozsi Borsos Ilona) játéka, összekovácsoltnak, egymást kiegészítônek hatott, pedig ritkán voltak egyszerre mindhárman színpadon. (Nem játszottak együtt ôk már korábban is?!) Ami viszont szemszúró volt, a statiszták. Lengtek, lebegtek, belebotlottak hol egymásba, hol a meghajlásra visszasietô fôszereplôbe, máskor egymásra, vagy az elôttük táncoló színészre sandítottak összhangért.Kérem, lehet ezt szebben is. Több prózával, esetleg tánctanárral. Ja, és még nem írtam Anderssen úrról (Gábor László). A nôgyülölô hû-de-férfi szemünk elôtt hullatja el elveit, puhul zavart, kapkodó szerelmessé, majd gyöngéd férfivá. Hát kedves nôgyülölôk, ebben a darabban egy kicsit elárulták magukat. Ilyen egyszerû lenne? Csak még nem találták meg az igazit?A nôgyülölôknek ezért az árulásért, a férjhezmenendôknek: "csak egy kis rúzs, / egy fehér selyem blúz"-ért ajánlom megnézni. És akiknek már bekötötték a fejüket, azok is tanulhatnak. "Legyen egy kicsit vékony, egy kicsit démon, egy kicsit kacér, egy kicsit hû..."Hogy drága a jegy? Ugyan kérem, 4-5-sör.És ide elhozhatják az asszonyt is.

Sebestyén Irén

Egyre inkább hajlamos vagyok kétségbe vonni századok egymásutániságát, megkérdôjelezni a századfordulók jogosságát, küszöbeik átléphetôségét.

Olyan, egyenes feleletekre váró, de kétértelmû válaszokat nyerô kérdések izgatják minden korok emberét, mint az alábbiak:
Mit s mennyivel adott többet a következô század, mint az azt megelôzô?
A nagy idôfolyamban vajon van-e átmenet egyikbôl a másikba?
Vajon nem egymásnak szülöttjei-e? Vajon nem egymásnak meghosszabbításai-e?
Idôszámításunk nem csak érzéki csalódáson alapul...? Van-e tegnap, ma és jövô?
Lehetségesek-e jelen pillanataink nagy megvalósításai az elôdeink hozadéka nélkül?
Teremtettek-e volna elôttünk járók, ha nem sejtettek volna sarkukban bennünket, eljövô korok gyermekeit?
A teremtés és alkotás mítoszában mennyi az építés és mennyi a pusztítás?
Kavargó érzések, amelyek hatalmába kerítették a múlt századforduló emberét is, kicsit és nagyot egyaránt.
Az alábbi szövegrészletek két, a század elején született kiadvány: egy helyi sajtó — az Udvarhelyi Hiradó — és egy nagy horderejû budapesti társadalomtudományi, majd késôbb szociálpolitikaivá is váló szemle — a Huszadik Század — hasábjain jelentek meg. Az egyik írás (-vt) szignóba burkolózva, a másik Dr. Morav-csik Ernô Emil (1858-1924), pszichológus-elmegyógyász, egyetemi tanár tollából. Amit szerzôik akkor leírtak, leírhattuk volna mi is. Optimizmus és pesszimizmus?! Pró és kontra?! Amit akkor állítottak, állíthatnánk ma mi is. Nem változott volna semmi? Egyazon útvesztôben vergôdnénk, száz év távlatából visszasejlô egyazon gondolatok emésztenének? Az idô csak Ariadné fonala lenne? Egyetlen mentségünk?! Izgató kérdések..., de talán olvassuk az írásokat!"Történelmi események nagy határkövéhez értünk. Lezárunk egy századot, megnyílik az új, melyben egyszerre új áramlat fogja felfrissíteni a hunyó század avult eszméit, s az egész emberiség több idealizmussal gondol jövôjének megteremtésére. A századvégiség erkölcseibôl kivetkezett szokásai, megbénult idegrendszere egy újjászületésen kell hogy átmenjen, ha élni akar bennünk az ember s a rohamos visszafejlôdés elé gátat kívánunk vetni.Nagy erkölcsi problémák foglalkoztatnak akkor, midôn egyszerre látjuk egy új század jöttét és elfelejtjük a múltak szomorú emlékeit, s mint minden új éven megújult reménnyel nézzük a jövô kor születését, melyben az események születni fognak, s mely szabályozni fogja életünk folyását. Megújul ismét a beteg emberiség lázas képzelmébe az örökös reménykedés, mely táplálja az életösztönt s kiragadja kezébôl öngyilkoló fegyverét.... a XIX. század is már a történelemé. A történetírók fogják még egyszer felvezetni ezt a meghalt századot a világesemények nagy színpadára, kiszedve belôle a nagy momentumokat, mely az egész emberiség életébe vágott, reményeit, tetteit igazgatta, s ebbôl megírják az egész emberiség nagy tragédiáját. Felvonul ismét a könyv fehér lapjain, s mint mi, kik szereplôi vagy néma tanúi voltunk az események nagy játékának, még egyszer visszatekintünk a letûnt napok, az elmúlt század emlékére.A tér rövidre szabja az emlékezet nagy futását, de majd a történetírás feladata lesz egy tükröt tartani az utód elé, hogy abból okulva a múlton, megteremtse a jövôt. De bármily is legyen az ítélet, amely elhangzik a XIX. század felett, mégis az egész emberiség újjászületésének volt dicsô százada. Az életcél, bár kifordult a helyes útról, mert erkölcseink meglazultak, brutális állati ösztönök lettek úrrá az emberek felett s elfordult a természettôl, hogy hamis tanok útján állatias ösztönének építsen hamis bálványt. És mégis, más századokkal szemben óriási vívmányait tagadni lehetetlen. Minden téren a rohamos fejlôdés hatalmas lökést adott az egész civilizációnak s oly eszmeforradalmat teremtett, mely újra alkotta, megteremtette a való ember szabad szellemét.Hogy ez a gyors haladás mily visszafejlôdéseknek volt szülôanyja, az nem ide tartozik. Hoszszú s terjedelmes munka és tanulmány feladata erre is felelni. De mireánk oly nevezetes a múlt század minden eseménye, hogy mikor az újat ünnepi köszöntôvel fogadjuk, az elmúlt felett elmondjuk sírbeszédünket, (...) Mert egy vérszegény, erejében meggyengült, vagyonából kifosztott, egy regenerált nemzetet visszaadott ismét a történelemnek s Atilla híres utódait nem engedte elveszni a szolgaság járóba, hanem új életerôt adott s kipattantotta a szabadság nagy eszméit. És az eszme gyôzött a hagyomány felett s az ármány bukott. Széthullott a rablánc, mit királyi kezek kötöttek kezünkre s a hunutód hû maradt önmagához.Van-e szebb és dicsôbb, mint egy népszabadság megszületése és e század dajkálta a szabad eszméket s e század a legnagyobb, mit eddig feljegyeztek. ...csak a jövô század is ily nagy eszmevívmányokat szüljön, s az egész emberiség megifjítását hozza magával. Egy újkori Messiás a szabadnépet, amely megtévedt a társadalmi fertôk és útvesztôk között, majd visszavezeti a tiszta eszményiség, vallásosság felé. Még sok mártír kell, hogy közöttünk járjon, míg ez új tant követni fogjuk s kibontakozunk lazult, hitvány erkölcseink sáros köpenyébôl s szeretni megtanuljuk az eszményit, az embert s istent egyaránt.Ily nagy feladatra csak úgy lesz képes az emberiség, ha értelmisége is fejlôdés útján halad tovább, s mit elvetett az a század, amelytôl most búcsút veszünk, az új kineveli s helyes útra vezeti. 1900. Ez az a század, mely a megifjult, de ereiben vérszegény, idegeiben enervált emberiségnek új erôt ad folytatni az igazi felvilágosodás felé a küzdelmes utat. Az új századból halványan int a bátorító csillag s az egész emberiség a régi századból az újba lépve át, fáradt vándor módjára halad tovább az örök eszményiség és az örök ideál felé."A SZÁZÁDVÉGI DEGENERATIÓRÓL címû írásában Moravcsik az alábbiaknak ad hangot:"Midôn a letûnô század a múltak történelmében készül helyet foglalni, vessünk számot az általa hagyott örökséggel. Az eseményekben gazdag század a viharos, lázas mozgalmak egész láncolata. Hallotta a fegyverek csattogását, az ágyúk dörgését, látta a társadalom orkánszerû kitöréseit, az elôzô idôk által szépen megálmodott és elôkészített nagy eszmék megvalósulását, átélte a civilizáció, a tudomány rohamos fejlôdését. Amire az emberi testi és szellemi erô képes, megfeszített tevékenységgel igyekezett megteremteni. Amidôn a csaták zaja elhallgatott, az államélet, a társadalom, az egyesek létének megszilárdítása, a tudományos búvárkodás lázas munkája kezdôdött. A megoldásra váró feladatok száma, súlya egyre növekedett s amint tudomány, ipar, kereskedelem minden ágának fejlôdése intenzívebb és tágabb körû ismereteket kívánt, a komplikáltabb életkörülmények között, a nagyobb igények formálódása közben a létért való küzdelem terhesebbé vált s az agynak fokozottabb tevékenységet kellett kifejtenie. A civilizáció nagy munkája alatt, a változatosabb élvezeti módok, eszközök és szerek mellett, a testi és lelki rázkódtatások, válságok egész sorát idézte fel, amelyekre az idegrendszer kisebb- nagyobb izgalommal reagál. (...)A minden irányban elérni kívánt rohamos haladás, a századot jellemzô tartós, szünetet nem ismerô, állandó küzdelem, forrongás egyik generációtól a másikig való folytonosságában, a megváltozott életmód, a kifinomult élvezeti eszközök hajhászása, a szellemi és testi erônek mértéken felül való kihasználása, a túlerôltetés nagy árt követel. Szervezetünk, különösen pedig idegrendszerünknek, ha nem is kimerülésével, de legalább is meggyengülésével fizetünk érte s ez aztán a különféle befolyással szemben sérülékenyebb lesz, az ideges állapotok keletkezésére alkalmas talajul szolgál. A megrongált szervezet állapota kihat az utódokra is az öröklés törvényénél fogva. Ha az ily módon terhelt egyén neveltetésénél, iskoláztatásánál nem visszük keresztül szigorúan az individualizáló módszert s átlépjük a szervezet minôsége és a fejlôdésbeli viszonyok által megszabott határokat, a gyengébb szervezetû gyermeket túlterheljük s mint szokás, az értelmi képesség minél rohamosabb kifejlesztésére, az ismeretek nagyobb tömegének aránylag rövid idô alatti való megszerzésére törekedünk: az idegrendszer korai kifáradása következik be s az idegesség vagy elmebaj csíráját vethetjük el.A századunkat jellemzô minél kiterjedtebb és bôségesebb anyagi jólét biztosítására, a gyors meggazdagodásra irányuló törekvések küzdelmében, amely megfeszített és tartós szellemi tevékenységet feltételezô nagy kiterjedésû vállalatok létesítésével, merész pénzügyi manipulációkkal, gyors emelkedéssel, rohamos bukással jár, sokszor a csalódások, tört remények, a megfeszített várakozás izgalma a kedélyi élet excesszív hullámzását provokálják s néha a cél elérésére használni kívánt eszközök megválasztásában az etikai érzés, a korrektség szigorúsága tompul, és számos fizikai és szellemi befolyás tartja folytonos vibrációban a különben is megterhelt idegrendszert.A vagyonosság mellett élénk színben rí ki a pauperizmus. A megnehezült életviszonyokkal küzdô szegényebb sorsú osztálybeliek kedvezôtlenebb higiéniai körülmények között élve, hiányosabban táplálkozva, kénytelenek a lét fenntartása érdekében kifejtendô s egyre terhesebbé váló munkát végezni, mialatt testileg is elsatnyulnak s utódaik már a gyengítô hatás bélyegét hozzák magukkal a világra. Különösen - mint ez fôleg a nagy városokban lenni szokott - a rossz levegôjû, túlzsúfolt helyiségek sanyarúbb viszonyok közt tengôdô s gyakran még alkoholos excessusokat is végzô lakóinak meglazult erkölcsi felfogása, mely a tiltott és megengedett eszközök között legtöbbször nem válogat, nyers, antiszociális gondolkodása már korán megmételyezheti a gyermek, az ifjúkor fogékony kedélyét. Azt a nemesítô, értelemfejlesztô hatást, amit az iskolai oktatás gyakorolni törekszik, az otthon rossz légköre legalább is nagyrészt paralizálja.A káros befolyások egész sora eredményezi a szervezet, az ideg- és szellemi élet degenerálódását, a mely az egyén ellenálló képességének, hajlamainak, kedélyi világának, cselekvése irányának sajátságos rendellenességével jár.A szuggesztiós befolyás azonban fiziológikus körülmények között is egyik fontos közvetítési módja szellemi, morális, esztétikai fejlôdésünknek. A társadalmi miliô, amelyben mozgunk, ily módon érvényesíti hatását reánk, öntudatlanul is befolyásolva, átalakítva gondolkodásunkat, világnézetünket. A társadalmi élet lüktetô erejének kifejezôje, a sajtó csaknem naponta tapasztalhatja, mily elementáris erôvel szuggerálhatja a közönség nagy tömegét s egy-egy világgá bocsátott eszme, jelszó mily gyorsan válhat közvéleménnyé, mennyire felkorbácsolhatja a kedélyeket, mint emel, gyújt, lelkesít vagy gyászba boríthat egy egész nemzetet. A szuggesztív befolyás mértéke függ a szuggerálandó és a szuggeráló egyéni sajátságaitól és a külsô körülményektôl. (...)A század lázas, terhes munkája, hatalmas izgalmai által megviselt ideges szervezet ingerlékenysége, impresszionabilitása, szuggesztibilitása fokozódott s a kifinomult, érzékenyebb idegrendszernél a különféle befolyás élénkebb hullámokat ver fel. Mindenütt a lázas sietség, mohósági, a testi és szellemi munkának a végletekig való kierôszakolása, az élvezetekben való mértéktelenség, az élénken változó kedélyi mozgalmak, az érzeteknek, a hangulatoknak az extrémek közt való ingadozása, a gyorsan keletkezô s gyakran csak efemer életû szimpátia vagy antipátia a szenvedélyeknek, indulatoknak a helyes megfontolás erejét megtörô túlsúlya, a leszállított, tompult erkölcsi felfogás, mely bizonyos, nemcsak etnikailag, de büntetôjogilag is elítélendô cselekedetekkel szemben enyhe mértéket alkalmaz - mindmegannyi jele a századvégi degenerálódásnak.A fokozott ingerlékenység mellett ellentétes vonásként domborodik ki az egyes megszokott ingerekkel szemben tanúsított tompultság s ebbôl kifolyólag a szokatlan, izgató mozzanatok után való vágyakozás. Éppen ezért az író, a mûvész is az ideges század forrongó lelkébe mártja tollát, ecsetét, hogy azzal írja, fesse meg az idegrázó képeket. Az ilynemû törekvés azonban gyakran amellett, hogy a lélektani képtelenségek egész sorát teremti meg, a jó ízlés, az esztétikai és morális érzés rovására megy. A vers-, színmû- és regényíró, a festô már patologikus alakjaival éri el a legnagyobb sikert. (...) Mennyiben jogosult az irodalomban, a mûvészetben az idealizáló irány fokozatos elhagyása és az élet szennyének a maga meztelenségében való feltárása, a túlzott naturalisztikus törekvés, annak megítélése nem az én feladatom. Annyi azonban mondható, hogy a szépirodalom és mûvészet egy bizonyos felszínre vergôdött iránya az ízlés elfajulásának tünete. De a századvégi degeneráció jeleivel lépten-nyomon találkozhatni a magán- és közéletben, a politikában, a parlamenti életben is. Láthatjuk, hogy az ideges túlérzékenység a mint egyfelôl az érzés legfinomabb árnyalatát is élénken, megrázóan ecsetelni, kifejezésre juttatni képes, pillanatok behatása alatt villámgyorsan verheti fel a kedélyi élet excessiv hullámait, sokszor áldatlan, vészt hozó viharokat keltve, háttérbe szorítva a higgadt megfontolást, a nemes, lovagias, szigorú etikai felfogást.A századvégi degeneráció sötét színének megismerése talán alkalmas a jövôbe vetett bizalmat megingatni, komor gondolatokat ébreszteni. De ne feledjük el azt, hogy a természet képes regenerálni s ebbeli törekvéseiben támogathatjuk. Egy-egy felmerülô egészséges áramlat már is sejteti a jobb jövôt."Mennyi egybehangzás a végek és központ között...?! A véletlen mûve lenne csak...?!

RÓTH András Lajos

1999-re nem lehetne csak úgy rámondani, hogy sikeres vagy sikertelen volt az udvarhelyi szabadfogású birkózás számára. Ha László Szabolcs arany- és ezüstérmére, vagy Páll Dénes országos bajnokra gondolok, akkor sikeres, de mielôtt elkiabálnám magam, eszembe jut, hogy az ifjúsági csapat nem tudta megvédeni bajnoki címét, sôt Udvarhely el is veszítette csapatát.

"Ha a ‘98-as évhez viszonyítjuk, akkor egy kis bukás volt, de ha elôre nézek, akkor lehet, hogy sikeres volt az 1999-es év. Annak, hogy nem sikerült megismételni a ‘98-as országos bajnoki címeket, megvannak a szubjektív és objektív okai. Mert ugyebár a csapat majdnem teljes egészében kicserélôdött, egyesek abbahagyták, mások külföldre szerzôdtek. Ôszintén be kell, hogy valljam, én nem láttam a csapatot bajnoki esélyesnek, így jobb is, hogy Szentgyörgyön rendezôdött a play-off, mert legalább nem égtünk le itthon. Egyébként Szentgyörgyön nagyon jó körülmények közt rendezték meg a rájátszást, jó döntés volt a szövetség részérôl, hogy rájuk bízták a házigazda szerepét." — Bodrogi Csaba.A bajnokságnak még közös csapatként vágtak neki, de mivel csak Szentgyörgyrôl kaptak támogatást, Udvarhely neve elkallódott, de birkózóink továbbra is nyerték a meccseket, gyûjtötték a pontokat csapatuknak, és simán be is jutottak a rájátszásba, ahol aztán a két nagy riválistól kikapva (Steaua 4-5; Dinamo 4-5) az országos harmadik helyezést szerezték meg.Május közepén Tg. Jiu-ban rendezték a nagyifjúságiak országos egyéni bajnokságát, amelyen az udvarhelyi birkózók két arany- és egy ezüstérmet szereztek. Az 54 kg-os súlycsoportban 16-on indultak, négy négyes csoportban kezdték a küzdelmeket. Deák Szabolcs mindhárom mérkôzését tussal nyerte, de a döntôben alulmaradt a buzâui Enache Mariusszal szemben. A 67 kg-os súlycsoportban László Szabolcs nem talált legyôzôre, mint ahogy Páll Dénes sem a 97-es kategóriában.A döntôsöket behívták a válogatottba egy egyhónapos felkészítôre, ugyanis közeledett a lettországi Európa Bajnokság."1999 nagy csalódását az EB-re készülô román válogatottnál történtek szolgáltatták, amirôl eddig nem igazán beszéltem, mert mindegyre visszatérô fájó pontom maradt. Volt egy olyan szövetségi határozat, hogy aki egyéniben országos bajnokságot nyert, az kvalifikálta magát az EB-re. Nos, Szabi országos bajnok volt, a szövetség mégis úgy határozott, hogy súlycsoportjában tartanak még egy három mérkôzésbôl álló utolsó felmérôt. Szabi ott is mindhármat megnyerte, mégis két nappal az elutazás elôtt az ellenfelét nevezték kiutazónak. A dolog csattanója pedig az, hogy Beleanschi Alexandru EB-döntôs lett, ezzel kijutott a Melbourne-i VB-re, amit rá egy hónapra rendeztek, és amit ki is használt a román küldöttség, ugyanis az edzôket kivéve mindenki kint maradt." — Bodrogi Csaba.Páll Dénes nem is próbálkozott az EB-szerepléssel, ugyanis épp akkor érettségizett, ami akkor neki fontosabb volt, mint egy pofoncsapás a szövetség részérôl."Szabolcs azok után lelkileg valósággal padlón volt a nyáron, alig lehetett lelket verni bele, hogy ne adja fel, mutassa meg, hogy mire képes. Sikerült meggyôznünk, ô neki is látott, és ôszszel a felnôtt egyéniben, 19 évesen, tizenhárom év után, ezüstérmet szerzett Udvarhelynek. (...)Ôt csak tisztelni tudom azért, hogy nem futamodott meg, itthon maradt, <<csakazértis>>. Ismétlem magam, amikor azt mondom, hogy büszke vagyok rájuk, hisz van tartás ezekben a gyerekekben, szerintem az élet más területén is meg fogják állni a helyüket." — Bodrogi Csaba.November végén Szentgyörgyön rendezték a felnôtt egyéni országos bajnokságot, amelyen Szabi 19 évesen indult a 63 kg-os súlycsoportban. Annak ellenére, hogy nehéz sorsolása volt, hét gyôzelemmel bekerült a döntôbe, ahol aztán 3-0 arányban alulmaradt a konstancai Serban Mujievvel szemben. Így is az utóbbi évtized legnagyobb sikerét szerezte városunk birkózóéletének és a legnagyobb élményt edzôjének, Bodrogi Csabának, aki 13 évvel azelôtt szerezte az utolsó ezüstérmet Udvarhelynek.Jelenleg két birkózónk van Szentgyörgyön és kettô Kolozsváron. László Csaba a katonaság alatt volt csak a Steauanál, utána visszaigazolt Szentgyörgyre. Deák Szabolcs már ott végzi tanulmányait is, de nyáron érettségizik, és ha sikerül az egyetemi felvételije Kolozsvárra, akkor László Szabolcs és Páll Dénes mellé társulhat a Tehnofrighez. Bodrogi Csaba viccesen már meg is jegyezte a kolozsváriaknak, hogy jövôben velük közösen kellene bajnokcsapatot csináljanak. Azt pedig tudjuk mindannyian, hogy minden viccnek fele igaz.A felsorolt négy birkózó mellett meg kell említeni Jakab Attilát is, aki néhány év után újból edzeni kezdett a Steaua színeiben. Annak idején személyes és anyagi problémák miatt hagyta abba pályafutását a "világbajnokverô", de tudtuk, hogy elôbb- utóbb úgyis szônyegre fog lépni. Azóta rendezôdtek a problémái, meg is nôsült, és a fôvárosi csapat színeiben próbál visszatérni. És hogy miért épp a Steauanál? Pofonegyszerû! Udvarhelyen nem jut pénz a birkózásra (mint ahogy lassan más sportra sem). "Egész ôsszel a gyerekeket saját pénzemen vittem le Szentgyörgyre... Meg kell érteni, hogy ôk ott kell birkózzanak, ahol lehetôséget kapnak, és feltételeket biztosítanak nekik. Itt a kutyát sem érdekli, hogy ezüstérmes birkózónk van. Sajnos, lehetôséget sem kapok arra, hogy legalább bemutató jellegû mérkôzéseket rendezzek, hogy az emberek legalább lássák, hogy ezek a gyerekek sportolnak, és szeretnek birkózni. Természetesen Szentgyörgyön se zsúfolt lelátók elôtt birkóznak, de legalább vannak versenyek.Remélem, hogy az idei év jobb lesz, mint a tavalyi. Legyünk optimisták, beszéljünk néhány aranyéremrôl, amibôl nagyon szeretném, ha legalább egy a felnôttek közt lenne. Én úgy érzem, hogy ezek a fiúk már berobbantak a román élvonalba, és továbbra is magasan fogják tartani az udvarhelyi birkózás zászlóját. László Szabolcstól várok a legtöbbet, hisz neki nagy esélye van arra, hogy kijusson egy világversenyre, ahol a tehetsége, szorgalma és odaadása megérdemelne egy érmet. Leginkább önmagának kellene a sikerélmény." - Bodrogi Csaba.

Mózes Istvántól, az ELEVEN SE elnökétôl annyit sikerült megtudnunk, hogy 3-4 edzôvel is tárgyalásokat folytattak, és a döntést a tegnap esti gyûlésen hozták meg.Kis Lajos 1999. május elejétôl vezette a Budvár FC edzéseit, miután elôdjét, Jakab Zoltánt a május 1-jén itthon elvesztett mérkôzés után menesztették. A hátralevô hét bajnoki mérkôzésen 13 pontot szerzett irányítása alatt csapatunk, és bent maradt a C- osztályban. Az ôszi idényben csapatunk ugyanazt a teljesítményt nyújtotta, mint egy évvel ezelôtt, a 10. helyen végeztek a C-osztály I. csoportjában.Kis Lajos vezénylete alatt a Budvár FC 23 bajnoki mérkôzést játszott, ezek mérlege:23 9 3 11 28-31 23 pont.Ebbôl tavasszal 3 1 3 10-8 13, míg az ôszi mérleg 6 2 8 18-23 20 pont.Kis Lajosnak nem ez az elsô lemondási szándéka, ugyanis már többször hangsúlyozta, hogy nem bírja edzôjátékosként, de mostani döntése végleges.A klub elnöke azt sem cáfolta, hogy tárgyaltak Marin Barbuval, aki már edzôsködött Udvarhelyen a Hargitánál, és jelenleg a B-osztály moldvai csoportjának éllovas trénere. A Foresta Suceavanál Barbuék az élvonalba jutást tûzték ki célul, elôtte pedig egy hollandiai vagy egyiptomi edzôtáborozást.

A sport-oldalt szerkeszti
Lukács Zsolt

Tudod-e, hogy ...

... a farsang Vízkereszttôl hamvazószerdáig tart. Ez az év utolsó télvégi ünnepe, ezzel zárjuk a telet, s kezdôdik a tavaszvárás. Itt az utolsó alkalom a mulatságra, s ezután következik a húsvétig tartó nagyböjt. Farsangkor tartották a nagy bálokat, lehetôség nyílott az ismerkedésre. Ha egy leány a farsang utolsó napjáig nem ment férjhez, várhatott &oci