Két éve már, hogy újra meg újra tele vannak a központi lapok egy törvénytervezet körül lezajlott vitával, arról tudósítva, hogy ismét nem született meg a törvény, hogy nem lesz alkalmazható. Most, hogy a szekusdossziék megtekintésére vonatkozó törvény megjelent, a lapok hangvétele ismét borúlátó. A román állampolgár ezentúl belenézhet a volt rezsim fenntartóinak munkásságáról "felrótt" okmányokba, de az, aki a törvényt ezdeményezte, nem elégedett. Constantin Ticu Dumitrescu független szenátor zavarosnak találja a dossziékhoz vezetô utat. De elôbb nézzük, mit is tartalmaz a törvény.
Az 1. cikkelyben szó van arról, hogy minden román- vagy idegen állampolgárnak, aki 1945 óta Románia lakosa, joga van saját titkos dossziéjába betekinteni, amelyet a titkosrendôrség politikai rendôri státuszában töltött ki.Ezenkívül az állampolgárnak joga van másolatot készíteni a dossziéról. Ugyanígy az állampolgár joga, hogy megtudja az ügynök vagy bedolgozó nevét, aki kitöltötte a dossziét. Ami a bedolgozókat illeti, Ticu szenátor szerint a "fizetett bedolgozó" kifejezés, amit a törvény használ, félrevezetô lehet, hiszen ezek a bedolgozók nem fizetési listán kapták pénzüket, így azonosításuk gyakorlatilag lehetetlen.A törvény 2. cikkelyében azokat a személyeket, szerveket nevezi meg, akiknek titkosrendôrségi- ügynöki, valamint bedolgozói minôségérôl az állampolgár tudomást szerezhet. Szerepel az államelnök ( a) bekezdés), képviselôk, szenátorok (b), prefektus, alprefektus (c), a Legfelsôbb Bíróság tagjai (i), az Ombudsman (l), a Nemzeti Bank kormányzója (o), az Akadémia tagjai (p), a Nemzetvédelmi Minisztérium tisztjei (t), és legvégül a forradalmár címmel kitüntetett személyek (z).A közméltóságok, közhivatalnokok, amelyek hivatásukat gyakorolják, vagy jelöltetik magukat, a törvény szerint nyilatkozatot fognak adni saját felelôsségükre arról, hogy dolgoztak-e ügynökként, vagy voltak-e bedolgozói a politikai rendôrségnek. Ez az ellenôrzés kötelezô, és a büntetôjogi elôírások szerint történik. (3. cikkely). Amennyiben a jelölt vagy a közméltóság gyakorolta az ügynöki tisztséget, le kell mondjon, illetve vissza kell vonja jelölését.Az 5. cikkelyben a politikai rendôrség meghatározására kerül sor. "A politikai rendôrség olyan közbiztonsági szerv, amelyet a totalitárius kommunista hatalom alkotott meg a hatalom fenntartására, valamint az alapvetô jogok korlátozására" - állapítja meg a törvény.A törvény alkalmazását az Archívákat Tanulmányozó Bizottság végzi (7. cikkely), ezt pedig egy 11 tagból álló vezetôtanács irányítja. A vezetôtanácsot a parlamenti csoportok javaslatára a Parlament politikai konfigurációjának megfelelôen választja a Parlament. A választás listán történik, a tanácsot együttesen, és nem külön-külön a tagokat választják meg.A bizottságnak külön költségvetése van (10. cikkely), és 16 évre alakul, az esetleges hoszszabbításokat a Parlament eszközölheti (22. cikkely). A befejezésben a törvény be nem tartása esetében kirótt büntetéseket határozza meg (24. cikkely).Ticu szenátor szerint még az sem meghatározott, hogy az állampolgár kinél kapja meg a dossziéját, bár az ezzel kapcsolatos teendôket az említett bizottság végzi, az okmányok a Román Hírszerzô Szolgálatnál vannak. A dossziét ezenkívül kikölcsönözni sem lehet, a törvény ugyanis nem tartalmaz erre vonatkozó elôírásokat. Mivel a bizottság a parlamenti többséget fogja képviselni, nyilvánvalóan politikai szempontok szerint fognak eljárni.Ami a leendô ellenôrzéseket illeti, amelyeknek a jelöltek lesznek alávetve, a törvénytervezet megalkotója nem hiszi, hogy azokat alkalmaznák a 2000-es választásokon, mivel a dossziék nagy része eltûnt (1.200.000-bôl 500.000 létezik még). Ezeket talán meg lehet tekinteni a Câmpineanu-i volt szekusállomáson, ahol 1978 óta számítógépes nyilvántartás van. A szenátor szerint létezik még egy központ Bran-ban, ide azonban nem sikerült bejutnia, ezt ugyanis nagyon védik, hiszen olyan tisztek nevei szerepelnek a nyilvántartásokban, akik ma is kulcspozíciókban vannak, és az országot vezetik.Ilyenképpen Constantin Ticu Dumitrescu szenátor véleménye az, hogy a törvény veszélyes politikai eszköz lehet a 2000-ben minden valószínûség szerint hatalomra törô nem- demokratikus baloldal kezében. "Úgy fogják alkalmazni, ahogy akarják" - nyilatkozta a szenátor a România Liberâ címû központi napilapnak.
László Csaba
A felsô piactéren 1917-ben a 82-es gyalogezred hôsi halottainak emlékére különös emlékmû felavatására került sor. "Vasszékelynek" hívták. Fából készült, apró szegekkel a törzshöz rögzített vaspikkelyekkel borítva.
A hatalomváltás után, 1919-ben eltávolították a szobrot, de ott maradt a talapzata a faragott oszlopokat tartó tetôvel. Ide is elzarándokoltak az egykori 82-es gyalogezred öreg katonái bajtársi találkozóra.Az egykori "Vasszékely"- emlékmû helyére épült 1941-ben a kopjafás új emlékhely, az "Országzászló". A második világháború után, helyi szóhasználattal, már csak úgy hívták: a "Patkó"Városunkban szoborbizottság jött létre, melynek célja a "Vasszékely" újra felállítása.A bizottság pályázatot hirdetett a szobor elkészítésére, ezt Szabó János szobrászmûvész nyerte el.Az új "Vasszékely" 2,5 méter magas lesz, bronzból készül, és a hôsök névsorát fekete márványlapra vésik fel. Felállításával a Márton Áron teret átrendezik, a buszmegállót megszüntetik.Molnos Zoltán bizottsági tag elmondta, hogy az önkormányzat a Magyar Kulturális Minisztériumtól pályázattal elnyert kb. félmillió forintot, de ez nagyon kevés. Ennek a szobornak a költsége - ami tartalmazná a Márton Áron tér újrarendezését, a szobor talapzatának öntési költségeit, a mûvész (szobrász) honoráriumát — mintegy 250-300 millió lej.Ez idáig nagyon kevés az adomány, de mindent meg kell tenni, hogy a város méltó emlékmûvet állítson székely hôseinek.
Péter Attila
A nyugati országok mintájára hazánkban is egyre gyakoribbá vált a hagyományostól eltérô táplálkozási szokások gyakorlása, valamint ezek népszerûsítése.
Míg egyesek az óceánon túli hírességek körében népszerûvé vált vegetáriánus életmódra esküsznek, mások a hôkezelés nélküli, azaz a sütést, fôzést nélkülözô táplálékokat részesítik elônybe. Szûkebb pátriánkban is egyre - másra jelennek meg különféle újdonságok: diétás, "egészségmegôrzô" termékek. Manapság az ember ízlésének és nem utolsósorban pénztárcájának függvényében választhatja ki mindennapi táplálékát.Az egyik legújabb felfedezés a természetes kenyér. Ennek a terméknek a bemutatására került sor október 28 -án a Nyugdíjasok Klubjában. Az elôadással egybekötött bemutatót a bukaresti ELTA egyetem szervezésében Korpos Magdolna tartotta. A tanácsadó elmondta, hogy termékeik népszerûsítésével céljuk az egészség megôrzése. Az általuk készített élelmiszerek "titka" abban rejlik, hogy nem voltak kitéve hôkezelésnek, ezáltal megôrizték az egészséghez nélkülözhetetlen bioelemeket. Kóstolóval is készültek a szervezôk, az általuk készített különös ízû és színû termékek nem tudni, mennyire nyerték el a jelenlévôk tetszését...A tanácsadó elmondta, hogy ezek a táplálékok egyelôre nem kaphatók a kereskedelemben, népszerûsítésük most van folyamatban.— Mi a tapasztalat, van kereslet az ilyen termékek iránt ?— Az emberek nem ismerik ezeket a termékeket - mondta Korpos Magdolna -, ezért van szükség a nevelésre az egészséges életmód kialakításához. A legfontosabb tennivalónk az információközlés.— Találkozott olyan személlyel, aki határozottan elutasította az önök módszereit ?— Kezdetben majdnem mindenki elutasítja. Senkire nem lehet ráerôltetni semmit, de bízunk abban, hogy az idô mindent megold.Arra a kérdésre, hogy valóban ezen termékek fogyasztásában, ezen életmód gyakorlásában rejlik-e a hosszú élet titka, nem kaptunk egyértelmû magyarázatot...
Szász Emese
Vasárnap elôször tartottak református istentiszteletet Korondon. Szász Tibor felsôsófalvi ref. lelkész - szórványgondozó - régi tervét valósította meg. A legutolsó népszámlálási adatokból tudta, hogy Korondon 80-nál több személy vallotta magát reformátusnak.
Alszegben sikerült egy imaházat berendezni Ambrus Domokos tulajdonos készséges felajánlásából. Az imaház-avató ünnepi istentiszteletet prédikációját Pál apostolnak a Thessalonikiakhoz írt elsô levele 5. részének 16-21 közötti verseire építette fel. Ezt követôen ünnepi köszöntôkre került sor. Szász Domokos, Korond polgármestere támogatásáról biztosította a református közösséget.A felsôsófalvi fiatalok színvonalas mûsort mutattak be gitárkísérettel. A 80 év körüli Fábián Ákosné, Siklódi Juli néni az "Isten háza" és "Jöjjön hozzánk" címû verseket szavalta el.A mûsort Cseresznyés Ferenc nyugdíjas ref. lelkész "Akácsor ôsz utón" Reményik-szavazattal zárta.Az ünnepséget a felsôsófalvi egyházközösség elôljárósága és számos híve is megtisztelte.
Szôcs Lajos
Kudarccal végzôdött a tanügyi szakszervezetek vezetôi és a tanügyminisztérium képviselôi közötti, elmúlt héten lezajlott tanácskozás, amelynek célja a tavalyi tanári bérkiegészítések ügyének esetleges megoldása volt.
A tanügyi szakszervezetek vezetôsége fenntartásokkal fogadta Adrian Miroiu tanügyminisztériumi államtitkár azon kijelentését, miszerint a tanügyminisztérium még nincs tulajdonában azoknak a kimutatásoknak, amelyek a tavalyi bérkiegészítések reális összegére utalnak.Mint ismeretes, a központi tanügyi szakszervezetnek a kormány ellen indított perével párhuzamosan minden megyei szervezet is beperelte saját tanfelügyelôségét. Kálmán Ungvári Zsófia megyei fôtanfelügyelô nyilatkozata szerint a Hargita megyei tanfelügyelôség még nem kapott idézést. Amint azt elmondta, a Tanügyi Szakszervezet fájdalma, illetve ennek enyhítése nem a megyei tanfelügyelôség kompetenciája. — Ôk valóban beperelték a Tanügyminisztériumot, arról kaptunk értesítôt - mondotta -, de arról nem, hogy a megyeieket is perelnék. - Az, hogy bepereltük a kormányt, köztudott dolog, hiszen ezt közöltük a sajtóval - nyilatkozta Kocs Ilona területi szakszervezeti vezetô. Az, hogy egyes megyékben beperelték a megyei tanfelügyelôségeket, ezt nem vitatom, hiszen a gyûléseinken mindig van olyan megyei képviselô, aki arról számol be, hogy náluk sokkal több baj van, mint Hargita megyében. Valószínûnek tartom azt is, hogy esetleg a F.E.N. amikor csatlakozik hozzánk, mellettünk lép fel. A Hargita megyei tanfelügyelôséget csak Hargita megyei szakszervezetek perelhetik, és ezt nem tartom valószínûnek. Mi tudjuk azt, hogy nem rajtuk múlik, hogy nincsen pénz, amit szétoszthatnának. Az a véleményem - fogalmazott Kocs Ilona -, hogy a megye adná a pénzt, ha volna... Nem vitatom azt sem, hogy vannak olyan dolgok, amit ôk mulasztanak el, de jelen pillanatban errôl nem beszélhetek, mert országos viszonylatban talán Hargita megye az, ahol ilyen téren, az elmaradt pénzek kiadásának tekintetében a legkisebb a probléma. Az, hogy a fizetések késnek, nem Hargita megyén múlik. Habár azt ígérték, hogy ezek után idôben és haladéktalanul megkapjuk béreinket, a tanügyi kisegítô személyzet augusztusi fizetését csak szeptember közepén kapta meg.
Gáspáry István
Szökése után is magányos farkasként élte életét Ambrus Attila. A whiskys még azt a K. Domokost sem tûrte hosszabb ideig maga mellett, aki élelemmel látta el a zuglói lakásban bujkáló rablót. A birtokunkba jutott, a letartóztatást követô helyszínelésen készült felvételeken jól látszik:Ambrus rablásai után kasszát készített a rabolt pénzrôl, és a whisky mellett nem vetette meg a sört sem.
Az OTP-lakásban meghúzódó (a pénzintézetbôl tíz rablás során elrabolt százmillió forintból tudta fizetni a részleteket...) Ambrust elsôsorban a titkosszolgála-toknak köszönhetôen sikerült elfogni - tudta meg a MAG. A telefonlehallgatások és a rabló korábbi kapcsolatrendszerének megfigyelése azt eredményezte, hogy a rendôrök már a letartóztatást megelôzô nap reggelén biztosak voltak abban, hol tartózkodik a whiskys: a lakást már akkor szoros ellenôrzése alá vonta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (az akcióban részt vevô operatív tiszteket érthetô módon a nyilvánosság kizárásával ma tüntetik ki). A Nagy Lajos király útja és az Erzsébet királyné út sarkán álló épület lakói már nagyon unják a média és a kíváncsiskodók érdeklôdését: ha valaki megkérdezi tôlük, hogy ott laknak-e, egy beszédes sajnos a válasz. Különben az elfogás olyan csendben történt, hogy csak a közvetlen szomszédok értesültek róla, hozzájuk állig felfegyverzett kommandósok kopogtattak be, hogy elvágják az erkélyrôl nyíló menekülési útvonalat. Ambrus ellenállás nélkül megadta magát, a csúcsforgalom idején hermetikusan lezárt és emiatt elcsendesülô útkeresztezôdésre korábban kitekintve már tudta, hogy nincs esélye. A korábbi hírekkel ellentétben, a whiskysnek nem volt fegyvertôl származó sérülése, a MAG úgy tudja, hogy Ambrust az Üllôi úti OTP-ben a pánikszerû menekülés során megbontott álmennyezet sebesítette meg. Az elfogást követô napon az alig egy órán át tartó kihallgatás során csak az azonosítás történt meg — tudtuk meg rendôrségi forrásokból. A további meghallgatásokon a nyomozók elôbb a szökés körülményeire kíváncsiak, és csak azután érdeklôdnek arról, hol töltötte Ambrus szabadsága százhét napját.K. Domokos kihallgatásán ez ugyanis valószínûleg nem fog kiderülni, a whiskys szökése után valószínûleg más búvóhelyeket is igénybe vett, a második emeleti bérházban csak az utolsó napokban bujkált. Azt már tudják a rendôrök, hogy titkaiba nem avatta be az ôt élelemmel ellátó román állampolgárságú férfit, fôként a rablások után a pénz közelében nem tûrt meg idegent. Bár az utolsó rablásban elvitt bankók nagy része megkerült, Ambrusnak még bôven van törlesztenivalója. Akarva- akaratlan a háló elsô hôsévé vált, és történelmet írt a whiskys: ô az elsô hazai bûnözô, akivel kapcsolatban szinte minden információ megtalálható az interneten, fél tucat honlapot üzemeltetnek a rajongók és az antiwhiskysek, miközben a több száz topikon (e-mail alapú beszélgetôcsatornán) több ezren követték- kommentálták a letartóztatás, szökés, bujkálás, újbóli letartóztatás eseményeit. Akinek van türelme a neten barangolni, megtudhatja például az egyik pro-Ambrus lapról, mit, hogyan és mennyiért kell átalakítani a bankrabló arcán (az állcsúcs szilikonprotézise például nyolcvanezer forint), kérdést tehet(ett) fel az ügyvédjének (több százan használták ki a lehetôséget), és rendelhet a híres pólókból. A legtöbb rajongót tömörítô Viszkis Fun Club vendégkönyvébe például a másodszori elfogás óta naponta átlag százan írnak be. Az indulatoktól sem mentes hozzászólásokban a rajongástól a kárörvendô gyûlöletig majd minden elképzelhetô hozzáállás képviselôjét megtalálni. Egy tréfás kedvû internetezô már a második megszökést beharangozó topikot is elindította. A háló szabadságára és összetettségére jellemzô, hogy a téma kipattanásával szinte egy idôben elindult az Ambrus-hisztéria megmagyarázásának végeláthatatlan folyama is. A rablót nevezték már korunk Rózsa Sándorának, a magyar Ronald Biggsnek, és hasonlították össze Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét, szerelem címû híres regényhôsével is, aki proligyerekként magát görög diplomatá-nak kiadva érte el azt, hogy rá figyeljen a világ.Ambrus Attilával kapcsolatban az interneten eddig nem tapasztalt láz indult el. Van hasonmásverseny és antihasonmás-vetélkedô, raplemezre akarják remixelni a hangját, tucatnyi pólót hirdetnek a világhálón, filmproducerek és energiaital- gyártók érdeklôdnek. A történet önálló életre kelt, és egyre távolodik a valóságtól. Az pedig egyszerû: újra rács mögött az átlagnál jóval ügyesebb sorozatrabló.
Lukács Csaba
Október 15-én, pénteken egy székelyudvarhelyi vállalkozó, Székelyudvarhelyrôl Csíkszereda felé haladva, HR 02 AEN rendszámú Cielo típusú gépkocsijával elütötte K.ZS. 12 éves szentegyházi lakost, aki szabályosan közlekedett a szentegyházasfalusi Mûvelôdési Otthon közelében levô gyalogátjárón.
A kislány könnyebb sérüléseket szenvedett, a rendôrség könynyû balesetnek minôsítette az esetet, és ennek megfelelôen bírságolta meg a vállalkozót, és felfüggesztette jogosítványát - mondta Csíki Kanz Lajos szentegyházi rendôrparancsnok.A parancsnok azt is elmondta, hogy az Országos Rendôrfôkapitányság parancsára október 20-tól nagyobb intenzitással dolgozik a szentegyházi rendôrség, több rendôr járôrözik Szentegyháza utcáin, mint máskor. Az akció célja a közvagyonrongálások megelôzése, a lakosok nyugodt éjszakájának biztosítása, az utóbbira fôleg hét végén van szükség.Az akció eredményeképpen 18 kihágást (közlekedési és csendzavarási) értek tetten, és kb. 5 millió lej pénzbírságot róttak ki október 29- ig.Ugyancsak ebben az idôszakban 12 falopási esetet tartanak nyilván. A kihágásokat az erdészeti szervekkel közösen folytatott akció során érte tetten a rendôrség, az Erdészeti Hivatal 4 esetben büntetett, mintegy 10 m3 fûrészárut kobozott el. A fûrészáru értéke meghaladja a 10 millió lejt.Az akció hatása pozitív, mivel a kihágások csökkenô tendenciát mutatnak. A rendôrség az akciót addig folytatja, amíg a lakosság biztonságban fogja érezni magát - mondta a rendôrparancsnok.
László Csaba
A fôvárosi katonai törvényszék újból elhalasztotta az 1989 decemberében Temesváron eldördült, Lippai úti sortûz vádlottjainak perét.
Indoklás: a tárgyaláson nem jelentek meg tanúvallomást tenni a sebesültek és az áldozatok hozzátartozói. Az eltelt tíz évben a temesvári forradalom sebesültjeit és a halottak hozzátartozóit ugyanis már számtalan esetben kihallgatták anélkül, hogy a vádlottak közül valakit is elítéltek volna, ezért a tanúk belefáradtak a fôvárosba való haszontalan utazgatásba. (A temesvári forradalmárok annak idején eredménytelenül követelték, hogy a pert tartsák a Bánság fôvárosában.)Constantin Rotariu tartalékos tábornokot, Ioan Paun tartalékos alezredest és Constantin Gheorghe tartalékos századost különösen súlyos emberöléssel vádolják, mert 1989. december 17-én a Lippai úti laktanya elôterében a békés tüntetôk közé lövettek.A katonai bírák már három alkalommal felmentették ôket azzal az indoklással, hogy az akkori "hadúr", Nicolae Ceausescu parancsait hajtották végre.
figyelô
Levelezô tagozatos tanfolyamaira is pótfelvételit hirdet a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium.Jelentkezôket várnak a kétéves általános újságíró és az egyházi újságíró szaktanfolyamra, továbbá az egyéves olvasószerkesztô-korrektor szaktanfolyamra. A november 12-én, pénteken 10 órakor kezdôdô vizsgán a nyelvhelyességi ismereteket, az általános tájékozottságot és az újságírói készséget vizsgálják írásban és szóban. Jelentkezni lehet még az egyéves fotóriporteri szakra, a felvételi beszélgetésre öt saját felvételt és egy képriportot várnak a jelentkezôktôl. A beiratkozáshoz a születési bizonyítvány, a legmagasabb iskolai végzettség okiratának fénymásolata, rövid önéletrajz, az egyházi újságírói szak esetében lelkészi ajánlás szükséges. Érdeklôdni és jelentkezni a 059/41-99-24 telefonszámon, illetve személyesen az iskola titkárságán - Clujului utca (Kolozsvári út) 85. szám - lehet, munkanapokon 9-14 óra között.
A reformáció ünnepe
1958. október 28-án új korszak kezdôdött az egyháztörténelemben. XII. Pius pápa halála után a bíborosi testület reformokat óhajtó progresszista csoportja a megüresedett Szent Péter székébe Angelo Giuseppe Roncalli bíborost, velencei pátriárkát látta a legalkalmasabbnak. Korábban betöltött egyházi hivatalaiban kitûnô alkalmazkodóképességérôl tett tanúbizonyságot. Nem zárkózott el a baloldali körökkel való érintkezéstôl sem. Pápává választása után a XXIII. János nevet vette fel. Pápaságának legnagyobb teljesítménye volt, amikor 1959. január 25-én bejelentette az egyetemes zsinat összehívásának szándékát.
A zsinat megkezdésének idôpontját 1962. október 11-re tûzte ki. XXIII. János pápának az volt az óhaja, hogy az egyetemes zsinaton más keresztény egyházak és felekezetek képviselôi is részt vehessenek megfigyelôként. A pápa óhajának a protestánsok tettek a legjobban eleget, a zsinat kezdetén mintegy 50 nem katolikus megfigyelô volt jelen, köztük a moszkvai pátriárka is. A zsinaton már száznál több volt a nem katolikus résztvevôk száma. A zsinat megnyitását követô nyolcadik hónapban, 1963 június 3-án meghalt az elsô nyitott gondolkodású pápa. Utóda a milánói bíboros, Giovanni Baptista Montini lett, aki a VI. Pál nevet vette fel. Elôdjéhez hasonlóan nyitott volt a világ felé, programjában szerepelt:- az egyház belsô életének megújítása- az ökumenizmus, az egyház párbeszéde a mai világgal- a mai világhoz szóló lelkipásztori küldetés kérdéseinek tisztázása.A három évig tartó zsinat legnagyobb eredménye, hogy korfordulat történt az egyház életében. Az egyház hosszas tétovázás és útkeresés után szembenézett önmagával, megtalálta a helyét a mai szekularizálódott, természetfeletti szempontok figyelembe vétele nélkül kialakult világban, meghatározta ennek a világhoz való viszonyát. A zsinat által értette meg Isten népe, hogy az evangéliumot hirdetve, mindenütt ott kell lennie. Emberszeretô szolgálatával, élete példájával kell a mai egyház tagjainak só és kovászként megízesíteni, átjárni, emberibbé, boldogabbá tenni a mai emberiség életét.VI. Pál volt a történelem elsô pápája, aki mind az öt világrészt felkereste, hogy minden néphez elvigye az örömhírt, és a keresztény egyházakkal a megbékélést keresse. Messzemenôen támogatta az ökumenizmus ügyét. 1964-ben találkozott Athengorász pátriárkával. Általánossá kezdtek válni a nem katolikus egyházfôk vatikáni látogatásai, amik szintén az egység felé vezetô utat egyengették.VII. Pált követte a 33 napig uralkodó I. János Pál, majd 1978. október 16-án Karol Wojtyla, krakkói érsek következett Szent Péter székébe, II. János Pál néven.A lengyel származású fôpap méltán érdemelte ki az évszázad pápája nevet. Pápaságának 21 éve alatt mindig felemelte szavát, amikor az emberiség jólétét fenyegetés érte. Mindenhová elment, ahol jelenlétével csak egy keveset is tehetett a világ békéjéért vagy a társadalmi nehézségek könnyebbé tételéért.Ezen nevezetes esemény után inkább örüljünk annak, hogy az egység felé egy újabb lépés történt mind a katolikus egyház, mind a protestáns egyházak részérôl. Az Úr Jézus végrendelete is az volt: "legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ôk is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem." (J. 17, 21)Nekünk, keresztényeknek, a harmadik évezred küszöbén egyetlen és legfontosabb feladatunk, hogy egymást tudjuk elfogadni, a különbözôségekben tudjunk egyek lenni a szeretetben.A következô évezred csak akkor lehet életképes, ha az Úr Jézus óhaját komolyan vesszük. Terítsünk fátylat a múltra, nyújtsunk egymásnak baráti kezet, de ne csak protokoll formájában, hanem tiszta szívbôl és szeretettel. Arról ismerjenek meg, hogy keresztények vagyunk, hogy szeretjük egymást, egyek tudunk lenni egymás tiszteletben tartásában és megbecsülésében.
Szent Imre — a magyar ifjak példaképe
Évrôl évre, november 5-én megemlékezünk elsô Szent Királyunk fiatalon meghalt fiáról, a korona várományosáról, Imre hercegrôl.
A 968 évvel ezelôtt meghalt Imre élete mondhat-e valamit a harmadik évezredre készülô ifjaink számára?Szent Imre olyan eszmét hirdet, amely mindig idôtálló. Életét a krisztusi alapigazságokra építette. Nem azért volt keresztény, mert megkeresztelték, vagy atyja, elsô Szent Királyunk úgy akarta, hanem azért mert, Gellért püspök tanításából meggyôzôdött arról, hogy az ember csak akkor lehet igazi ember, ha a mindennapokban megéli a legfôbb parancsot, a szeretet parancsát.Aki igazán tud szeretni, az mindig tud választani jó és rossz között.A harmadik évezredre készülô ifjaink "öngyilkosságot" követnek el, ha másodrendûnek tekintik a valláserkölcsi oktatást.Jó hazafi, hûséges állampolgár csak az igazi keresztény ember lehet.Vallásilag felkészületlen ifjainktól nem várhatjuk, hogy a jövô évezredet szebbé és boldogabbá tegyék. Hit, remény és szeretet nélkül kétes jövôre számíthatnak ifjaink.November 5-e ne csak egy magyar szentre emlékeztessen, hanem az ifjú herceg életének mai formában való megélésére ösztönözzön minden magát magyarnak valló ifjút.A harmadik évezredre készülô ifjaink a keresô nemzedékhez tartoznak. A sok kínálkozó lehetôség között próbáljuk megtalálni számukra a legmegfelelôbbet.
Derzsy András
A RomTelecom ügy minket, fogyasztókat a pénztárcánkon keresztül érint elsôsorban. Nem kevésbé érdekes viszont a cég privatizációja, sôt úgy tûnik, minden itt kezdôdött
1998 tavaszán nagy politikai nyüzsgés kavarodott a RomTelecom privatizációja körül. Egyik oldalon a Nemzeti Liberálisok sürgették a privatizációt, mondván, hogy soha jobb pillanat nem lesz, több vevô is van, egyébként is kell a pénz a költségvetésbe. A Parasztpártiak az akkori FPS (Állami Vagyonalap) vezér, Sorin Dimitriun keresztül megpróbálták csitítani a nagy hajrát, arra gyanakodva, hogy a liberálisoknak hátsó szándékaik vannak. A Demokraták vitadöntô szerepet játszadoztak figyelmeztetve arra a nagy felelôsségre, amit az vesz a hátára, aki a RomTelecom privatizációját eldönti. A gyors privatizációban, a már említett költségvetési okokból, a Kormány is érdekelt volt, így utasítja az akkori Kommunikációs Minisztériumot, hogy a frissen megalakult RomTelecom Nemzeti Telekommunikációs Társasággal karöltve kössenek egy tanácsadói szerzôdést a Goldman Sachs International által vezetett konzorciummal.
Ebben a pillanatban úgy tûnt, hogy minden egyenes vonalban halad. Meghatározták az elérendô célokat: a stratégiai befektetô egy kb. 21,5%-t részvénycsomagot vesz meg, ezután megemeli a törzstôkét úgy, hogy részesedése elérje a 35%-t és a részvények egy újabb 16%-ára haszonélvezeti jogot szerez, amivel biztosítottja magának a szavazati többséget és a vállalat menedzsmentjének irányítását.Ugyanilyen módszeresen határozták meg a a befektetô minimál jellemzôit: legyen tapasztalata a telefonhálózatok mûködtetésében, legalább 1 millió fixvonalas vagy 200.000 mobilvonalas elôfizetôvel rendelkezzék, az utolsó pénzügyi évben (1997) 1 milliárd dollár feletti forgalma legyen stb. A Goldman Sachs villámgyorsan összeállított egy listát 27 lehetséges céggel, amelybôl a kapcsolatfelvételek után 8-an mutattak érdeklôdést: Deutsche Telekom (Németo.), France Telecom (Francia.), KPN (Hollandia), SBC (USA), Telefonica (Spanyolo.), TIW (Kanada), STET (Olaszo.) és OTE (Görögo.)
Ezek a cégek megvették a privatizációs füzetet (caiet de sarcini-ára 10.000 dollár volt), majd további tárgyalások után megtették elôzetes ajánlataikat, de már csak négyen: STET, KPN, SBC, OTE. Ettôl a pillanattól kezdve "érdekes" dolgok történnek. A FPS a vagyonkezelésre hozzá került részvények átvételekor (1998 június) közleményben adja hírül, hogy a Goldman Sachs nem teljesítette a román törvények által elôírt tanácsadói kötelességeit: nem reklámozta a céget a törvény szerint, megelégedett azzal, hogy egyenként vette fel a kapcsolatot a potenciális érdeklôdôkkel, nem készítette el a Felértékelô Jelentést és a RomTelecomot bemutató dossziét, melyeket ugyancsak törvény írt elô, valamint nem kérte a Kormány jóváhagyását sem a tárgyalásokon követett szempontokra. A FPS ezek után új határidôt ír ki a szándéknyilatkozatok letételére. Ebben a szakaszban két olyan dolog történik, ami megkérdôjelezi az egész folyamatot. Az elsô:A holland ipari miniszter Romániába látogat, és megdöbbenve veszi tudomásul azokat a háttérben folyó rendezéseket, amelyek a magánosítás folyamatát kísérik. Újságírók elôtt nyilatkozza, megértette, hogy a KPN-nek vissza kell lépnie a román piacról, mivel "a lapok már ki vannak osztva". Ez a megállapítás késôbb a holland médiákban is intenzíven helyet kapott, nem kevés kárt okozva a román üzleti életnek.A második:A tekintélyes FranceTelecom igazolja, hogy utólagosan értesítették, hogy a kezdeti részvételi kritériumokhoz csatoltak még egyet (mintha kimondottan az ô részvételét megakadályozandó): a privatizáló cégnek ne legyenek befektetései Romániában a távközlés területén. Ezzel a fogással egy komoly versenytársat iktattak ki.A vég:Egymás után a többi érdeklôdô is visszalép, miután meggyôzôdtek a folyamat objektivitásáról. Marad a STET és az OTE, azaz éppen ketten ahhoz, hogy a versenytárgyalást elkezdjék. A versenytárgyalások alatt, mikor a törvényes elôírásokon már rég túl voltak, "kiderül", hogy tulajdonképpen a STET se versenyezhet, mivel nincs "tapasztalata" a területen, és a beruházási terve sem felel meg a követelményeknek.Ilyen körülmények között a kormány kétségbeesett igyekezete miatt, hogy költségvetési forráshoz jusson és, hogy teljesítse a FMI azon követelményét, hogy a RomTelecomot privatizálja az 1998-as év folyamán, a 35%-os részvénycsomag licitációját gyakorlatilag szuperfolyékonnyá tette, vagyis tudomásul vették az OTE ajánlatát. Így a 35%-os csomagért 675 millió dollárt állapítottak meg, amibôl csak 337 milliót kellett közvetlenül a kormánynak kifizetni, a többi részszel beruházásokat lehetett eszközölni. Gyakorlatilag a görög cég 337 millió dollárért elnyerte a részvények többségét, ha azt vesszük, hogy egy újabb 16%-ra haszonélvezeti és tulajdonosi jogokat nyertek (ha jól tudom, öt évre).Így fejezôdött be az egyik legbizarrabb privatizáció Románia posztkommunista idôszakában.
Mihez képest jártunk rosszul ?
Ahhoz képest, hogy valójában mennyit ért a vállalat, hogy mások hasonló vállalatokért menynyit kaptak, és milyen haszonélvezeti és tarifa- megállapítási jogokat nyert a befektetô. A Kormány az utóbbi években 870 millió dollárt ruházott be a RomTelecomba. Ehhez képest a 337 millió a többségi tulajdonért nem sok. Hasonlítsuk össze a Matáv privatizációs adatait a RomTelecoméval (forrás: Central European Economic Rewiew). A Matávot 1993 decemberében privatizálták, akkori dolgozói létszáma 18.187, telefonvonalai száma 2.403.911, monopoljogokat 8 évre kapott a privatizáló, négy cég vett részt a licitben, 1997-ben 1,25 milliárd dollár jövedelme volt, melybôl tiszta profit 177 millió dollár, a részvények 67,2%-ért 1,7 milliárd dollárt fizettek ki. Ezzel szemben a RomTelecomot 1998 végén privatizálták, dolgozói létszáma 49.000, telefonvonalainak száma 4.000.000, monopoljogot 4 évre szerzett a befektetô, ketten vettek részt a liciten, 1997-ben 620 millió dollár jövedelme volt, melybôl tiszta profit 80 millió dollár, a részvények 21,2121%-ért tulajdonképpen csak 337 millió dollárt fizettek ki, a többi pénzt 675 millió dollárig a törzstôke emelésére és más befektetésekre kellet felhasználni.Hogy hol rejtôzik az ördög ? A haszonélvezeti és tarifa- meghatározási jogokban. De errôl talán késôbb.
(Loredana Voiculescu\Adevârul Economic nyomán)
Cs.J.István
A szentegyházi tanács ülésén október 25-én, hétfôn a szentegyházi pótköltségvetés elosztására került sor.
Rus Sándor polgármester elmondta, a szentegyházi tanács, egyetlen tanácsos kivételével, nem bízott abban, hogy lesz pótköltségvetés. Az idén a szentegyházi tanácshoz az ingatlanadókra vonatkozó szabályozók módosítása miatt nem folyhatott be 250 millió lej. Ezt kárpótolja a most kiosztott 519.238. 000 lej, amit a város költségvetési kiegészítésként kap.Így a már említett ok miatt a tanügytôl visszavont 70 millió lej most 83 millió lejjel kárpótolódik, és a szociális segélyekre kiadott 30 millió lej is kiosztásra került.Szinte mindenik költségvetés- tételnél történt kiegészítés a különbözô szakbizottságok kérésére. Hegyi Gál Zoltán tanácsos figyelmeztette társait, hogy nagyon nehéz tél következik, és az elôrejelzések szerint egy 4 személyes családnál a fûtési költségek miatt a közköltség mértéke meghaladhatja az 1 millió lejt.Következésképp a kormány óriási felelôsséget helyez a helyi tanácsok kezébe, éspedig azt, hogy támogassák ebben a nehéz helyzetben a lakosságot, és elôzzék meg a fizetésképtelenségi helyzeteket. Így a megyétôl erre a célra kiosztott 90 millió lejes alap nem lesz elég, mivel nagyon sok szentegyházi család abban a helyzetben van, hogy a közköltségeket nem fogja tudni törleszteni. Ha pedig egy teljes tömbházat elzárnak a fûtéstôl, akkor azért közvetett módon a tanácsa a felelôs.A rossz helyzetet az is mélyíti, hogy a szentegyházi Közüzemek 460 millió lejjel tartozik különbözô szolgáltatóinak.Így a tanácsosok elfogadták Rus Sándor polgármester azon javaslatát, hogy a szentegyházi tanács gazdasági szakbizottsága még egyszer üljön össze, és a különbözô költségvetési tételekbôl vonjanak vissza egy bizonyos összeget, amelyet költségvetési tartalékba helyeznek majd, így valamelyest nyugodtan indulhatnak neki a télnek.
László Csaba
A legújabb divat Romániában: játszani valamiféle szerencsejátékon. No, nem azért van ez a nagy hódolat e játékok iránt mert mindenki hisz Fortuna istenasszony szeszélyes megjelenésében, hanem a román átlagpolgár zöme anyagi gondokkal küszködik, számára a mindennapi megélhetés mûvészi produkció, és szomorúan tapasztalja, hogy a szükséges havi kiadások szinte nagyobbak, mint az az öszszeg, amit egy család a nagy közös kalapba be tud gyûjteni. Nagyobb fizetést a fônöktôl már senki sem mer kérni, mert lejárt a szólásszabadság ideje, akár a szalmakalapé ôsszel.
Megnyikkansz: kifizetnek azzal a szlogennel, hogy a helyedre tízen pályáznak, és aztán legközelebb a legkisebb hibádért útilaput kötnek talpadra. Ilyenkor pedig az emberfia mit tehet? Hallgat és reménykedik.Hát, igen! A remény hal meg legutoljára - hangoztatja egy szólás- mondás, és valóban, ha az ember bekattintja a tévét, a jobb holnap reménye sarjadni kezd lelkében. Senki se gondolja, hogy mindez a híradó mûsorától van — lelke mélyén minden politikust és néptanítót a poklok fenekére küld, függetlenül, hogy milyen színekben "játszik"—, hanem nézi a könnyû, a kedvenc latin-amerikai filmjét, és két sírás között megjelenik egy telefonszám egy összeg kíséretében, amelyet megnyerhetsz, ha válaszolsz: melyik nôi fôszereplô sír a legtöbbet?Az emberfia elkezd gondolkodni és játszani a gondolattal: "mi lenne, ha azt a pénzt én nyerném meg?..." Valahogy így marad egy icurka-picurka remény az emberekben...A szerencsejátékokat két nagy csoportba lehet osztani: kis nyereményû játékok, illetve nagy tétû játékok. Az elsô csoportba tartoznak: a tévés betelefonálósdi - ahol elég borsos összegért elég keveset tud magáénak a számítógép segítségével kisorsolt nyertes.A hûséges olvasó-féle pályázatok, több változatban, sorsjegyek nagy mennyiségével buzdítják játékra az embereket a következô szerencsejátékok:* levelezôlap mánia (ide lehet sorolni még egy-egy cég, kupék, illetve címke gyûjtési akcióját)* lottó * bingó.Az utóbbi két játékra hetente 50 milliárd lej értékre vásárolnak hazánkfiai, ennek felét vissza is nyerik. (Zárójeles hír: a kolozsvári szívsebészet pénzhiányában mûködésképtelenné válik, mert évi költségvetése, amely 15 milliárd lej, elfogyott). A bingó-féle szerencsejáték egy tévéállomás és egy országos terjesztésû lap cinkosságát kívánja. A tévéállomás nézettsége megnô a bingó-show idején (nem felejtem el Marosvásárhelyt egy júliusi vasárnap este, amikor az utcák elnéptelenedtek), a lejátszott reklámok másodperceiért már többet lehet kérni. A lap, amely közli a nyertesek névsorát, keddi napon nagyon kelendô. Példa erre egy az egyik központi lap, amelyet keddi napon 68 ezer példányba nyomtak. És amióta "megbingósodott", elkel 150 ezer példány is.A szerencsejáték-fogyasztót viszont érdekli az is, hogy milyen eséllyel indul a nagy kalandra. A bingónál a legnagyobb esély 1:324-hez, hogy minimálisan százezer lejt nyerjen, valamint 1:13000-hez, hogy három havi fizetést nyerjen, és 1:1.500 000-hoz, hogy megüsse a milliárdos fônyereményt. A lottónál viszont nehezebb nyerni, mert számkombinációnként 1 a 14 millióhoz, hogy telitalálatot érjünk el, és 1 az 1000-hez, hogy négyes találatunk legyen.Az UdvarhelySzék-ben közölt adatok alapján a bingózók mindkét játékra négy-négy sorozat közül "fogyasztanak" el, ami kb. ezerötszáz személy játékát jelzi. A lottózók pedig a hatos lottón Udvarhelyen hetente kétezer szelvény körül vásárolnak szerencse-reményt. Tehát az mondható, hogy ezen a vidéken a szerencsejáték- láz normális méreteket ölt, sôt talán kisebb, mint az ország más városaiban, vidékein, ezáltal beigazolódik az a mondás, hogy az az ember, aki minél tisztább vizet iszik, annál nehezebben keresi meg a mindennapi kenyerét, ezáltal jobban megnézi, hogy mire is költi a pénzét.Nem vitás, a statisztikai adatok néha segíthetnek a helyes számok kiválasztásában, és azt hiszem, hogy az az ezerötszáz személy, aki törzs- szerencsejátékosnak mondható, hozzáférhessen a statisztikai adatokhoz, és néha mindazon tények függvényéhez, ami alapján ezeket értelmezni lehetne.
Portik László
Az üzemi étkezde Szentegyházán már nem olyan elhagyatott, mint amilyen a ‘90-es évek nagy részében volt. Egy magyarországi cég állapodott itt meg, miután megvette az épületet a Metalurgica Rt-tôl.
A Karsai Rt. új kibontakozási lehetôségeket adhat helységünknek. Errôl és az Rt. tevékenységérôl kérdeztem a cég vezetôségét.— Mikor alakult a Karsai Rt., és mi a tevékenységi területe?Meggyes Lászlóné, üzletág-igazgató:— 1988 volt az alapítás éve, Karsai Béla alapította a vállalatot. Fô tevékenységünk a mûanyag- feldolgozás és szerszámkészítés; a vevôkör a gyógyszeriparból és az élelmiszeriparból kerül ki, de a kozmetikaipar is ide sorolható. A nyersanyagot Magyarországról kapjuk, ami Romániát illeti, itt még nem ismerjük a nyersanyagpiacot, és azt sem, hogy ez minôségileg számunkra megfelel-e. A Karsai Rt. az ISO-9001 minôségi szabvány szerint dolgozik.— Hány leányvállalat teszi ki a Karsai Rt. tulajdonát?— Elsônek a székesfehérvári Karsai Rt. alakult, majd a Karsai Plasztról kell szólnunk, mely Veresegyházán mûködik, Orosházán van egy harmadik vállalat, a Karsai OVM és Budapesten az Extruform-Karsai Rt.; a szentegyházi, vagyis a Karsai Romprod az ötödik vállalat, és egyben az egyetlen romániai.— Hol értékesítik a végtermékeket?— Eléggé kiterjedt a vevôkör, de hogy csak egy párat említsünk: Indonézia, Spanyolország, Beloruszia, és természetesen Románia igényli termékeinket.Popon Anikó - kereskedô- OVM:— Romániában Nagyváradon, Temesváron és Aradon értékesítünk. Van két vállalat, a Lacto Service és Sintomat SRL, amelyek csak értékesítéssel foglalkoznak, de közvetlen felhasználói is vannak, pl. a Lurso és az Ati-Cream.— Mennyibe más a romániai piac? Eltérnek-e az igények a külföldiekétôl?— Az igények ugyanolyanok. Mindenki azt szeretné, itt is, hogy a nyomdázási eljárások esztétikus külsôt kölcsönözzenek a termékeknek. Néha vannak különleges igények, de mindent beteszünk, amit a vevô akar.A mi áraink magyarországi viszonylatban megállják a helyüket. Ahhoz, hogy Romániában meg is maradjunk a piacon, lennebb kell hoznunk az árakat, mivel itt is van konkurencia. Mi az árakkal és a minôséggel akarunk olyat nyújtani, hogy betörjünk a piacra, és meg is álljuk a helyünket ott.Bozóky Mónika, kereskedelmi vezérigazgató-helyettes:— Mi azért vagyunk most Romániában, hogy feltérképezzük a lehetôségeket a román piacon. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy Romániában is létezik a szép csomagolás iránti igény. Mi lehetôséget nyújtunk ezen igények kielégítésére. Mert attól, hogy szegény ez az ország, még szép csomagolást szeretne.Romániában az igények elsôsorban a gyógyszeriparból érkeznek. Többéves kapcsolatunk van például a Sicomed céggel. Kálcium tablettáihoz készítjük a paraelszívó-töltetû dugókat. Most éppen kapcsolataink elmélyítésén dolgozunk. Közösen próbáljuk áttervezni termékeik csomagolását. A Sicomed elsôrangú célja az, hogy hírnevéhez méltó, komoly és megbízható, színvonalas termékeket gyártó beszállítója legyen. De rajtuk kívül még tárgyalásokat folytatunk más gyógyszergyárakkal is, pl. az Armedica, Biofarm, Terapia, Europharm gyárakkal.M.L.:— Azonkívül, hogy a végtermékeket értékesítjük, a selejtnek is igyekszünk helyet találni; az újraolvasztott darálékot térburkolati lapként használjuk, Székesfehérváron ilyen lapokból raktuk ki a parkolót, amely a vállalat elôtt van.— Térjünk rá az új szentegyházi mûanyag- feldolgozóra. Miért éppen Szentegyháza?M.L.:— Jó kérdés! Az elsô vállalkozás színhelye Romániában Szalontán volt, de ez a telephely nem volt a legideálisabb, így új után kellett néznünk.— Ez ideális?Szôcs József, ügyvezetô-igazgató (Karsai Romprod):— Ideális lenne, ha közelünkben lenne egy autópálya. De nem ez a lényeg. Karsai úr, miután Szalonta nem volt megfelelô, mondta, hogy nézzünk új telephely után. Mivel én szentegyházi vagyok, úgy gondoltam, hogy itt lesz az új telephely, mert itt az emberek jóakaratúak, és nincs ahogy kibontakoztassák tudásukat, így hát lehetôséget kell adni nekik.Elôször Rus Sándor polgármester urat kerestük fel 1998 februárjában. Elôadtuk, hogy mit akarunk, és mire lenne szükségünk. Ezt hosszas egyezkedési idôszak követte, majd júniusban végül miénk lehetett az üzemi étkezde. A tevékenységet 1999. március 22-én indítottuk be; egyelôre a szervezési, adminisztratív problémákat kellett megoldanunk, ilyen követelményeknek megfelelô embereket, 11 szentegyházit alkalmaztunk eddig.— Még hány embert kívánnak alkalmazni a következôkben?M.L. :— A létszám bôvítése a késôbbiekben a termelés függvényében fog történni.— Talán közhely már, de a Romániában befektetô külföldit mindig megkérdezik, hogyan tudja elviselni a román törvényhozás változékonyságát?M.L.:— Ez valóban igaz, sajnos, hogy egyik napról a másikra olyan szabályozókat függesztenek fel hirtelen, amelyek a mi kezdeti nehézségeinket megnövelik. Például változik a behozandó gépekre kirótt vámszázalék nagysága, vagy egyszerûen megszûnik a vámmentesség; ez a gazdasági fejlôdést késlelteti, és a mi indulásunkat teszi nehezebbé.— Mégis segítené Önöket, ha Szentegyházát hátrányos övezetté nyilvánítanák?Sz.J.:— Attól függ, hogy milyen könnyítéseket kapunk, de ahogy a dolgok most állnak, az is lehet, hogy nem is kapunk semmit.M.L.:— Mindenképpen átsegítene a kezdeti nehézségeken, amik most vannak. De sajnos, ma ez nem érint bennünket, mert a helyzet függôben van.— Bizonyára tapasztalták, hogy Szentegyházán rosszak az utak. Hogy gondolja, ez hátráltatja-e Önöket?M.L.:— Valóban, az utak katasztrófálisak. Szentegyházát nagyon nehéz megközelíteni akár személy-, akár áruszállításról legyen szó. Ez a város lakosságát érinti; ez a külsô látogató számára egy kép a városról. Még az rendben van, hogy nem húznak aszfaltokat, de nincs is karbantartás. Valahogyan megoldást kellene találni erre, és arra is, hogy folytatni tudják az utak átépítését.
László Csaba
Nemrégiben módosították a forgalmi törvényt, számos esetben írtak róla a médiában is.Fel szeretném hívni a figyelmet néhány módosításra, illetve ezek következményeire.Mindannyian tudjuk, hogy a törvénykezés területén is szükség van a felzárkózásra, azaz jogrendünket az európai jogi normákhoz kell igazítani. Ezt jelenti a jogharmonizáció, tehát összhangba kell hozni az európai jogrenddel. Azzal a jogrenddel, amiben bizony bizonyos eseteket másként szabályoznak, mint nálunk. Nos, bizonyos mértékig ebbe a képbe illik bele a forgalmi rendelkezések ilyen jellegû módosítása. Számos olvasó tudja, és akik forgalmi engedéllyel rendelkeznek, azoknak tudniuk kell, hogy kötelezô a biztonsági öv mindenkori használata. A tapasztalat azt mutatja, hogy bizony még sok vezetô elmulasztja ezen rendelkezés betartását, ugyanis ezeket idáig csak helységen kívül kellett kötelezô módon használni.Köztudott az is, hogy a tömegszállítási eszközöknek, jármûveknek elsôbbséget kell biztosítani abban az esetben, ha jelzik abbéli szándékukat, hogy a megállóból ki szeretnének indulni. Nos, ezzel kapcsoltban is vannak a gyakorlatban nehézségek, ugyanis nem mindig tartjuk be az új rendelkezést.Forgalommal kapcsolatos tudnivalók: ki kell cserélni a régi vezetôi engedélyeket, illetve forgalmi engedélyeket, és el kell végeztetni az autók törzskönyveztetését. Mindez egy korszerûbb rendszert jelent, és ugyanakkor egy könnyebben ellenôrizhetô rendszert. Nem árt tudni azt sem, hogy a forgalmi törvény elôírja bizonyos esetekben a vezetési jog felfüggesztését. Egyike ezen eseteknek, amikor a vezetô többször meghaladja a 20 km/h-val a megengedett maximális sebességet. Tételesen ez azt jelenti, ha helységben valaki 70 km/h feletti sebességgel autókázik több esetben is, akkor számíthat arra, hogy vezetôi engedélyéjét bevonják bizonyos idôre. A gyakorlatban ez úgy mûködik, hogy az elsô alkalommal vétkezô vezetô adatait a megyei rendôrség forgalmi osztályán bejegyzik, és második alkalommal megtörténhet a felfüggesztés. Az adatot 6 hónapig tartják nyilván, és ez idô alatt hogyha nem történik újabb kihágás, akkor az elôzôleg elkövetett kihágás törlôdik a nyilvántartóból.Az imént leírtakhoz szorosan kötôdik az a tény, hogy helységen belül a megengedett sebességet a módosítás 60 km/h-ról 50 km/h-ra csökkentette, viszont a helységen kívül a megengedett maximális sebességet 90 km/h-ban állapították meg. Mindezen adatok természetesen a kiskocsikra vonatkoznak.A fent említetteken kívül még vannak változtatások a forgalmi törvényben, jó lesz átlapozni vezetôknek, gyalogosnak egyaránt, egyrészt a módosításokért, másrészt soha nem árt az ismeretek felfrissítése, ugyanis az ismétlés sok esetben ránk fér és nagyon hasznos.
Nem szôlô, még csak nem is borgazda ô, hanem egy tanárember, aki szereti és tiszteli az isteni nedût. Neve Csutak Attila, és annak ürügyén beszélgettem vele, hogy október 8-án, az UFF által szervezett Ifi Napokon elôadást tartott a borivás módszertanáról.
A rendezvény érdekessége, hogy az elméleti eszmefuttatás után a résztvevôk egy borforgalmazó és elôadónk jóvoltából gyakorlatba is ültethették az elôadáson elhangzottakat.— Bacchus szerelmére, tényleg ennyire szükségünk van a borra, hogy ivásának már módszertana is van?!— Mindenképpen kell a bor, azt hiszem, nagyon száraz lenne az életünk nélküle.— Borigenlô állításod olvasván, bizonyára számtalan feleség csóválja majd a fejét. Mert mióta gomba módra szaporodnak a talponállók, a családi viszonyok is romlanak... De mi most a borivászat szebbik oldalára világítsunk rá.— Úgy vélem, legelôször is az szükséges, hogy az ember valamilyen fokon ismerje a borokat, hiszen amennyiben ismeri, tudja, hogy a bor alázatot követel fogyasztójától. Értem ezalatt, hogy elsôsorban a mérték megôrzése a mérvadó. Tehát az ember kell tudja, hogy éppen mit is cselekszik: bort szeretne kóstolni, bánatát szeretné a borba fojtani, vagy puszta élvezetbôl issza.— Hogy érzed, a ma emberében megtalálható ez az alázat?— Elég sok helyen megfordultam a nagyvilágban, és úgy látom, korunk embere elvesztette ezt az alázatot. Egy arab mondás szerint, amilyen a bor, olyan az embere. Ez teljesen ráillik a borokra is. A borok tulajdonképpen felvették a kor arculatát, s az embereknek a borhoz való viszonya is pontosan ilyen, tehát tükrözi korunkat.— Nagyon fontos, hogy milyen pohárból iszik az ember...— Igen, a pohár kiválasztása elsôdleges feladat. A pohár kell találjon a bor karakteréhez. Ajánlanám az egyszerû, sima, vékonyfalú fajtát. Ne legyen díszítés rajta, mert az a bor megismerési folyamatát befolyásolja, hiszen borivás kapcsán az ember tulajdonképpen nem tesz egyebet, mint organoleptikus kapcsolatot létesít, tehát az érzékszervén keresztül viszonyul a borhoz. Ez pedig a látással kezdôdik.— A látványvilághoz tartozik a gyertyafény is. Miért fontos ez?— A gyertyafénynek elsôsorban a vörös borok esetében van jelentôsége, ezek vizsgálatánál fontos a közvetlen fényforrás. De vannak olyan borféleségek is - itt elsôsorban a férfi- és világos borokra gondolok -, amelyek legjobban napfénynél vizsgálhatóak.— Mint laikus borkedvelô mi a teendôm, ha betérek egy üzletbe, és nemes bort szeretnék vásárolni? Mire figyeljek elôször? — Valamikor névadó volt mind a fehér, mind a vörösborok esetében a szín, ez az, amit a franciák úgy neveztek, hogy le rouge du vin, azaz a bor ruhája. A fehér borok esetében például minél öregebb a bor, annál sötétebb, tehát hajlik az aranysárga vagy akár a sárgásbarna szín felé. Ezeket testes boroknak is nevezzük, borászati szakkifejezéssel élve: királyi palástjuk van.— Nagy a színkavalkád, ez valószínûleg a túlöltöztetésnek is köszönhetô. Sok a mesterséges színezék, ezek megtéveszthetnek a borválasztásnál. Az illat mennyire lehet minôségi kapaszkodó?— Valaha azt tartották, hogy a bornak lelke van, és maga a bor, jellemébôl fakadóan, lelki természetû, tehát a lélekre hat. A bor lelke tulajdonképpen az illata, ezt franciául úgy is nevezik, hogy l’ âme de vin.— Száraz, félszáraz, félédes - ilyen feliratozást találhatunk legtöbb borosüvegen. Mit jelentenek ezek?— Ez már a zamatok kérdéskörébe tartozik, ez az a fázis, amikor már meg is kóstoltunk a bort, tehát itt már a szájüregben végbemenô érzékelésrôl van szó. A cukortartalom alapján jelölik, hogy a bor melyik csoportba tartozik a fent említettek közül.— Milyen szerepet töltenek be a borkocsonyák?— Ezek fôleg akkor fontosak, ha különbözô borokat kóstoltuk, mert az utóízeket ezekkel semlegesíteni lehet. Ezek lehetnek különféle sajtok, héjazatlan almaszeletek, félszáraz kenyér, valamint kekszféleségek. Lényeges, hogy két különbözô bor kóstolása között 1-2 perc szünetet kell tartani, pihentetni kell érzékszerveinket, hogy valódi képet kaphassunk a szánkba kerülô nedûrôl.— Borkocsonya a gyomrunkban, bor a pohárban, és akkor következik egy felemelô pillanat: a koccintás. Férfiak egyszer, nôk kétszer. Mit takar ez a számszerûség?— Ez már a borivás rituáléját képezi, mely népcsoportonként más és más. Vannak népek, amelyek olyan bálványszobrokat emeltek, hogy kezükbe poharat lehessen elhelyezni. Különbözô évfordulók alkalmával a hozzátartozók a szobrok kezébe borral teli poharat helyeztek, és koccintottak velük. Ezáltal megidézték a holtak szellemét. A csend megtörése vagy szellemûzést (pl. a harangozás a gonosz szellemek elriasztására szolgált) vagy szellemidézést jelentett. A férfiak, mivel a Napnak hódolnak, egyszer emelik magasra poharukat (jobb kézzel) vagy egyszer koccintanak. A nôk a Holdnak tisztelegnek, ôk kétszer. Régen ôk bal kézzel emelték poharukat, manapság azonban nem nagyon figyelnek erre.— Koccintottunk, és végre szánkba került a bor. Legtöbben azonban csak leöntik a torkukon, valósággal vedelnek...— Az elsô kortyot mindenképpen kellô óvatossággal, kellô tapintattal, nagy odafigyeléssel vegyük a szánkba, hisz ez a bor tulajdonképpeni bemutatkozása, ekkor kerülünk elsô alkalommal közvetlen kapcsolatba vele, és ekkor fedi fel önmagát. Ha hagyjuk, hogy csak úgy lecsússzon torkunkon, teljesen mindegy, mit is iszunk, mert nem épít ki viszonyt velünk a bor. Az elsô korty az alsó ínyünk és a szájprém közé kerüljön, innen toljuk a felsô fogíny és szájprém közé, majd helyezzük nyelvünkre, és toljuk óvatosan szájpadlásunk irányába. Az innen visszaesô bort hagyjuk nyelvünk jobb és bal oldalával érintkezni, majd lassan engedjük hátra, a garat irányába, és csupán ekkor hagyjuk, hogy essen a bor.— Ez a téma persze kimeríthetetlen, fôleg, ha gyakorlatba is ültetjük az elhangzott jó tanácsokat. Nem beszéltünk még a borok koráról...— Az elsô csoportba a fiatal borok kerülnek, amelyek a lefejtéstôl számítva nem érték el az egy- éves idôtartamot. Az 1-5 év közötti borokat óbornak nevezzük, az ennél idôsebb már muzeális értékû.— Fontosak még az évjáratok.— Nagyon lényeges, hisz hiába ismerjük egy-egy szôlôfajtából készült bor jellemzôit, nem általánosan mérvadó, mert lehet, hogy pontosan abban az évben kevésbé jó minôségû szüretbôl származó bor készült, és csalódni fogunk az általunk ismert borfajtában. Ezért fontos nyomon követni, hogy mely években és hol volt rendkívüli jó minôségû szôlôtermés. Az idôjárást figyelembe véve, véleményem szerint, az egész évszázad legjobb évjárata várható az idén.— Van egy közös jó barátunk, Hamvas Béla, aki írt egy nagyszerû könyvet, melynek címe "A bor filozófiája".— Rendkívül nagyra értékelem Hamvast, aki a filozófiát nemcsak elméleti szinten mûvelte, hanem hétköznapjait, életét teljes egészében áthatotta ez. Mondhatnám azt is, saját élete volt a filozófiája. Egy, a mindennapjait teljes mértékben átélô ember, kinek asztaláról sosem hiányzott a bor. Nem ismerek embert, aki ilyen aprólékosan, ilyen gonddal próbált volna viszonyulni az élethez, és életén keresztül magához a borhoz.— A borhoz és a nôhöz - egészíteném ki...— Az ô gondolata: "végül csak ketten maradtak: Isten és a bor."— Legtöbben csak vedelik a bort, sokuknak kábszer, menekülés. Ejtsünk néhány szót élettani hatásairól is.— A mítoszok korában az emberek a bort az Istenek vérének tekintették. Ez a felfogás elárulja azt is, hogy különleges jelentôséggel bírt, mert hát a bor szerint az Istenek természetét is magába foglalja. Tehát szakrális jelentôsége van, az élettel van összefüggésben. Maga a latin szó is az életre utal, a borra, mint a halhatatlanság italára. A ma embere nagy gondot kellene, hogy fordítson arra, hogy borivás kapcsán átlényegüljön, felmagasztosuljon, édessé váljon. A mámor az utolsó állapot, amikor az ember a legmagasabb szinten éli át az édesség állapotát. Manapság ebbôl szinte semmi nem valósul meg. A bornak elôször is van egy élettani hatása, tehát beszélhetünk a borról, mint táplálékról, mivel elég sok kalóriát tartalmaz. Ugyanakkor beszélhetünk a borról mint élvezeti cikkrôl. Napjainkban ez az, ami elôtérbe kerül. De szólhatunk a borról mint gyógyszerrôl is. Nagyon jó hatást gyakorol a vérerekre, és járványok idején már az ókorban is használták fertôtlenítôként. De a bor lehet méreg is, a májra és az agyra fejti ki kártékony hatását. És van a bornak egy heroikus hatása is, amikor az ember egy kicsit kiemelkedik a hétköznapok világából, de ez már túl van a mámor állapotán is.
SZABÓ Attila
Amikor megbetegedünk, orvoshoz megyünk, és értetlenül állunk a természetes jelenség elôtt, hogy valamilyen élelmiszer fogyasztását megtiltják, vagy pedig korlátozásra szólítanak fel, mértékletességre. Mi köze az életünknek a egészségünkhöz? Mi megoldásért és segítségért megyünk és mégis konkrétan nem teszünk egészségünk védelméért nap mint nap valamit, újabb és újabb tünetekkel, egyre súlyosabb állapotban visszatérünk, míg életenergiánk elhasználásával elôbb vagy utóbb kivisznek a hátsó ajtón.
Manapság egyre többet mondják, hogy "segíts magadon", ám azt, hogyan segíthetnénk elfelejtik, megmondani, és lassan azt hisszük azért, mert senki sem tudja.Tehát, ami biztos, fizikai egészségünk szoros kapcsolatban áll azzal, amit megeszünk. Lelki, szellemi egészségünk, frissességünk pedig fizikai testünk erônlététôl függ, boldogságunk pedig elsôsorban az egészségünktôl -, mellyel nap mint nap visszaélünk.Tudatában vagyunk annak, hogy valamit nem teszünk jól, mert a következmények ezt jelzik számunkra. Mi történik tehát, amikor orvoshoz megyünk? Diétát írnak elô szervezetünk méregtelenítésére, antibiotikumokkal elfojtják a tüneteket (anélkül azonban, hogy az okot megszûntetnék) és szervezetünk energizálására vitamin fogyasztását írják elô.Amikor "látszólag" megerôsödünk, visszatérünk életünk taposómalmába, és minden kezdôdik elölrôl, vagyis az ördögi kör folytatódik, míg újból egy másik kialakuló tünettel jelentkezünk az orvosnál... Mi a teendô tehát? Mi lenne, ha elgondolkodnánk, és egy pillanatra megállnánk az energiával, erôvel való feltöltôdés szakaszánál, megszakítva a hagyományos étkezés ördögi körét, lássuk, mi történik szervezetünkkel? Ahhoz, hogy erre képessé váljunk, információt kell szereznünk és kitartóan, türelemmel és fölösleges hôsködés nélkül kutatni kezdjünk a vitaminok, bioelemek, fermentumok és katalizátorok irányában, elvégre saját életünkrôl van szó. Sokezer embernek sikerült ez már, tehát nekünk is sikerülni fog, szép lassan megváltoztatni életünk minôségét, áttérve a mennyiségi ételfogyasztásról a minôségire. Ez tízszeres költségcsökkenést jelent, ami a mai inflációs világban nem megvetendô szempont, és egy olyan megoldás, választási lehetôség, mely akkor is létezik, ha mi nem tudunk róla. Máskülönben szép lassan és bizonyosan "szánkkal ássuk meg magunknak sírunkat" - ahogy ezt egy kínai közmondás nagyon tömören megfogalmazza, addig azonban egy kábult, eltompult, közömbös világban vagyunk kénytelenek tengetni napjainkat, mert a szenvedés állapotában képtelenek vagyunk egymásra figyelni, mert saját tüneteinkkel vagyunk elfoglalva.Fájó az igazság így kimondva, ám a változtatásig elôször a beismeréshez kell eljutnunk. Az információ nem új, évezredes igazság, melyet a tudomány mai felfedezései újra meg újra igazolnak, ám egyszerû emberhez csak akkor juthat el, ha ô maga elkezd kutatni, és vállalja a változtatás bátorságát.Azok tudnak rajtunk segíteni, akik már magukon segítettek. Miután mindenféle nyugatról behozott csodaerôsítôt, táplálék kiegészítôt kipróbáltunk, tanuljunk meg újból bízni a természet erejében, és tegyük meg az elsô apró lépést egészségünk védelméért, mert a nagy dolgok a mindennapi apró lépésekkel kezdôdnek, akárcsak a csodák...
Ne hagyd, hogy meggyôzzenek, gyôzôdj meg!
A társadalom egyetlen rehabilitációs tényezôje az egészség. Lássunk csak néhány érvet a történelembôl, melyet kompetens, tudományos, orvosi fórumok elismertek, mivel kísérletek, megfigyelések támasztják alá.Peter Tompkins és Christopher Bird a "Növények titkos élete" címû könyvben bemutatják dr. Robert McCarrison kutatásait, akit Nagy-Britannia kormánya nevezett ki a század elején, India táplálkozásának megfigyelésére, a brit megszállás ideje alatt. Fôleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban.E vidéken számos nép élt ugyanazon földrajzi, éghajlati és természeti viszonyok között, és mégis, egészségi állapotuk tekintetében Sir McCarrison orvos felfedezett egy népet, a hunza népet, mely nagy eltérést mutatott a többi népekhez képest.Ez a 14.000 fôt számláló nép 100 éves átlagéletkort ért el tökéletes életerôben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozza ôket, mivel az akkori világ egyetlen betegségét sem fedezte fel náluk, nem voltak orvosaik, kórházaik, börtöneik, katonaságuk, mégis tiszteletnek örvendtek a környezô népek között, szelídek és békések voltak, semmilyen erkölcsi züllés nyomait nem mutatták. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg dr. McCarrison, mivel ebben különböztek a körülöttük élô más népektôl. Mivolt tehát a titkuk? A zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket fôzés nélkül fogyasztották, és húst csak nagyon ritkán ettek.Íme az életerô titka, melyet számos más tudományos kutatás alátámaszt a világ minden táján, mely az emberi belsô értékeit, a tapintatot, a békét hozza felszínre az emberbôl, és megszûnteti az eltompulást, a közömbösséget, a jó modor hiányát, az agresszivitást, tehát a civilizációs értékeket növeli. A cikket gondolatébresztônek szántam, minden kommentár fölösleges.Ennyit tehát a betegség megelôzésérôl, és felsorolnám néhány nyugati orvos nevét akik klinikájukon gyógykezelésként alkalmazzák ezt az életmódot, melyet a hunza nép folytat: dr. Max Bircher- Benner, Zürich; dr. Are Waerland, Svédország; dr. Ernest Günter, Svájc; dr. Claus Leitzmann, Giessen, Németország stb...Semmi új a nap alatt. Most, hogy a kijelentés - érv - következmény hármasságával megismerkedtünk, talán megtanulunk jobban odafigyelni a következményekre, és lassan, türelemmel, nyitottsággal kutatni az élet valós értékeinek irányában egy bárhol, bárkinek, bármikor hozzáférhetô módszerrel, algoritmussal, mely meghozza a fejlôdést, a minôségi változást életünkben, megadja az irányt, akár Ariadné fonala, mely kivezet a kilátástalanság labirintusából. Bátorság tehát, mert aki tud választani, az kiválasztott, és az embert egyedül tettei képesek kiválasztani!
A fejlôdés nem többet, hanem jobbat jelent
Az egészség nemcsak fizikai jólétet, tünetmentességet jelent, hanem lelki egyensúlyt és szellemi nyitottságot. Testünk méregtelenítése törvényszerûen maga után vonja a lelki béke megtalálásának lehetôségét. A világ minden nagy vallása ajánlja a diétás- böjti idôszakok beiktatását életmódunkba, ez kapcsolatban áll a pszichikai egyensúly visszanyerésével. A megszerzett igazságok csupán beismeréssel és gyakorlatba ültetve válnak élôvé, különben az elmélet szintjén maradnak, és haszontalanná válnak. Íme egy kutatás lehetôsége, mely gyakorlatba ültetve, önneveléssel és önkorrekcióval megtanít élni az élet játékát, mely ha nehéz - könnyû is lehet. A szenvedés a fejlôdés katalizátora, mozgató rugója, de nem az egyetlen lehetôsége. Nyugaton mindenki pszichológushoz jár, hogy a stressztôl megszabaduljon és megtalálja belsô egyensúlyát. Számunkra itt van a naplóírás lehetôsége, mely segít megerôsödnünk, és megtalálnunk másnap a jobb megoldást tevékenységünkben, mivel így megállítva életünk filmjét, megértjük azt, hogy mit rontottunk el, és így képesek vagyunk kijavítani hibáinkat. Az önnevelô napló- módszer segítségével a nevelést minôségileg folytathatjuk. Megtanulunk pozitívan gondolkozni, felszabadul a képzeletünk, és életenergiánkat, kreativitásunkat megtanuljuk alkotó módon kiaknázni, közvetlen környezetünk és a társadalom hasznos tagjává válhatunk.Miközben látványos dolgokat, szenzációkat és csodaszereket hajhászunk, a megoldás itt van az orrunk elôtt, mely megtanít élni az Élet Játékát - ahogy Florance Skovel Shinn, amerikai pszichológusnô csodálatos könyvében megírja.A legérdekesebb forgatókönyvet maga az élet írja, és bár a módszer kitartást, önfegyelmet kíván, a hosszú út a legegyenesebb, és teljesen mellékhatás mentes. Csak annak lehet segíteni, aki keres, és kéri a segítséget. Különben álmainkat, vágyainkat tucatfilmek kába nézôiként éljük meg, vagy szenzációs reklámok bûvöletében.Az önnevelés megtanít tapintatra, békére és kapcsolatteremtésre, az új dolgok iránti nyitottságra. Az iskola nyújtotta 40 év materialista információ, mely az elfogadáson, utasításon alapult, és semmilyen lehetôséget nem adott az eredetiségnek, a képzeletnek, a kísérletezésnek.A fejlôdésnek nem lehetünk passzív szemlélôi. Minden ember egy csoda a maga egyéniségében. Ösztöneink uralma alól tehát a táplálkozás-önnevelés- önismeret hármassága vezethet ki, mert ahogy Szent Ágoston mondja: Könnyebb a testet leigázni, mint kielégíteni.
Ami szükséges, az lehetségesAz élet értelme a folyamatos tanulás és tapasztalatszerzés. A megismerés folyamata az önismerettel kezdôdik. Az önismeret segít megtanulni választani a számunkra hasznos és haszontalan vagy éppen káros információözönbôl. A szokásokok elmúlt tapasztalatok, ezeket ismételgetve egyre drámaibb következményeknek vagyunk a szenvedô alanyai - bûnös áldozatként. A tudatlanság az oka egoizmusunknak, bizalmatlanságunknak. Meg kell tanulnunk különbséget tenni a manipulálás és motiválás között. Az elsô, ha valaki saját céljának eléréséért kéri segítségünket, a másik saját érdekünkben oszt meg egy tapasztalatot, egy hasznos információt velünk, érdek nélkül. A megismerés irány, és nem cél.Önismeretünk egyik módja az asztrológia ôsrégi tudományának kutatása, mely leszûkíti a kört saját egyéniségünk megismerésére a pszichológiai általános temperamentum típusairól egészen az egyéni horoszkópunk értelmezéséig, mely végtelen távlatokat nyit számunkra az önismeret terén, ahogy idôvel elôre haladunk az önnevelésben.Onnan kell elindulnunk tehát, ahol most vagyunk. Ha ismételjük a szokásainkat, idô múlásával egyre degenerálódunk, mert a világ akkor is fejlôdik, ha mi nem vállaljuk azt, hogy részeseivé váljunk ennek a mozgásnak. Csak azt a nehézséget léphetjük túl, amit megértünk. Aki megismeri önmagát, minden embert ismer, mert a rokonszenv, ellenszenv tudatosítása mind az asztrológiai affinitásokon alapszik. Annyira egyszerû dolgok, és törvényszerûen megnyilvánulnak akkor is, ha nem tudunk róluk. Az, hogy ki vagyok segít kilépni a névtelenségbôl, elôsegíti rejtett képességeim felszínre hozását, melyeket nap mint nap kamatoztathatok.A kezdeti lépéseknél szükségem van hasznos információra, melyet megfigyelhetek, és gyakorlatba ültethetek saját életemben, és szükségem van valakire, akinek már van tapasztalata ezen a téren.Az Elta Egyetem erre dolgozott ki egy konkrét algoritmust, mely mûködôképes, és irányt ad az élet minden területén, melyet mi majd tovább vihetünk, a magunk eredeti módján. Az elsô 3 kötet a TÁPLÁLKOZÁS, 17 A,B,C. A következô két könyv a 17 D,E asztrológiai alapismeretek, a 17 F,G a napló- módszerét ismerteti, és a 17 H,I a szexualitással foglakozik - mint az életenergia pazarlásának egyik eszközével, majd az Élet stratégiája következik... Íme a jövô alternatív tankönyvei, melyek a tavaly megnyerték a JÖVÔ ISKOLÁJA pályázat II. díját, melyet a tanfelügyelôség a megyei tanáccsal közösen hirdetett meg.A természetes táplálkozás sem megoldás, csak egy fejlôdési fok a civilizációs szint emelésében az egészségvédelemre alapozva. Bátorságot kívánok tehát a holisztikus-pragmatikus könyvek tanulmányozásában a hosszú téli estéken, Vangelist vagy Mozartot hallgatva, megadva az egyenlô esélyt magunknak, hogy a civilizált Európa méltó tagjai lehessünk.
Ha teljesítjük kötelességünket, valóra válnak álmaink!
Konkrét eredményként megjelent a Természetes kenyér, mely egészében tartalmazza mindazokat a vitaminokat, nyomelemeket és fermentumokat, melyet a búzaszem tartalmaz, melyet csupán a növények képesek feldolgozni és raktározni.A Kirilián-fotók szépsége megmutatja az élô növények csillogó biómezôjét, melyek, a szervezetünkbe kerülve, megnövelik életenergiánkat. A búza az egyetlen olyan gabonaféle, mely tartalmazza az összes B vitamin komplexumokat és olyan bioelemeket, melyek semmilyen más növényben nem találhatók meg. Ezek természetes formájukban és a megfelelô arányban fordulnak elô, pontosan úgy, ahogy szervezetünk számára szükségesek.Az élet megerôsíti bennünk az életet. Bízzunk tehát a természet erejében, és tartsuk tiszteletben törvényeit.Amit a tudomány felfedezett már, azt meg kell ismernünk és gyakorlatba kell ültetnünk. A fejlôdésért tehát le kell mondani egy jóról, hogy egy még jobbal helyettesíthessük, és így tovább... A mennyiséget a táplálkozásban minôséggel helyettesítjük, megfigyelve a következményeit: cukor helyett mézet, fehér liszt helyett teljes ôrlésû búzát (lásd a korpa és a búzacsíra vitamintartalmát, összehasonlítva a fehér lisztével, mely tiszta keményítô), a só helyett ételízesítôt. Mi a táplálkozás? Egy információcsere, egy üzenet a külsô világból a belsô világunk felé. Rajtunk múlik, hogy a minôségi vagy a mennyiségi üzenetet választjuk-e...Csupán viszonyítási alapot szerettem volna nyújtani. Az újszerû benn, a gyakorlatba ültetése a tudomány felfedezésének, melyet egy csoport honfitársunknak volt bátorsága megtenni egyre pozitívabb eredménnyel, mely algoritmust, tapasztalatot megosztani kötelességemnek éreztem.Sohasem túl késô, mert lehetséges visszafordulni elôre, és ahogy egyik nagy költônk mondja: "Az élet megjavítását akarom, nem a halál kidíszítését".
Korpos Magdolna
Kôváry László 1819. júl. 7-én született Tordán hajdúcsalád ivadékaként. Tanulmányait szülôvárosában, majd Kolozsváron folytatta; jogot végzett. Marosvásárhelyen királyi táblai cancellista.
A Teleki-könyvtár szorgalmas használójaként itt kötelezte el magát Erdély ismertetése mellett is. A szabadságharc kitörésekor az Ellenôr c. politikai lapot indította meg Kolozsvárt, majd Kossuth pénzügyminisztersége idején statisztikus lett.Erdélyben Bem mellett hadi tudósító és historiográfus. Forradalmi tevékenységéért letartóztatták, majd kegyelem folytán szabadon bocsátották. Kiszabadulása után Pestre költözött, és a Pesti Napló munkatársa lett. Történelmi kutatás céljából a gyulafehérvári s a marosvásárhelyi könyvtárban búvárkodott. Miután házasság révén Kolozsvár patrícius családjai körébe jutott, anyagi gondoktól mentesülve az irodalomnak élhetett. Késôbb biztosító társaságok ügynöke lett; majd igazgatói állást is elfoglalt. 1883-tól akadémiai levelezô tag. Gyermektelen lévén élénk társadalmi életet folytatott. Költeményei, cikkei, beszédei jelentek meg különbözô folyóira- tokban, hírlapokban és évkönyvekben.Tárcák, hadi tudósítások, adomák, tájleírások kerülnek ki tolla alól. Ipartörténeti, honismereti, etnográfiai, filozófiai, mûemlékvédelmi, életrajzi, historiográfiai, növénytani, iparkereskedelmi, föld- és néprajzi, földtani, egyháztörténelmi, közgazdasági, statisztikai, irodalomtörténeti cikkek, tanulmányok szerzôje. De foglalkozott a polgárosodás történetével, az erdélyi színészet és a fürdôk történetével is. Komoly kritika, nem ritkán epés hangvételû, néha csipkelôdô szókimondás jellemezte írásait. Önálló munkáinak száma közel harminc. Ezek közül csak egy párat, a legismertebbekbôl, hadd említsünk: Székelyhonról (1841), Erdélyország statisztikája (1847), Erdély régiségei (1852), Erdély földe ritkaságai (1853), Erdély nevezetesebb családai (1854), Erdély krónikája a forradalom után (1859), Erdély történelme (1859-66, Erdély története 1848-49-ben (1861), Okmánytár az 1848-49. erdélyi eseményekhez (1861) stb. Egyesek közülük több kiadást is megértek. Szerkesztette és kiadta a Beszélytárt, a Györke könyvtárát 1843-54 között. Az Ellenôr politikai lapot 1848. máj. 2-tôl nov. 15-ig; az Erdélyi nagy Naptárt 1854-55; a Korunk politikai lapot 1862. szeptember 3-tól 1867. július 31-ig.Mi most az 1842-ben megjelent "Székelyhonról" címû kötetébôl idézzük Udvarhelyre vonatkozó észrevételeit. Erdélyhez, Székelyföldhöz és népéhez való ragaszkodását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy munkáját Kossuth Lajos alábbi idézetével indítja:"Magyarhonban milliók vannak kik a kedves Erdélyhez egység kapcsával óhajtanak csatoltatni; de kevesen vannak kik Erdélyt, s különösön az oly igen érdekes Székelyföldet ismernék mely az egész keresztény Európában (legfölebb tán a Baskokat kivéve) egyedül volt képes eredeti szabadnép típusát minden feudalismusi fertéztetéstöl tisztán tartani.""Célom - amint megfogalmazta - nem volt valami encyclopediai rendszerû munkát adni, ilyet nálunk még ma nem lehet; (...) azért nem akarom másként tekintetni iratkámat, mint honi kutatásaim elsô füzetét; mely némely tárgyakat felvesz úgy miként írás és népmonda elôád, másokat elkísér a kiismerés és vitatás bizonyos stádiumáig legtöbbet pedig csak elvileg említ meg, vagy egészen elhallgat. (...) Most az adatokat inkább mottókként használom, hogy legyenek vonalok a kor festésiben."Az udvarhelyi vonalakban iskoláinkat, iskolai törvényeinket, a növendék és nevelô közti viszonyt és Kis József emlékét találta jegyzésre érdemesnek. Az akkori udvarhelyi oktatás és iskoláztatás mikéntjére is enged következtetni. Soraiból kiolvashatjuk pedagógiai felfogását is. Észleli a reáliák bevezetésének szükségességét, amely majd csak 3 évtized múltán fog megvalósulni.Udvarhelyt sok oldalról toll alá vetetni: mint oly várost hol némelyek Utidavát keresik, hol mint anyavárosban a nemzeti gyûlések tartattak, mint a hol tömlöc van s így verés és kínzás máig is; mint oly várost, hol klastrom és iskolák vannak, s a gazdag levéltár. Említhetném a rom. egyház gymnasiumát, de nem mellôlhetném e bûzhödt léget a tanítók irodalmunkkali ismeretlenségit, az élelmi alapítványok titkait, s hogy ezen 70 v. 80 fiatal ember mit miért és miként tanol, s azon megjegyzést, hogy itt a tanulás nem oly jó folyamatú, mint a katona- földön, nem félvén a katonaságra viteltôl.... A ref. collegiumhoz térek mint jobb jövôk elôsugárához. Épülete azon idôben kél, melyben a protestáns iskolák nagyjaink udvaraiba szorultak volt, a nyomatások mián; s azóta minden században az emberész és honszeretet részvételét tapasztalá. Alapítója Bethlen János, mint atya, hitbarát és hazafi, mátkás leánya részébôl, leánya és nemes szülôi bánatának emlékéül építteté. A következendô század prof. Kiss Gergelyben reformátorát állítja elô, s a más század Kis Józsefben megváltóját a szerénység nyûgeitôl, s tán a jövô században elô fog állani egy ember, ki azzá tegye, mivé egy iskolának kell lennie, pl. hogy állítsa elô a lehetô legáltalánosabb embert falai kôzöl, vagy legalább neveljen ép testû, jól érzô, világosan gondolkozó tudományos polgárokat a hazának.Meglehet sokaknak paradoxum lesz mondásom, midôn mostani módszerünkkel is mutathatunk fel jó fôket. Erre csak annyit: jobban nevelve azok, tán jobbak is lehetnének. Mindenek elôtt a tudományos pályára készülôket el kell a polgáriakra készülôktôl választani, vagy is real iskolák kellenek. Erre nézt azon eszmét el kell fogadni: miképp nem született minden könyv mellé, s ki tudományos pályán szerencsétlen, más pályán kitûnô lehet-e. Ennyit el kell ismernünk, annyi nemzet, annyi század tapasztalása után nekünk is valahára. Még kell vallanunk, hogy a tanuláshoz egyszer jó létszerekkel ellátott test kell, mert vaknak látni, siketnek hallani, lelki mûszerrel máig senkinek sem adatott. A milyen kézzel foghatók a test kelledékei, ép oly nélkülözhetetlen a szellemiekben a hajlam, vagy ha jobban tetszik a tanulói genie, mi nélkül egy eszme sem fog a lélekig behatni. Nem követelhetünk ugyan mindenütt elôjeleket, milyeket a nagy talentomokról szeretnek beszélni; milyek a gyermek Linnének atyjávali jelenése a kertben, ismét Kupeckynek gróf Cobor udvarában, de azt csakugyan kívánhatni, hogy lelke legyen mint egy lép, s az indulatok ne állják útját a kamrákat megnyitó és tisztító forgolódásoknak; hogy legyen a Lélek mintegy drágakô, mely a napsugárait örömmel szívja be, hogy majd magának világíthasson; vagy legalább ne durvább a gyémántnál, hogy önporával simítni lehessen. A gyermeklélek e hajlama nélkül, majd mint férfi nem fordíthat 9 évet egy féreg mûszerei vizsgálására; sem mint Montesquieu 20-at a törvények szelleme dolgozására. Föl kell hát állítanunk a meggyôzôdést, hogy mi nem élünk keleten, hol a papfi csak pap, s a kereskedôfi csak kereskedô lehet, hanem legyen minden gyermek az, mire lelke szent vonzalma