AKTUÁLIS

Kisöccsként ugyan, de aggódom bátyánkért, az Udvarhelyi Híradóért. Olyan az UdvarhelySzék és az UH viszonya, mint a rossz testvéreké: mindig a kisebb a hibás, mindig ô viszi el a balhét. De, mi is a baj, bátyám? Testvér(lap)ként egy volt az anyánk. Ugyanazok a szép, betûkerek esztendôk és ugyanazok a tollnyitogató útkeresések. Emlékszel, bátyám, azokra az ízes szócseppekre, melyek elôször csöppentek rá a fehér papírlapra? Emlékszel azokra az idôkre, amikor az igazságon ugyanazt értettük? Amikor ugyanúgy villant sunyi tekintetünk? Biztosan, de akkor mi is a baj, bátyám?Apánk, tudom, nem ugyanaz. Neked Daewoo, nekem kétkerekû is alig. Aztán meg a tíz esztendô is ott van köztünk. Mi csak most tanulunk járni, te már túl vagy az elsô ferde éjszakákon. Pedig abban mindig egyetértettünk, hogy a kor csupán állapot, nem minôség. És mégis, valami baj van, bátyám. Orrolsz rám, ha sikerül a fricskám. Visszaütsz, ha úgy ítéled meg, hogy veszélyben van "tapasztalatod". Pedig te kényszerítesz. Akkor mi a baj, bátyám?Anyánk nem így tanított. Sem téged, sem engem. Halványan, de emlékszem még arra, hogy holmi etikáról és becsületességrôl is szó volt az esti mesében. Hogy az igazság nem egyirányú. Hogy mindennek van legalább két arca, de néha három. Szájtátva csüngtünk igazmondó ajkain. Csak úgy ittuk a szót. Az igazit. Amikor a sorok között nem kellett még olvasni. Amikor mindketten elhittük, és a legszemernyibb kétkedés nélkül hittük, minden úgy van, ahogyan mondják. És most mégis, valami baj van, bátyám.Bátyám, én nem haragszom. Hiszen ugyanabból élünk, ugyanazokat a szavakat rójuk egymás mögé. És hidd el, az sem baj, hogy más-más értelme lesz mondatainknak. A létezéshez való jogomat viszont ne vitasd el tôlem. Ha másodszülött is vagyok, Isten adta jogom van az élethez. A véleményhez. Mely, ha másként is cseng, mint az elsôszülötté, attól még lehet valóság vagy igazság. Ne oszd te is, csak fogadd el, hogy létezhet. A lehetôségét. Ennyi csupán, mit a kisöccs kérni tud tôled. A többi (a tank, a pénz vagy az ideggáz) csupán módszer, melyet nem én fogok számonkérni tôled, mint ahogy ezt te sem kérheted tôlem számon. Bátyám, törôdj bele ebbe még akkor is, ha kiderül: anyánk, az igazmondó sem volt ugyanaz. És talán vér szerinti testvérek sem vagyunk...

SZÔKE László

Új rádió indult útjára hétfôn Székelyudvarhelyen: a STAR Rádió. A Digitál Rt. által indított rádió 24 órás magyar nyelvû mûsort ígér, sok és változatos zenével. Ahogyan a rádió fôszerkesztôje fogalmazott: a STAR az udvarhelyiek csillaga kíván lenni.A STAR Rádió szombat este tartotta megnyitó ünnepségét, melyen több helyi zenekar mellett a 100 Folk Celsius magyarországi folkzenekar is színpadra lépett a Digitál 3 Televízió elôtti téren. Bemutatkoztak a rádió munkatársai, és hétfôi, nyitó mûsorukban megfogalmazták az új rádió küldetését is, mely szerint a STAR információgazdag színfoltjává kíván válni az udvarhelyi médiának. Zenei anyagát elsôsorban a ‘60-as, ‘70-es évek dalai jelentik majd, de minden korosztály zenei ízlését is megpróbálják kielégíteni a különbözô mûsorsávokban.

uszék

Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Önkormányzat elnökét, aki ugyanakkor egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselô RMDSZ-politikusoknak, a moldvai Vaslui-i Bíróság rágalmazásért 20 millió lejes pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lejes (100.000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lejes perköltség kifizetésére kötelezte.

A sértett magánvádló, aki bepanaszolta Kolumbán Gábort, nem más, mint Aristide Roibu, aki a bukaresti székhelyû Aris Industrie Rt. ügyvezetôje, fôvállalkozóként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. Nem mellékesen, Aristide Roibu az 1996-os választásokon az Iliescu-féle PDSR szenátorjelöltjeként indult Vaslui megyében. A csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román-magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án egy hivatalos közleményt adott ki, amelyben rögzítette azt, hogy "minden, a beruházást elindító dokumentumban (haszonbérleti szerzôdés, építési engedély, a projekt témájának bemutatása) az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítô iskolaként szerepel, azzal a céllal, hogy a kis befogadó- képességûnek bizonyuló oklándi iskolát ide költöztessék. Az ARIS INDUSTRIE tulajdonosának és igazgatójának, Aristide Roibunak alattomos ténykedése révén ez az épület egy székelyudvarhelyi görög katolikus gyermekotthonná változott. Önként adódik tehát a kérdés, vajon a humanitárius beruházás ürügye nem egyéni üzleti érdekeket rejt?" Aristide Roibu a szöveget rágalmazásnak vélte, és panaszszal fordult a kijelölt Vaslui-i Bírósághoz, azt állítván, hogy e kijelentés szerint ôt azzal rágalmazta meg Kolumbán Gábor, hogy "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo, "veszélyeztette, aláásta az állam belsô rendjét." A nyilvánvalóan elfogult Vaslui-i Bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Az ítéletet mind Kolumbán Gábor, mind a büntetés mértékét és a 100.000 dolláros erkölcsi kártérítést kifogásoló (továbbra is egymillió dollárt követelô) Aristide Roibu megfellebbezte. Kolumbán Gábor idôközben a Román Legfelsôbb Ítélôtáblához fordult, és kérte az ügynek az áthelyezését, annál is inkább, mivel a bûncselekmény elkövetési helye szerint az illetékes bíróság a csíkszeredai lett volna. A Vaslui-i tárgyalás során a vádlott meghallgatása után kicserélték a bírót, és az utolsó szó jogán felszólaló Kolumbán Gábor után az új bírónô szót adott Aristide Roibunak. A tárgyalás során mindvégig eltértek a tárgytól, kiterjesztve az ügyet a csereháti iskola körüli konfliktusra. Ez az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak a román Alkotmány vonatkozó cikkelyéhez és az "Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvetô Szabadságok Védelmérôl" 10. cikkelyéhez, a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. Ez a cikkely kimondja azt, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, és hogy e jog magába foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson - állítja Kincses Elôd marosvásárhelyi ügyvéd. A Vaslui-i Bíróság által alkalmazott szankció is azt igazolja, hogy meg akarják félemlíteni a politikai állásfoglalót, akit megpróbálnak kiiktatni a romániai és a nemzetközi politikai életbôl. A román igazságszolgáltatás ezzel az ítélettel is túllépte az Egyezmény biztosította szólásszabadság- korlátozási lehetôségeket, s vétkesen korlátozta a politikus véleménynyilvánítási szabadságát. A romániai jövedelmi viszonyokat ismerve kijelenthetjük, hogy iszonyatos szankciókat alkalmazott egy vitatható tényállásra vonatkozó kijelentésért. A demokrácia és jogállamiság védelmében az etnikai egymásnak feszülést kiiktatni akaró Kolumbán-nyilatkozat védelmében a román állam kötelessége lenne az, hogy az ügyészség útján beavatkozzon a perbe, indítványozván Kolumbán Gábor felmentését. A tárgyalás október 19-én lesz Nagybányán.

figyelô

Az 1999. október 6-án Aradon történtekkel és az elôzô napok ehhez kapcsolódó eseményeivel kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következô állásfoglalást teszi közzé: Úgy ítéljük meg, hogy ismételten a magyarellenes hangulatszítás jól bevált módszerével állunk szemben. Az Aradon kivégzett tábornokok esetében, a szoboregyüttes kapcsán egyes politikusok és újságírók szándékosan félrevezetik a román közvéleményt, eltorzítják az igazságot, és a történelemhamisító nacionalista-kommunista szemléletet éltetik tovább. A vitatott szobor az önkényuralom elleni mindenkori harc és a szabadság szimbóluma, amiért egyaránt küzdöttek a román és magyar negyvennyolcasok.Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ô történelmük, múltjuk, hagyományaik, mûemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékmûveket vagy meg akarják akadályozni felállításukat, valójában a magyarok nyomait akarják kitörölni Erdélybôl.Ez a szándék szöges ellentétben áll a kisebbségek jogával identitásuk megôrzéséhez, kifejezéséhez és fejlesztéséhez, amelyet Románia Alkotmánya szavatol. Megerôsítjük korábbi állásfoglalásainkat, hogy a román-magyar barátság emlékparkjának létrehozása, a román és a magyar kormány megállapodása alapján, fontos állomása lehet a két nemzet történelmi megbékélésének, ösztönzôje a kölcsönös megértésnek, egymás értékei tiszteletének.Sajnálatos, hogy miután a két nép közeledése érdekében egy fontos döntést meghoztak, a román kormányzati tényezôk és egyes koalíciós pártok vezetôi nem voltak következetesek saját döntésük kivitelezésében, nem a kezdeményezés jelentôségét pozitívan értékelô helyi és országos politikai és közéleti személyiségek véleményére alapoztak, hanem engedték azt a látszatot kialakulni, hogy meghátrálnak egy tudatosan és rosszindulatúan gerjesztett feszültség veszélye elôl, amely végül is, amint azt az október 6-án Aradon történtek is bizonyították, csupán egy kis létszámú csoport hangoskodásában nyilvánult meg.Bízunk abban, hogy ezek a megnyilvánulások nem tudják megakadályozni a két ország és két nép közötti kapcsolatok további fejlôdését, ami kölcsönös érdeke Romániának és Magyarországnak is. Ugyanakkor, bármennyire is jelentéktelen volt az Aradon öszszegyûlt néhány tucatnyi szélsôséges nacionalista zavarkeltési kísérlete, mégsem hunyhatunk szemet fölötte, hiszen a szándék egyértelmûen a két ország, illetve a román többség és a magyar kisebbség viszonyának megrontása volt, és hosszú távon azoknak a stratégiáját szolgálja, akik meg akarják gátolni Románia európai integrációját.Véleményünk szerint a rendfenntartó erôknek nem lett volna szabad eltûrniük, hogy egy engedélyezetlen ellentüntetés alakuljon ki, és magyarellenes, xenofób jelszavak kiabálásával próbáljanak meggyalázni egy méltóságteljes emlékünnepséget. Nem csupán a jelenlevô megemlékezôket - köztük a tizenhárom szabadságharcos tábornok leszármazottait - sértették meg ezáltal, hanem az egész Romániában élô magyar közösséget.Határozottan felszólítjuk a Belügyminisztériumot és az illetékes hatóságokat, hogy azonnal intézkedjenek a vétkesek felelôsségre vonásáért és megbüntetéséért.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke
1999. október 7.

Amint Ferenczi Ferenctôl, a megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgatójától megtudtuk, a megye 59 állatorvosi rendelôje szeptember 1-jétôl magánorvosi rendelôként mûködik. Az általuk gyakorolt árak a törvény értelmében esetenként 8- 10-szer is meghaladják az eddigieket.Az állatorvosi rendelôk koncesszionálásáról a Mezôgazdasági Minisztérium döntött a 446/1999-es törvény értelmében. Ferenczi igazgató elmondta, hogy a rendelet megjelent a hivatalos közlönyben, valamint két megyei lapban is. Az állatorvo- soknak a törvény megjelenésétôl számított 18 napon belül be kellett nyújtaniuk igénylésüket. A prefektusi hivatal nagytermében lebonyolított nyilvános árverést követôen az eredményeket felterjesztették a minisztériumba. Megyeszinten összesen két fellebbezés volt, azokat a törvényes keretek között letárgyalták, a fellebbviteli bíróság mindkét esetben úgy találta, hogy a megyei bizottság helyesen járt el. Augusztus végén megkezdték a szerzôdések megkötését, - folytatta Ferenczi úr -, szeptember 1- jétôl a megye 59 állatorvosi rendelôje gyakorlatilag magánorvosi rendelôként mûködik. A szerzôdéseket helyben kötötték meg, Csíkszeredában a csíki és gyergyói zóna számára is, Székelyudvarhelyen az udvarhelyi és keresztúri zónának. A szerzôdések jelenleg a minisztériumban vannak, ahol újra átvizsgálják ôket, tudomásom szerint már átmentek a gazdasági és jogi bizottságon, az van hátra, hogy a napokban a miniszter kézjegyével ellátva visszaküldjék ezeket a szerzôdéseket.Az árak megváltoztak, a 160/1998-as, az állatorvosok tevékenységét szabályozó törvény értelmében a tavaly november 2-án megalakult az országos nemzeti kollégium. Ez a magán állatorvosok szakszövetsége, amely az érvényben levô jogszabályok értelmében arra volt hivatott, hogy bizonyos minimálárakat állapítson meg. Ez megtörtént, az állatorvosok jelenleg ezekkel az árakkal dolgoznak. A díjak jóval magasabbak az eddigieknél, esetenként 8-10-szerese az elmúlt években, évtizedekben alkalmazott árnak. Hisz, amit eddig az állatorvosok inkasszáltak, az csak jelképes összeg volt - állapította meg az igazgató -, ugyanis a minisztérium ezzel is támogatta az állattenyésztést. Az ingyenes oltás az elkövetkezôkben csak az állatok egészségvédelmét célzó oltásoknál érvényes, melyeket a nemzetközi járványügyi intézet kötelez. Például a sertés- és baromfipestis elleni vakcina, a TBC-szûrôvizsgálat, a leukszis szûrôvizsgálat, melyeket továbbra is az állam finanszíroz. Az állattenyésztôk számára ingyenes oltásokat az állam a megyei igazgatóságokon keresztül fizeti ki a gyakorló állatorvosnak. Székelyudvarhelyen egy állatorvosi rendelôt koncesszionáltak, a három élelmiszervizsgáló központ továbbra is az államhoz tartozik.

Csog Éva

A július 8-i székelyudvarhelyi incidensrôl szeptember 24- én nyilatkozott Antal István képviselô és Verestóy Attila szenátor a Hargita Népének azzal kapcsolatban, hogy Szász Jenô polgármester nem tett eleget a SRI tevékenységét felülvizsgáló parlamenti bizottság meghívásának. A meghívás célja az volt, hogy segítséget nyújtson az eset tisztázásához, ahogy azt Antal István képviselô rögtön a nyári incidens után levélben kérte Nicolae Ionescu-Galbeni úrtól, a bizottság elnökétôl. A bizottság az elmúlt héten meghallgatta a SRI székelyudvarhelyi irodájának fônökét. Aznap nem kért a Hargita Népe nyilatkozatot Verestóy Attila szenátortól, tudván: a bizottság tagjai számára esküjük és szolgálati szabályzatuk tiltja, hogy munkájukról beszámoljanak a sajtónak. Annál nagyobb volt a meglepetésük, mikor a központi román lapok szeptember 30-án a bizottsági meghallgatásról tudósítást közöltek, benne Ovidiu Petrescu ellenzéki képviselô, a bizottság alelnöke nyilatkozataival. Arra gondolva, hogy ha a Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselôjét nem kötelezi titoktartásra a szolgálati szabályzat, talán Verestóy Attila is követheti példáját, hiszen arról a városról van szó, amelytôl szenátori megbízását kapta. A HN kérésére Verestóy Attila ezt nyilatkozta: — Ovidiu Petrescu alelnök úr sajtónyilatkozata után valóban felmentve érzem magam a titoktartás kötelessége alól, már csak azért is, mert ezúton helyesbíthetek és pontosíthatok. A Büntetô Törvénykönyv valóban kimondja, hogy a hatóságokat megakadályozni feladatuk teljesítésében nem szabad, amit a Szolgálat az udvarhelyi jelenlevôknek be is jelentett.Ennek nyomán, ha késôre is, de — szerintem szerencsére — a józan ész gyôzött, és a kocsi szabadon folytathatta útját. Az én szempontom szerint — és hangsúlyozom: ezt a bizottság elôtt is elmondtam - , aki itt elítélhetô, megróható, az a SRI, mert abszolút professzionizmus hiányára vall, ha egy titkosnak szánt akció nyilvánosságra kerül, ráadásul olyan körülmények között, amelyeket az akció vezetôjének ki kellett volna kerülnie. Nem kellett volna a fôtér közepére helyeznie szolgálati kocsiját. Úgy érzem, végül is patthelyzet alakult ki. Szerintem az udvarhelyiek nem követték el a hatóság akadályoztatásának bûnügyét, tehát nincs értelme folytatni a kivizsgálást.

figyelô

Anyagi okok miatt feltehetôen elmarad az idén novemberre tervezett román kulturális hét Budapesten - jelentette ki hétfôn Kelemen Hunor, a román kulturális minisztérium államtitkára.

Az ok? A román kormány a közelmúltban elfogadott pótköltségvetésben nemcsak figyelmen kívül hagyta a tárca 340 milliárd lej pótlólagos forrásra vonatkozó kérését, de 2 milliárd lejt el is vont a kulturális minisztériumtól. "Ha ez a döntés nem változik, kénytelenek leszünk lemondani mind a budapesti, mind a londoni román kulturális hetet. A hagyományt semmiképpen nem akarjuk megszakítani, ha az idén anyagi okok miatt kénytelenek leszünk a rendezvényt elhalasztani, a jövô év elején az új költségvetéssel megtartjuk a hetet - mondta. Kelemen Hunor hangsúlyozta: a hét esetleges elmaradása kizárólag anyagi okokra vezethetô vissza, abban semmilyen szerepet nem játszik az, hogy Ion Caramitru román kulturális miniszter nehezményezte, hogy vele szemben a térségbôl Magyarország is jelöltet állít az UNESCO fôigazgatói tisztére.

uszék

A CIVITAS Alapítvány a SOROS Alapítvány finanszírozásával, független szakemberek bevonásával felmérést végeztetett Udvarhely lakosságának körében. A közvélemény-kutatási módszerekkel végzett munka eredményeit a szeptemberi tanácsülésen hozta nyilvánosságra a Polgármesteri Hivatal.A románul készült elemzés, román anyanyelvû szerzôi maguk is meglepôdve állapítják meg, hogy a Polgármesteri Hivatal, valamint a helyi önkormányzati testület Csereháttal kapcsolatos eljárását és álláspontját a székelyudvarhelyi lakosság többsége támogatja, és egyetért az ezzel a problémával kapcsolatos döntések nagy részével.A megkérdezettek 21 százaléka többnyire helyesnek tartja az önkormányzat és a hivatal lépéseit, 18 százaléka pedig teljes mértékben helyesli, 22,5 százaléka a nyilatkozóknak többé-kevésbé tartja helyénvalónak.A kutatás alapjául szolgáló minta 13,5 százaléka tartja teljes mértékben helytelennek a PH és az önkormányzat Csereháttal kapcsolatos döntéseit, míg 11 százaléka azt válaszolta, hogy nem tudom.A közvélemény-kutatás elemzése során, a csereháti kisegítô iskolával kapcsolatos adatok indoklásánál a tanulmány készítôi így érvelnek: erre a kérdéskörre azért volt szükség, mert a probléma meghaladta már a helyi közigazgatási határokat, szimbolikus etnikumközi konfliktussá terebélyesedve. A konfliktust túltárgyalták és túlméretezték a médiában. Habár a közvélemény-kutatás készítôinek nem volt szándékában véleményt nyilvánítani errôl a kérdésrôl, a feldolgozott adatok tükrében úgy tûnik, a polgármester akciói helyi támogatottsággal bírnak — állapítják meg a szerzôk.

SZ. L.

Ôszi Vásár Székelyudvarhelyen

Vasárnap véget ért a nyolcadik székelyudvarhelyi ôszi napok keretében szervezett Ôszi Vásár és általános kiállítás. A kiállítást közel hétezren látogatták meg. A résztvevôk szerint az idén nagyobb volt a fiatalok érdeklôdése a kiállítás iránt, leginkább az elektronikai standokat látogatták.

Ismét Sör-kolbász Fesztivál

Szombaton a hideg idô ellenére sok százan vettek részt a Kossuth utcai Sör-kolbász Fesztiválon, ahol az alkalmi színpadon fellépett a székelyudvarhelyi Udvarhely Néptáncmûhely és a székesfehérvári Alba-Regia táncegyüttes, este a budapesti Wigyori és Unicum baráti társaság blues- rock együttes szórakoztatta a közönséget.

Star Rádió-megnyitó

Szombaton délután ünnepélyesen is útjára indították a székelyudvarhelyi Star Rádiót. A rádiót a Digitál 3 Részvénytársaság mûködteti. A délutáni sajtótájékoztatót esti koncert-sorozat követte, ahol fellépett a magyarországi 100 Folk Celsius együttes. A Príma Rádió az ünnepélyes megnyitón azt kívánta, hogy a Star legyen príma, a Príma pedig továbbra is maradjon sztár.

CAR-közgyûlés

A Tanügyi Alkalmazottak Kölcsönpénztára (CAR) megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére 1999. október 21-én du. 3 órai kezdettel tartja ünnepi közgyûlését a Tamási Áron gimnázium dísztermében.Tagjaikat és volt tagjaikat szeretettel meghívják, és el is várják, hogy részt vegyenek. A volt tagok az egységeik csoportfelelôseinél felvilágosítást kaphatnak.

Író-olvasó találkozó

Szerdán 18.30-kor a Mûvelôdési Ház koncerttermében dedikálással egybekötött író-olvasó találkozóra kerül sor, amelyen Gerendás Lajos mutatja be legújabb könyvét.

Manzárdlakások a Tábor utcában

A Polgármesteri Hivatal szakvizsgával rendelkezô kivitelezési mérnököt keres egyszobás manzárdlakások építésének felügyeletre a Tábor utca 3/a és 3/b szám alatti tömbházakhoz. Árajánlatokat október 22- én 9 óráig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal 3-as számú irodájába. Az Urbanisztikai Osztály vezetôje, Kaján János elmondta, hogy a manzárdlakások építésének elsôdleges célja a téli beázások megelôzése a tetôk szigetelésével, amelyet a tetôtér beépítésével és cserepes tetôszerkezettel oldanak meg. A beruházó jogi személy a Polgármesteri Hivatal, a beruházás értéke pedig közel 2 milliárd lej, amelynek költségeit állami alapból fedezik. Az építkezést felvállaló csíkszeredai cég már a hét folyamán megkezdi a munkálatokat.

Misszionárius elôadás

A Mûvelôdési Házban október 13-án délután 18 órától a nagyteremben misszionárius elôadásra kerül sor Jim Sanders elôadásában. Csütörtökön, 14-én a koncertteremben a környezetvédelemrôl lesz szó, pénteken az Orbán Alapítvány képzômûvészeti kiállítását nyitják meg az elôcsarnokban. Szombaton a nagyteremben a Székely Dalegylet elôadását hallgathatják meg a résztvevôk.

Próbafûtés a lakónegyedekben

Megkezdôdött a próbafûtés a város lakónegyedeiben a Kuvar negyed kivételével. Andorkó János, a városgazdálkodási vállalat igazgatója elmondta, hogy az alacsony hômérséklet tette szükségessé a tömbházakban a fûtés beindítását. Amennyiben a fûtésrendszerekben hibákat észlelnek, kérik, jelezzék a 213048, 213324-es telefonszámokon.

Szünetel a hidegvíz- szolgáltatás

A Városgazdálkodási Vállalat vezetôsége értesíti az ipari zóna, azaz a Nicolae Bâlcescu utca és környéke egységeit és lakóit, hogy szerdán, október 13-án 8 és 16 óra között a vízhálózat karbantartási munkálatai miatt szünetelni fog a hidegvíz-szolgáltatás.

Hiteligénylési ûrlapok

Eddig viszonylag kevesen éltek az Országos Lakásügynökség által kínált lehetôséggel, mely hiteleket nyújt mindazoknak, akik lakást szeretnének építeni, vásárolni, bôvíteni vagy felújítani. Az Országos Lakásügynökség szeptember 15-én kezdte meg mûködését egy 300 millió dolláros nemzetközi hitel segítségével, melyre a kormány kezességet vállalt, és amelybôl közel 12 ezer lakás építését tervezik országos szinten. A székelyudvarhelyi postahivatal 850 kedvezményes hiteligénylési ûrlapot kapott, ebbôl mostanig 350-et igényeltek az udvarhelyiek - tájékoztatott Bugarschi Deian, a helyi hivatal vezetôje. A hitelkérelmezôk a vásárlási ár vagy a lakásépítési költségek 20 százalékával kell rendelkezzenek, a többit az ügynökség legtöbb 25 éves lejáratú köl-csönként biztosítja.

Vándorgyûlés Marosvásárhelyen

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya október 8-9. között tartja ötödik vándorgyûlését Marosvásárhelyen. Városunkat a rendezvényen Zepeczaner Jenô, a Haáz Rezsô Múzeum igazgatója és Hermann Gusztáv muzeológus képviseli. Az ülésszak témája: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben - elôzményei, lefolyása és következményei. Zepeczaner igazgató elôadásának címe: Udvarhely megyei választások 1848-ban, a Hermann Gusztávé pedig: A székely nemzettudat változásai 1848-ban.

Újabb drágítások

Alig egy hete léptünk október havába, máris zsebünkön érezhetjük az egyébként beígért drágításokat. És ez nem minden, ugyanis országos felmérést készítô intézményekre hivatkozva további áremelkedésekre számíthatunk. Becslések szerint a hús-, a kenyér- és a tejtermékek ára az elkövetkezô hetekben az energiahordozók drágulása következtében átlagban 3%-kal nô. Ezután a kenyérért 3%-kal, a tejért 5%-kal, a hústermékekért 1%-kal kell majd többet fizetnünk.

Ijesztô telefonszámlák

Mióta a Romtelecom és az OTI görög telefontársaság házasságra lépett, a hazai infláció és a dollárárfolyam emelkedését jóval meghaladó mértékben, 100,2 százalékkal emelték szolgáltatásaik árát. Úgy hírlett, a parlament megpróbál gátat vetni ennek a vágtázó drágulásnak, de mint utóbb kiderült, az adásvételkor megkötött szerzôdés szabad kezet adott az árpolitikában a görög félnek, dacára annak, hogy egyelôre csupán a részvények 35 százalékát vásárolta meg 665 millió dollárért. Az Állami Vagyonalap igazgatója, Radu Sârbu menteni próbálja a helyzetet, s ellenzi az árellenôrzést, az esetleges szerzôdés- módosítást. A hasonló lépések ugyanis még inkább távol tartják a külföldi tôkét és a befektetôket az országtól. Annyit megtesz a versenyhivatal, hogy ellenôrzi a Romtelecom árait, s következtetéseit a parlament elé terjeszti.

Gaga Rádió Marosvásárhelyen

Nagyszabású koncertnek ad otthont Marosvásárhely. A Gaga Rádió október 15-én, pénteken 19 órától bemutatja Rádiónyitó és évezredzáró koncertjét a marosvásárhelyi sportcsarnokban. Meghívottak Benkô László az Omegából, Vikidál Gyula volt P. Mobil tag, Tolcsvay László, az egykori Fonográf billentyûse, a miskolci Kiwi együttes és a kolozsvári Night Loosers.

Leleplezô törvénytervezet

A képviselôk elfogadták az állampolgárok saját dossziéihoz való hozzáférését megengedô és a Szekuritáté politikai rendôrségi minôségét leleplezô törvénytervezetet. Ellenben nem ellenôrizhetôk a belügyi hírszerzô szolgálat alkalmazottai, leszámítva az adminisztratív feladatköröket ellátó civil személyzetet. A képviselôk teljes mértékben helyeselték a szenátus és az egyeztetô bizottság javaslatát, miszerint a diplomáciai és konzulátusi személyzetre is kiterjeszthetô legyen a törvény, leszámítva a mûszaki vagy adminisztratív személyzetet.

VIDÉK-VALLÁS

Vasárnap, október 10-én Bolyai Farkas szülôfalujában jártam. Számomra egy ismeretlen vidékre kellett elvinnem egy nyugdíjas papot, hogy a távollevô szentágotai plébánost helyettesítse a vasárnapi szentmisén. A Székelykeresztúrhoz hasonló Szeben megyei kisvárosban jelenleg a magyarok száma alig haladja meg a százat. Vallásukat tekintve római katolikusok és reformátusok.

A városban már évek óta nincs magyar iskola, s a gyerekek alig tudnak magyarul. A szentmisén a papnak segédkezô három gyerek közül egyik sem vállalkozott arra, hogy a szentírási olvasmányokat felolvassa. Szégyenkezve vallották be, hogy nem tudna jól magyarul olvasni. Az igaz, hogy magyarnak vallják magukat, de ennyi az egész. Magyar irodalomról, történelemrôl alig tudnak valamit. Otthon, a családban is inkább románul beszélnek, számukra így könnyebb.Szentágota után az alig több mint húsz kilométerre lévô Bolyába mentünk. A libáni útszakaszra emlékeztetô úton, a gödröket kerülgetve, azon gondolkodtam, hogy tíz, húsz év múlva vajon hallható lesz-e még szép magyar nyelvünk ezen a tájon.A nagy matematikus szülôfalujába - a rossz út miatt - félórai késéssel érkeztünk. A falu központjában levô, gondosan ápolt katolikus templomban, amely Szûz Mária tiszteletére épült, 34-en várták a szentmise kezdetét. Nem zúgolódtak, hogy a pap késik, lelkes kántornôjük vezetésével énekelték ôsi egyházi énekeinket. A mise után a templom elôtti téren beszélgettünk életkörülményeikrôl.A faluban körülbelül háromszáz család lakik - mondta egy középkorú asszony -, ebbôl ötven család magyar.De mi igazi magyarok vagyunk - mondta egy másik aszszony -, a baj azonban az, hogy kevés a gyermek, na meg magyar iskolánk sincs. De mi összetartunk, tudunk egymás gondjairól, bajairól, és segítünk egymáson.Arra pedig nagyon büszkék vagyunk - szólt közbe egy fiatal ember -, hogy itt született Bolyai Farkas. Az evangélikus templom közelébe még megvan a kastélya. Ez a templom az a hely - mutatott a kis templomra - ami öszszeköt bennünket. Vasárnapról vasárnapra itt gyûlünk össze, még a reformátusok is eljönnek, együtt énekelünk és imádkozunk. Hazafele jövet Tornai Gergely esperes úrral szinte irigykedve állapítottuk meg, hogy a bolyai félszáz magyar család mennyivel másabb, mint mi, akik többezres csoportokban élünk, egy nyelvet beszélünk, van anyanyelvû iskolánk. Ott az összetartás, az egymásról való gondoskodás a jellemzô, míg nálunk a széthúzás, a nyelv-testvéreink sárba tiprása az uralkodó hangulat.Nemcsak büszkén emlegetik nagy szülöttjüket, hanem a harmadik évezred küszöbén is hûek maradtak Bolyai Farkashoz. Anyanyelvüket megôrizték, s a testvéri szeretetet gyakorolják, de vajon még meddig, mert keresztelés alig van, de temetés annál több.A szórványokban egyre kevesebb a magyar szó, magyar dal. Mi pedig, akik itt, a Hargita tövében sokan vagyunk, itt, ahol még a madarak is magyarul dalolnak, egymást pusztítjuk, ha nem is a szó szoros értelmében, de lelkileg és egymás becsületébe gázolva. Vajon meddig folytatjuk ezt az önpusztítást? Mikor fogunk már rájönni arra, hogy itt és ma nem a "nagymellû" magyarokra van szükség, hanem az egymást megbecsülni és segíteni tudókra.Energiánkat a különbözô szervezkedésekre fecséreljük ahelyett, hogy összefogással a közös célért, megmaradásunkért tennénk valamit. A kétezredik év legnagyobb eredménye az lenne, ha a médiákban, a közhangulatban végre megszûnne az ellenségeskedés, az irigység és a mások becsületének sárbatiprása.Mi nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy vezetôink, a médiák munkatársai miért nem kedvelik egymást, mi egy békés, nyugodt új ezredfordulóra vágyunk.

Falusi, egyszerû családoknál hiányzik a könyvszekrény, nem sorakoznak polcon a könyvek, de azért egy biztosan található, ami mindig kéznél van, s különösen az ôszi betakarodás után, a hosszú estéken elôkerül. Ez a gyakran olvasott és nagyon elnyûtt "Írás" a Biblia. Ez az a könyv, amit nem lehet eleget olvasni, az ember mindig talál valami újat, megnyugtatót benne.

A sok évszázaddal ezelôtt, több szerzô által megírt Szentírás - szent, mert Isten tanítását, emberhez szóló üzenetét foglalja magába -, az élet minden gondjára, bajára tartalmaz gyógyírt, egyformán van mondanivalója mindenki számára.A mai világunkból leginkább hiányzó, de mindenki által sóvárgott szeretetrôl Pál apostol ír a legszebben. A Korintusi hívekhez írt levelében találjuk a szeretet himnuszát. Tömören és mindenki számára érthetô módon írja le a szeretet lényegét és elengedhetetlen szükségességét:"Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
csak zengô érc vagyok vagy pengô cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden
tudományt,
legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek."
Ezeket írja az a Saul, aki a damaszkuszi út elôtt nacionalista zsidó farizeus volt. Égett a gyûlölettôl, hogy Krisztus követôit elpusztítsa, akik a szeretet szellemében minden embert, zsidót és görögöt, vallásost és vallástalant egyformán Isten teremtényének tartottak. Miután találkozott a szeretetbôl értünk meghalt úr Jézussal, és négy évi pusztai magányos elmélkedés után rádöbbent az ember tulajdonképpeni életcéljára, mindenkinek hirdette a felebaráti szeretetet.A himnusz idézett soraiból világosan kitûnik, hogy csak az számít igazán embernek, emberi mivoltunk nélkülözhetetlen kelléke, ha egyformán tudjuk szeretni egymást.Ha fel tudjuk fogni ezt, akkor elviselhetôbbé válhat az életünk, mert ahogy Pál apostol írja tovább:"A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gôgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal."
Mennyivel másabb lenne társadalmi életünk, ha igazán magunkévá tudnánk tenni Pál apostol szavait.Mai életünket pont ez keseríti meg, hogy türelmetlenek, irigyek vagyunk egymásra. Kárörömmel nézzük mások sikertelenségét, de sárga irigység él bennünk, ha valakinek jobban megy a sora, mint nekünk.Székely falvainkban még a közelmúltban virágzott az egymáson való segítés, a kalákában végzett munka. Nem volt fölösleges idôpocsékolás az esti biblia-olvasásra szánt idô sem. Az olvasottakat a maguk módján próbálták meg is élni.Az elmúlt kommunista uralom ideje alatt nem volt lehetôségünk Bibliához jutni, ma már a környezetünkben is árusítják, de vajon, megvesszük-e? Minden keresztény családban ott kellene legyen a könyvek Könyve, de nem porfogóként, hanem gyakori olvasmányként.Ha csak egy-egy gondolatot próbálnánk átültetni mindennapjainkba, biztos, hogy szebbé és elfogadhatóbbá tehetnénk nem könnyû életünket. Lépni kellene, nem holnap, hanem még ma, most és azonnal.Földi életünkbôl egyszer minden elmúlik, csupán szeretettel végzett munkánk eredménye fog megmaradni. Halálunk után is csak úgy reménykedhetünk abban, hogy a hátramaradottak emlékeznek ránk, ha szeretettel éltük le földi életünket, önzetlenül dolgoztunk a közért, embertársainkért. Pál apostol szerint a "... szeretet soha el nem múlik".Íme egy töredék a Bibliából, de nagyon sokra megtaníthat, ha nyitottak vagyunk.Következô lapszámainkban még visszatérünk a könyvek Könyvéhez, és egy-egy részt kiemelve, bízunk abban, hogy egyre több családnál ott lesz az Isten üzenetét tartalmazó Biblia és egy idô után napi igényünkké válik olvasása is.

Az oldalt összeállította
Derzsy András

Szeptember negyedik hetében Románia pótköltségvetését sürgôsségi kormányrendelettel fogadta el a kormány. A Nemzetközi Valutaalap követelése nyomán igen szûkre szabott költségvetési deficit miatt a kormány 43.000 milliárd lej kért összeg helyett 7.486 milliárd lejt tud újraelosztani a minisztériumok között.

A pótköltségvetés teljes összege egyébként 17.305 milliárd lej, melybôl 9.819 milliárd lejt az államadósság kamatainak kifizetésére és valutapiaci mûveletekre használ. Az öt legnagyobb kedvezményezett minisztérium a Tanügyminisztérium 2.436 milliárd lej, a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium 1.473 milliárd lej, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 741 milliárd lej, a Belügyminisztérium 886 milliárd lej és a Nemzetvédelmi Minisztérium 885 milliárd lej többletösszeggel gazdálkodhat. Ezek voltak a szerencsés minisztériumok, mivel vannak olyanok is, amelyektôl elvettek: a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium 395 milliárd lejjel, az Egészségügyi Minisztérium 201 milliárd lejjel, a Mûvelôdési Minisztérium 2 milliárd lejjel lesz szegényebb. Az Egészségügynél a Pénzügyminisztérium megjegyzi, hogy egy jobb begyûjtés miatt az Egészségügyi Alap költségvetése 11.966 milliárd lejrôl 17.144 milliárd lejre növekedett. (E bekezdés végén engedtessék meg egy szerkesztôi megjegyzés: Romániában nemcsak az a gond, hogy kevés pénzzel gazdálkodnak a minisztériumok, hanem - gazdasági elemzôk és az Állami Számvevôszék jelentései szerint - az is, hogy a meglévô kicsivel is borzasztóan rosszul.)Honnan reméli a 17.305 milliárd lej többlet elôteremtését? A többletjövedelmekbôl — hangzik Remes miniszter válasza. Ezek szerint : profitadóból 16.296 milliárd lej kellene befolyjon a tervezett 11.275 milliárd lej helyett, a fizetési adóból 26.850 milliárd lej 22.966 millárd lej helyett, a társadalom-biztosítási járulékból 47.164 milliárd lej 43.097 milliárd helyett, áruforgalmi adóból 30.711 milliiárd lej 28.016 milliárd helyett, más, nem adójellegû illetékekbôl 9.182 milliárd lej 8.146 milliárd helyett. Mínuszok is vannak : a vámokból csak 8.107 milliárdra számítanak 9077 milliárd helyett, a fogyasztási luxusadóból (accize) 17.463 milliárd lejre 17.613 milliárd helyett, más adókból és illetékekbôl 12.953 milliárd lejre 15.960 helyett.A számok azt mutatják, hogy a Pénzügyminisztérium egyes jövedelmek, jobb begyûjtését reméli. Olyan adókról van azonban szó, melyek begyûjtése eddig is jó volt. Másrészt beigazolódik a luxusadó- növelési politika kudarca és az, hogy a vám és a luxusadók beszedése elérte a felsô határt.A költségvetés helyzete több mint nehéz, elsôsorban a bankok fekete lyukainak a betömése, a tönkremenô ipari vállalatok és a társadalombiztosítás finanszírozása miatt. És akkor honnan legyen pénz oktatásra, egészségügyre, kultúrára. Hogy a kutatás- fejlesztésrôl ne is beszéljünk. A költségvetést mégis legjobban az államadósság kamatai terhelik. Egy olyan államadósságé, amely a finanszírozhatatlan költségvetési elôirányzatok, a nyakló nélkül kiadott állami hitelgaranciák és a bankrendszer veszteségeinek költségvetésbe való átvételébôl származik. A javított költségvetésben csak az államadósság kamataira 26.847 milliárd lej van elôirányozva. A Bancorex- ügy pedig csak ebben az évben még a GDP 1,5 %-t igényli. (A GDP ebben az évben a vártnál 4,47% - al lesz kisebb, számokban kifejezve az eredetileg várt 474.830 milliárd lej helyett 453.582 milliárdra számítanak.) És ne feledjük, hogy a számla egy részét a Mezôgazdasági Bank "átszervezésének" költségeivel együtt a jövô évi költségvetés viseli. Más szóval: egy újabb szûkös év, melyben várhatóan ugyanolyan rosszul élünk majd, mint tavaly.

(Az Adevârul Economic nyomán)
Cs. J. István

Genf kanton vádtanácsa kedden három hónappal meghosz-szabbította Sever Muresan román üzletember elôzetes letartóztatását.

Muresant 42 millió dolláros csalással gyanúsítják, amelynek a Dacia Felix nevû román magánbank a kárvallottja. Muresant június végén Magyarországon tartóztatták le a svájci hatóságok által kiadott elfogatási parancs alapján, majd pár nap múltán Svájcba szállították. A vádparancs július 20- án engedélyezte szabadlábra helyezését, de ezt roppant borsos, ötmillió svájci frankos óvadékhoz kötötte. Ez az óvadék "tökéletesen prohibitív" - vélték a gyanúsított ügyvédei. A genfi igazságszolgáltatás szerint a berlini fal leomlása után Muresan kihasználta a román bankárok tapasztalatlanságát, és saját javára térített el egy svájci pénzintézet közbeiktatásával 42 millió dollárt a Dacia Felixtôl, amelynek egyik fôrészvényese volt. Muresan tagadja mindazt, amivel gyanúsítják.

figyelô

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) Ion Iliescut, a párt újraválasztott elnökét jelöli a jövô évben esedékes elnökválasztásra.

A PDSR országos konferenciáján a párt elnöke, Ion Iliescu megnyitó beszédében albán, örmény, belga, francia, izraeli, moldovai, orosz, szíriai és magyar baloldali pártok üdvözletét tolmácsolta. A kongresszuson a párt bemutatta kormányzási programját, és meghatározta választási kampányuk vezérfonalát, melynek egyetlen célja a gazdaság fellendítése. Ion Iliescu, újonnan megválasztott elnök kijelentette, hogy a PDSR-nek nagy esélye van a választás megnyerésére. A PDSR második embere, Adrian Nâstase szerint a párt ki kell dolgozzon egy programot a "nemzeti becsület visszaszerzésére". A gazdaságpolitika tekintetében elképzeléseik nemigen változtak, gyakorlatilag ugyanazzal a programmal álltak elô, mint amivel elvesztették a választásokat - szólt az elemzôk véleménye. A Nicolae Vâcâroiu által bemutatott programban továbbra is az államnak a gazdaságban történô beavatkozását, valamint a hazai tôke támogatását szorgalmazzák. A magántulajdon kérdésében némileg "liberálisabb" álláspontra helyezkedve leszögezték: a magántulajdon szent és sérthetetlen, ám a visszaszolgáltatás terén csupán régi álláspontjukat hangoztatták. Az elsô alelnök ismét Adrian Nâstase, akinek a választási gyôzelem esetén a kormányfôi tisztet szánják. A párt elképzeléseiben kiemelt helyet kapott az erdélyi választók megnyerése. Ahhoz, hogy elkerüljék a nacionalizmussal vádoló hangokat, a PDSR országos tanácsa létrehozta a Kisebbségi Konzultatív Tanácsot, amelynek alelnökei közt van két magyar is. Egyikük, Török Ferenc tagja lett az új a központi végrehajtó bizottságnak is - nyilatkozta Nâstase.

figyelô

TÖRVÉNYSAROK

Gyakran hallani televízió-, rádiómûsorokban, valamint a hétköznapi életben is: felmerült a vesztegetés gyanúja, X-t, Y-t megvesztegették, vagy megvesztegethetô.Nézzük, jogi szempontból tulajdonképpen mit is jelent a címként írt fogalom, milyen jogi kategória, és mi az eljárás ilyen esetben? A büntetôjog kategóriájába tartozik a címben írt fogalom, és két bûncselekményt tartanak nyilván a büntetô törvénykönyvben.A büntetô törvénykönyvben elsô bûncselekmény, amikor valakit megvesztegetnek. Tehát tételesen ez azt jelenti, hogy valaki valakit meg kell vesztegessen. Felmerül a kérdés, hogy bárki bárkit megvesztegethet-e?Nos, a kérdés megválaszolása elsô ránézésre könnyûnek tûnik. Bárki bárkit megvesztegethet. Viszont hogyha megnézzük a szabályozást, éspedig a büntetô törvénykönyvben elôírtakat, akkor már nem ilyen egyértelmû a válasz. Mindezt miért írom le, és miért fejtegetem ilyen részletességgel? Azért, mert a közhiedelemben valahogy így hangzanak a válaszok, ahogy az elôbb leírtam. Lássuk, mit is tartalmaz a meghatározás, illetve a büntetô törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései. Eszerint csak és kizárólag a köztisztviselô vesztegethetô meg. Ez az elsô és leglényegesebb szempont. Tehát nem bárki, hanem csak az, akinek köztisztviselôi státusa van.Továbbmenve, a megvesztegetés feltételezi a pénz, illetve bármilyen jellegû értékek elfogadását a köztisztviselô által.Hozzátartozik a megvesztegetéshez továbbá az ígéret viszszautasításának elmulasztása is, tehát ha egy köztisztviselônek megígérik, hogy részesül valamiféle juttatásban abban az esetben, ha...Nos, ebben az esetben is a vesztegetés bûntényével találjuk szembe magunk.Mit kell tennie a köztisztviselônek azért, hogy a vesztegetés gyanújába keveredjen?Az imént felsoroltak alapján tehát nem kell megtennie, vagy meg kell tennie, vagy késleltetnie kell egy szolgálati feladatával kapcsolatos akta megszerkesztését, illetve meg nem szerkesztését.Feltétele tehát a megvesztegetésnek a szolgálati feladat. Ilyen esetben a büntetési tétel nagyon magas, ugyanis egy elmarasztaló ítéletben a vádlott akár 12 év börtönbüntetést is kaphat és bizonyos jogfosztást.Az imént a megvesztegetésrôl írtunk, és azt is leírtuk, hogy a büntetô törvénykönyv ennek két formáját bünteti. Az elsôrôl már írtunk. A másik formája, amit büntet, annak a személynek a cselekménye, aki az imént felsoroltak szellemében valakit megveszteget. Tehát eddig a vesztegetettrôl beszéltünk, most viszont a vesztegetôrôl kell írnunk. Az a személy büntethetô ebben az esetben, ha az imént felsoroltak szellemében valakinek pénzt, illetve valamiféle javat adunk azért, hogy megtegye, illetve ha érdeke úgy kívánja, ne tegye meg azt, amit egyébként tennie kellene. A vesztegetô nem büntethetô abban az esetben, ha a vesztegetett kény-szerítette valamilyen formában hogy bizonyos javakat vagy pénzt adjon azért, amit csinál, illetve nem csinál. A büntetési tétel 5 évig terjedô fogház.

Nagy Zoltán
ügyvéd

VISSZHANG

Csernáton Kovászna megye legnagyobb községe. Negyedszázados Tájmúzeuma szimbólum - írja az e célra kiadott kisfüzetben Sylvester Lajos- egy közösség kultúrájának, szellemi és anyagi mûveltségének fészke, fiókákat védelmezô bokálya, újabb és újabb értékek fiaztatója. A Haszmann-Cseh família és a hozzájuk társult, melléjük szegôdött sokaságnak közös alkotása, amely ha kell, a cserépkancsó aljába rejtve is menti az ember- és természet alkotta értékeket, de ha kell, képes kimosolyogni a pimasz tolakodókat.

Hála és köszönet mindazoknak, akik lehetôvé tették, hogy a népmûvészek- köztük a székelyudvarhelyiek - részt vehettek e tájmúzeum negyedszázados ünnepségén, a fôalapító id. Haszmann Pál-emléktábla felavatásán, az öntött vasmûvesség több mint száz darabjának a múzeum pincéjében megnyitott kiállításán. Csoportunk egy kopjafát vitt ajándékba.Köszönet azoknak, akik évtizedeken át értékmentô, új értékteremtô szellemben óvták és gyarapították ezt a csodálatos, hírével nemcsak több kontinenst átpásztázó, bejáró, hanem minden nép lányait, fiait idevonzó, számukra fészket biztosító intézményt. Mert e rendhagyó, élô múzeum nemcsak a székely népé, nemcsak az erdélyieké, nemcsak a magyar nemzeté, nemcsak Romániáé, hanem minden jó szándékú emberé, aki felismeri, hogy milyen felbecsülhetetlen örökséget hagytak ránk ôseink. Nekünk, örökösöknek, kötelességünk, hogy a magunk dolgait számba vegyük, Kós Károly biztató szavaival élve: "Szedjük össze a történelem köveit, és építsünk belôlük utódainknak." Odaérkezésünkkor Kónya Ádám, a Sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum igazgatója a hajdani Damokos-kúria udvarán levô látnivalókról tudósított: Bod Péter, Végh Antal mellszobrai, székely kapuk, berendezett tájházak, vízi-malom, mezôgazdasági gépek, szekerek stb... tárháza, kopjafák, gémeskút stb. Az érdeklôdô vendégeknek megmutatta az udvarház falán levô táblát, mely Jókai jelenlétét igazolja, errôl szól "A Damokosok" címû regénye.Az ünnepség id. Haszmann Pál 1902-1977, - a régi jó iskolamester, országépítô, poéta, néptanító, múzeumalapító, kapufaragó- és állító- emléktábla ünnepélyes felavatásával, koszorúzásával kezdôdött, melyet a sepsiszentgyörgyi vegyes kórus szereplése követett. Magasztos érzés volt, amikor ugyanitt felcsendült egy gyerekkórus ajkán a Sepsiszentgyörgyön tartott református világtalálkozó himnusza: "Szólj ötágú síp,
zengj magyar ének,
Adj hálát az ég nagy Istenének." Igen, mert mint akkor, a világ valamennyi tájáról összesereglett most is a magyarok jó hányada, hogy lerója kegyeletét id. Haszmann Pál nagysága elôtt. Az ô példája arra biztat, hogy csendesen, akár némán szívósak legyünk- a lázadó korok és évek elmúlnak, vagy megsemmisülnek, de a kôház homokra építve is megmarad; nem zászlók, de jó fedelek alatt élhet az ember, nem menetelô sorban, de barázdában járhatja igaz útját, s vigyázzon magára és maradékaira, mert élni néha felér egy harci tettel. Azt sugallja ô, hogy bármekkorák legyünk, élni nem magunkba fordulva kell, hanem hajszálgyökereket eresztve a világ minden tája felé. A példa egy fa a sziklás talajon. Haszmann Pál ilyen jelképeket tudott és tanított: egyszerûeket és közismerteket- írja az emlékkönyvben Csíki László.Id. Haszmann Pál megkezdett egy néprajzi gyûjtési munkát, kitûzött maga elé egy nemes feladatot, és azt csinálta egyenes derékkal, töretlen hittel, meg nem alkuvón hetven éves koráig. Talán ide kívánkoznak Kós Károly szavai: "mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok." És ez történt Csernátonban is, mert az áldozatos munkát továbbfolytatta két fia, Pál és József. Számba vették a nagy örökséget, azt megtartották, gyarapították és átörökítették fiatal nemzedékünknek. Édesapjuk vágya az volt, hogy e nagy kincset mindenki számára hozzáférhetôvé tegye, mert az itteni embereknek is szüksége van múzeumra és népmûvelôdési intézményre.A Csernátoni Múzeum 1973. február 25-én nyitotta meg kapuját. Ugyanezen a napon született meg a község másik két jelentôs mûvelôdési intézménye: a Bod Péter Közmûvelôdési Egyesület és a Csernátoni Népfôiskola, megteremtve azt az értéket, mely nemcsak a székely magyarságé, hanem nagy mértékben gyarapítja az egyetemes európai mûveltséget is.A mostani negyedszázados ünnepségre összegyûlt tömeg bizonyította, hogy nem mindennapos eseményrôl van szó. A Haszmann házaspár 8000 darabból álló magángyûjteménye képezte a múzem alapját, és ebbôl alakult ki a késôbbiekben az a nagy erkölcsi tôke, amit egy közösség önnön erejébôl itt teremtett, és egybehangzóan fogalmazott meg: múzeum a faluban, falu a múzeumban- vagyis egy vidék magára találása, értékeink megbecsülése, megtartása, gyarapítása és az utánunk jövô nemzedékekre való átörökítése. Jelen pillanatban a gyûjtemény több mint 40000 leltározott tárgyat tartalmaz. Az anyag muzeális, illetve eszmei értéke felbecsülhetetlen.Cserei Zoltán, a sepsiszentgyörgyi múzeumtól, a múzeumalapító nagy elôdök méltatása után egy néhány nevet említett, akik a Haszmann testvéreken kívül az eltelt negyed évszázad alatt sokat tettek: Király Károly, Sylvester Lajos, Kónya Ádám, Orbán Árpád, Bölöni Dávid, Gazda László és sokan mások.Haszmann Pál beszédében nagyon kiemelte Csernáton lakói szerepét, mely nélkül nem jöhetett volna létre a múzeum tizenhét tárgycsoportba sorolható gyûjteményanyaga. Üdvözölte az összegyûlt hallgatóságot Szabófalvától-Kassáig, Nagykanizsától- Bukarestig, Soprontól- Zágonig... Fáradhatatlan gyûjtômunkájában Kölcsey mondása vezérelte : "Hass, alkoss, gyarapíts, s az ország fényre derül", vagy Bod Péter megállapítása: "Hol van a világ közepe? Ott, ahol Te, ember élsz, és vigyázol a rádbízott örökségre".És a mi dolgunk az, hogy a magunk dolgait számba vegyük, nem elhanyagolva a velünk együtt élô népek iránti toleranciát, fôleg, ha ez kölcsönös.A Csernátonban elhelyezett emléktáblán kívül még sok hely van, amit meg lehetne jelölni és vigyázva ôrizni. Mert nagy ez az örökség, tôlünk függ, hogyan sáfárkodunk vele. Ha a Haszmann családhoz hasonlóan, mindenki a maga helyén, nem öncélúan, végezné teendôit, akkor sok a csernátonihoz hasonló létesítmény jöhetne létre. Az odalátogató mindig újat fedezhet fel. Most létesült egy könyvtár, a múzeum pincéjében pedig egy öntöttvas-mûvességet ábrázoló kiállítás nyílt meg. Ezen negyedszázados ünnepséggel párhuzamosan alkalom nyílt az Erdély különbözô városaiban munkálkodó népmûvészek kirakodására. A kiállítók között ott volt István Mária témás szônyegeivel, István Sándor faragott fali tékáival, László Attila népi festésû ládáival, fakanalaival, Szabó Erzsébet festett fogasaival, Kovács István faragott sulyokjaival Kézdivásárhelyrôl, Rákosi Margit csomózásos faldíszeivel, Ráduly József festett tojásokkal, szalmából font díszeivel, Mateiu Izabella csipke kézimunkáival, Bandi Marianna varrottasaival, Haszmann Gabriella népi festésû fogasaival, sótartóival, Csáki Enikô szintén csomózásaival. Érdekesek voltak Ôsz Pál Margit falusi jelenetei színes posztóra varrva Sepsiszentgyörgyrôl. Rácz Hunor és Attila faragott sulykokat állított ki.A székelyudvarhelyi csoport kiállítói: Kiss Zoltán-festett kulacsok, faragott kulcstartó doboz, Simon Gotthárd Anna - festett sótartó, láda, tányérok, Bán Erzsébet- keresztszemes terítôk, Szakál Gizella - varrottasok, Bálint Júlia-kukoricahéjból készült fali díszek. De ott volt Kovács Pali Ferenc Makófalváról festett ládáival és képkereteivel, Máté Ferenc Vargyasról faragásaival és festéseivel, Jakab Rozália témás fali szônyegeivel, és mások... A talpalávalót Mántó Béla és népi zenekara húzta, a csernátoni asszonyok kürtôskalács sütéssel szorgoskodtak, kellemes hangulatot teremtve a délutáni órákban is. Csernáton negyed évszázados ünnepe szinte nemzetközi jelleget kapott, hiszen egybeesett szeptember 25-ével, az "Európai örökség napjá"-val, tájékoztatott Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, aláhúzva ismét id. Haszmann Pál és méltó örökösei érdemeit, akik folytatták és folytatják az elkezdett hatalmas értékmegôrzô, értékteremtô munkát, és a tájmúzeumot világszintre emelték.A múzeum huszonöt éves számvetéséhez az is hozzátartozik, hogy évente több ezer látogatója van, akik elismeréssel, megelégedéssel, hitben és lélekben, hovatartozás tudatukban megerôsödve távoznak Csernátonból.

NAGY-Imecs Zsuzsánna

... Szentegyházán. Legalábbis ezt állítja Rusz Sándor, a város polgármestere. Mielôtt másra gondol a kedves olvasó, jó tudni azt, hogy idén elsô alkalommal rendezte meg a szentegyházi önkormányzat a "Szentegyháza 99" elnevezésû városnapokat. Három napig éjjel- nappal folyt a dínom-dánom a szomszédban is, mert azt már tudjuk, hogy a hét végén Székelyudvarhelyen igazi csúcsforgalomban volt részünk, már ami a rendezvényeket illeti.

Bár az elmúlt napokban ezt már hallottuk-olvastuk újságból-rádióból- tévébôl, egy zárójelet itt is megérdemel emlékeztetni az udvarhelyieket, hogy az idei Ôszi Napok záróakkordjait olyan zenészek játszották, mint Wigyori és az Unikum Blues-rock csapat, habár a madarak Demjén Rózsit, Republikot meg LGT-t suttogtak elôre. Térjünk csak vissza a szentegyházi rendezvényre. A polgármester a rendezvény egyik, talán legfontosabb pontjának a pénteki város- zászló avatását tartja. Ugyancsak pénteken nyitották meg Bodó Levente képzômûvész kiállítását is. A kisváros az ipari kiállítások terén is remekelt, hiszen a Bartók Béla Mûvelôdési Házban helyi kisiparosok termékeibôl állítottak össze kiállítást. Szombaton nagyszabású ünnepségre került sor a szentegyházi Városi Könyvtár alapításának 50. évfordulója alkalmából, ekkor leplezték le Orbán Balázs kisszobrát is. Az esti gálamûsor, amelyre a Gábor Áron Mûvelôdési Házban került sor, Rusz Sándor polgármester köszöntô szavaival vette kezdetét. Az est meghívott vendégei dr. Vofkori László Széchenyi-díjas székelyudvarhelyi földrajztanár, Tóth László, a magyarországi Látrány község polgármestere, valamint Kiss Péter Zsolt, az ugyancsak magyarországi testvértelepülés, Cegléd polgármestere volt. Dr. Vofkori László rövid helytörténeti elôadása után került sor a Pro Urbe-díjak átadására. A város idei kitüntetett polgárai dr. Kovács Sándor orvos, valamint Németi László. A megható díj-átadási ünnepség után a látrányi polgármester adta át a testvérváros ajándékát: ötven címer nélküli piros-fehér-zöld zászlót: ,,hogy legyen, amit kitûzni Szentegyházán, ha jön Orbán Viktor miniszterelnök, aki e-gyelôre többször járt Szentegyházán, mint Látrányban." A szombat estét színvonalas kultúrprogram zárta. A vasárnapi sportrendezvényeket cseppet sem zavarta az esô. A kézilabda- és labdarúgó mérkôzések után este a fiataloké volt a pálya, de nem csak. A Malibu Diszkó zsúfolásig telt, hiszen a rendezvény sztárzenekara, a Bumeráng a középkorúaknak épp úgy játszotta az elmúlt húsz év alatt szerzett legjobb dalait, mint a fiataloknak.Az est folyamán fellépett még az udvarhelyi Orpheus és a kézdivásárhelyi Protokoll is.

Gáspáry István

A fiatalember - akit nevezzünk az egyszerûség és a biztonság kedvéért Péternek - elôször 1993-ban jött hosszabb idôre Magyarországra, az újságíró-mesterséget akarta kitanulni.Romániában született, a város egyetlen magyar nyelvû iskolájában tanult egészen addig, amíg a diktátor úgy döntött, hogy ott nincs is szükség magyar tannyelvû osztályokra. Szülei mindketten magyar értelmiségiek - nem csoda hát, hogy Péter mindkét nyelvet igen jól meg tudta tanulni.

Hôsünk az egyéves képzés után hazament korábbi munkahelyére, egy tévé magyar nyelvû adásához - közben pedig a villamosmérnökin tanult. 1996. június 26-án aztán úgy döntött, visszajön Magyarországra tanulni és pénzt keresni - persze, nem ô az elsô, és valószínûleg nem is utolsó, aki innen látja szebbnek a jövôt.Kétszázhatvan dollárral a zsebében érkezett, az egyik közszolgálati tévénél kapott állást, beiratkozott önköltséges diákként egy egyetemre informatikusnak, és megkapta egy politikai iskola ösztöndíját. Vízumért újra haza kellett mennie: a konzulátuson azt mondták, a politikai iskola nem komoly hely, az egyetemen estire jár, így még ötven dollárért sem adnak egyéves ittlétre pecsétet.Péter nem perelt, "harmincnapozott" egy ideig (havonta hazament, hogy ne lépje túl a Magyarországra látogató turisták számára engedélyezett hónapnyi ittlétet), aztán kitalálta, hogy ha iskolalátogatási papírjaival és a tévétôl kapott fizetési igazolvánnyal bemegy a kerületi rendôrségre, ott 90 napos engedélyt adnak, ráadásul ingyen. Különben elsô pillanattól van tb- és adókártyája - ösztöndíjasként joga volt mindehhez.Bátyja hathatós segítségével és társtulajdonlásával az elsô naptól bt.-t alapított Magyarországon, így az elvégzett munkát le tudta számlázni, a munkavállalási engedélyért pedig a bt.-nél nem érdeklôdtek - ezt is csinálják páran, és még nem omlott össze a világ.Kilencvennyolcban államvizsgázott politikából, ezért ôsztôl labilissá vált a léte - a tévé ekkor döntötte el, hogy szerzôdést ajánl neki. Rá fél évre státusba is vették, gazdasági anyagokat készít a határon túl történtekrôl. Tartózkodási engedélye, munkavállalásija 1998 kora ôszétôl van, a törvények értelmében évente meg kell újítani ezeket, emellett idén májusban még a letelepedéshez szükséges papírokat is benyújtotta. És persze engedélykérésnél utazás Bukarestbe, befizetni az ötven dollárt, sorba állni, és aztán vissza. Valamikor a nyáron munkaügyi ellenôrzés volt a tévénél. Nem találtak hibát, s távozóban csak úgy megkérdezték a személyzetistôl: mondja, utasítottuk mi már el az önök kérelmét külföldiek magyarországi munkavállalására? Nem, válaszolt a hölgy, és mindketten örültek a jó munkakapcsolatnak.Péternek augusztus huszonharmadikán járt volna le a munkavállalási engedélye. Annak rendje és módja szerint a tévé - mondom, közszolgálati - idôközben, június 21-én megkérte a meghosszabbítását. "A külföldi, elsôsorban romániai riportok és tudósítások koordinálásában nélkülözhetetlen egy nyelv- és helyismerettel bíró munkatárs folyamatos foglalkoztatása - megbízásai között szerepel a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás, a két ország gazdasági kapcsolatainak követése, valamint tájékoztató mûsorok készítése a hazai és a határon túli viszonyok ismeretében" - írták az indoklásban. A Fôvárosi Munkaügyi Központ küldött egy gyártásvezetôt a feladatra (ez körülbelül olyan megoldás, mintha egy iskolában az adminisztrátort bíznák meg a történelem tanításával), aki ráadásul nem is tudott románul. A cég az illetôt nem alkalmazta, az FMK cserébe elutasította a kérelmet.A közszolgálati tévé fellebbezett, de törvénytisztelô lévén, augusztus huszonharmadikán ( a véletlen fintora, hogy Romániában ez a fasizmus és imperializmus ellen 1944-ben elért fényes és felszabadító gyôzelem napja) felbontotta Péterrel a munkaszerzôdést - többé sem képben, sem hangban nem jelenhet meg a képernyôn, és természetesen a kaszszához is hiába járul.Péter végképp nem érti ezt az egészet, bár korábban is tapasztalhatott jó néhány furcsaságot. Például akkor, amikor kérte a tartózkodásit: a nôtlen fiatalember hatvanezer forintos tévés fizetését kevesellték az idegenrendészek, ezért a cégétôl is fizetést kellett magának kiutalnia. Újabb tb-vel, közterhekkel, ahogy illik. A fizetését folyószámlára kapja, amely külföldinek nem kamatozik - ha úgynevezett konvertibilis forintszámlát nyit, minden beérkezô fillérrôl külön igazolás kell. Még akkor is, ha ugyanarról a helyrôl érkezik - képzeljük el, mennyire örülnek a bérszámfejtôk, ha a mozgóbéres munkavállaló minden héten az irodában toporog, fizetési igazolásért kuncsorogva. És persze minden munkához külön munkavállalási engedély szükséges - Bukarest, ötven dollár, aztán vissza...Külön történet a bankkártyáké - errôl itt és most csak annyit, hogy a külföldi ugyebár ezen a területen is kevesebb, mint a magyar.A bevándorlás másik kálváriája: bár a tévénél is vonják a társadalombiztosítást és a saját cégétôl felvett fizetésébôl is, sôt a bt. tulajdonosaként a munkáltatóit tb is az ô zsebét terheli, mégsem csinálják meg ingyen a szükséges orvosi vizsgálatokat. Hiába íratta ki magát a háziorvosnál HIV-szûrésre, vagy ajánlotta fel, hogy vért ad (akkor kötelezô módon levégzik a kontrollt), az ÁNTSZ csak és kizárólag a több mint tízezer forintba kerülô vizsgálatot ismerte el. Hasonlóan járt a tüdôszûréssel, ami állítólag a hajléktalanoknak is ingyenes, háromszoros tb-fizetéssel is kétezerbe kerül, ha bevándorlási célból adják. Számlát persze nem lehet a bt.-re írni, hogyan is képzeli. Örülök, mondja, hogy legalább a vakbelemet kivették ingyen. A procedúra jó hatvanezer forintban áll jelenleg, és egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jár. Májusban adta be a papírokat, a törvény 120 napos elbírálási határidôt ír elô, a gyakorlat nyolc hónap, de jelenleg akkora a késés, hogy örül, ha egy év után megkapja a pozitív választ. Igen, a hatóság késhet, mondja Péter, ha én hibázok, kiutasítanak. Csak egy példa: ha sörözni megyünk a társasággal, és fél korsó után autóval mennénk haza, ha ôket (magyar állampolgárokat) elkapják, némi készpénzzel, esetleg a jogsi felfüggesztésével megúszszák, engem pedig kiraknak az országból. A rendôrök különben is szeretik a C-rendszámot - ha többen parkolunk tilosban, engem biztosan kiválasztanak.A bevándorlót persze segítené, ha lenne itt lakása. Péter áthozta örökségét - tizenötezer dollárt -, de ez is meglepetést okozott neki. A bank, amelynek három éve ügyfele, jutalékot akart felszámítani az összeg elhelyezésekor - inkább a matrac mellett döntött. Azután kiderült, hogy lakást csak közigazgatási hivatal engedélyével vehet. Képzelje el - mondja - , hogy megalkuszom egy lakásra, azután azt mondom az eladónak, legyen szíves, várjon két hónapig, amíg ötvenezer forint ellenében elbírálják nekem, hogy megvehetem-e a lakást...— Nem zavar, hogy mindent azonnal, teljes áron kell kifizetni, hogy nekem sehol nem adnak hitelt, és több óráig állok sorban a hivatalokban - meséli -, mert igazuk van: hülye külföldi, fizessen és járjon rosszul, ha idejött. Az már sokkal jobban, hogy mindezek mellett én vagyok a "hülye erdélyi, aki idejön a magyarok nyakára, és aki a közpénzekbôl él." .Eközben minden csak a te egyéni szociális problémád, ezért magadnak kell megoldanod - a munkaadód nem vállalja az utánajárás nyûgeit. Hiába találtam közösséget, amely befogad, munkahelyet, ahol tanítanak a pénzemért. Nem érdekel senkit, hogy magas képzettséget igénylô munkát végzek, és nem vettem el senki munkahelyét. Az sem számít, hogy magyar vagyok, és emellett a munkámhoz szükséges nyelveket is beszélem, ott packáznak velem, ahol tudnak.Péter nem harcos fajta. Nem hívogatja politikus ismerôseit, hogy segítsenek, és nem vásárolt "Magyar vagyok, nem turista" feliratú pólót sem. Utánanézett az interneten, és kiderült, hogy a kanadai bevándorláshoz szükséges feltételeket teljesíti - a szükséges hetven pont helyett hetvenegyet ért el a kitöltött kérdôívvel. Beletörôdve mondja: itt is jogom lett volna tudni, hogy mi alapján mérlegelnek.

Lukács Csaba

Az alábbiakban a szélsôséges körök által sok vihart kavart aradi szoborcsoportot szeretnénk olvasóinkhoz tárgyszerûbben közelebb hozni a Varga Ottó szerkesztette Aradi vértanúk albuma címû mû segítségével, amely Arad város közönsége és az aradi Kölcsey- Egyesület megbízásából született. Ebben Szana Tamás mutatja be Zala György alkotását.

Magyarországnak az emlékszerû szobrokkal ezideig kevés szerencséje volt. Vagy a politikai vagy a mûvészeti viszonyok mindig útjában álltak annak, hogy a nemzeti kegyelet megfelelô módon mutathassa ki hódolatát a történet kimagasló alakjai iránt. Hogy csak egy-két példát említsek a magyar szabadságharcok legendaszerû hôsének, II. Rákóczy Ferencznek még ma sincsen emlékszobra, mert dicsôsége hangoztatását ha meg nem is tiltották, de hosszú ideig nem tanácsolták a politikai constellátiók. A nemzeti érzület fölpezsdülésének korszakában, a negyvenes évek elején arról volt szó, hogy Corvin Mátyásnak, ennek az igazán magyar királynak monumentális szobrot állítsanak. A szép terv dugába dôlt, mert az idôk kedvezôk voltak ugyan, de az emlékállítás másik föltétele: a föladat megoldására alkalmas mûvész hiányzott. Ferenczy István Mátyás-szobrának szomorú sorsa aztán végzetszerûleg nehezedett a késôbbi alkotásokra is. Mintha csak az idô is igazat akart volna adni gróf Széchenyi Istvánnak, ki egyik borús pillanatában kétségbe vonta a magyar faj szobrászi hivatottságát: az utóbbi évtizedek alatt egymás után tûntek föl nálunk az újabb és újabb emlékszobrok anélkül, hogy közülük csak egy is elérte volna azt a magaslatot, amelyen állniuk kell a szó szigorúbb értelmében vett mûvészi alkotásoknak. A nagy Széchenyi emléke, a talapzat kiéheztetett mythologiai alakjaival, legföljebb csak szánakozásunkat provokálhatja; b. Eötvös József szobrában a mélabús, borongó költôt és a magas eszményekért küzdô államférfiút egyaránt hiába keressük; a Petôfi-szobor nyugtalan helyzete még a laikus elôtt is feltûnik; a Deák- emlék pedig, melynek sikerüléséhez eleinte annyi szép reményt kötöttek, idomtalan colossus, mert alkotója nem rendelkezett a nagy arányokban való dolgozás adományával.Monumentális szobraink mind a mai napig csak arra valók, hogy minket mûemlékekben való nagy szegénységünkre emlékeztessenek. Az aránylag még legjobb magyar emlékszobor, mely Bem tábornokot, az 1848-i nagy idôk egyik hôsét dicsôíti, nem az ország szívében, a fôvárosban, hanem a távol esô Marosvásárhelyen látható.Sajátságos játéka a véletlennek, hogy a magyar szabadságharc másik emlékeztetô jele, s egyúttal a magyar monumentális szobrászat legjobb alkotása, szintén a vidékre került. A "Tizenhárom aradi vértanú szobrá"-t értem, mellyel Aradon a forradalom martír-halált szenvedett tábornokainak dicsôségét örökíti meg a nemzet kegyelete. "Az aradi vértanúk szobrá"-t méltán megirigyelheti a fôváros. Ez az emlék valóságos diadala a magyar plasztikai mûvészetnek, s kétségkívül az elsô monumentális magyar emlékszobor.Az emléket, miként mindnyájan tudjuk, eredetileg Huszár Adolf tervezte, s az ô váratlan halála után szállt át a kivitel munkája Zala Györgyre, ki a magyar mûvészek ifjabb generációjához tartozik ugyan, de a Fél a babá-val, a Mária és Magdolna csoportozattal, József nádor térdepelô szobrával és az érdekesebbnél érdekesebb arcképek hosszas sorával méltó feltûnést keltett. Az aradi szoborbizottság korlátlan szabadsággal ruházta fel Zalát, hogy elôdjének mintájához a saját fölfogását is hozzáadva, a szobormû eszméjét minél szebben, minél mûvésziesebben megtestesítse. Ez a szabadság szárnyat adott a fiatal mûvész tehetségének, s Zala az aradi szoborra annyi vonását ruházta át saját szeretetreméltó mûvészi egyéniségének, hogy az ma már nem idegen minta átdolgozásának, hanem minden részletében összhangzatos, önálló alkotásnak tekinthetô. Zala György saját egyéniségében olvasztotta föl Huszár gondolatát, mint tesz a költô, ki mestermûvet készít valamelyik elôdjének gyengébb kísérletébôl vagy a zeneszerzô, akinek egy- két messzirôl visszahangzó ütem elegendô arra, hogy belôle nagyobb szabású compositiót teremtsen. Ha Huszár Adolf nem hagy maga után egyebet, mint a pályamûhöz csatolt magyarázó sorokat, a Zala által készített "Vértanú-szobor" csak olyan vagy talán még sikerültebb munka lesz, mint aminô jelenleg. Mert tagadhatatlan, hogy Zalát az elôtte álló minta egyes részletekben mégis csak kötötte, s az önállóságnak nem kis mértékére volt szüksége, hogy saját fölfogásának bélyegét a szobormû fôalakjára s a mellékes csoportozatokra egyaránt rányomhassa. De aki Huszár Adolf kis mintáját Zala monumentális emlékszobraival összehasonlítja, elsô pillantásra kénytelen bevallani, hogy a compositiót Zala nemcsak merészebbé, szabadabbá és lendületesebbé, hanem egyúttal impozánsabbá is tette. Szobra valósággal beszél az utókornak, mégpedig mindenki által megérthetô, a szívet és képzelôdést egyaránt foglalkoztató hangokon. Az aradi vértanúk emléke széles, lépcsôzetes talapzaton, colossalis Hungáriá-t, a talapzat négy oldalán pedig négy allegóriai alakot tüntet föl. A talapzat alsó részét, Huszár terve szerint, a tizenhárom tábornok érem-arcképe díszíti. Ezt a felfogást Zala is elfogadta, csakhogy míg Huszárnál az arcképek négyszögû keretben s a talapzatba bemélyedô lapos reliefeknek voltak tervezve, Zala abból a szempontból, hogy az arckép-sorozat az architektúra követelményeivel összeütközésbe ne jöjjön, s mint gyöngysor koszorúzza a talapzatot, az arcképek hátterének köralakot adott, s magukat az arcképeket nem lapos, hanem erôsen kidomborodó relief modorban dolgozta lel. A talapzaton Zala szintén változtatott, amennyiben az eredetileg tervezett három alsó lépcsô helyett csak két, de szélesebb nagy lépcsôt alkalmazott. Ezáltal a szobor törzse, a talapzat magasabbá vált, a talapkô négy sarkán elhelyezett allegorikus szoborcsoportok nagyobb tért nyertek, elannyira, hogy azok most már egész lábbal kijjebb ülnek, mint a Huszár Adolf eredeti mintáján.E szoborcsoportok eleje az Ébredô Szabadságot tünteti elénk. Zala megtartotta Huszár eszméjét, de a compositiót egészen mássá tette, amidôn a Szabadságnak kifejezôbb mozgást, a géniusznak fiatalabb testet adott, s a két alakot szabadabban csoportosította. Huszár mintáján a Géniusz ugyanis átölelve tartja a Szabadságot. Zalánál a Szabadság nôalakja, két kezén széttépett láncokkal, arcán a kiállott szenvedések, de egyúttal a szebb jövô hitének kifejezésével, a föléje hajló Géniuszra tekint, ki széttörve bilincseit, kezébe adta a kardot, s egyik kezével fölemelkedni segíti, a másikban pedig lobogó szövétneket tartva, elébe világít. A Harckészség és Áldozatkészség mintázásánál Zala még inkább érvényesítette saját erôteljes mûvészi egyéniségét. Elôdjének kis mintája a Harckészséget hajlottabb korú férfi alakjában tünteti föl, amint oroszlánbôrön ül, s Herkules-buzogányt tart a kezében. Zala, híven a szabadságharc tradícióihoz, ebbôl ifjú embert formált, duzzadó fiatal erôvel, arcán az elszántság kifejezésével. Fején sisak van, jobb kezével földre támasztott szeges buzogányt markol, míg a bal keze, mintha türtôztetné, leszorítja a jobbot. Az egész alak elárulja, hogy minden pillanatban kész talpra szökni és bedobni magát a háború zivatarába. Az Áldozatkészség szintén erôs átalakítását kívánta az eredeti mintának. Huszár különben csinos nôi alakja, ki ékszereit a haza oltárára teszi, arra a félreértésre nyújthatott volna alkalmat, mintha a mûvész egy toalettjével foglalkozó nôt kívánt volna ábrázolni. Zala a bensô meghatottság élénk kifejezésével tette lehetetlenné ezt a magyarázatot, s azzal, hogy a nôalak kezébe ékszer helyett diadémot adott, melyet ez, mint legdrágább kincsét fejérôl levéve, szeretettel tesz a haza oltárára. Hogy az alaknak nemzeties jellege legyen: Zala a nô fejét magyaros hajfonadékkal látta el. A talapkô utolsó csoportozata: a Haldokló harcos szintén sokban eltér - és pedig elônyösen - a Huszár mintájától. Huszárnál ugyanis a nôi alak lábával a pajzsra, testével a haldokló hôsre támaszkodva, egyik kezével a saját fejéhez kap, a másikat az ég felé tartja. Zala nôalakja tekintetével az eget keresi, mintha annak irgalmát kívánná leesdeni, míg karjával fölemeli a leroskadni készülôt. Huszárnál a harcos elejtett kardja tokjában van, Zalánál meztelenül hever a földön, a harcos pedig zászlót tart szívéhez szorítva, rajta e jelmondattal: "Ha isten velünk, ki ellenünk!" Mindezek az allegorikus csoportok annyira magukon viselik Zala tehetségének individuális bélyegét, hogy az aradi emlék összhangja mintegy sürgetôleg követelte, hogy a fiatal mûvész újra mintázza az emlék fôalakját: a Hungáriát is, melynek Huszár Adolf által kidolgozott nagy agyagmintáját idôközben már fôszbe öntötték. A Zala által készített mellékalakok nem lettek volna kellô összhangzatban a Hungáriával, melynek nagyon is szembeszökô hibás arányai mellett megvolt az a gyönge oldala is, hogy nagyon hasonlított Bavaria, Ausztria stb. alakjához, szóval oly alakhoz, mellyel az országokat conventionalis módon, allegorice szokták kifejezni. Zala Hungáriából olyan szobrot kívánt alkotni, mely híven kifejezze magyar jellegét, s ez a törekvés az általa mintázott alakon fényesen sikerült. Hungária nála magasan emeli föl tölgy- és babérkoszorút tartó jobb kezét, rezignált kifejezésével lefelé tekintve, s baljával ama kard utánzatára támaszkodva, mely kardot Magyarországon az elsô királyénak tartanak. Fején Mátyás király híres fekete seregének sisakja van, s ezt a sisakot, Hungária fejedelmi méltóságának jelképéül korona veszi körül, ama korona után mintázva, mely Szent Margité, IV. Béla király leányáé volt, s a Margit-sziget romjai közül fölásatván, jelenleg a nemzeti múzeumban látható. A sisak alól jobbról és balról egy-egy hajfonat csüng elôre, a testet sodrott páncéling és gazdagon hímzett lovagruha borítja, féloldalt felvágva s láttatva az alak lábát is, mely szintén sodronypáncéllal van borítva, és lovagsarkantyút visel. Hungária ruházatát a Szent István kardjára támaszkodó balkarról lecsüngô pajzs egészíti ki. Az alak minden ízében magyar, és mind kifejezés, mind plasztikai nyugalom tekintetében egyik legszebb alkotása a zseniális fiatal mûvésznek. Ez az aradi vértanúk emléke részleteiben és egészében. Mint plasztikai mû teljes mértékben bír a monumentális szobrok minden kellékével, tisztán, mindenki által érthetô módon fejezi ki a gondolatot; szép körvonalai hódolatot mutatnak a mûvészet örök törvényei iránt, és nagy arányai szépen éreztetik a kegyeletet, melyet tanúsítani kívánt az emléket létesítô nemzedék. De nemcsak maga a compositió, hanem annak mûvészi kivitele is példaszerû. Ez az els