Az 1998-as szlovákiai választások rövid mérlege
Duray Miklós
Pozsony
A szlovákiai parlamenti választásoknak 1998-ban a magyarság számára két nagy tétje volt: Meciar harmadik kormányának leváltása és a Magyar Koalíció pártjának bejuttatása Szlovákia új kormányába.
A választások elôtti másfél év a felkészüléssel telt el, amelyet a lehetséges új választási törvény körüli találgatások tarkítottak. Az új választójogi törvény, amely értelmetlenné tette a választási koalíciók megkötését, kikényszerítette a korábbi pártszövetségek felülvizsgálatát. emiatt bomlott fel az 1994-ben keletkezett négypárti baloldali koalíció, ezért alakult meg öt szlovák párt együttmûködése révén a Szlovák Demokratikus Koalíció. A korábbi Magyar Koalíció három pártjának egyesülését egy párttá Magyar Koalíció Pártja néven is ez a helyzet mozdította elô, noha egy ilyen pártegyesítés már évek óta szükségesnek mutatkozott.
A választásokat megelôzô események Szlovákiában eddig soha nem látott módon a hatalomváltás, illetve a hatalom megôrzése jegyében zajlottak. Annyiban különbözött ez más országok hasonló eseményeitôl, hogy Szlovákiában a politikai küzdelem szinte az élet és a halál közötti küzdelem képében zajlott.
A választások eredménye a küzdelemnek ezt a jellegét igazolta:
Az elsô helyen végzett Meciar miniszterelnök pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS): 907 103 szavazat, 27 %, 43 mandátum.
Második helyen szerepelt a választásokra megalakult Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK):
884 497 szavazat, 26,3 %, 42 mandátum.
Harmadik helyre jutott a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL): 492 507 szavazat, 14,7%, 23 mandátum.
A várt negyedik helyre került a Magyar Koalíció Pártja (SMK): 304 839 szavazat, 9,12 %, 15 mandátum.
Az ötödik helyre szorult a Szlovák Nemzeti Párt (SNS): 304 839 szavazat, 9,07 %, 14 mandátum.
A parlamentbe bejutott pártok közül utolsó helyre került a Polgári Egyetértés Pártja (SOP), melyet a kassai fôpolgármester alapított 1998 év elején: 269 343 szvazat, 8,01 %, 13 mandátum.
Érdemes betekinteni az eredmények mögé. Az Alig gyôztes HZDS az ország 79 járásából 47-ben végzett az elsô helyen. Az alig vesztes SDK viszont csak 20 járásban szerezte meg a vezetô pozíciót, igaz, ezek a legnépesebb közigazgatási egységek. A további 12 járásban pedig a magyar koalíció gyôzött. A további három párt egyetlen járásban sem tudott túlsúlyba kerülni.
A járásokban szerzett elsô helyek alapján megrajzolható Szlovákia politikai térképe is. A Szlovák Demokratikus Koalíció elsô helyezést Kassán és Pozsonyban szerzett, valamint a Pozsonyt körülvevô öt szlovák járásban, beleértve a 20,4 %ban magyarok lakta szenci járást is. Szintén elsô helyen végzett Sáros és Szepes
vármegye jelenlegi négy járásában (Lôcse, Kézsmárk, Poprád, Eperjes), valamint a Besztercebányai járásban.
A Magyar Koalíció Pártja az egész magyarlakta területen gyôzött. Egyszerûsítve azt lehet mondani, hogy ahol a magyar lakosság aránya túllépi a 25 százalékot, ott a Magyar Koalíció Pártja végzett az elsô helyen. A többi járásban a HZDS (Meciar pártja) végzett az elsô helyen.
Ez vizuálisan úgy jelenik meg, hogy a Demokratikus Koalíció négy egymástól elválasztott régióban tûnik fel a térképen, a Magyar Koalíció Pártja egy összefüggô sávot alkot délen a szlovák magyar államhatárral párhuzamosan, a többi területen Meciar pártja uralkodik.
A választások idején a lakosság 77,4 százaléka volt választásra jogosult. Ez 4 023 191 személy. A választáson a jogosultak 84,2 százaléka járult az urnákhoz.
A Magyar Koalíció Pártjának eredménye és a szlovákiai magyar választók magatartása érzékletesen mutatja a szlovákiai magyarság politikai tájékozódását.
Az 1991es népszámlálás szerint 567 ezer magyar él Szlovákiában (608 ezer vallotta anyanyelvének a magyart).
Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi a választásra jogosult magyar Szlovákiában, de a demográfiai adatok alapján a magyar lakosság körében a választásra jogosultak korosztálya nagyobb arányú, mint a szlovákiai átlag. (Például a 35 év feletti magyarok a saját korcsoportjukban körülbelül 15 százalékkal múlják felül a magyarok országos arányát). Emiatt a magyar választásra jogosultak létszáma elérheti a 460 ezer fôt is. Amennyiben a magyarok minden demográfiai karakterisztikája azonos lenne a szlovákokéval, a magyar választásra jogosultak száma kb. 430 ezer lenne. Ugyanakkor a választási aktivitást mutató számok szerint feltételezhetô, hogy valamivel nagyobb aktivitást tanúsítottak a magyarok, mint a többi szlovákiai polgár, hiszen számos magyar községben elérte a szavazói részvétel a 9095 %-os arányt is. Ennek alapján fel lehet becsülni a magyarság választási részvételét.
Ha 600 ezer magyart veszünk alapul, akkor ebbôl mintegy 460 ezer volt a választásra jogosult, s legalább 390 ezer élt is a választási jogával. Kb. 6070 ezer magyar nem járult az urnákhoz Az urnabizottság jelentésébôl tudjuk, hogy ezek egy része azért nem választott, mert külföldön tartózkodott.
A Magyar Koalíció 306 ezer szavazatot kapott, tehát körülbelúl 8090 ezerre tehetô azon magyarok száma, akik nem a Magyar Koalíció Partjára adták szavazatukat, elsôsorban a Szlovák Demokratikus Koalícióra (SDK) szavaztak, jóval kisebb mértékben a baloldalra és a Polgári Egyetértés Pártjára. A Vladimir Meciar által létrehozott magyar párt, a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért csupán valamivel több, mint a ezer szavazatot kapott.
A Magyar Koalíció Pártjának eredménye azt igazolja, hogy a szlovákiai magyarság legkevesebb háromnegyed része az önálló és egyetlennek tekintett magyar párt mögött áll. S ez azt is jelenti, hogy ennyi magyar az önálló, független és a saját ügyekben döntési jogot követelô politika híve.
Pozsony, 1998. október 18.