MAGYAR VÁLLALKOZÓK ROMÁNIÁBAN

Nem igaz az a Romániában sokszor leírt vád, hogy Magyarország gazdaságilag megszállja Erdélyt. Igaz viszont, hogy az ottani viszonyok kedveznek leginkább a külföldi befektetésnek. Románia elsôrendû célpontja a magyar tôkekivitelnek, még ha az ott tapasztalható bizonytalanságok sokakat visszatartanak is a terjeszkedéstôl. A befektetôk mindenesetre a vadonatúj ("zöldmezôs") befektetéseket részesítik elônyben a privatizációval szemben.

Halász János kereskedelmi tanácsos sorolja a romániai magyar nagybefektetôket. A Mol Rt.-nek (Magyar Olaj) most körülbelül 30 benzinkútja mûködik Romániában, s nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpátokon túl is, például Ploiestiben, Bukarestben. A román fôvárosban rövidesen 7 Molkút szolgálja ki a Dáciásokat, mert még mindig ôk vannak többségben. Másfélkét éven belül a Molkutak száma megkétszerezôdik, vagyis 60 körül lesz, a Mol a román piac egyik vezetô cégévé válik. Sôt már most is az, hiszen legtöbb kútja a román nemzeti olajtársaságnak, a Petromnak van, utána következik a Shell, s harmadik már a Mol. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Mol-kutak üzletei tele vannak jó minôségû magyar termékekkel. Nincsenek teli. Sajnos.

Másodikként lehet említeni a Dunapack Rambox csoportot a sepsiszentgyörgyi papírgyárral, amely 16 millió dolláros beruházás. Majd a Zalakerámia jön, amely a bukaresti burkolóanyaggyárba szállt be szintén 16 millió dollárral. A Caola Rt. Szatmárnémetiben alapított üzemet egymillió dollárral, a folyamatban lévô összberuházás azonban 20 millió dollár felett lesz. Több vállalkozása van a Pannonplastnak, az elsô gyárát Csíkszeredán nyitotta meg, ez a Belfaosztrákmagyar befektetés kétmillió dollárnyi, de újabb milliók is kilátásban vannak. Hasonló nagyságrendû befektetô a Budapest Bank, amely a bukaresti Páter Hitelbank 99 %os tulajdonosa.

Aki úgy látja, hogy a felsorolt cégek többsége már multinacionális, az nem téved. A Schöller és a Stollwerck magyar ága is átlépett Romániába, s ezek szintén magyar tôkebefektetésként szerepelnek. A Gyôri Kekszgyár ugyancsak megérkezett, s mint ismeretes, a cég angol tulajdonban van.

Egykétmillió dolláros befektetés a TVK, amely Sepsiszentgyörgyön megvette a Plastico nevû mûanyaggyárat, s folyamatban van a bôvítô beruházás. A Richter Gedeon a marosvásárhelyi Armedica gyógyszergyárat szerezte meg. A Taurusnak Szatmárnémetiben van vegyes vállalata. Itt kell megemlíteni – a befektetés mértéke miatt –, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány, részben Cooperatio Kft.je révén, körülbelül egymillió dollárt helyezett ki Romániában.

Az eddig említettek többsége közvetlen tôkebefektetés, mert a román privatizációs igényeknek nehéz megfelelni. Ezt az is bizonyítja, hogy a rendszerváltás óta mostanáig Romániában 4,5 milliárd dollárt fektettek be, s ebbôl csak 1,1 milliárd dollár a privatizációs bevétel. A Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévô Corvinus Rt mint kockázati tôkealap elvileg minden magyar szakmai befektetônek, kis és középvállalkozónak rendelkezésére áll, "kegyét", partnerségét azonban nehéz megszerezni. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózatában is van pénz, de a bukaresti kereskedelmi kirendeltség vezetôje ezt a szervezetet sem látta megmozdulni kelet felé.

A klasszilus Corvinus

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Rtt 1997 szeptemberében létesítette a Magyar Fejlesztési Bank és más pénzügyi intézmények. Azért alakult, hogy a tôke Magyarországról ne csak az adóparadicsomba vándoroljon ki. A Corvinus Rt. a magyar vállalkozók befektetéseit segíti, ám üzleti alapon. Kvázikockázati tôketársaságként mûködik, de a klasszikus értelemben vett szabályokkal – magyarázta Mészáros András, a részvénytársaság vezérigazgatója.

Elsôrendû követelmény, hogy legyen egy magyar partnerük, aki a külföldi befektetésbôl a többségi részt állja, a Corvinus Rt. ugyanis csak 49 %ig mehet el. Kettejüknek a célországi vállalkozásban – ha harmadikként ottani, helyi vállalkozó is részt vesz az üzletben – többséggel kell rendelkezniük. A befektetés realizálása után öt évig lehet gazda a Corvinus Rt, utána a tulajdonrészét el kell adnia, mert a nyereségbôl finanszírozza a további vállalkozásait.

Bárhol a világon ületet köthetnek, mégis kiemelt figyelmet kapnak a szomszédos országokba irányuló tervek, Eddig egy kínai, egy szlovák lés három román befektetésük van. Öt sikeres befektetés egy év alatt, nemzetközi mércével mérve komoly eredmény, bizonygatta a vezérigazgató. Sok minden más mellett az is nehézséget okoz, hogy a kockázati tôke fogalma új, egyesek nehezen értik meg: nem hitelt ad, hanem tulajdonrészt vásárol maximum százmillió forintig, az alaptôkéjének tíz százalékáig. Száz jelentkezôbôl hozzávetôleg egyet választanak ki.

Az erdélyi Gyergyószentmiklóson van egy fatelepük, amelyet a Tinlov nevû magyar céggel közösen vettek meg. A gyergyói cég fát szállít, itt azt feldolgozzák, s a terméket továbbadják. A második cégük, a Panvitan a román fôvárosban mûködik. A pécsi Gabona Rt.vel pályáztak rá a román tulajdonalapnál, s nyertek. Így az övék lett az egyik legnagyobb bukaresti kenyérgyár. Harmadik vállalkozásuk a Csíkszeredán megnyitott Prodev Rt. nevû fejlesztési társaság. Alapító társuk a magyarországi Seed Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság és a romániai Kovászna és Hargita megyék tanácsa, valamint a két megyeszékhely vállalkozásfejlesztési intézményei. A Prodev. Rt. szakembereinek az lesz a feladatuk, hogy az életképes ötletekbôl tervezetet írjanak s azokat a befektetôkhöz eljuttassák. Erre a három befektetésre a Corvinus Rt. 1501 millió forintot fordított.

Iskolai külônóra: vállalkozni jó

A Kézfogás Alapítványt – a kormány azért hozta létre 1993-ban, hogy a határon túli magyarságot az otthonmaradásban, a boldogulásban segítse. Vagyis azért –magyarázta Both János, a Kézfogás Alapítványból született Új Kézfogás Alapítvány titkára – , hogy a gazdasági gondok miatt ne kelljen a szülôföldet elhagyni. A jövô azoké, akik versenyképesek, a magyar kisebbséget abban kell segíteni, hogy a versenyt állni tudja. A közalapítvány a vállalkozói és gazdasági ismeretek terjesztését is támogatja. Erdély több középiskolájában például, különórán tanítják, a Vállalkozni jó címû tantárgyat. Szerepet vállalnak az üzletembertalálkozók, kiállítások szervezésében. Legfontosabb persze az anyagi ösztönzés, ami lehet vissza nem térítendô támogatás, lehet visszatérítendô támogatás és lehet befektetés.

Az 1996-tól érvényes pénzkihelyezési szabályok szerint a vissza nem térítendô támogatás kezdô vállalkozóknak adható. Ennek értéke maximum 3 millió forint. A gazdasági ismeretek és a piaci információk terjesztésére fordított összeget szintén a vissza nem térítendô kategóriában számolják el. Ugyanitt könyvelik el a természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására adott összegeket. A visszatérítendô támogatást – mely kamatmentes – olyanok kaphatják, akiknek már kialakult vállalkozásuk van, de azt fejleszteni akarják. Az adott összeg maximum 8 millió forint, s egyéves türelmi idô után háromöt év alatt kell visszafizetni. Létezik befektetés is, ez közös vállalkozás létrehozását jelenti, ha olyan cégrôl van szó, amely a piacon már megkapaszkodott, ám a terjeszkedéshez nincs elegendô tôkéje. Ilyenkor az Új Kézfogás Közalapítvány tulajdonában levô Cooperatio Vagyonkezelô és Befektetô Rt betársul, maximum 20 millió forinttal. Fontos még tudni, hogy a közalapítvány csak olyan vállalkozásokat támogat, amelyekben a határon túli helyi magyar tulajodon van többségben. Magyarországi többségû erdélyi vállalkozást tehát nem segítenek. Kuratóriuma számára az is lényeges, hogy a jelentkezô vállalkozása olyan településen mûködjék, ahol a magyar nemzetiségûek többségi vagy számottevô közösséget alkotnak.

A közalapítvány eddig évente 300-400 millió forintból gazdálkodhatott, s az említett három támogatási formára mindig nagyjából egyforma összeget szánt. Tavaly több mint 500, idén több mint 300 pályázat érkezett s az összesnek körülbelül a felét Erdélybôl küldték. Az igénylések egynegyedét tudták elfogadni. 1995. májusa és 1997 decembere között, a közalapítvány Erdélyben 141 millió forint vissza nem térítendô támogatást ítélt meg, befektetésre 217 millió forintot fordított Tôkerészesedést szerzett csíkszeredai nyomdában és bútorkereskedésben, szatmárnémeti és gyergyócsomafalvi élelmiszergyárban, nagyváradi gépgyárban, asztalosüzemben, vendéglátóegységben, gyergyószentmiklósi és kolozsvári sütôüzemben, sepsiszentgyörgyi sörgyárban és üzemanyagtöltô állomásban, nagybányai vendéglôben, malomfalvi mezôgazdasági kft.ben, maróshévízi autószervizben.

A visszatérítendô támogatások kihelyezése 1996-ban kezdôdött, s a kiadott pénz 1997 decemberében elérte a 45 millió forintot. A visszafizetést a megvásárolt gépre vagy ingatlanra bejegyzett jelzálog biztosítja. Jövô évben körülbelül újabb 340 millióval gazdálkodhatnak.

Marosvásárhely: száz cég

A 180.000 lakosú Marosvásárhelyen körülbelül száz magyarromániai vegyes vállalat kft. mûködik. Fôleg kereskedelemmel, vendéglátással foglalkoznak. Ebben a városban ma már nem különleges az "idegen", mert török, szír, német és belga vállalkozók is megtelepedtek a városban. Nagy Illona, az Invest Consultans ügyvezetô igazgatója. Irodájuk gazdasági, befektetési és szaktanácsadási kérdésekkel foglalkozik. Az övéké szintén vegyes vállalat, két ottani és két magyarországi közgazdász hozta létre. Társaságoknak, alapítványoknak, szövetségeknek, önkormányzatoknak dolgoznak., s egy ideje vállalkozásfejlesztési központként is mûködnek. Magyarországi befektetôk is megkeresik ôket. Jelenleg két középvállalkozó terveivel foglalkoznak, akik a privatizációban szeretnének újra részt venni, egy ottani üzem részvényeinek 85 %-át megvásárolni. Korábban az úgynevezett borítékolt árverésen nyertek is, de a részvényekért ajánlott árat a megyei vagyonügynökség alacsonynak találta – nem vették figyelembe az elkövetkezô beruházási tervet – , s ezért Bukarestbe küldték az anyagot, hogy ott döntsenek. Ott pedig úgy határoztak, hogy azon az áron nem adják oda a versenytárgyalás gyôztesének.

Vannak ösztönzô példák. Richter Gedeon gyógyszergyárat vett, a Pannonplastnak orrszágos képviselete, a Páter Hitelbanknak kirendeltsége van Vásárhelyen.

A Magyarországon született ember nehezen érti meg, hogy ez itt sajátos piac. Ha a sajátosságot nem ismeri, vagy félreismeri, abból baj származhat Más a román törvény. más a mentalitás. Persze az is igaz, hogy a Román Állami Tulajdonalap az eladásra kínált cégeket rettenetesen felértékeli, s a kikiáltott árnak csak 6065 %-áig hajlandó lemenni. Pórul járhat, aki csak simán befektet, s importban meg exportban érdekelt. Ugyanis mesterségesen magas a lejnek a dollárhoz viszonyított árfolyama. Májusban 8800 körül volt egy dollár, mostanra meghaladta a tízezret. Ez az év folyamán hozzávetôleg 12 %-os árfolyamnövekedést jelent, pedig a lej inflációja – a bankkamatokból kiindulva – körülbelül 50 százalékos.

Mindezek ellenére Nagy Ilona úgy látja, hogy érdemes oda menni, próbálkozni, mert nagy piacról van szó.

Népszabadság
Budapest, 1999. január 2.