SZÉKELY ÔSTEHETSÉG LOS ANGELESBEN

Ferencz Béla szobrászmûvész
a "Jézusfaragó ember"

Kalifornia az USA egyetlen olyan állama, mely kultúrájának sokoldalúságával, pazar sokszínûségével vetekedik New Yorkkal. Az avantgarde élcsapatait csakúgy megtalálod itt, mint a Szilíciumvölgy szoftver titánjait, szórakozott atomfizikusokat és bélyeggyûjtô rakétaszakértôket, vagy a tengerparton gazdag papák "aranyifjait", amint a hullámhegyeket kergetik vízisiklóikon, s ha ebbe beleunnál, félreesô mexikóibarokk udvarházakban indiai guruk ázsiai filozófiát próbálnak csöpögtetni az Újvilág koktéljába. S az európai, afrikai és mexikói színkeverékben egyre erôsebb tónusokban jelentkeznek az ázsiaiak, japánok, kínaiak, koreaiak, hongkongiak, filippinók, hinduk, kambodzsaiak és mások. A vietnámiak létszáma immár elérte azt a piaci határértéket (50 000), hogy miattuk a rangos Los Angeles Times napilap minden nap különkiadást nyomat vietnámi nyelven. És ebben az emberbiológiai laboratóriumban immár megnövekedett a székelyek száma is az utóbbi évtizedekben. Most már nemcsak a Székelyföldön "porlanak mint a szikla". Itt is. S aki hiányzik az udvarhelyi Oklándon, az lehet, hogy itt javít autókat a kaliforniai testvérvárosban, Oaklanden.

Az elüldözött, elcsavargott székely haláláig szorongást, bûntudatot hordoz a lelkében Erdélyért, magával viszi a sírba. Ferencz Béla ilyen székely. Akik ismerik a mûvészetét, azt mondják róla, hogy a Jézusfaragó emberek világából jött.

Marosvásárhelyen született 1920-ban. Rövid életrajzában elmondja, hogy már gyerekkorában a bicskát úgy kezelte, hogy figurák kerültek ki a keze alól. Szerencséjére szülei felfigyeltek istenadta tehetségére. Az elemi iskola elvégzése után beíratták a székelyudvarhelyi román szaklíceumba, díszítô szobrászati szakra. Itt hamar elsajátította a szobrászati és kerámiai alapismereteket. Már másodikos korában megbízatást kapott, hogy faragással díszítse az oklándi ortodox templom oltárát. Késôbb hatalmas kerámiai urnákra görög mitológiai jeleneteket faragott a román királyi családnak, a Kárpátok déli oldalán, festôi környezetben fekvô szinajai kastélyuk számára. Tanulmányait Brassóban folytatta, majd a bécsi döntés után apja magával vitte Pestre. Ô hallani sem akart a szobrászatról, gyakran mondta, hogy meggyôzze a fiát: "ennek nincs jövôje, csak múltja." A háború miatt tanulmányai félbeszakadtak. Az orosz frontra került (ott csak kopjafa faragásra nyílt alkalma a halott bajtársak sírhalmára), s onnan a vesztes háború végén Németországba jutott. A mûvész lelkében raktározódtak az élmények, hogy késôbb mûveiben életre keljenek.

A háború utáni menekültvilág sodrásában ismerte meg jövendôbelijét, Irmuskát. Amerikába igyekeztek, százezrekhez, milliókhoz hasonlóan. Mint "volt-ellenség", a magyarok a sor végén állottak a bevándorlási engedély elbírálásának sorrendjében. Végül 1951-ben kötött ki velük a háború "elsodort áldozatait" ("dipiket", az angol "displaced persons" rövidítése) és reményeiket szállító bevándorló (néhány évvel azelôtt még csapatszállító) hajó New Yorkban.. Itt házasodott össze jegyesével. S róla mondja, hogy a jó Isten egy áldott lelkû asszonyt rendelt melléje hitvestársnak és múzsának is. S élete igazolja a régi tapasztalatot, hogy minden sikeres férfi mögött ott találsz egy okos asszonyt,. Dolgozott és szorgalmasan tanult. Kitanulta a fémmintakészítés ornamentális kidolgozását, majd elvégzett egy kétéves mûszaki rajzoló tanfolyamot és biztos kenyér került a kezébe. 1966-ban Los Angelesbe költöztek.

Hosszú szünet után újra faragni, szobrászkodni kezdett… Figurális kompozíciók, dombormûvek és modern,

elnagyolt, vésôhatásos képábrázolások kerültek ki a keze alól. alól. Sokat tanult Erdély nagy szobrászának, Szervátiusz Jenônek mûveibôl. Clevelandben az Árpád Akadémia pályázatán az Ezeréves Magyarország címû mélydombormûvét ezüst éremmel díjazták. Hamarosan elkészült a Déli Harangszó címû többrétegû mélydombormûve, a nándorfehérvári diadal emlékére. Ez utóbbit arany éremmel tüntették ki. Ezt a mûvét a magyar mûvészet nagyszabású bemutatásán is kiállították a washingtoni Capitoliumban (a Kongresszus épületében). Ferencz Bélának felejthetetlen emléke maradt ez a kiállítás, amikor sok elismerést kapott az amerikai honatyáktól a kis kiállító magyar csoport. A világszerte ismert (azóta elhunyt) filmszínésznô, Hajmássy Ilona volt a kiállítás szervezôje és bemutató "háziasszonya."

Hollywoodban, a Beverly Hillsen is volt kiállítása. Itt mutatta be Oklahomai földosztás (fejezet Amerika történetébôl) címû mûvét. Ekkor kezdett amerikai tárgyú témákkal is foglalkozni. Egyremásra készültek ihletett alkotásai. Ezek közül legszebbnek tartja Eger ostroma a reneszánszban címû dombormûvét. Toldi Miklós küzdelme, vagyis a bajnok élethalál bajvívása a nádi farkasokkal – a faragómûvészek, fadíszítô szobrászok 1977-es torontói világkiállításának fénypontja volt a helyi újságok kritikája szerint. Ennek az érdekessége, hogy életnagyságban méretezte.

A Szent Brigitta lovagrend amerikai kancellárja bízta meg Szent Brigitta látomása címû mûve elkészítésével. Bár a dombormû átadásakor a hivatalos ünneplô ceremónia elmaradt, a kancellár a lovagkeresztet a halálos ágyán nyújtotta át Ferencz Bélának, megrendítô emlékül a mûvésznek. Az Ôsi Jeruzsálem címû dombormûve nagy sikert aratott a zsûri tagjai között. A Hawaii szigetek csodálatos világa Honoluluban, a Capitolban (törvényhozás háza) került kiállításra.

A "Bicentennial" címû dombormûvét Amerika 200 éves születésnapjára készítette. A Ceausescu idôk legnehezebb idôszakában készült Erdély ôrangyala elszundikált cimû mûve. A cím mindent elmond, nem igényel magyarázatot.

Különleges gonddal faragta, véste a Los Angelesi róm. kat. Szent István templom liturgikus terének berendezéseit. A templom lelkésze, néhai Horváth A. Benedek premontrei atya megrendelésére, Ferencz Béla a liturgikus teret ötévi munkával teljesen megújította. A sok részletbôl álló mûalkotáscsokor elkészítésénél László Gyula és Fettich Nándor mûvei és rajzai nyomán, ôsi avar és magyar motívumokat használt. A szentségtartó ajtain a galgóci ásatásoknál talált ezüst erszény motívumait használta. Az ajtótokot stilizált életfák övezik. A szentségtartó egyik oldalán fölül egy díszes életfa látható, a másik oldalon az Árpádház jelvénye, egy stilizált turulmadár, a rakamazi lelet nyomán. Az alsó részen elôl Krisztus feje tûnik fel – a körülvevô mezôben avar, a keretben ôsi magyar motívumokkal körülvéve. Oldalt alul az egyik oldalon egy nagy medáliában a Zöldmezôpusztán talált, üldözôi felé hátraforduló szkíta szarvas látható, a másik oldalon egy szkíta hal motívum, a kereszténység szimbólumaként. A templomba belépve, a hívô figyelmét a fô oltár vonja magára, melynek masszív aránya uralja a szentélyben lévô faragványok szimfóniáját. A középsô lemezen lévô ablaküvege mögött a magyar szentkorona látványa köszönti a nézôt, vadvirágoktól körülvéve, fölötte egy kereszt liliom mezôben. Az oltár homlokzatának északi térfelén a székelyek vitorlás bárkáját látjuk vad viharban "zajló tengeren…", ám a hullámokon járó, fénytôl megvilágított Krisztus lecsillapítja a háborgó égiháborút. A koronás ablaktól jobbra (északra) a fényben fürdô Krisztus megvendégel "ötezer" embert egy székely parasztudvarban, a Megváltó balján a porta bejárata, egy székelykapu, a jobbján egy tornácos faház, mellette nyári konyha, háttérben a gazdasági udvar a csûrrel, mögöttük egy fiastornyú falusi templom ágaskodik, a háttérben a Hargita fenyvesei alatt a csíksomlyói búcsújáró templom kettôstornya hívogat. Érezzük, hogy a vésôt itt Erdély szeretetének szívverése vezette.

A remekmûvû oltáron kívül a liturgikus együttest nemzeti címeres szószék, olvasóállvány, zsoltáros tábla, virágtartók és a feltámadott Jézus szobra egészítik ki. Mûvei mélységes hitéböl és a magyar múlt szeretetébe ágyazott mûvészi inspirációból fakadtak A közeli megtekintése észlelteti azt a gondosságot, amellyel a legapróbb részleteket is kidolgozza.

A Pápa életrajza címû dombormûvét 65 magyarországi, erdélyi, nyugateurópai és amerikai cserkész római zarándoklatán, két népviseletbe öltözött cserkészlány adta át a Szentatyának 1990 nyarán. – mint Ferenc Béla díszítô szobrászmûvész és a 80 éves jubileumát ünneplô magyar cserkészet ajándékát. Ferencz Béla emlékszik, hogy miután elvállalta a megbízást, akkor ijedt meg, hogy mit vállalt. De Ft. Kölley György cserkészvezetô olyan szépen kérte, hogy nem tudott kitérni. A munka megalkotása elôtt az Úristenhez folyamodott segítségért. S a kérés nem volt hiábavaló. A témában gazdag dombormû végigkíséri a pápa életét lengyelországi szülôházától a pápai trónig. Mûve a katolicizmus és a lengyel nép apoteózisa. Rajongó és mégis reális tiszteletadásában magával ragadó, a székely mesemondók kimeríthetetlen mesevilágát idézi – három dimenziós mély dombormû faragásban.

Ferencz Béla azt is megérhette, hogy egy kimagaslóan szép mûve Budapesten, a gellérthegyi sziklakápolnában nyert elhelyezést. A kápolnának – a háború és az orosz megszállás alatt elpusztított – belsô berendezését teljesen újjáépítették, és a liturgikus tér mûvészi berendezését Ferencz Béla adományozta a Pálos Rendnek, a mártírhalált halt pálosatya, Vezér Ferenc emlékére. A budapesti Szent Gellért kápolna liturgikus terének berendezését 1994-ben, ünnepélyes körülmények között szentelték fel. A Los Angelesbôl a dunapartri fôvárosba látogató székely mûvész, a mûtárgyak elhelyezése elôtt a Széchenyi Társaság rendezésében nagyszámú mûértô közönség elôtt mutatta be csodálatosan szép faragott oltárát. A lapok beszámoltak a világos hársfából faragott, ôsi magyar palmettákkal díszített oltár és a többi tárgy drámai hatású dombormûveirôl. Valóban fejedelmi ajándékot kaptak a pálosok, bizonyítva azt, hogy a 15 milliós nemzet fogalma nemcsak elvont illúzió, hanem élô valóság is a lelkek birodalmában. Az ábrákon itt is az ôsi magyar és avar motívumok mellett múltunk nemzeti és keresztény szimbólumai, az új hazába vezetô csodaszarvas és turulmadár, a szentkorona, a koronázási jelvények, a nemzeti címer, és Szent István felajánlja a koronát a Boldogasszonynak az egyik reliefen…Egy japán nyírfából faragott reneszáns urnán, az egymással ölelkezô virágok, akantuszok harmóniáját hirtelen hirtelen erôszakos törésvonalak szakítják meg, s az urna belsejébôl (a már fentebb említett) Eger ostroma bontakozik ki élethû részletek és jelképes hangulatú, nyüzsgô, kapaszkodó, vagdalózó harcosok halálos viaskodásában. A kegytárgyak esztétikus összhangja, mindenkihez és a beavatottakhoz egyformán szóló mondanivalója valóban fejedelmi rangúvá teszik a mûvész ajándékát. Az egykorú lapok (Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Új ember) lelkes beszámolókban ismertették az ünnepséget. A mûtárgyak elhelyezése elôtt a mûvész a Széchenyi Társaság rendezésében nagyszámú mûértô közönség elôtt mutatta be csodálatosan szép oltárát és a többi kegytárgyat.

Ferencz Béla 17 legfontosabb mûve, a fent említettek javarészét beleértve, a soproni városháza elôcsarnokában látható. Állandó kiállítás formájában – a soproniak örömére. S ha megkérdezik a mûvészt: meddig tart a kiállítás, válasza kurta ameddig az épület. S ez az ô marosmenti nyelvén azt jelenti, hogy életmûvének jelentô részét Sopron városának ajándékozta. Vagyis Magyarországnak. S a lélek titkos gyökerénél : Erdélynek.

Ha valaki a tizenötmillióból – Los Angelesbe, Budapestre vagy Sopronba látogat, ne mulassza el megtekinteni Ferencz Béla alkotásait. Mûvészi élményben lesz része, és megerôsödik keresztyén hitében, magyarságában.