Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

November 1-én, szerdán Mindenszentek főünnep. Ezen a napon délelőtt 10 órától szentmise lesz a hívekért. A halottakért végzett szertartásokra a következő időpontokban kerül sor: délután 4 órától a grófdombi temetőben, 5 órától pedig a Szent Anna temetőben. A szentmisék mind Tasnádon, mind Újtasnádon délután 6.30-kor kezdődnek.

November 2-án, csütörtökön Halottak Napja van. A szentmisék rendje: reggel 8 órától az összes megholtért, 8.30-kor a pápa szándékára, este pedig mindkét templomban 6 órától lesz szentmise.

Fontos tudnivalók e két ünneppel kapcsolatban: Halottak Napján minden pap három misét mondhat, egyet saját szándékára, a másodikat az összes megholtért, a harmadikat pedig a pápa szándékára kell végeznie. Ezen a napon mindenki vegyen részt szentmisén!

Aki a november 1-8. közötti időszakban a temetőt ájtatos lélekkel látogatja, és ott imádkozik a halottakért, minden nap teljes búcsút nyerhet. Ennek feltételei: gyónás, áldozás, imádság a pápa szándékára. Aki Halottak Napján (vagyis az azt megelőző nap delétől a Halottak Napját követő éjfélig) meglátogat egy templomot vagy nyilvános kápolnát, a fenti feltételek betartásával, teljes búcsút nyerhet. A templomlátogatáskor egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet is el kell imádkozni.

Múlt havi lapszámunkban két iskolánk aligazgatói a tanévkezdés nehézségeiről számoltak be. Ezalkalommal jövőbeni terveikről kérdeztem őket.

Szilágyi István, az I-VIII osztályos Iskola aligazgatója: A főutcai épületben a szenes kályhával történő fűtést szeretnénk korszerű központi fűtésre lecserélni. Tervben van tehát egy projekt ennek a megvalósítására (fűtőház és központi fűtés), de egyelőre hiányzik a szükséges pénz, ami kb. 200 milliárd régi lej lenne.

A központi épületben a nyílászárók régi, korhadozó volta okoz gondot. Idén megrendelünk egy projektet az épület hőszigetelésének megoldására, ami a nyílászárók termopánra való kicserélésében, valamint az emelet mennyezetének hőszigetelésében állna. Ezáltal hatékonyabban fűthetnénk. Ez 200 millió régi lejbe kerülne. Reméljük, ezt megkapjuk idén a helyi tanácstól egy költségvetés-kiegészítéskor. Pályázati kiírást sajnos ilyen jellegű beruházási célokra nem nagyon lehet találni.

Ruff Zsófia, a Tasnádi Ipari Iskolaközpont aligazgatója: A következő években meg kell oldanunk a műhelyek problémáját, ugyanis az ingatlant az állam visszaszolgáltatta az eredeti tulajdonosának, az egyháznak. Szó van arról, hogy a Hajnal negyedbeli fűtőházat kapjuk meg erre a célra, de ez még nem biztos, és az újjáépítés nagy befektetés lenne.

Mielőbb szeretnénk megalakítani az iskolában egy civil szervezetet, amelynek a nevében pályázhatunk, mert sok esetben állami intézmény nem kaphat pályázati támogatást. Szeretnénk továbbá tevékenységeinket erősíteni, az iskolanapokat idén is megrendezzük, és egy év múlva, amikor 50 éves lesz a középiskola, komolyabb ünnepségre készülünk. Novemberben Mircea Eliade irodalmi vetélkedőre, esszéversenyre kerül sor, erre a megyei tanácstól kaptunk támogatást. Igyekszünk az iskola honlapjának, ami nagyjából elkészült, mihamarabb Internetes tárhelyet biztosítani. A projektpedagógiát, mint oktatási stratégiát hamarosan meg fogom ismertetni a kollégákkal, és közösen alkalmazni is fogjuk. Minden évben több kulturális rendezvényt szervezünk (gólyabál, farsangi bál, karácsonyi és húsvéti ünnepség, felolvasóest), tervezzük ezeket jobban népszerűsíteni, vendégeket meghívni, nyílttá tenni az érdeklődők számára. Az iskolanapokon a szilágycsehi középiskolával sikerült összeismerkednünk, és már megbeszéltük, hogy mindkét fél hasznára válna ápolni a kapcsolatot, és akár partnerséggé is fejleszteni.

· A közelmúltban az EON gázelosztó cég szatmári és kolozsvári vezetősége hivatalos látogatást tett a Polgármesteri Hivatalban. A látogatás során arról tájékoztattak, hogy a gázbevezetési munkálatok 2007 márciusában fognak elkezdődni. A mintegy 50 km-es vezeték lefektetése kb. egy évig tart majd.

· Javában folynak az útjavítási munkálatok a Petrom benzinkút és a strand közötti útszakaszon. A lap megjelenéséig elkészül a T. Vladimirescu utca koptatórétege, valamint a Stefan cel Mare utca jobb oldalán a járda.

· Elkészült a csögi út 1 km-es szakasza. Hivatalos átadására november elején kerül sor.

· Felhívjuk minden tehéntartó gazda figyelmét a tejkvóta megszerzésére. Ezen tejkvóták nem köteleznek senkit arra, hogy tejet szolgáltasson be, de hiányuk azt fogja jelenteni a termelő számára, hogy értékesíteni sem a piacon, sem otthon a háztartásából nem lesz lehetséges.

Keresztelés: Gulácsik Edvárd (szept. 17.), szülők: Gulácsik Szabolcs (róm. kat.) és Vandics Mónika (róm. kat.)

Pék Sándor plébános tájékoztatása szerint az egyházmegye érdekéből Vakon Zsolt káplánt a Nagyvárad Olaszi plébániára helyezték, helyére Mihály Balázs káplán került.

"Ha ezt meglátják és átgondolják, eredményes volt a vasárnapi séta..."
Ady Endre

Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és, hogy szembe mersz-e nézni vágyaiddal.

Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, és álmaidért.

Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.

Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat és fájdalmamat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp meg akarnád változtatni.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e megrészegülten táncolni .

Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz.

Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik, és, hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed.

Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után megviselten, sajgó sebekkel.

Azt akarom tudni, tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azokat, akiket az életben társaidul választottál.

A katolikus ifjúsági egylet tagjai hadiszolgálatot teljesítvén, az itthon maradt kevés tag nem lévén képes a házvétel folytán fennálló tartozást leróni, már-már haldoklott az egylet. 1916. január hó 27-én Görgényi Jenő esperes plébános vezetése mellett egy közösség felkereste a hitelezőt, tőle kérvén támogatást az egylet létének megmentésére. Schmidt Antal elengedte a tartozást, így a katolikus egylet új életre teremtője lett. A plébános jelentést tett a jelentős adományról gróf Széchenyi Miklós váradi megyéspüspök úrnak, aki XV. Benedek pápa Őszentségétől Schmidt Antal részére a "Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkeresztet eszközölte ki.

Órajárás. Időszámítás. A háború alkalmából egész Európában , így Magyarországon is új nyári időszámítás lett behozva. Április 30-án éjjel 11 órakor az összes toronyórák s más órák 12 órára előrevitettek. Történt ez pedig azért, hogy hajnalban s reggel korább vegye kezdetét a munka, este pedig korábban térjék ki-ki nyugalomra, s így kevesebb világító anyagot használjon. Ez az időszámítás tartott szeptember 30-ig, mikor is éjfélkor, illetve éjjel 12 órakor az órák ismét visszaigazítódtak 11 órára.

Iskolákban tanév kezdődött 1915 szept. elején, a magasabb osztályokban nov. 15-én. Kanyaró miatt zárva voltak az összes iskolák január 27-től február 20-ig.

"Kárpáti ünnepély" tartatott az iskolákban május 1-én, melyre a hatóságok is meghívattak. Az ünnepélyen a háborúban feldúlt kárpáti falvak felépítése javára gyűjtést rendeztek.

Katonaság. Július 27-én jött Tasnádra a 32-ik honvéd gyalogezred. A katonaság az egyes házakban lett elszállásolva. Az állami iskola termeiben voltak a katonai irodák, a községháza nagytermében a tiszti étkezde. Augusztus 18-án, a király születésnapján tartott istentiszteleten a tisztikar megjelent a római katolikus templomban. Szeptember hó 7-én a 32. gyalogezred Tasnádról áthelyeztetett Nagyszalontára.

Ferenc József király halála alkalmából a templomokban, házakban, iskolákban fekete zászlók lengtek, naponta délben harangozás történt. November 30-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes gyászmise, melyen a hatóságok és nagy közönség volt jelen. Szentmise után az iskolákban gyászünnepély volt.

IV. Károly király koronázása napján, december 30-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes istentisztelet tartatott. A házak fel voltak lobogózva. Szentmise után Kotvász György tanító a gyermekeknek a Szent koronáról és a koronázási jelvényekről tartott előadást.

Bukarest elfoglalása napján, dec. 7-én az összes templomokban az öröm kifejezésére délben 12 órától 1 óráig harangoztak.

Október 8-án letette ünnepélyes esküjét a tasnádi római katolikus egyházközség új egyháztanácsa. Ez alkalommal kérdeztük meg néhányuktól, hogy milyen indíttatásból vállalták el ezt a tisztséget, hogyan látják az egyháztanácsosok szerepét az egyház és a hívek életében, melyek a legfontosabb tennivalók egyházközségünk életében, valamint milyen elképzeléseik, terveik, céljaik vannak mandátumuk idejére?

Dr. Czier Tibor állatorvos, a Tasnádszántói Rt. igazgatója, az egyháztanács elnöke:

- 1994 őszétől vagyok az egyháztanács tagja. Mint jól tudjuk, mindannyian "vándorok" vagyunk ebben az életben, és vándorutunkon vezérlő csillagot lebegtetett fel előttünk kicsi gyermekkorunkban az egyház. Ő a leghűségesebb "partnerünk" az életben – elkísér a bölcsőtől a sírig. Azok az eszmék, melyeket egyházunk vallott, vall és hirdetni fog, a legmagasztosabbak, és örökérvényűek, míg ember élni fog e földön. Ez a "drága anya", az egyház tartotta meg a legnehezebb időkben is az embereket, mindannyiunkat! Az egyház a legbiztosabb, legerősebb támaszunk, hiszen Krisztus tanításaira épül. Közvetlen munkatársának lenni jó és megnyugtató érzés.

Ennél az oknál fogva az egyháztanácsos a legelkötelezettebb és élenjáró szószólója a krisztusi tanításoknak – ha nem is szóval, de tetteivel hirdeti a Legfelsőbb Értelem mindenhatóságát és a szeretetet. A mindenkori egyháztanácsos létével, hozzáállásával, tetteivel bizonyítja a szeretet parancsának örökérvényűségét. Tenni az Úr Istenért, az emberekért - együtt - ez a legnemesebb emberi közösség, mely összetartó ereje által "oázist" nyújthat minden egyházi tagnak, de ehhez természetesen az egyháztanácsnak is "élnie kell".

Egyháztanácsosként anyagi és szellemi tennivalóink vannak. Sokszor az egyház anyagi érdekeit próbáljuk első helyre tenni. Természetesen fontos az, hogy szépen rendbetett templomaink, temetőink, iskoláink, karitatív intézményeink legyenek, de a "szellem" elsődleges helyét nem veheti át egyetlen épület vagy létesítmény sem. Nagyon fontos feladatunk felépíteni a temetőben a ravatalozót, utána templomunkat és a templomkertet, aztán pedig az iskola épületét, amit a közelmúltban visszakaptunk.

Másodikként említem, de első helyen áll feladataink között a lelki élet megerősítése ebben az értékeket összetévesztő, zaklatott, felgyorsult tempójú világunkban. Fontos, hogy találkozásaink alkalmával szellemi erőt és megerősítést kapjunk és azt tolmácsoljuk embertársainknak. Hiszen az anyag mindenhatósága csak látszat, szemfényvesztés, nem igazi boldogság forrása. Kicsiny, apró tetteinkkel kell bizonyítanunk, hogy a szeretet örökérvényű törvényünk, és ezt kell minden módszerrel hirdetnünk elsősorban nekünk, a közösség által tisztségbe emelteknek.

- Megtiszteltetésnek érzem a hívek bizalmát. E tisztségben legfőbb feladatomnak az egyház és a hívek érdekeinek szolgálatát érzem. Szeretnék a közösség és az egyház szolgálatában helytállni.

Legfontosabb tennivalónk jelen pillanatban a szakácsi kápolna építkezési munkálatainak befejezése, és a Szent Anna temető ravatalozójának megépítése.

- Úgy érzem, tevékenykedésemmel e tisztségben meg kell hálálnom a rám szavazók bizalmát. A mi feladatunk egyházközségünk lelki és anyagi érdekeit szem előtt tartva támogatni közösségünket. Legjobb tudásom szerint, ötleteimmel támogatni szeretném egyházközségünk lelki és anyagi életét. Lényegesnek érzem erősíteni az egyház és a hívek kapcsolatát, és nagyon fontos a halottasház mielőbbi felépítése.

Négy fogalmat takar: magas vérnyomás, elhízás, magas vérzsír szint és cukorbetegség. Ez a négy betegség együtt nagyon komoly eséllyel okozhat infarktust vagy agyvérzést. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról Dr. Sejk Mónika belgyógyász tájékoztat.

- Az elhízás lehet alma típusú (hasra) vagy körte típusú (csípőre). Az alma típusú elhízásban szenvedők hajlamosabbak az érrendszeri betegségekre. Manapság az emberiség mintegy fele elhízott, kb. 20%-a nagyon elhízott. Erre nagyon oda kell figyelni!

A magas vérnyomásról korábbi cikkeinkben szó volt. Optimális érték: 120/80, elfogadott érték: 160/90. Ha bejön egy beteg a rendelőbe, aki el van hízva, és magas a vérnyomása, akkor az orvosnak mondhatni kötelező cukorszintet és vérzsírszintet mérni.

A cukorbetegség manapság népbetegségnek számít. Ha tünetmentesek is vagyunk, néha méressük meg a vércukorszintet.

A magas koleszterin- és zsírszint azért veszélyes, mert a zsír lerakódhat az ér falán. Érproblémákat okoz a magas cukorszint és a magas vérnyomás is, az elhízással együtt pedig igen magas rizikófaktort jelentenek az infarktus és agyvérzés kialakulásához, amelyek az elhalálozások szempontjából első helyen vannak.

Az elhízás csökkenthető kevesebb kalória bevitelével és több kalória elhasználásával, vagyis mozgással. Ez az ember fegyelmezettségétől függ, hogy picit figyeljünk oda, hiszen az életünkről van szó. A magas vérnyomás megelőzhető korlátozott só- és alkoholfogyasztással, zsíros, fűszeres ételek kerülésével, több mozgással, ha pedig a betegség már fennáll, akkor mindezek mellett gyógyszeres kezelés is szükséges. A cukorbetegég megelőzhető, ha korlátozzuk a magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztását, és rendszeresen mozgunk, de ha már cukorbetegek vagyunk, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A vérzsírszintet is étkezési szokásainkra odafigyelve lehet kordában tartani. Vigyázzunk az állati zsírok fogyasztásával, de ha túl magas koleszterinszintünk, gyógyszerekre is szükség van.

A beteg eljön az orvoshoz, és gyógyszert kér a betegségére. Az itt felsorolt problémákon segítenek a gyógyszerek, de legalább olyan fontos az, ahogyan a beteg él: hogy mit eszik, iszik, mennyit mozog.

Sajnos vidékünkön a magyar- és sváb konyha keveredése eredményeképp nagyon káros étkezési szokások alakultak ki a századok alatt. Meg kellene értenünk, hogy egészségünk szempontjából jobb, ha nem vágunk minden télen disznót, ha nem isszuk meg az összes bort, ami a pincében van, és ha nem készítünk minden vasárnapra édes süteményeket. Fektessünk nagyobb hangsúlyt a zöldségek fogyasztására! A gyereknek ne adjunk pénzt, mikor iskolába küldjük, mert akkor palacsintát, édességet, üdítőt vásárol, hanem csomagoljunk neki almát, zöldséget.

Étrendünk legyen kiegyensúlyozott, hiszen szervezetünknek minden anyagra szüksége van, de legyünk mértékletesek! Ha úgy érezzük, el vagyunk hízva és ráadásul magas a vérnyomásunk, kérjük meg családi orvosunkat, hogy küldjön el egy cukorszint- és egy koleszterinszint mérésre. Nagyon komoly problémáknak vehetjük elejét.

Miért "anyanyelv" az anyanyelv? A válasz erre a kérdésre legtöbbször ez: mert anyánktól tanultuk. S miért beszélünk "édes anyanyelvünkről"? Mert kedves, édes, édeske, drága szeretett kincsünk nekünk a mi szép magyar nyelvünk. (Lőrincze Lajos- A forrásoknál)

Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Az anyanyelvi műveltség ápolása minden nevelő számára fontos feladat. Egész pedagógiai tevékenységünkben, oktató-nevelő munkánkban érvényesülnie kell.

A személyiség- és képességfejlesztés sajátos anyanyelvi vetülete a nyelvhasználat formálása, fejlesztése: "Mert ha az embernek valami mondanivalója van, vagy éppen sok mondanivalója, az csak annyit jelent, hogy építőtéglája van. De még azokat a téglákat össze is kell tudni rakni, hogy emeletes, sőt két-három emeletes házak legyenek belőlük."(Mikszáth Kálmán).

Szükséges, hogy a gyermekek olyan tevékenységeket végezzenek, melyek közben aktívan, önállóan és alkotó módon használják anyanyelvüket s e folyamatban erősödik beszédük egyéni jellege, nyelvhasználatukban személyiségük is egyre inkább megnyilvánul.

Az óvodai oktatásnak abban van kiemelkedő szerepe, hogy a beszéd fejlesztését szorosan összekapcsolja a megismerő képességek fejlesztésével, a gyermek szabályos kifejező képességét, alkalmazkodó képességét, időérzékét és gondolkodását. Ezen célok elérése érdekében számos feladatot kell teljesítenünk, melyek közül a legfontosabbnak tartom azt, hogy teremtsük meg a kapcsolatot a cselekvés és nyelvi kifejezés között. Cselekvés közben beszéltessük a gyermeket, és segítsünk neki megtalálni a helyes kifejezéseket, melyek közlésüket érthetővé, pontossá teszik. Ha megfelelő alkalmat és feltételt biztosítunk a beszélgetéshez, akkor a gyermekből kikívánkozik az élmény, és próbálja megértetni magát.

Legfontosabb teendőnk a gyermekekkel való beszélgetés (exploráció), melyből kezdetben, hozzávetőlegesen tájékozódhatunk a gyermek beszédállapotáról, beszédhibáiról, kifejezésbeli nehézségeiről. Beszéltetni kell a gyermeket arról, ami a legjobban érdekli a kis óvodást: a játékról, a nyárról, az óvodáról, családról, testvérekről.

- A tasnádi 1-es számú napközis óvoda Kispajtások nevű magyar nyelvű vegyes korosztályú csoportjának óvónője vagyok. Tanulmányaimat a nagyváradi Pedagógia Liceum magyar tagozatán végeztem 1977-ben. Komoly hagyományokkal rendelkező középiskola volt, ahol igen nagy gondot fordítottak a szakmai felkészítésünkre. Mikor végeztem, nem voltak szabad óvónői helyek, ezért Krasznamihályfalvára helyeztek ki helyettesítő tanárnak. Innen Magyarcsaholyba kerültem, mint óvónő, majd Szilvásra a Tasnádi Állami Gazdaság hetes napközijébe. 1990-ben kerültem Tasnádra.

- Ezt talán akkori példaképeimnek köszönhetem. Az óvódában nagyon jó óvónénim volt Egeresi Margit személyében. Őt nagyon szerettem. Később, kisiskolás koromban is nagyon közel állt hozzám a tanítónénim, Stier Gizella. Szerettem volna a példájukat követni.

- Az óvónői munkát hivatásomnak érzem, és meggyőződéssel vallom, hogy ennél szebb szakmát nem találhattam volna. Mik a szépségei? Annál szebb és jobb dolog nincs, mint mikor reggelente az a sok kis ártatlan gyerek mosolyogva köszön el kísérőjétől, és tárt karokkal szalad felém: "Szia, óvónéni! Tudod, azt mondta anya…". Vagy: "Az este olyan jót játszottam apával… de én nyertem!" Arról nem is beszélve, mikor az ebéd után azt mesélik egymás között, hogy: "Milyen jó napunk volt ma!" A gyerekek nagyon őszinték, azt is megmondják, ami nem tetszett, és hogy miért nem.

Ez a hivatás akkor hordoz veszélyeket, ha nem sikerül helyesen és jól kiismerni egy gyereket. Mindegyikük külön egyéniség, megfejtésre váró titok, és szinte mindenikükkel másképp kell bánni. Csak akkor érek el eredményt, ha a legmegfelelőbb módszert alkalmazom az adott személyre vonatkoztatva.

- Legfőbb feladatom a gyerekek helyes nevelése. Önállóságra nevelem őket, hogy egyedül öltözködjenek, vetkőzzenek, civilizáltan étkezzenek, tisztelettudóan viselkedjenek, igényesek legyenek önmagukkal és környezetükkel szemben.

A napi szolgálatosok segítenek az asztal megterítésében, a reggeli, ebéd, uzsonna felszolgálásában. A nagyobbak segítenek a kicsiknek, bevezetik őket a játék varázslatos világába, és az új, még idegen, de nagyon megnyugtató és varázslatos óvodai életbe való beilleszkedésben is segítségükre vannak. A gyerekek megtanulták tisztelni egymást, le tudnak mondani legkedvesebb játékaikról a társuk javára. Kérdéseket tesznek fel, véleményt nyilvánítanak a mesehősökről és azok cselekedeteiről.

- Módszereim a következők: beszélgetés kis csoportokban és egyénileg közvetlenül érkezéskor a reggel meg az előző nap történtekről, magyarázat, vagyis ha valamelyik gondot nem lehet úgy megoldani, ahogyan a gyerek szeretné, megmagyarázom, mik lehetnek a cselekedete következményei. Egy másik módszerem a bemutatás. Figyelek arra, hogy a gyerek a játékban és közös tevékenységekben érvényesüljön, és kreativitását növelhesse. Problematikus helyzetek elé állítom a gyereket, hogy tanulja meg a helyes utat kiválasztani, valamint sok közös sétára, bábszínház-látogatásra keresek alkalmat. Versenyekre, szerepekre készítem fel őket, mert ezek fejlesztik önbizalmukat.

Talán a fenti címszavak jellemzik leginkább a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának évadnyitó előadását, A peleskei nótáriust. Gvadányi József Egy falusi nótáriusnak budai utazása című elbeszélő költeménye alapján a XIX. század elején Gaál József írt zenés bohózatot. A mára kissé "beporosodott" darabot Bognár Róbert dramaturg alkalmazta mai színpadra, s a szórakoztató cselekményt még fordulatosabbá tették Várady Szabolcs költő dalszövegei, valamint Darvas Ferenc találóan stílusos zenéje. A műfaj behatárolását illetően a szerző zenés bohózatként ajánlja, a plakát zenés vígjátékként hirdeti, szerintem legtalálóbb a népszínmű-paródia meghatározás. Schlanger András, a budapesti Vidám Színpad színészének sodró lendületű rendezése iskolapéldája annak, hogyan lehet és kell leporolni egy reformkorbeli történetre alapuló, kissé meseszerű népszínművet úgy, hogy modern, a ma emberéhez szóló, fergeteges paródia kerekedjen belőle.

Találó a darabválasztás, mivel jórészt szülőföldünkön, Szatmár vármegyében játszódik, itt üldözi Zajtayt, a kissé sutás, végül is rokonszenves és művelt peleskei nótáriust Tóti Dorka boszorkány, míg cselszövései csődöt nem mondanak. A találó kerettörténet ("színház a színházban"), a zeneileg remekül aláfestett szórakoztató történet nagyszerű alkalom arra, hogy a szereplők szinte összekacsintsanak a nézővel, és mindenkit megmosolyogtatva egyben a jelennek is görbe tükröt állítsanak. Az előadás meséje csupán ürügy arra, hogy a színészek a parodisztikus elemek színes palettáját felhasználva valósággal lubickoljanak szerepeikben, korlátlan fantáziával megmutathassák színészi erényeiket, sokoldalúságukat. Az esetenként akár öt szerepet is eljátszó színészek élnek is a rendezés kínálta lehetőségekkel, a színházi élményre vágyó néző igazi örömjáték résztvevője lehet. Szerencsére az előadás végén felzúgó, percekig nem szűnő vastaps nem volt arányos a Szép Ernő-bérletesek évenként apadó számával. A nézők soraiban ezúttal sem sikerült felfedeznem azokat, akik személyesen vagy e lap hasábjain keresztül arra panaszkodnak, hogy Tasnádon nincs művelődési, szórakozási lehetőség. Pedig A peleskei nótárius előadása a felhőtlen derű áhított perceivel ajándékozta meg a nézőket.

Fábián Magdolna öt éve él az Amerikai Egyesült Államokban. Hazalátogatása alkalmával az ottaniak szokásairól, életmódjukról, a velük kapcsolatos tévhitekről kérdeztem, és arról, hogy mit tanulhatunk mi az amerikaiaktól.

- Amerikában sokminden másképp működik, mint idehaza. A fiatalok általában már 16 éves koruktól dolgoznak a tanulás mellett. Ebben azonban nem sok köszönet van: az áruházban, ahol dolgozom, gyakran megtörténik, hogy elárusító vagy kasszás nélkül maradunk, mert a tini korú alkalmazottnak egyszerűen nincs kedve reggel felkelni és munkába jönni. A bevándorlók általában nagyobb komolyságot tanúsítanak, tudják, hogy nekik bizonyítaniuk kell.

Az egészségügyi rendszer Amerikában elég nehézkes, ugyanis orvoshoz csakis előjegyzett időpontban lehet menni, és ezt hetekkel korábban elő kell jegyezni. Akinek komoly gondja van, az nagyon borsos sürgősségi ellátást vehet igénybe. Kisebb baj esetén be lehet telefonálni, és egy recepciósnak elmondani, mi a gond. Ő majd kikéri az orvos véleményét, majd visszahív, és közli a javasolt kezelést. Soron kívül még a családi orvoshoz sem lehet fordulni. Ugyanakkor minden betegséggel orvoshoz kell fordulni, mert komolyabb gyógyszer nem kapható meg recept nélkül.

Az orvosok nagyon barátságosak, közvetlenek a beteggel, és bizalmat sugároznak. A csúszópénzt nem ismerik, mert jól meg vannak fizetve. Egyszer vittem az orvosnőmnek ajándékba egy doboz fánkot. Olcsó ajándék volt, de annyira örült neki, látszott, hogy még nem kapott ilyesmit. Többször megköszönte, és együtt fogyasztották el az asszisztensekkel. Kellemes, otthonos a légkör a rendelőkben, a váróban tévé, magazinok állnak a betegek rendelkezésére, és virágok díszítik. Nincs rideg hangulat, mint itthon a rendelőkben.

Szóval nincs "lefizetés", de az egészségügyi ellátás nagyon borsos, és a kezelések kb. 80%-át fizeti a biztosító, a többit a beteg. Akinek viszont nincs biztosítása, pár napos kórházi kezelést egy életen át fizetheti.

Amit az amerikaiak egészséges életmódjáról a tévében látni, az nem teljesen úgy van. Kényelmes életmódot folytatnak, csak egy réteg jár sportolni. Ugyanakkor civilizáltak, nem látni részeget az utcán, bárokban sem. Az italoknak sokkal kisebb az alkoholtartalmuk, mint Európában. A dohányzás tiltott minden nyilvános helyen, általában még vendéglőkben is. Kamaszokat sem láttam cigizni, még bárokban, kávézókban sem. A kávét nagyon gyengére főzve isszák, de kancsószámra. Több helyen ingyenesen kiszolgálhatod magad. Természetes látvány, hogy úton-útfélen mindenki a kávéscsuprával jár.

Étkezés: csak nagyon kevesen főznek otthon rendszeresen. Kollégáim nagyon csodálkoznak, mikor mesélem, hogy naponta két fogást főzök ebédre. A gyorsbüfékbe sokan járnak. Ebédszünetben óriási a torlódás az utakon: mindenki gyorsbüfébe, vendéglőbe igyekszik. Rengeteg étkezde van, olcsók és gyorsak. Szalmakrumpli és hamburger mindenhol kapható. A süteményekből gyér a választék, meghökkentő színűre festett krémekkel, és nem túl finom, hasonló ízzel.

Az amerikaiak tudják, hogy nem egészségesek a tartósított ételek, mégis sokan naponta konzervdobozban árult főtt ételeket fogyaszt. A chipsek irtó népszerűek, mindenféle kalóriadús, mesterséges szósszal eszik őket, ezek nehezek és zsírosak. Az amerikaiak nagyon szeretik a különböző nemzeti ételeket: az olasz, kínai, indiai, mexikói konyhát. Ismerik és kedvelik a magyar ételeket is, különösen a csirkepaprikást, gulyást. Általános, hogy mindenki nagyon szeret enni, és mindenhol óriási adagokat adnak.

A szórakozást a sportmérkőzések (baseball, amerikai foci, kosárlabda) látogatása valamint vendéglőbe, kávézóba járás jelenti. Bárban szórakozni Amerikában nem ivászatot jelent. Egy ital, valamilyen étel és élő zene mellett az ember beszélget, kikapcsolódik 1-2 órára.

A fiatalok körében népszerű a mozi. A Függetlenség napján, július 4-én a szabadban piknikeznek, grilleznek, esetleg partit rendeznek. Novemberben, Hálaadáskor összegyűl a család, és megeszik a hagyományos sült pulykát édes-krumplival, Szilveszterkor pedig vendéglőbe mennek.

A bevándorlók a saját nemzetiségükbeliek társaságát keresik, és igyekeznek megőrizni hagyományaikat a családban, de utcai öltözködésükben és szórakozás terén is. Ebben az egyházak is segítenek, gyakran rendeznek hagyományőrző programokat, hogy összefogják az embereket. Mi a templomi kórus tagjaival járunk össze.

A 2006-2007-es tanévben a magyar tagozatú óvodai kiscsoportba 22 gyerek iratkozott be. Közülük hatan már a tavaly is ebbe a csoportba jártak, ők nemsokára betöltik a negyedik évet. Óvónénijük, Fecske Elvira így mutatja be őket:

Babos Edmund ügyes, szófogadó kisfiú, szeret mesét hallgatni, építeni, számolni és jól ismeri a színeket.

Balogh Arnold vidám, beszédes, mozgékony gyermek, szeret játszani, építeni és verseket tanulni.

Koncz Ibolya is nagyon szeret építeni, mesét hallgatni, csendes, szófogadó kislány.

Nagy Márk leginkább a társasjátékokat kedveli, valamint a kocsikat és a gyurmázást. Minden tevékenységben nagy figyelemmel vesz részt, könnyen tanulja a verseket és szépen szaval.

Rogoz Stefánia beszédes, ügyes gyermek, könnyen barátkozik, szeret mesét mondani és szavalni.

Tóth Vivien nagyon talpraesett kislány, minden helyzetben feltalálja magát, játékos, vidám gyermek, szeret mesét hallgatni, építeni és játszani a társaival.

A kicsik, akik az idén kezdtek az óvodába járni: Busca Yvett, Harmati Laura, Szpivák Erika, Szabó Dominik, Páter Dávid, Karasi Edina, Bíró Petra-Zsuzsanna, Fecske Andra, Lázár Csilla, Fóris Gergő, Fogarassi Jakab, Stier Marius, Marosan Julianna, Dankó Alexandra, Ungri Beatrix és Kovács Mária.

Ők még csak most ízlelgetik az óvodás életet, ismerkednek az épülettel, az óvodai teremmel, társaikkal és az óvónénivel. Nekik még minden új, mindenre rácsodálkoznak. Néhány gyermek hamar megszokta az új környezetet és az anyukától, nagymamától való elválást, de többségüknél ez nehezen megy. Szerencsére a szülők, nagyszülők megértik, hogy ez természetes dolog, és hogy az óvoda fontos a gyermekek nevelésében, azért nap mint nap elkísérik őket az óvodába. A kicsik leginkább az építőkockákat szeretik, a lányok babáznak, a fiúk kocsikkal játszanak. A mesehallgatást, gyurmázást is nagyon kedvelik.

Ezekben a hetekben, kihasználva a szép őszi napokat, sokat tartózkodnak a szabadban, az óvónéni sétálni, kirándulni viszi őket. Eközben ismerkednek a természettel, a parkban vadgesztenyét szedtek, amiből később majd figurákat fognak készíteni. Ennek már előre örülnek.

2006. október 27-28-án újra megszervezik a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált, a PADIFOT. A tasnádi diákszínjátszó csoport már több alkalommal is részt vett a fesztiválon, és mindig sikeresen, különböző díjakkal tért haza. Az idei versenyen két darabbal vesznek részt.

Az általános iskolások kategóriájában péntek délután az ifjabb csapat, a Minitinik Rómeó és Júlia paródiát mutat be, mely a csapat ötletei alapján állt össze. Itthon többször is bemutatták, most mégis nagy az izgalom a szerepcserék miatt. A nyolcadikat most végzett diákok sajnos "kinőtték" ezt a kategóriát, de szerencsére új tagok léptek a helyükbe.

A Teletinik a középiskolás kategóriában szombaton lép fel. Az ő versenydarabjuk egy mai mese a Hófehérke történetébe ágyazva. Teljes mértékben a csapattagok írták a forgatókönyvet, ők találták ki és formálták meg a szereplők jellemét, valamint a zenei betéteket is. A darab célja megmutatni, hogy a mai világban majdnem mindig a pénz az úr, szinte minden megvásárolható. Az életben nem minden úgy sikerül, ahogyan szeretnénk, az emberi gonoszság állandóan gátakat szab. De akkor is folytatni kell a megkezdett munkát, akár így, akár úgy, mert "Ha nem fehér, fekete."

Újból megnyíltak az iskolakapuk, a diákoknak és tanároknak megkezdődött az új tanév. Reméljük, hogy sok új dolgot hoz mindenkinek.

Az az osztály, amelybe én és osztálytársaim járunk, immár X. B. Mi tantermet az egykori internátusban kaptunk, mert a líceumban nem volt hely, így a tanáraink "sajnálatos" módon késnek az órákról (de nem sokat). A mi kis 15 személyből álló osztályunk bővült, mivel egy régi osztálytársunk, aki eddig Nagykárolyban tanult, átiratkozott hozzánk. Ő Kovács Norbert-Szabolcs. Így hát tizenhatan vagyunk. Osztályfőnökünk Holczberger Reimond.

Ebben a tanévben új tanárunk is van, aki több tantárgyat is tanít nekünk: vállalkozói ismeretet, pszichológiát és földrajzot. A tanár úr nagyon rendes, hamar beilleszkedett a mi nem éppen "angyali" közösségünkbe. Név szerint Veiszer Róbert tanár úr.

Mivel nagyon jó fej, én, mint osztályfelelős, elbeszélgettem vele, és készségesen válaszolt a kérdéseimre. Megbizonyosodtam róla, hogy közvetlen és kedves, biztos, hogy sikerei lesznek az új tanévben. Sok sikert kívánok minden diáknak és a tanároknak is az idei tanévben!

Benne vagyunk az őszben, a hőmérő higanyszála egyre alacsonyabbra süllyed, jelezve az egyre hűvösebb napok közeledtét. Bár mostanra lényegesen szűkült a hónapokon át megszokott gazdag zöldségkínálat, még mindig válogathatunk a zöldségidény végének nemrég betakarított terméséből. Ezen kívül számottevő utánpótlást jelentenek a hidegtűrő, jellegzetesen késő őszi főzeléknövények. A tömörfejű vörös és fehér káposzta, a fürtös kelbimbó, a pirosló cékla, a gyógyító zeller, a fodros levelű kelkáposzta meg társaik értékes rostanyag- és vitaminforrásaink. Igyekszem következetes lenni kedvenc receptjeim kiválasztásában, és mindig a szezon kínálta hozzávalókból elkészíthető ételeket ajánlani. Még halmokban áll a standokon a megpirosodott paradicsompaprika, a zeller is szép nagy fejjé fejlődött, mi is lehet ajánlatom, mint az

Hozzávalók: 30 dkg darált sertéshús, 2 db. piros paradicsompaprika, egy darabka zeller, 1 csokor petrezselyemzöld, 3 evőkanál rizs, 1 tojás, ízlés szerint só, őrölt bors, ételízesítő, a mártáshoz: 2-3 evőkanál paradicsompüré, 2 dl tejföl, 1 evőkanál finomliszt, 1 evőkanál ételízesítő por, 1 késhegynyi őrölt bors, tetszés szerint cukor.

Elkészítés: A rizst forrásban levő vízbe szórjuk, félpuhára főzzük, majd leszűrjük. A zellert megtisztítjuk, a paprikát kicsumázzuk és megmossuk. Egy tálban két evőkanálnyi vízzel felverjük a tojást, hozzáadjuk a darált húst, a félpuhára főtt rizst, a finomra összevágott petrezselyemzöldet, valamint a durva reszelőn lereszelt paradicsompaprikát meg zellert. Az ajánlott fűszerekkel jól összedolgozzuk, és addig gyúrjuk, amíg össze nem áll a massza. Egy nagyobb átmérőjű lábosban a paradicsompürét háromnegyed liter vízzel simára keverjük, felforraljuk, majd beleszórjuk az ételízesítő port meg az őrölt borsot. A húsmasszából nedves kézzel 8-10 gombócot formálunk, óvatosan beleeresztjük a forrásban levő lébe. Befedjük és kis lángon kb. 20-25 percig tovább főzzük. A lisztet a tejföllel simára keverjük, majd behabarjuk vele az ételt. Óvatosan megkeverjük, cukorral ízesítjük, és jól kiforraljuk. Sós vízben főtt burgonyával tálaljuk.

Néhány jó tanács: Az őszi húsgombóc gyorsan elkészíthető és olcsó étel. A húsgombócoknak különleges szín- és ízharmóniát nyújtanak a masszához felhasznált zöldségek. Paradicsompüré helyett házilag főzött paradicsomlét is felhasználhatunk, melyet kevés vízzel hígítunk (fél liter paradicsomlé + negyed liter víz). Cukorbetegek is fogyaszthatják, felére csökkentve a rizsmennyiséget, és a végső ízesítéshez cukorpótló édesítőszert használva. Nagyobb családoknak ajánlatos dupla adagból készíteni.

A paradicsom sok betegséget gyógyít, úgy mint: reuma, szívritmus zavarok, hozzájárul a kalcium beépüléséhez a szervezetbe. Nátriumot, A, B, K, valamint E vitamint tartalmaz, melynek nagy szerepe van a fiatalság megőrzésében. Hatékony nátha, légúti fertőzések, cukorbetegség, elhízás, érelmeszesedés, vesegyulladás, vesekő és epekő, lassú emésztés, székrekedés, vérsűrűség esetén, külsőleg pedig pattanások és mitesszerek, ekcémák kezelésére.

A fokhagyma tisztítja a vért, csökkenti a magas vérnyomást, felvértez fertőzések ellen. Végezzük el a következő kúrát: 21 napon át éhgyomorra egészben nyeljünk le egy-egy gerezd fokhagymát.

A ricinusolaj jó hatással van az anyajegyekre és a nap okozta foltokra. Naponta háromszor kenjük be a kényes területet, de ne dörzsöljük!

A hagyma, különösen a vörös, amely nem irritálja a gyomrot, jó a vérnek, hatékony álmatlanság ellen, ezért lefekvés előtt, ha tehetjük, fogyasszunk hagymát. Hűlés, torokgyulladás esetén igyunk hagymateát, amit a következőképpen készítsünk el: Két fej hagymát, egy kiskanál csombort és hat dió belét főzzünk kb. 15 percig egy liter vízben. Szűrjük le, adjunk hozzá 2-3 kanál mézet. Könnyít a köhögésen és tisztítja a légutakat is.

Torokfájás esetén 2-3 tojássárgát keverjünk el 2-3 kanál mézzel, kevés propolisszal és pár csepp alkohollal. Fogyasszuk el, és ezután két órán át ne együnk semmit. Torokfájásunkat a zsályateával való gargarizálás is enyhítheti.

Idén ősszel és télen nagy sláger lesz a fekete-fehér, és az arany, a nőies szabású vonalak és a nemes anyagok. A tervezők előnyben részesítik a lágy esésű, nemes anyagokat (pl.: a selyem), és idén újra hódít a szőrme is!

Szőrmekabátok, nemes anyagok és hímzések, gombok, selyemsálak, bársony cipők és táskák, arany és ezüst csatok, láncok, jellemzik az időszerű trendet. A leggyakrabban megjelenő díszítő elemek aranyszínűek. Újra felbukkannak a skótkockás minták is. A lábbelik és táskák szintén arany csatokkal, pántokkal, hímzésekkel gazdagon díszítettek.

Anyaguk leginkább nemes bőr, vagy bársony. Minél díszesebb, minél feltűnőbb és izgalmasabb, annál jobb, és nagyon figyelj a színek összhangjára!

Az idei tél valóban az elegancia jegyében telik. Kabátok gallérjain és ujjain, nyakba kötve, vállra vetve egyaránt megjelenik a szőrme. Leginkább a fekete, fehér, szürke színek dominálnak.

Az 50-es, 60-as és 80-as éveket idéző formák keverednek az idei őszi-téli divatban. Hagyd pihenni a farmert! Idén visszatér az élére vasalt szövetnadrág, a hosszú, lenge selyemszoknya, vagy a térdig érő szűkített fazon. Az elegancia és a nemes formák, a nőies vonalakat kiemelő ruhák kerülnek előtérbe. Karcsúsított térdig érő kabátok széles gallérral, zsabós ingek és övek minden mennyiségben! Újra divatba jönnek a 80-as évekből jól ismert mintás-színes nadrágok, ingek és szoknyák is.

Uralkodó anyagok: szőrme, kötött-hurkolt anyagok, kasmír, buklé, angóra, plüss és bolyhos pamutanyagok, bársony, skótkockás posztószövet, selyem, szatén, muszlin

A csillogás és a csipke elmaradhatatlan ékei az alkalmi ruháknak. A magas derékra csatolt övek továbbra is kiemelkedő kiegészítőnek számítanak.

Izgalmas elemek a nagyobb méretű masnik és virágok, akár mell alatt, akár derékon megkötve, vagy nyakban elhelyezve. A földig érő, könnyű, lebegő ruhák és kislányos tüllszoknyák minden alkalommal felhívják magukra a figyelmet.

A 2006-os ősz-tél színei: fekete, fehér, szürke, arany, okker, sárga, vörös, piros, sötétkék, olajzöld, padlizsán. És ne feledkezzünk meg a 2006-os év legnagyobb slágeréről sem: a pepitáról! Kockás, pöttyös, virágmintás, csíkos, (vízszintes, függőleges, átlós), szinte bármilyen mintázat szóba jöhet, a lényeg, hogy fekete-fehér legyen!

Örvendetes dolognak tartom, hogy Tasnádon is van alkalmunk színházi előadásokra járni. Mind a bérletes, moziteremben megtartott előadások, mind a Caritasnál megtartott vasárnapi teadélutánok sok, igen kellemes pillanatot okoztak nekem.

Feleségemmel nagyon szeretünk színházba járni. Hogy el tudok-e menni minden alkalommal, az az előadás időpontjától függ, mert gyakran vagyok úton. Bérletet is váltottunk, és szinte minden előadást láttunk.

Szeretek színházba járni, ott igazán kikapcsolódhatok. A humoros előadásokat szeretem, de szívesen megnézek más műfajt is. Jó látni, hogy ezek a színészek szeretik, amit csinálnak. Örülnék, ha minél több előadást láthatnék, már alig várom a következőt.

Az az igazság, hogy nem szoktam járni színházba. Sokaktól hallottam, hogy jó előadásokat tartanak, és valószínűleg előbb-utóbb mégiscsak ráveszem magam, hogy elmenjek.

Megkezdte az idei bajnokságot a Telejuniors futballcsapat. Mint ismeretes, két korosztállyal indultunk ebben az évben is. A "C" csapatban a 11-13, a "D" csapatban pedig a 9-11 éves korosztály játszik.

A bajnokság jól kezdődött, az eddigi 8 meccsből 7 győzelmet és egyetlen vereséget könyvelhetünk el. Vegyük sorrendben:

Az eddig lejátszott mérkőzések kiemelt játékosai a "C" csoportban Nagy Imre, aki a négy meccsen 19 gólt rúgott, valamint Lőcse Levente és Mile Előd.

A "D" csoportban Cret Ovidiu, Farcãu Roland, Boldizsár Artúr és Hodas Rãzvan teljesítettek a legjobban, de mindenki dicséretben részesül, mert a csapat veretlen.

További mérkőzéseink: október 28: Telejuniors – Atletic Szatmárnémeti, november 4: CSS Nagykároly – Telejuniors, november 18: Udvari – Telejuniors, november 25: Tele-juniors – Szatmárnémeti Olimpia.

A mérkőzések kezdési időpontja a "C" csapat esetén délelőtt 11 óra, a "D" csapat esetén pedig 12.30.

Október 2-én Köröskisjenőn egy nemzetközi karateversenyen Oláh Róbert tasnádi versenyző, a BFKS klub tagja aranyérmet szerzett küzdelemben, valamint bronzérmet tornagyakorlatban (Kata).

Lassan induló, fojtogató kánikulai nyár után szépséges "vénasszonyok nyarával" zárult az idei meleg évszak, és ezzel a strandszezon.

Silaghi Antonela, a fürdőövezet turisztikai tájékoztató irodájának referense rendelkezé-sünkre bocsátotta a termálfürdő statisztikáit, melyekből kiviláglik, hogy idén 170031 (eladott jegyek száma) turista érkezett városunkba fürdőzés céljából. Ez a tavalyi 137083-hoz képest mintegy 25%-os növekedést jelent.

Közülük mintegy tízezren sátorokban szálltak meg. Legtöbben most is Kolozs megyéből jöttek, őket követi Máramaros és Szilágy megye, majd Szatmár, Beszterce, Maros, Brassó és Suceava megyék.

Strandbérletet a turisták közül 1296 felnőtt és 530 diák vásárolt. A tasnádiak 271 felnőtt és 204 diákbérletet váltottak.

Legtöbben természetesen július és augusztus hónapokban fürdőztek, mintegy 53-55 ezren.

A közelmúltban Nagykálló és Tasnád között testvérvárosi megállapodást írtak alá. Ennek körülményeiről kérdeztem Szilágyi Istvánt, a Tasnádi Helyi Tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét.

- Az együttműködési-testvérvárosi megállapodást szeptember végén írtuk alá, Tóga István kezdeményezésére. Városunk polgármestere Mitrasca Vasile, Ghitiu Anton helyi tanácsos, Tóga Istvan megyei tanácsos valamint jómagam látogattunk el Nagykállóba e célból. Ott épp városünnep volt, amit ők kétévente szoktak megrendezni. Ennek keretén belül a helyi művelődési házban sorra kerülő rendezvényen a város polgármestere kitüntetéseket osztott ki, és díszpolgárrá avattak bizonyos személyeket. Ezt követően Tasnád polgármestere is bemutatta röviden városunkat, kiemelve az üdülőövezet és a mezőgazdaság fontosságát, majd a rendezvény végén aláírtuk a testvérvárosi megállapodást. Az ünnepségen jelen volt egy küldöttség az ukrajnai Nagytécsőről, akiknek szintén testvérvárosi kapcsolataik vannak Nagykállóval.

- Ennek az együttműködésnek mi a gyakorlati jelentősége a felek számára?

- A kapcsolatfelvétel fontosságát mindkét fél részére a közös európai uniós programokban való részvétel jelentené. Jelentősége akkor van, ha kölcsönösen ki tudjuk használni a kapcsolat előnyeit. A nagykállói polgármester kifejezte azon óhaját, hogy ne néhány papírra vetett sorban merüljön ki ez a kapcsolat, hanem töltsük meg tartalommal is. Küldöttségünk javasolta, hogy nyáron oldjuk meg diákcsoportok kölcsönös üdültetését, hiszen ehhez már mindkét oldalon adott az infrastruktúra.

- Hogyan működik a kapcsolattartás városunk többi testvértelepülésével?

- Jelenleg 3 testvértelepülésünk van Csenger, Kunhegyes és most már Nagykálló. Volt még egy nemhivatalos kapcsolat egy franciaországi településsel, amely azonban megszakadt. Kunhegyes éveken keresztül lelkesen próbált kapcsolatot tartani velünk, főleg az iskolán keresztül. Sportversenyeket és történelmi vetélkedőket szerveztek, ahová rendszeresen meghívták a tasnádi diákokat is. Aztán idővel a városvezetés szintjén megszűnt a kapcsolattartás, és egy ideje nem tudunk róluk semmit. Ez természetesen a mi hibánk is. Csengerrel él a kapcsolat, de kihasználtsága lehetne szélesebb körű is.

Bendel József alpolgármester tájékoztatása szerint a közeljövőben két új bank nyit kirendeltséget Tasnádon.

A Román Fejlesztési Bank (BRD) irodái a főutcán (Lãcrã-mioarelor utca), a római katolikus templommal szembeni saroképületbe (ahol jelenleg még bár működik), a Transilvania Bank irodái pedig a főutca tetején található tömbház földszinti, évek óta kihasználatlan lakrészébe költözik.

További hír, hogy a posta ismét elköltözik, a tágasabb, ezáltal kényelmesebb, és így remélhetőleg színvonalasabb szolgáltatásokra berendezhető földszinti lakrészbe, a Salcamilor sétányon.

Bikfalvi György nyugalmazott műbútorasztalos, könyvkereskedő állítólagos bűneiért 17 éves korában került a szekuritáté fogságába. Kérésünkre ennek okairól, meghurcoltatásáról beszélt.

A II. világháború után új politikai szemlélet jelent meg, a legműveletlenebb kommunista emberek vezették a társadalmat, embertelen ideológiával. Csupa rossz emlék maradt meg gyerekkoromból: láttam, hogy ártatlanokat üldöztek, idősöket megaláztak, tulajdonukat elvették, sírni láttam azokat, akik hozzám jók voltak. Mindez ellenszenvet váltott ki belőlem a hatalommal szemben.

13 éves koromban, '56 októberében az utcán végigfutva kiáltottam, hogy: "Forradalom van Magyarországon!" Égett bennem a vágy, hogy én is tegyek valamit. A rádióban hallottam, hogy fiatalokat hurcolnak Oroszországba kényszermunkára. Tassy Gyula nevű korábbi iskolatársam révén csatlakoztam a Nagyváradon korombeli fiatalok által megalakított Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetéhez, a SZVISZhez. Célunk volt hozzájárulni ahhoz, hogy az oroszok takarodjanak ki az országból. Szerettük volna az elhurcolt fiatalokkal áthaladó vonatokat felrobbantani, de ezek megvalósulatlan álmok maradtak. Nem volt fegyver a kezünkben. A Szabadeurópa rádió híradásaiból tájékozódva terveket szőttünk, hogy megakadályozzuk fajtestvéreink elhurcolását. Én sejtvezető voltam Tasnádon, feladatom emberek beszervezése volt. A szervezet évekig élt, egymáshoz kapcsolta a fiatalokat. Ápoltuk a magyarságtudatot, mert láttuk a kommunista-nacionalista államban egyre nagyobb teret hódító magyarellenességet.

Mikor megszűnt Tasnádon az önálló magyar iskola, röpcédulákat ragasztottam, azzal a szöveggel, hogy anyanyelvén akar tanulni a magyar ifjúság. Ez volt a főbűnöm, meg a magyarságtudat ápolása, ami miatt később letartóztattak.

A szervezet felgöngyölítése 1960 októberében kezdődött. Engem 1961. január 13-án vittek el a váradi szekura. 17 éves voltam, mégis hatan jöttek értem, a helyi rendőrfőnök kíséretében. Feldúlták az egész házat, durván leteremtették a családtagjaimat. Mikor elhurcoltak, kint volt az egész utca, a korábbi deportáltak sirattak, sejtették, mi vár rám.

Nagyváradra mentünk. Három napig hallgattak ki, fenyegettek, de nem vallottam semmit. Nem tudtam, mi az, hogy éhségsztrájk, de nem ettem, dacból. Gumibottal ütlegeltek, tenyerem egybedagadt, borzasztóan fájt. Többször sírtam, hiszen gyerek voltam még. Bornyúintelligenciával bírtak, hiszen, bár láthatták, hogy gyermekként nem sokat tudok, mégis szóra akartak bírni. Különböző pszichikai módszereket alkalmaztak.

Felróható annyi volt ellenem, hogy a legényegylet padlásán találtunk egy sportpuskát, és azzal egy téglára próbáltunk célbalőni. Aztán a puskát én szétszedtem, és Ruff Misi iskolatársam eldugta. Kb. egy éven át tartott a kihallgatásunk. Kimerültünk, mert sokszor éjjel sem hagytak aludni. Többször megtörtént, hogy kivittek a hidegzuhany alá, aztán a szélbe, rugdostak, szíjjal vertek.

Tizennyolcadik évemet ott töltöttem be. '61 szeptember 15-én megkezdődött a tárgyalásunk. Románul nem tudtam, aláíratták velem a jegyzőkönyvet, amiről mai napig sem tudom, mit tartalmazott.

Arra készültünk, hogy kivégeznek bennünket. Cellatársammal elhatároztuk, hogy büszkén vállaljuk a halált. Azonban "szerencsénk volt". Tassyt és engem 15 év kényszermunkára ítéltek, Ruff Misi pedig 6 év javítót kapott.

1962 áprilisáig börtönben tartottak Nagyváradon, ezután két hétre Jilavara kerültem, a földalatti börtönbe. Innen Galacra vittek, majd a brailai nagyszigetre, kényszermunkára. Gátat, öntözőcsatornát építettünk.

Csak a hit és a remény tartotta bennünk az erőt a túléléshez. Én úgy tartottam, az életnek két serpenyője van: a jó és a rossz. Én a rosszba kerültem, de azt is ketté lehet osztani, és megpróbáltam ennek a jó oldalát nézni. Sok értelmes, képzett ember volt ott, akik felkarolták a fiatalokat, és szabadidőnkben előadásokat tartottak, ki-ki a szakterületén. Én ezt úgy fogtam fel, mint egy nagyon keserves tandíjba kerülő életfilozófiai egyetemet. Arra törekedtek, hogy rendes, becsületes magyar embert neveljenek belőlünk.

Időközben volt egy szökési kísérletem, de elfogtak. Füllentéssel kimagyaráztam magam, de mégis kaptam 7 nap szigorított zárkát, és ezidőben mindössze kétszer adtak enni. Borzasztóan lesoványodtam.

1964 májusában visszakerültem a szamosújvári bútorgyárba. Ott találkoztam újra Ruff Misivel, valamint még egy tasnádival, Kósa Mátyással. A kommunista gondolkodást jól tükrözi az, hogy a műhelyünk egy templomban volt.

Egyszer aztán bejelentették, hogy hazaengednek. Ez 1964 júniusában történt, amikor amerikai nyomásra a politikai rabokat szabadon engedték. Érdekes volt látni társaim reakcióját erre a hírre: volt aki a szó szoros értelmében összecsinálta magát, mások elájultak. Én egy barátommal ültem, és összeszorított foggal azt mondtuk: "Nem örülünk, az jár nekünk, mert ártatlanok vagyunk! Nekik kellene itt lenni helyettünk." A szabadulás azonban még váratott magára, mert a gyár tervei alapján, ki hogy fejezte be a munkáját, úgy engedték haza.

Vonattal jöttünk haza, vasárnap reggel volt. Az utcára kitódultak az emberek, főleg azok, akik megjárták Oroszország poklait. Apám könnyes szemmel fogadott, öcsém időközben úgy megnőtt, hogy fel sem ismertem. És ezzel elkezdődött a boldog civil élet kálváriája.

Elmondhatom: nem bántam meg, amit tettem, büszke vagyok, hogy 13-15 éves fejjel képes voltam meglátni az akkori társadalom hibáit, és volt erőm szembeszállni a kommunista elnyomó hatalommal.