Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

A Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület szeptember 13-14-én megszervezte Tasnádon az első országos diákszínjátszó gálát, a Rangadót. A rendezvényre meghívást kaptak az Országos (ODIF) illetve a Partiumi (PADIF) Diákszínjátszó Fesztiválok díjazott csapatai: Fülemile – Németh László Elméleti Líceum Nagybánya, Tinikomédiások - Cserey-Goga Iskolacsoport Kraszna, Griffiti - Petőfi Sándor Elméleti Líceum Székelyhíd, Buhu - Apáczai Csere János Gimnázium Kolozsvár, Tele-tinik – a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület társulata.

Volt csapat, amelyik a tavalyi versenyelőadását mutatta be, olyan is akadt, aki új darabbal jelentkezett. A második napon a szakmai zsűri – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának színművészei—kiértékelték az előadásokat, viszont nem rangsoroltak. A lényeg az volt, hogy lehetőség legyen egy beszélgetésre a zsűrivel, hogy a csapatok tanuljanak a kiértékelésből, és mindezt versenydrukk nélkül. A vendégek az üdülőövezetben szálltak meg, lehetőségük volt strandolásra, szórakozásra is. Így ez a rendezvény jutalom a díjazott csapatoknak az ODIF-on és PADIF-on nyújtott jó teljesítményükért.

A szervezőknek szándékukban áll hagyományt teremteni ezzel a rendezvénnyel. Az idei gála támogatói a Szatmár Megyei Tanács, Tasnád Város Önkormányzata és a Communitas Alapítvány voltak.

Az új iskolai év elején Szilágyi Istvánt, az I-VIII osztályos Iskola, valamint Ruff Zsófiát, a Tasnádi Ipari Iskolaközpont aligazgatóját kérdeztem a tanévkezdés nehézségeiről.

Szilágyi István: Iskolánkban az oktatás három épületben történik: a központi és a főutcai épületben, valamint az egykori internátusban. Ez nehézséget jelent a tanároknak, mert ingáznak egyik épületből a másikba. Bonyolultabb ezáltal az órarendet is összeállítani, mert vigyáznunk kell arra is, hogy ne kelljen minden óra után útra kelniük. Terem szempontjából egy osztállyal van gond, mivel az egykori iskolaműhely épületében kapott helyet az új angol WC és mosdó, tehát egy osztály terem nélkül maradt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy az adminisztrátor emeleti irodájából tanterem lett, ahov a csupán 12 tanulóból álló egyik VI. osztály került.

Idén problémás volt az I. és V. osztályok indulása. A Vécsi Erzsébet osztályába 26, a Cseh Rozáliáéba 13 iratkozott, ezek mind roma nemzetiségűek, és ott nyilván nagyobb nehézséget okoz a tanítás, nagyon alacsony a tudásszint, és sajnos nem sok eredményt lehet elérni. Az V. osztályok között is van egy 21 fős, csupa romákból álló osztály, ahol nem akarta senki vállalni az osztályfőnökséget, a másik osztály pedig nagyon nagy létszámú. Ötödikben viszont már nem lehet szétosztani a közösséget, a szülők nem egyeznek bele, és pedagógiailag sem helyes. I. osztálytól lehetett volna kiküszöbölni ezt a helyzetet.

A tantermek nagy részét rendbetettük, kifestettük tanévkezdésre, ami maradt, azok hamarosan készen lesznek. Mivel az iskola csak kevés terem kimeszelését tudja fizetni, minden évben a szülői bizottság összegyűjti a pénzt a szülőktől, és elrendezi a festést.

Egy másik nagy gondunk, hogy mintegy 250 ingázónk van a környező településekről. Pár éve kaptunk egy iskolabuszt, ami hajnali 5-kor indul, és 8-ig beszállítja Csögról, Újtasnádról és Malomszegről a gyerekeket. Helyi érdekeltségű autóbuszok nemigen járnak, ezért ahová nem tud az iskolabusz eljutni, ott a szülők kisbuszt bérelnek, és az iskola bepótol az ingázási díjba. Nagy szükség lenne még egy mikrobuszra, hogy emberibb körülmények között juthassanak el a gyerekek az iskolába. A tanfelügyelőség kapott idén 10 mikrobuszt, reméljük, nekünk is jut egy, hiszen mi vagyunk a megye talán legnagyobb létszámú ingázó gyerekkel rendelkező iskolája.

Mint említettem, új mosdó és illemhely létesült egy több mint egymilliárd lejes kormánytámogatásból: termopán ajtókkal és ablakokkal, lányoknak és fiúknak 6-6 fülke, automatikus vízadagoló rendszerrel. Sajnos azonban azt tapasztaljuk, hogy a tanulók nem értékelik, nem tudnak vigyázni rá. Ugyanis alig pár nappal tanévkezdés után máris több WC-tetőt letéptek, egy csapot letörtek. Úgy gondolom, itt az otthoni nevelés hiányosságaiban is kell keresni az okot.

Hogy pozitív fejleményekről is beszámoljak, a napokban érkezett a könyvtár számára 80 millió lej a szakminisztériumtól, a tanfelügyelőségen keresztül. A fizika- és kémialabor felszerelésére is kaptunk 20-20 milliót. Ez jóval kevesebb a megígért összegnél, de ez is jó.

A tűzifa megérkezett, felvágattuk, de, mivel nincs fészerünk, az udvaron le kell takarnunk fóliával, hogy védjük a nedvességtől. Mennyiségileg elegendő lesz. A fűtésrendszer is rendben van, bevezetve az új mosdóba is, nincs meghibásodás.

Kormányhatározat alapján pszicho-pedagógusi kabinet fog működni a központi iskolában, a tanári szoba melletti kis teremben. Sabau Daniela fog itt az egészségi okokból hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni. Munkája során az osztályfőnökökkel együttműködve fogja felfedezni és orvosolni a diákok pszicho-pedagógiai problémáit.

Ruff Zsófia: Az elsődleges nehézséget a múlt tanév végi, a IX. osztályba való beiratkozások jelentették, ugyanis a magyar tagozatos osztály nagyon nehezen alakult meg. Végül szeptemberben megkaptuk a minisztériumi jóváhagyást, és eíy 11 fős matematika-informatika osztály indulhatott. Román tagozaton egy matematika-informatika és egy filológia, a szakiskolai képzésben textil-, fém- és faipari osztályok indultak.

Örvendetes, hogy idén több új, fiatal káder érkezett, magyar tagozaton Weiszer Róbert földrajzot és társadalomtudományokat tanít, és most már kinevezett Holczberger Roland tornatanár. Tanerő szempontjából fontos, hogy együtt tudunk működni az általános iskolával, a szaktanárok biztosítását így a két iskola közösen oldja meg. Alaptantárgyakra saját tanáraink vannak.

Mivel a központi épületben nincs elegendő termünk, a szakiskolai osztályok mellett egy elméleti osztály is az egykori bentlakás épületébe került. Mérlegeltük a délutáni oktatás bevezetését a helyhiány miatt, de az sem diáknak, sem tanárnak nem lenne jó.

A szakminisztériumtól év elején elég szép összegű pénzügyi céltámogatást kaptunk. A könyvtár 53 millió, a biológia-, kémia-, és fizikalabor 255-255 millió régi lejt kapott, valamint további 71 millió sportfelszerelésekre, 160 millió pedig a pszicho-pedagógiai kabinet felszerelésére érkezett, illetve fog érkezni.

Elkezdtük a fűtési hálózat korszerűsítését a vezetékek kicserélésével, és hamarosan szeretnénk a fűtőtesteket is kicserélni. Ez mintegy 2,2 milliárdba kerül. Jövőre folytatjuk a munkálatokat a kazánházak megépítésével.

Több vád ér bennünket, hogy miért épp matematika-informatika osztályt indítunk magyar tagozaton, és miért nincs magyar tannyelvű szakiskola. Szeretném, ha tudatosodna a lakosságban, hogy ez közügy, nem lehet csupán 4-5 tanár felelőssége. Szükséges a közösség támogatása, megfelelő hozzáállása, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy városunkban, ahol kb. 4000 magyar él, ne szűnjön meg a középfokú magyar tannyelvű oktatás. Nagyon sok munkába került idén egyetlen osztály indítása, ilyen körülmények között kérdéses, hogy lenne-e kinek szakiskolai osztályt is indítani magyarul. Egy szak meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy legyen megfelelő tanerő, és annak biztosíthassuk a minimális óraszámot.

Sokan úgy tartják, hogy gyenge iskola a mienk, de az eredmények függvényében kell értékelni. Ha az érettségi jegyeket, a továbbtanulás arányát vesszük figyelembe, egykori diákjaink jó eredményeit a felsőfokú intézményekben, és azt, hogy sikeres szakemberek, hiszem, hogy sokkal inkább büszkének kellene lennünk arra amink van, és ami immár közel 50 éves hagyománnyal rendelkezik.

A matematika-informatika szakról pedig csak annyit jegyeznék meg, hogy a többsége annak, aki máshol folytatja a tanulmányát, ezt a szakot választotta.

Tevékenységünkben fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot a szülőkkel, vigyázunk, hogy ne legyenek gondok a tanulóinkkal. A diákok szabadidejének eltöltésében látok még problémát, ebben segítenünk kell őket, hogy megtanulják értékesen felhasználni az idejüket. Erre is folyamatosan keressük a megoldásokat.

· A városi költségvetés kiegyensúlyozása érdekében a Megyei Tanács 2 milliárd régi lejt szavazott meg Tasnád számára. A megítélt összegből jelentős részt vállalt az RMDSZ megyei frakciója, amely 1 milliárd régi lejt adott a városi költségvetésbe.

· Javában folynak a gázbevezetés előkészületei. Az eredeti elképzeléssel ellentétben a nyomáscsökkentő állomás a város külterületén, a csögi úton fog elhelyezkedni.

· Amint azt az olvasók észlelhették, végleg eltűntek a Transgex vállalat szondái a város laposi részéről (a Câmpului utcából). A melegvizes kút zárva marad, várva a felhasználás módját.

· Folynak az útépítések a Tasnád - Tasnádcsög út egy részén, valamint a Mol kút és a termálfürdő közötti útszakaszon. A munkálatok késő őszig tartanak majd. A Stefan cel Mare utca – strand közé eső rész aszfaltozása valószínűleg következő év tavaszára marad.

· Megkezdődtek az üdülőövezetben a téli pavilon építési munkálatai, melyek előreláthatólag november folyamán fejeződnek be, elősegítve a fürdő téli működését is.

· Befejeződött a városhoz tartozó közintézmények tűzifával való ellátása. Folyamatban van a favágás, és a tüzelés módjának függvényében a tárolás.

· A földterületeket nyilvántartó iroda munkatársai felkérik azon családok képviselőit, akik a 2000-es és 2006-os földtörvények alapján kérték vissza területeiket, jelenjenek meg a Polgármesteri Hivatal szakirodájában.

Reiz Tamás Ráfáel (aug. 15.), szülők: Reiz Szabolcs és Erdei Ildikó Irén,

Miskolczi Tamara Erzsébet (aug. 20.), szülők: Miskolczi Csaba és Újvári Andrea Mária

Pék Sándor plébános tájékoztatása szerint az újonnan megválasztott egyháztanács tagjai a következők: Bendel Csaba, Bendel Imre, Bendel József, Bodonyi Tibor, Buchmüller Ildikó, Dr. Czier Tibor, Déri Simon, Gáll Jusztina, Glatz Ottó, Grieb János, Irimiás László, Irimiás Pál, Katona Péter, Kovács Tibor, Kovács Zoltán, id. Mezősi Mátyás, Mos Dorel, Paulik István, Struta Sebastian, Tãusan Mária.

A szeptember 4-én megtartott első gyűlésen megválasztott funkciók betöltői a következők: elnök: Dr. Czier Tibor, pénztáros: Bendel Csaba, jegyző: Buchmüller Ildikó, gondnok: Glatz Ottó, temetőgondnok: Irimiás László.

Az ünnepélyes eskütételre az október 8-án, 10 órakor kezdődő szentmisén kerül sor.

"Ha ezt meglátják és átgondolják, eredményes volt a vasárnapi séta..."
Ady Endre

Míg a számítógép képernyője előtt ülök, s várom, hogy valami maradandó a fejembe jusson, egy nemrég olvasott mondat körül cirkálnak gondolataim.

A megbocsátás az az illat, amelyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt! Tudom, hogy piszkos kézzel sokan mosták már magukat tisztára, tudom azt is, hogy sokan talán nem is méltók erre vagy arra. Mégis azért nem teljesen fölösleges megkérdezni magamtól, hogy voltam-e már elégszer ibolya, s hintettem-e illatom azokra, kik eltapostak, vagy egyáltalán, bárkire is? Mikor, s kinek bocsátottam meg utoljára? Visszaemlékszem-e még? Hibát elkövetni, jól tudjuk, emberi dolog, viszont a megbocsátás - az az isteni tett!

Az erdélyi fejedelemség ápolta a magyar nemzeti érzést. Megteremtette az igazi magyar kultúrát Erdélyben, és az iskolák megalapításával terjesztette azt. A magyar szokások, a nyelv, irodalom, udvartartás sokkal jobban virágzott itt, mint Magyarországon, ahol a német származású királyok próbálkoztak az elnémetesítéssel. Mind a török, mind a német az ország romlását akarta, pogány és keresztény erre törekedett egyaránt. Ám az erdélyi fejedelmek megmentették a magyar nemzetet, és ebben rejlik Erdély döntő szerepe.

Míg Európában a különböző vallásfelekezetek öldökölték egymást, Erdélyben békességben éltek egymás mellett a különböző vallásúak. Ugyanis a törvények a felvilágosult fejedelmek vezetésével biztosították mindenki számára a vallásszabadságot, valamint a hitbéli egyenlőséget a régi katolikus vallás és az új felekezetek között, melyek Erdélyben is meghonosultak. A hitújítás, vagyis a reformáció nem új vallás, ahogyan sokan hiszik, hanem csak a hit megújhódása, az őskereszténység tanításaihoz és szervezetéhez való visszatérés.

A reformáció mint mozgalom, Németalföldről indult ki, ahol az egyházi és politikai állapotok kedvezőek voltak az ilyenfajta megmozdulásra. Az ellentét, mely a társadalmi osztályok között magas fokra hágott, elégedetlenséget szült, és mindenki valami újra, újításra vágyott, de egyházi berkekben is elégedetlenségek jelentek meg. A társadalom vallásos meggyőződését már nem elégítették ki a külsőségek, és ráadásul az erkölcsi romlottság, a valláson alapuló társadalmi élet újat kívánt.

A XVI. század elején az elégedetlenség magas foka már csak egy szikrát kívánt, hogy bekövetkezzen a robbanás. Ez meg is történt 1517. október 31-én Luther Márton német egyetemi tanár, Ágoston-rendi szerzetes föllépésével.

Luther tanai gyorsan terjedtek Európában, Magyarországon és Erdélyben is. Ám hamarosan Kálvin erősebb tanai vertek gyökeret a magyarság körében, olyannyira, hogy Kálvin vallását magyar vallásnak is nevezték, követőit kálvinistáknak, reformált vallásúaknak, vagy reformátusoknak nevezték el. Rövidesen még egy felekezet megjelent, az unitáriusoké, akik a szentháromság helyett csak az egy Istent hitték.

Míg Magyarországon kíméletlen vallásüldözések folytak, Erdélyben az új felekezetek békességben éltek a katolikusokkal, mert ez volt az az ország, ahol 1568-ban a tordai országgyűlésen az egész világon elsőként törvényben biztosították a vallásszabadságot.

Az erdélyi fejedelmek ezért méltán kiérdemlik az utókor legőszintébb háláját és elismerését.

Vakon Zsolt káplánt szeptember 1-től helyezték ki a tasnádi római katolikus plébániára. Indulásáról, hivatás-választásáról, terveiről kérdeztük káplánsága első heteiben.

- A „hepehupás vén Szilágyság" legszebb városában, Szilágycsehben születtem ezelőtt harminc évvel. Pedagógus szüleim nem csak az iskolába vezető utat mutatták meg (mint az egykori paidagogoszok), hanem édesapám – bár akkoriban ezt felvállalni nem volt éppen veszélytelen – minden vasárnap a templomba is elvitt bennünket. Sajnos elég korán, alig 11 évesen felvettek a bérmálkozók közé, s ezzel kezdetét vette az egyháztól való fokozatos eltávolodásom, melyet sem szüleim, sem mélyen vallásos tanáraim nem tudtak megakadályozni (Ma is őrzöm a magyartanárnőmtől útravalóul kapott fénymásolatot az első korintusi levél tizenharmadik fejezetéről, a szeretethimnuszról). Bérmálás után már nem kellett hittanra járni, ministrálni sem, s én leráztam magamról mindazt, amiről kamaszként úgy véltem, hogy szabadságomban korlátoz. Ösztönösen kérdőjeleztem meg mindent, ami megkérdőjelezhető (Hozzád való vonzódással teremtettél Istenünk, s nyugtalan a mi szívünk...), s ahogy a válaszokat kerestem, az egyház több lett előírások és szabályok halmazánál: itt szövődtek azok a kapcsolatok, melyekben egy emberséges Istenre találtam (…míg meg nem nyugszik Benned). Hálát adok azokért a papokért, akik egy olyan egyházat mutattak meg, melyben a hatalom a szolgálatért van, és nem fordítva. Egy ilyen egyház- és istenkép kialakulása kellett ahhoz, hogy meghalljam a Hívó szavát. Már Magyarországon tanultam (egyenes labirintus), amikor rám talált az Örök Pásztor. Hazahozott Gyulafehérvárra, ahol hat éves elméleti és egy éves gyakorlati képzés után 2006. június 25-én szentelt pappá Msgr. Tempfli József püspök úr.

- Úgy tudom, hogy a püspök úr is szolgált Tasnádon, s így megtapasztalta a tasnádi hívek mély imaéletét, lelkesedését, azt a szeretetet, amivel papjukat körülveszik. Talán azért küldött engem ide, mert fontosnak tartja, hogy papságom első időszakában megerősödjek abban, amire vállalkoztam. Ha tényleg ez volt a terve, akkor ezúton is üzenem neki, hogy a terv bevált. Alig két hetes ittlétem alatt sok szép élménnyel gazdagodtam, és ezért nagyon hálás vagyok a püspök úrnak, Sándor atyának, de elsősorban a tasnádi híveknek... és mindannyiukért a Mennyei Atyának.

- Igyekszem tartani magam papi jelmondatomhoz, mely mondat rajta volt már a magyartanárnőmtől 12 évvel ezelőtt kapott emléklapon is: A szeretet soha meg nem szűnik (1Kor 13,8). Erre utal a II. vatikáni zsinat (Manente caritate, eiusque opere - A szeretet és annak műve marad meg), és ezzel bíztatott egykori teológiai könyvtárosunk, Ilona szociális testvér is, amikor elégedetlenkedtem eredmény(telenség)eim, kudarcaim miatt: Zsolt, abból, amit itt megtanul, nem sok marad meg. Sokmindent elfelejt, de az a szeretet, amit belevisz a munkájába, örökké megmarad. Ezt a szeretetet igyekszem belevinni a munkámba itt, Tasnádon is, mert ez az, ami egyáltalán számít és örök érték.

"Máriát dicsérni, hívek jöjjetek" e szép éneket idézve kezdte szentbeszédét Kiss Albert Nagyvárad-olaszi plébános a szeptember 10-i templombúcsún, az egyházmegye és a hívek kéréseit a Szűzanya elé helyezve.

Az evangélium Szent Lukács könyvéből szólt, arról a megszólításról, melyet Dávid angyala Galileában Máriához intézett: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr veled van.". E szavak hallatára Mária gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal megnyugtatta Máriát, hogy nemsokára a Szentlélek erejéből Fiút szül, akit Jézusnak fog hívni. Nagy lesz Ő és uralkodni fog Dávid házának népén. Mária megnyugodott, ezt felelvén: „Az úr szolgálója vagyok, történjék velem szavaid szerint."

A szentbeszédben a plébános úr megmagyarázta a Mária (Mirjam) név jelentését. Ez a név jelenthet keserűséget, jelenti azt, amit az emberiség átélt, az üdvösségünkért megkapott a Szűzanyán keresztül, mert az ő születésével felragyogott az emberiség Hajnalcsillaga.

Mária neve felidézi bennünk annak a legszentebb asszonynak az életét, akit az Üdvözítő mindnyájunk anyjává rendelt. Az ő szeretete napjainkban is összefűzi az Egyházat.

Az édesanyai szeretet nagyságáról két, igen érdekes történetet hallhattunk. Az első történetben egy gyermektelen gazdag házaspár szerette volna örökbe fogadni egy ötgyermekes özvegyasszony valamelyik gyermekét. Azonban az anyának valamiért mindegyik gyermeke különösen kedves volt, egyiküket sem tudta volna nélkülözni. A házaspár belátta, hogy az anyai szeretet határtalan, hisz amikor a távolból visszatekintettek a kis házra, a napsugár bearanyozta a házat, lakóival együtt.

Így vagyunk mi is a Boldogságos Szűz szeretetével, mindannyian fontosak vagyunk számára. Nem nézi azt, hogy egészségesek vagyunk vagy betegek, gazdagok vagy szegények, mert az Anya szeretete nem tesz különbséget a gyermekei között.

A másik történetben egy fiától távol élő édesanya megmenti fiát egy súlyos bűntett elkövetésétől. A rádión keresztül üzen fiának, aki züllött barátaival éppen egy fegyveres betörést tervez. A fiú, meghallva édesanyja hívó szavát, mit sem törődve az ígéretes zsákmánnyal, azonnal hazaindul édesanyjához.

E történetek összefoglalásaként kijelenthetjük, hogy az Anya szeretete meg tudja változtatni az emberek életét. Szent Ágostont idézve: „Minden szépet és jót az édesanyától kapunk".

Imádkozzunk bátran a Szűzanyához, mert Ő közbenjár értünk Szent Fiánál. A Szűzanya egyenként megszólít bennünket, nekünk csak felelni kell hívására.

A cukorbetegségnek számos szövődménye van, ezek alattomosan fejlődnek ki, sokszor ők hívják fel a figyelmet az alapbetegségre.

A magas vércukorszint elősegíti és felgyorsítja az érelmeszesedést, ezáltal rontja a nagy ereket. Leggyakrabban a szív koszorúerei, a vese, a láb és az agy erei károsodnak. Ezáltal szívinfarktus, veseelégtelenség, érszűkület, szélütés léphet fel. Ugyanakkor károsodnak a kiserek is, leggyakrabban a szemben, vesében, a végtagokban. Ennek egyenes következménye a rossz sebgyógyulás. Az idegkárosodás kellemetlen szövődmény, ugyanis ez okozza az éjszakai lábikragörcsöt, a lábzsibbadást, a bőr érzéketlenné válását és a fájdalomérzés kiesését. Ez utóbbi, vagyis a fájdalomhiány miatt a betegek nagy része elhanyagolja sérüléseit, ami üszkösödéshez, esetleg láb amputációhoz vezethet. A legrettegettebb szövődmények közé tartoznak a nagyon alacsony, illetve a magas vércukorszint következtében kialakuló kómák.

A fentiek tudatában nyugodtan elmondhatjuk, hogy egy, az egész szervezetet érintő betegségről van szó, amelyhez nagyon gyakran magas vérnyomás, a vérzsírszint emelkedése társul. Ezek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedést.

Kezelése a cukorbetegség típusától függ, azonban mindkét fajta diabéteszben elengedhetetlen a diéta. Az 1-es típusú, vagyis a fiatal-, illetve gyermekkorban jelentkező diabétesz kezelése inzulinpótlást igényel. A 2-es típusú diabétesz esetében a normális vércukorszint eléréséhez elsősorban diéta szükséges. Amennyiben az nem elégséges, ki kell egészíteni úgynevezett orális antidiabetikumokkal, és amikor már ez sem elegendő, akkor inzulinnal.

Végezetül pár szót szólnék a diétáról, hiszen sokszor ebben rejlik a kezelés hatékonysága. A diétának, ami a bevitt kalóriát és szénhidráttartalmat (cukrot) illeti, egyénre szabottnak kell lennie. A kalóriatáblázatot minden cukorbetegnek ajánlott beszerezni. A napi étkezések száma 6-7 kell hogy legyen, hogy a vércukorszint nagy ingadozásait megelőzzük. Az élelmiszereket 3 csoportba sorolhatjuk: tilos, megengedhető és szabad. Tilos a cukor, a szőlőcukor, malátacukor, méz valamint az ezeket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása (lekvár, sütemény, rahát, fagylalt, szörpök, csokoládé stb.). Ugyanakkor a gyümölcsök közül tilos a szőlő, szilva, füge, datolya, banán, aszalt gyümölcs, kompótok fogyasztása.

Feltételesen, a napi kalóriamennyiség betartásával megengedhető élelmiszerek: a rizs, kenyér, müzli, kukorica, borsó, paszuly, krumpli, tej, aludttej. A napi kalóriamennyiség meghatározásához orvoshoz, dietetikushoz kell fordulni. A szabad élelmiszerek csoportjába a zöldségek, túró, sajt tartozik. Nem szabad szem elől téveszteni az élelem zsírtartalmát sem, ajánlott zsírszegény ételeket fogyasztani. Bármilyen típusú alkohol fogyasztása tilos.

Jól beállított vércukorszint mellett, a cukorbetegek az egészséges emberhez hasonló életet élhetnek.

- 1999-ben végeztem a Szatmárnémeti Ioan Slavici Tanítóképző Kollégiumban, és kihelyezéssel az Érszakácsi Általános Iskolában kezdtem tanítani. Azóta is ott, az I-IV osztályban oktatok, jelenleg az I. és III. összevont osztályokat.

- Életrevalók, barátságosak, ragaszkodók. Az eddigi diákjaimról elmondhatom, hogy ügyesek és igyekvők voltak. Közülük ketten a Tasnádi Általános Iskolában folytatják tanulmányaikat, de az otthonmaradtak is mind jeleskednek valamiben. Nagyon jól sportolnak, remekül énekelnek, és még rajzpályázatokat is nyertek. Minden újra nyitottak, könnyű velük foglalkozni, jól tudnak együttműködni a közösségben.

- Igyekszem játékosan, az érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően tanítani a gyerekeket. Nagyon fontos, hogy szeressenek iskolába járni, jól érezzék magukat a közösségben, ne jelentsen terhet számukra a tanulás.

- A csoportos foglalkozások, koordonatív csoportmunka, ahol mindenkinek megvan a feladata. Figyelni kell a társaikra és a saját feladatra is. A közösség formálásában sokat segít a gyakori kirándulás, a vetélkedők és a különböző iskolai műsorokon való részvétel. A gyermekek kezdeményezésére már második éve, havonta megjelenik az Ákombákom című iskolaújságunk. Ebben helyet kapnak az iskola hírei, rajzok, a gyerekek által kitalált rejtvények, fejtörők, élménybeszámolók a kirándulásokról. Ez hozzásegíti a gyerekeket, hogy rájöjjenek, mindenki tehetséges valamiben, ami sikerélményt biztosít számukra. Szeretném, ha a jövőben is ilyen kedvező tapasztalataim lennének a diákokkal és a tanítással kapcsolatban.

- Szeretném ezen a vonalon folytatni hivatásomat, nemcsak a gyerekeket tanítani, hanem fejleszteni a magam pedagógiai és módszertani tudását is.

Még súlyosabban alakul a sorsa az állandóan büntetett gyermeknek: tetteinek egyetlen rugója a félelem. Ha nem kell félnie, nincs, ami megkösse. Különösen súlyos, bár elterjedt hibája a családi nevelésnek a verés. A testi büntetés fájdalmat és félelmet ébreszt. Mindkettő negatív érzelem, legfeljebb gátlás származik belőle, nem pedig értékes, aktív cselekvés. A nevelés egészét nézve tehát nem sok értelme van. Súlyosan káros következménye viszont az, hogy a testi fenyítés agresszív irányba tereli a gyermeket.

Maga a testi fenyítés is agresszív cselekedet a felnőtt részéről. P. Janet szellemes megállapítása szerint a verés „altiszti lelkületet" nevel. A megvert gyermek továbbviszi az agressziót és a verést a nála kisebb gyermekek irányába. A testi büntetés ezenkívül dacot, gyűlöletet és elkeseredést is kelt. Ezek viszont egészen súlyos, további hibáknak lehetnek az elindítói. A súlyos jellemhibáknak nem a testi fenyítés az orvoslója, hanem inkább az, amit Makarenko „robbantásnak" nevez. A gyermekekkel egészen új életet kell kezdeni, sokszor új körülmények között, kiszorítva szinte eddigi múltjából és rossz környezetéből. Ez azonban nem büntetés, hanem éppen ellenkezőleg: a múltbeli hibák eltörlése és megbocsátása.

Indul a 2006-2007-es színházi évad, új előadások várják a tasnádi színházkedvelő közönséget is. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata öt ígéretes bemutatót tervez, melyekből ezúttal is hármat a tasnádi publikum is megtekinthet a Szép Ernő bérlet keretében.

Az első bérletes előadás „A peleskei nótárius" című zenés-táncos bohózat, melynek júniusi előbemutatója Szatmáron már osztatlan sikert aratott. Gaál József darabja csak ürügy arra, hogy Schlanger András budapesti vendégművész rendezésében szinte a társulat minden tagja sziporkázó játékkal, alkotó fantáziával és kifogyhatatlan ötlettárral megcsillanthassa igazi színészi vénáját.

A második darab Carlo Goldoni „Különös történet" című vígjátéka Csurulya Csongor vendégrendezésében. A darab nem tartozik a csodálatos „termékenységéről" híres Goldoni legismertebb művei közé, de a XVII. század olasz vígjátékírójának egész munkássága, az olasz jellemvígjáték megteremtésében elért sikerei biztos garanciái a színvonalas szórakozásnak.

Természetesen az idén sem hiányozhat a repertoárból a hagyományos „Szilveszteri kabaré", mely mindig fergeteges siker a tasnádi színpadon is.

Jó hírnek számít, hogy a bérletek ára nem változott, továbbra is kedvezményes: a felnőtt bérletek ára 18 lej, nyugdíjasok illetve iskolások számára 12 lej. Változatlan a vasárnapi időpont is. Az említett három előadás megtekintésére feljogosító bérletek már igényelhetők a Tasnádi RMDSZ Avram Iancu utca 2. szám alatti székházában naponta 9-15 óra között. Jó lesz igyekezni, mert rövidesen, már október 8-án, vasárnap 18.00 órakor „A peleskei nótárius" zenéjére a tasnádi színpadon is felmegy a függöny!

"Az életben nem az a legfontosabb, hogy meddig lélegzünk, hanem hogy hányszor akad el a lélegzetünk" (keleti mondás)

Egy több évvel ezelőtti meghívásnak tett eleget városunk két festőművésze augusztus 16-26 között.

Petkes József, mindannyiunk Misi bácsija és Vass Csaba augusztus 12-én kelt útra Magyarország, Ausztria, Németország, Svájc útvonalon át, hogy résztvegyen a franciaországi Bessans településen immár kilencedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Alkotótáboron.

Az Európa tetejét jelentő Mont Blanc 4810 méteres csúcsához közel eső francia Alpok szívében, a francia-olasz határtól nem messze elhelyezkedő Bessans a látogató szemét, szívét és lelkét csodálatba ejti alpesi tájaival. Igazi csemege a művészembernek.

A két bemutatkozó kiállítást, melyekre Bessansban, valamint a Bonneval nevű településen került sor, az itthonról hozott képekből állították össze. Ezt egy tíz napos alkotómunka követte, az itt festett képekből augusztus 25-én Bessansban újabb kiállítás született. Az alkotótábor tizennyolc személyt foglalkoztatott, akik közül négy francia, négy orosz, három olasz, négy magyarországi, egy belga, egy egyesült államokbeli, valamint egy romániai művész volt. Az eseményre a francia média is felfigyelt, a tábor munkájáról beszámoltak az interneten, és egy párizsi lap részletes interjút készített a művészekkel.

Alkotóinknak, akik ismét városunk hírnevét növelték, ezúton gratulálunk, és további sok sikert kívánunk munkájukhoz!

Pákai Veres Árpád Budapesten élő, tasnádi származású mérnök a közelmúltban pár napot a németországi Nürnbergben töltött barátainál. Hogyan látta a németeket? – ezt kérdeztük tőle.

- Nagyon szembetűnő, hogy távolságtartók, de gondolom, ez nem újdonság. Ott élő barátaimnak meséltem, hogy mi a cégnél mennyit hülyéskedünk, kétértelmű kijelentéseket teszünk stb. Ehhez hasonló ott egyáltalán nem lehetséges, sőt, ha valaki ilyesmivel próbálkozna, azt valószínűleg zaklatásnak minősítenék. Vannak azért kivételek. Egyik munkatársuk pl. másról is hajlandó társalogni velük, mint a munka. De ez azzal magyarázható, hogy az illetőnek volt/van kelet-európai ismerőse, és tudatosan kíváncsiságból, vagy egyszerűen csak empátiából érdeklődik irántuk. Meghívta őket a házavatójára is, és ez kirívó eset. Ilyen ritkán fordul elő. Persze a Kelet-Európából kitelepült munkatársakkal könnyebb jó kapcsolatot kialakítani.

A németek nagyon fegyelmezettek, azonban ha külföldön tartózkodnak, akkor harsányak, nincsenek tekintettel a többi emberre. Ezt többször tapasztaltam. Ha külföldön pl. étteremben ül egy német család, akkor a szomszédos asztaloknál nemigen érzed jól magad. Viszont furcsa, hogy a hazájukban ilyen esetekben is kulturáltan viselkednek.

A munkamorállal kapcsolatban általánosítani nemigen tudok, de az biztos, hogy a barátaim napi 8 óránál mindig többet dolgoznak. A városi nagy hajtáshoz képest vidéken mást tapasztaltam. Az Alpokban töltött napok alatt szállodában laktunk. A személyzet rendkívül kedves volt, és a turisták nagy része is. Példaként megemlítem, hogy a takarító személyzet, ha elhalad melletted a folyosón, minden esetben köszön. Ha valamit megköszöntem, akkor mosolyogva hosszabban válaszoltak. Ott senki nem sietett, a vendéglőben a sört is csak jó 10 perc múlva hozták ki, de aztán a pincérnő kedvesen szóba elegyedett velünk. Nagyon tetszett, hogy az étteremben nem szólt zene, csend volt és nyugalom. Nem voltak műanyag székek, minden fából és kőből készült. Igényesség jellemzett mindent.

Még egy érdekes dolog. Ha belépsz a szálloda éttermébe, illik a már ott ülő vendégeket köszönteni, akik ezt természetesen viszonozzák is. Egy alkalommal egy idősebb férfit magam elé engedtem. Ezek után bármikor összefutottunk, ő biccentett, mintha már ismernénk egymást. Egyszóval furcsa hangulata volt az egésznek, és én nagyon élveztem.

A hegyen sok volt a turista. Nem zajongtak, és hála istennek, sehol nem szólt zene, és nem voltak mindenféle butikok sem. Egyetlen helyen találtunk egy bazárszerűséget a völgyben, a parkoló mellett.

Egy abszolút negatív példa a német törvénykezésből: Szülés után legtöbb 3 hónapig lehet az anya otthon a gyerekkel. Ha többet akar maradni, akkor a munkaadója jóindulatára van bízva az, hogy megtartja-e a munkahelyét. Ha ez megtörténik, és mondjuk kihagy egy évet, akkor szinte semmi esélye újra állást kapni, mert azt mondják, hogy inkább a friss munkaerőt veszik fel, ő már kiesett a tempóból. Ez nagy veszélyt rejt magában, ami már nem egy német családdal megesett: jól szituált család, ház, kocsi, viszonylag jó fizetés. Jön a gyerek, az anya otthon marad nevelni, és az apa keresi a pénzt. Ha kicsit szűkösebben is, de eléldegélnek. Aztán a férj valamilyen külső ok miatt elveszíti a munkahelyét. Az autó részleteit nem tudják tovább fizetni. A feleségnek esélye sincs már új munkát kapni, hiszen a pár év kimaradást behozhatatlannak tekintik. Hamarosan szociális segélyen élnek, állandó pereskedésben a bankkal, mert a lakásuk részleteit sem tudják rendesen fizetni. És a kör bezárul, ez a tipikusan "22-es csapdája". Kimaradnak a munkából, ezért aztán már nem is fognak rendes munkát kapni.

Én úgy vallom, és aki megcáfolna, ám állok a vita elébe: Tasnádon sokan azt hiszik, hogy külföldön sokkal könnyebb az élet. Hát nem! Csak mások a problémák, de ez kívülről nem látszik. Ami kívülről látszik, az a jó autó, a szép ruhák. De hogy emögött mennyi stressz és létbizonytalanság van, azt csak az ismeri, aki már próbálta.

Az I.D osztály tanulói: Aiben Dávid, Bálint Dávid-Rolland, Biró Kitti-Odett, Bumbár Tibor Alex, Czier Lénárd, Csőszi Walter-Gergely, Filip Patrick-György, Foris István, Gáti Jazmina, Gáti Johana, Hamza Patricia, Hatvani Gizella, Hegyi Barbara, Mátyás Edwin, Mezősi Helga, Mészáros Lóránd, Nagy Erik, Ráksi Noémi, Rendes Márk, Rézműves Béla, Schmidt Yvett, Szommer Edgár, Szommer Erik, Szommer Ervin, Szommer Petra, Torma Réka, Varga Márk. Tanítónő: Szommer Erzsébet.

Az I.E osztály tanulói: Bisi László, Dana Aranka, Dana Clara, Dana Eugenia, Fogarasi Magdalena, Kerezsi László, Kerezsi Magdalena, Kerezsi Natália, Lakatos Esmeralda, Móda Csaba, Móda Rosalinda, Szilágyi Petre-Vasile, Ungri Károly. Tanítónő: Cseh Rozália.

Az idei városnap egyik könnyűzenei programja a Shake együttes produkciója volt. Két fiatal lány énekelt, táncoslányokkal a háttérben, remek hangulatot teremtve. Az együttes tasnádi tagjával, Czumbil Henriettával beszélgettem.

- Engem kicsi korom óta vonzott az éneklés, a családtól is bátorítást kaptam. Énekeltem a Maestoso kórusban is. A közgazdasági egyetem mellett, amelyre járok Váradon, beiratkoztam a művészeti suliba, könnyűzene szakra. A tavaly, amikor elkezdtem az első évet, rendeztek egy versenyt, a „Partiumi rádió hangját". Negyvenen indultunk, én bejutottam a középdöntőbe, a legjobb 15 közé. Ez elsőéves létemre nagy eredmény volt és nagyon jó tapasztalat. A tanárnőm minden versenyt számon tart (Ki mit tud, Médiabefutó, Fiatal tehetségek), és ezekre el is küld bennünket.

- A véletlen hozott össze minket Lindával. 2 évvel ezelőtt, amikor beköltöztem a Kolping kollégiumba, szobatársak lettünk.

Neki volt egy együttese, de szétváltak, így megbeszéltük, hogy elkezdünk együtt dolgozni. Pénzt gyűjtöttünk a negatívokra, szponzoroktól, s amikor összejött, elmentünk Szatmárra egy stúdióba, és ott készítettük el a felvételeket. Azután kezdődött a nyár, jöttek a koncertlehetőségek. Menedzserünk nincs, ezért személyesen kerestük fel a különböző települések polgármesteri hivatalait, ahol meghallgatták a cd-nket, és megbeszéltük a fellépést.

- Felléptünk Szatmár környékén, Darócon, Sárközön, Újvárosban, Csomaközön, Szaniszlón, Szilágybagosban, és most végre Tasnádon is. A közönség mindenütt pozitívan fogadott, minden alkalommal nagyon jó visszajelzéseket kaptunk.

- Csak saját szerzeményeket. Linda a Partiumra jár zenepedagógiára, tehát ő inkább ért az elmélethez, én pedig a gyakorlatban, az éneklésben vagyok jobb. Linda írja a dalokat, zongorán komponál, a szöveget pedig közösen írjuk.

- Úgy néz ki, hogy szétválnak útjaink, mert Linda befejezi az egyetemet, és szeretne külföldre menni. Az én tervem egy bandában énekelni, vagy szórakozóhelyen, lakodalmakban.

A Maestoso kórus nyári tevékenysége idén is egy ausztriai vendégszereplésben teljesedett ki. A kórus vezetőjét, Schmidt Mária tanárnőt kértem meg, számoljon be útjukról.

- A dürnsteini római katolikus plébánia, Hugo atya és a Bécsi Román Nagykövetség által szervezett kórustalálkozóra hívtak meg bennünket augusztus 24-31 között. Ez a hat nap nagyon változatos programokkal telt el. Első nap Herzogenburgban voltunk, ahol az apátságban minden évben egy hétvégén megrendezik a nyári gyermekjáték–napokat. Ekkor a környékről összegyűlnek a gyerekek az apátság udvarában, és mindenféle foglalkozásokat szerveznek nekik: lehet csoportos ügyességi játékokat játszani, amikbe az apát maga is bekapcsolódik, vannak kézműves foglalkozások, cirkusz, balett, színházi előadások, koncertek.

Másnap bekapcsolódtunk a középkori napok rendezvénysorozatába Dürnsteinban. Egy hagyományőrző szervezet tagjai találkoztak itt, középkori ruhákba öltöztek, bemutatták a különböző harcmódokat és eszközöket, korabeli mesterségeket, és középkori koncerteket tartottak, még általam is csak könyvekben látott fantasztikus régi hangszerekkel. Ez különlegesen hangulatos nap volt.

A vasárnapi ünnepi misén más romániai vendégek is jelen voltak, Schönberger Jenő püspök és Schupler Tibor atya Szatmárról, valamint Pék Sándor atya Tasnádról. Itt is énekeltünk szép, komoly műveket Bachtól, Kodálytól.

Hétfőn lehetőség volt az elszállásoló családokkal közösen eltölteni pár órát, meg vásárolgatni, délután pedig újabb ünnepi eseményen vettünk részt: az Ágostonrendi szerzetesek fogadalmi miséjén Herzogenburgban. Kétórás mise volt, gyönyörű darabok hangzottak el, mi Bachot énekeltünk. Rengeteg pap volt jelen, csodálatos énekük igazán emelkedetté tette az eseményt.

Kedden egy középkori várat látogattunk meg Kreuzensteinban, Bécs mellett, Az 1800-as években egy gazdag szénbányatulajdonos építtette újjá korabeli stílusában ezt a fantasztikus építményt, a bútorok, berendezések, a konyha, fegyvertár minden az akkori hangulatot tükrözte.

Az utolsó napon Hugo atya szentmisét celebrált halottainkért: Hans Steinerért, aki őt elkísérte Tasnádra minden útján, Holczman Istvánért, valamint kórusunk elhunyt két tagjáért: Schmidt Milánért és Mos Cristianért. Nagyon megható szentmise volt, mi énekeltünk végig, és ezután koncerteztünk is a kolostor dísztermében. Koncertünk két részből áll. Az első részben román, magyar és német népdalfeldolgozásokat énekeltünk (pl. Kodály: Esti dal). A második részben klasszikus kórusművek következtek: Beethoven: Örömóda, Verdi: Nabucco—Rabszolgák kórusa, Bach: Coral, valamint Carl Orff: Carmina Buranaból három kórusművet.

Másnap reggel pedig következett az indulás előtti megható búcsú. Jó volt érezni vendéglátóink szeretetét, ragaszkodását, azt, hogy a kórus egész nyáron át tartó próbái nem voltak hiábavalók, mert értékelték munkánkat, sikerünk volt. Számunkra is elégtétel, hogy a színvonalas, tartalmas programon megálltuk helyünket.

Hazaérkezve kissé csalódás ért, mert itthon mindenki természetesnek veszi, hogy a kórus létezik és tevékenykedik. Azt nem látják, hogy a gyerekek részéről mennyi munka van mögötte, hogy a vakációjukat, szabad óráikat áldozzák fel, hogy ilyen eredményeink szülessenek. Nem igazán tudják értékelni, hogy a gyerekek mekkora zenei kultúrát szívnak magukba, hangbeli tudást szereznek. A külföldiek értékelése kárpótol mindezért.

Itt köszönjük meg Hugo atyának, hogy e szép kirándulás anyagi hátterét biztosította.

Szeptemberben megjelenik a kelkáposzta világosabb, tömöttebb fejű őszi fajtája. Aki kálciumhiánnyal küzd, egyen sok kelkáposztát. Ez különösen az idős embereknek fontos, hisz szervezetük már nem tartalmaz elegendő csonterősítő kálciumot. B-vitamin tartalma jó hatással van az idegrendszerre, többszöri fogyasztás után kiegyensúlyozattabbnak érezzük magunkat. Mindenkinek jól jön tehát egy kis kelkáposztakúra! A hagyományos főzeléken kívül számtalan más önálló étel készíthető belőle. Mutatós színfolt, újszerű ízvilág terített asztalunkon a kelkáposzta elkészítésének különleges változata, az

Hozzávalók: egy nagyobb és egy apró fej kelkáposzta, 50 dkg csont nélküli sertéshús, 12 dkg rizs, 1 tojás, 4 evőkanál olaj, 2 csapott evőkanál liszt, 1 közepes fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 2 db burgonya, 1 zöldpaprika, 1 érett paradicsom, 2 dl tejföl, késhegynyi őrölt kömény, ízlés szerint só, ételízesítő, őrölt bors, fűszerpaprika, valamint hús- vagy zöldséglé (lehet kockából is).

Elkészítés: A nagyobbik fej kelkáposzta külső, sérült leveleit eltávolítjuk, megmossuk, egészben hagyjuk, és fővő vízzel leforrázzuk. Néhány percig a forrázóvízben hagyjuk, majd szitán kinyomkodjuk. A húst apró rostélyon ledaráljuk. Az átválogatott rizst megmossuk, lecsepegtetjük, és 2 evőkanál olajon megfuttatjuk. A darált húst összekeverjük a rizzsel, a nyers tojással és 2 finomra zúzott fokhagymagerezddel. Sóval, őrölt borssal fűszerezzük, hozzáadunk 1 evőkanál tejfölt, hogy kenhető legyen, és jól összegyúrjuk. A lecsepegtetett kelkáposztafej leveleit óvatosan szétfejtjük, vigyázva, nehogy szétessenek, aztán a levelek között elhelyezzük a tölteléket. A közepe felől kezdjük, és mindig szorosan ráhajtjuk a következő levelet. Amikor a töltelék elfogyott, a kelkáposztát szép kerekre nyomkodjuk, és fehér fonallal átkötözzük. Mély lábosba helyezzük, és ráöntünk annyi hús- vagy zöldséglevet, amennyi ellepi. Fedő alatt, lassú tűzön kb. 20 percig főzzük. Ekkor hozzáadjuk a kockára vágott apróbb kelkáposztafejet, a kelfej mellé rakjuk a kicsumázott, szeletelt paprikát, a lehéjazott, szeletelt paradicsomot. Tetszés szerint őrölt köménymaggal, ételízesítő porral és 2 zúzott fokhagymagerezddel fűszerezzük, majd kb. 5 perc főzés után hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát is. Lefedve tovább pároljuk, közben két evőkanál olajból, lisztből és az apróra vágott vöröshagymából rántást készítünk, meghintjük pirospaprikával, felengedjük kevés vízzel, majd besűrítjük vele a káposztát, és összeforraljuk. A töltött kelt lapát segítségével kiemeljük, lefejtjük róla a fonalat, főzelékes tálba helyezzük, cikkekre vágjuk. Levét köréje merjük, tejföllel bőven meglocsolva tálaljuk.

Néhány jótanács: A töltött kel ízesítő anyagaként köménymag helyett, melyet nem mindenki kedvel, zöldkaprot vagy majoránnát is használhatunk, melyeket csak a főzés második felében adunk az ételhez. Ügyeljünk a főzési időre, mert a belsőbb levelek között nehezebben puhulnak meg az összetevők.

A nadrág lehet csípő, cső, rövid, hosszú vagy éppen háromnegyedes. De vajon honnan tudjuk, melyik fazon áll jól? Pár hasznos jó tanácsot nem árt elolvasni, mielőtt elindulunk nadrágot, vagy bármilyen más ruhadarabot vásárolni. Igyekezzünk szem előtt tartani, hogy mi előnyös számunkra, és mi nem.

Kerek fenék esetén: válasszunk feszülő, derékig érő nadrágfazont, ez széppé teszi a csípőt, kerek formát kölcsönöz hátsónknak. A sztreccsnadrág tökéletesen illeszkedik a test formájához, a szín kiválasztásánál ne felejtsük el, hogy a sötét szín keskenyíti az alakunkat.

Széles csípő esetén: vásároljunk kevésbé tapadós fazont, törekedjünk laza nadrág kiválasztására. Nagyon előnyös, ha csíkos, bővülő szárú nadrágot viselünk.

Lapos fenék esetén: válasszunk olyan fazonú nadrágot, melynek hátsó fertályán zsebek vannak, mert ezek optikailag teltebbé teszik idomainkat. Sportos, vagy feszülős formában egyaránt viselhető.

Körte fenék esetén: olyan nadrágot válasszunk, amely kiemeli alakunkat, a kicsit feszülő stílus gömbölydedségünket formásabbá teszi.

Mivel az infláció rontja a gazdaság versenyképességét, aláássa az emberek bizalmát és csökkenti vásárlóerejüket, szükségessé vált a közös valuta stabilitását biztosítani. Ezért létrehoztak egy független szervezetet, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankot (EKB), melynek feladata oly módon megállapítani a kamatokat, hogy az euró értéke ne változzon.

1997 júniusában Amszterdamban az Európai Tanács két fontos határozatot fogadott el. Az első az ún. "stabilitási és növekedési paktum", mely kötelezi az érintett államokat, hogy betartsák a költségvetési fegyelmet. Ez megakadályozza, hogy bárki túlzott mértékű deficitet halmozzon fel. A második határozat a gazdasági növekedést érintette. Eszerint a tagállamok és a Bizottság szorosan elkötelezik magukat amellett, hogy a foglalkoztatás biztosításának problémája továbbra is az EU egyik központi témája marad.

1997 decemberében Luxemburgban az Európai Tanács egy újabb határozatot fogadott el, mely a gazdaságpolitikák koordinálásáról szólt. A határozat tartalmazta azt a fontos döntést, miszerint „az eurózónához csatlakozó tagállamok miniszterei kötetlen találkozókat tarthatnak az egységes valuta alkalmazása következtében rájuk háruló különleges felelősségből fakadó kérdések megvitatására". A Tizenötök állam- és kormányfői így egy, a tagságot erősítő folyamatot indítottak el, mely az eurót elfogadó országokat a gazdasági, a költségvetési, a szociális és az adópolitikáikban még szorosabban összekovácsolhatja, túllépve a monetáris unión.

Az EMU folyamatos megvalósítása megkönnyítette az egységes piac megnyitását és megszilárdította azt. A tőzsdeválság, a terrorista támadások és az iraki háború által felbolydult világpolitikai helyzet ellenére az euróövezet képes volt belátható viszonyokat, valamint a befektetők és a fogyasztók által igényelt stabilitást fenntartani. Az európai polgárok bizalma az euróban megnőtt azáltal, hogy sikeresen és váratlanul gyorsan bevezették az euró pénzérméket és bankjegyeket 2002. első felében. Az emberek nagyra értékelik, hogy könnyebben tudnak vásárolni azáltal, hogy ma már Európa különböző országaiban közvetlenül össze tudják hasonlítani az árakat.

Az euró a világ második legfontosabb valutája lett. Az USA-dollár mellett egyre többet használják a nemzetközi tranzakciókban, illetve tartalékvalutaként. Az euróövezeten belüli országok pénzügyi piacai között felgyorsult az integráció azáltal, hogy már nem csak tőzsdeügynökségek, hanem értéktőzsdék is egyesülnek.

Szeptember 7-10 között nemzetközi karate edzőtábort szervezett a Nagykárolyi BFKS Karateklub tasnádi szakosztálya.

Mint azt Dr. Kerezsi Csaba edzőtől megtudtuk, a táborban két nagykárolyi (az Olimpic és a BFKE), egy szatmárnémeti, és egy miskolci klub képviseltette magát. Tasnádról hat sportoló vett részt. Az edzéseket a Pásztói Palóc Karate Egyesülettől Kecskés Ferenc ötdanos nagymester tartotta, aki további négy tanítványt hozott magával.

Ez egy, a további versenyekre felkészítő tábor volt. A nagykárolyi résztvevők közül a napokban páran résztvettek a Budapest Open Kupán, egy második és egy harmadik díjat hozva a klubnak. A szervező elmondása szerint a nagymester nagyon színvonalas edzéseket tartott a mintegy 40 résztvevő számára.

Kitűnő alkalom volt ez olyan mestertől tanulni, aki személyesen japán nagymesterekkel edzett, azoknál vizsgázott. Ilyenkor el lehet lesni új, magasabb szintű technikákat, és az edző újszerű stílusa, harcművészeti felfogása, edzésmódszere segít teljesebb rálátást kapni a küzdősportra, az egyediből általánosítani, ezáltal fejlődni. Ugyanakkor egy ilyen nagymesterrel együtt dolgozni mindig lelkesítő, és erőt ad a további kitartáshoz.

A résztvevőket az üdülőövezetben szállásolták el, az edzéseket a sportcsarnokban tartották. A vendégek e néhány nap alatt megismerkedtek városunk és a környék nevezetességeivel, és szabadidejükben örömmel használták ki a termálfürdőnk adta lehetőségeket. A rendezvény a Helyi Tanács anyagi támogatásával, valamint Bendel József alpolgármester személyes segítségével jött létre. Amennyiben ezen anyagi támogatásra továbbra is számíthatnak, az elkövetkező években is megrendezik a tábort.

A tasnádi edzésekre vonatkozó kérdésünkre Dr. Kerezsi Csaba felvilágosított, hogy jelenleg váro-sunkban nem folynak karate-edzések. Ő, orvos lévén, nem tudja összeegyeztetni a hivatását a rendszeres edzésprogrammal. Bár eredményeik születtek, hiszen Oláh Róbert szép helyezéseket ért el több hazai és nemzetközi versenyen, sajnos a tasnádi edzések jövője kétséges.

Folyó év augusztusában lányomék abba a szerencsés helyzetbe kerültek, hogy egyhetes magyarországi látogatást tudtak maguknak betervezni. A kirándulásra szánt idő nagy részét Budapesten töltötték. Az ifjak elbeszélései alapján egy kis ízelítővel szeretnék szolgálni a kedves olvasóinknak a nyaralás érdekesebb mozzanatairól.

Mivel rendelkeztek magyar igazolvánnyal, a vonatjegy árának csak 10%-át kellett kifizetniük. Ez nagyon szép pénzmegtakarítást jelentett számukra. A határátlépéskor a vámos kérdésére bevallották, hogy két karton cigaretta van náluk, amit saját céljaikra akartak felhasználni. Erre a vámtiszt egy „vagonnyi" nyomtatványt tett eléjük az asztalra, amit ki kellett tölteniük olyannyira pontosan és hosszadalmasan, hogy a vonatot is lekésték miatta. (A vámilleték csupán 60 Ft volt.)

Augusztus 19-én este érkeztek meg Pestre, és házigazdájukkal közösen eltervezték a másnap, Szent István államalapító királyunk emlékére szervezett rendezvények megtekintését.

„Szépen indult a napunk - meséli lányom. Délelőtt megnéztük a Hősök terén a katonai parádét és más különböző helyeken megrendezett látványosságokat.

Délután soha nem feledhető élmény volt a Duna fölött, hidak alatt szálldosó repülőgépek parádéja. Késő délután részt vettünk a Szent Jobb körmeneten. Esteledvén már alig vártuk a nagy dérrel-dúrral beharangozott tűzijátékot. Számunkra nagy élmény volt az a hatalmas tömeg, amely a Duna mindkét partján összegyűlt a nem mindennapos látványosság megtekintésére. Pontosan 9 órakor el is kezdődött a tűzijáték. Mindenki szájtátva nézett az ég felé. Csak kapkodtuk a fejünket. Hol innen, hol onnan hullottak alá az apró csillagocskákból alkotott különböző alakzatok. Alighogy megkezdődött a műsor, elkezdett cseperegni az eső. Senki sem mozdult. A látvány mindenkit elbűvölt.

Egyszer aztán mintha ágyút sütöttek volna el. Nagy dörejjel, zúgással nagy szemű záporeső kíséretében, hatalmas szélvihar tört ránk. Erre aztán megmozdultak az emberek. Mindenki futott, amerre látott, mi is nagyon megijedtünk. Szaladtunk volna, ha tudtunk volna…Már nem mi irányítottuk tetteinket, hanem a tömeg. Sodródtunk mi is az árral. Körülöttünk recsegett, ropogott minden. Az emberek pánikszerűen, ijesztően ordítozva, övéiket keresgélve futottak bele a nagy sötétségbe, ugyanis hirtelen kialudtak a fények is a városban.

Így a tömeg elsodort az egyik metróállomás bejáratához, ahol rendőri utasításokat követve nagy nehezen bejutottunk a földalatti megállóba. Egy kicsit megnyugodtunk. Kis idő múlva a vihar elült, mi pedig csonttá fagyva, csurom vizesen elindultunk a lakásunkra.

Másnap széjjelnéztünk a városban, ahol már folyt a romok eltakarítása. A Margit szigetre szinte rá se ismertünk. Az előző nap folyamán látottakat teljesen átrendezte a vihar. A hatalmas, több száz éves fák kidőlve, az elárusítóbódék feldőlve siralmas látványt nyújtottak. A takarítómunkások azzal vigasztaltak bennünket, ha jövőre erre járunk, sokkal szebb lesz itt minden, mint azelőtt volt.

A hét további napjain meglátogattuk Budapest nevezetességeit. Volt mit látnunk. A koronát a kirándulásunkra a „Budapest parádé" tette fel, ahonnan felejthetetlen élményekkel, és az egyik szereplőtől kapott fütyülővel tértünk haza.

Ha összegezni akarnám magyarországi utunkat, elmondhatnám, hogy nagyon szép volt minden, és ami fontos, a vihar után megtanultam jobban értékelni az életet" – fejezi be leányom a beszámolót.

Szabo Mihail szeptember eleje óta a Tasnádi Városi Kórház menedzsere. Kinevezése alkalmából beszélgettünk vele.

- Kolozs faluban születtem 1955-ben, a zootechnikai egyetemet 1980-ban fejeztem be Kolozsváron. Tasnádra kaptam kihelyezést, a Gostatnál, majd az Érszakácsi tsz-nél dolgoztam 1989-ig, a forradalom után Érszakácsi polgármesterévé választottak. 2000-ben a Zölce Állami Gazdasághoz kerültem. 2004-ben alpolgármester lettem Érszakácsiban. Most, amikor felkértek, hogy a kórház vezetője legyek, erről kellett lemondanom. Nem volt könnyű döntés, de remélem, meg tudom tartani a kórház jelenlegi színvonalát.

Kinevezésem ideiglenes, novemberben lesznek a vizsgák a funkcióra, addig el kell végeznem egy tanfolyamot, és természetesen más is jelentkezhet, akinek megfelelő a végzettsége.

- Az orvosi ellátáson segíteni kellene, több szakorvosra lenne szükség. A sebészet újraindítása tudná igazán fellendíteni az intézményt, de az ehhez szükséges felszerelésekhez nem rendelkezünk anyagiakkal. Meg kell tartanunk a kórházat, mert ennek a hiánya súlyosbítaná a város szociális problémáit is.

Sajnos a télre még nem készültünk fel, és csak október 30-án lesz a licitáció a fűtőanyagra. Tartalékaink sincsenek. A kazánokat ki szeretnénk cserélni, régi a fűtőrendszer. Remélem, a megyei és helyi tanács támogat majd 6-700 millióval e célból. A tetővel gondunk van több épületnél, jövőre szinte teljesen ki kellene cserélni ezeket. Sok pénzforrás kell ehhez, befektetőket kell keresnünk.

A közelmúltban kaptunk egy mosógépet és szárítót a Caritason keresztül Németországból. Ezek üzembe helyezésére napokon belül kész lesz a felújított mosoda.

Aki úgy érzi, szívesen megosztaná gondolatait, ötleteit városunk lakosságával lapunk hasábjain, vagy szívesen készítene interjúkat jeles, érdekes emberekkel, kérjük, jelentkezzen szerkesztőségünkben!