Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Mint azt előző lapszámunkban említettük, idén augusztus 4-5-én kerül sor a városunkból elszármazottak találkozójára, a II. Tasnádi Otthon Találkozóra.

A tavalyi tapasztalatokból kiindulva, idén kétnapos lesz a rendezvénysorozat, péntek délután kezdődik, és a szombat éjszakai mulatsággal ér véget.

Tavaly meghívó által értesítettük az elszármazottakat a találkozóról, viszont ez számos félreértéshez vezetett. Egyrészt a tasnádiak között voltak, akik azt hitték, hogy ők nem vehetnek részt a programokon, másrészt pedig azok az elszármazottak, akikhez valamilyen okból kifolyólag nem jutott el a meghívó, úgy gondolták, nem látjuk őket szívesen. Ezeket kiküszöbölendő, idén más módszerhez folyamodunk az érintettek értesítését illetően.

Felkérjük azokat, akik olvassák e sorokat, értesítsék Tasnádról elszármazott rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket a találkozó időpontjáról, hogy idejében megszervezhessék eljövetelüket.

Ne feledjük, hogy e rendezvény az elszármazottak és a most, itt élő tasnádiak közös találkozója, tehát mindenkit szeretettel várunk!

Amikor eljön a nyár, a nyaralások időszaka, igyekszik mindenki több időt tölteni a szabadban, leginkább a vizek mellett. A mértékkel alkalmazott napfürdő rendkívül fontos, azonban vigyázni kell, hogy ne vigyük túlzásba, mert a kellemes nyaralás szenvedéssé változhat, ha nem vagyunk elővigyázatosak.

Kerüljük a napozást 11-től 14 óráig! Ilyenkor a legerősebb a napsugarak károsító hatása. A vízfelületek mellett és a magaslati helyeken ez a hatás még intenzívebb. Bőrünket fokozatosan szoktassuk a naphoz, először csak 10-15 percet tartózkodjunk a napon, majd minden nap 5 perccel tovább, így akár 60-90 percre is emelhetjük a napfürdő időtartamát. Csecsemőknél, kisgyermekeknél még fokozottabb elővigyázatosságra van szükség, náluk az első napozás csak 1-5 percig tartson.

Kánikulában, forró nyári napon, ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak, könnyen megtörténhet, hogy napszúrást kapunk. Tünetei: sápadtság, hideg veríték, szédülés, hányinger, hányás, szapora légzés és szívverés, fejfájás, súlyosabb esetben izomgörcsök, eszméletvesztés.

Az elsősegélynyújtás a következő: a napszúrást szenvedett egyént lehetőleg hűvös helyiségben lefektetjük, lábát megemeljük. Szoros ruháját meglazítjuk, s hogy nagyon le ne hűljön, betakarjuk. Sok folyadékot, főleg ásványvizet itatunk vele (ha nincs, lehet egyszerű csapvíz is, amelybe 1 literhez 1 kiskanálnyi konyhasót keverünk.) Homlokára hideg vizes borogatást kell tenni. Súlyos esetben azonnal orvoshoz kell vinni, vagy mentőt hívni, mert a késedelem végzetes következményekkel járhat.

A napszúrást megelőzhetjük, ha nem tartózkodunk túl sokáig a napon. Inkább félárnyékban napozzunk, fejünket vászon, vagy szalmakalappal védjük, s ügyeljünk az izzadással elvesztett folyadék és ásványi só elégséges pótlására.

Aki az óvatosság megtartásával, de napozni szeretne, annak feltétlenül ajánlott a fényvédő faktorral ellátott napozókrém használata. Az sem árt, ha a bőrnek a nap okozta öregedését is megelőző, kettős hatású, fényvédő és bőrtápláló krémeket választunk. Ilyen a magas fényvédő faktorral ellátott, és a bőr ráncosodását megakadályozó aloe-balzsam.

Befejeződtek a termálfürdő területén az olimpiai medence építési munkálatai. Ha jól haladnak a külső munkálatok, július 7-én sor kerülhet a medence felavatására.

Előreláthatólag július köze-pétől elkezdődhetnek az útjavítási munkálatok a MOL-kúttól a városhatárig húzódó útszakaszon.

Megkezdődtek a járdajavítási és csatornázási munkálatok az Avram Iancu utcán.

Július 3-7. között városunk ad otthont a Megyei Mezőgazdasági Tanácsadói Iroda, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a Megyei Önkormányzat által szervezett pálinka versenynek. Bővebb felvilágosításért a Polgármesteri Hivatal munkatársaihoz fordulhatnak.

Esketés: május 5: Reiz Szabolcs (ref.) és Erdei Ildikó Irén (róm. kat.), május 6: Fazakas János (unit.) és Kovács Enikő (ref.)

Keresztelés: Karasi Anamária-Angéla (máj. 14.), szülők: Karasi Károly és Bontea Edit

Temetés: Kincses András, 68 éves (máj. 6.), Vass Árpád, 70 éves (máj. 6.).

Esketés: május 5: Reiz Szabolcs (ref.) és Erdei Ildikó Irén (róm. kat.)

Keresztelés: Mészáros Krisztián (máj. 14.), szülők: Mészáros Attila (róm. kat.) és Nyesti Ildikó (ref.)

Temetés: Rata Anna (szül. Hamza), 82 éves (máj. 23.), Mock István Rudolf, 54 éves (máj.24.), Leim Mária (szül. Vinkler), 82 éves (máj.24.).

Pék Sándor plébános elmondása szerint a Szent Anna temetőben ravatalozó-kápolna építését tervezik, a csanálosi ravatalozó mintáját véve alapul. Mivel a létesítmény építése komoly anyagi gondokat ró az egyházra, a plébános gyűjtést szervez a hívek körében. Számítások szerint minden család részéről 200 lej (2.000.000 régi lej) hozzájárulás lesz szükséges. Idén a ravatalozó terveinek elkészítése, az áramnak a temetőbe való bevezetése, valamint a temető melletti földterület megszerzése a cél.

A közeljövőben esedékes az egyháztanács újraválasztása. A hívek június 25-én és július 2-án helyezhetik el a jelöltjeik nevét tartalmazó papírdarabokat a templomban erre a célra kihelyezett urnákba. Az egyháztanácstagok megválasztása e javaslatok alapján fog történni.

A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata szerint a jelölésnél figyelembe kell venni azt, hogy a hívek minden rétege képviselve legyen életkor, nem, foglalkozás szempontjából. A jelöltnek ismerten vallásosnak és tevékeny hívőnek kell lennie. Éljen példaadó egyéni és családi életet, legyen apostoli lelkületű, józan ítélőképességű, rendelkezzen fegyelmezett tárgyalókészséggel, és vállalja a megbízatásával járó munkát.

"Ha ezt meglátják és átgondolják, eredményes volt a vasárnapi séta..."
Ady Endre

Az ember általában hajlamos arra, hogy jótett helyében még több jót várjon el. Várja a hálálkodók hadát, a köszönetmondók ódáját. Várja, hogy mindenki felnézzen rá, mert ő jót cselekedett. De hogy is van ez az ógörög filozófia egyik intelmében?

"Tégy jót embertársaddal, és érd be azzal, hogy természeted szerint cselekedtél valamit, s ne kérj érte külön jutalmat. A szemed talán fizetést kér azért, mert lát, vagy netán a lábad, mert jár? Amint ezek a testrészek arra teremttettek, hogy természetüknek megfelelő működésükkel betöltsék sajátos feladatukat, úgy az ember is, aki tulajdonképpen azért születik, hogy jót tegyen, ha valami üdvös vagy közhasznú tevékenységet fejtett ki, csak azt tette, amire rendeltetett, semmivel sem többet. S ezzel már el is nyerte a maga jutalmát."

Talán nem épp elvetendő a gondolat, hogy a kevesebb több és értékesebb legyen.

1913. év—folytatás Görög katolikus önálló lelkészség ez évben szerveztetett. Első önálló lelkészük Kupsa Domicián porczi (Szilágy megye) lelkészt nevezte ki a szamosújvári görög katolikus megyéspüspök. Az új lelkészt november 2-án iktatta be Koroján Demeter tasnádszántói görög katolikus esperes, Lobocz János tasnádszarvadi eddigi bejáró lelkész, Lobocz Patricius tasnádszilvási, Patkás Vazul érhatvani és Márkus Viktor szilágypéri görög katolikus lelkészek segédletével.

Tasnádbajomi hutatelepen feszületet állíttatott a Megváltó képével ellátva november hóban saját költségén Szűcs János úr, hutatelepi lakos.

A hívek harangot is beszereztek, melyen Mária képe karján a Kisded Jézussal s ezen felirattal: "Mennyország Királynéja könyörögj a tasnádbajomi hutatelepi hívekért, 1913."

1914. év. A katolikus ifjúsági egylet megvette a Burgó utcai sarokházat, melybe a villanyvilágítást is bevezették. Az udvaron tekepályát építettünk pavilonnal együtt. Az egylet május hó 3–án felszenteltetett, Görgényi Jenő esp. plébános által.

A mohácsi vésszel a magyar történelemnek lezárult egy 600 éves korszaka. Mohács után egy egészen új korszak kezdődött, teljesen megváltozott az ország politikai, gazdasági, vallási és művelődési képe. A következő századokban az eddigieknél sokkal nagyobb harcok folytak az ország függetlenségéért, két irányban: a Habsburg elnyomás és a török iga ellen.

A mohácsi csatával rettenetes csapás érte az országot, de nem is az a megsemmisítő vereség volt az igazi csapás, hanem az, hogy király nélkül maradt az ország. A magyar király halálával eltemették a magyar nemzet függetlenségét is.

Trónörökös nem volt, így ismét királyválasztás elé került az ország, és ez két ellenséges pártra tépte szét. Századokig tartó testvérharc kezdődött, amelynek hasznát csak a közös ellenség látta, a török birodalom, amely 150 évig tartotta hatalmában az ország felét.

Tulajdonképpen az ország három részre szakadt. A középső rész török fennhatóság alá került, a nyugati részt a Habsburgok birtokolták, Erdély és a Partium úgy, ahogy megmaradt független részként, mint a Porta adófizetője.

Az ország középső részének királya Szapolyay János (1526-1540) lett. Köznemesi családból származott, Mátyás király idejében lett az ország egyik leggazdagabb főura, és egyben az utolsó nemzeti király. Utána már soha többé nem választottak királyt a magyar nemzet kebeléből. A másik király a Habsburg családból származó Ferdinánd, akit az ország nyugati részén lakó főurak választottak királlyá 1526-ban.

János király halála után török segítséggel 1 éves fiát, János Zsigmondot választották királlyá a Rákos mezőn 1540-ben. A csecsemő király mellett anyja, Izabella királyné uralkodott egy kormányzótanács segítségével, élén Martinuzzi Györggyel, alias Fráter György szerzetes baráttal.

1540-ben Buda vára török kézre került. Ekkor a szultán rendelkezése értelmében János Zsigmond átvette Erdély és Partium kormányzását Lippa székhellyel. Erdély vonakodott elfogadni urának János Zsigmondot, de Fráter György, akit Szulejmán kormányzónak tett meg, meggyőzte az erdélyieket. Izabella Lippáról átköltözött Gyulafehérvárra, amely ettől kezdve a későbbi erdélyi fejedelmek székhelye lett.

Erdély földje már a honfoglalástól kezdve bizonyos önállóságot élvezett, az első időkben vajdák kormányozták, Árpádkori hercegek. Elég gyakran a királyok legidősebb fia kapta birtokul, és nem egyszer történt meg, hogy az erdélyi hadak uruk vezetésével a király ellen fordultak. Századok alatt itt egy sajátságos társadalmi és politikai rendszer alakult ki, amely Erdélyt három külön területre, nemzetre tagolta.

A Szentháromság vasárnapja a kereszténység egyik nagyon lényeges ünnepe. Az emberi tapasztalat, különösen a vallástörténeti kutatások rámutatnak arra, hogy minden vallást sajátos Isten-kép jellemez. Nem mellékes, hogy a vallásos ember ennek az Isten-képnek milyen vonásait hangsúlyozza: harcos, hatalmi tényezőket, vagy a jóság és harmónia jegyeit, hiszen ez döntően meghatározza az emberi magatartás normáit. Szentháromság vasárnap ünnepe éppen a keresztény Isten-kép lényegét van hivatva hangsúlyozni.

Nem emberi okoskodásra épít, hanem arra az üdvtörténeti tényre, hogy egy az Isten, de Ő oly bizalomra méltatta az embert, hogy belső életének gazdagságából részesítette őt: feltárta egy, de belsőleg háromszemélyű valóságát. Kutató értelmünk, megismerésre áhító emberi valónk ezt nem képes teljes egészében átlátni, mert ismereteit, fogalmait a teremtett valóságból meríti, ezért nem képes teljes egészében fölfogni az ismeretein kívüli valóságot, Istent. Ezen korlátok tudatában mégis örömmel kell eltöltsön az a tény, hogy Isten belső életének feltárásával egészen közel jött hozzánk, megosztja velünk isteni létének mélységeit.

Jézus egyetlen helyen sem mondja, hogy az Isten Szentháromság. Ez a szó sehol sem található a Szentírásban. Jézus beszél az Atyáról és vele összefüggésben fiúról is, lélekről is. Jézus Atyának mondta Istent, János pedig Szeretetnek. Nem elég nekünk, ha azt mondjuk, hogy ahol szeretet van, ott van egység és közösség? Istenre biztosan jellemző ez, de ennek Istenben megvalósuló módjait csak a tévedések sorozatával lehet meghatározni és a szeretetlenségek áradatával. Nem kellene inkább azt tenni, hogy nem a hite alapján ítélünk meg egy embert? Nem kellene inkább úgy gondolkodni, hogy nem egy szertartás, hanem a szeretet gyakorlása kapcsol Istenhez minket? Nem érezzük-e, hogy pótmegoldásokba és pótcselekvésekbe menekülünk az igazi tettek, a szeretet tettei elől?!

Burkoltan már az Ószövetség is szól az Istenség három személyéről, az ún. Szentháromságról. Az Újszövetség pedig egészen nyilvánvalóan, néven nevezve tesz bizonyságot a három különálló isteni személyről. Jézus nevezetes felhívásában ezt találjuk: "Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében" (Máté 28:19).

Atya, Fiú, Szentlélek - éppen olyan valóságosan különálló személyek, mint ahogyan minden ember egy-egy különálló személyiség, egyéniség. Isten jelleméről így szól a Szentírás: "Isten a szeretet" (I. Ján. 4:8). Ahol pedig teljes a szeretet, azaz teljes önzetlenség uralkodik, ott teljes az egység is. A Szentháromság személyei közötti egység ilyen lelki, erkölcsi, szereteten alapuló egység. Gondolatban, érzésben, akaratban ők mindig egyek, bár különálló személyek és különböző munkát végeznek.

A minden emberben meglévő önzés miatt ilyen egységet mi két ember, még a legjobb házastársak között sem tudunk elgondolni. Azért mondja az Írás, hogy egy Istenünk van, mert különben átvinnénk a Szentháromság személyeire a mi önzéstől megrontott fogalmainkat. A Szentháromság személyei közötti egység önmagában is hirdeti: Isten a szeretet. A három különböző személy egymáshoz való viszonya a szeretet teljességének bemutatása és követendő mintája minden teremtmény számára. Hogy valóban így kell értenünk az Atya, Fiú és Szentlélek egy voltát, az kitűnik Jézus ún. főpapi imájából, amelyben így könyörgött tanítványaiért: "Szenteld meg őket a te igazságoddal..., hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk" (János 17:17 és 22).

- 1953-ban végeztem a tanítóképzőt Szatmárnémetiben, majd Bihar megyébe, Ip községbe neveztek ki. Másfél év múlva bevonultam a hadseregbe, majd miután leszereltem, 1957-ben az Érszakácsi Általános Iskolába kerültem, ahol nyugdíjaztatásomig tevékenykedtem, az első években tanítóként.

Időközben beiratkoztam az egyetemre, amit magánhallgatóként 1972-ben végeztem el, román nyelv és irodalom szakon.

A szakácsi iskolában több generációt is tanítottam, a szülőkkel és gyerekekkel jó viszonyban voltam. A nevelői munkán kívül a kulturális tevékenységek egyik vezetőjeként ismertek. 1991-ben nyugdíjaztak, ezután még öt évig dolgoztam, mielőtt végleg abbahagytam volna a tanítást.

Az egykori érszakácsi diákjaimmal mai napig is tartom a kapcsolatot. Legutóbb úgy hívtak meg egyik rendezvényükre, hogy "mindenki tanárbácsija, kérjük, jöjjön el." Ez nagyon jól esett, azt jelentette számomra, hogy a mai napig is értékelik a munkámat, tevékenységemet és ragaszkodnak hozzám.

- Milyen különleges, érdekes élményben volt része tanítóskodása idején?

- A kommunista rendszerben a tanügyi kádereket kötelezték, hogy állandó jelleggel politikai munkát végezzenek. Többek között beosztottak bennünket a szavazó körzetekbe, hogy Ceausescu beszédeit ismertessük. Ez a tevékenység este történt, és, hogy odacsalogassuk a falubelieket, nem a beszédekből olvastunk fel, hanem regényekből, amit szívesen hallgattak az emberek. Ha ellenőrzés jött, kicseréltük a regényt a kötelező újságcikkekre. Több más esetben is sikerült átjátszani az akkori rendszer őreit.

Kulturális tevékenységünk, melyet feleségemmel együtt végeztünk, tánc- és énektanításra vonatkozott. Feleségem a táncot oktatta, és pedig a zenei kíséretet biztosítottam. Csak magyar táncokat tanítottunk, ezekkel szép sikereket értünk el megyei szinten is. Sajnos nyugdíjaztatásommal megszűnt ez az állandó tevékenységem is. Néha a tasnádi iskolától megkérnek, hogy járuljunk hozzá a magyar táncok tanításához, amit mai napig szívesen teszünk, hisz ezáltal a magyar kultúra hagyományait ápoljuk és tartjuk életben.

- Nyugdíjba vonulásom első évében, amikor tanévkezdéskor láttam a gyerekeket iskolába menni, nagyon rossz érzés fogott el. Úgy éreztem, hogy nekem is ott lenne a helyem.

Az első két év nehéz volt, de kénytelen voltam beletörődni. Más, otthoni tevékenységekkel foglalom le magam, szőlő, kert megművelésével.

- Volt egy saját módszerem, mely hatékonyabbnak bizonyult, mint amit felső körök javasoltak. A diákokkal próbáltuk megérteni egymást, és úgy dolgozni, hogy mindenkinek jó legyen. Születtek eredményeink, több növendékem egyetemet végzett, mérnök, orvos lett. Úgy érzem, hogy munkám nem volt hiábavaló.

Folytatjuk lapunk munkatársa, Balogh Margareta beszámolóját, spanyolországi útjáról.

Spanyolország tartományokra van osztva, melyek saját nyelvvel és hivatalos autonómiával rendelkeznek, gazdaságilag csak részben önrendelkeznek, és ez ellen senki sem tiltakozik. Minden tartománynak saját címere van, a határt jelző felirat csak jelképes. A parlamentben és a szenátusban megvan-nak a képviselőik. A nemzeti nyelv a spanyol, de minden tartományban kötelező a helyi nyelv ismerete is a forgalmas helyeken. Azt tapasztaltam, hogy itt valóban betartják az emberi jogokat minden körülmények között. Itt nem csapnak be senkit, és nem éreztetik veled sehol, hogy idegen vagy. Ebben a tartományban láttam Spanyolország legmagasabb hegyeit, és Európa legnevesebb lagúnáit. Ezt a vidéket milliószám látogatják a turisták.

Oviedoból Madrid felé folytat-tuk utunkat, amely a mienkhez hasonló hegyvidékeken haladt át. Az éghajlat majdnem olyan, mint nálunk, fenyőerdőket, diófákat, búza-, rozs- és zabföldeket láttunk, amelyek más spanyolországi vidé-keken nem honosak. A románia-iakkal ellentétben ott a vidékieknek nincs veteményeskertjük, kivéve a virágos kerteket és a gyümölcsfákat. Mindent az üzletből vásárolnak. Az állattenyésztés és a növényter-mesztés erre szakosodott gazdasá-gokban történik. Sok ott a kecske, a tehén, érdekes tekert szarvú ökrök és a mieinktől különböző juhok. A magánterületek között magas kőkerítések húzódnak, amelyek az itt jellemző építkezési módon, egymásra helyezett kövekből és gránittömbökből készülnek.

Madridba a Nagyhét csütörtökén érkeztünk, éppen a Fiesta, azaz a 3 napos ünnep első napján. Ilyenkor az egész országban megkezdődik a nagyheti körmenet, amikor élet-hűen megemlékeznek Jézus kínszenvedéséről, egészen a vasárnapi feltámadásig. Jézus és Szűz Má-ria hatalmas szobrait nagy talapzatokra helyezik, és hosszú rudakon 10-10 ember veszi őket vállra, és így haladnak a keresztúton. A keresztút állomásain leteszik a szobrokat, és elvégzik a 10-15 percig tartó szertartást. A körmenetben kb. hatszáz személy vesz részt. Gyermekek, fiatalok, özvegyek mezítláb vonulnak, koruknak és erejüknek megfelelő keresztet cipelve. A rendőrség lóháton vezeti a menetet, utánuk egy cintányéros, trombitás, kb. 100 tagú zenekar halad. Ilyenkor a városban leáll a forgalom. Az utcán nézők százai követik az eseményeket. A körmenet jól meghatározott úton halad, végül éppen éjfélkor visszaérnek a katedrálishoz, ahonnan elindultak. Minden napnak megvan a programja, a megfelelő szertartásokkal, és a vasárnap a húsvéti feltámadással zárul. Hétfő már munkanap.

Zarándoklatunkat a történelmi múlttal büszkélkedő Segovia felé folytattuk. Kanyargós hegyi úton haladtunk keresztül, a hegyeket hó borította. Segoviában mindent a rómaiak által épített formában őriztek meg. Itt is a jellemző építkezési mód az egymásra helyezett kőtömbök, külső vakolat nélkül. A templomokban minden márványból és aranyból készült, az eredeti formában és jól karbantartva láthatók. Felmentünk a város legmagasabb tornyába, ahonnan belátható az egész dombos vidék és az egykori vár romjai. Sajnos egy nap alatt csak töredékét láthattuk Segoviának.

Madridba visszajövet megálltunk a nagy diktátor, Franco szülővárosában, aki "várost a városban" alapított. Négyemeletnyi magas kerítéssel van körülvéve, az elkerített részbe csak gyalogosan lehet bemenni. Nagy szobrokkal teli park közepén áll a kastély. Legalább három nap kellett volna minden megtekintéséhez. Az egészre a diktátor nagyzási mániája jellemző, akit 1978-ban távolított el a népharag, azóta demokrácia az államforma. A sokat szenvedett spanyol nép együttes erővel építette fel a mostani államot, amely már 1985 óta az Európai Közösség tagja.

Madridba visszatérve meglátogattuk a király, János Károly és Fülöp herceg rezidenciáját. Ők ott laknak, de meghatározott program szerint látogatható a lakhelyük egy része. Az őrség láthatatlan, de mindenhol érezhető a jelenléte. Ami leginkább megérintett, hogy nem élnek túlzott pompában. Királyi elegancia és jó ízlés jellemez mindent, túlzások nélkül. A berendezés a régi, gyönyörűek a bútorok, festmények, a belső építészet.

A közelben megtekintettük a Szűzanyáról elnevezett Paloma katedrálist, amelyben múzeum működik. A szobrok itt mind a pápa által megáldottak.

A vegyes korosztályú "Kispajtások" csoport nagy izgalommal készült az évzáró ünnepségre. Az óvónénik, Barabás Judit és Oros Anna segítségével kis műsort állítottak össze, amelyet a moziteremben adtak elő.

Először öt gyermek: Dénes Edina, Rendes Márk, Hegyi Barbara, Gózner Márk és Hamza Patrícia verses közönség-köszöntője hangzott el, melyben arra kérték a megjelenteket, hogy kis időre felejtsék el gondjaikat, és kísérjék el őket a varázslatos Meseországba.

A Hófehérke és a hét törpe című mese színdarabváltozatát a kiscsoportosok mutatták be. A mesélők Gardó Dániel és Gózner Máté voltak, Hófehérkét Smid Kitty, a herceget Ihos Erik, a mostohát Maier Petra, a vadászt pedig Maier Dávid alakította. A hét törpe szerepét Tömpe Norbert, Petcz Csaba, Lakatos András, Sipos Dávid, Buchmüller Teodóra, Boldizsár Tamás és Harmati Levente játszották nagyon ügyesen. Ezután az egész csoport részvételével modern tánc következett a most oly kedvelt Rómeó és Júlia zenéjére.

Ezt újabb színdarab követte, Benedek Elek A hat papucsszaggató királykisasszony című meséje alapján. Ezt a nagy- és előkészítő csoportosok adták elő. A királyt Bálint Dávid, a juhászlegényt Mészáros Lóránd, a hat királykisasszonyt pedig Hamza Patrícia, Ihos Orsolya, Hegyi Barbara, Schmidt Yvett, Dénes Edina és Berki Ingrid alakította. A varázsló szerepében Rendes Márk, az öreg emberében Nagy Erik jeleskedtek, a kakast Pákai Gergő, a rézerdőt Gózner Márk, az ezüsterdőt Danciu Márk, az aranyerdőt pedig Pászti Kevin szólaltatta meg.

A színdarab után a nagycsoportosok elbúcsúztatták az előkészítő csoportosokat, akik ősszel már iskolába mennek. Ők: Bálint Dávid, Hegyi Barbara, Nagy Erik, Rendes Márk, Schmidt Yvett, Mészáros Lóránd és Hamza Patrícia. A búcsúztatót versekből és énekekből állították össze.

Az ünnepséget a magyar néptánc zárta a nagy- és előkészítő csoportosok előadásában. Ezzel köszöntek el az iskolába menők az óvónéniktől és kis társaiktól, a többiek pedig a vakáció után újra találkoznak a napköziben.

Búcsúzunk az óvodától,
kicsi széktől, kicsi ágytól,
udvaron a sok virágtól,
egy egész játékvilágtól.

Tanultunk itt annyi szépet,
cseng szívünkben sok-sok ének,
annyi mese, vers meg emlék,
száz év múlva sem felednénk.

Köszöntjük mind, aki minket
játszva tanulni segített,
szépre, jóra nevelt végig,
legfőképp az óvónénit.

Köszönjük, hogy jó volt hozzánk,
egész évben vigyázott ránk.
S hálából, mert úgy szeretett,
iskolánkból neki küldjük
majd a legelső levelet.

A LiterArt Szatmári Magyartanárok Egyesülete által szervezett vers-, mesemondás-, retorika- és diákszínjátszó vetélkedők nyertesei körében egy kétnapos jutalomkiránduláson vehettünk részt június 10-11-én. Kis csapatunkat a Teletinik, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium színjátszó-csoportja, nagykárolyi és szatmárnémeti általános- és középiskolás diákok, valamint négy felügyelő tanár alkotta.

Szombat délelőtt tizenegy órakor indultunk, egy kicsit félve a rossz időtől, mégis bízva abban, hogy jól fogjuk érezni magunkat egy még ismeretlen helyen és társaságban. Nagyváradon egy séta közben megtekintettük az Ady-emlékművet, a Fekete Sas hotelt, a színház épületét, a Holdas-templomot, és azt a sok más gyönyörű épületet, amivel ez a város büszkélkedhet. A következő állomás a Királyhágó volt, innen zuhogó eső kísért minket egészen szálláshelyünkig, a Cabana Lesu motelig. Itt a fárasztó út és a kiadós vacsora után járt egy kis kikapcsolódás mind-annyiunknak: buli éjfélig.

Vasárnap reggel álmosan és persze kíváncsian indultunk el a Dregán völgye felé, ahol egy festői táj képe tárult elénk, minek látványával alig tudtunk betelni.

Délután indultunk hazafelé, egy kis kitérőt téve, hogy meglátogathassuk az Ady múzeumot, és az egykori Boncza-kastélyt Csucsán.

A gyönyörű táj, az építészeti kincsekben gazdag város és a kitűnő szállás ellenére úgy hiszem, ebben a kirándulásban az volt a legszebb, hogy új, érdekes ismerősökre, barátokra tehettünk szert, akikkel minden bizonnyal még sokáig fogjuk tartani a kapcsolatot.

Mint köztudott, az idei évben is megrendezték a már hagyományos farsangi műsort. Az ide belépőknek jegyet kellett venniük. Most eláruljuk, hogy az összegyűlt pénzt kirándulásra költöttük. Egy olyan kirándulásra, melyen tanár és diák egyaránt jól szórakozott, és ami a legfontosabb, hogy együtt érezte jól magát, mint egy nagy család.

Mindenki nagy izgalommal várta az indulás napját. Bár az idő egy kissé szomorkásnak ígérkezett, mi azért bátran nekiindultunk az útnak. Nagyon szép és érdekes útvonalat jártunk be.

Ellátogattunk Kolozsvárra, ahol felkerestük a Történelmi Múzeumot. Sajnos nem fényképezhettünk, azért annál figyelmesebben nézelődtünk. Nagyon érdekes volt, hiszen szobáról-szobára haladva egyre előbbre jutottunk a történelemben, egyik korból a másikba sétálhattunk át. Ezután meglátogattuk a Farkas utcai református templomot és Mátyás király lovasszobrát és szülőházát, a Szent Mihály templomot, ahol épp az orgona sípjait hangolta a mester.

Kolozsvárról Körösfőre mentünk, ahol megtekintettünk egy szép, kazettás mennyezetű templomot, és vásároltunk pár népművészeti tárgyat. Körösfő után Csucsa következett, ahol ellátogattunk Ady Endre szerelmének, Csinszkának a kastélyába, amely később a Goga család birtokába került.

Ekkor már későre járt az idő, a nap lemenőben volt, és a kiránduló csapat is fáradtnak tűnt, úgyhogy innen hazafelé vettük az irányt. Nagyon szép kirándulás volt ez, tanár és diák együtt gyűjtött erőt az elkövetkező tanévre is!

Elmúlt lapszámainkban sok tanárt, tanítót faggattunk az ideális tanulókról. E havi számunkban egy ideálisnak mondható véndiákot, Váradi Róbertet, osztály- illetve évfolyamelsőt kérdeztük az elmúlt négy év élményeiről, tanárairól.

- E négy év alatt mi motivált arra, hogy tanulj, és hogy ilyen eredményeket érj el?

- Az önszorgalom mellett az otthoni biztatás, tologatás segített és a tanárok támogatása. Nélkülük nem sikerült volna, mert hiába tanul az ember, ha nincs, aki támogassa. Az elért eredményeimet nem is tudom magamnak tulajdonítani, hanem a sok "nyúzásnak". Egy idő után ezt is megszokja az ember.

- Egyformán szerettem mindegyiket. Az idősebb tanárok rokonszenvesebbek, talán azért, mert jobban tudtak közeledni hozzánk. A fiatalabb tanárokkal nehezebben és később találtam meg a közös hangot.

- Csoportokra oszlottunk. Két nagy tábor volt, a fiúk és a lányok tábora. Hét fiú volt az osztályban, így mi egy összetartóbb "banda" voltunk. Ellenségeskedés nem volt, ha kellett, akkor segítettük egymást. Én, személy szerint mindenkivel jó kapcsolatban álltam, de nem is lett volna okom haragudni senkire. A nagy veszekedések nálunk nem voltak divatban. Kisebb nézeteltérések akadtak, de azokat gyorsan el is felejtettük.

- Kolozsvárra szeretnék felvételizni, a Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-informatika vagy tiszta informatika szakára. Más nem is igazán érdekel, az infót kiskorom óta szeretem. Már VIII. végén kikristályosodott ez bennem, de igazán X. osztályban gondolkodtam el komolyabban rajta. Egyre erősödött bennem a gondolat és az érzés, hogy informatikára felvételizzek, és remélem, hogy sikerülni is fog.

- Máris hiányoznak. Rossz lesz, mert a barátok itt maradnak, nekem el kell menni, új emberekkel kell ismerkedni.

- Lehetőségeim szerint mindenből kivettem a részem. Buliztam, bár talán többet is tehettem volna. Tanulhattam volna jobban is, mert nem mindig tettem. De azt hiszem, ha újra járhatnám ezt a 4 évet, nem tennék másképp semmit.

— Fontos, hogy mindenkinek legyen egy célja, aminek elérése érdekében tanulnia kell. A tanulás sokszor számomra is nehéz volt, nem mindig volt kedvem hozzá, de rájöttem, hogy van értelme. És mivel még fiatalok, bulizzanak sokat!

A Veco-2000 Kft Munkaerő Közvetítő Iroda (Budapest, Soroksári út 18.) elsősorban erdélyi magyar állampolgárok számára közvetít munkát.

Várják azon fiatal dinamikus, jó kézügyességgel rendelkező lányok jelentkezését, aki betöltötték a 18. életévüket (40 évig) és rendelkeznek alapfokú iskolai végzetséggel. Egy nagy multinacionális céghez keresnek betanított munkára, autórádiók, CD lejátszók összeszerelésére lányokat és kis létszámmal a fiúkat. A munkáltató jó kereseti lehetőséget, ingyenes szállást, 13. havi fizetést, műszaktól függően jutalékot biztosít, és kéthavonta támogatja a hazautazást.

A lányoknak egy felvételi teszten kell megfelelniük (általános pszichológiai kérdések, kézügyességi teszt, látásteszt). Akinek ez sikerül, annak elintézik a munkavállalási engedélyüket, és egy évre szóló munkaszerződést kapnak. A teszttől a munkába állásig 6-8 hét telhet el. A közvetítés ingyenes!

További tájékoztatás a Teleházban kérhető, hétköznapokon 8-16.00 óra között, vagy a 825652 telefonszámon.

A Tasnádi Ipari Iskolaközpont iskolanapi rendezvénysorozatára június 2-3-án került sor.

Június 2-án, pénteken délelőtt a nyolcadik osztályos diákok és osztályfőnökeik látogattak iskolánkba, ahol megtekintették egy bemutató kisfilmet és az iskola honlapját, mely hamarosan az interneten is hozzáférhető lesz.

Az időjárás miatt a kézilabda és a labdarúgó mérkőzések a sportcsarnokban zajlottak le. Délután került sor a moziteremben a magyar nyelvű előadásra. Fellépett a Schmidt Mária tanárnő által vezetett Maestoso kórus, a Jáger Enikő és Tóga Judit által felkészített Minitinik és Teletinik, valamint a szilágycsehi Berekenye színjátszó csoport.

Bár az időjárás nem kedvezett, a résztvevők lelkesedése igazi meleg ünnepi hangulatot teremtett.

Részt vett az eseményen Erdei D. István parlamenti képviselő, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, Bendel József alpolgármester, városi tanácsosok, az iskola tanárai, diákjai, számos érdeklődő.

Szombaton, június 3-án a moziteremben folytatódott a rendezvény. Az iskola román tagozatának műsora után díjazták a tantárgyversenyeken sikeresen szerepelt diákokat.

Az osztályfőnöknek jelentem, e legutolsó alkalommal az osztály létszáma teljes. Lassan elteltek ezek a középiskolás évek is, és ki-ki válaszút elé ért. Nagy lépés ez mindannyiunk számára.

Sok közös emlékünk volt, jó és rossz egyaránt. Mindenből kivettük a részünk, voltunk komolyak és buliztuk, néha bizony "lógtunk", de azért néha tanultunk is.

Ma kihívások, kérdések sora áll előttünk. Szeretnénk mindannyian megfelelni a kihívásoknak, és jól választani a jövőben.

Tanárainknak köszönjük a kitartó munkát, osztálytársainknak pedig azt kívánjuk, hogy ne feledjük el ezeket a szép éveket!

Idén ballagtak: Balázs Katalin Zsuzsa, Balla Tamás, Balogh Ildikó, Bondár Tünde Tímea, Csordás Andrea, Dobrai Enikő, Erdei Levente Zsolt, Farkas Ildikó Mária, Galántai Melinda Mária, Kincses Tünde, Kopányi Lehel, Lieb Renáta, Mezősi László Norbert, Mészáros Orsolya, Mészáros Boglárka, Moldován Balázs, Pápai Erika, Stocker Beáta, Váradi Róbert Attila, Véber Valter István.

A jutalmazásnak nagy szerepe van a családi nevelésben. A kisebb gyerekek egész érdeklődése és beállítottsága olyan, hogy ebben a korban főként anyagi jutalmakkal tudunk hatni (játékszer, csokoládé). Törekednünk kell, hogy ne csak a játék, a cukor, hanem a szülők elismerése és szeretete is jutalom legyen a gyermekek számára. Jutalom lehet egy tekintet, egy gesztus is. A legnagyobb jutalom azonban a gyermek számára a tekintélyt jelentő személy (szülő) részéről történő elfogadás és helyeslés. Befolyást gyakorol a gyermekre a családban élő többi gyermek és azok száma is. A nagy, sokgyermekes családok nevelői szempontból előnyösek. A nagyobb családban nagyobb a lehetőség a közösségi ember nevelésére. A nagyobb gyermekek is segítenek a nevelőmunkában, és közben ők is nevelődnek.

A szülő tehát legyen türelmes, tapintatos, megértő, szerető. Kerülje a parancsuralmi, tekintélyelvi, rideg, állandóan intő, dorgáló, büntető magatartást, amely a szándékkal mindig ellentétes eredményt szül. A családi légkörnek sugároznia kell a "fészek melegét".

A nőknek általában sok gondot okoz, hogy milyen legyen a hajuk? Göndör, rövid, fekete vagy éppen szőke? Hol ez tetszik, hol az, de egy biztos, ápolt és szép hajra vágyik mindenki. Ennek persze rengeteg formája létezik. Erről kérdezem Hiripi Krisztina fodrászt:

- A rövid hajnak rengeteg előnye van. Például az elől és oldalt rövidre nyírt, enyhén ritkított haj-ból az ember otthon, fodrász nélkül is szuperjó frizurát készíthet. Persze, ehhez elengedhetetlenek a hajformázási kellékek, így a hab és a zselé. Ha valaki esetleg nem tudná, még ma is divat a frufru. A vállig érő, tépett frizura játékosságát az egyenesre vágott frufruval bármikor feldobhatjuk.

A hosszú haj az igazi lehetőségek tárháza. Ebből lehet csak igazán szép hajkölteményeket varázsolni. Itt szóba jöhet a copf, vagy a feltűzött frizura, amelyhez csak néhány csattra van szükség.

A dauerolással csodás göndör fürtök varázsolhatók, de ennek is megvan a hátránya. A dauervíz elégeti a hajat, ezért rengeteg haja kihullik tőle az embernek. Ráadásul visszaegyenesíteni sem egyszerű dolog. Legjobb, ha az ember megvárja, míg lenő, és a töredezett végeket levágatja. Ez azonban hosszú folyamat, érdemes ezt alaposan átgondolni.

Geometrizáló vonalak, asszimetria jellemzi. Célja a provokáció. Ritmusa határozott és kemény, és a legmeglepőbb módon párosítja össze a különböző színeket. Energikus és éles kontúrokat rajzol, levegős, könnyed. Határozott jellegű divat, amely egyszerre elegáns és trendi.

- Nem mindenkinek az áll jól, ami a divat, ez inkább az arctól, a fejformától függ. Tasnádon nem kérik az extrémebb frizurákat. Inkább a lépcsős, tépett, borzosabb haj a menő, viszont ez is mértékkel, mert nem mindenkinek áll jól. Nagyon sokat számít a haj szerkezete, mert ha valakinek túl dús a haja, akkor ez a frizura már nem ajánlott. Az idősebbek a rövid hajat szeretik, a fiatalok a hosszút. Dauert, kontyot ritkán kérnek. A megszokott színeket kedvelik: a vöröset, szőkét, barnát, feketét, és ha tincseltetnek is, csak ezekkel a színekkel kérik. A természetes hajszín mindig divat, és a frizura is minél természetesebb, annál elegánsabb.

· Ha szemünk könnyezik a hagyma tisztítása közben, szúrjunk a kés hegyére egy kis darab kenyérbelet.

· A szőlő tovább áll, ha kartondobozba rakjuk, melynek aljára fűrészport vagy faforgácsot helyezünk.

· A zöld gyümölcsök hamarabb megérnek, ha kilyukasztott műanyagzacskóba tesszük őket.

· A gyümölcsök nem romlanak meg olyan hamar, ha parafa dugót teszünk közéjük.

· A savanyított káposzta nem virágzik ki, ha a hordóba való rakásakor 1 deci alkoholt öntünk rá.

· A fiatal szőlőlevelek jól tartósíthatók víz és só nélkül is hermetikusan lezárt üvegekben.

· A lekvár nem fog megpenészedni, ha minden üveg tetejére egy kis rumot öntünk.

· A vasaló szépen megtisztítható a műszálas anyagok vasalása után ráragadt foltoktól, ha finomsóval behintett citrommal, majd pedig gyertyával dörzsöljük le, és aztán letöröljük.

· Az ingek, ruhák, zakók gallérjaiból mosással el nem tűntethető csíkot ecetes ronggyal dörzsöljük át, majd ecettel átitatott ruhán keresztül vasaljuk ki.

· Ruhánkat mindig szellőztessük, vagy mossuk ki, mielőtt a szekrénybe tesszük, mert a molyok szeretik az "emberszagot".

· A felbolyhozódott kötött holmikról a bolyhokat óvatosan eltávolíthatjuk egy éles borotvával.

· Az alakját vesztett kalapot tartsuk gőz fölé, majd kézzel igazítsuk vissza eredeti formájára, és keféljük át.

· A molyok elűzésére naftalin helyett, amely mérgező, tegyünk a szekrénybe krizantémszirmokat fehérborssal és dohánnyal, őrölt fehérborsot kis nyitott dobozkában, sárgarépa magot kis zacskókban, vagy a zsebekbe helyezzünk rozmaringot.

· A hangyákat elűzhetjük megpenészedett citromkarikákkal, kávézaccal,vagy ecetes vízzel.

Mikszáth Kálmán művei révén a palóc népcsoport örökre beírta magát a magyar kulturális életbe. A Magyarország északi részén, a szlovákok közelségében élő közösség tagjai hűen őrzik népi hagyományaikat, köztük a gasztronómiaiakat is, melyek a "tót atyafiak a jó palócok" atyjának számtalan, gasztronómiával kapcsolatos színes írásában is jelentkeznek. A palóc konyha ételei szegényebbek, mint másfelé, de finomabbak, mert ötletesebbek. A szlovák hatást igazolja a reszelt burgonyával készült juhtúrós sztrapacska, a palóc konyha egyik legfontosabb húsa, a birka meg a bárány. Jellegzetes, finoman karakteres leveseire általában a pikáns, kissé savanykás íz jellemző. Mivel június második felében megkezdődik a hüvelyesek "üdvöskéjének", a zöldbabnak a szezonja, a felvidéki levesekből a vendéglők étlapján állandóan szereplő hírneves étel kerül terítékünkre, a

Hozzávalók: 1 kg birka- vagy báránylapocka (kicsontozva kb. 50 dkg) vagy comb, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 3 evőkanál olaj, 1 csapott evőkanál pirospaprika, fél kiskanál őrölt köménymag, 3 gerezd fokhagyma, 1 kiskanál paprikakrém, 2 babérlevél, 4 közepes burgonya, 30 dkg zöldbab, 3 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, fél citrom leve, 1 csokor petrezselyemzöld, kevés húsleves (lehet kockából is), só, ételízesítő, tetszés szerint.

Elkészítés: A fiatal birkalapockát vagy báránycombot kicsontozzuk, a húst megmossuk, hártyáját meg inas részeit lefejtjük, és apró, kb. 2 centis kockákra vágjuk. A lehéjazott vöröshagymát felaprítjuk vagy lereszeljük, s előhevített olajon kevergetve üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk a húskockákat, fehéredésig sütjük, majd megszórjuk az édesnemes pirospaprikával. Kevés húslevessel (vagy vízzel, melyben elmorzsoltuk a leveskockát) felöntjük, sóval, ételízesítővel, őrölt köménymaggal, zúzott fokhagymagerezdekkel, paprikakrémmel meg babérlevéllel fűszerezzük. Fedő alatt, lassú tűzön puhára pörköljük. Közben a burgonyát megtisztítjuk, kis kockákra vágjuk, majd a megtisztított, 2-3 centis darabokra vágott zöldbabbal a húshoz adjuk. Annyi vizet öntünk hozzá, hogy a gulyásleveshez hasonló sűrűségű legyen, aztán az egészet puhára főzzük, szükség esetén utánafűszerezzük. Amikor kész, a tejföllel simára kevert liszttel sűrítjük, 1-2 percig kiforraljuk, a citrom levével kissé pikánsra ízesítjük, végül a finomra vágott petrezselyemzölddel megszórva tálaljuk.

Néhány jótanács: A palócleves gulyásszerű étel, ezért birkahúsból az igazi, de ennek hiányában készíthetjük sertéslapockából is. Ajánlott a fiatal, zöldhüvelyű ceruzabab használata. A fiatal zöldbab ismertetőjele, hogy eltörve pattan, és törési felülete nedves. A palóc levest gyakran főzik bográcsban, ilyenkor olaj helyett kockákra vágott füstölt szalonnát olvasztunk ki, ebben pirítjuk meg a hozzávalókat. Végül egy nyílt titkot osztanék meg az olvasókkal: a palóc leves nem is tartozik az eredeti népi palóc ételek közé, semmi köze Palócföldhöz. Mikszáth Kálmán kérésére kreálta a kor neves szakácsa, Gundel János. Az író olyan levest kért a nagy szakácstól, amelyben a palóc táj minden finomsága megtalálható. Aki valaha kóstolta már a palóc levest, bizton állíthatja, hogy Mikszáth kérése teljesült. Győződjenek meg róla Önök is.

Örömmel tudatom a világgal, hogy a termálfürdőbe vezető "főutcát" (Stefan cel Mare) hosszú vajúdás után felújították. Örül is ennek minden autós, nemúgy az utcabeliek. Ugyanis amióta eltűntek a gödrök, azóta a városban és a városon kívül feltalálható minden autó – beleértve a nagy teherautókat, autóbuszokat stb. - ezen az utcán közlekedik. Már csak azért ezt az utcát választják, mert a másik, szintén az üdülőövezetbe vezető út (T. Vladimirescu) rettenetes állapotban van. Annyi lyuk van rajta, mint a szitán. Már az sem felismerhető, hogy az út megépítéséhez milyen anyagot használtak. Így aztán természetesnek tűnik, hogy az autósok a jobbik utat választják, még azt is kockáztatva, hogy büntetést szabnak ki rájuk a tonnasúly átlépése miatt.

Az utca lakóit nemcsak a házak épségét is veszélyeztető földrengésszerű rezgések bosszantják, hanem az út két oldalát szegélyező árok lassú, de biztos beomlása is. Ugyanis ezt a veszélyt senki sem vette figyelembe. Így aztán az lesz a vége, hogy egy nagyobb esőzés esetén az árkok nem tudják elnyelni a meredek dombról lezúduló esővizet, aminek következtében a nagy mennyiségű víz kiömlik az úttestre, kimosva a kockakövek rögzítését szolgáló finomhomokot. Így aztán ott vagyunk, ahol a part szakad. Kezdhetjük elölről a kátyúzást.

Ez úgy van, mintha az orvos csak a betegség tüneteit gyógyítaná, figyelmen kívül hagyva annak okait. Mennyi rossz okozatot elkerülhetnénk, ha előbb a kiváltó okot tennénk a helyére!!!

Sorozatunk első részében az EU felépítését mutattuk be. Ebben a részben Románia útját ismertetjük a csatla-kozási kérelemtől a csatlakozási szerződés aláírásáig.

Románia 1995. június 22-én nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz.

Az Európai Tanács 1995 decemberében felkérte a Bizottságot, hogy minél előbb alakítsa ki a Románia csatlakozásával kapcsolatos közös álláspontot. Ennek megfelelően született meg 1997. július 15-én a Bizottság véleménye, amely meglehetősen keményen fogalmazott. A végkövetkeztetés: elismerte, hogy Románia jelentős haladást ért el a politikai feltételek teljesítésében, ugyanakkor rámutatott, hogy az országnak középtávon is súlyos nehézségeket jelentene alkalmazkodni az európai gazdasági versenyhez.

1998-tól a Bizottság minden évben ún. monitoring jelentést készített Romániáról. Az első jelentés szerint az első koppenhágai kritérium - a politikai stabilitás - teljesítése maradéktalanul sikerült, de az ország nagyon keveset lépett előre gazdasági téren, sőt romlott versenyképessége. 1999-ben merültek fel a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatos, az EU részéről megfogalmazott aggodalmak, amelyek - hasonlóan a romák diszkriminációjához - visszatérő elemei maradtak a későbbi országjelentéseknek is.

A gazdasági problémák ellenére a Bizottság javasolta, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Romániával. Az Európai Tanács ennek megfelelően az 1999. decemberi helsinki tanácsi ülés záródokumentumában 2000. február 15-ét jelölte meg a folyamat kezdeteként. Érdekesség, hogy ugyanekkor kezdődtek a tárgyalások a ma már uniós tag Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával és Máltával is.

A tárgyalások során született újabb Bizottsági értékelések egyre kedvezőbb képet festettek Románia helyzetéről. 2002-ben a jelentés pozitívan említi a kisebbségek helyzetében beállt változásokat, így mindenekelőtt a nyelvhasználati jogot szabályozó törvényt. 2003-ban a Bizottság elsősorban a jogharmonizációs eredményeket emelte ki, míg egy évvel később Románia megkapta a "működő piacgazdaság" minősítést, eleget téve ezzel az összes kritériumnak.

Barabás Judit – óvónő: Rosszul esik hallani, amikor Tasnádcsány vagy Nagykároly felől jövet rettenetes útviszonyokról beszélnek az idelátogatók. Nagyon szép viszont a templomok éjszakai megvilágítása, a főutcai járda, az új kispiac. Reméljük, hogy a város szépítése tovább folytatódik.

Szabó Csaba – órás: Hasznosnak tartom a járdák javítását. Ez szép dolog, csak legyen tartós. A városban más helyeken is szükség lenne erre, például a bírósági iskola hátsó bejáratánál is. Viszont az utak rendbehozását, karbantartását sem kellene elhanyagolni.

Vank Zita – gyógyszerész-asszisztens: Nagyon jó, hogy felújították a járdákat, így korszerűek és szépek. Télen remélhetőleg nem fognak csúszni. A legfontosabb a város kanalizálásának megoldása lenne. Így az árvizeket megakadályozhatnák, és sok embernek egy nagy gondját megoldanák.

Gózner József – nyugdíjas: az utak, járdák további felújítása lenne a legfontosabb, valamint az utcák kanalizálása. A kulturális élet felélénkítése is legalább ilyen lényeges, valamint a magyarságtudatra nevelés.

A májusi és koranyári esős időszakok után végre beköszöntött az igazi nyár. Bár az első hónap a termálstrandon Bendel József alpolgármester elmondása szerint veszteséggel zárult, a továbbiakban a kánikulai hétvégéknek köszönhetően vélhetően kiegyenlítődik e kár.

Mint tudjuk, Tasnádot 2000-ben nyilvánították helyi érdekeltségű turisztikai üdülőteleppé. Az üdülőövezet kialakítását mai helyén azonban már az 1980-as években kezdték el, amelynek központjában a jelenleg három nyitott medencével rendelkező strand áll. A felnőttek két, egyenként 1280 köbméteres medencét használhatnak - melyek vizét hetente kétszer, váltakozva cserélik - , a gyermekmedence pedig 110 köbméteres. Ezekben a víz átlaghőmérséklete 40 fokos.

A strandidény minden évben május elsején kezdődik, és október elsejéig tart, ám a nyitvatartás az időjárás függvényében változhat. Fürdeni naponta 8-22 óra között lehet. Az idelátogató turisták hétnapos bérletet is válthatnak, míg a helybeliek 15 napost. Igénybe vehető kádfürdős kezelés, illetve többféle masszázs.

Az idelátogatók a közeli motelben, a kis tégla- vagy faházakban, villákban vagy a város közeli utcáiban épült magánházakban bérelhetnek 2, 3 vagy 4 ágyas szobákat. Marcu Ornela, a turisztikai iroda referensének tájékoztatása szerint az árak a feltételektől függően 40-100 lej között mozognak szobánként (egy éjszakára), a kempingházakban 25-30 lejért bérelhető egy szoba. Sátorozási lehetőség is biztosított, a modern mosdóval, grillsütővel ellátott sátortáborban.

Termálstrandunkra évek óta szép számmal érkeznek turisták Szatmár megyén kívül Máramaros, Szilágy, Kolozs megyékből, sőt az ország távolabbi vidékeiről is. Az utóbbi évek újítása a pagodaszerű, tetszetős öltöző, valamint a tujafákkal övezett, térkővel burkolt sétány, a hangulatos lámpák. Napjainkban a tasnádi a legnépszerűbb termálfürdő Szatmár megyében.

Mivel meleg nyári hétvégéken az ide látogatók száma eléri a kétezret, szükségesnek tűnt egy negyedik, hideg vizes medence építése is. Ennek átadására júliusban kerül sor, ám az üdülőövezet fejlesztése tovább folytatódik egy téli pavilon létesítésével. Itt az öltözőkön kívül szauna és teázó is helyet kap, valamint egy, közvetlenül a pavilon mellett épített parkoló. A nyáron hideg vizű medencét télen termálvízzel töltik fel, így lehetőség lesz a hideg évszakban is élvezni a gyógyvíz hatásait.

A közelmúltban sokat hallhattunk a kórházigazgató-váltások körül folyó vitákról. Dr. Ghitiu Anton, a tasnádi kórház igazgatójának tájékoztatása szerint a múlt héten a kórházak megyei vezetőtanácsa ülésén több probléma is felmerült. Az első a kórházak költségvetésének problémája. A szükséges és a leosztott keret közötti különbség megyei szinten igen magas, mintegy 307 milliárd régi lejt tesz ki. Szóba került egy, a közeljövőben esedékes 150 milliárd régi lejes költségvetés-kiegészítés és szeptember vagy október hónap folyamán egy újabb, melynek összege még nem ismert. A tasnádi kórháznak is szüksége lenne még legalább 5,2 milliárd régi lejre ahhoz, hogy biztonságban működhessen.

Országos szinten ágyszámleépítést is terveznek. Szatmár megyében ez összesen 94 ágyat jelent, de ez szerencsére a tasnádi kórházat nem érinti, tehát itt nem lesznek sem ágyszámbeli, sem személyi leépítések.

A harmadik probléma az új kórháztörvényben szereplő, különböző betöltött funkciók összeférhetetlenségének kérdése. A tasnádi kórház esetében is felmerül ez a gond, mégpedig az igazgatói tisztség tekintetében, hiszen az új törvény értelmében dr. Ghitiu nem lehet kórházigazgató és kórházi részlegvezető is egyidőben. Viszont a törvény egyik cikkelye alapján a 200-nál kisebb ágyszámmal működő kórházak esetében ez a kitétel nem érvényesül. Ezek a problémák egyenlőre nem tisztázottak, megoldásukat a jövő héten megyénkbe látogató egészségügyminiszterrel történő tárgyalásoktól várják.

- Ön tasnádi származású, de már hosszabb ideje elkerült városunkból. Milyen érzés visszatérni?

- 1973-ban kerültem Máramarosszigetre. Ott egy faipari kombinátban tevékenykedtem 1996-ig. Saját cégemet 1994-ben alapítottam. Ez nőtte ki magát 10 év elteltével arra a szintre, hogy sikerült Tasnádra is áthelyezni egy részleget. Nem szakadtam el a várostól, még megvan a családi ház, ahová gyakran jövünk a családommal nyaralni, és jó a kapcsolatom a régi barátokkal is.

- A tavalyi év folyamán vásároltam egy telket, amelyen felépítettünk egy műhelyt. Elkészült a közművesítés, és folyamatosan dolgozunk, hogy kialakítsuk az öltözőket és zuhanyzókat. Az épületet úgy terveztük és építettük, hogy megfeleljen az európai uniós elvárásoknak is. Fő tevékenységi területünk faszerkezetű termopán ajtók és ablakok gyártása.

- Tasnád valóban vonzó befektetői szemmel nézve, vagy lokálpatriotizmusának köszönhető, hogy befektetőként tért vissza városunkba?

- Három éve tervezem, hogy Tasnádon fektetek be. Igen nehezen sikerült, a mai befektetőknek nehéz dolguk van, mivel a kormány nem támogatja a kisvállalkozókat. Aggasztó a munkanélküliség aránya a városban,a gyenge útviszonyok, az infrastruktúra hiánya elég visszataszító befektetői szemmel nézve. Nem tudom, az illetékesek miért nem próbálnak tenni e helyzet megváltoztatása érdekében.

- Hány embert kíván foglalkoztatni, és milyen kritériumrendszer szerint fogja őket alkalmazni?

- Jelen pillanatban 8 szerződtetett személy tanulja a gépek működtetését és a termelés menetét. A cél, hogy az idén 30-40 főt foglalkoztassunk, majd jövő évben 50-60 emberre növeljük meg ezt a számot. A munkások alkalmazásánál egy, a városunkban már bevált módszert szeretnék alkalmazni, hogy a munkásokból és vezetőségből alakult bizottság döntsön szavazással a jelöltek alkalmasságáról. Így egy szakértő munkacsoport jön létre, amelynek tevékenységét megfelelőképpen fogom honorálni.