Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Azért, mert mindig tárva vár karotok, mikor egy ölelésre van szükségünk.

Azért, mert egyedüli személyként, feltétel nélkül mellettünk álltok, és ha kell, mindig tudtok megbo-csátani.

Bármikor tévedünk, támogattok. Ha más már nem is, de ti mindig kinyitjátok azt az ajtót, amin valamiképpen tovább haladhatunk. Azért, mert csak ti vagytok képesek mindent adni, százszor és százszor, és semmit sem vártok el cserébe. Bíztok bennünk akkor is, ha már senki más nem.

Velünk ünnepeltek a sikerünk pillanatában, és addig ti sem nevettek, míg nekünk nincs jókedvünk.

Köszönet, amiért elviseltétek sírásunkat oly sok éjjelen keresztül, hogy minden reggel elkészítettétek uzsonnánkat, hogy beteg homlokunkon tartottátok oly sokszor kezetek. Köszönet az esti mesékért, a szépen vasalt ingekért és a többi apró dologért, amit csak tőletek kaphattunk meg.

Végül azokról se feledkezzünk el ma, kiket senki sem köszönt. Akik féltő odaadással nevelt gyermekükre várnak, de senki sem jön, nem hoz virágot, bár jól tudja, testben s lélekben milyen törékeny tud lenni egy anya. Őket a bizalom ereje vigasztalja, hogy előbb vagy utóbb a drága gyermek megtalálja a kulcsot, amivel kinyitja a szívük ajtaját. Akkor ott állnak majd boldogan, és nagylelkűen megbocsátják az egykori gyengeségeket.

Május 23-án, kedden délután egy, a Câmpului utca végén található ház udvarában II. világháborús, az oroszoktól visszamaradt "Katyúsa" bombákat találtak. Egy medence ásása közben bukkantak rá a 7 darab, kb. méteres hosszúságú szerkezetre, amelyeket szerda délután óvatosan kiemeltek a föld mélyéből.

Csütörtökön két bukaresti tűzszerész segítségével a város határain kívül robbantották fel őket.

Rövidesen elkezdődnek a munkálatok az Újsoron(Avram Iancu utcán). Az erre szánt közel 2 milliárd régi lejt egy múlt évi kormányhatározat által kapta a helyi tanács. Járdát, vízelvezető árkokat készítünk, és az utat kövezzük.

Mire e sorok nyomdába kerülnek, a Tasnádi Általános Iskola Nicolae Bãlcescu utcai épületében elkészül és átadják az új fiú- és leány WC-ket, mosdókat illetve tanári illemhelyet is.

Felhívom a tasnádi nyugdíjasok figyelmét, hogy továbbra is érvényben van a helyi tanács határozata, mely szerint hétfői napokon ingyenes számukra a fürdő látogatása. Mindenkit szeretettel vár az üdülőövezet munkaközössége.

Nagy erővel folynak az építkezési munkálatok a strand területén, a hidegvizes medence környékén, illetve egy temesvári vállalkozó a tanács által elkezdett kezelőközpontot fejezi be, remélhetőleg még ez év folyamán.

Az útjavítások, aszfaltozások rövidesen befejeződnek a városban, és megkezdődik az útkövezés.

Keresztelés: Boldizsár Viktória Bernadett (ápr. 16.), szülők: Boldizsár Róbert (róm. kat.) és Zöldesi Erzsébet (ref.), Móda Rita-Evelin (ápr. 16.), szülők: Móda György (ref) és Vanka Mária (ref.), Ungri Edina-Vivien (ápr. 16.), szülők: Ungri Dãnut (ref.) és Dana Edina (ref.)

Keresztelés: Rogoz Annabella Alexandra (ápr. 16.), szülők: Rogoz Ioan Vasile (ort.) és Szász Margaréta (róm. kat.), Ujvári Adrienn Brigitta (ápr. 30.), szülők: Ujvári György (róm. kat.) és Ackermann Anita (róm. kat.)

Temetés: Kosárka Mária Terézia (szül. Vinkler), 72 éves (ápr. 26.), Knébli Julianna (szül. Dőringer), 71 éves (ápr. 30.).

Pék Sándor plébános felhívja hívei figyelmét, hogy június 11-én de. 10 órai kezdettel ünnepi iskolai évzáró szentmisére kerül sor a tanárok és diákok részvételével.

Selymes József korábbi tasnádi plébános felkéri mindazokat, akik támogatni kívánják a Mária Rádiót, hívják a 0900900070-es adományozó vonalat. Ezáltal hívásonként 1,1 euróval hozzájárulhatnak a Mária Rádió missziós munkájához.

"Ha ezt meglátják és átgondolják, eredményes volt a vasárnapi séta..."
Ady Endre

Rámszóltak a közelmúltban, hogy nem mosolygok a fotóimon. Csodálkozom, mert én nem voltam ilyen. Annyi derűs bugyutaságot elkövettem életemben, de úgy tűnik, az utóbbi időben kifogytam belőlük.

És akkor mi van a mosollyal? Abból is ki lehet fogyni? Bizonyára mindenki ismeri azt a "nem vagyok elkeseredett, mégis olyan - tudomisén - komoly vagyok" érzést. Miért van az hogy a legtöbb ember a boldogságot úgy értelmezi, mint egy címkézett, boltban megvásárolható csomagot, amitől minden bánat, fájdalom elmúlik? Miért vagyunk hajlamosak azt hinni, hogy mindenkinek teremtetett egy pár, akivel ha találkozik, nincs többé félreértés, harag, csak örök derű, elégedettség? Hányan szentelnek egy egész életet arra, hogy a boldogságra készülnek? Gyűjtögetik a kellékeit, hogy aztán mikor eltelt az élet, ráébredjedenek, minden egyben van, csak épp lejárt az idő, és a nagy munkában a legfontosabbat elfelejtették - boldognak lenni.

A boldogságot és a vidámságot nem kell összetéveszteni. Az ember lehet boldog belül, magában, csöndesen, és mégsem nevet. Lehet elégedett és békében a világgal erős és harsány kacaj nélkül. És épp úgy lehet boldogtalan, s mégis örök vidám, mosolygós. A mondás azt tartja: aki mindig nevet, az valójában mindig sír.

Az embernek kora előrehaladtával komolyságra és méltóságra van szüksége, mert így egységes a hatás. Ezek is téglák a boldogságot alkotó házban. Jól van ez így, csak aztán el ne felejtsek közben egy kicsit boldognak is lenni.

Toronyórát 76 k. költségen javította január hóban az óra készítője, Müller János budapesti toronyóragyáros.

Mulatság. Táncvigalom egész farsangon csak egy volt. A katolikus ifjúsági egylet rendezett február 2-án színielőadással egybekötött bált. Előadták Erdősi Károly: Rákócziért című színművét.

Jézus Szíve Oltára a Jézus Szíve társulat, rózsafüzér társulat és hívek közadakozásából 1913. május 28-án állíttatott fel. Hanel Róbert és Fia templomberendezési műintézetében készült Neutitscheinban (Morvaország). Az oltárt Görgényi Jenő érd. esperes plébános áldotta meg 1913. június 1-én, mely nap vasárnapra esett, Jézus Szíve ünnepe (május 30.) után első vasárnap volt.

Szőlőtelepítés. A Csákó hegyen fekvő, s addig szántóul használt lelkészi föld újból szőlővel lett betelepítve 1913. év tavaszán.

Villanyvilágítás. A községben ez ideig az utcában 70 petróleumlámpával történt a közvilágítás, az ártézi kútból pedig gőzgép szivattyúzta fel tartályokba a vizet. A gőzgépnél állandó gépészt kellett tartania a községnek. 1913-ban az utcai világítás 120 villanylámpával lett berendezve a régi petróleumlámpák helyett. Ugyancsak az ártézi kutat is a villamos mű hajtja ezen időtől fogva. A plébánialakba is bevezettem a villanyvilágítást az összes szobába, folyosóra és konyhára saját költségemen.

Árvíz. Június és július hónapokban folyton esett, gyakori felhőszakadások voltak. Július 16-án Csa-holy felől a megáradt patakok vize kiöntött. Öt ház összedőlt. A károsultak javára a községi elöljáróság gyűjtést rendezett. Befolyt 114 k. adomány.

Tasnádbajomi-hutatelepen iskola létesítése érdekében 1913. június 7-én a Hutatelepen levő lakosokkal közgyűlést tartottam. El lett határozva, hogy miután a telepen 69 tanköteles gyermek van, magyar tannyelvű r. k. iskolát létesítünk.

Szüret. Ebben az évben rendkívüli kedvezőtlen időjárás, egész nyáron át tartó szünet nélküli esőzés volt. A szeptemberi korai fagy annyira tönkretette a szőlőtermést, hogy szüret nem is volt.

Ennek a huszonötezer főnyi magyar seregnek sem tudtak egy hozzáértő vezért találni, talán Szapolyai János erdélyi vajda alkalmas lett volna, de erről a király és környezete hallani sem akart. Inkább a hadviseléshez nem értő Tomori Pál kalocsai érsekre erőszakolták a fővezérséget. Az irigységükben és gyűlöletükben elvakult főurak be sem várták a Szegedre érkező Szapolyai tizennégyezres seregét, sem Frange-pánt a jelentős számú dandárjával. Hiába, az irigység legyőzte a józan belátást.

Mohácsnál 1526. augusztus 29-én délután 3 órakor megkezdődött a kétórás csata, ahol évszázadokra eldőlt a magyar nemzet sorsa. Maga Szulejmán még órákig várakozott a csatamezőn, nem akarta elhinni, hogy hova süllyedt a hatalmas Magyarország. Huszonötezer magyar vitéz maradt a csatamezőn, köztük a fővezér Tomori Pál, az esztergomi érsek, négy püspök, mintegy 500 a főnemesek közül, valamint ezer és ezer magyar fiatal. Odaveszett maga a király is a "Csele" patak medrébe. Azt tartja róla a mondás, hogy korán született, korán lett király (10 éves korában), korán házasodott (15 évesen), és korán halt meg (20 éves korában). Nagyobb csapás volt ez az országra, mint a Mohi pusztai csata, melyben a tatárok semmisítették meg a magyar sereget.

A csata után a szultán bevonult Budára, kifosztotta a várost, majd ezernyi foglyot hurcolva magával, visszatért Törökországba. Ilyen Istenítélet érte az országot, melynek fiai jobban gyűlölték egymást, mint amennyire szerették hazájukat. Ez szomorú példa, figyelmeztetés a mai nemzedéknek is, hogy csak egymás megértésével és szeretettel tartható fenn a magyarság, mely kiheverte a tatárjárást, Mohácsot, Trianont, és nem semmisült meg e sok csapás alatt. Szívósságával megőrizte nemzetiségét, nyelvét, világtörténelmi hivatását.

Fontos esemény zajlott május 14-én a tasnádi református egyházközségben. Gyülekezetünk a templom fennállásának 530. esztendejét ünnepelte. Emberöltőben mérve nagyon nagy ez a szám, de egy épület, egy TEMPLOM életében nem.

A tasnádi "Isten házát" műemlék templomként tartják számon. Ezért is nagyon becses e nyugodt, csendes épület az oda járóknak. Bár a gyülekezet már nem tölti úgy be a templomot, mint régebben, mégis megnyugvást és békét nyújt a rendszeresen oda járóknak. Ezen az ünnepnapon megtelt a templom. Gyülekezetünket sokan megtisztelték jelenlétükkel a környező települések, és a más felekezetű tasnádi lakosok közül is.

E nap alkalmat adott arra is, hogy a nemrégiben (2005. október 31-re), megjavított harangról is megemlékezzünk, és a lelkész köszönetét fejezze ki az odaadó gyülekezeti segítségért.

Felemelő volt Ft. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházmegye püspökének igehirdetéséből hallani, hogy ez a hely a "Sion hegye". Az a tasnádi hívek számára, ami az ószövetségi népnek az Istennel való találkozás, a szövetségkötés helye volt.

Valóban, templomunk dombra épült, s bármerről is közelíti meg az ember a várost, a figyelmes nézelődő rögtön észreveheti, hogy amit legelőször meglát a városból, az a református templom. A püspök úr igehirdetésén kívül köszöntötte a gyülekezetet, ahogy megtette ezt Nagy Sándor, a Nagykárolyi Egyházmegye esperese, aki egy Igével kedveskedett a tasnádiaknak, illetve Hegedűs István helybeli lelkipásztor.

A lakosság is méltóan készült e jeles ünnepre, gyermekeink képviselték a gyülekezetet lelkes szavalataikkal és énekeikkel.

Az idén 11 leendő egyháztag fog hitéről vallást tenni a tasnádi egyházközségben. Tanítványaimat az iskolában faggattam, hogy mit jelent ez számukra. Az itt következő vélemények tasnádi, magyarcsaholyi és tasnádszarvadi konfirmándusoktól származnak.

2006. május 28-án konfirmálnak: Acherman Anita, Balla Norbert, Balogh Dávid, Csőszi Norbert, Demeter Zsuzsanna, Dobrai Gabriella, Győrffy Bea, Mile László, Pákai Zsuzsa, Pop Sarolta és Ráksi Attila.

Balázs Győző: Konfirmáláskor vallást teszünk hitünkről. Szeretnék konfirmálni, hogy én is tagja legyek az anyaszentegyháznak.

Fóris Csenge: A konfirmálás olyan esemény, amikor bebizonyíthatom Istennek, hogy van hitem.

Sipos Róbert: Azért szeretnék konfirmálni, hogy Isten előtt esküt és bizonyságot tehessek a hitemről és vallásomról, és hogy Úrvacsorát vehessek. Várom a konfirmálást, hogy elmondhassam kétévi tanulmányaimat Istenről, és felkészülhessek az Úrvacsoravételre.

Mile Előd: Számomra a konfirmálás egy bizonyságtétel, amire két évig készültem. Azért jó, hogy az idén lesz, mert a VIII. osztályban jobban tudok készülni a képességvizsgára, és nem jár az eszemben, hogy még a kátét is meg kell tanulnom. A felkészülés idején megtanultam, hogyan bízzak Istenben, hogyan imádkozzak. A konfirmációnak köszönhetem, hogy megismertem Istent. Szeretném megköszönni Istennek, hogy tanított, mindig velem lesz, és segít mindenben.

Balogh Dávid: Várom a konfirmálást, mert az egész család összegyűl, és mindenkit láthatok. Van bennem félelem is, mert annyi ember előtt lámpalázas leszek. Tudom, ha sokat tanulok, figyelmes leszek, és nem törődöm senki mással, akkor jó lesz.

Balla Norbert: Azért szeretnék konfirmálni, hogy keresztszüleimnek és szüleimnek bebizonyíthassam, hogy vallásos vagyok. Félek is egy kicsit, nehogy elhibázzak valamit. Olyan lesz ott bent a templomban, mintha képernyőn lennénk, és mindenki csak azt figyeli, hogy mi mit teszünk.

Pákai Zsuzsa: Számomra a konfirmálás nagyon fontos, mert "szent hitemről" vallást akarok tenni, hogy bebizonyíthassam Istennek, hogy én is tagja és részese leszek az anyaszentegyháznak és Krisztus testének. Félek, hogy Isten nem fogja megbocsátani a bűneimet, de bízom, mert tudom a káté tanítását: "szívünk szerint bánkódjunk bűneinken, és azokat mindinkább gyűlöljük és kerüljük"!

Demeter Zsuzsanna: Mindenkinek kell konfirmálnia, mert így tudja meg, hogy mit is érez igazán a szíve mélyén. Ott megmutathatom mindenkinek, hogy én is képes vagyok nagy dolgot véghezvinni. Kicsit a dicséret miatt is konfirmálnék, mert ha tudom a válaszokat, a szüleim megdicsérnek, és így önbizalmat kapok. A konfirmáció lehet, hogy megváltoztatja az életemet.

Mile László: Konfirmálok, mert mikor megkereszteltek, szüleim megfogadták, hogy bizonyságot teszek a hitemről. A konfirmálás nehéz, mert sokat kell tanulni, ugyanakkor az áldozat, amit hozok, hogy megtanuljam a kátét, érték. Amikor bizonyságot teszek hitemről, elhiszem, hogy létezik Isten, Jézus, Szentlélek.

Pop Sarolta: Én azért szeretnék konfirmálni, hogy bizonyságot tegyek a hitemről, bár kicsit félek.

Győrffy Bea: Úgy érzem, hogy a konfirmálás egy nagyon fontos hitbeli vallástétel. Elmondhatom másoknak is, mennyire fontos az, hogy higgyünk Istenben. Megmutathatom, hogy én hiszek, s hogy egykor érdemes volt megtanulni mindenkinek a kátét. Sok szépet és értékeset meg lehet tanulni e néhány év alatt.

Sokan félnek, de én nem. Nagyon várom, hogy végre ott álljak, bizonyságot tegyek, és az egyház hivatalos tagjává váljak. Így Isten színe előtt megvallom hitemet.

Szerintem nem az a fontos, hogy mennyire tudod a kátét s az énekeket, hanem az, hogy higgyünk Istenben, és hogy részese akarunk-e lenni az egyháznak. Én ezt akarom, s ezért fontos tudnom, hogy ennek az egyháznak "igazi" tagja leszek!

Isten áldása kísérje őket életükben, hogy meg is tudják tartani, amit megfogadnak és vallanak.

Simon Melinda: Ezen a szép vasárnapon 38 fiatal gyűlt össze. A nagy eseményt a megfelelő oktatás előzte meg, hiszen valójában a bérmálkozás a keresztényi felnőtté válást jelenti.

A hittanórákon rengeteg lelki táplálékot kaptunk. Részt vettünk egy ifjúsági találkozón is, ahová Nagyváradról érkeztek nővérek. Ők is sokat segítettek nekünk.

A szentség kiszolgáltatása a mise végén történt. Felsorakoztunk, és izgalommal vártuk, mi fog történni. Ezekben a percekben a Szentlélek mindnyájunkat eltöltött. Óriási boldogságot éreztem.

Paulik Hilda: A bérmálást megelőző időszakban a papbácsival sokat elmélkedtünk a szeretetről és a Szentlélekről. Rám a legmélyebben Lisieux-i Kis Szent Teréz mondata hatott: "Istenem, hogy szeresselek, nincs más, csak ez a pillanat".

Bendel Zita: Számomra a bérmálás az egyik legfontosabb szentség, mert most már én döntöm el, hogy Krisztushoz fogok tartozni, és az Ő tanításai szerint fogok élni.

Schmiedt Réka: A szentmise előtt komolyan elgondolkodtam azon, hogy mi fog velem történni. Bérmálkozáskor egy különlegesen jó érzés töltött el. Most értettem meg, hogy e szentséget miért csak egyszer lehet felvenni. Felnőtt keresztény lettem, és szeretnék egész életemben Krisztus tanítása szerint élni.

Portik Zsuzsa: A hittanórákon megtanultam, hogy nagyon fontos a reggeli és esti ima, és figyeljünk mindig, mert Isten bármikor, bármilyen alakban szólhat hozzánk.

Csordás Levente: A felkészülés két hetében a Szentlélekről és a szeretetről elmélkedtünk. Engem leginkább a Maximilian Kolbe atyáról szóló történet fogott meg, akiben annyi szeretet volt, hogy feláldozta életét egy ismeretlen emberért.

Rozs Tamás: A bérmálkozás nagy lelki élmény volt számomra, mert úgy éreztem, hogy óriási lépést tettem meg Krisztus felé.

Mészáros Szilárd: Számomra nagy öröm volt, hogy bérmálkozhattam. Az ifjúsági találkozón értettem meg, hogy miért is akarok bérmálkozó lenni: hogy közelebb kerüljek Istenhez, és jobban megtanuljam az ő tanítását.

Bendel Norbert, Bendel Szabolcs, Bendel Zita, Benini Ádám, Butean Andrea, Cseh Anita, Csordás Levente, Déri Bernold, Geiger Tibor, Gózner Ervin, Grieb Levente, Koncz Krisztina, Kovács Attila, Mészáros Edith, Mészáros Szilárd, Mészáros Tamás, Molnár Mária, Nagy Éva, Nagy Imre, Oláh Bernadett, Pató Hilda, Portik Hegyi Zsuzsanna, Paulik Hilda, Rotmund Valentin, Rozs Tamás, Ruff Tamás, Schmiedt Réka, Schönstein Gergő, Schveiger Tamás, Simon Melinda, Stier Ottó, Stocker Walter, Szabó Szilveszter, Szommer László, Ujvári Jusztina, Varga Evelin, Véber Ivett, Véron Xenia.

Ari Török Gertrúd, Buchmüller Henrietta, Czier Edwin, Dankó Olívia, Horváth Csilla, Hiripi Rudolf, Holzberger Krisztián, Hotca Dávid, Irimiás Tímea, Jászfalvi Zsolt, Kovács Ervin, Kovács Gabriella, Kovács Roland, Lakatos Norbert, Lázár Ádám, Moldován István, Reiz Melinda, Rendes György, Rozs Aliz, Ruff Zoltán, Smid Renáta, Struta Laura.

Április 1-től városunk saját helyi rádióval is büszkélkedhet, a Transilvania Rádió a 90,1 MHz-es frekvencián Tasnádról közvetíti műsorát. Roman Julianna (képünkön) marketingfelelős tájékoztatása szerint az egyelőre román nyelvű műsor naponta 12.00-14.00 valamint 16.00-18.00 óra között hallható. Magyar nyelvű adás elindítását, illetve a műsoridő meghosszabbítását is tervezik, amennyiben lesz rá a későbbiekben igény.

A műsor elsősorban azokhoz szól, akik a jó zenét és hírműsorokat kedvelik. Az adás első részében (Szolgálatos őrség—Patrula de serviciu címmel) helyi híradásokat, beszámolókat hallhatnak, második része (În direct cu voi) pedig kívánságműsor, ahol lehetőség nyílik a betelefonálók zenés kívánságainak teljesítésére is.

A műsor szerkesztője Ovidiu Joldis. A helyi rádióadót reklámokból tartják fenn. Roman Julianna a 0742-404205-ös telefonszámon várja azon vállalkozók jelentkezését, akik ezúton is szeretnék termékeiket vagy szolgáltatásaikat ismertté tenni Tasnádon és környékén. Az érdeklődők kívánságaikat a következő telefonszámon jelezhetik: 825015, vagy személyesen a Tűzoltó (Pompierilor) utca 2. szám alatt a műsor idején.

Sorozatunkban dr. Sejk Mónika belgyógyász szakorvos néhány, városunkban is gyakran előforduló betegségről tájékoztat.

A szélütés az elhalálozások listáján a harmadik helyen áll. E betegség egyik kiváltó oka lehet a tartósan fennálló, nem kezelt magas vérnyomás. 10-11 évig tartó magas vérnyomás eredményeként a szervezetben olyan agyi érkárosodások alakulnak ki, amelyek agyvérzéshez vezethetnek.

A szélütés rizikófaktorai: dohányzás, túltápláltság, magas koleszterin és vérzsír-szint, túlzott alkoholfogyasztás, rendszertelen testmozgás, cukorbetegség, egyéb szív- és érrendszeri betegségek. Fokozottan veszélyeztetettek a férfiak és az 50 év fölöttiek.

A szélütést a betegek kb. 80%-a éli túl, túlnyomó többségük sajnos már nem kerül vissza eredeti állapotába, életminőségük nagymértékben romlik, bénulás is bekövetkezhet, és ez éveken keresztül megterheli a családot. A stroke élethosszig tartó kezelést igényel, és sajnos sok esetben az első után várható egy második vagy harmadik hullám, és ezek súlyosbítják a beteg állapotát.

Szeretném hangsúlyozni a családi orvos szerepét e betegség megelőzésében és kezelésében is. Ő az, aki a család több generációját ismeri, így fel tudja térképezni a családi betegségeket, figyelmeztetni tud ezek megelőzésére. Bár első fázisban a belgyógyász és neurológus kezeli a szélütéses beteget, de egy-két hónap után átveszi a családi orvos, és utána az ő felügyelete alatt történik az egyénre szabott kezelés, övé a kulcsszerep.

Úgy tartjuk, hogy anyagiak szempontjából ez az egyik legdrágább betegség, mert összetett kezelést, sok gyógyszert igényel, diétázni kell, valamint a beteg és valószínűleg még egy személy a családból, aki gondozza, nem tud jövedelmet hozni a családba.

Mindezeket figyelembe véve tehát az a legfontosabb, hogy előzzük meg a szélütés bekövetkezését. Ezért vérnyomásunkat, vércukorszintünket rendszeresen ellenőrizzük, hogy az esetleges cukorbetegséget és magas vérnyomást idejében tudjuk felismerni, és ha rendellenességet észlelünk, forduljunk orvoshoz, ne próbáljuk meg ismerőseink gyógyszerével kezelni magunkat. Ne feledjük, kortól függetlenül az optimális vérnyomás 120/80, a normális pedig 130/85. Ezen kívül figyeljünk testsúlyunkra, mozogjunk rendszeresen, mértékkel fogyasszunk alkoholt, és próbáljunk meg leszokni a dohányzásról.

Családi orvosunkkal tartsuk a kapcsolatot, vele bizalmasan megbeszélhetjük gondjainkat. Ha lehetséges, előzzük meg a betegséget, ez a legolcsóbb és legbiztosabb megoldás életünk megmentésére.

Az utánzás, a mintakövetés – a nevelés alapformája. Egy bizonyos érzelmi beleélés nélkül nincs utánzás. Az is nyilvánvaló, hogy az utánzás az első években főként az anyára (és apára) irányul. A csecsemő és a kisgyermek akkor utánoz, ha nincs jelen a szülő, s ezzel megjeleníti, helyettesíti azt. Ez a távollét nemcsak az utánzásnak, de az önállóságnak is a csírája. A helyes anya-gyermek kapcsolat tehát ötvözi a kötődést és az önállóságot. A szeretet elvesztésének a félelme, ugyanakkor a szeretetben való végső biztonság adja meg azt az érzelmi motivációt, ami a gyermeket a helyes cselekvés végrehajtására készteti. Ezek segítik a szülői követelések, normák beépülését, interiorizálását és az önkontroll (a lelkiismeret funkció) kifejlődését. Vagyis a személyiségfejlődés és szocializáció alapjai már ezekben a korai években kialakulnak.

Kívánatos, hogy a szülők saját magatartásukkal követésre érdemes példát és mintát nyújtsanak a gyermekeknek, és az önálló cselekvésre is lehetőséget adjanak. A szülő példája, amelyet a gyermek utánoz, modellt ad az erkölcsi követelmény megvalósítására. Ahogy mondani szokták, "a példa ragadós". A gyermek rendkívül fogékony a példára és az utánzásra. A gyermek utánozza a felnőttek viselkedését, mosolyát, modorát, gesztusait stb. Itt az utánzás érzelmi alapon történik. A továbbiakban a fizikai erő, szépség, ügyesség, egy játék vagy egy autó birtoklása elég a gyermek számára hogy példaképpé váljon valaki. A szülő akár akarja, akár nem, bizonyos mértékig példaként áll a gyermeke előtt. Emiatt a szülőknek sohasem szabad rossz példát mutatni a gyermeknek. Fontos követelmény, hogy a szülő szavai és tettei között ne legyen kettősség, mert ez igen rossz hatású. A szülő akkor ad jó példát, anélkül, hogy abszolút példakép lenne, ha őszinte és becsületes ember. Egy 5 éves gyermeknek már nem tetszik, ha kisgyermekként kezelik. Elvárja, hogy édesanyjától értelmes feladatot kapjon, és, hogy átengedjenek neki olyan megbízásokat, melyeket már képes önállóan végrehajtani. A gyermek 5-6 éves korára jól ismeri az otthoni környezet kívánalmait és tilalmait, tudja, mit szabad és mit kell tennie. Cselekvés előtt is szem előtt tartja a szabályokat. A szülő és a család többi tagjai egységes és következetes követelményeket támasszanak a gyermekkel szemben. A követelések nélkülözhetetlenek a családi nevelőmunkában. A szülő természetes joga és kötelessége, hogy a gyermeket is megfelelő követelésekkel helyes irányba fejlessze. A követelések egyik nagy értéke az, hogy a gyermeket hozzászoktatja a céltudatos cselekvéshez, és az ehhez szükséges fegyelemhez és önuralomhoz. A követelésekkel a nevelés folyamatában sohasem szabad megrekedni. Folytatódnia és párosulnia kell a követelésnek a meggyőzéssel. Könnyebb rávenni a gyermeket egy jó tulajdonságra, mint leszoktatni a rossz tulajdonságokról. Ha negatív vonásokat figyelünk meg a gyermeknél, szabjuk meg a feltételeinket, követelményeinket először egészen rövid időre egy napra, néhány napra, majd hosszabb időre. Ellenőrizzük, tartsuk nyilván és értékeljük a követelések, feltételek teljesítését, az eredményt. Már az is eredmény, ha kevesebbszer esik ugyanabba a hibába a gyermek, hogy nem tehetetlen, van út a kedvező alakulásra, és ezen az úton akar továbbhaladni.

Sorozatunk e havi írásában Sándor Katalin nyugdíjas tanítónő vall életéről, hivatásáról.

- 1942. június 9-én születtem Nagykárolyban. Édesanyám károlyi volt, és egyéves koromig ott laktunk. Akkor Tasnádra költöztünk, mert édesapám pékmesterként dolgozott itt. III. osztályos koromban édesapám sajnos megbetegedett, és egy év alatt meg is halt. Édesanyám akkor kezdett el dolgozni takarítónőként majd szakácsnőként a gyerekotthonban.

A VII. osztály elvégzése után (akkor hét év volt az általános) újra Nagykárolyba kerültem az elméleti líceumba, és édesanyám nővérénél laktam. 1960-ban érettségiztem, s mivel segíteni szerettem volna édesanyámon, a tanügyben kezdtem dolgozni érettségivel. Először óvónőként, majd 2 évig felső tagozaton tanárnőként tanítottam. A negyedik évben döntöttem úgy, hogy a kicsiket választom.

Beiratkoztam a pedagógiai főiskolára, ezt 3 év alatt magánúton elvégeztem. Mikor mások a nyári vakációt élvezték, én vizsgázni jártam. Tasnádszántón, Magyarcsaholyban és Érszakácsiban tanítottam. Közben férjhez mentem, és tanítói diplomát szereztem.

Megszakítás nélkül a tanügyben dolgoztam 35 évig. 1972-ben kerültem be Tasnádra, ahol nyugdíjba vonulásig tanítónőként dolgoztam. 3 gyereket szültem, két leányt és egy fiút. A lányok férjezettek – egyikük Szatmáron, másikuk Egerben él. A fiunk még velünk él, egyetemista.

35 éves tanítói pályám alatt a közmondás szerint voltam "zsákban is, tarisznyában is". Belekóstoltam az óvodai, a felső tagozatos tanításba, és végül az alsó tagozat mellett döntöttem. Tanítottam falun is, városon is. Azért állapodtam meg a kisiskolások mellett, mert nekik a tanító néni szava szinte szentírás volt. Szerintem az ilyen korú gyerekek formálhatók a legjobban. Az alapokat a tanító rakja le, de nemcsak a tudás, hanem a jellemformálás alapjait is. Mindig arra törekedtem, hogy a gyerekek lelkét is formáljam, nemcsak az eszüket.

Tanítványaim közül sokan lettek értelmiségiek (tanár, mérnök, orvos is) de az már az ő, szinte felnőttkori szorgalmuknak köszönhető. Azt én nem tartom saját érdememnek.

Kiskoruktól arra neveltem a gyerekeim (mert mai napig is sajátjaimnak tekintem őket), hogy az osztályban olyanok vagyunk, mint a testvérek, úgy kell szeretniük, tisztelniük és segíteniük egymást, mint a testvérek a családban.

Az osztályteremben az ültetésnél is figyelembe vettem, hogy egy gyorsabb felfogású gyerek mellé egy kissé gyengébb gyerek kerüljön. Ha a gyengébbek valamiben előrejutottak, őket is dicsértem, és a kisegítőjüket is. I. osztályban egyáltalán nem használtam fenyítést. II osztálytól az esetleges fegyelmezetlenségekért egyetlen fegyverem a szorzótábla írása volt. De nem is igen akadt, még a leggyengébbek között sem, hogy V. osztályba kerüljön a szorzótábla tudása nélkül.

Véleményem szerint, helyes volt az, amikor az I-IV osztályban nem lehetett buktatni. Az nem tanítónőnek való, aki négy év alatt nem képes egy egészséges gyereket (szellemileg egészséges gyereket értek ezalatt, akit a pszichológusok képesnek tartanak az I. osztály megkezdésére) megtanítani írni, olvasni és számolni.

Büszke vagyok arra, hogy sikerült, természetesen a szülők támogatásával, valahány tanítványomból embert faragnom. Ezalatt emberséges embert értek, aki nem tiporja el a másikat, aki a másikban is észreveszi az embert. Az ilyen a mai világban szinte fehér holló ritkaságú.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának a 2005-2006-os évadbeli utolsó tasnádi vendégjátékára került sor május 2-án a moziteremben.

A Szép Ernő bérlet harmadik előadásaként igazi színházi csemegének, az Apácák című kétrészes musicalnek tapsolhatott a nagyérdemű. A musical zeneszerzője és egyben dalszövegírója is a Broadway zenés műfajának kedvelt szerzője, Dan Goggin. Rendezője Csurulya Csongor, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rendező szakának végzős hallgatója. Vizsgaelőadásának jelességét igazolja a közönség percekig nem szűnő vastapsa.

A darab története szerint öt apáca jótékony célú előadást szervez, hogy eltemessék gombamérgezésben elhunyt nővéreiket. A nemes cél érdekében maguk az apácák lépnek fel, miközben sok mindent megtudhatunk életükről is. A darab apácái hús-vér emberek, érdekes egyéniségek, akik a zárdán kívül is feltalálják magukat.

Az apáca-show lehetőséget nyújt öt színésznőnek, hogy megmutathassák színészi kvalitásukat, remek ének- és tánctudásukat. Méhes Kati, Lőrincz Ágnes, László Zita, Gaál Ágnes és Laczkó Tekla "lubickolnak" szerepeikben, fergeteges show-val villanyozzák fel és ragadják magukkal a közönséget. Az előadás amellett, hogy önfeledten szórakoztat, rávilágít arra, hogy a zárt közösségben élő apácák ugyanolyan emberek, mint mi, világiak, ellenben a hivatásukból adódóan sokkal több áldozatot hoznak, és mélyebb alázattal léteznek a világban. Megszívlelendő a darab végkicsengése: bár vannak álmaink, de van egy hivatásunk, és ezért mindent meg kell tennünk tudásunk legjava szerint. Az öt színésznő is tudása legjavát adta, s az Apácák az évad egyik legsikeresebb előadásává kerekedett, újra bizonyítva, hogy a zenés műfaj jelentős közönségsikernek örvend a szatmári színpadon. Hasonló színvonalú zenés paródiákat várunk az elkövetkező évadban is!

Lapunk munkatársa, Balogh Margareta nemrég tért haza Spanyolországból. Élménydús beszámolóját folytatásokban közöljük.

Lányom meghívására, aki már hét éve ott él, látogattam Spanyolországba. Meglepetésként közölte velem, hogy részt veszünk egy nyolc napos zarándoklaton, melynek egyik állomása Santiago de Compos-tela, végcélja pedig Madrid.

A 600 km-es zarándokút Franciaországból indult a Camino úton, amelyet a Világörökség részévé nyilvánítottak. A zarándoklat része, hogy az út gyalogosan kezdődik, majd néhány szakaszon járművet lehet igénybe venni, de a végcél megközelítése szintén gyalog történik. A gyalogúton egyetlen segítség egy egyszerű bot, valamint egy könnyű, 5 kg körüli személyes csomag minimális élelmiszerrel és egy palack vízzel. Az út során ugyanis több ingyenes pihenő- és feltöltőhely található, amelyeket önkéntesek tartanak fenn a zarándokok számára.

Az út Észak-Spanyolország legszebb idegenforgalmi helyeit érinti, valamint megközelítőleg 40 bazilikát, székesegyházat és templomot. Engem leginkább a spanyol művészettörténet érdekelt, és annak tükröződése a különböző műalkotásokban. A zarándokút egyik fő állomása Santiago de Compostela, a 38 templommal rendelkező település, melynek legkiemelkedőbb pontja a város nevét viselő katedrális. Nagyon sok híres személyiség zarándokol ide, maga Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal is járt itt. Az összes európai uralkodó, király és herceg ellátogatott ide gyalogosan vagy valamilyen közlekedési eszközzel. Ismert sportolók, színészek keresik fel a helyet, és sok kitartó és hívő zarándok, akinek lehetősége nyílik az út megtételére.

Az út vége felé egyre nehezebb, lépésenként lehet csak haladni. Közben többször meg lehet állni és fohászkodni. Én, aki nem bírok sokáig lábon állni, olyan elképzelhetetlen erőt kaptam, hogy el tudtam érni a végcélhoz, és beléphettem a hatalmas katedrálisba. Monumentális alkotás, kereszt alakú épület közepén a főoltárral, melynek érdekessége, hogy csak egyetlen szögből lehet lefényképezni, amit nem mindenki fedez fel.

Az oltár aranyból van, a templomban van egy oszlop, amelyet ha átkarolunk, elmúlik minden fáradtság, szomorúság, gond, és elérzékenyül az ember. Én úgy éreztem, hogy megszabadultam a negatív érzésektől, és csak örömtelikkel töltődtem fel. Azért is lényeges, hogy a zarándok bejárja ezt a hosszú utat, hogy megérezze ezt a csodálatos változást. A szertartás végeztével vásároltunk néhány emléktárgyat, valamint új zarándokbotot, amelyre egy nagy kagylót rögzítettek.

Tovább folytatva utunkat a Kantabriai-tenger felé haladtunk, mely az Ibériai-félsziget legtávolabbi partját mossa, ahol a sziklák a tengerparton állnak. Ezután Oviedo felé vettük az irányt, amely a világ első három legtisztább városa közé tartozik. Itt minden gránitból és márványból készült, nincs por és szemét sehol. A város Aszturia tartomány székhelye, és egyik nevezetessége a jó minőségű tej és a tejtermékek, amelyeket külföldre is szállítanak.

Oviedoból az Atlanti-óceán partjára mentünk, ahol a legmeglepőbb az idegenforgalmi szolgáltatások minősége, a régi és új műalkotások védelme, valamint a tökéletes tisztaság, a kiszolgáló személyzet türelme, a civilizáció és az ember tisztelete a környezete iránt. A leginkább az fogott meg, hogy az emberek mennyire le tudják küzdeni a stresszt, mennyire tisztán, csendben és rendben, jóindulatban, megértésben élnek. Nagyon sok nemzetiség él itt egy helyen, de a spanyolok megértők, sőt, segítőkészek a csüggedt vagy az idegen emberrel, támogatják a beilleszkedésben, ami nagyon nehéz a más vidékről, kultúrából jövő számára. Kevés spanyol tudásom dacára két hét alatt elértem azt, hogy mindent megértsek, és alapszinten el tudjak beszélgetni.

Most induló rovatunkban az Európai Unióval kapcsolatos fontos és érdekes információkkal szeretnénk megismertetni önöket. Közeledvén a csatlakozás időpontjához, egyre többet hallunk az Unióról, ám kevesen vagyunk tisztában mindennel.

Első írásunkban az Európai Unió felépítésével, döntéshozó szerveivel fogunk megismerkedni. Az Alkotmány szerint a szűk értelemben vett intézményi keret az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot, a Miniszterek Tanácsát, az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát foglalja magában. Fontos, bár szimbolikus szerepe van még az Európatanácsnak is.

Az EU legfontosabb szerve az Európai Parlament, amely nagyrészt a Tanáccsal együtt hoz döntéseket, és alkot jogszabályokat. Jelenleg 732 tagja van. Az Európai Parlament törvényhozó szerepkörrel rendelkezik. Döntéseit minden tagállamnak be kell tartania, és ezt az Európai Bíróság ellenőrzi.

A 25 taggal működő Európai Bizottság szintén jelentős szerepkörrel rendelkezik a szervezet életében, hiszen ez az EU mindennapi munkáját végző szerve. Fő tevékenysége a döntés-előkészítés, de ugyanakkor ellenőrző, esetenként végrehajtó feladatokat is ellát.

Az Európai Tanács a legfelsőbb döntéshozó szerv, kizárólag nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, tagjai a tagállamok állam- és kormányfői.

A Miniszterek Tanácsa az Európai Parlamenttel együtt hoz döntéseket. Ülésein a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt, általában az adott témában érintett miniszterek.

Az Európai Unió Bírósága magában foglalja a Bíróságot, a ma már Elsőfokú Bíróságnak nevezett döntéshozó fórumot, és a szakosodott törvényszékeket. A Bíróság feladata, hogy biztosítsa az Unió joganyagának tiszteletben tartását.

Az Európatanács nem az Európai Unió egyik szerve, hanem attól teljesen különálló, a legrégebbi demokratikus szervezet. 1949-ben alapította 10 ország, és azóta 45 ország a tagja Franciaországtól egészen Azerbajdzsánig. Az Európai Parlamenttel ellentétben csak tanácsadó szereppel bír, a tagállamoknak tehát nem kötelező az itt elfogadott törvényeket jogerőre juttatni. Ennek ellenére erkölcsileg mégis hatalmas jelentősége van e szervezetnek, hiszen általában sokkal emberibb témákat vitatnak meg, többek között az eutanázia, abortusz kérdését, a kisebbségek helyzetét, a környezetvédelem problémáit, a terrorizmus, AIDS, és kábítószerek által okozott problémákat, megoldást keresve ezekre a kérdésekre.

Az 1951-ben létrejött, 2004. május 1. óta 25 tagállammal működő szervezet három oszlopon nyugszik; a közös kül- és biztonsági politika, a belügy és igazságügyben való közös munka, valamint az európai közösségek határozzák meg a szervezet működését.

A tanév végéhez közeledve a IV. E osztály tanulói visszaemlékeznek az elmúlt négy évre, amit tanítónénijükkel, Cseh Rozáliával és társaikkal együtt töltöttek. Az osztály tanulói: Dana János, Dana Melinda, Dana Mónika, Kerezsi Arnold, Kerezsi Csilla, Mezei Ferenc, Ungri Zoltán-Csaba, Roszkopf István, Roszkopf Mária, Veres Kinga-Beáta, Vanka Tímea-Erzsébet.

Veres Kinga: Három éves koromtól óvodába jártam, ahol sok verset, éneket, játékot tanultam. Nagyon vártam az iskolát, szeretek tanulni. Könnyen megtanultam olvasni, az írásban sokat segített nagymamám is. A legszívesebben az Anyák Napi ünnepségekre emlékszem vissza, amikor kis műsorral és fényképes emléklappal köszöntöttük édesanyánkat és nagymamánkat.

Dana Melinda: Az első években nagytatám kísért minden reggel az iskolába, és segített az olvasásban és a számolásban. A negyedik osztályban kicsit nehéz volt a két új tantárgy, a földrajz és a történelem megtanulása. Legkedvesebb emlékeim a kirándulások. A tanító nénivel jártunk a városi erdőben, a Macskahegyen, Ady Endre szülőfalujában és Sződemeteren, Kölcsey szülőhelyén is.

Kerezsi Arnold: Engem nagyszüleim nevelnek, tanítanak. Könnyen megtanultam olvasni, írni, számolni. Már várom az ötödik osztályt, de szomorúan gondolok a búcsúzásra, mert nagyon megszerettem a tanító nénit és osztálytársaimat.

Dana Jancsika: Az én padtársam Kerezsi Arnold, aki sokat segített nekem az írásban, olvasásban, számolásban. Nagyon szerettem az ünnepségeket, amiken minden évben részt vettünk Márton napján, Mikuláskor, Karácsonykor. Ilyenkor sok verset, éneket tanultunk.

Dana Mónika: Nagyon szeretek rajzolni, festeni. Az ünnepek alkalmával sok rajzot készítettünk. Minden évben részt vettünk az iskolai malomversenyeken, ahol mindenki dícséretben részesült. A negyedik osztály végén részt vettünk az olvasóversenyen, melyen műveltségi és más felmérőket is kaptunk.

A gyerekek elmondták, hogy szívesen emlékeznek vissza az első évekre, amikor az írással, olvasással, számolással ismerkedtek. A szorzótábla és a román nyelv megtanulása kicsit nehezebben ment.

Szerették a farsangi ünnepségeket, amiket tánc-zene követett. Mindig megünnepelték egymás születésnapját is. A második osztály végén meglátogatták Tasnád templomait, vállalatait, varrodáit. Nagyon szeretik az énekórákat, és járnak a tanulók klubjába, ahol énekelni, táncolni és viselkedni tanulnak.

Ez év végén búcsúkirándulást terveznek a tanítónénivel, Nagykárolyba és Zilahra szeretnének ellátogatni. Elmondták, hogy eddig mindig várták a vakációt, de most arra gondolnak, hogy ötödiktől már tanárok fogják őket tanítani. Nehezen búcsúznak tanítónénijüktől, aki második édesanyjukká vált, de megígérik, hogy szünetben visszalátogatnak hozzá. Köszönik fáradságos munkáját, és hogy annyi szépre és jóra megtanította őket.

Schmiedt Réka: Az eltelt évek emlékeként sok vidám percet hagyunk magunk mögött. Együtt váltunk gyermekekből fiatalokká. Most örömmel emlékszünk vissza azokra a nehéz felelésekre és rögtönzésekre, amelyek akkor közel sem voltak vidámak. Aranyköpések jutnak eszünkbe, amelyeken még ma is jókat szórakozunk. Emlékezetünkben tartjuk a vidám farsangokat és iskolai kirándulásokat is.

De nem csak szórakozással telt el ez a négy év. Tanulni kellett, nem is keveset. Versenyeken is részt vettünk, amelyekről gyakran szép eredményekkel tértünk haza. Ezeket tanárainknak köszönhetjük, hálásak vagyunk nekik.

A négy év közül talán ez a legnehezebb. Nyolcadik osztályban sokat kell tanulni, és egy vizsga is előttünk áll. Nehéz lesz, de remélem, mindenkinek sikerül. Ez lesz életünk első igazi próbatétele. Ha sikerül, eredményeinktől függően választhatunk középiskolát. Nehéz választás lesz. A jól összeszokott osztály több részre szakad majd.

Simon Melinda: E négy év alatt nagyon sok minden történt a mi kis osztályunkban. Mondhatni, "sok közös ügyünk volt" a tanuláson kívül is. Valljuk be őszintén, egy közösséget nem a tanulás forraszt össze igazán, hanem a közös titkok, csínytevések, kirándulások, bulik. Nálunk sem volt ez másként. Nagyon sok mindent csináltunk együtt. Az iskolai kirándulásokon sokat tanultunk, szórakoztunk, és minden egyes alkalommal kicsit közelebb kerültünk egymáshoz. Többször buliztunk együtt, feje tetejére állítva az iskolát. Vannak közös titkaink is, melyeket féltve őrzünk. Sokszor szórakoztattuk és vigasztaltuk egymást, ha éppen arra volt szükség.

Ahogy teltek az évek, lassan-lassan kinőttük a gyermekkort. Beléptünk egy lázadásokkal, álmokkal teli korba. Együtt éltük meg az első szerelmeket, csalódásokat is. Sokszor nehéz volt bennünket elviselni, de dicséretben is részesültünk

Persze nem éltünk mi mindig ilyen békességben, hiszen, mint minden rendes családban, az osztályban is voltak veszekedések, de ezekre inkább nem emlékezünk, a múltba temetjük őket.

Most, amikor egyre nagyobb léptekkel közeledik a pillanat, hogy elváljunk, egyre inkább ragaszkodunk egymáshoz, és fogjuk fel, mit is jelent a közösség ereje.

Nagyon jó osztályközösség volt a mienk, és remélem, az elkövetkező időszakban is erős támaszai leszünk egymásnak.

Az osztály élén Varga Éva osztályfőnöknő állt, akinek, ezúton is megköszönjük áldozatos munkáját és türelmét, amivel terelgetett minket ezen a hosszú úton.

A korábbi évek hagyományát folytatva a tasnádi középiskola idén is megrendezi az iskolanapot. Eltérően az eddigiektől, ezúttal június 2-3 között kétnapos rendezvénysorozat várja az érdeklődőket.

Pénteken a meghívott tasnádi, érszakácsi, csaholyi, tasnádszántói, érkávási és sződemeteri általános iskolák végzős diákjai különböző tevékenységekben vehetnek részt, megtekinthetik az iskolánk diákjainak munkáiból nyíló tárlatot.

Nem maradnak el a kézilabda és labdarúgó bajnokságok sem, szatmárnémeti, nagykárolyi és tasnádi csapatok részvételével.

Szombaton, június 3-án a moziteremben tekinthetik meg a Maestoso kórus és három diákszínjátszócsoport műsorát, majd pedig a román tagozat fellépését.

16.00 óra - Diákszínjátszás, magyar nyelvű előadások: Teletinik—Sue Townsend: 13 és 3/4 nyöszörgés Adrian Mole minden kínszenvedéséből, Minitinik—Rómeó és Júlia paródia, Szilágycsehi Iskolacsoport Berekenye színjátszócsoportja: Lúdas Matyi feldolgozás. Fellép a Meastoso kórus is.

18.30 óra—A tasnádi diákok román nyelvű bemutatkozó gálaműsora: irodalmi összeállítások, néptánc, modern táncok.

A tavasz színeiben pompázó zöldségpiacon sétálva messziről feltűnik a halványzöld, apró gumójú, vajpuha karalábé. Bár a karalábé gyakorlatilag egész évben kapható, ilyenkor mégis azzal ünnepeljük a tavaszt, hogy a zsenge zöldségféléből olyan ételeket készítünk, melyek igazán csak a korai érésű fajtából finomak. Nem véletlen, hogy a zsenge karalábét az évszak egyik hírnökének nevezik, a májusi primőrök között az egyik leggyakrabban keresett főzeléknövényünk. Mostanra már az ára is elfogadhatóbb, ilyenkor még nem fás, az alma nagyságú egyedei a legízletesebbek. Akaratlanul is a szánkban érezzük a tejfölös újkaralábé-leves vagy a főzelék zamatát, a finom rakottasok ízvilágát. Engedjünk a csábításnak, próbáljuk ki a népszerűségi listát vezető töltött karalábés finomságokat húsos, tojásos, sonkás és még hány féle változatos töltelékkel. Hasonló étel mai ajánlatom is, a

Hozzávalók: 8 db zsenge karalábé, 6 dkg vaj, egy közepes fej vöröshagyma, 30 dkg sertésvelő, 3 db tojás, 2,5 dl tejföl, egy csokor petrezselyemzöld, ízlés szerint só, őrölt fehér bors, ételízesítő por.

Elkészítés: A meghámozott karalábékat ételízesítős vízben félpuhára megfőzzük, majd szűrőszitán lecsurgatjuk. Mindegyikből levágunk egy kis "kalapot", s belsejüket karalábévájóval kivájjuk. A meghámozott, finomra reszelt vöröshagymát vajon megpároljuk, hozzáadjuk a hártyáktól megtisztított és darabolt velőt, majd 3-4 percig tovább pároljuk. Levesszük a tűzről, beleöntjük a felvert tojásokat, sóval, ételízesítő porral, őrölt fehér borssal és finomra vágott petrezselyem-zölddel ízesítjük. A karalábék üregeit megtöltjük a velős krémmel, tetejére helyezzük a kalapokat. Kivajazott tűzálló üvegtálba rakjuk, a karalábéforgácsok egy részét mellé helyezzük. Leöntjük a tejföllel, és előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük.

Néhány jó tanács: az ajánlott étel készítéséhez kizárólag fiatal, zsenge karalábékat válogassunk, az esetleges fás részeket vágjuk ki. A korai karalábé leveleit is hasznosíthatjuk, az apróbbakat laskára vágva a töltött karalábék közé szórhatjuk, a nagyobbakból töltikéket batyuzhatunk. A kivájt forgácsok egy részéből ízletes karalábélevest főzhetünk. A zöldfűszerek közül a petrezselyemzöld harmonizál legjobban a zsenge karalábéval, adagoljuk bőkezűen.

A legjobb trükk ruhatárunk felújítására, ha frissítünk a kiegészítőkön! Idén az övek a legkedveltebbek. Ne feledjük a darázsderék szexis varázserejét sem. Hangsúlyozzuk hát!

Az övek most szinte minden trendben megjelennek, a lezser, farmeros, sportos öltözékek, valamint az elegáns kosztümök és alkalmi ruhák kiegészítőjeként egyaránt nagy szerep jut nekik. Alkatunktól, illetve a ruha stílusától és fazonjától függően viselhetünk keskeny vagy széles övet a derékon vagy lazán a csípőre engedve.

Akit nádszálkarcsú alakkal áldott meg az ég, bármilyen szélességű övet hordhat. Kiemelheti darázsderekát arasznyi széles övvel, és bátran viselhet széles vagy keskeny övet – akár többet is – csípőjére engedve.

Körte alakúaknak a derékra csatolt öv az előnyös, hiszen ezzel hangsúlyozhatják karcsúságukat, és egy megfelelő fazonú, például trapéz vonalú szoknyával leplezhetik szélesebb csípőjüket.

Aki vékony, de nem karcsú a dereka, inkább csípőn viseljen övet. Ugyancsak ez ajánlott azoknak, akiknek deréktájékon van egy kis súlytöbbletük.

A molettek számára a lazán felcsatolt, csípőre engedett, nem túl széles öv az ideális. Ez úgy a legelőnyösebb, ha a csaton lefelé bújtatják át a szíj végét, ezáltal V-alakban helyezkedik el az öv, és optikailag nyújtja az alakot. Kaphatók olyan övek is, amelyek nem egyenesek, hanem eleve V-alakra szabottak.

Farmerhoz, kordbársonynadrághoz és kötött pulcsihoz: keskeny vagy széles bőröv (akár a pulcsin kívül), fémöv, színes textilkendő az övtartókba bújtatva.

Szövetkosztümhöz: saját anyagából készült öv, láncöv (akár több soros), rokon színű, finom bőröv.

Estélyihez: láncöv, strasszos, flitteres öv, keskeny bőröv ékszer jellegű csattal, kecses formájú, nagy fémcsatos bőröv, fényes fonalból sodort öv vagy az estélyi ruha anyagával azonos öv.

Gáll Jusztina - titkárnő: jó volna összegyűjteni a fiatalokat, mert nagyon szétszóródtak, főleg azok, akik az iskolából kiléptek az életbe. Ezeknek a fiataloknak nem sok lehetőségük van találkozni. Közös programokat kellene szervezni mind a katolikus, mind a református fiatalok számára, és a családosok részére is. A színházi előadások, hangversenyek mind nagyon jó alkalmak a találkozásra.

Fonbank Piroska – kereskedelmi dolgozó: szerintem minél több közös programot kellene szervezni, kirándulásokat, kulturális előadásokat a hagyományok megőrzése, ápolása érdekében.

Kiss Tibor – borbély: voltak már sikeres sport- és kulturális rendezvények, hasonlókra lenne szükség a továbbiakban is. Munkahelyteremtés, tájékozódás szempontjából több segítségre lenne szükség, mert ha anyagilag rendben van az ember, akkor nincs gond.

Petz Tibor – esztergályos: fontosnak tartanám magyar nyelvű előadások szervezését, ahol összegyűlhet a város magyarsága. A szórakozás mellett megismerhetnénk az ifjúságot, és találkozhatnánk rég nem látott ismerősökkel is.

Dr. Kerezsi Csaba 2 DAN-os karateedző tájékoztatása szerint az SKDUN (Shotokan. Karate Do of United Nation) által április 29-30-án Bukarestben megrendezett országos bajnokságon a Nagykárolyi Karate Sportklub tasnádi szakosztályát a zöldöves Oláh Róbert és Tuser Gabriel képviselték.

A formagyakorlatokat bemutató kategóriában Oláh Robert a negyedik helyen végzett. A május 13-án Nagyváradon megrendezett TODOME kupán a 12-13 évesek kategóriájában Oláh Róbert a harmadik helyet szerezte meg. Május 5-6-7-én Nagykárolyban Mirio Manini 7 DAN–os nagymester irányításával edzőtábort tartottak, amelyen a tasnádi karatésok is részt vettek. A tervek szerint a nyár folyamán nemzetközi edzőtábornak ad helyet városunk, 8-9 külföldi karateedző részvételével.

A helyi üdülőövezetben, a nyaralók építésére eladott telkeken az elmúlt hónapokban újabb leletekre bukkantak a régészek. A talált kincsekről Kádas Zoltán régész nyilatkozott.

- E régészeti lelőhely jópár éve műemlékvédelmi listán szerepel. Az ásatásokat még Némethy tanár úr kezdte kollégáival a nagykárolyi múzeumtól. Tavaly nyáron felkértek arra, hogy mentesítsük a területet a régészeti leletektől. Ez a jelen pillanatban és a megye történetében a legnagyobb ásatás, mivel több mint egy hektáron folyik a régészeti leletmentés. Itt nyaralók lesznek, az egész felületet feltárjuk az építkezések elkezdése előtt, mert régészeti és történelmi szempontból minden elveszne, ha ráépítenének.

A medencék melletti területen neolit település volt, Sztancsevo Kris (Kőrös) kultúrából, amely 7000 éves. Az itt megtelepedett népesség kapcsolatban állt a Balkánon élt neolit népekkel, az pedig a közel-keleti népességekkel.

A megyében itt találtuk a legrégibb csontvázat, egy újkőkori leletet. Itt teljes képet kaphatunk egy újkőkori falu belső szerkezetéről. Házakat tártunk fel, cölöplyukakat, átégett paticsfalak nyomait. A ház belső berendezési tárgyai közül szövőszéknehezékek, halászháló-nehezékeket, házi oltárokat, szűrőket, agyag lámpaburákat, amivel a nyílt lángot lefedték (szalmatetős házak voltak, hamar leégtek), agyagkanalakat, kövekből hasított késeket, ünnepnapokon használt finom kerámia tárgyakat, különböző tároló- és főzőedényeket találtunk. Ezeket helyben készítették, kézműves műhely működött ezen a településen.

Találtunk továbbá tálakat, csuprokat, poharakat, női szobrocskákat, úgynevezett idolokat, amiknek mágikus jellegük volt. Ezek stilizált szobrocskák, melyek a nőies jelleget emelik ki, valószínűleg a termékenységi rítusokkal álltak kapcsolatban. Különböző miniatűr edényekre is bukkantunk, amiket az orvoslásban használtak, kenőcsök, porok tárolására. Bizonyított, hogy már akkoriban is használatosak voltak a természetgyógyászati orvoslások. Az edényekből mintákat veszünk, ebből következtethető, hogy mit főztek, milyen növényeket használtak főzésre.

Ezek az emberek halászatból, vadászatból, madarászatból, földművelésből éltek. A közelmúltban tártuk fel a második sírt ezen a területen, az elsőre pár éve Astalos Ciprian kollégám bukkant. Ez bolygatott sír, mivel a csontváz hiányos, deréktól lefele a csontozat hiányzik, és nem volt sírmelléklet sem, ékszereket, használati tárgyakat (amelyekről úgy tartották, a túlvilági élethez szükségesek) nem találtunk a csontváz (képünkön) mellett. Meghatározható a halott neme, kora, faja, de ez az antropológus munkája.

Hugo Rafael de Vlaminck atya 10 éve dolgozik Románia Európai Unióhoz való csatlakozásáért. Ezen évek alatt nem csak anyagi természetű támogatásának lehettünk részesei, hanem közénk hozta a civilizált világ szellemiségét is. Munkáját nem csak mi becsüljük, de felfigyeltek reá Ausztria politikai valamint közéleti személyiségei is (a Felső-Ausztriai Vöröskereszt elnök-vezérigazgatója Leo Pallwein úr stb.).

Az osztrák parlament elnökasszonya, Sissy Roth-Halvax is értesült itteni munkásságáról, és ennek bizonyosságáról akart meggyőződni e hó 18-án, Bukarestben tett látogatása után. Így május 19-én leutazott Tasnádra, ahol a város és a megye vezetői mellett a Caritas vezetősége fogadta, természetesen Hugo atya, Leo Pallwein, Thomas Fink és Herr Dlouhi jelenlétében.

A hivatalos fogadás után a vendég meglátogatta a Dürnstein Egészségügyi Központot, a városi kórházat, a cigány iskolát-óvodát, és végül a Caritas Szociális Központját, ahol bensőséges hangulatban tájékozódott a Caritas tevékenységéről, és a város és környéke problémáival is ismerkedett.

Ezután osztrák vendégeinkkel együtt Szatmárra utazott, ahol a Caritas Medicat és a Római Katolikus Püspökséget látogatta meg.

A Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület idén is megrendezi a városunkból elszármazottak találkozóját. Augusztus utolsó hétvégéje helyett, ahogyan tavaly volt, most augusztus 4-5-én kerül sor erre, mert többen jelezték, hogy egy korábbi időpont megfelelőbb a szabadságok és az iskolai vakáció miatt.

A rendezvény két napos lesz, melyen helyet kapnak szabadidős és sportprogramok, kulturális rendezvények, buli. A végleges program kialakítása érdekében várjuk, hogy Ön is jelentkezzen javaslataival.

Továbbá kérjük, értesítse a Találkozó időpontjáról elszármazott rokonait, barátait, ismerőseit! Ötleteivel, kérdéseivel forduljon egyesületünk munkatársaihoz a Teleházban, hétköznapokon 8-16 óra között, vagy villámpostán, a tasnaditukor@yahoo.com címen. Együttműködését köszönjük!

A II. Otthon Találkozó keretén belül fotókiállítást rendezünk. Olyan régi vagy új fényképeket várunk, melyek valamilyen érdekességet, furcsaságot, fonákságot ábrázolnak. Egyedüli kikötés, hogy Tasnádon készüljenek. A fotókat július 25-ig várjuk a Teleházba (Avram Iancu utca 2.) vagy a fent említett e-mail címre. Behozhatják az elkészített képet, vagy ha digitális fényképezőgéppel fotóztak, akkor az elektronikus formáját.

Könyvajánló: A tasnádi RMDSZ székházában megvásárolható Kádár Ferenc Hunfibú című kötete, illetve a Végvári hangulatok című irodalmi antológia, mely Szatmár megyei írók, költők műveit tartalmazza. A kötetek ára 11 lej.

Kiállítás: Május 23-án a Városi Múzeumban megnyílt a Provinciart képzőművészeti kiállítás. A Lázin Csaba, Lendvay Zoltán, Piscoran Virginia és Vénig László alkotásaiból álló tárlat megtekinthető május 30–ig a Városi Múzeumban.

Rangadó ősszel: A május 13-14-re tervezett Rangadó— országos diákszínjátszó gálát objektív okok miatt egy későbbi időpontra halasztották.

Kárpótlás igényelhető: Június 20-án, kedden 10.00 órai kezdettel jelentkezhetnek a tasnádi RMDSZ székházában azok, akik a korábbi kárpótlási törvényekből kimaradtak, és most kívánják letenni ez iránti igényüket.

A kárpótlás feltételeiről valamint a szükséges iratokról további tájékoztatást az RMDSZ irodájában lehet kérni, munkanapokon 8.00-16.00 óra között. Telefon: 825652.

Fotópályázat: Hagyományos vagy digitális fényképezőgéppel Nagykárolyban és vidékén készült érdekes, jól sikerült felvételeket vár a Nagykároly és Vidéke című hetilap az RMDSZ-székházban található szerkesztőségébe (Kölcsey Ferenc utca 2. szám) munkanapokon 9-13 óra között, vagy e-mailben (jpg formátumban), a következő címre: borosern@freemail.hu.

A pályázatra bárki benevezhet, a téma is kötetlen. Páldául ki-ki beküldheti saját családtagjait ábrázoló humoros, különleges alkalommal készült képeket is.

A sikerültebb fotókat szerzőjük nevének feltüntetésével közlik a Nagykároly és Vidékében, a legsikerültebbeket pedig féléves illetve háromhónapos Nagykároly és Vidéke előfizetéssel jutalmazza a szerkesztőség.