Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! – az evangéliumok szerint így köszöntötték egymást a tanítványok, az első keresztyének az első húsvétkor. Jézus Krisztus feltámadásáról való meggyőződés, Jézus feltámadásának az örömhíre olyan nagy jelentőségű volt a tanítványok számára, hogy ezután ez az evangélium töltötte be és határozta meg egész további életüket. Hogy Húsvét ünnepe milyen nagy jelentőséggel bírt az első keresztyének életében leginkább az a tény mutatja, hogy az első Krisztusban hívők évtizedekig minden vasárnap Jézus feltámadására emlékeztek, vagyis minden vasárnap Húsvét volt a számukra.

Mi, ma élő keresztyének már csak egy évben egyszer emlékezünk Jézus feltámadására, de éppen ezért igazán fontos az, hogy Húsvét ünnepét annak jelentőségéhez méltóan ünnepeljük. A húsvéti örömhír azt hirdeti minden keresztyén ember számára, hogy Jézus Krisztus, aki nagypénteken kereszthalált halt az emberiség bűnéért, legyőzte a halált, és feltámadt, ezáltal megnyitva az örökélet kapuját minden benne bízó számára.

Ez az evangélium akkor nyeri el rendeltetését, ha személy szerint eljutunk addig a hitbeli felismerésig, hogy a nagypénteki, húsvéti események mind érettünk történtek, a mi megváltásunkért, a mi feltámadásunkért és a mi üdvösségünkért. Húsvét ünnepléséhez tehát fontos az, hogy Jézus Krisztusban felismerjem életem Megváltóját.

A váltság és válság szavak szójátéka nagyon találóan kifejezi Húsvét jelentőséget. Bár csak egy betűben különbözik a két szó, mégis jelentésükben nagy különbség van. Ha az ember hisz Jézus Krisztusban, mint élete megváltójában, akkor azt mondhatjuk arra a keresztyén életre, hogy van váltsága, mert Jézus által megváltott élet. Ha viszont kivesszük a váltság szóból a Jézus keresztjére emlékeztető „t" betűt, akkor csak válság marad. Ugyanígy, ha hiányzik a Jézusba vetett hit, akkor az emberi élet váltság nélkül marad, és így válságos lesz. Isten segítsen minket, hogy az előttünk álló Húsvét ünnepét úgy töltsük, hogy életünk ne válságban, hanem váltságban legyen.

Kérjük a Tasnádi Tükör olvasóit, a Teletinik és Minitinik tagjainak szüleit és előadásainak kedvelőit, a Telejuniors focistáinak szüleit és a sportkedvelőket, a Lakossági Tanácsadó Iroda, a Fejlesztési- és Forrásközpont valamint a Teleház szolgáltatásainak felhasználóit, és mindenkit, aki szeretné városunk közösségi életének fejlődését, hogy járuljon hozzá tevékenységeink fenntartásához és fejlesztéséhez!

Kérje ki munkaadójától a 2005-ös évi jövedelmét és jövedelemadóját tartalmazó ívet (fisa fiscala), és ezt hozza be egyesületünk új székházába. Itt hozzájuthat a szükséges formanyomtatványhoz (230-as kérvény), amellyel átutalhatja szervezetünk részére adójának 2%-át. Amennyiben önállóan tölti ki az ívet, tudnia kell szervezetünk nevét (Asociatia Civilã pentru Dezvoltare Comunitarã Tãsnad), adószámát (cod de identificare fiscalã: 13845317) és bankszámlaszámát (cod IBAN: RO84 RNCB 0224 0123 6603 0001, BCR Tasnad).

· Rövidesen befejeződik a Fő utcán a járdaburkolat elkészítése. A munkálatokat lassította a rossz időjárás, így az eredetileg elképzelt határidő eltolódott.

· Elkészült a templomok megvilágítása. Kisebb beállítási gondokon kívül a rendszer kitűnően működik, a tasnádiak örömére.

· Rövidesen megkezdődik az utak javítása. Sajnos a kaszárnya utcája nagy nehézségeket okoz a tanácsnak, hisz a jelenlegi törvények értelmében ezen utca javítása a várost terheli. A munkálatok értéke közel 10 milliárd régi lej, amit a Tanács kölcsön felvételével próbál megszerezni.

· Megalakult a közösségi rendőrség, egyelőre három alkalmazottal. Feladatuk a város közrendjének fenntartása és minden tulajdonának védelme.

· A strandon folynak a munkálatok az új úszómedence körül, így várhatóan június elsejére elkészülnek a kivitelezéssel.

Temetés: Szilágyi József, 59 éves (márc. 5.), Szigeti Árpád, 68 éves (márc. 25.).

Temetés: Simon Anna (szül. Rozs), 84 éves (márc. 19.), Juhász András, 52 éves (márc. 20.).

"Ha ezt meglátják és átgondolják, eredményes volt a vasárnapi séta..."
Ady Endre

Amikor még nótás volt a világ, s a magyar nóta előkelő helyet foglalt el minden ünnepélyen, a sokféle vidám és szomorú eseményeken, lakodalmakon, keresztelőkön, de még temetésekkor is szólt az édesbús zene, bizony gyakran hangosak voltak a vendéglők is, hiszen a különféle cigánybandák olyan szépen muzsikáltak, hogy „meg kell a szívnek hasadni" sóhajokat csaltak ki még a szigorú emberekből is.

Ez is eszébe juthat annak, aki mostanában Zilahra igyekezvén, a tasnádi cigánysor mellett autózik. Van-e olyan tasnádi, aki ne ismerné a Csirke nevét? És még hány cigánymuzsikus nevét tartjuk meg jó emlékezetünkben. A nagykárolyi Fátyolék népes, máig érően, a klasszikus muzsika elkötelezettjeinek népes családját, Ruha Pista hegedűművész világhírnevét, a Károlyi gróf által kedvelt, messze földön híres Bunkó Vince leszármazottait. De ne feledjük a Tasnádon született Koczé Antalt sem, aki éppen nyolcvan esztendeje szenderült a másvilágra. A nagykárolyi Magyar Király vendéglőből, a Bunkó Vince zenekarából indult el, Désen, Kolozsváron, majd Párizsban, Bécsben, Berlinben és Budapesten szerzett jó hírnevet a tasnádiaknak. A fia ifj. Koczé Antal talán apjánál is híresebb prímássá vált.

De hol van az már? A cigányzenekarok hírét lassan bevonta a múlt homálya, mesterségükből ma már meg nem élhetnek a zenei hajlamukat évszázadok óta bizonyító cigányok. Tehetségüket, sorsfordító igyekezetüket meglátni és segíteni – ehhez kellene számolatlan, nemcsak vasárnapi, hanem hétköznapi gondjaikat elűző „séta" rendezetlen, jobb sorsra érdemes életük vidékeire.

A szomorú emlékű Ulászlót az akkoriban még csupán 10 éves II. Lajos követte a trónon az Úr 1516-ik esztendejében. Fiatal kora ellenére fejlett gyermek volt, bíztató a jövőre nézve, azonban gyámjai nem királynak nevelték, hanem kicsapongó életre szoktatták, hogy ezt kihasználva, maguk uralkodjanak. Ennek meg is lett a szomorú következménye, mert elődje, Mátyás idejében az ország a dicsőség, a jólét magas fokán állott, utódja alatt pedig teljesen leromlott.

A hatalom birtoklásáért a rendek állandó viszálykodásban éltek egymással, a fejetlenség, a törvények be nem tartása volt jellemző az országra. A hatalmasak elnyomták a gyöngébbeket, a Dózsa-lázadás miatt eltaposott jobbágyságot még jobban nyúzták a főurak ahelyett, hogy a nemzettel szembeni kötelességüket teljesítették volna. Az ország leszegényedett, a kincstár kiürült, ennek következtében a végvárakat nem lehetett fenntartani, katonasággal ellátni, zsoldot fizetni. Nagy Szulejmán szultán pedig már az ország déli határán állt.

Ebben a vészjósló, szomorú időben nem akadt egyetlen főúr az egész országban, aki nemzete jövőjére gondolva kezébe vegye az ország sorsát, pedig a török a Délvidéken egymás után foglalta el a végvárakat. Nagyobb feltűnést csak Nándorfehérvár eleste keltett 1521-ben, melyet, addig mint Magyarország kapuját, Hunyadi János hősiesen megvédelmezett. A rendek rémületükben hatalmas háborús adót szavaztak meg, de megfizetni már nem akarták, pedig a jogtudós Werbőczy felismerte, hogy a belső viszály sokkal nagyobb károkat okoz a nemzetnek, mint a külső ellenség. Folytak a belső harcok Báthory nádor és Werbőczy között a fővezérségért, miközben már Szulejmán elindult, hogy Magyarországot elfoglalja.

Már az akkori világpolitikát is jellemezte, hogy egyes országok csak saját érdekeiket védték, és nem az erkölcsi alapot nézték, ami sajnos a későbbi korokban is sokszor megismétlődött. Franciaország „legkeresztényibb" királya és a római pápa, a keresztény világ feje, szövetségben a török szultánnal hadat indított egy keresztény ország elpusztítására.

Hétszázezer főnyi török hadsereg Nagy Szulejmán vezetésével állott szembe a huszonötezer főnyi magyar sereggel. Hová süllyedt az ország, melynek 150 évvel korábbi királya, Nagy Lajos kétszázezres hadsereget vitt csak a lengyeleknek segítségül. Mátyás királynak a zsoldos „fekete serege" negyvenezer főből állt, de a dicsőséges korok letűntek, II. Lajos csak árnyéka volt Mátyásnak, és csupán nemében hasonlított dicső elődeihez.

A Városi Tanács március 30-án tartotta rendes ülésszakát, melynek napirendjén nem kevesebb mint 14 pont szerepelt tervezetként meghirdetve. A tanács ezeket, lévén rendes ülés, még egy különfélék ponttal kiegészítve megvitatásra elfogadta:

1. Határozattervezet a városi vízhálózat gerincvezetékének kicseréléséről szóló hatástanulmány elfogadásáról

2. Határozat a város kulturális és sporttevékenységeinek pénzbeli támogatásáról

3. A sürgősségi helyzetek kezelésére létrehozott Önkéntes Szolgálat szervezési és működési szabályzatának jóváhagyása

5. A városgazdálkodási szolgálat különböző díjszabásait jóváhagyó határozat

6. A líceum fűtésrendszerének kicseréléséről szóló hatástanulmány jóváhagyása

7. A volt líceumi bentlakás fűtésrendszerének kicseréléséről szóló hatástanulmány elfogadása

8. Határozat a város köztulajdonához tartozó egyes ingatlanoknak a leltárból való kivételéről

9. A tasnádi Városi Művelődési Ház 2006-os költségvetésének elfogadása

11. Határozat egy, az üdülőövezetben található ingatlan újraparcellázásáról

12. Határozat egy, a Lãcrã-mioarelor utcában található ingatlan újraparcellázásáról

14. A megalakulandó közösségi rendőrség szolgálati főnökének, visszaminősítése irodai főnökké.

Az első pont elfogadása szinte csak formaság volt, hisz köztudott, milyen elavult a fővezeték, amely a szivattyútelepről a városba szállítja az ivóvizet. A szolgáltató által bevallott veszteség eléri a 60 %-ot. Figyelembe véve mindezeket, már rég szükséges lenne az említett szakasz cseréje, aminek kivitelezéséhez a Tanács banki kölcsönből szerezne anyagi fedezetet.

A második pont megvitatása szorosan kapcsolódott a 9. pontban tárgyalandó költségvetés elfogadásával. Itt el kell mondani, hogy végre a tanács még decemberben elfogadott egy határozatot, melynek értelmében a művelődési és sporttevékenységre pályázati úton lehessen anyagi támogatást igényelni. Akkor a Tanács úgy döntött, hogy az erre a célra elkülönített összeg a város költségvetésében a Művelődési Ház számláján legyen nyilvántartva. Már akkor jeleztük, hogy ez nem a legjobb megoldás, és lám, gyanúnk beigazolódott, ugyanis a művelődési ház költségvetésében, amit szintén most kellett elfogadni, ez az összeg a személyzet fizetésére lett előirányozva, és így nem maradt mit megpályázni. Végül a polgármester jött egy áthidaló javaslattal (majd elválik, hogy őszinte vagy csak az időhúzást szolgálja), mely szerint a következő tanácsülésen egy költségvetés kiegészítés kapcsán a kultúrára újabb összeget irányoznak elő, amiből jut a pályázóknak is.

Ami a vízdíjak és egyéb díjszabások emelését illeti, a szolgáltató az energiaárak emelkedésével indokolta a szükséges emeléseket és miután rendelkezett központi jóváhagyással a tanács is áldását adta. Az új díjszabás szerint egy köbméter ivóvíz a lakosságnak 1,99, míg a vállalatok részére 1,67 (+ÁFA) új lejbe kerül, a csatornadíjak pedig a lakosság részére köbméterenként 0,45, a vállalatoknak 0,38 (+ÁFA) új lejbe kerül.

A 8. pontban tárgyalt, a város köztulajdonához tartozó ingatlanok törlése a leltárból, azokat az ingatlanokat érinti, amelyeket az elmúlt időszakban a különböző felekezetek visszaigényeltek, és vissza is kaptak. Ezért vált szükségessé ezek törlése.

Ami a banki kölcsön felvételét illeti, a tanács elvi beleegyezését adta mintegy 2.500.000 RON felvételéhez, a vízhálózat korszerűsítése és a strandhoz vezető útszakasz felújítása céljából.

Végül következzenek a 2006-os évre érvényes legeltetési díjak, és az idei strandi belépőjegyek árai:

Legeltetési díj felnőtt szarvasmarhák és lovak esetében 20 RON, növendékeknél pedig 12 RON. Felnőtt kecskék és juhok esetén 8 RON, növendékeknél pedig 5 RON.

A strandi belépőjegyek árai a következőképpen alakulnak: felnőtteknek 5 RON, gyerekeknek 2,5 RON, 15 napra érvényes bérlet ára felnőtteknél 50 RON, gyerekeknél 20 RON, 7 napos bérlet felnőttek esetén 30 RON gyerekek számára pedig 13 RON lesz.

Bíró László, a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye segédpüspöke, a Központi Papnevelő Intézet rektora április elején lelkigyakorlatot tartott a római katolikus templomban. Ez alkalommal beszélgettünk.

- Püspök úr a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense. Mit jelent ez?

- A családpüspök feladata az országban vezetni, lelkesíteni a családpasztorációs munkát, és a Családok Pápai Tanácsával, valamint a hazai családszervezetekkel tartani a kapcsolatot. 1994 a család éve volt, és engem akkor szenteltek püspökké. Seregély István egri érsek, a Püspöki Kar elnöke akkor felkért, hogy vállaljam el a családpüspöki tisztséget, mivel elődöm akkoriban hunyt el, és a család évében az egyház ne maradjon családpüspök nélkül.

- Ma a család válságáról sok szó esik. II. János Pál pápa hangsúlyozta, hogy az egyház feladata hirdetni a család evangéliumát, örömhírét. Sokak szerint e válság oka, hogy a család intézménye fölött eljárt az idő, és új alternatívákat kell felállítani, mint például az élettársi viszony. Azonban egyértelmű, hogy nem a család intézménye, hanem az ember van válságban. Az ember személyiségében épül le, amikor nem értelme, hanem pillanatnyi érzelmei és az érdekek vezérlik döntéseiben.

A házasság válságának leggyakoribb oka az elmaradt kommunikáció. Az emberek rohannak, elfelejtenek beszélgetni, így a szeretet létezik, de nem jut el egyik embertől a másikhoz. Ezért egyfajta magányt élnek meg az emberek a házasságban. A házasélet akadozik, és megjelennek a szerelmi háromszögek. Romániából is sokan dolgoznak vendégmunkásként külföldön, és ez nem családbarát helyzet. Az emberek nagy része nem él meg napi 8 órai munkából, másodállásokat vállalnak, és a kizsigerelt társadalom alkalmatlanná válik a házasságra. A házastársaknak nincs idejük egymásra és a gyerekeikre. Ugyanakkor megjelenik az élettársi viszony, amely nem helyettesítheti a házasságot. Statisztikák bizonyítják, hogy az élettársi viszonyban fele annyi gyerek születik. Ebben a viszonyban az emberek nem hordozzák el egymást, gyerekeiket, és az öregeiket sem. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy fiataljainkban meg legyen a bátorság arra, hogy házasságban gondolkodjanak. Sok rossz példát látnak, és a felnőtt társadalom felelőssége jó példát mutatni a nekik.

- Odahaza családcsoportokat hoztunk létre. Egészséges házasságban élők rendszeresen találkoznak, erősítik egymást a jóban. Szent Pál mondta, hogy „Épüljetek egymás hite által". Hitben és szeretetben találkoznak. Ezek a párok általában több gyereket vállalnak, nem azért, mert több pénzük van, hanem mert több a hitük és a szeretetük. E találkozások hozadéka rengeteg anyagi segítség is – babaruhákkal, egyéb anyagi javakkal is segítik egymást.

A házasságra, családi életre való felkészítés az iskolából is hiányzik. Otthon a gyerek sokszor nem lát egészséges mintát, ezért a pedagógustársadalomnak és az egyháznak oda kellene figyelnie, hogy családi életre nevelje a gyermeket.

A felnőttebb ifjúságot is segíteni kell. Pest belvárosában egyetemistáknak páros, „szerelmes" hittant vezetek. Rengeteget tudnak a párok ajándékozni ily módon egymásnak, megbeszélnek különböző problémákat, készülve a házasságra.

- Húsvétkor azt ünnepeljük, hogy aki szeretetből életét adta értünk, az él. Az önzetlen szeretetből feláldozott élet értékes. A házasságban két ember arra vállalkozik Krisztus szellemében, hogy életüket adják egymásért. Az a házasság boldog, ahol ez a készség megvan. A házasság arról szól, hogy merj önzetlenül a másikért adott áldozat lenni, mert az ilyen életnek van értelme, és a feltámadásba torkollik. A Húsvét a szeretet értelmességének az ünnepe. Korunkban a szeretet is énközpontúvá lett, sajnos minőségét azon mérjük le, hogy engem meddig tesz boldoggá. Az ilyen szeretet hideg, rideg világot eredményez. A feltámadás hite nélkül nagyon nehéz szeretni.

Először vagyok Tasnádon, szép megtapasztalni az összefogást a város elöljárósága, a pap és hívei között. Szép a harmónia, békesség, mely áthatja a várost. Áldott Húsvétot kívánok mindenkinek!

A tasnádi református egyházközségben az ökumenikus imahetet 2006. március 27.– április 1. között tartották meg.

Ezen a héten minden délután más gyülekezet lelkipásztora hirdette az Igét a templomban megjelenő híveknek, a következők szerint: hétfőn — Boldut Alin görög katolikus parókus, kedden — Crainic Marian ortodox lelkész, szerdán — volt segédlelkészünk, Szabó Sándor, irinyi lelkipásztor, csütörtökön — Nagy Sándor, a Nagykárolyi Egyházmegye esperese, pénteken — Balla Árpád érkávási lelkész, szombaton — Pék Sándor helybeli római katolikus plébános.

Április hónap folyamán a tasnádi egyházközség két fontos egyházmegyei eseménynek is helyszíne.

22-én, szombaton a környékbeli fiatalok számára szerveztek találkozót. Az esemény szervezője az érkörösi lelkésznő, Kurta Tőtös Beáta. Az egész napos program Istentisztelettel kezdődött, melyen Nagy Róbert tasnádszántói lelkész hirdetett Igét.

24-én, hétfőn pedig a szokásos negyedévenkénti Egyházmegyei Közgyűlést tartják Tasnádon, mely szintén istentisztelettel kezdődik 10.30-kor. Ezen az eseményen a Nagykárolyi Egyházmegyéhez tartozó gyülekezetek lelkészei és esperese vesz részt.

Szeretettel várják a rendhagyó istentiszteleti alkalmakra a gyülekezet minden tagját.

A Caritas „Szent Rita" szociális központja 10 éve alakult a házi beteggondozás biztosítása céljából. Az intézményben két asszisztensnő és egy gondozónő dolgozik, önkéntes alapon. Tevékenységükről Simon Gizella és Galiger Ildikó tájékoztatott.

A szociális központ sokrétű szolgáltatást nyújt az igénylők számára: szociális konyha, házi beteggondozás, használtruha-osztás, egészségügyi eszközök bérbeadása.

A szociális konyhán naponta főtt meleg ételt biztosítunk a rászorulók számára. Alapkövetelmény, hogy az egy főre eső havi jövedelem ne haladja meg a másfél millió lejt. Az induláskor 30 személyt vettünk nyilvántartásba, de idővel számuk 23-ra csökkent, mert néhányan meghaltak, páran elmaradtak. Időszakonként felmérést végzünk e téren, az idei felmérés során újabb 17 személyt vettünk jegyzékbe, így már 40-en vannak.

Használt ruhákat kérvény által lehet igényelni, ezt leginkább a konyhán nyilvántartott személyek, valamint a romák teszik, de falvakra is szállítunk ki ruhát. Ott igazán nagy igény mutatkozik erre, mert a jövedelmek alacsonyabbak, a mezőgazdasági nyugdíj kicsi, és ezért szegényebbek az emberek. Vittünk már ruhát Szodoróra, Pelébe, Újsarmaságra, Érszakácsiba, Csögre, Malomszegre, Csaholyba és Orbóra is.

A fenti két szolgáltatásunkat leginkább az idősek, egyedülállóak, kisnyugdíjasok veszik igénybe, akik kicsi jövedelmükből éppen csak hogy meg tudnak élni.

Az egészségügyi segédeszközök (WC-szék, járóka, mankó, alkartartós bot, beteggondozói ágyak paralizáltaknak, tolókocsik) bérbeadására nagy az igény, Zilahra és Károlyba is vittek már tőlünk. A házi beteggondozást általában a kórházból kikerültek vehetnék igénybe, vagy azok, akik otthoni kezelésre szorulnak. Ez úgy is működhetne, hogy mi magunk megyünk haza a betegekhez, de általában szívesebben jönnek be ők hozzánk. Úgy tapasztaltuk, hogy sokaknak nincsenek olyan körülményeik otthon, hogy idegeneket fogadjanak. Mikor ezt a szolgáltatást beindítottuk, bejártuk a várost, népszerűsítettük, de sajnos nem túl sok eredménnyel. Bár még tisztálkodási, fürdési lehetőséget is tudnánk biztosítani, ezzel senki sem élt mindmáig. Legtöbben vérnyomásmérésre, cukorszint mérésre, injekciózásra, egészségügyi tanácsadásra jelentkeznek. A fürdőszobát átalakítottuk laboratóriummá, úgy láttuk, arra igény van, és be is bizonyosodott, mert hetente két alkalommal jönnek Szatmárról az analízishez szükséges mintákat levenni, és ilyenkor mindig sok a páciens.

Most induló sorozatunkban dr. Sejk Mónika belgyógyász szakorvost néhány, városunkban is gyakran előforduló betegségről kérdeztük. Első cikkünkben a magas vérnyomásról beszél.

- A belgyógyászatra beutalt betegek többsége magas vérnyomásban és annak szövődményeiben szenved. Ez az alapbetegség, mely idővel az érrendszert, érfalakat károsíthatja, agyvérzéshez, szívszövődményekhez, érszűkülethez, vesebetegségekhez vezethet.

A magas vérnyomás Európában népbetegségnek számít, mivel nagy mértékű sófogyasztásunk és stresszes életvitelünk kedvez a kialakulásának. Nem gyógyítható, de orvosi felügyelet alatt nagyon jól kezelhető.

A magas vérnyomás két fázisban alakul ki. Van egy lappangó periódus, amikor néha felugrik, később pedig beáll egy adott értékre. A két fázisban különböző kezelést alkalmazunk.

Megjelenése megelőzhető vagy kitolható egy kis odafigyeléssel: kevesebb sót fogyasszunk, mozogjunk, vigyázzunk a testsúlyunkra.

Fontos lenne rendszeresen vérnyomásszűrést végezni az egész lakosságon, mert így rengeteg betegséget megelőzhetnénk. Komoly, akár bénulással, halállal is végződő szövődményei lehetnek. Gyerekkortól kell erre figyelni, mert sajnos vannak 16 éves magas vérnyomásos betegeink is.

Tünetei: feszültség, fáradékonyság, látási zavarok, fejfájás, szédülés. Ha ilyesmit észlelünk, feltétlenül forduljunk orvoshoz!

A vérnyomásos betegnek rendszeresen orvoshoz kell járnia ellenőrzésre, minimálisra kell csökkentenie a sóbevitelt, kevesebb zsírt, cukrot, kávét, szeszesitalt kell fogyasztania, fel kell hagynia a dohányzással, le kell adnia a fölös kilókból. A stresszt igyekezzen levezetni különböző elfoglaltságok segítségével. Naponta mozognia kell: 20 perc tempós séta, vagy biciklizés, úszás ajánlott. Nagyon fontos, hogy az egyénre szabott gyógyszeres kezelést be kell tartania!

A vérnyomás egyensúlyban tartásához kell egy kis önfegyelem, rendszeresség. Hetente ajánlott mérni. Jó, ha van otthon egy vérnyomásmérő készülék, és ilyenkor az egész család vérnyomását megmérjük vele. Ma már úgy tartja az orvostudomány, hogy az ideális vérnyomás kortól függetlenül 120/80. 160/90-ig megfigyelendő, afölött pedig magas vérnyomásról beszélünk. Ha valakinek az ideális fölötti értéket mérünk, nagyon fontos, hogy ne adjunk a fiókunkban lapuló gyógyszerből, hanem küldjük mihamarabb orvoshoz. Nem valószínű, hogy a mi gyógyszerünk az ő betegségén is segít!

Tehát ne feledjük: ha relatív egészségesek vagyunk is (semmilyen betegségre utaló tünetet nem észlelünk magunkon), jó, ha évente elvégzünk egy teljes szűrővizsgálatot. Ezen kívül mérjük meg néha a vérnyomásunkat, figyeljünk arra, hogy kevés sót, zsírosat fogyasszunk, mozogjunk (gyalogoljunk, sétáljunk) többet. Ha pedig bármilyen bajt észlelünk, ahelyett, hogy kísérletezünk valamilyen gyógyszerrel, forduljunk orvoshoz! Csak egy picit kell változtatnunk az életvitelünkön, de nagyon nagyot nyerhetünk vele.

A családi nevelés fontosságát – főként a személyiségfejlődés kezdetén — a pszichológiai és pedagógiai kutatások egyaránt hangsúlyozzák.

A család az első közösség, amelyben a gyermek nevelkedik, hatása alakítja legnagyobb mértékben a gyermeket. Többségük a családban kapja testi, értelmi, esztétikai és erkölcsi nevelése alapjait. A család oltja bele az alapvető fogalmakat és szabályokat a viselkedésről, a munkáról, a vele egykorúakkal való kapcsolatról, az idősebbek iránti tiszteletről, a társadalmi viszonyokról.

Családi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a szülők arra törekednek, hogy a gyermeket kizárólag kedvező hatás érhesse, meg legyen mindene, amire fejlődése érdekében szüksége van, és már ekkor azon az úton haladjon, amely teljes kifejlődéséhez vezet.

A család körülményei különfélék, tehát hatásuk is nagyon sokféle. Jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére: a szülők foglalkozása, szociális helyzete, műveltsége, élet- és szokásrendje, erkölcsi felfogása, bánásmódja, világnézete, tekintélye.

Döntő tényező a családi nevelésben a vérségi köteléktől is erősített természetes érzelmi kapcsolat a szülő és gyermek közt. A szülő-gyermek (az első években anya-gyermek) kapcsolat kedvező feltételeket biztosíthat a nevelő hatások számára. A szeretetkapcsolat szabályozza a többi alapérzelmet, a félelmet és az agressziót is, így a személyiségfejlődés kezdetén a leghatalmasabb pedagógiai erők a család kezében vannak.

A családi életnek ez a mély és erős érzelmi hatása, a szeretetkapcsolat a szülő és gyermek között természetes igénye a gyermeknek. Kisebb-nagyobb lelki sérülések sok esetben éppen ezen érzelmi hiány miatt következnek be. Ez az érzelmi kapcsolat egyrészt függőséget, kötődést, védelmet jelent a gyermek számára, másrészt ezen érzelmi alapon indul meg a tanulás, a kutató tevékenység, az utánzás, azonosítás és interiorizáció is.

Február-márciusban Tordai Ilona óvónő a tasnádi roma óvodában holland minta alapján tanfolyamot szervezett 3-12 éves gyermekek szülei számára. Előzőleg részt vett egy képzésen, amit a Megyei Tanfelügyelőség indított.

A résztvevő tíz szülőnek előadásokat tartott egy-egy előre meghatározott témáról, majd megbeszélték a hallottakat, tapasztaltakat. A témák a következők voltak: értékelés és figyelmesség; határok megszabása; a „nem" az legyen „nem"; figyelmen kívül hagyás, elszigetelés, büntetés.

A beszélgetések célja az volt, hogy a gyermekek nevelése során felmerülő nehézségeket és váratlan akadályokat könnyen vegyék a szülők, és ne durva, hanem szelíd, és hatékonyabb módszereket használjanak a fenyítésre. A tanfolyam megszervezését a Caritas támogatta.

- 1957. szeptember 1-én kezdtem tanítani, és 44 éven keresztül folytattam ezt a hivatást. 1997-ben vonultam nyugdíjba, de ezután még négy évig tanítottam fél katedrával. Pályám a Tasnádi Általános Iskolában kezdődött, két év múlva Sződemeteren I-IV. osztályosokat oktattam összevont csoportban. Azután két évig Tasnádszarvadon V-VIII. osztályban, majd 1963-ban visszakerültem Tasnádra, ahol az általános iskolában és a középiskolában román, magyar és francia nyelvet tanítottam.

- Milyenek voltak akkor a diákok, és miben különböznek tőlük a mostaniak?

- 44 év hosszú idő, azalatt a diákok és az iskola is sokat változott. Úgy érzem, hogy az akkori diákok fegyelmezettebbek voltak, és szüleik szigorúbban nevelték őket. Talán jobban érdeklődtek a tanulmányok iránt, és igyekezetük nagyobb volt, hogy jó eredményeket érjenek el.

- Általában igen, közülük többen is különlegesen tehetségesek voltak. Egyesek XII. osztály végére szinte tökéletesen beszélték a francia nyelvet, közülük ketten egyetemi tanárok lettek. Sok diákom végzett egyetemet, van közöttük orvos, tanár, mérnök, közgazdász, és sok megbecsült szakember, szakmunkás is.

- Minden osztályomra szeretettel emlékszem, de talán az 1975-ben érettségizett osztály a kedvencem, mert különösen összetartóak és egymást szívesen segítő diákok voltak.

- Sok tanítványom él Tasnádon, de sokan elkerültek innen. A továbbtanulók vakációban gyakran meglátogattak, és ez nagyon jól esett. Többen messzebbre is elkerültek, közülük néhányan, mai napig is, mikor hazajönnek, meglátogatnak. Mindig boldog vagyok, amikor volt tanítványaimmal találkozom.

- Igen, nagyon szerettem a gyerekeket, az iskolát. Mindig próbáltam megérteni és segíteni a fiatalokat. Tőlem nem féltek, személyes ügyekben is gyakran kértek tanácsot, és tudásom szerint szívesen segítettem is. Tanári felfogásom nem a fenyítésen vagy a túlzott szigorúságon alapult, hanem a megértésen. Arra buzdítottam őket, hogy mindig próbálják beleélni magukat mások helyzetébe, segítsék egymást. Nemcsak tanítani, hanem nevelni is akartam őket.

- Most is tartom a kapcsolatot a volt kollégákkal. Mindig meghívnak, és részt is veszek az iskolai rendezvényeken. Boldog vagyok, és szeretettel gondolok vissza az iskolára, az ott töltött hosszú időre, a kollégákra és tanítványokra.

A tasnádi színházszerető közönség jól tudja: ha április, akkor szilveszteri kabaré! Az idei hideg tavasznak még áprilisra sem sikerült felmelegíteni a rideg mozitermet, ennek ellenére a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata igencsak forró hangulatot teremtett.

A Szép Ernő bérlet második előadásaként mutatták be április 9-én, vasárnap Tóth-Páll Miklós rendezésében a „Félnótás kabaré avagy a dürrögő gyászhuszár" című kétrészes szilveszteri kabarét. Miért félnótás? Ez a kétértelmű szó vonatkozik a mulattató színészekre, hisz az egész kabaré egy bolondéria, másrészt arra, hogy az előadás szinte felét nóták, dalok teszik ki. A közönség számára sikerült felejthetetlen perceket szerezni az előadással, amelyet úgy állítottak össze, hogy a legváltozatosabb igényeknek is megfeleljen. Alappillére négy, a jellem- és a helyzetkomikumon alapuló jelenet: János Vitéz Abonyban, A sötét huszár, Csendes otthon, Az okos férj. Ezeket fogták szerves egészbe a szellemes konferáló szöveg „Gedő úr" kotnyeleskedéseivel, valamint a remekül összeállított zenei blokkok. Ezekben mindenki megtalálhatta a kedvére valót: magyar nóták virtuóz táncokkal párosítva, népszerű operett dallamok, sanzonok, korabeli kuplék, lüktető jazz, tüzes tangó és egy fergeteges charleston. Az előadásban szinte a társulat minden tagja részt vett, bizonyítva ezúttal is e fiatal kollektíva sokoldalúságát, rátermettségét. Dürrögött a gyászhuszár, nevetve szórakozott a közönség. A kabaré elérte célját, elgondolkodtatva mulattatott, mosolyt varázsolt az arcokra, derűt a lelkekbe. A darab rendezőjét idézve: csak lélekben erős, nevető embernek van jövője.

Az eddig felsoroltakon kívül, ehhez a megértéshez a korstílusok (művészettörténet!) ismerete is szükséges. Nem minden lehetséges minden korban. Magának a látásnak is megvan a saját története. A művészet nyomon követi a társadalmi változásokat, mintegy tükörképe a korszak belső életének, viszonyainak. A művész érzékenyebb idegekkel reagál minden külső jelenségre, s ezért alkotásába mélyebben nyomódik a kor bélyege.

Ezen kívül még igen fontos, és mindig is fontos volt a művész és a közönség kapcsolata. A középkori művész mecénása az Egyház volt, de a határokat is előírta számára, amelyek között mozoghatott (témát, ábrázolásmódot, néha még a méretet is). A reneszánsz művésze már nemcsak a megrendelőnek dolgozott, függetlenebb volt, szabadabban választhatta meg tárgyát, vagy a megadott téma kivitelezését. Elég, ha ezzel kapcsolatban Leonardo da Vinci, vagy Michelangelo zseniális alkotásaira gondolunk. A XIX. század polgári társadalma magával hozta a művészi szabadságot is. Elméletileg semmi sem korlátozta a művész témaválasztását, viszont a közönség ízlése, vagy a divat befolyásolta. Igaz, nem egyszer szállott szembe a művész a közízléssel, vagy az elfogult bírálattal, megpróbálta maga nevelni magának a közönséget. A XX. század művészkezeket megkötő, totalitárius rendszereinek bukása után napjainkban már senki és semmi sem határozza meg, hogy mit, hogyan alkosson a művész.

De a közönség jóindulatára, részvételére, véleményére és támogatására a XXI. század művészeinek is szükségük van. Ez bátorítja és ösztönzi őket abban a küzdelemben, melynek célja az emberi lélek legnemesebb törekvéséből megszülető harmónia.

Türelmüket megköszönve arra szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy az iskolai képzőművészeti nevelés épp olyan fontos, mint más tantárgyak ismereteinek elsajátítása. Hogy miért? Azért, hogy a ma felnövekvő, ifjabb nemzedéket bevezessük a képzőművészeti műveltségbe, hogy ne csak egyszerű, passzív fogyasztói, vagy manipuláltjai legyenek a műalkotásnak, hanem helyes érzékelői, s főként élvezői is.

Környeiné Gere Zsuzsa, Reegné Kuntler Teréz: Tér – Forma – Szín, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1978

Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001

Ritoók Zsigmond, Szegedi-Maszák Mihály, Veres András: Irodalom I, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.

Prof. Dr. Keresztessy Koszta Árpád nyug. sebész, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora a közelmúltban városunkban vendégeskedett. Látogatásának apropója április 18-i közös koncertje Czumbil Bernadettel és Nagy Gergővel. Ez alkalommal kértem, meséljen tasnádi éveiről, sokoldalú pályájáról.

- 1922-ben születtem Zoppot-Danzigban. Szüleim tasnádiak voltak, apám Koszta Dezső hegedűművész, édesanyám Keresztessy Ágnes írónő. Gyermekkoromat Tasnádon töltöttem. Apám 4 éves koromban meghalt, ezért előbb nagyapám, id. Keresztessy Sámuel, később pedig nagybátyám, ifj. Keresztessy Sámuel, „Simi bácsi" tartotta el a családot. Nekik, valamint édesanyámnak nagyon sokat köszönhetek. Bátyámmal, Ádámmal tisztességes úri neveltetésben részesültünk, szorgalomra és tisztességes munkára, a munka megbecsülésére tanítottak. Édesanyám nagyon intelligens nő volt, életem egyik legjobb barátnője, bátyám pedig igazi áldozatkész testvér.

Kezdetben Simi bácsi tanított festeni, majd 1937-39 között a Nagybányai Festőiskolában folytattam, Ziffer Sándor és Nagy Oszkár tanítványaként. 1939-40 között a Bukaresti Képzőművészeti Akadémiára jártam. Közben ötéves koromtól Ádámmal zongorázni tanultunk a szilágysomlyói nővéreknél, én hétéves koromtól hegedülni kezdtem. A nagybányai évek alatt sem hagytam abba a muzsikálást, Bukarestben pedig a görög Garbis Avachianhoz jártam hegedülni. Istenien hegedült, aki egy kicsit is érezte a muzsikát, annak szerelmesnek kellett lennie a hegedűbe, annyira gyönyörűen játszott.

Aztán a művészi elképzelések befejeződtek. 1943-ban leérettségiztem a Nagykárolyi Piarista Gimnáziumban, és bátyámmal elhatároztuk, hogy mindketten az orvosi pályát választjuk. Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem Orvoskarán avattak doktorrá 1948-ban. Marosvásárhelyre kerültem, de '49-ben behívtak katonának, és így állásomat elveszítettem. Következett néhány év alorvoskodás a nagykárolyi kórházban, majd pedig Visón dolgoztam sebészként. Azonban tovább akartam képezni magam, ezért visszamentem Vásárhelyre. Hamarosan tudományos doktorátust szereztem, adjunktus, majd előadótanár, professzor lettem. Dolgozataim külföldi kongresszusokon szerepeltek. Ma a Magyar Tudományos Akadémia doktora vagyok. Tanárként szigorú voltam, a leendő orvosoktól a betegek érdekében elvártam a tudást. Orvosként mindig csakis a beteg meggyógyítását tartottam szem előtt, elítéltem azokat a kollégákat, akik az anyagiakat feltételként szabták meg.

1991-ben vonultam nyugalomba, azóta Budapesten élek. A zenével és festészettel soha nem szakadt meg a kapcsolatom. A muzsikát magáért a muzsikáért, a melódiáért szeretem, a hegedűt, ha magam vagyok is, élvezem. Szívesen festek, ha megragad egy szép táj, fa, látvány, nem állom meg, hogy le ne fessem. Nagyon sok tervem van még. Nyugdíjasként sem unatkozom, elfoglalom magam. Soha nem történik meg, hogy be tudjam fejezni az aznapra tervezett tennivalómat.

Tasnádot mindig szerettem, sok szép emlék köt ide, hiszen itt nevelkedtem. Ma ez már más világ, hiszen azóta eltelt több mint egy fél évszázad.

Az elmúlt rendezvények közönségsikerén felbuzdulva, újabb műsoros teadélutánra kerül sor április 23-án, vasárnap 19 órakor a Caritas impozáns nagytermében. A tartalmas szórakozást a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának három kiváló színművésze biztosítja, közös munkájuk nyomán kerül a közönség elé a „BORúra, derű" című borműsor. István István, Nagy Csongor Zsolt és Péter Zsolt Attila előadók a borról, e nemes nedű fogyasztásának gyönyöreiről, no és gyötrelmeiről írott alkotásokat, bordalokat szólaltatnak meg sok humorral, játékossággal. A műsor anyagát István István válogatta, aki egyben a produkció rendezője is. Viszonthallhatjuk többek között Csokonainak a csikóbőrös kulacsához intézett gondolatait, Petőfi Sándor verssorait, Kazal László immár „klasszikussá" vált magánszámát a borkóstolásról, és még sok mást. A sok-sok humorral átszőtt előadásban a legnépszerűbb bordalok is felcsendülnek, melyeket a két fiatal színész, Nagy Csongor és Péter Zsolt Attila maguk kísérnek gitárral. A produkció sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a határ menti magyarországi településekről külön buszjáratokkal érkeznek az érdeklődők, a tasnádi előadás után pedig székelyföldi meghívásnak tesznek eleget a tehetséges előadók. Remélem, sikerült felkeltenem érdeklődésüket, és Tasnádon is hasonló sikert arat majd a magas művészi színvonalú borműsor. Végezetül: hogy teljes legyen az összhang, a közönség számára a finom süteményekhez felszolgált tea előreláthatólag „boros" lesz.

Március 25-én, szombaton a Minitinik diákszínjátszó fesztiválon vett részt Szatmárnémetiben, melyet a LiterArt Magyartanárok Egyesülete illetve a Dariu Pop Általános Iskola közösen rendezett. Rajtuk kívül nyolc szatmárnémeti, egy mikolai és egy kaplonyi általános iskola csapata képviseltette magát a megmérettetésen.

A zsűri tagjai: Kereskényi Hajnal, az Északi Színház dramaturgja, Deák Endre, a Nagykárolyi Régizene-együttes frontembere, Csáki Gyöngyi, a tanítóképző végzőse, Lovas János egyetemi tanár és Nagy Gyula tanár voltak. A következő szempontok figyelembevételével döntöttek: szép magyar beszéd, darabválasztás, rendezés, színpadi mozgás.

A Minitinik nagy sikert aratott a Rómeó és Júlia paródiával. A zsűri külön kiemelte a csapat gyakorlottságát, felszabadult játékát, és nekik ítélte az első díjat. Második helyezést ért el a Kaplonyi Fintorgók, a harmadik díjat a Kölcsey Ferenc Főgimnázium Midipo nevű csapata kapta.

Az előző lapszámunkban beharangozott Rangadót – Országos Diákszínjátszó Gálát az eredeti tervtől eltérően egy héttel később, azaz május 13-14-én rendezzük meg, hét színjátszó csoport részvételével: Fülemile – Nagybányai Németh László Elméleti Líceum, Tinikomédiások - Szilágykrasznai Cserey-Goga Iskolacsoport, Griffiti - Székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, Buhu - Kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium, Vitéz Lelkek - Székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum, Berekenye - Szilágycsehi Iskolacsoport és Berekenye Ifjúsági Társaság, Teletinik - Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület.

Az egyesületünk keretein belül működő Tasnádi Fiatalok Klubja (TAFIK) is kiveszi részét a szervezésből, így ezt a rendezvényt valóban fiatalok szervezik fiataloknak. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy tanulásra, játékra szórakozásra egyaránt jusson idő:

Május 13–án, szombaton a 13.00 órakor kezdődő ünnepi megnyitó után, 19.00 óráig kerül sor az előadásokra. Vasárnap a zsűri kiértékeli az előző napon látottakat. Ezt a Szatmárnémeti Harag György Társulat záróelőadása követi.

A rendezvény támogatója a Szatmár Megyei Tanács illetve a Communitas Alapítvány. Az így rendelkezésre álló összeg nem fedezi teljes egészében a költségeket. Ezért bízunk a Helyi Tanács támogatásában is, ahová szintén pályázatot nyújtottunk be.

A szombat délutáni előadások nyilvánosak lesznek. A bemutatandó darabok kezdésének időpontját plakátokról tudhatják meg az érdeklődők. A belépés díjtalan.

A nagybányai Lendvay Márton színjátszó kör a tasnádi moziteremben vendégszerepel április 29-én, szombaton 18.00 órától. A két részes zenés – humoros összeállítás címe MindenKIderül. Jegyek elővételben a Teleházban kaphatók 40.000 lejért, vagy a helyszínen, az előadás előtt 50.000 lejért. Mindenkit szeretettel várnak!

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata május 2-án tartja Tasnádon idei harmadik bérletes előadását. Dan Goggin: Apácák című musicalje a moziteremben lesz megtekinthető 19.00 órai kezdettel.

Bendel Edit 14 éve családjával Németországban él. A Húsvéti ünnepekre hazalátogattak, ekkor beszélgettünk vele ottani tapasztalatairól.

- Nekem a legnehezebb az volt, hogy el kellett válnom a családtól, a jó ismerősöktől, barátoktól, a tanítványaimtól. Mindig nagyon fontosak voltak számomra az emberi kapcsolatok, és ez nagyon hiányzott.

Az életvitelben nem kellett sokat változtatnunk. A mai napig tapasztalom, hogy igen sok hasonlóság van az itteni svábok felfogása és az ottaniaké között. Aztán ott vannak a közös régi népszokások. A mi ősi sváb eredetünk nem csak mese, erről újra és újra megbizonyosodom. Szüleim és férjem szülei egész életükben szorgalmasan, kitartóan dolgoztak, pontosak, megbízhatóak voltak. Ezt megtanultam tőlük, és köszönöm nekik, mert ezek alapvető követelmények ahhoz, hogy az ember Németországban nehézségek nélkül beilleszkedjen.

Az elején az öregek otthonában dolgoztam, ami abban hasonlított az otthoni tanítónői munkához, hogy itt is emberekkel kellett bánni, segíteni rajtuk, amit mindig is szerettem. Most egy nagykereskedésben dolgozom, a nagykasszában, szintén emberekkel. A németek a hiedelem ellenére kedvesek, nyíltak, barátságosak. Fontos számukra az udvariasság.

- Ez vajon csak felszínes udvariasság, vagy mélyebb odafigyelést is jelent?

- Több mint négy és fél éve dolgozom az új munkahelyemen, és azóta nagyon sok emberi kapcsolatot építettem ki. Úgy látom, az emberek őszintén érdeklődnek egymás iránt.

- A munkafegyelem más, ott valóban nagybetűvel van írva. Ebben tanulhatnánk a németektől. Aztán az emberek egymás iránti figyelmessége, a rend, a szép, tiszta, ápolt környezet.

- Pozitív változást is látok, valami elkezdődött, még ha lassan is. Új cégek létesülnek, új beruházások vannak, bővül a strand. Tudom, hogy kevés a pénz, mégis hozzáférhető a modern technika, az internet. Nagyon nagy dolognak tartom a szabadságot, hogy végre itt is kinyilváníthatják az emberek a véleményüket. A kultúrára is nagyobb hangsúlyt fektetnek, több az esemény. Az iskolarendszerről megtudtam, hogy változott, liberálisabb lett. Az üzletek sokszínűek, van kínálat, viszont az árak magasak.

Negatívumként említhetném az utak állapotát, a tisztaság hiányát. A mentalitásnak kellene változnia, például a háza előtti teret mindenki rendben tarthatná. Még néhány évnek el kell telnie, hogy az emberek kellően meg legyenek fizetve az elvégzett munkáért. Ez bántó, mert az itteni ember is van olyan értékes, mint a nyugati, sőt sokszor értékesebb is, mert felkészültebb, csak nincs meg a lehetősége a kibontakozásra.

Egy szombaton az unokám korán kelt, mert várta az édesanyját. Annyira türelmetlen volt, hogy nem bírt benn maradni, és kiállt a kapu elé lesni a „fehér kocsit."

Nemsokára jött is a fehér kocsi, csak egy kicsit nagyobb volt, mint amilyet vártunk. A volánnál egy idősebb úr, mellette egy szemüveges hölgy foglalt helyet. A kisteherautó hirtelen megállt a kapunk előtt. A nő kinyúlt az ablakon, és két tábla csokoládét és két babaszappant nyújtott át nekünk. Átvettük az ajándékot, de meg sem tudtuk köszönni, az autó már tovább folytatta útját.

Később az utcán összefutottam a szomszédommal. Elmeséltem neki a különös találkozást az ajándékot osztogató idegenekkel.

- Hát igen, a mai világban sosem lehet tudni, kiben mi lakozik – válaszolta. Ebben igaza lehet, de nem hiszem, hogy a jóban is a rosszat kell keresnünk.

Más: A minap, kihasználva a jó időt, kibicikliztem az üdülőövezetbe. A közelben találkoztam egy régi ismerősömmel. Beszélgetni kezdtünk, hogy milyen sok ház épült az ősz-tél folyamán a környéken. Az is szóba került, hogy ezek egy része idegenek birtokában van. Megegyeztünk, hogy ez nem baj, sőt, jó. Más emberek – más szokások. Érdekesebb így a világ.

- De mi lenne ezekkel a házakkal, emberekkel, ha egyszer csak elfogyna a termálvíz? Jól befürödnének a befektetők! – mondta ismerősöm kárörvendő mosollyal.

- Semmi! Akik ilyen házakat tudnak építeni, azoknak vannak ötleteik. Nézz körül, milyen nagy területek vannak itt! Vízhiány esetén én lóversenypályát építtetnék. – feleltem, mosolyogva kishitűségén.

Más: a nagy felhőszakadások idején a balázsházi erdő szélén – ahonnan nagyon szép képet tudna festeni a tájképfestő Tasnádról – elbeszélgettem a falu csordásával. Városunkra terelődött a szó, hogy miért építették dombra a házakat.

- De mi lenne, ha ez a sok esőzés lemosná az egész dombot a házakkal együtt a Cehalut patakba?

Erre nem tudtam mit felelni. Így gondolkodó emberekkel gyakran találkozhatunk. Keserű lehet azoknak az élete, akik mindenben csak a rosszat, lehangolót veszik észre. A szépet, a jót, a lélekmelengetőt nem látják, vagy nem akarják meglátni. Az ilyenek gondolkodásmódja sajnos kihat a környezetükre is. Vigyázzunk, hogy ők még gondolatainkban se legyenek példaképeink.

Mottó: „Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.
Az igazságot átérzi a lelkünk,
De te is tudod, hogy kimondhatatlan."

Lassan végéhez közeledik ez az iskolai év is, amely különlegesebb az eddigieknél, mivel négy együtt töltött évtől és tanító néninktől, Vécsi Erzsébettől is búcsúznunk kell. Az első osztályt 25-en kezdtük, III.-ban még két tanulóval bővült kis közösségünk. Az idén búcsúzunk: Bercianu Emanuela, Biró Arnold, Bokor Antal-János, Brisc Gabriella-Laura, Demeter Erzsébet, Demeter Rita, Doda Nikolet-Amália, Fejes Beáta-Erika, Gáll Edina, Hegyesi Andrea, Horváth Gabriella, Lázár Szabolcs, Lieb Csaba-Tamás, Méhi Attila, Miscolti Tamás-József, Nagy Sándor, Oláh Noémi-Katalin, Orosz Anita-Monika, Paulik Réka, Pákai Dávid, Pákai Renáta-Petra, Rendes Róbert-Roland, Ruff Tímea-Zsófia, Szabó Evelin-Viktória, Szabó Gergő-Róbert, Tãmas Enya-Andrea, Vinkler Petra-Réka.

Az elmúlt négy évben sok élményben volt részünk. Első osztályban a tanító néni megtanított minket írni, olvasni, számolni, második osztályban a szorzótábla, az osztás, a nyelvtan következett. A harmadik-negyedik osztályban már nehezebbé vált a matematika és a nyelvtan is, és sok új tantárggyal ismerkedtünk meg, mint a földrajz, történelem, természetrajz, zene, vallás, rajz. Mikor elfáradtunk, a tanító néni érdekes történeteket mesélt. Részt vettünk az iskola által megrendezett versenyeken is. A Zrínyi Ilona és a Kenguru matematika versenyek, illetve a mesemondóverseny megyei szakaszára is eljutottunk, és szép eredményeket értünk el.

A tanulás mellett sok játékban, szórakozásban is volt részünk. Így ünnepek alkalmával előadásokat állítottunk össze, jelmezbált is rendeztünk. A tanító néni színházba, bábszínházba is elvitt minket. Kedvenceink mégis a kirándulások. Az I. osztály végén Nagyváradon és a Medve-barlangban jártunk. A következő évben Nagybányára látogattunk el, ahol nagy élményt az állatkert, a csillagvizsgáló és az Ásványtani Múzeum megtekintése jelentett, valamint Koltón a Petőfi Múzeum. A harmadik osztály befejezése után Kolozsvárra kirándultunk, Mátyás király szobrát és szülőházát tekintettük meg. Ekkor jártunk a tordai sóbányában és a hasadéknál, valamint Zilahon is. A tanító nénivel jártunk Adyfalván és Kölcsey szülőfalujában, Sződemeteren. Már nagyon várjuk az idei búcsúkirándulást, ami a tervek szerint júliusban a Fekete-erdei kirándulás lesz.

A négy év alatt összeszokott társasággá váltunk, olyanná, mint egy nagy család. Most nagyon szomorúak vagyunk, mert el kell válnunk egymástól és a tanító nénitől is, akit nagyon szeretünk, és számunkra olyan, mint a második anyukánk. Ezúton is köszönjük sok türelmét, szeretetét és jóságát.

A hosszú tél alatt a szervezet legyengül, vitaminkészletei kiürülnek, méreganyagokkal telítődik. Ezért avasszal fogyasszunk könnyű, böjtös, zsírszegény ételeket, zöldséget, gyümölcsöt, olivaolajat, retket, sok-sok zöldsalátát. A zöld növények sok klorofillt tartalmaznak, ami elősegíti az oxigénnek a szövetekbe való jutását.

Méregtelenítsük szervezetünket gyermekláncfűvel, retekkel, csalánnal. A gyermekláncfűteát a gyökérből főzzük, levelét vágjuk saláta közé. A retket salátaként fogyasszuk, és levele is kitűnő saláták kiegészítőjeként. Tavasszal a csalán is nagy segítségére lehet szervezetünknek tea, főzelék vagy leves formájában. A vitaminok tabletta formájában sokkal kevésbé értékesek, mint a friss zöldség, gyümölcs, gyógynövényekből készült főzetek.

Ebben az időszakban igyunk minél több cukor nélküli teát víz helyett, naponta fogyasszunk joghurtot, fokhagymát, zöldhagymát.

Az epekrízis, kedvtelenség, elégedetlenség, szomorúság, fáradékonyság megelőzhető, ha mellőzzük a zsíros ételeket, sülteket, nehéz szószokat, rántást, tejfölt, majonézt. Ezekből is ehetünk, de csak módjával.

A magyar étkezési kultúrában a húsleves a vasárnapi és ünnepi ebédek elmaradhatatlan része. A legfinomabb marhalevest lábszárból főzhetjük, ezen kívül kiváló alapanyag a csípőfartő, a farok meg a hátszín, természetesen velős csonttal vagy más ritkacsonttal kiegészítve. A leszűrt levesbe tojással gyúrt tésztafélék kerülnek, mint a cérnametélt, kiskocka (zabszem), eperlevél, csigatészta, de változatossá tehetjük dara- vagy májgaluskával is. Bárhogy is igyekszünk mégis, ez az a leves, melyből nem lehet csupán egyszeri étkezésre való mennyiséget főzni. Akármennyire kedveljük, több napon át fogyasztva ráununk. Mi legyen a befőzetlen, leszűrt húsleves, valamint a maradék főtt marhahús meg az ízletesre puhult sárgarépa sorsa? Ezek különleges, kimondottan tavaszi felhasználásához ad tippet a

Hozzávalók: 2 l, marhahúsból készült, leszűrt húsleves, 30 dkg főtt marhalábszár (fartő vagy hátszín), 4-5 főtt sárgarépa, 2 csokor zsenge újhagyma szárastól, 20 dkg sóska, 4 kemény tojás, ízlés szerint tejföl.

Elkészítés: A főtt marhahúst meg a sárgarépákat apró kockákra aprítjuk. Az újhagymát megtisztítjuk, megmossuk, és zöldjével együtt felkarikázzuk. A kemény tojásokat lehéjazzuk, négybe vágjuk. A sóskát gondosan átválogatjuk, szárát lecsípjük, folyó vízben alaposan megmossuk, és szitára téve lecsepegtetjük róla a vizet. A húslevest feltesszük a tűzhelyre, és a forrásban levő levesbe befőzzük a vékony laskára metélt sóskát. A szcsi tálalása külön rituálé. Négyrekeszes lapos tálra (vagy külön tálkákba) rakjuk az összetevőket: a marhahús- és sárgarépakockákat, a tojásszeleteket, a zöldhagymakarikákat, melyek színkavalkádja már önmagában is étvágygerjesztő. A tányér aljára tetszés szerint 1-2 kanál tejfölt teszünk, majd főtt húst, sárgarépakockákat meg tojásszeleteket rakunk rá. Erre merjük a befőzött, forró levest, végül a tetejét meghintjük zöldhagymakarikákkal. Mivel a szcsi összetevői hidegen kerülnek a tányérba, ügyeljünk arra, hogy a befőzött leves forró legyen, közvetlenül a tűzhelyről tálaljunk.

Néhány jótanács: A húsleves utólagos felhasználásával készült ételekkel sokszínűbbé, változatosabbá tehetjük étrendünket. Különös időszerűséget nyer receptajánlatom tavasszal, hisz az elkészítéshez felhasznált friss tavaszi zöldek (sóska, újhagyma) nemcsak új ízeket hoznak, hanem gazdag vitamin- és ásványisóforrást is jelentenek legyengült szervezetünk számára. Külön köszönet a tavaszi orosz szcsi ötletéért Kertész Zsuzsának, a Magyar Televízió bájos bemondónőjének, aki moszkvai élményeit mesélve osztotta meg nézőivel a receptet. Ennek már kb. 25 éve, de azóta is egyik legkedvencebb tavaszi levesem. Remélem, Önöknek is ízleni fog!

Bob Róbert – fényképész: Április 1-én a feleségem felhívott, hogy megjöttek a barátaink Magyarországról. Épp dolgoztam, és mikor hallotta, hogy komolyan veszem, megnyugtatott, hogy csak viccelt. Én is szoktam tréfálni, főleg a gyerekekkel. Régebben napokig törtük a fejünket, hogyan verjünk át másokat, de sosem vittük túlzásba.

Déri Judit – eladó: Nálunk a családban a gyerekek szoktak ezen a napon kisebb csínytevéseket elkövetni. Az idén engem is megtréfáltak. A kisebbik fiam, Dávid, azt mondta, hogy van valami a hajamon, mire én rögtön odakaptam, de erre ő már sunyin nevetett.

Rézműves Etelka – betegnyugdíjas: Az idei április 1. emlékezetes marad, mert a kisebbik lányom nagyon megijesztett. Felhívott, és elmesélte, hogy elesett a lépcsőházban, és nagy fájdalmai vannak, biztosan eltört a lába. Már le is akartam tenni a kagylót, hogy induljak hozzá, mire hozzátette, hogy az egész csak tréfa.

Újvári György – alkalmazott: Április 1-én gyakran megtréfálom az embereket kisebb odaszólásokkal, melyek mindig beválnak. Például: „vigyázz, mert kibomlott a cipőfűződ", „mi történt a kabátoddal?"stb. A vége mindig kacagás vagy felháborodás a másik részről.

Kárpótlás iránti kérelmét folyó év március 31 - július 31 között az a jogosult nyújthatja be, akinek hozzátartozója deportálás, kényszermunka ideje alatt halt meg, valamint aki a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból munkaszolgálatot teljesített.

Életvesztés esetén kárpótlásra jogosult a sérelmet szenvedett házastársa, gyermeke, szülője, testvére; a munkaszolgálat miatti kárpótlásra jogosult saját jogon a munkaszolgálatot teljesített sze-mély, illetve a túlélő házastárs.

A kérelmet nyomdai úton előállított adatlapon kell benyújtani a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályára, amelynek címe 1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1. Postacíme: 1519 Budapest, Pf. 463.

A kérelmek elbírálásának ügyintézési határideje 6 hónap, mely további 3 hónappal meghosszabbítható.

A kárpótlás összege életvesztéses kárpótlás esetén 400.000 Ft, mely megoszlik az élő jogosultak között. Munkaszolgálatos esetében a kárpótlás kárpótlási jegyben vagy életjáradéki formában (választás szerint) jár a saját jogon igénylőnek és a túlélő házastársnak, az eredeti jogosult halála esetén pedig az örökös kárpótlási jegyben kapja meg .

Adatlap igényelhető a helyi RMDSZ irodában, a Lakossági Tanácsadó Irodában, vagy letölthető a www.karpotlas.hu internetes oldalról.

Mottó: „Ne csak alkatrésze légy a társadalomnak, hanem alkotó része is!"

A tasnádi fiatalok siránkozásait megunva, miszerint "Ebben a városban nincs mit csinálni", néhány hónappal ezelőtt a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület alprogramjaként létrehoztuk a Tasnádi Fiatalok Klubját (TAFIK-ot). Így a fent említett, már szállóigévé vált mondatot nem lesz okuk többé hangoztatni. Városunkban a fiatalok legszórakoztatóbb programja eddig az volt, hogy egy bárban órákig üldögéltek egy üveg üdítő mellett. Ezért kulturális, szabadidős, sport és egyéb programokkal szeretnénk színesíteni szürke hétköznapjaikat.

Célunk a tasnádi ifjúság összefogása oly módon, hogy minden fiatal fontosnak és hasznosnak érezhesse magát. Tervezzük közösségfejlesztő hétvégék, táborok, vetélkedők, kiállítások, pályázatíró és egyéb tanfolyamok szervezését, valamint állandó tevékenységek indítását (pl. filmklub és táncház).

Igyekszünk kapcsolatokat teremteni hazai és külföldi ifjúsági szervezetekkel.

Mivel városunkban a középiskolások nem ismerik hazai és külföldi továbbtanulási lehetőségeiket, létrehozunk egy Információs Irodát, ahol ezekről és a munkahelyszerzésről tájékozódhatnak.

Első tevékenységként a városunkban május hónap folyamán megrendezendő RANGADÓ – Országos Diákszínjátszó Gála társszervezői leszünk.

Bízunk abban, hogy a fent említett tevékenységek megvalósításában egyre többen fognak hozzánk csatlakozni! Csapatunk tagjai: Barabás Botond, Bendel Andrea, Györffy Gabriella, Hiripi István, Maday Anikó, Mellán Péter, Oláh Orsolya és Rézműves Ildikó.

A Tasnádi Tükör korábbi lapszámaiban beszámoltunk tevékenységeinkről. Most egy felhívást szeretnénk intézni mindazokhoz, akik figyelemmel kísérik munkánkat, és talán élnek is valamelyik szolgáltatásunkkal. Felkérünk mindenkit, éljen a törvény adta lehetőséggel, és adójának 2%-val segítse szervezetünket, hogy mi is segíteni tudjunk a rászorultakon. A tavaly 1% volt az átutalható összeg, és felhívásunkra sokan válaszoltak, így összegyűlt 1654,8 Ron. Ez nem nagy összeg, de a „sok kicsi sokra megy" alapon ez is segítséget jelentett számunkra, aminek nagyon örültünk.

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik már tavaly is éltek e lehetőséggel, és így segítségünkre voltak munkánkban.

Ezután ki kell tölteni egy formanyomtatványt, amit az adóhivataltól igényelhetünk, amelyhez csatoljuk a személyi jövedelembevallási nyilatkozat (Fisa fiscalã) fénymásolatát, és ezeket eljuttatjuk az állami adóhivatalhoz.

Hogy megkönnyítsük a dolgot, ha irodánkban jelentkeznek a személyi jövedelembevallási nyilatkozattal (amit mindenki megkap a cégtől, ahol dolgozik), munkatársaink kitöltik a formanyomtatványt, és eljuttatják az illetékesekhez.

Reméljük, sok segítőkész ember él Tasnádon, és élni fog a lehetőséggel. Ne feledjék: segítsenek, hogy segíthessünk!

A méz értékes táplálék és gyógyszer, amit manapság sajnos eléggé elhanyagolunk. Csecsemők gyakran sírósak csak azért, mert a nehezebben emészthető cukorral édesítik a tejet. A méz orvosolja ezt a gondot nyugtató hatásával. Sportolók, fárasztó szellemi munkát végzők, tanulók, öregek étrendjéből nem szabadna hiányoznia.

A méz vitaminokat és nyomelemeket is tartalmaz. Erős baktérium- és vírus-megbetegítő gombaellenes szer, mivel gátolja szaporodásukat, és legtöbb esetben el is pusztítja a kórokozókat. Hosszantartó mézkúra megszünteti a kimerülést, a fáradékonyságot. A gyomor savtermelési rendellenességeit normális szintre hozza. Méregteleníti a májat, kedvező hatást fejt ki a vesékre és a hasnyálmirigyre. Közismert nyugtató és idegerősítő hatása. A hosszantartó száj- és garatgyulladás csodásan meggyógyul, ha naponta egy kanál mézet addig tartunk a szánkban, míg arra képesek vagyunk. Növeli az izom munkaképességét, táplálja a szívet, a vér piros festékét, a hemoglobint gyarapítja, és így elősegíti a testnek oxigénnel való ellátását.

Azok, akik e pár hasznos tudnivaló elolvasása után kedvet kapnak a méhészkedésre, hobby szinten is kifizetődő és nyugdíjkiegészítő.

Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a Tasnád városi RMDSZ új székháza az Avram Iancu utca 2-es szám alatt található. Ugyanebbe az épületbe költöztek a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület által működtetett irodák is.

Ügyfélfogadás: hétköznapokon 8.00—16.00 óra között. Telefon/fax: 0261-825900.

Drága egyetlen szeretett nagybátyámnak ,
Bölöny Árpádnak és feleségének, Kató néninek, házasságkötésük 65. évfordulója alkalmából még sok boldog együtt töltött évet, erőt, egészséget kíván
Bölöny Mária és családja Magyarországról.

Rézműves Istinek, születésnapja alkalmából örömteli kamaszkort és minden vágya beteljesülését kívánja anya, apa és Ildikó.

Oláh Attilának és Knébli Tamásnak boldog szülinapot kívánnak a Teletinik

Bendel Zitának névnapja alkalmából
sok-sok örömöt, jókedvet, sikert kíván keresztanyja.

A DARLING kft.
hangulatos üzlete
szeretettel várja kedves vásárlóit,
ha minőségi kozmetikumokat, fehérneműket, játékokat és papírárut
szeretnének vásárolni.
Ajándékát kérésre be is csomagoljuk!
Nyitvatartás:
hétköznap 9.00-18.00,
szombaton: 9.00-14.00
Telefon: 094-827451
Forduljon hozzánk bizalommal!
Leveszünk egy gondot a válláról!