Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Európai kistelepüléseken járva gyakran találkozhatunk virágzó faluturizmussal. A nagyváros zajából a természetbe kívánkozó turista szívesen tölti szabadságát (és ezért hajlandó komoly pénzösszeget kifizetni) egy csendes kis településen. A tapasztalat azt mutatja, hogy, mint minden másban, e téren is követni fogjuk a nyugatiakat: a romániai városlakók is olyan helyre vágynak, ahol tiszta levegőt szívhatnak, erdőbe kirándulhatnak, és még élhetnek a különböző, faluadta lehetőségekkel: sportolás a szabadban, biciklizés, lovaglás, horgászat, vadászat, szekerezés, napozás, főképpen, ha még termálfürdőzésben is lehet részük!

Nos, ez Tasnádon mind megtalálható, és egyéb kincseink is vannak: a közelben Kölcsey és Ady szülőfaluja. Nem tökéletes adottságok-e ezek a faluturizmushoz? Ráadásul a strandnak köszönhetően évente többezer vendég (külföldről is!) megfordul nálunk. Mi hiányzik tehát? Az, hogy elhatározzuk, kihasználjuk ezeket a lehetőségeket.

Egyesületünk már februárban megkezdte a Tasnádról elszármazottak találkozójának szervezését, melyre augusztus 26-28 között kerül sor. A találkozó során együtt fogunk tölteni egy kellemes hétvégét azokkal, akik más romániai településeken, vagy külföldön élnek, de kötődést éreznek városunkhoz. Ugyanakkor nem titkolt célja a rendezvénynek, hogy Tasnád fejlődését szolgálja, hiszen tanulhatunk az elszármazottak tapasztalataiból, odafigyelhetünk észrevételeikre, cserekapcsolatokat hozhatunk létre. Szeretnénk, ha a tasnádiak és a máshonnan érkezők is magukénak éreznék a rendezvényt. Kérdőíveket osztottunk ki, melyekben többek között a program összeállításáról is kikértük a véleményeket. Az eddigi visszajelzések alapján ez a következőképpen fog alakulni:

Szombaton délelőtt kirándulás a Heresztesre, bográcsozással. Délután Maestoso-koncert a katolikus templomban, este batyus bál.

Vasárnap délelőtt ökumenikus istentisztelet, délután városnéző séta az alpolgármesterrel, utána beszélgetés Tasnád jelenéről és jövőjéről az RMDSZ irodában és tasnádi képzőművészek kiállításának megtekintése, este pedig cigányzenés búcsúvacsora.

A szükséges anyagiak egy részét a Communitas Alapítványtól illetve az Illyés Közalapítványtól szeretnénk megszerezni, de emellett szükség lesz még egyesületünk hozzájárulására, valamint a tasnádi közösség segítségére is.

Újabb feltáró fúrást készít elo a Transpex vállalat Tasnádon. Az új termálkút helye a Laposon lesz, ez az egyetlen hely, ahol technikai szempontból megvalósítható a feltárás. A Polgármesteri Hivatal tervei között még két helyszín szerepelt: a sportcsarnok szomszédságában illetve az üdüloövezetben. Ezek azonban nem felelnek meg, ugyanis az újabb feltáró fúrásnak legalább 3 km-re kell lennie a régitől, a sportcsarnok környékén pedig a víz nem tudna felszínre jönni szivattyúzás nélkül.

Sajnos az idei évben nem kezdődnek meg a munkálatok a tervezett 2 tömbház építésénél (szintén a Laposon), melyekben 39 lakosztály készülne fiataloknak. A minisztérium pénzhiányra hivatkozik, mely magyarázat, tudjuk, nem elégíti ki a lakásra várakozókat. A Polgármesteri Hivatal intézkedett, hogy a jövő évi listára felkerülhessen ezzel az objektummal.

Folynak az útjavítások a városban. Sajnos az anyagárak nagyon megnőttek, így a tervezett 25 tonna kátyúzóanyag helyett csak 16 tonnára futja.

Mire e sorok megjelennek, remélem, hogy már a vásárcsarnokban végzik a napi piaci bevásárlásukat. A munkálatok összértéke a berendezéssel együtt (asztalok, pultok) 1,5 milliárd lejbe került. Rajtunk múlik, hogy milyen körülmények között árulhatunk, illetve vásárolhatunk. Vigyázzunk, hogy a hely őrizze meg rendezettségét!

Keresztelés: Boros László-János (márc. 27.), szülők: Boros László (ref.) és Dana Renáta (ref.).

Temetés: Fornvald Ilona (szül. Nagy), 85 éves (márc. 10.), Katona Ilona (szül. Remetei), 61 éves (márc. 18.), Losonczi Zsigmond, 57 éves (márc. 29.).

Temetés: Irimiás Mátyás, 63 éves (márc. 14.), Májer Karolina (szül. Ruszka), 70 éves (márc. 18.), Butyán Tibor , 51 éves (márc. 19.), Száva Rozália (szül. Heninger), 84 éves (márc. 20.).

A tasnádi római katolikus plébánia zarándoklatot szervez a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, május 13-15 között. Az indulás 13-án, pénteken lesz autóbusszal. A zarándokok egy csíkszeredai középiskolai kollégiumban lesznek elszállásolva.

"Ha ezt meglátják és átgondolják, eredményes volt a vasárnapi séta..."
Ady Endre

A leginkább megfontolt idős emberekkel szeretek beszélgetni, akiknek szájából nem bugyborékolnak a szavak, nem csordogálnak, mint a vízfolyás, hanem olyan módosan és ráérősen bukkan elő a beszéd, mint a szűlői házból szokott a hibátlanra szépített, hófehérbe öltöztetett menyasszony. Mert ők már tudják a szabályt: meg kell gondolni azt, amit mondunk. Ezért aztán a bölcs emberek úgy szólnak, hogy sokat mondanak, mondataik kerekek, formásak, szépek. Kerülik a sablonkifejezéseket, az elkoptatottak szajkózását. Az ilyen ember ha párat mond, az kettőt jelent, az itthont és otthont nem cifrázza idehazának és az odahazának és a rádióbemondó bíztatását sem veszi komolyan, amikor az mindegyre arra kéri a hallgatóságot, hogy tartson vele. Marad, de egyáltalán nem maradi. Az idegen szavakat is tisztelve, előveszi emlékezetéből anyanyelvének régi, értheto kifejezéseit: azokkal cserél gondolatot.

Az ilyen emberrel sétálni valóban kellemes, vasárnapi, pirosbetűs szórakozás. (tk.)

Mivel a fiúiskola már nem volt képes befogadni az összes tanköteleseket, a hitközségnek új iskoláról kellett gondoskodnia. 1833-ban felépült a Grófdomb utcán egy vályogépület, zsindellyel fedve, tornáccal ellátva. Az épületben volt egy szoba és egy konyha. Ez az épület volt az első leányiskolája a tasnádi római katolikus hitközségnek. Még ugyanebben az évben, szeptember 12-én az épületet megáldotta Dobszay Gáspár plébános. Örömnapja volt ez a hitközségnek. A Sós utcai vegyes iskolából zeneszóval kísérte át Vilhelm Sebestyén tanító a leánygyermekeket az új iskolába, ahol átvette őket Czigler András, az új leánytanító. Az épület negyedszázadon át szolgált leányiskolául, de már kezdett szűk lenni.

1860. június 29-én az iskolaszéki gyűlésen Stier András gondnok előterjesztésére elhatározták, hogy egy megfelelő leányiskolát építenek. Ugyanezen a grófdomb utcai telken 1865 tavaszán megkezdődött az építés. Az alapkövet nagy ünnepélyességgel 1865. május 30-án tette le Szikszay József plébános. Az építés költségeihez Szaniszló Ferenc váradi püspök 800 forintot adományozott, ezen kívül a hívek családonként hozzájárultak az építés költségeihez. 1865. június 28-án elkészült az épület téglából és zsindellyel fedve. A hitközségnek így két tanterme és két tanítója volt.

Az iskolás gyermekek kö-zös kék selyem lobogóját 1903-ban szerezték be közadakozásból és Balázsy Béla plébános áldotta meg.

A Mohi pusztán az ütközet elveszett, és elveszett a 65.000 főből álló magyar hadsereg, anélkül, hogy régi vitézségét kimutatta volna. Maga a király is alig tudott megmenekülni, vitézei körülfogták, úgy ragadták ki a csata hevéből az igaz magyar vitézséggel küzdő Béla királyt. A kis hűséges csapat száguldott a megmentett királlyal, azonban a tatárok észrevették, és üldözőbe vették. Midőn már közel ért az üldöző csapat, időnként néhány vitéz kiszállt a király kíséretéből, szembefordult a tatárral, hősiesen küzdött, míg halálra sebezve ki nem esett a kard a kezéből. Ők életüket áldozták, csakhogy a menekülő király egy kis időt és előnyt nyerhessen.

Meg is menekült Béla. Felső-Magyarországon keresztül Pozsonyba ment, onnan meg az osztrák herceghez, hogy külföldi segítséggel kísérelje meg Magyarország megmentését. A német császárhoz és a pápához fordult segítségért, de a kereszténység világi és egyházi feje, a császár és a pápa előbbrevalónak tartották az egymás elleni harcot, mint egy keresztény ország megmentését. Pedig Magyarország elestével a tatár veszedelem fenyegette a nyugati országokat is, és pusztulásuk be is következett volna, ha egy véletlen meg nem menti Európát e szörnyű csapástól.

Batu kán végigpusztította Felső-Magyarországot és Erdélyt, csupán a Dunántúl menekült meg, de ez a terület is igen jó tanyának bizonyult a tatár seregnek. Nyár közepe volt, és a tatár betörés előtt az elvetett mag beérett az aratásra. A tél is a tatároknak kedvezett, a Duna befagyott, így a Dunántúlt is elárasztották.

Így hát egész Magyarország végigszenvedte a tatárok kegyetlenkedéseit, pusztításait, s ezután a szomszédos országokra került volna a sor, ha váratlanul közbe nem jön az Ázsiában maradt főkán halálának híre. Ezt a tatárok hamar megtudták, mert nagyon távoli hazájukkal rendszeres lovasposta szolgálat útján tartották a kapcsolatot. Batu kán maga is el akarta nyerni a főkáni méltóságot, ezért hírnökei útján mindenünnen visszarendelte csapatait. A még el nem pusztított Havasalföldön keresztül visszament hazájába, minde-nütt gyászt, pusztulást hagyva maga után.

A Tasnádi Lakossági Tanácsadó Iroda 2003 júliusában nyitotta meg kapuit. Az eltelt 22 hónap folyamán 1.257 személy fordult az irodához, melyből 882-en tasnádiak, 375-en pedig a környező községekből és falvakból érkeztek.

A legtöbb kérdéssel szociális ügyekben (56,9%), közszolgáltatások terén (13,3%) és tulajdonjogi kérdésekben (6,7%) fordultak irodánkhoz. Legkisebb a gyermekvédelemmel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdések száma.

A Lakossági Tanácsadó Iroda a következő szakterülteken nyújt tájékoztatást: egészségügy, társadalombiztosítás, szociális segélyek, munkaügy, fogyasztóvédelem, polgári jogok és kötelezettségek, tulajdonjog, adók és illetékek, oktatás, közjegyzői eljárások, gyerekjogvédelem, közszolgáltatások. Az iroda működési elvei: ingyenesség, pártatlanság, függetlenség és titoktartás.

Május 15-ig segítséget nyújtunk a személyi jövedelemadó bevallá-sára vonatkozó űrlap kitöltésében is.

Ugyanakkor azon magánszemélyek, akik jövedelemadójuk 1%-át át kívánják irányítani valamely civil szervezet számára, szintén a Lakossági Tanácsadó Irodában kaphatnak útmutatást. Akik nem kaptak postán űrlapot, itt igényelhetik.

Címünk: Cart. Zorilor bl. 4/parter, tel/fax: 0261-825900, e-mail: bcc@tasnad.ro.

A tasnádi Helyi Tanács márciusi rendes ülésén a következő témákat tárgyalta meg:

1. 15.000 négyzetméter területű parcella ingyenes használatba adása 49 évre, a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület részére, a termálstrand mögött, a pompaház mellett. Az említett civil egyesület ezen a területen egy futballpályát és a hozzátartozó kiszolgáló épületeket készül létrehozni a Telejuniors labdarúgócsapat számára.

- Gépkocsik parkolási díja a strand területén kívül: 10.000 lej (1 lej)/nap

- Házikók bérlete szezonon kívül (májusban és szeptemberben): 250.000 (25 lej)/nap

- Házikók bérlete szezonban (júniustól augusztusig): 300.000 lej (300 lej)/nap

3. A helyi költségvetés kiegészítése. A tanács jóváhagyta a különböző szponzorálásból származó összegek megjelenítését a bevételi oldalon. Ez az összeg mostanáig mintegy 76 millió lejre rúg.

4. A termálstrandi közbirtok kezelésével megbízott közszolgálat által használt díjak megállapítása a 2005-ös évre. A különböző legelőterületekre az alábbi összegeket hagyta jóvá a tanács:

- A strandi legelőn: felnőtt jószágra évi 150.000 lej, növendékek esetén 90.000 lej

- A Pusztán: felnőtt jószágra 120.000 lej, növendékre 70.000 lej, felnőtt juh esetén 60.000 lej, növendék esetében 40.000 lej

- A Papi legelőn: fejős tehén után 120.000 lej, növendékek esetében 70.000 lej

5. A lakosság nyilvántartását végző Helyi Közösségi Közszolgálat létrehozása és működési szabályzatának jóváhagyása. E testület a lakosság nyilvántartásával, keresztlevelek, személyazonossági igazolványok, útlevelek és a későbbiekben vezetői jogosítványok kibocsátásával foglalkozik.

6. A tasnádszarvadi hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének és oktatásának megkönnyítéséért benyújtott Phare pályázathoz szükséges önrész megítélése.

7. 12.000.000 lej odaítélése Sepler Margit tasnádi lakosnak, egy protézis beszerzése céljából.

8. A helyi tanügyi intézmények pénzügyi bizottsága összetételének elfogadása.

Idén március 13-19 között tartotta meg ökumenikus imahetét a tasnádi református gyülekezet. A vezérige az 1 Kor. 3:11 volt: "Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus". Az első napon, vasárnap, erről a "fundamentumról" beszélt Hegedűs István lelkipásztor. Jézus Krisztus minden ember életének az alapja kell hogy legyen.

Hétfőn Pap Dénes Zsolt tasnádszarvadi lelkipásztor hirdetett igét a Lukács 8:4-16 alapján. A magvető példázatát hallva feltevődött a kérdés: Milyen igehallgatók vagyunk? Olyanok, akik meghallják Isten szavát, de nem tartják be, vagy olyanok, akik fel tudják használni Isten üzenetét?

Szerdán Nagy Tibor érszentkirályi lelkipásztor az imahét vezérigéje és a Nehémiás 2. alapján tolmácsolta Isten üzenetét. A lelkipásztor szerint nekünk építő Istenünk van, aki segít felépítenünk életünket, nemzetünket, egyházunkat. Ahhoz, hogy jól felépített, erős életünk legyen, több lépést kell megtennünk, akárcsak a bibliai Nehémiásnak Jeruzsálem újraépítésekor. Az első lépés, hogy "szétnézzünk" életünkben, felismerjük hibáinkat. Ezt követően tudomásul kell vennünk, hogy Istennek terve van velünk, hogy Ő erőt ad életünk, egyházunk megépítéséhez, és hogy csak Jézus lehet az alap, amelyre építünk. Majd imádkoznunk kell, segítséget kérnünk, és más emberekkel együtt építenünk. Nem szabad várnunk, mert lekéshetjük az örök életet, és hagynunk sem szabad, hogy mások lebeszéljenek a Jézusra való építkezésről.

Csütörtökön valóban ökumenikus volt az istentisztelet, hiszen az Igét Kuglis Gábor római katolikus káplán, Bodut Alin görög katolikus és Crainic Marin ortodox tasnádi plébánosok hirdették. Crainic Marin ortodox esperes elmondta, hogy bár különbözőek vagyunk, de mind Isten gyermekei, akiket összeköt a szeretet, mely Pál apostol szerint a legnagyobb. Bodut Alin görög katolikus plébános Isten békességéről beszélt. Kuglis Gábor római katolikus káplán az imádságról szólt, majd hálát adott a közös imádkozásért.

Pénteken Balla Árpád érkávási lelkipásztor a 92. Zsoltár alapján hirdetett Igét. Eszerint Isten megvidámítja az embert, szeretettel, reménységgel és erővel tölti el, ezért áldanunk, magasztalnunk kell Ot.

Az imahét utolsó napján, szombaton, Szabó Sándor tasnádi segédlelkész tolmácsolta Isten üzenetét az 1. Kor. 3:18-20 alapján. Pál apostol inti a gyülekezetet, hogy senki ne csapja be magát. Lehetünk bölcsek, de ne zárjuk ki Istent az életünkből, valamint a hitet sem, mert akkor szegény lesz a szívünk. Az ember olyan, Istenben bízó szív nélkül, mint a repülőgép műszerek nélkül.

Ezen imaheti alkalmakon is gazdag üzenete volt Istennek számunkra, megtanulhattuk, hogy szükségünk van rá, hogy életünket Jézusra építsük.

27 év után újra felszállt a fehér füst a Sixtus-kápolnából, majd pedig megszólaltak a Szent Péter bazilika harangjai: a bíborosi kollégium április 19-én, kedden este megválasztotta II. János Pál pápa utódját Joseph Ratzinger bíboros személyében, aki a XVI. Benedek nevet választotta.

Az új pápa nevét 18.40-kor Jorge Medina Estevez bíboros jelentette be a Szent Péter teret megtöltő ünneplő hívek, újságírók és TV kamerák előtt. Péter 265. utóda az Urbi et Orbi áldás előtt Jézus Krisztus és Szűz Mária segítségét és a hívek imáit kérte.

Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született Marktl am Inn bajor faluban. Egyházi pályafutása meredeken ívelt felfelé. Fiatalon egyetemi tanár, később zsinati tanácsadó, 1977-ben München és Freising érseke, majd négy évvel később a Hittani Kongregáció prefektusa lett. Ratzinger bíboros teológiai köteteinek, tanulmányainak éppoly terjedelmes a listája, mint különböző egyetemektől kapott elismeréseinek, díszdoktori kitüntetéseinek sora. 2002-ben a bíborosi kollégium dékánjává választották.

"Kedves testvérek, a nagy Pápa II. János Pál után a bíborosok engem választottak meg, az Úr szőlőjének egyszerű és alázatos munkását. Az a tény vigasztal engem, hogy az Úr csekély eszközökkel is tud munkálkodni, és én mindenek előtt a ti imáitokra bízom magamat. A feltámadt Úr örömében, és az Ő állandó segítségében bizakodva haladjunk előre. Az Úr segít majd bennünket, és az Ő legszentebb Édesanyja, Mária a mi oldalunkon fog állni. Köszönöm."

Anyák Napja közeledtével Maday Borbálával beszélgettünk, aki egyedülálló anyaként nagyon sokat áldoz gyerekeire: a 14 éves Tamásra és a 17 éves Anikóra.

- Milyen nehézségei vannak a gyermeknevelésnek, hogyha egyedül van az ember?

- Sok nehézsége van, mert a szüleimen kívül senki nem segít, sem az állam, sem más, úgyhogy elég nehéz az anyagiakat kikeríteni. Dolgozom, varrónő vagyok, és a szüleim nagyon sokat segítenek, úgyhogy nehezen, de megbirkózunk a gondokkal.

- Egy kicsit igen, mert hiányzik az apai szigor és fegyelem. Nem mindegy, hogy egy apa vagy egy anya mondja egy gyereknek azt, amit kell.

- Van jó oldala is, mert sok szeretetet kapok tőlük. Nagyon szeretnek, mert tudják, hogy csak én vagyok nekik. Ők adják az erőt a mindennapi küzdelemhez, másképp nem lenne erőm. Nekem csak ők vannak, ők támogatnak, nekik pedig csak én tudok támaszt nyújtani.

- Sokmindent elmondanak az iskolában történtekről, a barátokról. Én próbálok barátnőjük lenni, nem pedig szigorú anyjuk. Mikor kell, szigorú is vagyok, de általában, mivel még én is fiatal vagyok, úgy érzem, hogy meg tudjuk beszélni a dolgokat. Barátság van köztünk. Ha kell, és jónak látom, akkor el is engedem a gyerekeket, bár nagyon féltem őket. Diszkóba Anikó nem jár, csak egyszer volt, mert messze lakunk a városközponttól, és félek, nehogy baja essen. Tamás még kicsi, őt még nem is engedném. Igyekszem a jó úton vezetni őket.

- Tervek és igények vannak. Anikó szeretne egyetemet végezni. Azon küszködünk a szüleimmel, hogy megadjunk neki mindent, mivel nagyon jó tanuló, és szeretnénk, ha sokra vinné. Ha élne, az édesapja is azt szeretné, hogy tanult legyen. Kár lenne érte, ha nem tudná fejleszteni a képességeit. Tamásnak pedig a foci a mindene. Tudnánk ezt is fejleszteni, csak most már késő, hogy sportiskolába menjen. Mivel az ő feje nem olyan jó, mint az Anikóé, baj van a jegyekkel is. Most azért ő is ráállt a tanulásra, mert nyolcadikos, és közeledik a képességvizsga. Anikó rengeteget tanul, csak ha nagyon muszáj, akkor segít itthon, mert neki a tanulás a mindene.

- Mikor bajban vannak, és egymásra kell számítaniuk, akkor jól kijönnek. Néha azért vita is van köztük, a kicsi korkülönbség ellenére.

- Egyáltalán nem. Nem is lenne időm rá, és nehéz lenne, hogy most egy új kapcsolatot kialakítsak valakivel. A gyerekek már nagyok, és a szüleim is lassan gondozásra szorulnak. Én is úgy szeretném segíteni őket, ahogy ők segítenek engem. A férfikéz hiányzik az itthoni munkákban. Minden, amit csináltatunk a ház körül, pénzbe kerül, a férjem pedig szinte mindent meg tudott csinálni. A gyerekeknek is hiányzik az apai tanács, főleg Tamásnak, akinek jó kezefogása van, csak nincs, aki tanítsa.

- Amíg élnek a szüleim, addig nem. Édesanyámmal jól egyezek, vele megbeszélek mindent, és lassan Anikóval is. Az életben volt részem jóban és rosszban egyaránt. Majd esetleg, ha a szüleim már nem lesznek, lehet egy barát, de a gyerekek nagyok, úgy gondolom, egy ezer idegennek nehéz lenne kezelni őket. Félnék is nekikezdeni egy másik kapcsolatnak, mert nehéz találni egy olyan társat, akiben teljesen meg lehetne bízni, aki odaadóan nevelné a gyerekeket. A legnagyobb fájdalmam az lenne, ha egy idegen ember fenyítené, hiszen sokszor nekem is fáj, ha megbántom őket.

A gyermek csak úgy tanulhat meg alkalmazkodni, ha következetes a nevelés, ha tudja, mit szabad és mit nem. Az őt körülvevő felnőttek, hozzátartozók gyakran jó vagy rossz hangulatuk, elfoglaltságuk vagy szabadidejük, mások jelenléte vagy egyéb szubjektív okok miatt engednek vagy tiltanak meg valamit a gyermeknek.

Olykor gyermekeink különleges kijelentésén vagy csínytevésén nevetünk, máskor ugyanazért megfeddjük. Ez a szeszélyes kezelés egyike a leggyakoribb nevelési hibáknak, és a gyermekben bizonytalanságot kelt. Természetesen a nevelés következetessége nem jelent kérlelhetetlenséget sem merevséget. Amikor a gyermek beteg, fáradt, vagy kivételes esetekben a helyzethez megfelelően kell alkalmazkodni.

A következetesség betartása nagyon fontos az óvodás gyermek életében. Ebben a korban hamar tanulnak, de elég hamar el is felejtenek egyes dolgokat, ha nem ismételjük őket. Ezért legyünk következetesek, küldjük rendszeresen, minden nap óvodába őket.

Ez a nevelési módszer a pszichológia és a pedagógia sokat tárgyalt, vitatott kérdése. A fegyelmezésnek fokozatosnak és egyéninek kell lennie. Eszközei elsősorban a szoktatás, később a jutalmazás-büntetés, majd az értelmi meggyőzés. A szülők és a pedagógusok egyénileg is fokozatosan kell hogy fegyelmezzék gyermekeiket.

A jutalmazás általában a szeretet, az öröm kifejezése: simogatás, csók, ölelés, édesség vagy játék, vagy egyéb ajándék, szórakozáshoz juttatás, dicséret. A túlzásba vitt kényeztetés önállótlanná teszi a gyermeket. Még súlyosabb hibát követhetünk el a gyermek büntetése során. Sokféle változatát alkalmazzák, melyek közül a leggyakoribb a játék, a szórakozás, az étel, a szeretet megvonása, rideg beszéd és viselkedés, szidás, megszégyenítés, ijesztés, a verés többféle formája.

A testi és általában a gyermeket ijesztő vagy megszégyenítő fenyítés minden formájában helytelen, csak látszólag használ. A gyermeket, különösen az érzékenyebbet félénkké, makaccsá, zárkózottá, elkeseredetté, durvává, pökhendivé, bosszúállóvá teheti.

Ha a nevelés kezdettől fogva helyes, sok türelemmel, szeretettel, önfegyelemmel, szakértelemmel történik, akkor a gyermekeink helyesen fognak viselkedni minden alkalommal, és könnyen beilleszkednek a társadalomba.

- 1996-ban végeztem a Szatmárnémeti Tanítóképzőben és ugyanebben az évben versenyvizsgán elnyertem ezt a helyet.

- Szeretem a gyerekeket, és úgy érzem, hogy így közel tudok kerülni hozzájuk. Tanítónőként meg tudom szerettetni velük az iskolát, meg tudom tanítani őket a legalapvetőbb ismeretekre és viselkedési formákra.

- Az ideális tanító közel tud kerülni a gyerekekhez, megérti őket, ha kell gyerekké tud válni, és példát tud mutatni minden helyzetben.

- Az ideális tanuló lelkiismeretes, öntudatos, szorgalmas, szófogadó és jólnevelt. Gondolom, az ilyen gyerekek szerető családokból kerülnek ki, ahol a szülők jó példát mutatnak.

- Fontos, hogy a gyerekek megszeressék a tanulást, a könyvet és magát az iskolát, hogy szívesen járjanak iskolába. Legfőbb feladatom megteremteni azt a légkört, amelyben ők jól érzik magukat.

- Nagyon lelkiismeretes voltam. Általában a humán tantárgyakat szerettem, mint a környezetismeret, anyanyelv, román nyelv, történelem. Sok tanítónőm volt, szerettem mindegyiket. Szerettem magát az iskolai közösséget és később a tanárokat is.

- Gyerekközpontúbbnak kellene lennie. Hiányoznak a felszerelések, szemléltető eszközök. Mindent saját erőből és a szülők segítségével szerzünk be.

- Az elemi osztályokban oldott légkörben, játékosan tanítunk. Próbálunk nem csak ismereteket felhalmozni a gyerekekben, hanem képességeket, viselkedési formákat kialakítani. Ezzel ellentétben a felsőbb osztályokban teljesen más a tanítási módszer, nincs összehangolva az elemi osztályokkal, a gyerekek pedig nehezen szokják meg a különbséget.

- Beiratkoztam Szatmárnémetiben a Goldis Egyetem pszichológia szakára, mivel a tanítóképző mellett szükség van felsőfokú végzettségre. Remélem, tanulmányaim segítik majd tanítói munkámat.

A Húsvét szent ünnepe lelket melengető kiállítással lepte meg a tasnádi közönséget. Március 25-én a Városi Múzeum kiállítótermében három szatmárnémeti nyugdíjas rajztanárnő, névszerint Silvia Timis, Maria Olteanu és Barta Katalin művésznők közös tárlatának megnyitójára került sor.

Mindhárman a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán szerezték meg a pedagógusi diplomát, és nyugdíjba vonulásukig lelkes tanárai voltak a Szatmárnémeti Képzőművészeti Líceumnak. E három hölgy összefogva lepte meg kisvárosunk lakóit egy technikailag változatos, mindannyiunk számára tanulságos tárlattal.

Silvia Timis pasztellképeivel a technika adta bársonyos, finom tónusokba burkolózó tájképei és csendéletei egy misztikus világba vezetik a szemlélőt. Maria Olteanu olajképeivel, csendéleteivel egy keményebb, de szintén a líra hangján szóló hangulatot áraszt felénk, meg nem hazudtolva a női lélek cizellált mélységeit. Bartha Katalin a textilművészet úgynevezett viaszos batik módszerét alkalmazva, mondhatni teljes mértékben összeforrott kollégáinak képeivel. Tematikája változatosabb volt, és szemet gyönyörködtető színeivel nem hiába került a kiállítóterem középső falára, összekötve a pasztell és olajképek harmóniáját.

Köszönjük mindhármuknak ezt a ragyogó, élménydús kiállítást, és kívánunk nekik erőt, egészséget, és még hosszú alkotó életet!

Brazília fantasztikus ország, egy jó év utan is él még bennem a sok csodalatos kép…

Németországi barátaimmal egy Kolpingház avatójára érkeztünk a napfény, kávé és szamba hazájába. A legelső élményem a csodálatos 13 órás repülés volt, órákon át csak kékség vett körül: az ég és az óceán.

Aztán Brazília fölé érve két domináns szín tárült elénk: a zöld és a vörös. Mosolyognom kell, ha visszagondolok, hogy amint földreszálltunk, végigtapogattam a növényeket, mert a növényvilág gazdagsága elbűvölt. Olyan volt ez, mint egy időutazás. Itthon induláskor tél volt és hideg, ott napfényes nyár, pálmafák, és színes papagájok...

Brazília szegény, de mégis gazdag ország. Rengeteg az ellentét: földbirtokosok és a szegények, modern internetklubok és analfabetizmus, "favellák" és irodatornyok (a favellák szegénynegyedek, ahol több tízezer ember is lakhat, ádáz körülmények között).

A brazil életmód mély nyomot hagyott bennem. Az emberek szegény körülmények között is vidámak tudnak lenni, örülni az életnek. Nem adják fel a mindennapos küzdelmet nehéz sorsukkal. Barátságosak és nyitottak. Érdekes volt megismerni az életmódjukat, szokásaikat, feltöltődni temperamentummal és jókedvvel. A gyerekek mély tekintete szinte perzsel, de nem sajnálatot kelt, hanem erőt ad.

A Kolpingház avatójának helyszíne egy kisebb település volt, ahol vendéglátóinkkal családias hangulat alakult ki néhány együtt töltött nap után. Első este a szobánkban ránkijesztett ugyan egy szőrös madárpók, de megtudtuk, hogy ez nem ritka arrafelé, és később azt is megszoktuk, hogy gyíkocskák szaladgálnak a szobánk falán.

Az avatóról nem hiányzott a brazil jókedv, a temperamentumos tánc, a helyi ételkülönlegesség, a babos rizs, manyóka és mindenféle exotikus gyümölcsök, valamint a cukornád pálinka limettával, cukorral és jégkockával elkészítve.

Utolsó állomásunk Rio de Janeiro volt. A kis vidéki település után egy igazi turistavárosba csöppentünk, ahol újságosok és egész kókuszhegyet maguk után cipelő árusok valamint hőség fogadott.

A Krisztusszobor (Corcovado) lábánal állni, letekinteni a kék óceánra és a kis szigetekre olyan, mint egy álom, de a naplementében a Cukorsüvegről a Krisztusszobrot nézni talán még csodálatosabb.

Így bizonyosodtam meg arról, hogy ami ma álom, az holnap valósággá válhat!

Mostanában nagyon sok a panasz a vezetékes telefonra. Már több, telefonkészülékkel rendelkező személytől hallottam, hogy amióta a város digitális telefonhálózatra van kötve, nagyon sok bosszúságban van részük, és ezt jómagam is tapasztaltam. Egy alkalommal fel akartam hívni az egyik ismerősömet. A telefonkönyvben bejegyzett számot legalább egy tucatszor tárcsáztam, és mindannyiszor vagy foglaltat jelzett, vagy egy női hang kedvesen a fülembe súgta: "Nem bejegyzett szám" ami bizony elég bosszantó volt.

Többen arra is panaszkodnak, hogy a telefonszámlán olyan horribilis összegek jelennek meg amit ők biztosan tudják, hogy nem beszéltek le. Ha pedig reklamálnak a telefonközpontban, azt a feleletet kapják, hogy forduljanak a szatmári központi irodához. Ott szintén elutasító választ kapnak, azzal az indoklással, hogy az automata nem tévedhet. Már olyannal is találkoztam, aki kénytelen volt lekapcsoltatni a készüléket a hálózatról, mivelhogy nem tudta fizetni a díjat.

- Tessék elképzelni, én egy tasnádi közintézménynél dolgozom, ahol azt találták ki, hogy a személyzet fizetéséből egy bizonyos összeget visszatartanak telefonhozzájárulás végett. Én még a készülék közelébe sem merek menni, reménykedve, hogy akkor tolem nem fognak le abból a kevés pénzből, amit kapok. De hiába mondom, hogy nem használtam a készüléket, tőlem is levonják az összeget – mondja felháborodva a hölgy.

A hallottak alapján elég kedvezőtlen helyzetben vagyunk ebből a szempontból. Életünket lassan az automaták fogják irányítani, és azokkal nem lehet szót érteni. Csak egyet tudnak, azt, amit valaki, vagy valakik betápláltak.

És mindez vajon kinek az érdekeit szolgálja, a fogyasztóét vagy a szolgáltatóét? – nem lehet tudni.

A tanév végén búcsúznak a IV. D osztály tanulói az elemi iskola padjaitól és tanítónénijüktől, Tordai Máriától. A gyermekek így emlékeznek az együtt eltöltött négy évre: "Az I. osztályban ismertük meg tanítónéninket és új osztálytársainkat: Jászfalvi Tamást, Veszprémi Orsolyát és Suhó Gabriellát. Az óvodában már néhányan egy csoportba jártunk: Baráta Roland, Bencze Renáta, Erdei Bence, Gáll Tímea, Merk István, Papp Szabolcs, Rés Katalin, Schnellenperger Normen, Süto Kinga, Szász Balázs, Tóga Tímea, Varga Lóránd és Vass Lilla. Az első osztály folyamán összeszoktunk, és sok barátság alakult ki. A tanulásba is belejöttünk.

A II. osztályban újabb osztálytársak érkeztek: Újvári Zsuzsa, Fonbank Edina, Erdei Tamás és Bohonyi Arnold. A második osztály nehéz volt, mert akkor tanultunk románul olvasni, és meg kellett tanulni a szorzótáblát is. Az év végét többen is kitűnő bizonyítvánnyal zártuk.

A III. osztályban újra találkoztunk, és a barátságok is erősödtek. Az évet mindig azzal a kérdéssel kezdtük, hogy ki hol nyaralt? Az év folyamán a tanítónéni mindig megkérdezte, hogy teltek az ünnepek, és mi mindent elmeséltünk neki. Minden évben rendeztek iskolai versenyeket, amelyeken mi is részt vettünk, mint például a sakkverseny, malomverseny, matemtika versenyek és még sok más is. Közben mindenkinek lett egy kedvenc tantárgya, többen a rajz mellett döntöttünk. A harmadik osztályt is sokan jó eredménnyel végeztük.

A IV. osztályban még egy új osztálytársunk érkezett. Ő Ferencz Vivien. Eleinte csak ismerkedett velünk, de hamarosan össze is barátkoztunk. Karácsony után Suhó Gabriellától el kellett búcsúznunk, mert Magyarországra költözött. Sajnáltuk, mert sok barátnője volt, és nagyon jól tanult. A tanítónéni már az év elején megmondta, hogy nehéz lesz a negyedik osztály, és így is lett. De azért mind igyekeztünk jó tanulók maradni.

Most búcsúzunk az első négy osztálytól. Már várjuk, hogy ötödikesek lehessünk, de nagyon fog hiányozni a tanítónéni, akitől annyi szépet és jót tanultunk."

Bendel Zita hatodikos diák egyedüli tasnádiként vett részt a Megyei Tanfelügyelőség által Szatmárnémetiben szervezett József Attila szavalóverseny megyei szakaszán. Erről beszélgettünk.

- Márciusban Sebestyén Emese, a magyar tanárnőnk megkérdezte, ki szeretne részt venni az V-VIII. osztályosok számára meghirdetett szavalóversenyen. Többen jelentkeztünk a hatodikosok közül, ő pedig kiválasztotta az ügyesebben szavalókat. Így kerültem Paulik Hildával a nagykárolyi szakaszra, ahol az egész környék diákjai versengtek, összesen harmincan. Tizenöten továbbjutottunk a szatmári szakaszra, amit áprilisban rendeztek.

- Nagyon izgultam, de nagyon tetszett. Egy kötelező verset – amit öt kijelöltből választottunk ki – és egy választottat mondtunk el. Har-mincan versenyeztünk, és mindenki végighallgatta a többieket is. Volt pár nagyon szép szavalat, különösen az egyik nagykárolyi lány tetszett. Az első négy helyezett jutalmat, a többiek pedig dícséretet és okleveleket kaptak.

- Az Istenem volt a kötelező, a Szeretném, ha vadalmafa lennék a választott, de a kedvencem a Ma-ma című vers, amit Nagykárolyban szavaltam.

- Igen! A szervezők azt ígérték, hogy ezentúl évente kiválasztanak egy-egy nagy költőt, és verseiből ehhez hasonló versenyt szerveznek. Már alig várom!

Rovatunkban néhány mindennapi viselkedési szabályra hívjuk fel figyelmeteket. Reméljük, mindannyian találtok pár megfontolandó gondolatot a leírtakban!

A családi együttlakás kölcsönös alkalmazkodást kíván minden féltől. Jogos igény a részedről, ha hétvégén egy kicsit tovább szeretnél aludni, és nem örülsz, ha a szüleid "hajnali" fél 8-kor ébresztenek a porszívóval. De te is vedd figyelembe, amikor ők ebéd után szundítanának egy órácskát, amikor te teljes hangerővel bömbölteted a magnódat!

A családi ünnepek azok, amik erősítik és kedvessé, meghitté képesek varázsolni az otthoni légkört. Ne maradj ki semmiféle ürüggyel ezekből, hanem te is szorgalmazd, hogy minél több ilyen alkalom legyen! Apró figyelmességekkel, ajándékokkal próbálj meg te is kedveskedni a rokonaidnak.

És még egy nagyon fontos dolog: vedd ki a részedet te is a házimunkából! Ez nem azt jelenti, hogy témazáró dolgozat előtti délután neked kell takarítani, bevásárolni és mosogatni is.

Ha nagyon sürgős dolgod van, akkor azt nyugodtan megmondhatod, de valószínűleg a többiek is észre fogják venni. Ám hétvégenként nyugodtan letörölgetheted a port az egész lakásban, sőt még el is mosogathatsz a vasárnapi ebéd után.

A szobádat mindenképpen neked kell rendben tartanod. Ez azért is célszerű, mert akkor minden ott lesz, ahova te raktad, és nem kell mást hibáztatni, ha valamit nem találsz.

Az alkalmazkodás, együttélés sokszor nem is olyan könnyű, mint ahogy gondolnánk. A konfliktusokat azonban egymás iránti odafigyeléssel és szeretettel mindig meg lehet oldani. Próbáld meg te is!

Szinte minden nőnek veleszületett késztetése, tehetsége a ruházkodás, így nem is nevezhetjük öltöztetésnek, inkább csinosításnak az általunk nyújtott tanácsokat. Az alapvető típusokat vettük számba, és néztük meg, miben lesznek még szebbek. Azonban tudni kell, hogy mindenkinek az áll jól, amiben jól érzi magát!

Ide tartoznak a tejfölszőkétől a sötétszőkéig azok a lányok, akiknek világoskék, szürke vagy zöld a szemük. Ők az igazi világos típusok.

Az arcot meghatározó színek világossága miatt nagyon jól állnak nekik a sötét, illetve az erőteljes színek, mint a piros, a fekete, a sötétkék vagy a harsány fűzöld. Gyönyörű a fekete felsőre omló hosszú szőke haj! A fehér is idetartozik, amelyben a szőkék földre szállt angyalkáknak tűnnek; a halvány árnyalatok viszont fáradttá teszik az arcot, és nem adnak neki karaktert. Ha valaki nem a markáns színek rajongója, nyugodtan feloldhatja egy halvány szoknyával vagy nadrággal a disszonanciát. A sötétszőkék már nyugodtan elmozdulhatnak a barnás, illetve arany színek felé.

A szőkék másik csapata nagy kedvvel használja a divatos baba-színeket. Igazi cicababákká válnak a halvány rózsaszínben, a világoskékben és a sápadt sárgában.

Egy csésze mézet jól összekeverünk 1 l házi tejjel, majd a fürdővízbe tesszük. A méz hidratálja a bőrt, a tej pedig bársonyossá teszi. 15 percet kell a vízben tölteni.

Aromaterápia: tegyünk 15 csepp illatosított olajat a fürdővízbe. Ilyet vásárolhatunk gyógynövény szaküzletekből vagy készíthetünk: mentából, zsályából, fenyőből, rózsasziromból stb.

Együnk halat háromszor hetente, hogy vérereinket tisztítsa. Amikor gyümölcsöt eszünk, töröljük meg arcunkat vele. Banánhéj, paradicsomszelet, uborka, narancs, vagy bármilyen nem túl savanyú gyümölcs megfelel e célra.

Növeljük meg a bevitt víz mennyiségét 2 literig naponta, a szervezet hidratálása céljából.

Hajhullás megelőzése céljából dörzsöljük be kétnaponként a hajunk tövét bojtorján gyökérből készült tömény teával vagy apróra vágott fecskefű és almaecet keverékével.

Két-három nyers krumplit lereszelünk, bele egy tojás, só, bors, fokhagyma, esetleg apróra vágott petrezselyem vagy vegeta. Annyi liszt, hogy nokedli sűrűségű legyen. Ha kicsit több liszt ment bele, tejjel lehet javítani.

Ebből a masszából tenyérnyi lapocskákat (kb. 1 cm magas) kell sütni, tehát kanállal kiveszünk egy adagot, bele a forró olajba, a tetejét lenyomkodjuk. Figyeljük, az alja ne ragadjon le, mozgassuk, ha kell. Aranysárgára sütjük.

Ha kisült, a tetejére még forrón mehet reszelt sajt, az ráolvad, arra tejföl, apróra vágott fokhagyma, vagy sajtkrém, meg ami otthon van. Nagyon finom! Két nagyobb szemből kb. 6 szelet lesz.

Az egészségre nevelés az iskolában választott tantárgy keretén belül vagy más, a témához kapcsolódó tanítási órákon történik. A biozöldségek és gyümölcsök fogyasztásának fontosságát gyakran hangsúlyozzuk, hiszen kimutatták az utóbbi években, hogy ezek nemcsak hogy nem tartalmaznak vegyi mérgeket, de a vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmuk is sokkal nagyobb, mint a vegyszerezetteknek (gyomírtók, rovarírtók, betegségek elleni szerek).

Látnak-e a fiatalok a gyakorlatban szakszerű biokertészkedést a szüleiktől, nagyszüleiktől? A lakosság akar-e tenni az egészsége megvédéséért? Bizony sokan tanulmányozzák a biokertészetről szóló írásokat, követik a kora reggeli tévéadást, és az ott olvasottakat, hallottakat alkalmazzák a növénytermesztésben. Így a talaj szennyezése is nagymértékben csökken, a talajvíz is tisztább lesz, és reméljük, nem jutunk sok olyan település sorsára, ahol már fogyaszthatatlan a kutak vize az altalajba szivárgott mérgek miatt.

A méhészeti tanfolyamokhoz hasonlóan lehet, hogy városunkban is sokan szívesen elvégeznének egy biokertészkedéssel kapcsolatos tanfolyamot is. A gyerekek jövője szempontjából is hasznos volna több és több családnak szakszerű biokertészkedéssel foglalkoznia, mert amit lát, hall és csinál a gyerek, amit tapasztal, azt fogja cselekedni ő is, és így lassan-lassan csak elérjük, hogy az egészségmegőrzés, mint főcél, első helyre kerüljön.

Miért is veszítheti el az egészségét akár egy gyerek is 6-10-18 év alatt? Főleg azért, mert nem táplálkozik helyesen, nem fogyaszt elég biozöldséget, kellő mennyiségű gyümölcsöt. Ennek következtében fellépnek a hiánybetegségek: vitaminhiány, ásványianyag- és nyomelemhiány, vérszegénység. Az ellenállóképessége csökken, s mire felnő, már küzdenie kell az egészsége visszaszerzéséért. De hogyan és milyen áron? Előzzük meg a bajt, termesszünk jó minőségű, tápanyagdús zöldségeket és gyümölcsöket, és az étrendünk 60-70 %-át ez képezze minden nap. Csak a maradék 30-40%-a legyen szénhidrát, fehérje stb. Egészségesen a tanulónak jobb a teljesítménye, nagyobb odaadással sajátítja el az ismeretanyagot. A felnőtt pedig életvidáman, eredményesen, boldogan fogja megvalósítani életcélját. Lám így függ össze az egészségvédelem a talaj tisztaságával, környezetünk védelmével. Végülis minden mindennel összefügg.

Egy igazi esemény, mivel a téli időszakban nagyon korlátozottak a lehetőségeink. Nagyon várom a strandszezont, mivel kész kikapcsolódás számunkra. Ott minden megtalálható a szórakozás szempontjából. Ekkor kezd Tasnád város képet ölteni.

Én gyakran járok strandra. Jó a bérletrendszer, mert így féláron lehet bemenni. A környezet évről évre egyre tisztább, és a víz is tisztább lenne, ha az emberek jobban vigyáznának rá. Nagyon tetszett a strandrádió is.

Nagyon várom a strandszezont a gyerekekkel és a férjemmel együtt. Nagyon ötletesnek találtam a strand területének kidíszítését virágokkal, kövekkel, fákkal és a Transilvania rádió szórakoztató műsorait. Zavar azonban, hogy az autóparkolóban sok a szemét.

Tragédiáktól mentes szezont szeretnék, jó időt és sok fürdőzőt. Igyekszünk a strand területét tisztán tartani, de a vendégeknek is vigyázniuk kellene a sok erőfeszítéssel létrehozott dolgokra: a facsemetékre, vízcsapokra stb.

Lezárult egy fejezet az életemből. Kicsapott diák lettem! Otthon szeretettel, megértéssel fogadtak. Kivált Pali unokatestvérem vidult fel.

- Ne búsulj öcskös! – mondta -. Úgysem tart már ez sokáig. Majd gazdálkodni fogunk. Megélünk. Olyan sok tervem van, majd meglátod! - Szegény, bánatában, amiért nem vették fel az egyetemre, szakállt növesztett. Nagyon rosszul állt neki. Most leborotválta.

Alig voltam otthon egy hetet, távirat jött Apukának: "A fiát azonnal küldje vissza az iskolába!" – állt a táviratban. Megörvendtünk. Mégiscsak sikerült valamit tegyenek a jótét lelkek? Elutaztam gyorsan Zilahra. Látszott az öröm az osztálytársaim arcán. De meg vol-tak félemlítve. Nem nagyon mertek szóba állni velem.

Két új arccal bovült az osztály, Csókási Ferivel és Binder Gyurkával. Egy napig jártam velük egy osztályba. Ők barátkozgattak velem. Még nem voltak megfélemlítve. Talán nem is tudtak az én tragédiámról, hiszen elég "tabutéma" voltam.

Rólam már nem beszélt senki, szinte már nem is léteztem. Mikor látta ezt az ismerkedést Kiss Erdei Lajos, kiabálni kezdett az osztály előtt: - Mit keres ez a titoista-trockista elem itt közöttünk? Nincs szükségünk rá! – Az öklét rázva kiáltotta felém fordulva: - Majd mi megmutatjuk, hogy kell elbánni az osztályellenséggel igazi bolseviki módra, pláne evvel, aki nem szégyenli idetolni a képét közénk!

Mintha most is látnám, hogyan rázza az öklét felém. A szavait is pontosan idéztem az előbbiekben. Nagy keservesen telt el 1-2 óra. Később hivattak az igazgatói irodába.

Moldovan igazgató úr elmondta, hogy ő hivatott vissza, de úgy látja, hogy darázsfészekbe nyúlt. Somogyi és Herschkovits felutaztak Bukarestbe, hogy ott intézkedjenek. Az egész UTM-t fellázították ellenem. Elmondta azt is, hogy ő nem tud hivatalos papírt adni a kizáratásomról, mert erre én nem szolgáltattam okot. Az iskola szabályait betartottam.

- Maradjon még vagy két napig a városban, s meglátjuk, mi lesz. De a botrányt kerülendő ne jöjjön az iskolába. – Elmondta, hogy bíztatta őt Sabãu főtanfelügyelő is, hogy el fogja rendezni az ügyemet egy másik iskolába való áthelyezéssel.

Nos hát jól "kijárták" Somogyiék Bukarestben a dolgot. Megrótták az igazgatót, le is váltották egy időre. Az egész tanári kar is megrovást kapott. De a kizáratásomról szóló papírt mégsem tudtak adni. Herczeg Lajos bácsit is megrótták és megfenyegették a munkahelyén. Tehát mindenkinek csak kellemetlenséget, veszélyt jelentettem.

Dr. Kerezsi Csaba tüdőspecialistáról kevesen tudják, hogy kétdanos karateedző. A nagykárolyi karateklub tagjaként jelenleg 37 tasnádi gyereknek segít elsajátítani e keleti harcművészet technikáját és filozófiáját. Erről kérdeztük:

- Sokan azt hiszik: itt megtanulnak verekedni, de nem erről van szó. A karate lényege megtanulni elkerülni, megelőzni a harcot. Nem csupán sport: életforma. Ezért kevesen tartanak ki az első félév után.

- Jó, ha legalább iskoláskorú a gyerek, de sok óvodás is jár hozzám. Bárkit szívesen látunk, felnőttek is elkezdhetik a heti három edzést. Kitűnő mozgási lehetőség, mely által a személyiség is fejlődik. Eleinte pszichikai munkát kell kifejteni, meg kell jegyezni a japán vezényszavakat, csak később jön az izommunka. Kb. két év kitartó edzés után az ügyesebbek versenyezhetnek is.

- Igen, hétvégén Nagyváradon lesz egy verseny, ahol Suciu Bogdan, Kerezsi Alex és Oláh Róbert vesz részt. Ők már több éremnek a tulajdonosai.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata immár hagyományt teremtett azzal, hogy az óévbúcsúztatásra vidám, zenés kabaréval, vagy más, zenés műfajú eloadással lepi meg közönségét. Hagyomány teremtődött viszont abból is, hogy ismerve a tasnádi moziterem és öltözőinek fűtési lehetőségeit, ezzel a produkcióval csak "kitavaszodáskor", valamikor áprilisban tisztelik meg a tasnádi színházszerető közönséget. Az időponteltolódás miatt néha megtörtént, hogy az előadás kissé megkopott, vesztett időszerűségéből, másként "ültek" a poénok áprilisban, mint egy bolondos, vidám szilveszterkor vagy újév kezdetén.

A mostani előadással nem ez történt. Nem is nevezhetjük egyértelműen "szilveszteri kabarénak", talán mindössze csak abban az értelemben, hogy december 31-én volt a premierje. Ezúttal egy keserédes darab került színre, "Szegények iskolája" címen. A Márai Sándor műve alapján összeállított előadás témája örök: a szegénység. A szegények iskolájának nyílt óráján veszünk részt, amikoris a szegénység jellemzőiről oktatja a tanár a társadalmi rétegek egy-egy képvi-selőjeként jelenlevő diákokat, no meg a kedves közönséget. Mégsem tűnik skolasztikusnak, száraznak és unalmasnak, mert kedves iróniával, némi öngúnnyal járja körül a témát, görbe tükörbe állítva és bátran kimondva mindazt, amire csak helyeslően bólogat a néző. Merészen alkalmazva a színészi eszköztár színes palettáját, a pantomimtól az árnyjátékig, a virtuóz néptánctól a modern táncig, magas művészi előadás kerekedik ki. Ezt csak tetézik a jeleneteket szervesen összekötő, művészi hozzáértéssel válogatott zenei betétek. A Nabucco híres kórusával kezdve, és az időszerűvé átírt "Mi vagyunk a világ" című nemzetközi slágerrel zárva, olyan zenei betétek követik egymást, melyekre vevő a közönség.

Az operett, musical, folklór, rap műfaj gyöngyszemeinek nívós tolmácsolása ismét bizonyította, hogy a Harag György Társulat tagjai kitűnő énektudással rendelkező totális színészek.

Őszintén bevallom, hogy nem bírtam várni áprilisig, és még januárban Szatmárnémetiben is megtekintettem az előadást. Figyelembe véve a tasnádi színpad szűkös méreteit, mindössze a technikai kivitelezésben éreztem szerényebbnek a mostani előadást, színvonalában nem volt érezhető különbség. Talán Tasnádon még pergőbb volt, és bár ezúttal is foghíjasak voltak a terem széksorai, a közönség is lelkesebb volt, ezt igazolta a percekig nem szűnő vastaps. Örömmel nyugtáztam, hogy a szegénységet különös eszközökkel elemző előadás áprilisban is hatott. Nem is veszthetett időszerűségéből, hisz december óta sem lettünk gazdagabbak. Sőt...

Kérjük a Tasnádi Tükör olvasóit, a Teletinik és Minitinik tagjainak szüleit és előadásainak kedvelőit, a Telejuniors focistáinak szüleit és a sportkedvelőket, a Lakossági Tanácsadó Iroda valamint a Fejlesztési- és Forrásközpont szolgáltatásainak felhasználóit, és mindenkit, aki szeretné városunk közösségi életének fejlődését, hogy járuljon hozzá tevékenységeink fenntartásához és fejlesztéséhez!

Amikor a személyi jövedelemadójának évi bevallását készíti, a nyomtatvány H pontját ne hagyja kitöltetlenül. Írja be szervezetünk nevét (Asociatia Civilã pentru Dezvoltare Comunitarã Tãsnad), adószámát (cod de identificare fiscalã: 13845317) és bankszámlaszámát (cod IBAN: RO64 RNCB 4030 0000 1037 0001). Ha nem tudja az adója 1%-ának megfelelő összeget, hagyja kitöltetlenül ennek helyét.

Azok, akiknek nem kell adóbevallási űrlapot kitölteniük, tehát nem kaptak ilyet postán, igényelhetik azt a Lakossági Tanácsadó Irodától adójuk 1%-ának átirányítása céljából.