Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

A civil szervezetek a társadalmi élet szinte minden területén fontos, hiánypótló szerepet töltenek be. Munkahelyeket hoznak létre, szolgáltatásokat nyújtanak, sport- és kulturális tevékenységeket szerveznek, valamint létfontosságúak bizonyos csoportok (fogyatékosok, hátrányos helyzetűek, kisebbségek stb.) számára.

Gondoljunk csak a nemzetközileg ismert nagy civil szervezetekre (Greenpeace, Máltai Szeretetszolgálat, Caritas stb.), melyek tevékenységéről nem csak tévéből, újságokból értesülünk, hanem ezek hatását is érezzük mindennapjainkban. A civil szektor nemzetközi szinten befolyásos tényezové vált, és bár lassan, de azzá válik hazánkban is.

Ezek a szervezetek bírósági bejegyzéssel jönnek létre, és alapítványi vagy egyesületi formában működhetnek.

A civil szervezetek nonprofit jellegűek, de ez nem azt jelenti, hogy nem törekszenek haszonra. Ez a haszon azonban általában nem pénzügyi nyereség, vagy ha mégis, akkor az sohasem gyarapítja valamely magánszemély vagyonát. Az elért haszon csakis egy kisebb vagy nagyobb közösség szükségleteinek kielégítését szolgálhatja.

Most pedig nézzünk egy kicsit körül a saját házunk táján. Vajon mi felismertük a civil szervezetek szerepét, élünk-e a lehetoséggel, hogy civil szervezetekbe tömörülve érjük el céljainkat?

Tasnádon kevés civil szervezet működik: Caritas Egyesület (szociális problémák), Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület (közösségfejlesztés), Bíró Lajos Ökológiai Társaság (természetvédelem és hagyományőrzés) és a Kolping tasnádi fiókszervezete (ifjúság).

Jó hír, hogy megalakulóban van a tasnádi magyar pedagógusok egyesülete, mely az oktatás területén fog működni. És még mennyi mindent lehetne!!!

Annyiszor halljuk, mondjuk, hogy Tasnádon nincs mit csinálni. Hát tegyünk róla, hogy legyen!

Egy sportegyesület lehetővé tenné, hogy fiataljaink különböző sportoknak hódolhassanak. Egy idősek alapítványa programokat biztosíthatna a nyugdíjasoknak. Ez csak két példa, de ezek mellett még rengeteg a lehetőség! Hogy miért fontos jogilag bejegyzett civil szervezetté válni, miért nem elég csak összeállni, és klubok formájában működni? Azért, mert a tevékenységhez szükséges anyagi támogatást csak így lehet pályázatok, adományok formájában megszerezni, valamint tárgyalóképes partnerré válni.

Ha magunk nem is akarunk civil szervezetet alapítani, lehetőségeinkhez mérten, anyagi vagy erkölcsi támogatásunkkal segítsük a meglévőket. Hiszen nekik köszönhető, hogy Tasnádon működik egy szegénykonyha, diákszínjátszó csoport, gyermek futballcsapat, hogy ügyes-bajos dolgaikkal lakossági tanácsadó irodához fordulhatnak, hogy az ifjúság számára tartalmas időtöltést biztosítanak, valamint az, hogy most ezt az újságot olvashatják.

Ettol az évtől személyi jövedelemadójának 1%-át egy civil szervezet támogatására fordíthatja.

Természetes, hogy szeretné, ha pénze a megfelelő helyre kerülne, ezért válasszon olyan szervezetet, melyet ismer, melyben megbízik. Ne feledje, jövedelemadója 1%-ának átirányítása nem adomány. Ez az ön tartozása az állam felé, amit adó formájában mindenképp kifizet. Éljen a lehetőséggel, és döntse el, hogy ezzel a pénzzel kinek és hogyan segítsen. Ha saját közösségét szeretné támogatni vele, válasszon helyi civil szervezetet.

A gyakorlati megvalósítás nem vesz igénybe több, mint két percet. Amikor a személyi jövedelemadójának évi bevallását készíti, a nyomtatvány H pontját ne hagyja kitöltetlenül. Írja be a kiválasztott szervezet nevét, adószámát (cod fiscal) és bankszámlaszámát (cod IBAN). Ha nem tudja az adója 1%-ának megfelelő összeget, hagyja kitöltetlenül ennek helyét, majd az adóhatóság kiszámolja. Amennyiben nem kap postán adóbevallási nyomtatványt, kérjen a Lakossági Tanácsadó Irodától, ahol bárki segítséget kaphat ennek kitöltéséhez. Leadási határidő: május 15.

Az adóhivatalban decemberig összesítik az információkat és átutalják a pénzt a megjelölt szervezeteknek. Néhány perc ráfordítással ily módon dönthet a közpénzek egy részének sorsáról, és akár megtartásáról is közösségében, hogy közvetlen élvezője lehessen.

-Február 28-ig jelentkezzenek mindazon személyek, akiknél változnak az adózási körülmények (adókedvezményben részesülnek bizonyos okok miatt). Mindazoknak, akik már tavaly is részesültek ilyen kedvezvényben, nem kell újra jelentkezniük.

-Ugyancsak február 28. a városrendezési terv végleges formájában való elkészítésének idopőntja. A terveket a szatmárnémeti Arhinova Kft. készíti.

-Rövidesen tanácsi határozat születik a 2005-ös évben elvégzendő javítási, karbantartási munkálatokra valamint a beruházási munkákra is. Ez utóbbi listán szerepel egy új hideg vizes medence elkészítése, valamint a strand övezetében az elektromos áram ellátásának fejlesztése.

-Január 28-án volt a leadási határideje a Béltekkel és Margittával közös balneológiai park tervezetének. Eredményhirdetés a márciusi hónap során várható.

-Remény van arra, hogy folytatódjanak a félben maradt munkálatok az üdülőövezet területén található kezeloközpőntban. Az átdolgozott tervek szerint 60 ágyas lesz a kezelőközpont kapacitása, és ugyanitt 100 személy befogadására alkalmas étterem is készül. A munkálatok a tervek szerint áprilisban kezdődnek el, és novemberben készülne el az épületkomplexum. A befektetés befejezésére a szatmárnémeti Aurora RT vállalkozik.

Keresztelés: Pászti Viktória-Johanna (dec. 25.), szülők: Pászti Zoltán (róm. kat.) és Bátori Erika (ref).

2004-ben a református egyháznál 9 esketés, 14 keresztelés és 28 temetés volt. A római katolikus egyház községben pedig 11 esketés, 7 keresztelés és 19 temetés volt 2004 folyamán.

"Ha ezt meglátják és átgondolják, eredményes volt a vasárnapi séta..."
Ady Endre

Tasnádról csak egy ugrás a határ, és a tavaly átadott új határátkelon át máris anyaországunkba érkezünk.

Ha erre a tavalyi népszavazás után egyáltalán kedvünk kerekedik. Mert a furcsán elhúzódott szavazatszámlálás hivatalos kihirdetése után már nem tehetünk úgy, mintha minket ott szívesen fogadnának. Persze tisztelet a kivételnek. Ha valamire jó volt a népszavazás, arra bizonyosan, hogy tudjuk, ott hányan vannak igaz barátaink. A nyolcmillióból mindössze másfélmillió.

Egy nyugati lap azóta a magyarokat három csoportra osztja: igen-magyarok, nem-magyarok és sunyi magyarok. És a számok nem hazudnak! "Nézem szégyennel, bánattal,/ Magyar bánó magyar aggyal" – mormoljuk költőnkkel, a mi Adynkkal. De tegyünk, szívünk fájdalmát sem titkolva, időnként egy-egy sétát ott a túloldalon. És szóljunk fennhangon ismét a költővel. "Én seregem és én népem, / Szeretlek én mindenképpen".

A középkorban Kraszna és Középszolnok vármegyék, ezek főesperességei s így a tasnádi plébánia is az erdélyi egyházmegyéhez tartoztak.

1876-ban Kraszna és Középszolnok vármegyék egyesültek, és hozzájuk csatolódott Szolnok-dobóka megyébol 36 falu, így keletkezett Szilágy megye.

1879-ben Lipovniczky István váradi püspök alakította meg a régi "középszolnoki" esperesi kerületbol a "tasnádi" esperesi kerületet, melyhez a következő plébániák tartoztak: Érmindszent, Tasnád, Tasnádszántó, Királydaróc és Szalacs.

A tasnádi plébánia említve volt Szent István idejétol kezdve, amikor is 1566-ig püspöki birtok s virágzó katolikus egyház volt.

1544-ben mint hitszónok és iskolamester Szegedi Kiss István hirdette ki először e vidéken Luther vallását. Ennek következtében a vidék lakossága előbb a Luther-féle hitújításra hajlott, majd az unitárius vallást karolta fel, aztán áttért Kálvin tanítására, vagyis református lett. A hitújítás következtében megszűnt a tasnádi plébánia. Az e korból még jelenleg is fennálló templom átment a reformátusok kezébe s ma is az ő birtokukban van. Tehát a mai református templom egykor katolikus templom volt, csupán a tornya későbbi eredetű, melyet a XVIII. században ragasztottak hozzá.

A tasnádi katolikus plébánia csak 1750-ben lett ismét visszaállítva, amikor Németországból katolikus svábokat telepítettek Tasnádra. A plébániát a telepítés közben 1754-ben Vay László alapította. Kezdetben, 1754 júliusától a szilágysomlyói minorita-atyák kezelték a plébániát. 1784-1787 között Lauffenbach Ignácz idejében épült a templom és plébánialak.

Templom kezdetben nem lévén, az istentiszteleteket a Cserey család házi kápolnájában tartották. Az elso templom Kisasszony tiszteletére a város központjában, téglából épült az 1783-1784 években, és 1784. november 14-én áldotta meg Lauffenbach Ignácz plébános. A templom építési költségeihez hozzájárult Mária Terézia királynő és az egyházmegyei főpénztár.

A falak nagyméretű repedései és a boltozat beomlásának veszélyei miatt a templom közveszélyessé vált, így 1903. május 3-án bezárt. Új templom építése vált szükségessé. Az új templom építésével 1904. július 11-én Szegmüller Árpád debreceni építész lett megbízva. A templom építési ideje alatt a római katolikus hívek részére az istentiszteleteket a görög katolikus templomban tartották. Az építés 1905. szeptemberében lett befejezve. A munka gyorsan haladt. A torony keresztje 1905. június 6-án lett feltéve és Balázsy Béla plébános áldotta meg. A templomot 1905. szeptember 10-én Grácz Béla prépost-kanonok áldotta meg.

A templom építésének költségeihez a kisközség lakossága is hozzájárult. Az összeget, mint kölcsönt a tasnádi takarékpénztárból vették fel öt évre 6%-os kamattal. A kölcsön fedezésére a hívekre évi adó lett kivetve.

II. Endrét IV. Béla követte a trónon, aki még az apja életében küzdött a főurak garázdálkodása ellen a királyi hatalom megerősítése érdekében. Ahogy a trónra került, hozzáfogott hivatása betöltéséhez, hogy Magyarországot ismét hatalmas királysággá, a nemzetet pedig boldoggá tegye.

Először is a királyi hatalom ellenségeit, a fourakat akarta megfékezni, az elvesztett királyi birtokokat visszaszerezni, és ezért szigorral lépett föl ellenségeivel szemben, ami természetesen nagy elégedetlenséget szült, de néhány év alatt a visszaszerzett királyi javak révén ismét megerősödött, viszont elidegenítette magától a nemesség egy részét, aminek káros hatása akkor tűnt ki, amikor Magyarországot egy nagy veszedelem érte: a tatárjárás.

Az első híreket a tatárokról magyar szerzetesek hozták, akik keleten a rokon kunok között terjesztették a kereszténységet. Ezek a szerzetesek mind keletebbre hatolva megtudták, hogy a Volga folyó vidékén még élnek a nemzet testébol elszakadt osmagyarok, akiknek megkeresésére IV. Béla ki is küldött néhány szerzetest. Célja az volt, hogy behívja oket az új hazába. Julián szerzetes meg is találta oket, akik még 500 év múltán is megőrizték magyar nyelvüket. Meg is ígérték, hogy otthagyják szállásaikat, és beköltöznek az új hazába, de azt is megüzenték Bélának, hogy Ázsiából egy nagy vihar közeleg nyugat felé. Mire Julián hazaérkezett a magyar testvérek megtalálásának örömhírével, már Dzsingisz kán unokája, Batu megsemmisítette a volgai magyarokat, és rávetették magukat a szomszéd kunokra, akik a tatár fergeteget nem tudták feltartóztatni, és kénytelenek voltak otthagyni országukat, és Béla királytól bebocsátást kérni. A király a rokon kunokat, akik talán 40.000 lovast is ki tudtak állítani a tatárokkal szemben, szívesen fogadta, remélve, hogy egyfelől a tatárokkal szemben, másfelol a főurak ellen igen nagy segítségére lesznek.

Így is lett volna, ha a tatárveszedelem vagy azonnal, vagy sokkal később következett volna be, amíg a kunok összeszoktak volna a magyarokkal, és hozzászoktak volna az állandó településhez, ami eddigi életmódjukkal merőben ellentétes volt. A vándorláshoz szokott kunok nem tudtak csak a kijelölt helyen maradni, átkalandoztak a magyarság birtokaira is, ami súlyos bajokat idézett elő.

Az 578/2004-es törvény értelmében, azon személyek, akiknek elhúnyt házastársa nyugdíjas volt, havi segélyben fognak részesülni.

Erre a segélyre azon személyek lesznek jogosultak, akik eleget tesznek a következő feltételeknek:

- nyugdíjuk a kategóriájuknak megfelelően megállapított évi átlagos nyugdíjösszeg alatt van

- nem házasodtak újra a házastárs halála után, és legkevesebb 15 évig éltek házasságban. Amennyiben ez az időtartam kevesebb mint 15 év, de legalább 10, a segély összege arányosan fog csökkeni.

A segély összegét az elhalálozás idopontjának függvényében állapítják meg. Amennyiben az elhalálozás a törvény érvénybe lépése előtt történt, a segély összege 25%-a lesz a megállapított évi átlagnyugdíjnak. Ha az elhalálozás a törvény érvénybe lépése után történik, akkor az özvegy az elhúnyt nyugdíjának 25%-át kaphatja havonta.

A segélyt a területi nyugdíjosztálytól kell kérvényezni. A megítélt összeget, a kérvény benyújtása utáni hónaptól kezdődően fogják folyósítani.

A túlélő házastársnak folyósítandó segélyre vonatkozó törvény azután fog érvénybe lépni, miután megtörtént a nyugdíjak folyamatban lévő átszámolása.

A tasnádi Helyi Tanács decemberi rendes ülésén két közérdekű határozattervezetet tárgyalt meg és fogadott el.

2. A tasnádi Helyi Tanács 11/2004 számú határozatának módosítása és kiegészítése

Az elso határozat az elmúlt év utolsó költségvetés-kiegészítésérol szólt, amit elfogadott a tanács. Ez alkalommal a város kasszájába 2.226.500.000 lej folyt be, és bár csak szűk két hét volt hátra az évből, mégse jelentett gondot az összeg elköltése, mert, mint kiderült, annyi adósság halmozódott fel az esztendő utolsó napjaira, hogy még elég sem lett a költségvetési hiányok betömésére.

Csak néhány fontosabb tétel ezek közül: a polgármesteri hivatal anyagi kiadásainak fedezésére 175.000.000 lejt, 66.491.000 lejt a polgárorök szolgáltatásainak kifizetésére, fogyóeszközök vásárlásakor kiállított számlák kiegyenlítésére több mint 108 millió lejt, a tanügynek összesen 685 millió lejt hagyott jóvá a tanács. Szociális célokra pedig majdnem 1 milliárd 200 milliót, és ha már ilyen jól megy sorunk, akkor miért ne: a szilveszteri tűzijátékra 30 millió lejt költöttünk.

A második napirendi pontként tárgyalt, a fentemlített tanácsi határozat módosítására és kiegészítésére azért volt szükség, mint kiderült, mert az ebben a határozatban szereplő jogi személyek által fizetendő épületadók 10%-os szinten voltak megállapítva, és ez mintegy hétszer lett volna nagyobb az idén, mint az elmúlt évben. A módosítás azt jelentette, hogy az adószintet mintegy felére, azaz 5%-ra csökkentette a tanács. Ilyenkor az emberben önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy milyen "alaposan" elő lehetett készítve az akkori határozattervezet, ha már módosításra szorult. A kiegészítés pedig arra vonatkozik, hogy ebben a határozatban hagyták jóvá a piacok közterületeinek használati díjait is a 2005-ös évre.

Ha a decemberi gyűlésen csak két napirendi pont szerepelt, akkor ezt bőven kárpótolta a januári, hisz "mindössze" 15 pontot tartalmazott, ami a különfélékkel még ki is bővült. Annak ellenére, hogy ez a gyűlés bővelkedett határozattervezetekben, azért ezeknek zöme a tanügy átszervezésével volt kapcsolatos.

Azt kell tudni, hogy ez év elejétol az ország néhány megyéjében kísérleti jelleggel átszervezik a tanügyet, így Szatmár megyében is, tehát Tasnádot is érinti. Az átszervezés lényege röviden az, hogy minden, legalább 200 tanulóval rendelkező iskola, valamint 100 gyerekkel rendelkező óvoda önálló jogi személyként fog működni, saját költségvetéssel, könyvelőséggel és vezetőtanáccsal stb. Azok az iskolák, amelyek kevesebb tanulóval rendelkeznek, megszűnnek önállóan létezni, és kihelyezett osztályai lesznek a jóváhagyott iskoláknak. A mostani rendelkezések alapján létrejönnek az iskolaszékek is. Nos a januári gyűlés a városi iskolák és óvodák költségvetéseit hagyta jóvá, és mindegyik vezetőtanácsába kinevezett egy-egy tanácsost is, az idevonatkozó rendelkezések értelmében. Így ezekbe a testületekbe a következő tanácsosok kerültek be: a két óvoda vezetőtanácsaiba Dr. Schmidt Ottó, és Dr. Czier Tibor, az Általános Iskola tanácsába Sabãu Ioan, az Ipari Iskolaközponthoz pedig Antal Romeo. A város iskolaszékébe a tanács Szilágyi Istvánt nevezte ki.

A tanács jóváhagyta továbbá a kultúrház és a moziterem 2005-ös évi költségvetését, valamint a sportcsarnok használati díját, amit személyenként egy órára 50.000 lejben állapított meg. Szintén ezen a gyűlésen fogadta el a tanács saját működési szabályzatát, amely tervezetet jómagam nyújtottam be. A szabályzat értelmében többek között ezután kötelezővé válik a havi tanácsgyűlések napirendi pontjainak kifüggesztése magyar nyelven is, és a közérdekű határozatokat is mindkét nyelven meg kell jelentetni. Elfogadásra került aztán a Polgármesteri Hivatal közalkalmazottainak, valamint a helyi Községgazdálkodási Igazgatóság személyzetének státusa.

Döntés született arról is, hogy ezután minden olyan járművet, aminek nem kötelező a forgalomba való beíratása, ezután helyi szinten a Polgármesteri Hivatal vesz nyilvántartásba.

-Nagyon fontosnak tartom, hogy a jól muködő eddigi tevékenységeket folytatni kell. A nagyböjt idoszaka komoly kegyelmi idő, és ennek jegyében több rendezvény is lesz a plébánián. A lelkigyakorlatra egy igazi minőséget képviselő embert fogok meghívni. Különböző foglalkozásokat tartunk kisebb csoportoknak: az egyháztanács tagjainak lelkinapot tervezek, ezen kívül a Caritas munkatársai számára havonta megrendezett lelkigyakorlatnak is nagyobb hangsúlyt adunk.

Sokat gondolok az ifjúság életére. Most indítjuk be a Német Demokrata Fórumnál a Maestoso kórus tagjai számára havi két alkalommal tervezett találkozót. Olyan beszélgetéseket szeretnék kezdeményezni, amelyek révén a fiatalok hitben és emberségben erősödni tudnak.

Vasárnap esténként a plébánián a fiataloknak ifjúsági órákat tartunk. Megkérdeztük a fiatalokat, mihez lenne kedvük, milyenek legyenek ezek a barátinak tervezett találkozók. Kiderült, hogy szívesen néznének filmeket. Kiválasztottam néhány olyan filmet, amiket tudom, hogy a tv-ben nem néznének meg. Egyet meg is néztünk – érdekes volt látni, hogy megérintette oket. Olyan filmek ezek, amelyek elgondolkodtatják oket, beszélgetni lehet róluk, és hozzájárulnak hitbeli és emberségbeli növekedésükhöz.

Nagy esemény egyházközségünkben az idei centenáriumi év, hiszen 100 éve épült fel templomunk. Ennek kapcsán a központi ünnepség a szeptember 11-én de. 11.00 órakor kezdődő szentmise lesz, amire sikerült meghívnom a püspök urat. Vendégeink lesznek továbbá még azok a papok, akik Tasnádon szolgáltak. Ez esemény megrendezése sok szervezést igényel. Az e fontos napot megelőző 100 napon egy imaláncot vagy imahadjáratot (még nem találtam meg erre a megfelelő kifejezést) indítunk, ami azt jelenti, hogy minden este egy hívünk (vagy akár többen is) imádkozni fog a templomban, hálát ad az elmúlt idoszak áldásaiért, és az Úristen segítségét kéri a jövore nézve. "Hitből épült" – ez az idei év mottója számunkra.

Papként úgy érzem, az a feladatom, hogy lelki dolgokkal foglalkozzam, hiszen minden, ami anyagi, fizikai, másodlagos fontosságú.

Uram, elindultam,
Kint mentek az emberek.

Mentek,
Jöttek,
Siettek,
Futottak.

Futottak a kerékpárok,
Futottak a szekerek,
Futottak a teherautók,
Futott az utca,
Futott a város,
Futott minden.

Futottak, hogy időt ne veszítsenek.
Futottak az idő nyomában, hogy utolérjék az időt, hogy időt nyerjenek

Viszontlátásra barátom, bocsáss meg nincs időm.
Ismét erre fogok jönni, nem várhatok, nincs időm.
Befejezem a levelet, mert nincs időm.
Szívesen segítettem volna magának, de nincs időm.
Nem vállalhatom, nincs időm.
Imádkozni szeretnék, de nincs időm.

Uram, Te megérted, hogy nincsen idejük:
A gyermek játszik, e pillanatban nincs ideje – majd...
A tanulónak leckéjét kell elvégezni, ideje nincs – majd ...
A diáknak ott vannak könyvei, oly sok munkája, nincsen ideje ... majd ...
A fiatal ember sportol, nincsen ideje – majd ...
Az ifjú házasnak megvan az otthona, be kell rendeznie, nincsen ideje – majd ...
Az édesapa körül gyermekei, nincsen ideje, ... majd ...
A nagyszülőknek ott vannak az unokák, nincsen idejük ... majd ...
A betegnek megvan a gondja, nincsen ideje ... majd ...
Kihülő ágyukon sincsen idejük ...
Késő – nincsen már idejük!

Így futnak az emberek az ido nyomában, én Uram.
Futva mennek e földi téreken,
Sietve,
Tülekedve,
Túlterhelten,
Mogorván,
Megrakottan,
S nem érnek a célhoz, kevés az idő.
Nekifeszülnek, bár kevés az idő.
Sot – igen kevés az idő.

Uram, tévedned kellett számításaidban valahol,
Alapvető hibának kell itt lennie,
Az órák túlságosan rövidek,
A napok túlságosan rövidek,
Az életkor túlságosan rövid.
Te mosolyogsz, Uram, az időn kívül állva küszködésünk láttán,
és tudod, hogy mit teszel.
Nem tévedsz abban, amikor az ember idejét kiméred.
Adsz mindennek időt tenni akaratod,
De nem szabad időt veszíteni, időt elverni, időt agyonütni.
Ajándék az idő, amit te készítesz.
Elmúló ajándék.
Nem, nem tárolható.

Uram, van időm!
Minden idő az enyém, amit Te nekem adtál.
Életemnek évei, éveimnek napjai, napjaimnak órái mind az enyémek.
.
Rajtam áll velük okosan élni, higgadt, odaadóan, hogy akként
használjam fel a végső másodpercig,
hogy eléd vigyem, s időmnek ízetlen vízéből
Te készíts nemes boritalt, ahogy tetted Kánánban
a fiatal pár lakodalmán.

Uram, ma este nem időt kérek Tőled, hogy még ezt – amazt elintézzek.
Azt a kegyelmet kérem én Tetőled, hogy a nekem ajándékozott időben
Híven tegyem azt, amit rámbíztál – másokért.

-Egyetlen fiam van, és mindig is arra vágytam, hogy lányunokám legyen. Mikor a menyem szült, a fiam hazajött a szülészetrol, és azt mondta: van egy fiunk. Hát nem baj, válaszoltam beletörődve. Erre o megszólalt: nem fiú, hanem kislány! Ekkor örömömben elkezdtem sírni. Azt a napot nem fogom elfelejteni soha.

-Igen előkelő helyet foglalok el az unokám életében. Kicsi korától én neveltem, mert a szülei dolgoznak, és nagyon összeszoktunk. Ha betegeskedett, csak az én ápolásomra vágyott. Örökmozgó gyerek lévén, hét fiúval kitett. Egyszer nagyon rosszalkodott, és én sem voltam a legjobb formámban, hát ráhúztam a fenekére. Neki ez nagyon rosszul esett, kétségbeesetten sírt, és én akkor megfogadtam, hogy soha többé nem fogom megütni.

A mai napig nekem mondja fel a leckéit, és hozzám fordul legelőbb, ha gondja van. Büszke vagyok arra, hogy vannak közös titkaink. A legjobb barátnője, Harmati Andrea "fogadott unokám", és sokszor velem beszélik meg közös problémáikat. A fiam mondja is, hogy ővele annak idején bezzeg nem foglalkoztam, annyit, de mi nagymamák ilyenek vagyunk, sokkal több türelmünk van a unokákhoz, mint gyerekeinkhez volt.

A fiamék szigorúak Anittához, és én igyekszem ilyenkor segíteni. A nyáron például járt a strand melletti diszkóba, de a szülei nem akarták engedni, hogy éjjel járjon egyedül a városban. Ezért én minden alkalommal este 10-kor lesétáltam, és a közelben egy padra leültem. Anitta mindig odaszaladt, megpuszilt, aztán visszament a többiekhez. Éjfélkor pedig együtt mentünk haza. Aztán otthon lefekvéskor bevallotta, hogy sajnálta mamit, amiért ilyen áldozatot kellett hoznia érte.

-Ami nekem fáj, hogy nem tudok anyagilag segíteni, hogy mindene meglegyen, amire egy ilyen korú lánynak szüksége lehet. De a lelki összhang tökéletes közöttünk.

-Nagyon sokat beszélgetünk a jövőről, a halálról. Én ugyanis szívbeteg vagyok, és próbálom őt felkészíteni, hogy egyszer meghalok. A kislány hallani sem akar erről, azt mondja, hogy majd az ő gyerekeit is nekem kell felnevelnem, addig nem halhatok meg. Nagyon szeretném, hogy elérje a célját, és látni is jó lenne, amint álmai valóra válnak. Történelemtanár vagy történész és régész szeretne lenni. Szatmáron akar továbbtanulni, és én máris szomorú vagyok, ha arra gondolok, elmegy. Az ő szeretete és ragaszkodása mindenért kárpótol, ami rossz történt velem az életben.

-Nagyon megértő velem, jobban megért, mint a szüleim. Ha rossz jegyet kapok, megbeszéljük, hol követtem el a hibát. Elfogadja, ahogyan öltözködöm, amilyen a frizurám, és ha el szeretnék utazni valahová (mondjuk Szatmárra), ahová a szüleim egyedül nem engednek, feláldozza magát, és eljön velem. Ugyanúgy mindent meg tudok vele beszélni, mint a barátnőmmel. Ha gondom van, akár az iskolában, akár szerelmi ügyekben, tanácsokat ad, és én azokat meg is fogadom. És ez így nagyon jó! Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen nagymamám van.

Életünk legfobb célja gyermeinket egészségesnek látni és biztonságban tudni. Mi, felnőttek felelősek vagyunk gyermeinkért, legnagyobbrészt mi határozzuk meg, hogy sikeresek lesznek, vagy zátonyra fut életük hajója. Éppen ezért biztosítsuk számukra azokat a lehetőségeket, melyek a siker, a boldogság és az önmegvalósítás felé irányítják.

Neveljük úgy őket, hogy életük sikeres és teljes legyen! Neveljünk a társadalom és a jövő számára hasznos embereket! Mindezek nemcsak a gyermekeinknek, hanem számunkra is hasznot, boldogságot, és nem utolsó sorban büszkeséget jelentenek. A szülő a mai munka- és társas közösségbe csak úgy képes ép, egészséges gyermeket hiba, tévedés nélkül belenevelni, ha a tágasabb környezet, mint az óvoda, iskola a segítségére vannak.

A gyermek vonzódik a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezeket az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. A nevelői ráhatásnak figyelembe kell vennie a gyermek akaratát, hajlamait, személyiségét, tehát egyéninek kell lennie. Minden ép, egészséges gyermek nevelhető, ezt a lehetőséget meg kell ragadni minden szülőnek, pedagógusnak. Nem lehet azonban előre, pontosan felsorolni a pedagógiai és lélektani tanácsadás részleteit, mert azok annyifélék, ahányfélék a gyerekek, és ahányféle a velük való probléma. Ezek az egyéniségtől függnek. Minden gyermek saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető.

Elsősorban a szülő nevel, aztán az óvoda, iskola és közben az élet: barátok, szomszédok, az utca, a város, a nemzet, a könyvek, filmek, sport, szórakozás, a számítógép, egyszóval az egész társadalom, amelyben él.

A nevelés a születés előtt kezdodik. Akkor kell elkezdeni a kapcsolatok kialakítását, majd a gyerek megszületése után a fegyelmezést, és a jó dolgokra szoktatni a gyermekeinket.

A nevelésnek vannak bizonyos szabályai és kívánalmai, melyek általánosak és ezeket szem előtt kell tartani mind a szülőnek mind pedig a pedagógusnak. Ezek a következők: rendszeresség, fokozatosság, következetesség, szülő és nevelő magatartása, példamutatás, testedzés és sport, játék, szórakozás, önfegyelemre és önnállósságra nevelés.

Felhasználva a szülői és pedagógiai tapasztalataimat és ismereteimet, a következő lapszámokban ezekről a tényezőkről fogok néhány gondolatot leírni, hangsúlyozva fontosságukat a helyes és egészséges nevelésben.

Vannak bizonyos légzésfajták, amelyek jellemzőek bizonyos betegségekre, így az orvosnak segítséget nyújthatnak, hogy megállapíthassa, nyilván egyéb tüneteket is figyelembe véve, hogy egy kómás betegnek mi lehet a baja, illetve egy cukorbetegnél milyen komplikáció lépett fel.

A tudatosan irányított légzőmozgásokkal néha szinte emberfeletti teljesítményeket lehet megvalósítani! A rövidtávfutó ritka, hirtelen belégzések után minél tovább visszatartva a levegőt kell, hogy fusson, így lehet világbajnok, míg a hosszútávfutás pontosan fordított, állandó, ritmusos be- és kilégzést igényel. A súlyemelő és a kalapácsvető a belégzés után összes izmát megfeszítve lassan, az erőfeszítéssel arányosan fújja ki a levegőt (mi is ezt tesszük, amikor egy zsákot felemelünk, de a zsák odábbcipeléséhez megint másfajta légzésre van szükség). A biológusok, a kutatók, sportorvosok megfigyelték, elemezték és az élsportban, a medicínában alkalmazzák is ezeket a légzőgyakorlatokat a minél jobb eredmények elérése céljából, az emberi tűrőképesség határait feszegetve (még mindig jobb így, mint doppingszerekkel!). A különböző harcművészeteket gyakorlók körében köztudott, hogy aki nem végez rendszeresen légzőgyakorlatokat, illetve nem irányítja tudatosan a légzést, gyakorlás, vagy harc közben csak a vakszerencsében bízhat, nem lévén esélye a sikerre. A nagy, akár több téglát is eltörő erejű ütések végrehajtása, illetve ezek komolyabb sérülés nélküli elviselése a megfelelő légzőgyakorlatok elvégzése nélkül lehetetlen (tulajdonképpen ez a titka ennek a sportágnak).

-A volt bíróság épületében működő iskola emeletén kezdtem első osztályt tanítani 1977 őszén. Közel 20 évig Tapody Ilona tanítónővel párhuzamos osztályt tanítottunk, így volt lehetőségünk máig tartó szoros barátságot kötni. Minden kollegámra, kolleganőmre szeretettel gondolok vissza.

-Gyermekkoromban iskolásdit játszva mindig én voltam a tanítónéni, az utcabeli gyerekjáték szervezője. Nyitott voltam mindenre, ami új, ami érték. Szerettem tanulni. Erdély szívébe, Marosvásárhelyre felvételiztem a Tanítóképzobe. 20 éves koromban már tanítottam. Mindig nagyon jól érzem magam a gyerekek között. Ha köztük vagyok, megáll az idő számomra.

-Ideális tanító könnyedén, élményszerűen, játékosan, stresszmentesen neveli, oktatja a rábízott kisiskolásokat. Az ideális tanuló figyel, kérdez, érdeklődik minden iránt, mozgékony, tevékeny, de sohasem szemtelen, nem akadályozza a tanítás menetét.

-Hivatásom legfobb feladatának tartom, hogy egészséges, érdeklődő, tanulni tudó és szerető, mély nemzeti öntudattal rendelkező, tisztelettudó gyerekeket neveljek.

-A jó tanulók közé tartoztam. Szerettem, ha a tanár felnőttként kezelt bennünket, megadta a tiszteletet a diáknak és hagyta, hogy önállók legyünk, valamint megértően közeledett hozzánk. Kedvenc tantárgyam a matematika, történelem, földrajz, zene és a rajz volt.

-A tasnádi iskolából sok jóképességű tanuló került ki, akik tovább tanultak, és kiváló szakemberekké váltak. Az oktató-nevelő munka sikere nem csak a pedagógustól, a vezetőségtől függ, hanem a tanulóközösségtől, a szülők hozzáállásától, a társadalom nyújtotta lehetőségektől, és nem utolsó sorban a gazdaság fejlettségi szintjétől.

Knébli István tasnádi születésu mérnök egy temesvári távközlési vállalatnál dolgozik, és egy jó évvel ezelott Pakisztánban töltött két hónapot kiküldetésben. Ottani tapasztalatairól beszélt:

-Pakisztán nem olyan ország, ahol a turisták szívesen nyaralnak. Szegény vidék. A déli, tengerparti, valamint az északi, hegyes része fejlettebb, de nagy része sivatag. Itt-ott még felfedezhetok az angol gyarmati uralom nyomai, és ez javít az összképen.

Én Islamabadban, a fovárosban tartózkodtam. Nem lett volna ajánlatos vidékre utazni, mert ott a fehérbőrűt amerikainak nézik, és könnyen meglehet, hogy egy szent ügy érdekében megölik.

-Ez muzulmán ország, ahol mindent a vallás határoz meg. A Korán minden élethelyzetre ad megoldást, és betartják a legapróbb részletekig. Keresztény szemmel nézve nagyon szigorúak ezek a szabályok, de egy ilyen fegyelmezetlen népet csak így lehet kordában tartani. Minden társadalmi osztály a Korán szerint él, és a törvényszegőt kirekesztik. Bizonyos szabályokat nem is nehéz betartani, mint pl. a szesztilalmat, mert egyszerűen nem is látni alkoholt.

A munkahelyek különlegessége, hogy az udvaron áll egy kis imaház, ahová az alkalmazottak déltájt kb. két órára elvonulnak imádkozni (természetesen ezt a munkaidejükbol teszik). Naponta ötször imádkoznak, pénteken délben kötelező módon a város mecsetjében. Valószínűleg a munka szeretetét nem írja elő a Korán, mert nem ölik meg magukat a dologgal, jellemző, hogy halogatnak, és mikor sürgossé válik valami, nagy hajrában összecsapják, általában a minőség rovására.

-A fővárosban rengeteg az államhivatalnok és a hivatásos katona, ők nagyon gazdag réteget képeznek. A katonai hivatás különösen nagy tiszteletnek örvend. Vannak, akik kereskedéssel, rizstermesztéssel foglalkoznak, valamint a bőr- és nehéziparban keresik meg a kenyerüket. Anyagiakban nagyon nagy a különbség a tanult és nem tanult réteg között. A munkaadók megdöbbentően szigorúan bánnak az alkalmazottakkal, a szállodám tulajdonosa szerint különben egyszerűen nem dolgoznának.

-A nok otthon vannak, gyereket nevelnek, a háztartást vezetik, és ezért nagyon is meg vannak becsülve. A Korán tiltja azt, hogy a férj megverje a feleségét, mert az asszony családja meg is torolhat egy ilyen tettet. Érdekes, ahogyan a házasságok létrejönnek. A szülők már gyerekkorukban kinézik a párt a gyermeküknek, akivel sokat beszélgetnek, hogy eldönthessék, igazán összeillenek-e. A fiatalok nem nagyon találkoznak az esküvő elott, és érdekes módon ez nem zavarja oket. Elfogadják a szüleik bölcsebb döntését e kérdésben.

2004 utolsó havában történt ez az eset. A villanyszámlás nem talált otthon, ezért a postaládában hagyott felszólítással kénytelen voltam elmenni a villanytelepre, kiegyenlíteni a tartozásomat.

Síri csend fogadott a telep udvarán. Na, mondom magamban, biztos nincs nyitva a pénztár. Azért odamerészkedtem a bejárati ajtóhoz, és megkilincseltem. Megkönnyebbülve tapasztaltam, hogy az ajtó kinyílik. Hát a várószoba, mely egy kb. 10 m² területű helyiség, tömve volt emberekkel! Mint a heringek a konzervdobozban! Alig tudtam beljebb menni.

A síri csend tovább folytatódott. Szóbaelegyedtem az ott posztoló polgárőrrel, így sikerült megtudnom, hogy nincs áram! "Suszternek jó cipője, szabónak jó öltönye, villanytelepnek áramja nincs", - jutott eszembe a közmondás, amit hangos szóval ki is nyilatkoztattam. Erre kissé felvillanyozódott a várakozók arca, és megindult az eszmecsere.

Érdekes volt egy ilyen környezetben beszélgetést folytatni, mert szinte senki nem ismerte a többieket. Egyik téma követte a másikat. Többen zsémbelodni kezdtek. Az egyik közeli faluból érkezett idősebb bácsi kifakadt:

-Áram nélkül már a pénzünktől sem lehet megszabadulni. Itt állok már két órája, pedig mennyi dolgom lenne. Régen elég volt egy ceruza és egy papír, és már kész is volt a számla. Most pedig!? – és lemondóan legyintett a kezével.

Végre "megjött" az áram és beindult a számítógép is. Ideges moraj hullámzott végig a termen. Az emberek úgy érezhették magukat, mint a sportoló a cél elott. Közel, de nem elég közel.

Érdekes jelenetre lettem figyelmes. Az egyik fiatal férfi, amikor már szinte odakerült a pénztárablak elé, hirtelen megfordult és kirohant a helyiségből.

-Nagyon ideges vagyok, nincs türelmem egy percig sem tovább várni! – kiáltotta kifelé menet.

Ez az egész eset jellemző a mai világunkra. Megszoktuk, hogy luxusautókkal száguldozunk, a színes TV-t az ágyból irányítjuk, az automata mosógép percek alatt kimos, szárít stb. Ez mind nagyon szép lenne, ha ez a felgyorsult világ nem hatna ki negatívan mireánk, emberekre is.

Szinte már nincs türelmünk semmihez. Nincs türelmünk egymásra figyelni, egymást meghallgatni. Lehet, hogy azért volt áramszünet a villanytelepen, hogy legyen időnk megpihenni és elbeszélgetni egymással?!

Az idén kicsit megkésve beköszöntött csípős hideg, a zord időjárás mindnyájunknak rosszkedvet okoz. Úgy érezzük, már-már kezdünk megőrülni a szürke napoktól. Ekkor, mint egy fény az alagút végén, feltűnik a FARSANG-i időszak! Ugyanis ez a jókedv, a színes kavalkádok ideje. Egy ilyen élményben volt része városunk lakosságának is február 5-én, amikor az V–VIII. osztályos tanulók Farsangi műsort adtak elő, nagyon nagy sikerrel. De ne vágjunk ennyire a dolgok elé.

Ahhoz, hogy egy műsor sikeres legyen, sok előkészületre van szükség. Az iskola diákjai nem sokkal a karácsonyi szünet után már elkezdték a készülődést. Diákok, tanárok szinte minden szabadidejüket a próbákra és a szövegek tanulására áldozták. Tanáraink voltak, akik bennünket, az izgő-mozgó, fegyelmezetlen, de néha csak fáradt nebulókat megpróbáltak kordában tartani. Lassan-lassan összegyűltek a kellékek, összeállt a műsor.

Elérkezett a nagy nap, az előadás napja. A moziteremben gyűltek az emberek, egyre nagyobb lett a tömeg. Végre eljött a pillanat, felgördült a függöny. Az első a hatodikosok műsorszáma volt: a palotástánc kecses mozdulataival, lágy dallamaival sokak arcára könnyeket csalt. Ezután az V. osztályosok műsora következett. Ők a Négyszögletű Kerek Erdő műbol a "Fájósfogú oroszlán" című színdarabot mutatták be. Ezt követte a nyolcadikos lányok moderntánca, amit a Rómeó és Júlia címu dallamra adtak elo. Ami ezután következett, az tagadhatatlanul mindenki arcára mosolyt csalt. Mi is lehetett volna más, mint a jelmezverseny? Itt mindenki megmutathatta találékonyságát. Minden versenyző egy rövid versikében bemutatkozott. Ezután a zsűri dolga volt a pontozás. A végeredmény a következő lett: I. a cigányasszonynak öltözött Bertus Róbert, II. a rock and roll királynő Herskovics Emoke, III. pedig az ikernagyik (Fóris Csenge és Újvári Jusztina).

A hatodikosok előadásában keringőt láttunk, melynek lágy dallamai a szünetben is folytatódtak. A musorvezető Nagy Anett és Mészáros Péter felszólították ugyan a közönséget a táncra, de senkinek sem volt mersze hozzá.

Ezután egy hagyományokat őrző színdarabot, egy Farsangtemetést, majd az elmaradhatatlan néptáncot nézhette végig a közönség. Ez alkalommal más formában, mert a tánchoz tartozó ruhák egy sajnálatos baleset során elégtek.

Hát ily módon szereztünk egy kellemes délutánt a tasnádiaknak. Ez úton is megköszönjük a hozzájárulásokat, támogatásaikat. És persze megköszönjük tanárainknak, hogy foglalkoztak velünk.

Reméljük, jövore is összeáll ez a jó csapat, és sikerül jó munkát végeznünk. Találkozzunk jövore is!!!

A "Virágok csoportja" elnevezésű nagy- és elokészítő óvodai csoportba 5-6, illetve 7 éves gyermekek járnak. Óvónénijük, Fóris Mária elmondása szerint azért választották ezt a nevet, mert minden gyermek olyan, mint egy virág, tündököl és illatozik, ékesíti a családot és környezetét. Az óvodai terem falán található rajzon minden gyermek neve fel van tüntetve egy-egy virág belsejében. Ok: Ardelean Boglárka, Bíró Kitti-Odett, Bumbár Alex, Butyán Máté, Czier Edina, Czier Lénárd, Dobrai Zsuzsa, Filip Patrick-György, Hatvani Gizella-Viktória, Kovács Rudolf, Lieb Erno, Nagy Evelyn-Kitti, Mátyás Edwin, Szommer Erik, Szommer Ervin, Szommer Edgár, Orosz István, Ráksi Noémi, Szommer Petra-Stefánia, Schmidt Kristóf-Dávid, Sipos Szilárd, Szabó Norbert-Attila, Szigeti Csilla-Szilvia.

A táblán olvasható az óvónéni jelszava is: Tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis rád figyelek, és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre. A tanítás és nevelés során az óvónéni azt követi, ami a gyerekeknek fontos, hogy szabadon válasszák ki a tevékenységet, amire éppen szükségük van. Segít nekik, hogy minél több ismeretet, készséget megszerezzenek már itt, az óvodában. Gyakorló füzeteik vannak matematikából, környezetismeretból, az anyanyelv és a román nyelv gyakorlásához, valamint az írás alapelemeinek a megismeréséhez.

Az óvodai teremben külön sarkok találhatók a különböző tevékenységekhez. A "játéksarokban" a főhelyet egy nagy babaház foglalja el, mellette sok építőkocka és különböző játékok. A "mesesarokban" sok meséskönyvet találnak a gyermekek, és mindegyikük idehozta a kedvenc mesekönyvét is. Itt kényelmesen ülve mesét hallgatnak, mondanak, és játszva ismerkednek az olvasás alapelemeivel is.

Mellette van a "tudomány-sarok". Itt találhatók a gyakorlófüzetek, valamint a gyermekek által készített természetnaptár, amelyen mindig cserélik a napok megjelölését, és követik az aznapi időjárást és természeti jelenségeket. Itt található a gyermekek által összeállított mag-gyűjtemény is és egy igazi madárfészek tojásokkal.

Mivel az óvoda a Tanügyminisztérium által kijelölt "öko-óvoda", nagy hangsúlyt fektetnek a természetismeretre, -szeretetre, és környezetvédelemre.

Az "ökológiai-sarok" egy kövekkel és mohával díszített kis növénysarok, ahol a gyermekek közelről megfigyelhetik a növények fejlodését. Ők maguk ápolgatják a növényeket, és vigyáznak környezetük tisztaságára. Nemrég papírgyűjtést rendeztek, amelybe a szülőket is bevonták. Egy nagy zöld dobozba gyűjtötték a papírhulladékot, és beküldték a szatmári központba.

A természetszeretetre való nevelés által a gyerekek jobban odafigyelnek környezetük tisztaságára, a természet szépségére és épségére. Szeretnek óvodába járni, mert tevékenységeik érdekesek, sokrétűek és a nevelés gyermekközpontú. Itt védelmet, szeretetet, oktatást és nevelést kapnak, és közben jól érzik magukat.

Télen mélyülnek a ráncok, az arcbor kiszárad, hámlani kezd. Használjunk hidratáló, zsíros arckrémeket. A Nivea krém kitűnő az arcra, bármilyen krém vagy pakolás elott. Ráncok ellen agyagot tartalmazó krémeket használjunk. Éjszakára kenjük be arcunkat olivaolajjal, és jól masszírozzuk be borünkbe. Ugyanolyan hatást érünk el, ha a gyógyszertárban kapható homoktövis-olajjal (catina) kenjük borünket. Ebbe jó, ha használat elott 2-3 csepp A vitamint keverünk.

Száraz borre hidratáló, zsíros borre matt, regularizáló vagy izoláló, kombinált bőrre balance feliratú, fáradt bőrre pedig lifting feliratú alapozót használjunk.

Aki a candida gombával küzd, gargarizáljon kamillával, és 10 napig öblögesse száját szódabikárbónával.

Abban áll, hogy minden étkezésnél csak egyfajta ételt eszünk. Kerüljük a zsírokat: zsírt, vajat, margarint. Használjunk szójából, kukoricából, napraforgóból, olajbogyóból hidegen préselt olajokat.

Fogyasszunk minél több zöldséget és gyümölcsöt, de létezik egy fontos szabály: egy napon csak egyfajtából együnk, és azt is csak naponta egy alkalommal.

Minél kevesebb kenyeret együnk, és akkor sem fehéret. Kenyér helyett inkább puliszkát fogyasszunk.

-Reuma ellen fogyasszunk sok C vitamint: együnk paprikát, petrezselyemlevelet, borsót, zöldhagymát, burgonyát, kiwit, déligyümölcsöket, spenótot, brokkolit, almát, csipkebogyót. A reumának kedvező a húsok és zsíros ételek alkotta savas közeg, ezért semlegesítésére használjuk a zöldségek, gyümölcsök által létrehozott bázikus közeget.

-Ha bedugult az orrunk, egy indiai gyógymód szerint a következőt kell tennünk: vékony nyakú kicsi üvegbe töltsünk enyhén sós langyos vizet, és szívjuk fel a kevésbé bedugult orrlyukunkon, és fejünket tartsuk úgy, hogy folyjon át a másik orrlyukunkba. Végezzük el a műveletet fordítva is. Ez a módszer nagyon jó hatással van az orr vezetékeire, a szemre, fülre és tüdőre is.

-Az immunrendszer erősítése a zene segítségével: kellemes zenével tudunk hatni a tudatalattinkra. Naponta többször tegyünk fel egy számunkra kellemes dallamot, és hallgatása közben mondogassuk magunkban: "A sejtjeim egészségesek. Csodálatosan érzem magam." A módszer feltalálója az amerikai dr. Eldon Tailer szerint 30 nap után a hatás nem marad el.

-A kávé a köhögés ellenszere: a kávé hatékonyabb a köhögéssel szemben, mint a teák. Egy kanál őrölt kávét keverjünk el tejporral, cukorral és fogyasszuk el. Rögtön megállítja a köhögést.

-A klóros víz veszélyei. A klór káros hatással van a vesére és epére. Ne igyunk vezetékes vizet, inkább vásároljunk ásványvizet, vagy ha lehetőség van rá, forrásvizet igyunk. A vezetékes vizet előbb forraljuk fel, hűtsük le, és fogyasztáskor citromlevet csepegtessünk bele.

-Vigyázat a benzinpumpákkal! Nemzetközi egészségvédelmi szervezetek figyelmeztetik az autótulajdonosokat, hogy tankoláskor benzol kerül az auto belterébe, ami nagyon rákkeltő hatású. Ezért tankolás után pár percig szellőztessünk az autóban, mielott tovább mennénk.

1-2 kg burgonya, 2-3 tojás, egy gombakonzerv, 5 dkg margarin, 2 dl tejföl, 5-10 dkg zsemlemorzsa, tetszés szerinti sajt vagy túró, egy kiskanál vegeta, só

A burgonyát héjában megfőzzük, megtisztítjuk. Kb. egyharmadából pürét készítünk, fűszerezzük, hozzáadjuk a gombát, vegetát és 1-2 tojást. A többi burgonyát fekarikázzuk. Egy tepsit megkenünk a margarinnal, megszórjuk a zsemlemorzsával. Elhelyezünk egy réteg krumplikarikát, majd jön a püré, a tetejére pedig a maradék karikák. A maradék tojást felverjük, hozzáadjuk a tejfölt, és ráöntjük a rakott burgonyára. A tetejére reszeljük a sajtot vagy túrót. Sütőben összerotyogtatjuk.

Környezetünk állapota meghatározó lehet egészségünkre és közérzetünkre. Mindannyian egyetértünk abban, hogy tiszta levegőre, egészséges élelemre, iható vízre, felüdülést és esztétikai élményt nyújtó környezetre van szükségünk.

Mai környezetünket számos probléma terheli. Ezek a helyi, tasnádi gondoktól a Föld egészére kiterjedő jelenségekig igen sokfélék.

Hiába nincsenek nagy gyárkéményeink, vegyi üzemeink, mégis szennyes Tasnád levegője. Az ablakot nem lehet kinyitni, olyan erős füst van télen, tavasszal, ősszel, sőt nyáron is. Fa helyett sokan szenet, gumit égetnek, és ráadásul az alacsonyra rakott kémények miatt a füst megül a levegőben, és órákig károsítja az egészséget.

Tavasszal a szemétégetés, ősszel a tarlóégetés, nyáron pedig a szeméttelep égése szennyezi a levegőt. A pékségek is a lakóterület belsejében vannak, s így a korom, a füst és a gáz megkeseríti a környező utcák lakóinak életét. Milyen megoldást lehetne erre találni?

A forgalomelterelő út hiányában a városon áthaladó teherforgalom szmoggal (kipufogó ólmos gáz) és a felvert porral szennyezi a levegőnket. A zajártalomról, a kínos gyalogos-közlekedésről, házak falainak megrepedésérol, az úttest állapotáról, az idegrendszerre gyakorolt negatív hatásáról ne is beszéljünk.

Nagyon sok pénzbe kerül a tiszta víz előállítása. Örvendhetünk, hogy a csapból aránylag tiszta víz folyik. Aki a klórral fertőtlenített vizet nem tudja vagy nem tartja egészségesnek fogyasztani, az vagy az - egy liter bor árával vetekedő - drága ásványvizet kénytelen kevés jövedelméből megvásárolni, vagy a környező falvakból hordja (ha teheti) a mélyfuratú ártézivizet.

Milyen pompás lenne, ha a falvakhoz hasonlóan Tasnádon is lenne egy mélyfuratú ártézikút, amelyről mindenki hordhatná a szénsavmentes éltető vizet! Minden fürdőhelyen, üdülőhelyen léteznek ártézi kutak, ásványvízforrások, a helyi lakosok és a turisták örömére.

A talaj túlzott vegyszerezése, az élővizek mérgezése visszahat bumerángként és károsítja egészségünket. Óvjuk földünket, növényeinket a káros anyagoktól! Próbálkozzunk a biogazdálkodással egészségünk megvédése érdekében.

Minden személynek tudatosan kell döntenie arról, mit és hogyan cselekedjen a környezete védelme érdekében. Léteznek környezetvédelmi törvények, illemszabályok, erkölcsi normák, amelyeket előbb-utóbb az emberiségnek tanácsos lesz betartania. Aki komolyabb kihágásokat tapasztal, panasszal a Szatmárnémeti Környezetvédelmi Felügyelőséghez fordulhat a
733792-es telefonszámon.

Asztalos László - edzo: Örülök, hogy már itt, megfelelő körülmények között tudjuk tartani a téli edzéseket. Oda kell viszont figyelni, hogy a máris jelentkező, építkezésbol származó hibákat idejében kijavítsák.

Ruff Zoltán - adminisztrátor: Többen sokallják az egy főre eső 50.000 lejes óránkénti bérleti díjat, de szerintem optimális, mert egy intézmény működtetéséhez pénz kell. Egy kb 10 perces biliárdparti is 10.000 lej!

Szász Beáta – viszonteladó: Nagyon kellemes a légkör, jó a padlózat, jók a kosarak. Hiányolom belőle, hogy a szurkólóknak nincs hova leülni. Az órabér egy kissé nagy, de belátom, ha kevesebb lenne, akkor nem tudnák a termet fenntartani.

Rézmuves István – tanuló: Az új sportcsarnok eléri a nagyvárosok sporttermeinek szintjét, berendezése modern és kényelmes. Remélem, hogy a fiatalság ki fogja használni, bár szerintem drága.

Az F.G.H. Telejuniors futballcsapata megkezdte a felkészülést a 2005-ös évi Korosztályos Nemzeti Labdarúgóbajnokság megyei szakaszára. Mint már említettük, a tavalyi, 2004-es nemzeti labdarúgó bajnokság megyei szakaszában csapatunk 1990-es korosztálya játszott, és a negyedik helyen végzett.

Az idei nemzeti bajnokságban az 1991-es és annál kisebb korosztály játszhat. A csapat megkezdte felkészülését. Hetente négy edzést tartunk, ezek közül hármat az új sportcsarnokban, egyet pedig a szabadban, amikor biztosított a fürdési lehetőség és a forró tea.

A csapat tagjai: Bendel H. (szü-letett 1992), Bendel Sz. (1992), Boldizsár A. (1994), Chis G. (1992), Cret O. (1995), Farcau R. (1995), Grieb C. (1993), Govor C. (1992), Hodas R. (1994), Kabai R. (1994), Locse L. (1991), Nagy Z. (1992), Pop R. (1995), Szakács A. (1992), Snelenperger M. (1992), Tertan A. (1992), Todoran C. (1992), Veres P. (1991), Matei A. (1991), Sztároszta A. (1991).

Mint látszik, a csapatban 1992-es születésuek és ennél fiatalabbak vannak, akik még a jövo évi bajnokságban is szerepelhetnek. Mivel a csapat alakulóban van, célkitűzésünk az első hat között végezni.

Ezúton is köszönetet mondunk a Polgármesteri Hivatalnak a sportterem biztosításáért a téli felkészülés idején!

Ajánlás: Sz .-nek mert…
" minden korban van valami,
ami akkor és ott jó,
és éppen attól válik széppé,
hogy vissza nem hozható"
Bojtorján

A minap jutott eszembe újra, milyen volt az, mikor még Tasnádon, a Livezilor utcában laktam, és a házunk végén elnyúló "Holczman-kert" téli havas képeit néztem az ablakomból.

A jó meleg szobámban épp egy lemezt vagy egy kazettát raktam fel, vagy olvastam, esetleg csak tűnődtem. Akkor nem láttam benne semmi különöset, de ma, ismerve a másat, szívesen s gyakran emlékszem vissza azokra a képekre, Kellemes visszagondolni a "fölösle-ges" bámészkodásokra és a romantikus téli tájra. Ahogyan a sziporkázó havon a lassan felkelő nap tükröződött! Ezeknek a téli benyomásoknak, tudom, sokak szemében nem nagy értékük van, hisz számomra is csak elvesztésük után lettek színesebbek, fontosabbak.

Ma, ha kinézek ablakomból, ott-hon, az irodában, vagy az autóban, vezetés közben, csak a bevásárló-csarnokba, a metróhoz, a buszhoz igyekvő embertömeget látom. Mindenki siet, hogy betarthassa élete menetrendjét. Ilyenkor gondolkozom el, milyen jó volt, mikor nem voltam benne annyira a "mátrixban", mikor még volt időm unatkozni, meglátni dolgokat, és ha nem tetszett, amit láttam, akkor átállítani fókuszom, és úgy nézni tovább, ahogy kellemesebb.

A környezetem, családom bravúrral áll helyt ezekben a helyzetekben, ők ebbe születtek, csakis ehhez vannak szokva, és milyen kár, hogy ők nem tudhatják, milyen télen a magányos falusi táj. Milyenek az istálló lovai a hidegben gőzölgő testükkel, milyen a magányos befagyott patak, milyen volt látni a szomszédokat, ahogy vitték "kisszekerükben" a kenyeret a pékhez...

Néha úgy szeretném, ha szeretteim is láthatnák ezeket a képeket, és érezhetnék azt, amit én akkor. Ha tudhatnák, milyen jó érzés tölt el, mikor ezekre gondolok, ezekről írok! Persze mindez lehetetlen. Ezért ezek az én kincseim maradnak, melyeket szívembe égetve hordok én, csakis én.

Sok helyen megfordulok mindennapjaimban, és máshonnan is rögzítem a szépet és egyedülállót, mégis, bárhova megyek, tudom, ezt csak akkor, ott, és télen láthattam, Szép volt. Kis gyöngyök maradnak ezek az emlékek, melyekre vigyázni fogok. Ha ezekre gondolok, érzem, hogy valamit igazán értékelni csak akkor tudunk, ha már elveszítettük.

Egy délelőtt elmentem a városba. Messzirol kerülgettem az iskolámat. Épp szünet volt. Valaki megpillantott az utcán. Egyre többen gyülekeztek az ablakokba. Szinte minden ablak megtelt az integető fiatalsággal. Nagyon jól esett. Tovább sétálgattam a főtéren. Egyszer csak megjelent Nagy Tóth Feri. Semmibe véve a tilalmat, amikor meglátott, kijött hozzám, és szóba állt velem. Belém karolt, s az állomás felé vezető utcába vezetett. Halkan és sokat beszélt.

Gyógyírként hatottak a szavai. – Ottókám! – kezdte – nagyon sajnálom, hogy az én vitapartneremmel ilyen körülmények között kell találkoznom. Téged sajnos ki fognak csapni. Ez ebben a rendszerben egy természetes dolog.. Nagyon jó volna, ha másik iskolában folytathatnád a tanulmányaidat. Én örülnék neki a legjobban. Mert az a legfontosabb, hogy tovább tanulhass. Bár neked nagyon fájdalmas lesz megválni az osztálytársaidtól tudom. – De jegyezd meg, amit én most mondani fogok neked: - Nehogy azt hidd, hogy terád a diákság közül valaki haragudna, vagy gyűlölne téged. Még a karrieristák sem. Ők is csak teszik magukat, hízelegnek a rendszernek. Téged a tanulók túlnyomó többsége igaz szívbol szeret! Ezt jól jegyezd meg. Ezzel a tudattal távozzál.

Íme a bizonyíték az ablakokba gyűlt fiatalság, akik neked integetnek. Ez remélem meggyőz téged! Sokan nagyon sajnálunk, és az eset nagy szégyen az iskolánkra! – Az se keserítsen el, hogy többen vádaskodtak, elítéltek a gyűlésen. Parancsra tették. Ez egy előre megrendezett cirkusz volt, semmi más. Én is kaptam ilyen utasítást, de eldobtam a cetlit. Mást mondtam, mint amit ők parancsoltak. – Én megtehettem, mert helyzeti elonyben vagyok már a származásom révén is. De hogyan várhatnád el a többiektol ugyanezt, hogy az utasítás ellenére ne ítéljenek el?! A karrierjük, a jövőjük forgott volna kockán. Tudom, hogy te ezt mind megérted. Ne gondolj soha haraggal mireánk, mert a látszat csal. Mi mindig szeretettel fogunk gondolni rád. Ezt az egész tanuló ifjúság nevében mondom. Remélem megvigasztaltalak! Könnyezve öleltük meg egymást. Nem tudtam szólni semmit a meghatódottságtól. Lehet, hogy nem pontosan idéztem a szavait, de az értelme ez volt. – Szinte megnyugodtam. Elbúcsúztunk. Tíz év múlva találkoztam vele Kolozsváron. Akkor is több mint 2 órát beszélgettünk, vitatkoztunk. De ezt majd a későbbiekben fogom megírni.

Mizsur Géza-Leventének és Enikonek,
15. házassági évfordulójuk alkalmából
sok-sok boldogságot és hosszú életet kíván
szeretettel mami és Anitta.

Mizsur Enikőnek,
születésnapja alkalmából,
minden elképzelhető jót
és hosszú életet kívánunk szeretettel:
Levente, Anitta és Mami.
"Ahány csillag van az égen,
Annyi boldog éved legyen."

Id. Mezősi Mátyásnak,
születés- és névnapja alkalmából,
jó egészséget és sok örömöt
kíván a család.

Mezősi Editnek és Mátyásnak,
születésnapjuk alkalmából,
sok örömöt és boldogságot kíván
Helga, Vivike és a szülők.

Mezősi Editnek és Mátyásnak,
születésnapjuk alkalmából,
Minden szépet és jót
kívánnak barátaik.

Bikfalvi Juliánnának
és Szabó Edinának,
névnapjuk alkalmából
sok boldogságot
kíván a Szerkesztőség.

Kiskasza Orsolyának,
Tóga Gergőnek, Barta Dánielnek,
Geiger Jácintának és Butean Zoltánnak
boldog szülinapot
kívánnak a Teletinik.

Herskovics Emőkének, Butean Timeának
és Györffy Beátának
boldog szülinapot
kívánnak a Minitinik.

Pászti Magdolnának,
születésnapja alkalmából
jó egészséget
és sok-sok örömöt
kíván unokája: Márk és a család.

Rézműves Irénkének,
születésnapja alkalmából
csupa-csupa jót és szépet
kíván az egész család.

Rézműves Imrének,
születésnapja alkalmából jó egészséget
és sok boldogságot kíván
keresztlánya és az egész család.

Az elmúlt években, hónapokban többször is felhívással fordultunk a kedves olvasókhoz, hogy megkérjük mindazokat, akik úgy érzik, hogy segíteni tudnának az Orosz Tibor veseátültetéséhez szükséges anyagiak összegyűjtésében, juttassák el adományaikat a megadott bankszámlaszámra.

Ezúton is értesítjük a kedves érdeklődőket, hogy a műtét 2004. november 30-án megtörtént, és mindketten (Tibor, valamint felesége a donor - szerk. megj.) jól vagyunk.

Az egész család nevében szeretnénk köszönetet mondani elsősorban azoknak, akik elindítottak ezen az úton, és egyengették azt, hogy az általunk kitűzött célba jussunk.

Köszönet mindazoknak, akik adományaikkal támogattak, akik lelkitámaszt nyújtottak családunk tagjainak ebben a számunkra igen nehéznek tűnő időszakban. Köszönet barátainknak, soforjeinknek, akik éjszakáikat arra áldozták, hogy mi a megfelelő időpontban a megfelelő helyre érkezhessünk.

Köszönet az 1-es számú óvoda munkaközösségének, az igazgatónőnek, és kolléganőmnek, akik vállalták, hogy addig fognak helyettesíteni, amíg talpra állok, és újra dolgozhatok.

Köszönet mindazoknak, akik a Budapestről való hazaszállításunkat és a heti felülvizsgálatra való utaztatásunkat szervezik.

Hálás köszönet mindenkinek, aki valamilyen módon segített azért, hogy egészségünket visszakapjuk.

Harsányi Ilona (született Csepei) tasnádi születésű, budapesti lakos vagyok. Szeretném megkeresni egykori osztálytársaimat, és egy osztálytalálkozót szervezni Tasnádon.

Osztálytársaim a következők voltak: Aiben Márta, Balázs Marietta, Bendel Mária, Bulbuk József, Demeter János, Tömpe István, Fóris László, Ari Török Klára (akivel egy évben és egy napon születtünk), Jászfalvi Csaba, Bozga Olga, Csucsuly Katalin, Bors Erzsébet, Irimiás János, Petz Tibor, Stier Mária (aki Szabó Mária és Ákoson él), Molnár Erzsébet, Molnár János, Viezer Gizella. Elnézést kérek azoktól, akiket esetleg kifelejtettem.

Kérlek, jelentkezzetek, hogy megbeszélhessük a részleteket! Elérhetőségeim megkaphatók a szerkesztőségben.

Kérjük a Tasnádi Tükör olvasóit, a Teletinik és Minitinik tagjainak szüleit és előadásainak kedvelőit, a Telejuniors focistáinak szüleit és a sportkedvelőket, a Lakossági Tanácsadó Iroda valamint a Fejlesztési- és Forrásközpont szolgáltatásainak felhasználóit, és mindenkit, aki szeretné városunk közösségi életének fejlődését, hogy járuljon hozzá tevékenységeink fenntartásához és fejlesztéséhez!

Egyesületünk megszervezi 2005. augusztusában a Tasnádról elszármazottak találkozóját. A két naposra tervezett eseménysorozatra meghívjuk a Tasnádról külföldre vagy Románia más részeire elszármazott családokat, baráti társaságokat, valamint minden érdeklődő tasnádi lakost is.

Felkérjük hát azokat, akiknek rokonuk, szomszédjuk, ismerősük elkerült Tasnádról, hozza be címét szerkesztőségünkbe, hogy felvehessük velük a kapcsolatot. Akik pedig a Világhálón olvassák felhívásunkat, és még nem tudnak kezdeményezésünkről, kérjük, írjanak a tasnadiak@yahoogroups.com címre.

A találkozóról további részleteket következő lapszámainkban olvashatnak, vagy érdeklodhetnek a szerkesztőségben.