Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Második alkalommal rendezzük meg a Tükröm, tükrömöt, a Tasnádi Tükör író-olvasó találkozóját november 6-án, szombaton a moziteremben. Talán emlékeznek még arra a négy évvel ezelőtti októberi napra, amikor a Művelődési Házban első alkalommal álltak ki szerkesztőségünk tagjai a közönség - olvasóink elé. Sok minden történt azóta, mindannyian másak lettünk, változtunk - reményeink szerint jó irányba. A Tasnádi Tükör is változott, célja azonban a régi: szolgálni a tasnádiakat, tájékoztatni őket, tehetségeket felkutatni és felkarolni, elősegíteni a tasnádi élet felpezsdítését, és nem utolsó sorban szórakoztatni.

Ezen az eseményen mérlegre kerül az eltelt négy év a Tükör tükrében, lesz vetélkedő nyereményekkel, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy ki-ki hozzászóljon, elmondja javaslatait, elvárásait, akár bírálatait lapunkkal kapcsolatban. Aki névtelen szeretne maradni, de van kérdése, hozzáfűznivalója, azt megkérjük, írja le előző-leg otthon észrevételét, és az előadás elején dobja be a bejáratnál elhelyezendő urnába levelét. Kérdéseire választ fog kapni a rendezvény során.

A vetélkedőn való részvételhez szüksége lesz legutóbbi három lapszámunkra, ezért ezeket hozza magával, de a helyszínen is megvásárolhatja.

A találkozót a Teletinik előadásai színesítik. Első alkalommal mutatkozik be a közönség előtt a fiatalabb csapat, a Minitinik. A "régiek" legújabb díjnyertes darabjukkal gondoskodnak az Ön szórakoztatásáról.

Idén október 1-jén rendezték meg a tasnádi termésnapot. Bár a felhozatal - valószínűleg az egész évi időjárási viszonyoknak tulajdoníthatóan - szegényesebbnek tűnt, mint a tavaly, mégis sikerült lencsevégre kapnunk néhány ügyes termelőt és érdekes pillanatot.

A szőlőfürtökkel díszített szekéren elhelyezett hordóból bárki kapott egy pohárka mustot, s hozzá habfehér kalácsot.

A nagy érdeklődésre való tekintettel az idén már üstben rotyogott a bográcsgulyás. A fölséges illat belengte a piac területét.

Jónéhányan megkóstolhatták a Barabás Imre főztjét! S aki ezt nem bírta kivárni, sült kolbásszal csillapíthatta éhségét.

Az árusok sorait is valami ünnepi hangulat lengte be. Most valahogy rendezettebben állt a sok zöldség– és gyümölcsféle az asztalokon, mint a megszokott évközi piacnapokon. Ugyanez volt jellemző az úgynevezett ócskasorra is, ahol az eladó használt holmit most szépen rendberakták, a cipőket kifényesítették.

Minden árus igyekezett előrukkolni a termése legjavával. Knébli Magdi néni büszkén mutatta a szép fej káposztákat, koszorúba font fokhagymát.

Virág József érkőrösi gazdával is itt találkoztunk, akinek méretes retkeit csodáltuk meg. Elmondása szerint igencsak különleges méretű zöldségek teremnek a kertjében

-Amikor zöldség-termesztéssel kezdtem foglalkozni, első évben annyi trágyát adtam a földnek, hogy akkor szinte semmi sem termett. 25 ár területre 7 remorka gané került, úgyhogy alig tudtuk felszántani. Azóta viszont... Például tavaly termett egy 7 kiló és 30 dekás ká-posztám. Nem tudom, mikor lesz legközelebb akkora, bár 5 kilós most is van a kertben. Volt még egy 4 kilónál nehezebb fekete retkem is. Mindemellett még baracktermesztéssel is foglalkozunk. Emlékszem olyan évre, amikor másnak nem volt termése, nálam viszont tele voltak a fák. Annak mi a titka? A lógané, a műtrágya, és természetesen a permetezés, ha kell, akár nyolcszor is egy évben...

-A tasnádi I-VIII Osztályos Általános Iskola központi fűtésének szerelésével az épületben már elkészültek. Jelenleg a fűtőház befejezésén dolgoznak. A munkálatok összértéke 1.500.000.000 lej. A próbafűtés október 20-án lesz.

-A városhoz tartozó összes óvoda és iskola számára biztosítva van a téli tüzelő, ami mintegy 323 köbméter fát jelent. Ezeknek a kivágási költségei 100 millió lejre rúgnak. A fűtöanyag szállítását a Helyi Tanács saját eszközeivel oldotta meg.

-A nemrég született tanácsi határozat révén néhány napon belül több helyen is elkezdik a vízvezeté-kek cseréjét. Az érintett utcák a következők: Horea utca (375m), Crasnei és Margaretelor utca (430m), Teiului utca (200m), Strandului utca (270m), Viitorului utca (225m), Gheorghe Doja utca (630m), Ady Endre utca (500m), Traian Vuia utca (130m), Cîmpului utca (500m), Înfrãtirii utca (190m). A munkálatok megközelítőleg 1 milliárd lebe fognak kerülni, és 2005 tavaszáig fognak végezni a szakemberek.

-Továbbra is folynak a tornaterem építési munkálatai. Az épület átadására előreláthatólag november 30-án kerül sor.

-Ismét kalapács alá kerül négy, egyenként 120 négyzetméteres telek az üdülőövezetben. Bővebb információkért a Polgármesteri Hivatal urbanisztikai osztályához kell fordulni.

-500 tonna kő beszerzését tervezi a Helyi Tanács. A kövezésre kijelölt utcák Szarvadon, ill. Malomszegen vannak, de a kőből a tasnádi utcákra is kerül majd.

-A strandon továbbra is folynak a szezon utáni munkálatok. Jelenleg a világítótesteket cserélik ki, és újabb facsemetéket telepítenek.

-Szintén a strand övezetében folytat feltáró munkálatokat a Megyei Múzeum. Jelentős eredményekről egyelőre nem számoltak be. A munkálatok november elejéig tartanak.

Esketés: szept. 4.: Rácz Rudolf (ref.) és Mihály Gabriella (ref.), szept. 11.: Suciu Dániel (ort.) és Kerezsi Szidónia (ref.)

Kálmán király halála után hatvan évig tartottak a belviszályok. E hosszú idő alatt olyan fiatal királyok uralkodtak, akik már férfikoruk elején elhaláloztak, mint: II. István, Vak Béla, II. Géza, III. István, II László, IV. István. Kálmán király óta először történt, hogy nem gyermek, hanem érett korú, tapasztalt férfi került a trónra III. Béla személyében, az Úr 1173. esztendejében.

Az új királyt a nemzet egy része nem fogadta szívesen, mert hosszú éveken keresztül Magyarországtól távol, Konstantinápolyban nevelkedett, idegen környezetben. Ezek az aggodalmak azonban alaptalannak bizonyultak, és III. Béla nagy hasznára lett az országnak. Ami jót és helyest látott és tanult az akkor az egész világon legműveltebb görög császári udvarban, azt a magyar viszonyokban alkalmazta, behozta hazájukba. Intézkedéseinél a törvényeknek érvényt szerzett, az erőszakoskodókat megfékezte, a gyöngéknek pártjukat fogta, a hanyatlásnak indult országot tapasztalatai alapján egészen újjászervezte. Behozta az írásbeliséget, rendezte a pénzügyi viszonyokat, de nem hanyagolta el az ország határait sem. Visszahódította Dalmáciát, Horvátországot, a Szerémséget és elfoglalta Galíciát, Boszniát és Szerbiát hűbéressé tette.

III. Béla a magyarok egyik legnagyobb királya volt, bölcs uralkodása alatt az egységes, hatalmas magyar királyság ismét a régi fényben ragyogott. A sors, mintegy elismerésül megengedte neki, hogy az összes Árpádházi királyok közül a mi időnkig egyedül az ő földi maradványai maradjanak fönn. Ezeket Székesfehérváron, a magyar királyok temetkezési helyén találták meg, és a milleniumi években helyezték el örök nyugalomba a budavári koronázó Mátyás-templomban.

Passuth László a "Hétszer vágott merő" című történelmi regényében így ír a király haláláról: "A ravatalon óriásnak látszott a halott. Mintha mellére borulna a bolthajtás, gyertyák árnyékcsíkjai a kőpadokon, így fényben-sötétségben az arc. Fehér – fekete köntösű barátok a hátsó körben, Szent Benedek regulája szerint. A nagyon öregek is nagyapjuktól hallották, hogy e néven III. Béla király, aki a gyászoló virrasztók közt óriásként fekszik, ősdédnagyapjára, arra a László királyra emlékeztet, akit épp négy éve, az Úr 1192. esztendejében iktattak a szentek sorába."

III. Béla halála után (1196) fia, Imre, majd II. Endre került a magyar trónra 1205-ben, de ez már egy nagyon mozgalmas időszak. II. Endre keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre Jeruzsálem visszafoglalásáért, feleségét pedig, Gertrudot Bánk bánék meggyilkolták a pilisi vadászaton.

Julianus barát az ő idejében indult el Keletre Baskiriába az ősmagyarokat felkutatni, és hozta is a rossz hírt, hogy Batukán, Dzsingiszkán unokája erősen készülődik a Nyugat meghódítására. Az Úr 1222. évében a viszonyok kényszerűsége alatt II. Endre kiadta az úgynevezett Aranybullát. Leánytestvére, Margit görög császárné eltűnt a balkáni trónviszályokban, de ezekről későbbi lapszámainkban írunk.

1. A Helységgazdálkodási Felügyelőség (DGCL) tájékoztatása szerint folyó év október 1-től Tasnádról a következő autóbusz-menetrend van érvényben:

2. Azok, akik Kolozsvárra szeretnének utazni, megtehetik azt mikrobusszal is. A Nagykároly-Kolozsvár útvonalon közlekedő kisbusz reggel 6.30-kor áll meg a római katolikus templom előtt. Érkezés Kolozsvárra kb. 9.00 órakor.

Visszafelé 16.00-kor indul a busz a kolozsvári Napoca hotel elől. Érkezés Tasnádra kb. 18.30-kor.

A menetjegy ára személyenként 190.000 lej (egy út). Érdeklődni a 0744-678299-es telefonszámon lehet.

A Lakossági Tanácsadó Iroda hétköznapokon 8.00-14.00 óra között tart nyitva. Akinek ügyes-bajos dolgai intézése közben, mindennapjaiban információra, útmutatásra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

Áldásos tény, hogy az iskolákban már egy jó évtizede helyet kapott a vallásoktatás is. Minden felekezet kicsiny tagjait szakképzett hittan-, illetve vallástanárok vezethetik be a vallásos élet rejtelmeibe, közvetíthetik számukra Jézus megváltó, és Isten megbocsájtó szeretetét. Sajnos azonban ez csak heti egy óra, ami nagyon kevés a vallásos nevelésben.

Szerencsére ezeken az órákon kívül az egyház keretein belül is folyik vallástanítás. Így heti két órában ápolhatjuk gyermekeink, ifjaink lelkét. A két különböző helyen tartott vallásórák nem ellentétei egymásnak, hanem kiegészítik egymást.

Az iskolai órarendhez hasonlóan állandó időpontokban folynak az egyházi hittan– és vallásórák is, a következők szerint:

11.00-12.00 óra között Kuglis Gábor Levente atyával az V-VI. osztályosok.

Pénteken 19.00 órától IKE – ifjúsági bibliaóra a konfirmáció utáni korosztályok számára Szabó Sándor segédlelkésszel

10.00-11.00 óra között, az első éves konfirmációi előkészítő a VI. osztályosok számára, valamint

11.00-12.00 között a második éves konfirmációi előkészítő a VII. osztályosok számára Hegedűs István lelkipásztorral,

12.00-13.00 között az I-V. osztályosok vallásórája Szabó Sándor segédlelkésszel.

Érhatvan közigazgatásilag Tasnádszántóhoz tartozó, eldugott falucska. Valaha tekintélyes számú református közösség élt ott, melynek nyomát ma már csak a templom és az a három helybeli református őrzi, akiknek lelki megerősítéséért minden év szeptemberében ünnepséget tartanak. Nagy Róbertet, a többek között oda is kijáró tasnádszántói lelkészt kérdeztük:

-1998-ban, mindjárt a templom renoválásának befejezésekor egy nagyobb ünnepségre került sor. Akkor a jelenlévő lelkészek eldöntötték, hogy a nagykárolyi egyházmegyének Érhatvan legyen a szórványgyülekezete.

-Sajnos egyre inkább fogyunk. Ezért felkaroltuk azt a gyülekezetet, ahol jelenleg három református lélek van, és ők is vegyes házasságban élnek. Úgy gondolom, így tudjuk leginkább erősíteni bennük a magyar református öntudatot. Mellesleg az érhatvani gyülekezet sajnos jellemzője egyházmegyénknek: Érszodorón mindössze 45 lélek él, és a tasnádszántói 150 fős gyülekezet is egyre fogyóban.

-Mennyien szoktak részt venni ezen az ünnepségen? Honnan kapnak segítséget a rendezvény megszervezéséhez?

-Megközelítőleg 130 személy szokott eljönni, közöttük néhány ortodox vallású. Általában a szántói gyülekezet tagjai segítenek, hogy a legszükségesebbeket megvásárolhassuk, és ezenkívül még Czier doktor úrék is támogatni szoktak.

-Van egy szolgálati autónk, s bár az utak állapota igencsak kifogásolható, eddig azért még mindig ki tudtam oda jutni, havonta egy alkalommal istentiszteletet tartani.

-Sajnos elég komoly egyházfenntartói járulékot kellett megszabnunk: a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek 300.000, a munkahellyel rendelkezőknek pedig 350.000 lejt kell évente fizetniük. Mindez persze önmagában nem elég, de hála Istennek van egy kis jövedelmünk a visszakapott földterületekből, és az esperesi hivatal is lehetősége szerint támogat bennünket.

-Szeptember elején múlt hét éve, hogy Tasnádon elkezdte katolikus plébánosi tevékenységét. Milyen cél vezérelte az itt töltött időszakban?

-Elsősorban a hívek lelki gondozására törekedtem. Minden egyházközösség más és más, és a lelki-pásztornak kell felismernie, milyen módszerekkel tudja az embereket közelebb hozni az Úrhoz. A mi hivatásunkban ez a legfontosabb...

-Önmagammal sohasem vagyok megelégedve, mert az egy zsákutca. Az embernek mindig magasabbra kell tennie a mércét, mint amit józan ésszel átgondolva el tud érni. Az első apróbb konfliktusaim is ebből származtak. Ám ha az ember nem lép föl igényekkel, akkor nem történik semmi, akkor csak visszacsúszás van.

-Voltak-e olyan pillanatai, amikor azt gondolta, hogy igen, ezért érdemes volt annyit fáradozni?

-Persze, nagyon sok... A lelkipásztornak a legnagyobb öröme az, amikor látja, hogy az emberek valóban megértik az evangélium tanítását, és próbálják a saját életükbe is beépíteni. Külön kiemelem a szentgyónás fontosságát, hiszen kevés olyan öröm létezik, mint az, amikor az ember nem rutinszerűen, hanem őszintén akar Isten felé törekedni. A szentgyónásra komolyan fel kell készülni, és bár nem kötelező, de nagyon fontos, hogy a bocsánatos bűnöket is meggyónjuk, legalább havonta. Isten ezáltal mindig ad egy segítő kegyelmet, ami megnyilvánulhat világosabb látásban, megerősödött akaratban. Fontos, hogy ne alkalmi kapcsolatunk legyen Istennel, ne csak ünnepekkor, vagy bajban gondoljunk rá.

- Az itt eltöltött évek alatt több építkezést is levezetett. Milyen indíttatásból?

-Romániában ma nagyon nehéz katolikus egyházban élni és magyarnak lenni. Sok ima után és számos kollégám tanácsát követve belefogtam az újtasnádi templom építésébe, mivel templomot nem tíz, hanem több száz évre előre építünk. Meggyőződésem, hogy húsz-harminc év múlva az a templom kicsinek bizonyul, az Újtasnád és Tasnád közötti terület be lesz építve, beindul a gazdasági élet, és az emberek bátrabban vállalnak majd gyerekeket. A történelem azt igazolja, hogy hol a csúcson vagyunk, hol hullámvölgyben, és úgy érzem, hogy kezdünk kimászni a hullámvölgyből...

A hosszas dohányzás megváltoztatja a nyálka összetételét is, ragadósabbá, sűrűbbé, mennyiségileg többé teszi, de a minőség romlik, mivel a védő ellenanyagok termelődése is leáll. Így alakul ki idővel a krónikus légcsőhurutra jellemző köhögés és köpetürítés, a tüdő fertőzésekkel szembeni ellenállásának csökkenése. A nyálkahártya tartalmaz különböző idegvégződéseket is. Ezért fáj a mellkas a virózisok első napjaiban, amikor a leálló nyálkatermelés miatt lemeztelenedett idegvéződéseket mindaddig izgatja a környező levegő, míg a szinte szabályszerű bakteriális felülfertőzés miatt megjelenő gennyes váladék el nem fedi azokat. Az általuk szerzett információk kihatnak a tüdő minden sejtjére, de néha az egész szervezet működésére is.

A kisebb légutakban lévő izomsejtek működését az idegrendszer különböző, néha egymásnak ellentétes parancsokat végrehajtó részei és különböző vegyi anyagok tartják egyensúlyban. Ha ez az egyensúly felborul, ami általában az izmok görcsös összehúzódását jelenti, ez megakadályozza a tüdőben rekedt levegő kilégzését, különböző betegségek megjelenését okozva. Ha ez rohamokban jelentkezik, és néha visszavezethető egy bizonyos anyagra, dologra vagy helyzetre, és a beteg a rohamok között jól érzi magát, illetve az izomgörcs elmúlik, akkor asztmáról beszélünk. Az idült légcsőhurut esetében sajnos ez állandó, még gyógyszerekkel is csak kevéssé megfordítható a folyamat.

A levegő a hörgőcskékből tovább halad a légcsövecskékben, majd az a légzőzsákocskákon keresztül a légzőhólyagokba, szaknyelven alveólusokba jut. Az alveólusok úgy helyezkednek el, mint a szőlőfürtön a szemek, egymás szomszédságában. A külvilággal a légjáratokon keresztül érintkeznek, de néha egymással is kapcsolatot teremtenek piciny pórusok révén. Faluk nagyon vékony, tulajdonképpen egy hártya, mely összeér a hajszálerek itt szintén hártyavékonyságú falával. Az itt levő erek olyan szűkek, hogy a vérsejtek éppen hogy átférnek rajtuk. Végülis ezen a 3 sejtfalon át történik meg a széndioxid leadása és a friss oxigén felvétele, illetve itt kerülnek be és ki bizonyos vegyi anyagok, gázok.

Így jöhetnek létre a különböző gázmérgezések (pédául a szénmonoxid, ami sajnos az oxigénnél 20-szor könnyebben kötődik a vörös vérsejtekben található hemoglobinhoz, ami a fő gázszállító a szervezetben), illetve itt választódik ki például az az alkohol is, amit a rendőrök szondája bizony kimutat, ha ittasan vezetünk! A kilélegzett levegő vízpárában is gazdagabb. Normális légzés során egyetlen nap alatt fél liter vizet is elveszít a szervezet.

A lélegzés egy soha véget nem érő folyamat, hisz az ember, amíg él, lélegzik. A szervezetnek nincsenek levegőtartalékai. A különböző szervek ideig-óráig képesek működni bizonyos alternatív úton végzett energiatermeléssel, de ez sohasem egy hosszan fenntartható folyamat és óriási oxigénadósságot idéz elő, amit rendbe kell hozni az illető szerv pihenése közben. Az agy a legérzékenyebb, mivel neki nincs semmiféle tartalékmegoldása sem, ezért kb. 4 percnyi teljes oxigénhiány után az idegsejtek elhalnak.

Ennyi az az idő, a "klinikai halál", ameddig lehetőségünk van a teljes újraélesztésre. Ennek eltelte után általában az agyban már olyan károsodások keletkeznek, amelyeknek következtében sokszor a páciens teste feléled, de a lelke, az EMBER, már nincs velünk, és ez sokszor komoly orvosi etikai problémákat vet fel.

Másrészt, mivel, mint már említettem, lélegezni muszáj, a leggyilkosabb és legbiztosabb vegyi és biológiai fegyverek mindig azok voltak, amelyek a mérget a légzésen keresztül juttatták a szervezetbe (mustárgáz, antrax, hólyagos himlő stb.)

A felső légutak átmérője kb. 2,5 cm, az alveolusokig érve összesen 27-szer ágaznak el. A legvégső, perifériás részek egyre szűkebbek (mm-es nagyságrendűek), de a végállomás, az alveólusok összfelülete egyetlen embernél futballpálya nagyságú területet fedne be, így el lehet képzelni, mekkora a gázcsere mértéke! Ezek a piciny hólyagok egykettőre összeesnének a légzéskor fellépő nyomásváltozások során, ha a szervezet nem termelne állandóan egy olyan vegyi anyagot, ami ugyanúgy habot képez a levegővel, mint a szappanbuborék.

A tüdőt tulajdonképpen ez az óriási buburékhalmaz tartja állandóan kinyitva. Egyetlen ilyen buborék ereje kicsi, de együttesen óriási ellenállást fejtenek ki. Ezt kell legyőznie az újszülöttnek az első légvételkor, amikor először felsír. Orvosi körökben azt tartják, ez az első légvétel a legnehezebb az életben! Jogi szempontból óriási jelentősége van, mivel a tüdő az első légvétel után ezen anyag miatt többé már sohasem (még halálában sem) esik össze, így a halott újszülötteknél ez segít eldönteni hogy valóban halva születtek-e, vagy csak később haltak meg (Gondoljanak csak arra, hogy milyen eseteket mutatnak az utóbbi időben a TV-ben!).

-A kultúrotthon építési munkálatai jelenleg is folynak, egyelőre hitelben, tudtuk meg Kovács Szabolcs alpolgármestertől. Ezidáig kb. 100 millió lejes tartozás halmozódott fel, ami év végéig megközelítőleg 500 millió lejre fog duzzadni.

-Két járdaszakasz öntése állt le pénzhiány miatt. A mintegy 400 méteres öntendő részhez szükséges építőanyag 20 millió lejbe kerül.

A közvilágítás ezentúl a következőképpen lesz megoldva: reggel 6-7 óra, este pedig 20-23 óra között lesz utcai világítás. A világítótestek esedékes karbantarására legalább 30 millió lejre lenne szükség.

A legutóbbi költségvetés-kiegészítéskor a község 45 millió lejt kapott szociális segélyekre, ami kb. fél hónapig lesz elég.

A közeljövőben kicserélik a falu kiöregedett szarvasmarha apaállatát egy fiatalabbra. Az erre szánt pénzt többek között az eladott bika árából fogják előteremteni.

A napokban jelentős mennyiségű követ szállítottak az állomás utcájára. Mivel az utóbbi időben, többek között a 25 tonnás teherautók megnövekedett forgalma miatt az út állapota jelentős mértékben megromlott, a kőszállítást teljes mértékben a nagykárolyi cukorgyár finanszírozza.

A Polgármesteri Hivatal épülete mellett új, mintegy 60m-es kerítés felállítása folyik. A munkálatok értéke 40 millió lej.

Ősz van, és időszerű a szüretről ejtenünk néhány szót. Bár a téma agyoncsépeltnek tűnhet, mindig akad egy-két, számunkra eddig még rejtve maradt apróság, ami a "végeredményt" jelentősen befolyá-solhatja. A téma mindenki által elismert szakértőjét, a szilágypéri Szakács Bélát kérdeztük:

-A szőlőszedés előtt már egy-két héttel elő kell venni a hordókat-kádakat, hogy kimoshassuk őket. Ha csak lehet, hideg vízzel dolgozzunk, a meleg víz ugyanis kitágítja a fa pórusait, és a felületen lerakódott szennyeződések behatolnak. Miután tehát hideg vízzel kimostuk a hordót, csepegtessük is ki, majd kénezzük le. Ha a kimosott üres hordóban a kénlap elég, akkor minden rendben van. Ellenkező esetben azonban (vagyis ha a kénlap nem ég el teljesen) már komolyabb a probléma, ami valószínűleg csak a hordó megbontásával orvosolható.

-Amennyiben erre lehetőség van, mindenképpen kádba szüreteljünk, és ne nylonzsákba. Ez utóbbi ugyanis nagyon hamar felmelegszik, és a szőlő még a zsákban erjedésnek indul. Ez a folyamat rossz hatást gyakorol a bor jellegének kialakulására, főként, ha hibás fürtök is akadnak. Ideális esetben a szőlőszedést már dél körül be kell fejezni, hogy a hazaszállított szőlő azonnal feldolgozásra kerülhessen. Ha ez bármilyen oknál fogva nem valósulhat meg, akkor a kádban lévő, már ledarált szőlőt le kell kénezni. Ezt cseppfolyós kénnel, vagy kénporral lehet megoldani. Darálásnál legjobb, ha bogyózót használunk, ami külön is válogatja a szemet a kocsánytól. Ez is jótékonyan befolyásolja majd a bor ízét. Közvetlenül a must hordóba való öntése előtt, mégegyszer égessünk el egy kénlapot a hordóban. Ez különösen a fehér boroknál szükséges.

-A szőlő ne legyen túl sokáig a présben, hogy a fémalkatrészekkel érintkezve ne oxidálódjon, és a kipréselt mustot mindig töltsük fel a darált szőlő levével, hogy a bor ezáltal is harmónikussá válhasson. Ideális esetben a leszedett szőlő 6 órán belül fel van dolgozva.

-Az idén meglehetősen kedvezőtlen volt az időjárás a szőlő érésének szempontjából. Mi az, amire az idén különösebben oda kell figyelni?

-A sok rothadt szőlő miatt erősebben kell kénezni, és a lekénezett mustot a zajos erjedés után azonnal le kell húzni. Ugyanis ha a must erősebben van kénezve, a seprő leköti, és kénhidrát alakul ki, ami nagyon rossz ízt ad a bornak. Az új borból seprű nélkül a kén könnyen elillan, főleg a fehér boroknál.

-Az idén kevés nap érte a szőlőket, ezért nem számíthatunk magas cukorfokra. Lehet-e ez ellen tenni valamit, és ha igen, akkor hogyan?

-Sokan kristálycukrot használnak, ami hektónként 3 kg-ig megengedett. Többet nem szabad, és nem is érdemes tenni bele, mert a kristálycukor átalakul alkohollá, és a borsav, cukor és alkohol ősszetevői által alkotott harmóniát durván felborítja, a bor jellegét teljesen eltorzítja. Az ízen gyümölcscukorral lehetne inkább javítani, vagy sűrített musttal. Ez utóbbi megoldást nagyüzemileg szokták alkalmazni. A gyenge minőségű mustot addig párologtatják, míg a benne lévő víz elpárolog, s ezáltal a mustban lévő cukor koncentrációja megnő. Ez az eljárás csak minőségi szőlőfajtáknál alkalmazható. Ez az évjárat azért lesz nagyon gyenge, mert a virág-zás utáni napoktól egészen a szüretig, a szőlőnek ahhoz, hogy jó cukorfoka legyen, legalább 2800-3000 fok melegre van összesen szüksége. Ez a napi 28-35 fokból szokott összeadódni, ami az idén nem volt meg.

A Teletinik számos alkalommal, jónéhány település színpadán bizonyították már rátermettségüket. Ezúttal azonban többről volt szó, hiszen a tasnádi fiatalok komoly próbatételen vettek részt. A csapat egyik vezetőjét, Tóga Juditot kérdeztük:

-Az elmúlt hétvégén részt vettetek az Országos Diákszínjátszó Fesztiválon Marosvásárhelyen, nem kis sikerrel. Mit jelent ez?

-Előadási különdíjat hoztunk haza. Minden évben megrendezik ezt a fesztivált. Idén háromnapos rendezvény volt, ahová 18 csapat nevezett be két műfajban: saját feldolgozások, és hagyományos színdarabok kategóriájában. Mi az előbbibe neveztünk be az "Ovi-sokk" című zenés darabbal. A zsűri szerint ezzel új műfajt teremtettünk, a "suli-musicalt".

A Teletiniknek egyébként ez volt az első országos szintű megmérettetésük. A rendezvényen kolozsvári, nagyváradi, aradi, bukaresti, csíkszeredai stb. csoportok vettek részt, nagy színjátszó múlttal rendelkező iskolákból. Úgy érzem, hogy ezzel a díjjal nagyon meg lehetünk elégedve, hiszen számos, tőlünk jóval híresebb színjátszó-csoport üres kézzel tért haza. A hangulat olyan jó volt, hogy még az ellenfelek is szurkoltak egymásnak.

-Természetesen, és a zsűri kritikája is, aki nagyon pozitívan értékelte a munkánkat. Külön megdícsérték a csapatmunkát, és azt, hogy minden gyerek "benne élt" a darabban.

-Az előadásotok alatt kellett-e a szereplőknek valamilyen oknál fogva improvizálni?

-Igen, mégpedig azért, mert jóval nagyobb volt az ottani színpad, mint amekkorán itthon gyakoroltunk. A zeneszámokat is úgy vágtuk össze, hogy a köztük lévő szünetekben történő mozgások csak kicsi színpadon illenek tökéletesen össze. Az ebből származó bonyodalmakat ott helyben kellett kiigazítaniuk. Külön kiemelnék egy jelenetet, amikor az egyik szereplőnek éneklés közben elromlott a mikrofonja. Abban a pillanatban kikapta a másiknak a kezéből, és tovább énekelt.... Óriási tapsot kapott érte. Egyébként ez volt az első olyan előadás, amit kolléganőmmel, Jáger Enikővel elejétől végéig a nézőtérről követtünk figyelemmel. Így először láthattuk a közönség szemével.

-Leginkább a közönség hangulata ragadt rám, de jobban láttam a mozgásokat és a hibákat is. A színfalak mögött soha nem éreztem igazán, hogy mi az, ami tetszik a közönségnek.

-Mindenképp. Nagyon tetszett a Teletinik viselkedésében, ahogyan figyelték a többi előadást, és a kiértékeléseket is. Ezeket később megvitattuk, és sok hasznos következtetést vontunk le.

-A szülők, tanárok nem panaszkodtak, hogy a színjátszás sok időt vesz el a gyerekektől a tanulás rovására?

-A próbáknál mindig fi-gyelembe vesszük, hogy mennyi a tanulnivaló. Mindössze két-három órát próbálunk péntek délutánonként. Úgy gondolom, ennek bele kell férnie egy zsúfolt programú gyerek idejébe is. Igazából soha sincs probléma abból, hogy hiányoznának a próbákról, úgy érzem, szívesen jönnek...

A Harag György Társulat évadnyitó darabja Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek című, 1912-ben íródott háromfelvonásos színműve volt. Már négy nappal a szatmári bemutatót követően a tasnádi közönség is élvezhette az előadást, mely a nívós szórakoztatás mellett a mának szóló tanulságokat is kínál.

A kegyetlen igazságokat láttató keserű komédia főhőse Györgyike, a "drága gyermek", aki egy ígéretes színészi karrier helyett a szerelem nélküli házasság boldogtalan, de biztonságos hétköznapjait választja. Gyenge, megalkuvó lény, fontosabb számára a kispolgári biztonság, mint az önmegvalósítás. Kiszolgálja a számító szülők, az egész család feltörekvésre ösztönző vágyait, a jólét csábítása szétzilálja szerelmes érzelmeit is. A látottakon a néző egyszerre nevet és megborzong.

A helyzet – és jellemkomikumban bővelkedő társadalmi szatíra kiváló színészi alakításoknak enged teret. A társulat színészei élnek is vele. Nem véletlen, hogy a pergő, lendületes előadás, a magával sodró összjáték végeredménye az osztatlan siker, a percekig dübörgő vastaps. A lelkes színházszerető közönség talán így is próbálta feledtetni kedvenc színészeivel az üresen tátongó széksorok lehangoló látványát, a "félházas" előadást. Értelmetlen az elpártolás, hisz éveken keresztül panaszoltuk és reklamáltuk különböző fórumokon, hogy a szatmári színház hűtlen lett hozzánk, egyetlen előadással sem vendégszerepel Tasnádon. Aztán 2002-től a városi RMDSZ közbenjárására régi vágyunk teljesül: a Szép Ernő bérlet keretében a Harag György Társulat legsikeresebb előadásait tekinthetjük meg. Sajnos a bérletesek száma fogyatkozik, sőt, egyre gyakrabban egyes bérletesek helyei is üresen maradnak. A sajnálatos távolmaradás nem magyarázható a darabválasztással, az előadások színvonalával. Akkor miért lett Györgyike, drága gyermek kissé mostoha Tasnádon? Talán erős a megfogalmazás, de a magyarázatot éppen a darab végkicsengése adja, miszerint életünket nem mindig értékek, hanem érdekek vezérlik.

Bár manapság már nagyon könnyen el lehet jutni Németországba, legtöbben csak dolgozni mennek oda, és az embereknek nincs idejük megcsodálni a vidék természeti, vagy ember által alkotott szépségeit és egyebeket. Persze azért vannak kivételek... István Renátát kérdeztük:

-Kb. 10 éve jártam ott első alkalommal, a Maestoso kórussal. Általuk és a Kolping által ismertem meg kint jónéhány embert.

-Nem mondanám, hogy annyira ridegek, mint azt a közhiedelem tartja, sőt nagyon is nyitottak. Azt hiszem, mint mindenütt, leginkább ott is az a mondás érvényesül, hogy "ha a világra mosolyogsz, akkor ő is visszamosolyog rád".

-Ahogy én láttam, ezen a téren számottevő különbségek vannak. Ott már komoly eredménynek számít, ha valakinek megvan az érettségije...

-Ezt mindenki nagyon komolyan veszi, olyannyira, hogy már egy 10 perces késést is nehezen viselnek el.

-Ebből a szempontból ott sokkal egyszerűbb minden. Nem főznek félnapokig, és nem készítenek hatfogásos ebédeket, mint nálunk. Gyorsan összeütnek valami egyszerűt, és ezzel meg van oldva az egész. Egyáltalán nem levesesek, náluk inkább a száraz kaja dominál.

-Nagyon sokat lehet ott keresni, de nagyon sokat kell érte dolgozni. Legtöbben alig tudnak a családjuk-kal lenni, mert reggel elmennek, s csak este jönnek haza. De ezek az emberek tudják azt, hogy megvan a házuk, az autójuk, és minden, ami a családjuknak szükséges. Talán ezért is vált számukra létfontosságúvá az az egy–két hetes vakáció, amit exotikus helyeken töltenek el.

-Bizonyára sok szép és érdekes helyen megfordultál. Melyik volt számodra a legérdekesebb?

-Rengeteg ilyen lenne, amikről órákat tudnék mesélni, de talán a schaffhauseni vízesés volt az egyik legemlékezetesebb hely számomra. A Bodeni-tavon van egy Mainau nevű sziget, ahol rengeteg különböző fajta, szebbnél szebb virágot termesztenek. Az is nagyon megnyerte tetszésemet.

A "Diákabrak" című ifjúsági folyóirat által meghirdetett pályázaton, a Vécsi Annamária kilencedikes diáklány által beküldött meseátirat a legjobb húsz pályázat közé jutott. A nyertesek meghívást kaptak a Kolozsvár melletti Györgyfalván augusztus 5-13 között megrendezett sajtótáborba, a Bethlen Házba.

"Volt egyszer egy kedves, aranyos kislány, Piroska. Egy szép napon azt mondta Piroskának az édesanyja:

-Gyere csak, kislányom! Úgy gondoltam, hogy vihetnél némi ennivalót nagymamádnak. Itt van egy kalács, meg egy üveg bor, vidd el. Aztán szépen, rendesen menj, ne szaladgálj le az útról!

-Bízd csak rám, édesanyám, minden úgy lesz, ahogy mondod! – felelte Piroska és útnak indult. Édesanyja észrevette, hogy Piroska otthonhagyta a mobiltelefonját, és utánakiáltott. Piroska gyorsan visszament, és most már teljesen nyugodtan indította útnak az édesanya a lányát. Kis idő múlva Piroska beért az erdőbe.

-Jó napot, Piroska! Hová ilyen korán, lelkecském? – kérdezte furfangos hangon a farkas.

-Nézd, Piroska, mennyi szép virág virít körülöttünk! Én a helyedben szednék egy szép csokrot a nagymamának!

Piroska letért az útról, és tépegetni kezdte a sok tarka virágot. A farkas egyenesen a nagymama házához szaladt, és bekopogott.

-Én vagyok, Piroska! – felelte a farkas vékony hangon – Nyisd ki az ajtót!

A farkas benyitott, odarohant az ágyhoz, és se szó, se beszéd bekapta a nagymamát. Aztán magára vette a nagymama ruháit, és befeküdt az ágyába. Nemsokára megérkezett Piroska, és bement a házba.

Nem felelt senki, hanem az ágy felől nyögdécselés hallatszott! Ennek hallatára a kislány odasietett:

Alig hogy kimondta, egy ugrással kint termett a farkas az ágyból. Ennek láttára Piroska annyira megrémült, hogy a porszívóval jól fejbevágta a farkast, és kifutott a házból. Annyira megütötte a farkast, hogy az elájult és a földre zuhant. Úgy nézett ki, mintha aludna, ráadásul még horkolt is. A vadász meghallotta a nagy horkolást, és a ház felé tartott, de útközben összefutott a szörnyen megrémült Piroskával, aki az édesanyjával beszélt mobiltelefonon. A vadász megállította Piroskát, és megvárta, amíg befejezi a beszélgetést az anyjával, aztán kikérdezte a kislányt arról, hogy mi történt vele. Közben elérkeztek a nagymama házához, ahol már várta őket a kislány édesanyja, aki egy piros színű autóval jutott el ilyen gyorsan a házhoz. Bementek a szobába, látták, hogy a farkas eszméletén kívül van, és a földön fekszik. A vadász egy ollóval felvágta a ragadozó hasát, és kiszabadította onnan a nagymamát.

Kövekkel kitömték a farkas hasát. Mikor az felébredt, a nehéz kövektől a földre rogyott, és meghalt. Kivitték a farkast az erdőbe, és amikor visszaértek a házhoz, a nagymama megterítette az asztalt annak örömére, hogy megmenekült. Leültek az asztalhoz, elkezdtek enni és teázni. De egyszer felkiáltott Piroska:

Piroska felállt az asztaltól, megmelegítette a bögre teát, és aztán visszaült.

Megfogadta, hogy soha többé nem tér le az útról, mert abból csak baj és botrány származhat.

Testünk bonyolult védekező és gyógyító rendszerrel rendelkezik. Ha stressznek van kitéve, vagy ha megsértjük elemi egészségi szabályait, beindul önvédelmi reakciója. A fájdalmak, láz, fáradtság, étvágyvesztés, mind azt mutatja, hogy testünk megkezdte a védekezést, hogy az egészségi állapotot visszaállítsa.

Ha gyógyszereket szedünk a fájdalmak megszüntetésére és bőségesen táplálkozunk, nem teszünk egyebet, mint megterheljük és tönkretesszük a szervezet védekező tevékenységét, komoly károkat okozva benne. "A békét nem árulják tablettákban" állítja Dr. S.I. McMillen, az "Elkerülhető betegségek" című nagyszerű könyvében.

Első sorban ki kell küszöbölni a betegséget előidéző okokat: zaklatottságot, fizikai és szellemi stresszt, majd ezután alá kell vetnünk testünket egy zöldségek levével történő tisztító kúrának, melynek célja, hogy segítsen megszabadulni a felgyült salak- és méreganyagoktól. Feltétlenül szükséges megszabadulni minden érzelmi stressztől és nehézségtől és elérni a léleknek egy teljesen ellazuló, békés állapotát.

Végezzünk rendszeresen tisztítókúrákat nyers zöldségek levével (ezek biotermékek legyenek, vagyis műtrágyázás nélkül termesztettek). Ezek a kúrák a következő zöldségek levével végezhetők: sárgarépa az alap, amit vegyíthetünk céklával és uborkával, zellerrel és petrezselyemmel, vagy pedig zöldsalátával, zöldpaszullyal és kelkáposztával. A zöldségek héját nem kell eltávolítani, csak folyó víz alatt alaposan megmosni. A murkot kb. egy cm-re a szárától kell levágni, hogy ne maradjon benne zöld rész. A céklát, zellert és petrezselymet levelestül fogyasztjuk.

A kúra ideje alatt naponta két beöntést végzünk (a vastagbél tisztítására) langyos kamillateával, hogy a belekben felgyülemlett méreganyagokat eltávolítsuk.

Fogyasszunk gyógyteákat, ezeket általában este, lefekvés előtt kell meginni.

-orvosi somkóró vagy medvefű (Flores Meliloti) - egy kiskanálnyi virágot leforrázunk egy csészényi vízzel. 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

-keverék tea a következő növényekből (20 gr min-degyikből): szúrós gyöngyajak (Herba Leonuri), kö-mény (Fructus Carvi), macskagyökér (Radix Valerianae), édes kömény (Fructus Foeniculi). A négy teafüvet összekeverjük. Egy kanálnyi felaprózott növényre egy csésze forró vizet öntünk. Lefedve tartjuk kb.15 percig, leszűrjük és langyosan fogyasztjuk. Napi 3 csésze ajánlott.

-hársfavirág tea – egy kiskanálnyi hársfa virágot leforrázunk egy csészényi vízzel. Lefedve tartjuk kb. 3 percig, majd leszűrjük.

-almahéj tea – nyersen vagy szárítva. 250-300 gr vízben 6 percig főzünk egy maréknyi almahéjat.

-örvénygyökér tea (Radix Inulae) - 20 gr gyökeret megfőzünk 200 gr vízben és naponta 3-4 kanállal fogyasztunk belőle.

-macskagyökér tea (Radix Valerianae) - egy kiska-nálnyi gyökeret leforrázunk 250 gr vízzel. Nap közben fogyasztjuk, kortyonként, tehát egyszerre nem sokat.

Elkerülendő a hosszú ideig tartó túlzott gyógyszerfogyasztás, melyek újabb panaszokat okozhatnak (emésztőszervi-, keringési megbetegedések, szív-, vese bántalmak, az idegrendszer rendellenességei, cukorbetegség stb.)

Tilos: a húsleves, sok hús, füstölt, sütött, sózott, fűszerezett ételek, alkohol, kávé, csokoládé fogyasztása. Tartózkodjunk a dohányzástól, kerüljük a fáradtságot, stresszt, gyűlöletet, irigységet, veszekedést, nyugtalanságot.

5 kg káposzta, 2 kg sárgarépa, 2 kg paprika, 1/2 kg hagyma, 1/2 liter ecet, 8 dl olaj, 20 dkg só, 18 dkg cukor, 2 tasak befőzőpor, 2 dkg őrölt bors.

A káposztát, sárgarépát, paprikát, hagymát lereszeljük, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót. Alaposan elkeverjük, és 24 órára állni hagyjuk. Közben néha-néha megkeverjük. Másnap üvegekbe tesszük. Sok levet ereszt, ezért berakáskor nem kell vizet adni hozzá, és dunsztolni sem szükséges.

Kérészéletű, tiszavirág életu, szokták mondani, ha valami nem tart sokáig. Sokan a tiszavirág hallatán virágra gondolnak, mert nem ismerik ezt a jelenséget. Kevesen olvastak róla, vagy látták filmen, s még kevesebben látták a helyszínen, amikor másfél-két órás repülés után kérészek százezrei lelik halálukat a folyó habjaiban. A védett tiszavirág, Európa legnagyobb kérészének élete azonban hosszabb idejű, mivel a lárvája három évig fejlődik a víz alatti iszapban. Egy csendes június végi vagy július eleji délután megindul a rajzás, amely négy-öt nap leforgása alatt zajlik le.

A tiszavirág a kérészek rendjébe, közelebbről a tiszavirágfélék családjába tartozó, ízeltlábú. A kifejlett egyedek csak kettő-öt órát élnek, és nem táplálkoznak. Eljárják násztáncukat, a hímek megtermékenyítik a nőstényeket, amelyek aztán lerakják a petéiket, majd elpusztulnak. A megtermékenyített peték tömege sodródik a vízben, majd alámerül az iszapba. Néhány nap múlva kibújik a petéből a lárva, és hosszú fejlődés után (három év) éri el végső fejlettségét. A tiszai kérésznek ásótípusú lárvája van, amely kopoltyúval lélegzik. A víz tükre alatti utolsó vedlés után jelenik meg a nimfa alak, amely rajzáskor a felszínre emelkedik, s ott változik át szárnyas alakká. Ez a partra repül, s a növényzeten vagy a kíváncsiskodó turisták ruházatán megkapaszkodva hihetetlen gyorsasággal újra vedlik, és ivaréretté válik. Akrobatikus ügyességgel tornássza ki magát a régi bőréből, s másodperceken belül szárnyra kap a folyó fölött, párt keresni. A csapongva repdeső rovarok nőstényei a hosszabb farokfüggelékükről ismerhetők meg. A hímek üldözobe vesznek egy-egy nőstényt, és megtermékenyítik a víz felszíne közelében. Ezután a nőstény több ezer petét hullat a vízbe.

A kérészek fennmaradását sok veszély fenyegeti. A horgászok jól ismerik a rajzás idejét, és felkészülve várják és fogják e kitűnő halfogó csalétket. A halászok nem csak rajzáskor pusztítják e rovarokat, hanem az iszapos-agyagos partból a lárvákat is kiássák.

A legnagyobb veszélyt a környezetszennyezés jelenti, amely a tiszavirág élohelyének beszűkítésével, a Tisza egész hosszában veszélyezteti e faj fennmaradását. Tudnunk kell, hogy a nyugat-erdélyi folyók (Túr, Ér, Szamos, Körösök, Maros stb.) a Tisza mellékfolyói, közvetett módon tehát mi magunk is a Tiszát szennyezzük, ha vegyi anyagokat bocsátunk a vizekbe. Vigyázzunk az élovizekre, hogy utódaink is megcsodálhassák e különös jelenséget, a Tisza "virágzását".

Szeptember végén több természetet szerető és érte aggódó olvasó jelezte, hogy Érszakácsi határában három gólyát láttak több alkalommal is a szántásokon. Nem voltak elég erősek még ahhoz, hogy elrepüljenek augusztusban a többséggel. Mi lesz ezekkel a hátramaradt gólyákkal? – tették fel a kérdést, és gondolkoztak el a tanulók is az iskolában.

A későbben kelt (harmadik költés) fecskefiókák sem voltak képesek elvonulni szeptember elején a jól kifejlett társaikkal. A megfigyelők szerint ők még szeptember végén is gyakorolták a repülést. Készültek a nagy útra. Sikerült–e nekik? Sikerülni fog–e egyáltalán?

A Szatmárnémetiben élő Fazekas Lóránt madárszakértőt, a Friss Újság "Zöld Oldal" rovatának szerkesztőjét kérdezve megtudtuk, hogy gyakoriak ezek a jelenségek. A későbben kelt és későbben fejlődő madarak, ha egészségesek, akkor más, északabbról vonuló madarakhoz csatlakozva eljútnak délre. Csak a sérült madarak kénytelenek itt maradni. Őket nehéz lenne táplálni tavaszig. Ezért sajnos elpusztulnak. Ez is a természetes kiválasztódás egyik formája.

Az elmúlt évektől eltérően idén növekedett városunk középiskolájában a tanulók száma. Ez abban nyilvánul meg, hogy több osztály van, mint eddig, több, mint a középiskola épületének termei. Ez lényegében azt jelenti, hogy nincs elég hely minden osztálynak az iskola épületében, vagyis három osztályt más épületbe kell helyezni.

Ezt a problémát próbálta megoldani tanév kezdetén az iskola vezetősége. Sokféle megoldás létezik, de úgy látszik egyik sem a legmegfelelőbb. Három tantermet elkészítettek tanév kezdetén abban az épületben, ahol a szakiskolás diákok tanulnak, de nehéz volt eldönteni, hogy melyik osztályok kerüljenek ebbe az épületbe. Természetes, hogy lehetőleg mindenki ragoszkodott volna a saját, megszokott osztályterméhez, így talán a legegyszerűbb megoldás lett volna, ha azok kerülnek más épületbe, akik most kezdték középiskolai tanulmányaikat és az elkövetkezendő években mindig az új tanulók kerüljenek külön. Ezt a megoldást azonban valamilyen oknál fogva nem találták megfelelőnek.

Egy másik megoldás az, hogy havonta cseréljék a tanulók az osztálytermeket, így mindenki egyformán részesül az elkerülhetetlen rosszban. A nehézség abban rejlik, hogy minden hónapban költözni kell. Külön megpróbáltatás a tanároknak is megtalálni egy-egy osztályt, hisz mire megszokják a helyüket, már ismét osztályt kell cserélni. Ezt a megoldást jelenleg mindenki jónak látja és elfogadta. Van, aki érdekesnek találja, van, akinek nem tetszik.

Ez a probléma már az elmúlt tanévben is megvolt, de akkor csupán egy osztály volt elszigetelve. Akkor is "vándoroltak" az osztályok hónapról-hónapra, csak az akkori megoldás szerint a végzős tanulók kimaradtak mindebből, hogy ők utolsó évüket nyugalomban tölthessék, tanulásra fordíthassák. Jelenleg nincs kivétel, a végzősök is ugyanúgy "vándorolnak".

Talán a tanév folyamán még változni fog a helyzet, és találnak valami más megoldást. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy a jelenleginél jobb lesz-e.

Az ember életében nagyon sok olyan tárgy van, ami nélkül nem tudna élni, olyan tárgyak, melyeket minden nap használunk, és melyek nagyon sokat segítenek rajtunk mindennapjainkban. Végtelen nagy listát írhatnánk ezekről a tárgyakról. Játsszunk el a gondolattal, és képzeljük csak el, mi lenne, ha ezek a tárgyak gondolkodni, beszélni tudnának, mi játszódhatna le a telefonunk, kézitáskánk vagy a fürdőszobában levő tükör fejében? Adjunk hangot egyiknek-másiknak:

mint egy vékony lapú noteszka, amit csak fel kell lapozni és lakattal le kell zárni. Senki sem tud rólad annyit, mint én. Gyakorlatilag minden beszélgetésedben jelen vagyok, tudom, kivel mikor találkozol, veszekszel és küldesz üzenetet. Amit igazán nem szeretek: mikor kikapcsolsz. Olyankor barátaid telebeszélik a fejemet történeteikkel, nekem pedig várnom kell addig, amíg lehallgatsz. Akkor érzem magam a legjobban, amikor csöröghetek neked, olyankor mindig nagyon örülsz nekem. Mikor esténként a töltőmön elalszom, néha halkan csörgök még egy kicsit, de te nem hallod a mobilod dorombolását."

előttem mosol fogat, vágsz grimaszokat és fésülöd a hajad. Néha olyan csúnyán nézel rám, pedig csak a valóságot adom vissza, nem ferdítem el a tényeket. Tehetek én arról, hogy reggelente ilyen nyúzottan nézel ki, vagy pattanás nőtt a homlokodra? Épp ellenke-zőleg: nélkülem nem is tudnád, hogy egy kis fogkrém maradt az álladon, és úgy mennél iskolába. De néha nagyon szép is tudsz lenni. Például mikor szerelmes vagy. Olyankor kirúzsozod a szádat, és csókokat dobálsz felém. Ennek nagyon örülök, és igyekszem még szebbnek mutatni téged, mint máskor, hogy lásd, a tükröd megmutatja, milyen szép vagy."

Ez az arrogáns pénztárca tegnap megint akkora veszekedést rendezett a bennem levő többi dologgal! Miért kell folyton olyan nagyra tátania a száját? "Nélkülem itt semmi sem müködne!", mondta nagyképűen. Aztán a mobiltelefon is bele-szólt: "Nélkülem sem!" Végül a kulcscsomó zárta le a vitát: "Ha nem hagyjátok azonnal abba, fúrok egy lyukat, ahol mind ki fogtok esni!" Ekkor igazán mérges lettem. Egész nap ide-oda hordom ezt az ideges bandát a hasamban, és még ezt a terrort is el kell tűrnöm! Te pedig tarthatnál nagyobb rendet a kézitáskádban, hisz annyi fontos dolgot belőlem veszel ki!"

Az ember a történelem során örök harcban állt a természet erőivel, de a legnagyobb harcban min-dig saját embertársaival áll. Már az őskori hordáknál nyilvánvaló volt, hogy kell legyen mindig néhány egyed, aki őrző-védő szerepet tölt be az ellenséges támadásokkal szemben.

Az ókori városállamok harcosai szinte tökéletessé fejlesztették tudásukat ezen a téren. A klasszikus görög és római kultúra (amit a modern társadalom előfutárának tartunk) nagy szerepet juttatott a hősök kultuszának, gondoljunk csak Herkulesre, a spártaiakra, vagy a római légiók harcosaira.

Az ókori olimpiai játékok célja is az volt, hogy az egyes harcágakat gyakorolhassák békeidőben is, illetve sokszor az is, hogy ember-halál nélkül dönthessék el, melyik városállam harcosai a legjobbak, és néha még a vitás kérdéseket is így oldották meg.

Ezért van az, hogy a klasszikus olimpiai sportágak mindegyike valamilyen fegyverhez (gerelydo-bás, kalapács- diszkoszvetés, íjászat, vívás) vagy a harcos képességeihez kötődnek, mint a távfutás (pl a Maraton!), táv- és magasugrás, birkózás, bár a régi görög szabadfogású bírkózás in-kább a mai K1 küzdelmekre hasonlított, mivel szegecsekkel teletűzdelt szíjjal tekerték be az öklüket, és ezzel vívtak dobások-kal, rúgásokkal, leszorításokkal teletűzdelt ökölharcot.

Európában a korai középkor legrettegettebb harcosai, akiktől mindenki félt, Közép-Ázsiából, a harcművészetek őshazájából vándoroltak be! Ők voltak a hun és magyar törzsek ,,A magyarok nyilaitól ments meg Uram min-ket!" - gyakori ima volt ez akkoriban errefelé. Ha Attila nem hal meg, illetve István nem a kereszténységet és az államalapítást választja, ezek a népek forgószélként vonulnak át fél Európán!

Az európai harcmodor a páncé-los, állig felfegyverkezett lovagok megjelenése után mindinkább a harcosok fegyvereinek tökéletesítése felé fordult, és, bár itt is gyakoriak voltak a hősi eposzok, a várúrnő iránti olthatatlan szerelem szülte költemények, a harcosok lelki, szellemi, emberi tökéletesítése teljesen a háttérbe szorult.

Így sikerült létrehozni a kardtól, íjtól kiindulva a géppuskát, a tankot, a szuperszonikus repülőgépet, az atombombát, de az ágyútölteléknek használt katonákat is! Mindenesetre a nagy hadvezérek jó része nálunk is tudatában volt és van is annak, hogy a sikerhez teljes ember kell, és bár már Napóleon is megmondta, hogy minden embere zsebében ott a marsallbot, mégis ezt inkább értik magukra, mint az alárendeltjeikre.

Nem mindennapi élményben volt részük azoknak a római katolikus és más felekezetű híveknek, akik folyó év október 3-án részt vettek a városi Művelődési Házban Dr. Selymes József kanonok, a tasnádi római katolikus parókia plébánosának tiszteletére rendezett búcsúztató ünnepségen.

Mint azt tudjuk, Selymes atyát hét évi tasnádi szolgálata után a Nagyváradi Püspöki Hivatal egy másik egyházközség vezetésével bízta meg. A búcsúest a római katolikus templom gyermekkórusa által előadott megható búcsúénekkel kezdődött, melyet Schmidt Mária tanárnő vezényelt. A teremben lévő többszáz személy többsége könnybe lábadt szemekkel hallgatta a dal sorai közt megbúvó, lelket rezegtető igazságokat.

Ezt követően Dr. Czier Tibor főgondnok méltatta a plébános úr tevékenységét, köszönetet mondva azért, hogy hét évvel ezelőtt elfogadott bennünket, minden hibánkkal és gyarlóságunkkal, és e sok éven keresztül sikeresen együtt tudtunk működni a tasnádi egyházközség érdekében. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy az elköszönő Selymes atya szívébe zárt bennünket, és még sokszor fogunk találkozni vele, mint szívesen látott vendéggel.

A továbbiakban a tasnádi iskolák tanulói ideillő versek elszavalásával örvendeztették meg a jelenlévő hallgatóságot. Ezek után Pék Sándor főtisztelendő, a tasnádi római katolikus templom újonnan kinevezett plébánosa köszönetét fejezte ki a jóban-rosszban eltöltött évekért, és az egyházközség nevében egy Jézust ábrázoló szentképet (amin a tanítványainak lábát mossa) és egy porszívót nyújtott át József atyának, majd viccesen megjegyezte: a porszívót azért kapta, hogy ne csak a lelkeket tisztogassa a bűnöktől, hanem a szobájában fellelhető "bűnös" porszemeket is el tudja távolítani.

Selymes atya megköszönte az ajándékot, ugyanakkor köszönetet mondott a híveknek, hogy befogadták őt, és az együtt eltöltött évek során megértésre talált körükben.

Az est második szakaszában Sanyika plébános úr asztali áldását követően, mindenki a bőség asztalához járulhatott és fogyaszthatott a hívek által adományozott ételekből, italokból. Volt ott minden "mi jó falat, szem szájnak ingere". A falatozás után mindenki, aki akart, kicsitől nagyig táncra is perdülhetett, amit bizony sokan meg is tettek. A mulatság ideje alatt Selymes atya körbejárta a termet, és jókívánságai kíséretében mindenkivel koccintott. A késő esti órákig elhúzódó búcsúest vége felé megjelent Vince, a prímás és Tibi, a harmónikás, akik a még jelenlévő férfiak és nők közreműködésével egy nótacsokrot nyújtottak át Selymes atyának az ő legkedvesebb világi dalaiból.

Szép este volt! - mondhatják, akik jelen voltak ezen az eseményen. De azt is mondhatjuk, hogy meg is lehetne ismételni, nem csak egy különleges alkalomkor, hanem egy-egy évközi ünnep alkalmából is, így nagymértékben megerősödne az egymáshoz tartozás érzése mindannyiunkban.

Hűséges olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy augusztusi lapszámunk mellékleteként összeállítottunk egy kérdőívet, azon célból, hogy megismerjük olvasóink véleményét lapunkról.

Sajnálatos módon csupán 9 kitöltött kérdőív jutott vissza szerkesztőségünkbe (bár 200 példány fogyott el lapunkból!), s ezek alapján bizony nehéz lenne valós képet alkotni olvasóink véleményéről, elvárásairól a Tasnádi Tükörrel szemben.

Számunkra mégis megfontolandó néhány javaslat a lap tartalmára vonatkozóan. A kérdőívek kitöltői szívesen olvasnának a következő témákról:

Várostörténet: történetek a régi Tasnádról és környékéről, tasnádi híres emberekről és épületekrol.

Egy olvasónk pedig azt javasolja, hogy a Tasnádi Lakossági Tanácsadó Iroda bővebb felvilágosítással szolgáljon közérdekű tudnivalókról, mivel sokan nem tudják megvásárolni a központi napilapokat, ahonnan mindenről értesülhetnének.

Köszönjük olvasóink bizalmát, amivel megtiszteltek e kérdőív kitöltésekor. Szívesen vennénk, ha egyéb ötleteikkel, javaslataikkal, sőt, bírálataikkal, építo jellegű kritikáikkal is megkeresnék szerkesztőségünket. Célunk az, hogy lapunk olvasása minél nagyobb él-ményt jelentsen olvasóinknak!

Egyes felnőttek szerint talán ennek a beszédemnek, Eszku hozzászólásának és a tanári kar határozott mellémállásának köszönhetem, hogy nem indítottak ellenem büntetőjogi eljárást. Szerencsém is volt. Onnan gondolom, hogy volt is ebben valami, hiszen az újság is több mint egy hónap múlva közölte az eseményeket, addig várták a fejleményeket. Azt is hallottam, hogy az egyik kolozsvári intette le őket, mondván, hogy sokminden zavaros az egész ügyben, nehogy bakot lőjenek. Várjanak még. Még azt is kiderítették, hogy amikor a Piariba jártam, 1948. március 15–én, én is aláírtam azt a manifesztumot, amit a két Gimnázium "irredenta" diákjai köröztek (a Ref. Kollégium és mi), mely szerint március 15–én mindenki ünneplőbe öltözve jelenjen meg az iskolában. Erről majd később, amikor azt a periódust fogom megírni.

Közeledett a gyűlés vége. Az egyik felszólaló indítványozta, hogy most, amikor el fogjuk énekelni az Internacionalét, én távozzam a körükből, mert egy ilyen banditára nincs itt szükség! Nagy taps volt a felelet. Erre én feltettem a kérdést az elnöklőkhöz, hogy mi legyen? Az egyik kolozsvári cinikusan jegyezte meg: hiszen látta, szavaztak! (A tapsra értette). Ekkor én elhagytam a volt Wesselényi Kollégium dísztermét. Befejeztetett! Szédelegve tartottam kifele az iskolából. Minden kapu be volt zárva. Győri bácsi, a pedellus szigorúan őrködött, hogy a parancs értelmében senki se hagyhassa el az iskola területét.

Mintha arcul vágtam volna, úgy elcsodálkozott. Olyan 60 év körüli volt akkor az öreg.

Erre dohogva kikulcsolgatta a kapukat. Szinte maga alatt volt az öreg. Szavakat sem talált. Úgy 7 óra körül lehetett. Este volt. Támolyogva tértem haza a hideg, télvégi éjszakában. Minden, minden összeomlott bennem. Fülembe csengtek a vádaskodások. Hát bandita lettem. Épp ilyen rossz lehetek én? Kérdezetem magamtól. Mintha egy nagy-nagy terhet cipeltem volna a hátamon.

Eladó 1800 cm³hengerűrtartalmú, 15 éves Diesel Ford Escort. Irányár: 2700 Euro.
Érdeklődni a következő e-mail-címen: arpad.pakai@pcstudio.hu.