Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Mindenki elfoglalta tantermét, kivéve az általános iskola felső tagozatának diákjait, akik, egyelőre ideiglenes órarenddel, délután tartják tanóráikat, mert az iskolában javában folyik a központifűtés-rendszer felújítása. Ez azonban csakis jót jelent, hiszen ezáltal megoldódnak az utóbbi években tapasztalt kellemetlenségek, amelyek a csípős hideg beálltával jelentkeztek.

Minden kis– és nagydiáknak jó munkát, sok sikert kívánunk, oktatóiknak és szüleiknek pedig sok türelmet a diákokkal való foglalkozásban!

A városunkban történő gázbeve-zetésre vonatkozó munkálatok elvégzésének jogát bocsájtják nyilvános árverésre 2004. október 6-án. Amennyiben az árverés érdeklődés hiányában sikertelen lesz, október 20-án megismétlik. A munkálatok Tasnádon kívül még Malomszeget, Tasnád-Balázsházát és Csögöt is érintik.

Keresztelés: Donka Zsuzsánna Izabella (aug. 15), szülők: Donka Attila és Délczeg Mónika, Horváth Levente (aug. 22), szülők: Horváth Gyula és Briz Anna

Temetés: özv. Dallos Margit (szül. Vas), 80 éves (aug. 28), Holló Piroska, 81 éves (aug. 29)

Október elsejétől Szabó Sándor érsemlyéni születésű, frissen végzett segédlelkésszel gyarapszik a tasnádi református lelkészi hivatal.

Esketés: aug. 28: Mudure János Radu (róm. kat.) és Berinde Florentina Laura (ort.)

Temetés: Kovács (szül. Hengye) Margit, 60 éves (aug. 5), Györffy (szül. Kis) Edit, 42 éves (aug. 15)

Október 1-től Selymes József plébános elbúcsúzik tasnádi híveitől. Nagyváradon az Őssi plébánián folytatja hivatásának gyakorlását. Az új plébános Pék Sándor lesz.

A tasnádi Caritas Dürnstein Egészségügyi Központjában ezentúl ekográfiai rendelés is lesz. A nemrégiben Ausztriából kapott ekográf modern kivitelezésű, megyénkben egyedülálló kivizsgálások végezhetők vele. Dr. Schmidt Ottó hétfőn, szerdán és pénteken, délután 15.00-17.00 óra között rendel.

A városi múzeumban jelenleg a Cosmin Vajda absztrakt festményeiből, valamint Cãlin Bilanici fából készült alkotásaiból készült kiállítás tekinthető meg. Bilanici tasnádi lakos, az idén érettségizett. A képen az ő munkája látható.

Jellemző Kálmán király fölvilágosodott gondolkodásmódjára az, amiben az egész világot évszázadokkal megelőzte, hogy eltiltotta a boszorkánypereket azzal a híres mondásával: "Mivel boszorkányok nincsenek, velük szemben semmi eljárást ne indítsanak!" Milyen bölcs elme kellett ehhez ezelőtt nyolcszáz évvel, amikor Európában dühöngtek a boszorkányperek (Inkvizíció), melyek következtében százezrek vesztették életüket a legnagyobb kínzások közepette!

Egyházi törvényei az egyházi birtokok rendezésére, a papok erkölcsi életére, viselkedésére, a zsinatok tartására vonatkoztak. Nagyon érdekes, hogy ezek a törvények szabályozták először a házasságkötést, és kimondták, hogy törvényes házasságot csak pap előtt és tanúk jelenlétében lehet kötni, és csak akkor, ha mindkét fél beleegyezik. Ebben az időben még a papok is házasodhattak, majd egy későbbi törvény rendelte el a papi nőtlenséget.

Törvény szabályozta a zsidók és izraeliták (A Nyelvművelő Kéziszótár szerint az izraeliták főleg kereskedéssel foglalkozó, mohamedán vallású bolgár-törökök voltak az Árpád-korban – szerk. megj.) viszonyát is. Zsidók csak püspöki székhelyen lakhattak, keresztény rabszolgát nem tarthattak, adás-vétel zsidó és keresztény között csak tanúk jelenlétében és írásban történhetett. Az izraeliták csak keresztényekkel házasodhattak, ezzel a király elérte, hogy rövidesen beolvadtak a magyar nemzetbe.

Kálmán király életét öccse, Álmos keserítette meg, aki a királyi trónra vágyva folyton a király ellen fondorkodott, sőt, idegen uralkodók segítségét is igénybe vette, hogy Kálmánt letaszítsa trónjáról. Kálmán többször is megkegyelmezett Álmosnak, de amikor fia született (ezenkívül egy lánya volt még, Piroska, akit a görög császárhoz adott feleségül), ennek jövőjét látta veszélyeztetve, és az akkori kegyetlen szokások szerint Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta, hogy uralkodásra képtelenné tegye őket.

Az apa bűnéért az ártatlan fiút is büntette, amit a különben jólelkű király annyira szívére vett (bár akkoriban az ilyen eljárás divatos volt), hogy lelki nyugtalansága nemsokára sírba vitte 1116-ban, mivel a fiún elkövetett, és már megbánt kegyetlenséget nem tudta jóvá tenni.

Könyves Kálmán király Magyarország nagy királyai közé tartozik, aki művelt, felvilágosodott, szilárd jellemű, és fáradhatatlan munkabírása mellett kitűnő kormányzói képességgel volt megáldva. Bölcs törvényhozó, éles eszű államférfi és kiváló hadvezér, minden jó uralkodói tehetséggel megáldva. Azonban hideg, túl komoly természete miatt nem tudta úgy magához vonzani a nemzetet, mint elődje, Szent László király. Népszerűsége nem vetekedhetett vele, de alkotásaival nem maradt mögötte.

A Tasnád Város Tanácsának 2004. július 14/10-es határozata értelmében a Helységgazdálkodási Felügyelőség a következő díjszabásokat alkalmazza:

Bérletek ára - a városi járatokra: 230.000 lej egy vonalra, 460.000 lej minden vonalra.

A tanévkezdés komoly felkészülést igényel gyerekektől és szüleiktől egyaránt. Különösen, ha erre első alkalommal kerül sor. Merk Mónikát kérdeztük:

- Milyen nehézségekkel kell megküzdenie most egy olyan anyukának, aki első osztályba adja gyermekét?

-Elsősorban a tanszerek megvásárlása jelent gondot, aztán persze új ruhákat is kell venni, mert a tavasszal vásároltak már kicsik…

-Amikor az ember iskolába adja a gyerekét, akkor igencsak megnézi, hogy mit vesz minőség szempontjából is, és ezek nem olcsó dolgok. Szerintem egy jó havi fizetésem rá fog menni.

-Ön szerint hogyan fog beilleszkedni a kislány az új környezetbe? Ismeri a kislány leendő tanítóját?

-Eléggé alkalmazkodó típus, úgyhogy remélem, minden rendben lesz… A tanító bácsiról már hallottam néhány pozitív dolgot, mint pl. azt, hogy szigorú. Ez kell is a gyerekeknek, máskülönben nem lehet őket fegyelmezni. A többi aztán majd elválik.

-Mi a véleménye arról az új tanügyi törvényről, ami szerint az első két hétben ismerkedésképpen csak játszani fognak?

-Szerintem ez nagyon jó, mert ahhoz, hogy az a gyermek, aki 4-5 évig járt óvodába, egyből beilleszkedjen egy olyan környezetbe, ahol most 50 percet kell ülni egy helyben, teljesen fegyelmezetten, elég nagy kihívás. De ha ezt játékosan vezetik be, akkor az sokkal könnyebb lesz.

-Ahogy ismerem a lányomat, nem nagyon tartok semmitől, olvasni már tud, sőt összeadni is…, egyedül talán a román nyelv, ami problémát okozhat.

-A jelenlegi munkahelyem ezt lehetővé teszi, és mindenképpen szeretnék is odafigyelni rá, mert jó volna, ha kezdetektől éltanuló lenne. Szerintem ettől a 4 évtől függ leginkább, hogyan boldogul majd a továbbiakban.

A levegő további útja a légcsőn és a hörgőkön át vezet a tüdőbe. A légcső egy 10-12 cm hosszú porcos cső, ami a jobb- és baloldali főhörgőre oszlik.

A főhörgők néhány cm lefutása után a tüdőkbe jutva faágszerűen elágaznak egyre kisebb és vékonyabb hörgőkre majd hörgőcskékre, amíg a légzőjáratokig nem érnek. Miközben a 2 cm átmérőről a 2 mm-esig jutnak, körülbelül 19-szer ágaznak el, de megváltozik a szerkezetük is, mivel a porcos váz lassan eltűnik, és az izomszálak kerülnek túlsúlyba. Amíg a felső légjáratokban a levegő szabadon közlekedik, a kis légcsövecskék izmai valódi szelepként működve biztosítják, hogy a tüdőnek abba a részébe, ahol a tulajdonképpeni légcsere lezajlik, állandó mennyiségű és nyomású levegő jusson.

Ezeknek a légutaknak a belsejét egy nyálkahártya borítja, ami nagyon fontos feladatokat lát el. Vannak benne sejtek, amik a nyálkát választják ki. Ez egy elég sűrű, vizenyős anyag. Ragadós lévén, nagy szerepe van abban, hogy megkösse azokat a kis részecskéket, amik a fentebb elhelyezkedő szűrőkön átjutottak. Itt már igen finom, az 1-2 mm-től a 5-10 mikronig (a mm ezred része) kiterjedő nagyságról van szó, tehát bacillusok, finom por stb. Összetételében vannak olyan vegyi anyagok, fehérjék, úgynevezett immunglobulinok, amik a légutakat megtámadó kórokozók jó részéhez kötődve hatástalanítják azokat, ezzel is védve a szervezetet. A nyálkahártya sejtjeinek túlnyomó részét olyan sejtek alkotják, melyek felső része tele van vékony nyúlványokkal. Ezeket együttesen talán egy vastag perzsaszőnyeghez lehetne hasonlítani, mely él és mozog. Lassú, állandó hullámzó mozgásával a felette elterülő, az előbb leírt módon porral, elhalt kórokozókkal teli nyálkát kihajtja a légutakból, megtisztítva azt.

Normális esetben, amíg az alsó légutakból a nyálka a főhörgők elágazásába jut, és onnan mint köpetet kiürítjük, vagy általában lenyeljük, kb. 12 óra telik el. Itt szeretném megjegyezni, hogy egy elszívott cigaretta jónéhány órára lebénítja ezt a takarító mozgást, és az orra ragadt kórokozók sokszor (a nemdohányzókénál jóval többször) fertőzést okoznak. Ezért van az, hogy a dohányzó reggel, felkeléskor (persze, ha éjszaka nem szívott) köhögőrohammal küszködik, mivel a magához tért nyálkahártya kétségbeesetten igyekszik kitakarítani a felgyűlt szemetet. Ez az első elszívott cigarettáig tart, ami újra lebénítja a mozgásokat, és ennek a dohányos még örül is, hiszen aztán már nem köhög. Idővel a nyúlványok összetöpörödnek, elsorvadnak, végleg lebénul a takarító mozgás.

A hosszas dohányzás megváltoztatja a nyálka összetételét is, ragadósabbá, sűrűbbé, többé teszi, de a minőség romlik, mivel a védő ellenanyagok termelődése is leáll. Így alakul ki idővel a krónikus légcsőhurutra jellemző köhögés és köpetürítés, a tüdő fertőzésekkel szembeni ellenállásának csökkenése. A nyálkahártya tartalmaz különböző idegvégződéseket is. Ezért fáj a mellkas a virózisok első napjaiban, amikor a leálló nyálkatermelés miatt lemeztelenedett idegvéződéseket addig izgatja a környező levegő, míg a szinte szabályszerű bakteriális felülfertőzés miatt megjelenő gennyes váladék el nem fedi azokat. Az általuk szerzett információk kihatnak a tüdő minden sejtjének, de néha az egész szervezetnek a működésére is.

- A Polgármesteri Hivatal bérbe adott két helyiséget: az elsőt az egykori orvosi rendelő helyén, ahol ez év október elsejétől Geaninafarm kft néven gyógyszertár nyílik. A másik helyiség a tejcsarnoknak ad majd otthont. A bérleti díj mindkét esetben négyzetméterenként 0,5 euró/hó.

-A legutóbbi tanácsülés határo-zatának értelmében 500.000 - 1.000.000 lej közötti büntetést kaphatnak azok, akik 20.00 óra után szekérrel mennek a határra. Hasonló összegre büntetik azokat is, akik a házuk előtti kerítést, járdát vagy árokszakaszt nem tartják tisztán. Megúszhatják a kiszabott összeg felével azok, akik 48 órán belül fizetik ki a bírságot.

Körülbelül egyhavi munkát vesz igénybe a Réten az Érbe vezető csatorna tisztítása. A munkálatok elvégzéséhez a Helyi Tanácsnak mindössze az üzemanyaggal kell hozzájárulnia, ami 1.000 liter gázolajat jelent.

A tervezett három új hídból a tasnádi utcai már elkészült, kettő pedig a Vízvölgyön még kivitelezésre vár. A munkálatok összértéke 30 millió lej.

Érszakácsiban, Magyarcsaholyban, Szilágypérben, Sződemeteren és Tasnádszántón is lakossági tanácsadás!

A Tasnádi Lakossági Tanácsadó Iroda szolgáltatásait a Tasnád környéki községek lakói saját lakóhelyükön is igénybe vehetik, a következő órarend szerint: Magyarcsaholyban pénteken 10.00-14.00, Szilágypérban csütörtökön, Tasnádszántón kedden, Érszakácsiban hétfőn, Sződemeteren szerdán, 9.00-13.00 óra között. Irodánk képviselőjét az illető község Polgármesteri Hivatalában keressék.

Emlékeztetésül: a Lakossági Tanácsadó Iroda a következő tizenkét témakörben nyújt ingyenes tájékoztatást, eligazítást, illetve tanácsadást: egészségügy, társadalombiztosítás, szociális segélyek, munkaügy, fogyasztóvédelem, polgári jogok és kötelezettségek, tulajdonjog, adók és illetékek, oktatás, közjegyzői eljárások, gyermekjogvédelem, közszolgáltatások.

Polgármesternek lenni nem mindig könnyű feladat, sőt... Ezúttal Ferenc Levente osztotta meg velünk gondolatait, aki Érszakécsiért szeretne tenni egyet s mást.

- Ha jól tudom, ön most először polgármester. Tulajdonképpen miért indult a választásokon?

- Azért éltem ezzel a lehetőséggel, mert Érszakácsiban nőttem fel, és észrevettem az elmúlt évek során, hogy a társadalmi fejlődés itt nagyon lassú. Úgy gondoltam, lesz annyi energiám, hogy fel tudom majd valamennyire lendíteni nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi és kulturális életet is. Természetesen tudatában voltam annak, hogy kevés pénzből kell hozzáfogni mindehhez, és sajnos ezen a téren nem is ért semmilyen pozitív csalódás. Ide sorolhatnánk a községfejlesztést is. A pénzhiányon szerintem leginkább csak pályázat útján lehet segíteni, de még olyan emberünk sincs, aki egy pályázatot el tudna készíteni. Egy értekezleten már javasolták, hogy jó volna felkészíteni néhány szakembert, akik, ismervén a helyi adottságokat, csak ezzel foglalkoznának.

-Természetesen, pl. a helybeliek hozzáállása bizonyos problémákhoz, ami civilizált viselkedést feltételezne. Ide tartozna a környezetünk tisztántartása, aminek elhanyagolása egyaránt jellemző mind az idősebbekre, mind a fiatalokra. A legtöbb problémát a tulajdonjoggal kapcsolatos félreértések jelentik.

-Mennyire kíván ez a foglalkozás "kötélidegeket", mennyire kell türelmesnek lenni?

-Ami a neuron használatot illeti, szerintem a határ a csillagos ég. Ez leginkább a hozzáállástól függ, mert sokan jönnek panaszokkal, és legtöbbjük nem először, hanem ötödjére, tízedjére, és ezeknek az embereknek tanácsot kell adni, orvosolni kell a problémájukat. A megoldás persze mindig ott van, csak meg kell keresni. Számos olyan eset van, amikor mezsgyével, vagy kerítéssel kapcsolatos problémák merülnek fel, amit a két szomszéd egy kis jóindulattal nagyon könnyen meg tudna oldani. Sajnos igen gyakran megesik, hogy ezek peres ügyekké fajulnak, amivel aztán az ügyvédek járnak jól.

-A rendkívüli események mellett, a hatáskörömbe az is beletartozik, hogy néha részt veszek egy-egy őrjáraton, vagy olykor ellenőriznem kell az éjjeliőröket stb. Ezzel számoltam, és természetesen a családom is megérti…

Zilah felől a Cservölgyön át juthatunk a városba. Balról a temető, jobbról a cigánynegyed. Az előbbi rendezettebb. A cigánynegyed apró házaival, kusza házsoraival szívszorongató látvány. Ha összehasonlítanánk a város gazdagjainak környezetével, még lehangolóbb volna a látvány. Ne tegyük. A szegények elesettsége és a korszerű házak lakóinak gazdagsága között leegyszerűsítve sem találunk nyilvánvaló összefüggést. A cigányság felemelése az egész város ügye kell, hogy legyen. A Tanács már évekkel ezelőtt előbb elvetette, majd megszavazta két vezetékvizes kút létesítését a cigány negyedben. Ha tisztább cigányokat akarunk Tasnádon, vízellátásukról gondoskodnunk kell. A nagy kérdés most az, hogy ki fizeti a vezeték vizét. A város akkor cselekszik helyesen, ha mindent megtesz a cigányság minél gyorsabb felemelkedése érdekében. (tk)

Szemet gyönyörködtető és lelket melengető kiállításra került sor ismét a Városi Múzeum kiállítótermében. 2004. augusztus 15, a Város Napja nagyszerű lehetőséget kínál minden alkotónak, hogy műveiket népes közönség elé vigyék.

Városunk fiatal tehetséges alkotója, aki 1985-ben látta meg az áldott napvilágot, Vaida Cosmin a szatmárnémeti Aurel Pop művészeti liceum harmadéves diákja és Aurelian Busuioc, a szatmárnémeti múzeum alkalmazottja, az új tanévtol a művészeti liceum fiatal tanára számunkra szokatlan kiállítási anyaggal rukkolt elő.

Busuioc popartra emlékeztető szobrokat állított ki, mindanyiunk meglepetésére, amelyek csavarok, fémki-lincsek és egyéb fémtárgyak összehegesztésével készül-tek. Meghökkentő és elgondolkodtató kisplasztikákat és a köznapi ember számára érthetobb maszkokat is láthattunk. Mi mindent lehet ilyen eldobott fémhulladékokból a művészeti fantázia segítségével összehozni! Merész vállalkozás volt ez, nem kevés sikerrel.

A mi kis Cosminunk jól választotta meg művésztársát a festményeihez. Modern, absztraháló képek és szabványosabb tanulmányokból, egy szép induló pálya, kísérletező, ötletgazdag, merész képeinek lehettünk megtekintői. Sokan több évtizedes gyakorlattal nem mernek ilyen bátran bánni az ecsettel. A fiatal művészpalántának ez a tasnádi harmadik kiállítása, amit egy zilahi egyéni tárlat után rendez. A liceumban is állandó kiállítója a szatmárnémeti tárlatoknak, amit szorgalmának és tehetségének egyaránt köszönhet. Képeinek több helyen központi témája a nő, a női test, ami (kamasz korban főleg) természetes, de műveiben a természet szeretete, a tenger, a táj, a napszakok, szülei iránti tisztelete is megjelenik. Édesapja portréja és imádkozó önarcképe mind-mind egy szelíd, jólelkű és tisztelettudó ifjút mutat be nekünk.

Mit is mondhatnék a sok szép szó útán? Sok sikert továbbra is mindkét alkotónak, és városunk művészetszerető közönsége mindig visszavárja őket.

"Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar". Ezek a lélekmelengető szavak, a Szózat szavai, késztettek arra, hogy egy pár szóban észrevételezzem a Tasnád Napok eseménysorozatának néhány epizódját.

A Városnapot minden tasnádi ember szinte már ünnepnapnak tekinti. Nem mondhatnám, hogy a város díszbe öltözött volna, de azért rend, tisztaság, fegyelem volt jellemző az ebből az alkalomból sétálóutcává változtatott városközpont egész területén.

A kétnapi rendezvénysorozat első napján elég kevesen látogattak ki a főtérre. Csak az árusok sátrai, bódéi sorakoztak katonás rendben az út két oldalán. Ez az érdektelenség talán a szombati esőzéseknek tulajdonítható. Vasárnap délutánra kiderült az idő, és felderült az ünnepelni vágyók kedve is. Így aztán jócskán megnövekedett a szórakozni vágyók száma is. Arra is jó egy ilyen rendezvény, hogy az egész évben dolguk után futkosó emberek kimerészkedjenek az utcára, és régen látott városbeliekkel, netán szomszédaikkal találkozzanak, beszélgessenek.

Visszatérve az eseményekre, az ünnepi műsor egy elég alacsonyra sikeredett színpadon zajlott, melyet egyetlen cég – nem tasnádi -, reklámtáblája díszített. A város főterét szegélyező épületek között, ki volt ugyan feszítve a Tasnád – Napokat hirdető reklám, de magyarul nem volt kiírva!? (Bár ezt már az elmúlt évben is sokan rosszallták.)

De hát ki ad ilyen csekélységre. Ezért bőven kárpótolt bennünket a színpadon 19 hangszóróból felcsendülő magyar himnusz. Fel is kapták az emberek a fejüket, és mindenki, aki szereti a szépet, odasietett a színpad előterébe. – Ilyen még nem volt! – mondták sokan. Mikor aztán felhangzottak a "Szózat" akkordjai, a magyarul érző emberek együtt dudorászták e dal igaz, szívet melengető szavait. Elgondolkodtató, milyen kevés is kell egy magyar embernek, hogy a napja ünnepélyessé váljon.

Nem az én tisztem, hogy méltassam a rendezvénysorozat főszereplőit, de méltón állíthatom, hogy a felkért mindennemű rangú közreműködők, tisztességgel helytálltak, és mindent megtettek azért, hogy a téren megjelent több ezres tömeg jól szórakozzon.

Valaki szóvá tette, hogy nincsenek szeméttároló edények. Szerintem nem is volt szükség rájuk. Ismerve az előző évi kukahistóriákat, amikor voltak kihelyezve erre a célra szolgáló edények, de nem ürítette ki senki őket, így aztán nem látszott ki a kuka a kakából. Azonban észrevettem, az árusok vigyáztak arra, hogy az általuk "termelt" hulladékot összegyűjtsék, és az általuk bérelt közterület bizonyos pontjain tárolják. Így nagymértékben hozzájárultak a tér viszonylagos tisztaságának megőrzéséhez.

Éjfél közeledtével aztán "Föltámadott a tenger, a népek tengere". Alig lehetett közlekedni, úgy "megduzzadt" a tömeg. Mindenki a már jól előre beharangozott tüzijátékot várta, amely pontban éjfélkor meg is kezdődött. Minden felnőtt, minden gyermek szájtátva nézett az ég felé, ahonnan színes csillagocskákból kirakott pünkösdi rózsák és más különböző fényes alakzatok hulltak alá. Már csak ezért is érdemes kijönni egy ilyen eseményre, mondták sokan a Tasnád Napokat ünneplők közül.

Ez a városnap is jól sikerült, mondhatjuk mi is, félretéve a már megszokott aggályoskodásainkat. Reménykedjünk, hogy jövőre még jobb, még szebb élményekben lesz részünk, és talán még a konferansziék is megszólalnak magyarul.

Interjúalanyunk Szász Beáta, aki újonnan indult rovatunk első főszereplője, és Egyiptomról fog néhány, legtöbbünk számára igen meglepő dolgot mesélni.

Február közepén töltöttem el 8 napot Egyiptomban. Kairót, Luxort és Asuánt látogattuk meg férjemmel, egy csoportos kirándulás során.

Az egyik, ami nagyon tetszett, az a forgalom volt. Kairóban rengeteget buszoztunk, és akkor vettem észre, hogy ott nincs jelzőlámpa, sőt a rendőrök sem irányítják a forgalmat. Folyamatos volt a haladás, a zsúfoltsághoz képest pedig rövid idő alatt jutottunk nagyon messzire. Viszont ami már kevésbé imponált, az a szeméttárolás volt, ugyanis azt vagy kidobják az ablakon, vagy pedig felhordja mindenki a saját háza tetejére. Az ottani lakások nagy része nincs tetővel befedve… Ha valaki házat épít, akkor felhúzzák az első szintet, ahol az ifjú házaspár él a gyerekekkel. Ha a gyerekek felnőnek és megházasodnak, ugyanarra a házra építik a következő szintet, s ha az elkészült, akkor annak a tetejére viszik a szemetet. Tulajdonképpen Kairó úgy néz ki, mint egy nagy építőtelep, ahol betonrudak állnak ki a házakból…

A másik furcsaság az volt, hogy rengeteg gyerek dolgozik, pl. szőnyeggyárban. Természetesen ott is kötelező az iskola, de nagyon sokan nem engedhetik meg ezt maguknak, s ezért inkább kiviszik a gyerekeket a földekre kapálni, öntözni stb.

Az egy fantasztikus dolog, ugyanis az sértő, ha az ember nem alkudozik. Persze azért van egy minimum, ami alá nem mennek, ez általában az eredeti ár negyede.

A templomokban 25-30 m magas oszlopokkal találtuk szembe magunkat, amiken rengeteg külön-böző jeleneteket ábrázoló faragás látható… A piramisok messziről úgy néznek ki, mintha vályogból lenne összerakva a hegy, s aztán, amikor az ember odaér, akkor szembesül igazán a 12 tonnás kőtömbökből összeállított építmény valódi méreteivel.

- Fantasztikusan meg vannak szervezve a turistacsoportok programjai, szinte percre pontosan be van osztva az egész nap. Romániában ebből a szempontból sokkal nagyobb a káosz. Összességében nagyon tetszett, elkápráztatott engem ez az ország.

A résztvevők a "Szemfüles" gyermekmagazin által meghirdetett pályázat nyertesei voltunk, valamint a Székelyföldről érkezettek matematika tanárnője, összesen 16-an. Házigazdánk Szőke Edit néni volt, a "Szemfüles" nagyváradi szerkesztőségének tagja. Érkezésünk napján, augusztus 25-én ismerkedési délutánt tartottunk városnézéssel egybekötve. Este hazamentünk a táborba, ahol meglátogatott bennünket Farkas Béla szerkesztő bácsi, aki a pályázat feladványait állította össze. Az ismerkedés napján elfoglaltuk helyeinket az udvaron felállított sátrakban.

Másnap reggel, jó korán, 8 órakor ébredtünk, és a finom reggeli elfogyasztása után elindultunk a városi strandra. Itt kedvünkre fürödtünk a melegvizes medencében, napoztunk a füves területen, és közben egyre jobban összebarátkoztunk. E kellemes nap délutánján a táborban dinnyeevésre került sor, majd a vacsora és sok beszélgetés után 10 órakor ta-karodót fújtunk, és bebújtunk sátrainkba.

Péntek reggel esős idő köszöntött ránk, de ez nem gátolt meg abban, hogy bemenjünk a városba. A Körös-vidéki múzeumot tekintettük meg, ahol sok régi tárgyat, történelmi emléket és kitömött állatokat láttunk, valamint a nagy kiterjedésű könyvtárat is megnéztük. Az este programja mozilátogatás volt, de előtte kézművesfoglalkozást tartottunk. Ekkor kedvünkre festettünk, és díszüvegeket készítettünk, különböző magvak, bors, rizs, borsó, kukorica felhasználásával.

Szombaton már nem esett az eső, így délelőtt újra a városba mentünk, és a nagyváradi várat tekintettük meg. A nagy kiterjedésű vár falai történelmi hangulatot árasztottak. Lazításképpen az állatkertbe mentünk, számomra ez nagyon érdekes volt, legjobban az oroszlánok és a tigrisek tetszettek. Ebédidőben Irénke néni vendégei voltunk, délután pedig a táborban hozzáfogtunk a búcsúest megszervezéséhez. A hagyományos tábortűz sem maradt el. Emlékül emléklapot, bögrét és nagyváradi képeslapokat kaptunk, címeket cseréltünk, és megígértük, hogy írni fogunk egymásnak. Ezzel bezártuk az idei "Szemfüles" tábort, ami nagyon kellemes volt. Köszönet Edit néninek, Anikó néninek, és mindazoknak, akik a megrendezéshez hozzájárultak.

Másnap, vasárnap, elbúcsúztunk egymás-tól, és élményekkel telve hazaindultunk, ki-ki a lakóhelyére. Remélem, jövőre is lesz "Szemfüles" tábor, és ha lehet, újra megpályázom a bejutást.

Az I. D osztály tanulói: Bárth-Patrick László, Bálint Konrád-Attila, Dana Gavril-Rudolf, Dana Vasile, Emili Anita-Hajnalka, Faragó Timea-Viktória, Galiger Norbert-Kristóf, Gáti Henrieta-Susana, Gózner Ingrid-Amfisza, Gulácsik Bernadett-Melitta, Merk Helga-Henriett, Mészáros Gábor, Molnár Kinga, Módi Edith-Noémi, Osan Gergő-András, Reiz Helga-Adrienne, Szakács Patrick-Dávid, Szász Mónika, Szilágyi Erik. Tanítójuk Tordai József-Jenő.

Mindenek előtt egy iskolatáskát kell vásárolnunk, ami lehetőleg hátitáska legyen a gerincferdülések elkerülése végett.

Szükséges füzetek: román órára egy sima lapú, anyanyelv órára 2 db. elsősök számára vonalazott, matematika órára pedig két kockás füzet.

Egyéb tanszerek: egy 20x20 cm-es fekete tábla és egy doboz színes kréta, rajzórára egy rajztömb, vízfesték, ecset, egy doboz színes ceruza, egy vonalzó és 6 darab üres gyógyszeres doboz. Kézimunkaórára vásároljunk egy 40x40 cm-es gyúrótáblát, egy doboz gyurmát (plasztelint), színespapírt, ragasztót, kartonpapírt, ollót.

Írószerek: ceruza, egy töltőtoll, egy golyóstoll, egy radír, egy ceruzahegyező, egy üveg tinta, egy doboz filctoll, egy 100 darabos pálcikaköteg, egy számológép.

Tornaórára szükséges lesz egy kétrészes melegítő és egy pár sportcipő.

Egészségügyi kellékek: törölköző, szappan, WC papír, és egy 50x40-cm-es ülőpárna.

Írás, olvasás, háziolvasmány, és kézimunkaórára munkafüzeteket kell majd venni, valamint egy matematika példatárat. Ezeket a tanító rendeli meg. A tankönyveket ingyen kapják meg a gyerekek.

Naponta, minden étkezés előtt fogyasszunk friss zöldségleveket. Ezeket háztartási robotgépekkel nyerhetjuk a zöldségekből.

A sárgarépa fontos összetevője e leveknek. Kombinálhatjuk zellerrel, petrezselyemmel, spenóttal, uborkával, salátával, pitypanggal, lucernával, kaporral. A zöldségeket tisztára mosva, héjastól használjuk fel. A céklának, zellernek, petrezselyemnek a levele is hasznos anyagokat tartalmaz. A sárgarépának a levél melletti zöld részét teljesen vágjuk le.

-homoktövis – forrázás vagy főzés által készíthető. Sok C, B1, B2 vitamint tartalmaz, valamint fontos olajakat és savakat, ezért a homoktövist természetes polivitaminnak is nevezik.

3. Aki nem cukorbeteg, az naponta megihat egy pohár vizet vagy teát, amelybe egy kiskanál mézet és két kiskanál ecetet kevert.

Egy nagy befőttesüvegbe elhelyezünk 81 darab szárított körtét, és felöntjük annyi vörösborral, amennyi épp ellepi. Tíz napig meleg, napos helyen tartjuk, majd elkezdjük a kúrát. Első nap egy körtét eszünk meg, második nap egyet reggel és egyet délben, a harmadikon egyet reggel, egyet délben, egyet este, negyedik nap kettőt reggel, egyet délben, egyet este, és így emeljük az adagot napi 3 x 3 körtéig.

Mikor ide elértünk, elkezdjük ugyanígy fokozatosan csökkenteni a bevitt mennyiséget, amíg minden körte elfogy. Naponta igyunk a borból délben és este (reggel semmiképp sem), és csak annyit, hogy a maradék bor a maradék körtét teljesen ellepje.

-zöldségek: lucerna, zöldhagyma, karfiol, tök, retek, burgonya, paradicsom, sok cékla.

-gyümölcsök: naponta csupán egy alma, banán, szőlő (főleg sötét színű), kajszibarack, szilva, mazsola, eper, szamóca, áfonya, feketeribizli.

Fogyaszthatunk még napraforgómagot, feketebabot, szezámmagot, rizset, borsót, nyers tojássárgát.

- kínai teák, kávé, alkohol, füstölt és sült ételek, húsleves bevitele, valamint a dohányzás.

7. Kalciumhiány esetén hatékony a következő kúra. 100 tojás jól megszárított héját porrá törjük, hozzákeverünk egy kg mézet és egy kg disznózsírt. Ebből a keverékből vegyünk be naponta egy kanállal.

Kukoricasárga, szeder, fukszia, lombot idéző zöld és türkiz – ezek az új kedvencek, melyek a hideg évszakban segítenek elsimítani homlokráncainkat.

Bombasztikusak a színek, ha szólóban lépnek színre. Aki inkább a visszafogottság híve, kombinálja a részleteket ugyanabból az árnyalatból. Viseljen mély feketét hatásos kiegészítőkkel – és ragyogni fog tőle!

A decens ellentábor a bársonyos velúrbőrt és a kötött anyagokat vonultatja föl. Az intenzív színeket és kiváló minőségű anyagokat a sima szabásvonalak hangsúlyozzák a legjobban.

Kopog az ősz, kocogna a fogunk a hidegtől, ha nem melegítené át testünk-lelkünk kedves, puha, kockás kabátunk. Top-tipp a háromnegyedes hossz!

Skót kocka: az időtlen kockaminta vibráló színekben vagy klasszikus fenségben – minden esetre elsöprő erővel tombol a most következő szezonban a pasztelles árnyalatú, egyszerű szoknyákon, a dögös hosszú kabátokon, a gyapjú- vagy kásmirpulcsikon, sálakon.

3 kg paprika, 2 kg paradicsom vagy 1,5 l paradicsomlé, 1 kg hagyma, 1 dl ecet, csombor, szegfűszeg, csípőspaprika, só bors.

A paprikát, paradicsomot, hagymát puhára főzzük, majd mikor kihűlt, kipasszírozzuk, vagy paradicsomdarálón átdaráljuk. Ismét a tűzhelyre tesszük, és sűrű pasztává főzzük. Közben a fentebb felsorolt fűszerekkel ízesítjük.

Idén is több tasnádi fiatal kezdi el egyetemi-főiskolai tanulmányait. Sajnos csak többé-kevésbé sikerült felkutatnunk őket. Íme a lista - a teljesség igénye nélkül:

Fecske Helga Anita – "Babes-Bolyai Tudományegyetem" – Kolozsvár – pszichológia szak

Györffy Norbert László - "Babes-Bolyai Tudományegyetem" – Kolozsvár – kémia szak

Kis Anita - "Babes-Bolyai Tudományegyetem" – Kolozsvár – kémia-biológia szak

Kovács Timea Mónika – "Babes-Bolyai Tudományegyetem" – Kolozsvár – pszichológia szak

Paulik Boglárka – "Babes-Bolyai Tudományegyetem" – Kolozsvár – pszichológia szak

Pozman Erika – "Partiumi Keresztény Egyetem" – Nagyvárad – kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana szak

Szikszai Timea - "Babes-Bolyai Tudományegyetem" – Kolozsvár – biológia-geológia szak

A Tasnádi Iskolaközpont magyar tannyelvű IX. osztályának tagjai: Ardelean Lizeta Cristina, Balla Kinga Tünde, Burián Róbert, Cseh Gabriella Monica, Czégéni Albina Stefánia, Györffy Gabriella, Erdei Kinga, Irimiás Boglárka Margit, Karasi Beáta, Kis Ildikó, Kovács Anita, Merk Erik Zoltán, Morar Timea Katalin, Nagy Erika Xintia, Nagy Renáta Ildikó, Oláh Norbert, Orosz Attila Zsolt, Örsi Renáta, Plet Bianca Edith, Stocker Ottó, Váradi Levente Tibor, Véber Ervin Sándor, Vécsi Annamária.

Tasnád Napok alkalmával, a második "Dömötör Attila" emléktornán négy csapat vett részt: az F.G.H.-Telejuniors, a Nagykárolyi Sportiskola, a Margittai Viitorul és a Szilágysomlyói Silvania. A sorsolás alapján a mérkőzések menete a következő volt:

Az első meccsen a tasnádi csapat megszerezte a vezetést, de az utolsó 10 percben a játék megfordult, és 2:1 arányban a margittai csapat győzött. A másik oldalon, nagy küzdelem után 4:2 arányban a somlyóiak győztek Nagykárollyal szemben. A két vesztes csapat, Tasnád és Nagykároly játszott a harmadik-negyedik helyért, ahol Tasnád 6:1 arányban nagy fölénnyel nyert, és így megszerezte a harmadik helyet.

A döntő nagy összecsapást hozott, a somlyóiak jó játékkal fölényeskedtek, és 3:1 arányban legyőzték Margitta csapatát, megszerezve ezáltal az idei "Dömötör" emléktorna első helyét.

A hazai csapat tagjai: Butean Z., Bendel Sz., Tîrlea M., Bese A., Doloczki L., Hegyi R., Madai T., Lőcse L., Mocan A., Silaghi R., Nagy Z., Tóga G., Grieb C., Farcãu R., Sztaroszta A., Schönstein G., Santa R., Bendel N.

Köszönet a tasnádi Polgármesteri Hivatalnak, a Fluid Grup Hagennek és Farcãu Virgilnek, akik anyagilag támogatták a torna megrendezését.

Az ugyancsak Tasnád Napján megrendezett kispályás torna döntőjét nagy küzdelem árán a Wintis Oldboys öregfiúk csapata nyerte 3:1 arányban a tasnádi Csendőrség csapata ellen.

A második kispályás szilágypéri MIK focikupát rendezték meg e hó 5-én Szilágypérben.

Amint azt Kis Lóránd helyi RMDSZ elnöktől megtudtuk, az említett sportrendezvényt az Illyés Közalapítvány támogatta, mintegy 7.740.000 lejnek megfelelő valutával.

A kupán részt vett a magyarországi Szatmárcseke csapata, a tasnádi FGH-Telejuniors, és Szilágypér is képviseltette magát két csapattal. Az érszalacsi futballcsapat nem tett eleget a meghívásnak.

A végső sorrend tehát: 1. F.G.H-Telejuniors, 2. Szilágypér MIK, 3. Szilágypér 2, 4. Szatmárcseke.

A rendezvény szervezői köszönetet mondanak mindenkinek, aki támogatta a kupa létrejöttét.

A tasnádi Város-napok alkalmából a Főutcán felállított színpadon sztárvendégként fellépett Demjén Ferenc (Rózsi), méghozzá akkora sikerrel, hogy a közönség kétszer is visszatapsolta. Interjúnk ez alkalommal készült vele.

-Nagyon kedvesek voltak, és nagyon megható volt, hogy ismerték a dalaimat. Nekem furcsa az, hogy ugyan nem túl távoli országból, de mégis idegen helyről jöttem, és gondolom, korábban nem sokan láttak, nem sokan ismertek, mégis nagy szeretettel fogadtak.

-Amikor az ember színpadra lép, nem mindig van jó kedve. Mennyire tudja ezt leplezni?

-Aki színpadi ember, annak az egyetlen hely a színpad, ahol ő otthon van. Egészen egyértelmű az, hogy ilyenkor minden más elfelejtődik…

-Az előző album nemrég készült el, tavaly novemberben, és ezzel az albummal dolgozom élő koncerteken is. Néha, mint pl. ilyen fellépéseken is, fél-playbackkel kell dolgoznom, amikor a zenekart ugye a zsebemben viszem magammal. Viszont nagyon sok élő koncertet adtunk az országban, többek között Székelyudvarhelyen, és Marosvásárhelyen nagyon nagy közönség előtt, hála Istennek nagy sikerrel. Szeretnék visszajönni majd, ha lehet, olyan rendezvényekre, amelyek tényleg finanszírozhatók egy egész együttes számára, teljes felszereléssel és utazással együtt. Ez persze elég sokba kerül, úgyhogy nyilvánvaló, hogy egyelőre marad a fél-playback. Mindenesetre nagyon szeretném, és úgy látom, hogy egyre inkább megoldhatóvá válik, hogy élőben is játsszunk, ugyanúgy, mint otthon.

-Megjelent albumai közül melyik a kedvence, melyikre emlékszik vissza a legszívesebben?

Pontosan nem tudom hány, de jóval 30 fölötti számban jelentek meg lemezeim, és nekem mindegyik kedves. Általában az utolsó szokott a kedvenc lenni, de nem szeretnék kiemelni egy olyat, ami különösebben értékes lenne. Mindegyik lemezen volt olyan szám, amit nagyon szerettem. Nyilvánvalóan a közönség általában csak két-három dalt ismer egy lemezről, de turnékon a többiekből is mindig válogatok, sőt visszanyúlok egy-egy nem annyira ismerthez, amely egységessé, kerekebbé kovácsolja a koncertet. A legközelebbi nagy koncertem egyébként a Budapesti Sport Arénában lesz, december 30–án.

-Ha módjában állna visszautazni az időben, pályafutásának melyik időszakát élné át újból legyszívesebben?

-Hála Istennek nekem mondhatni folyamatosan sikerekkel telt az életem. Azt szeretném, hogy még a legnagyobb koncertem közönsége előtt álljak meghajolva, hogy a végén mindenki jó érzéssel mehessen haza, beleértve magamat is.

-Amikor dalszövegeket ír, az általában egy bizonyos helyen történik, vagy pedig helytől függetlenül?

-Abszolút független bármilyen helytől, ez mindig inkább a hangulattól, és attól az ötlettől függ, amibe az ember belekapaszkodik, és lassan kidolgoz magából. Ez nem mindig egy perc vagy egy óra alatt történik. Van, amikor napokon keresztül érlelődik valami… Amúgy nem kell olyan nagyon sokat írni, mert egy évben ha az ember egy nagylemezt ki tud adni, mondjuk 10 dallal, az már nagyon szép eredmény. Meg lehetne írni száz dalt is egy év alatt, de nem szeretném, ha az egyik dal ütné a másikat. Inkább a legjobbakat választjuk, és azok kerülnek lemezre. Mivel iszonyatosan felhígult a lemez-piac is, ezért egy lemez majdnemhogy két évre is elég.

-Nagyon sok előadót szeretek. Sosem szoktam kiválasztani egyet, mint etalont. Nem szeretnék senkit utánozni, de mindenkitől tanulok valamit.

-Természetesen szoktam zenét hallgatni, pl. autóban ülve, de nem kapcsolok rá egy televíziós csatornára, csak azért, mert ott folyamatosan zene szól. Nem vagyok nagy zenehallgató típus. Sokminden elér a fülemhez, és akármennyi zenét hallok, megérzem azt, ami nekem tetszik, és amire egyértelműen felkapom a fejem. Ez sajnos egyre ritkábban fordul elő, mert különböző divatirányzatok vannak, amelyek nem feltétlenül az én zenei világomba tartoznak. Nagyon sok zseniális előadó van Magyarországon, annak ellenére, hogy nálunk nagy divat utánozni az éppen menő trendet. Abban én már nem vagyok benne, és nem is leszek valószínűleg. Viszont úgy látom, hogy a 30 éves, vagy még régebbi dalaimat is még mindig szeretik. Ezek mellé még egy pár újat betéve talán meg tudom tartani a 15 évesektől 60 évesekig terjedő közönségemet azáltal, hogy a dalok még mindig élnek. Ilyen dalokat szeretnék írni, nem pedig olyanokat, amelyeket egy perc alatt megtanul, megszeret és aztán ugyanolyan hamar el is felejt a közönség.

-Nagyon jól esik az, hogy tulajdonképpen kezdenek eltűnni a határok, Magyarország és Erdély között. Lehet, hogy csak álom, de nagyon jó lenne, ha ide egyszer mint független, de mégis magyar területre jöhetnénk.

Osan Adriana, a Polgármesteri Hivatal főkönyvelőnője a városnapi rendezvények anyagi oldaláról tájékoztatott.

Bevételek: 30 millió szponzoroktól, 62 millió a Polgármesteri Hivatal által bérbeadott kereskedelmi területektől befolyt összegből származik, és 150 milliót a helyi költségvetésből különítettek el erre a célra. Ehhez hozzáadódik kb. 35 millió lej, melyet a városi tanácsosok július havi tanácsosi díja tesz ki.

Kiadások: A román folklór területén a "Cetera" együttes, Ana Holdis Pop 10, a Giurgi házaspár 15, míg Dumitru Fãrcas 20,6 millió lejbe került. A Szatmári Nemzetiségek Népi Együttesének előadása 10 millió lejbe, a cigány táncok és énekek 5 millió lejbe kerültek.

Könnyűzene terén a Kheos és a Zona Trei 3-3, a Mousique 4, a Verso 13,9, az In Extenso 5,5 millióért lépett fel. Demjén Ferenc koncertjéért 58.480.000 lejt, a 3 Sud Estért pedig 53.800.000 lejt fizettek.

A két helyi egyházi kórus fellépése 7 millió lejbe került. A tüzijátékért és a zenéért összesen 25 millió lejt fizettek, a műsorvezetők pedig 7 millió lejt kaptak.

Amint azt Dr. Ghitiu Anton kórházigazgatótól megtudtuk, a városnapi rendezvények alatt 81 személyt szállítottak be a Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az esetek 35-40%-ában vírusos hasmenésről volt szó. Ezenkívül voltak még felületi sérülések, horzsolások és egyéb vírusos megbetegedések, valamint két alkohol-mérgezéses eset is.

Hegedűs István református lelkipásztor: szerintem a városnapokra szánt pénzt jobb lett volna közvetlenül magára a városra fordítani.

Selymes József római katolikus plébános: Meg kellene tanulnunk kultúráltan ünnepelni, ahogy ezt más nyugati országokban teszik Ahogyan az emberek egy ilyen alkalommal viselkednek, az barbárság, tisztelet a kivételnek.

Nagy Krisztina üzletvezető: Szerintem az idei rendezvénysorozat jobb volt, mint a tavalyi. Leginkább a tüzijáték tetszett, és a Trei Sud Est-koncert.

Serbán Katalin bártulajdonos: Tetszett Demjén, és a tasnádi gyerekek előadása meg a cigány táncok. Bár nem tudom összehasonlítani a tavalyi évvel, de meg vagyok elégedve...

Katona Katalin kereskedő: A Demjén-koncert tetszett a legjobban, na meg persze a tüzijáték. De mindent összevetve nem volt olyan jó, mint a tavalyi. Kellene már egy kis változatosság a programokat illetően.

Gál Dália kereskedő: Egyáltalán nem tetszett, ahogy ez az egész meg volt szervezve, bár a tavalyi sem volt jobb...

Szokványosnak induló délután volt. A tengerparti naplementét figyeltem a teraszról. Egy jeges kávé kíséretében tettem mindezt, mellyel némiképp enyhíteni akartam a negyven fokos, mediterrán nap melegén. Az idillnek azonban végeszakadt, mert cigarettám elfogyott, ezért hát a Dolce Nonna felé vettem utam, utánpótlás beszerzése végett.

Belépve a lokálba a mindig barátságos arcú főnök most összevont szemöldökkel, komolyan kérdi: hova vettem jegyet? Hm? Én tudatlan, hát sehova. Szólt, visszautasítást nem engedélyező arccal, hogy hát a corrida-ra. Mert hát azért arra illik menni ám. Ilyen hírességeket ugyanis még nem látott a falu, és egyhamar nem is fog. Szavaitól felbátorodva elindultam hát, hogy megnézzem, kapható-e még belépő erre a szerinte egyedülálló eseményre. Szerencsém volt, mert kaptam, na mármint belépőt.

Mindezalatt a lakástól alig pár méterre lévő arénában már javában folytak az előkészítő munkálatok. Egyrészt már megszokott volt a kép, hisz nem az első alkalommal történt az, hogy bikaviadalt rendeztek a téren. Ez az este azonban valamivel másabb volt, valamilyen mágikum izzott az alkonyban. Nem más, mint a torerók egyik legszínvonalasabb triumvirátusa látogatott el ugyanis a faluba, (itt faluról írok, bár majdnem százezres lakosúra duzzad e település a nyári hónapok alatt): Javier" El Conde", Antonio Spla, és a hírhedt Manuel "El Cordobez" Benitez, kiről már eddig is sokmindent hallottam, és akit látni olyan élménynek számít, mint látni a Pink Floyd-ot vagy az AC/DC-t.

Felfegyverkezve a fényképezőgéppel és egy fehér zsebkendővel elindultam, mi tagadás kissé izgatottan, az események színhelyére.

A lovasok a főkapu előtt, csillogóan díszes ruhájukban szerelték lovaikat, míg a bejárat melletti téren egy rabszállító teherautóra emlékeztető járgányban a bikák iszonyú zajjal toporzékolva várták szinte elkerülhetetlen sorsukat. A Karthagó Rekviemje jut a magyar rockrajongónak spontán az eszébe "ugye eljössz majd, ha szól a dübörgés". Hát eljöttek, Navarra-ból, nyolcszáz kilométert utazva. Nem újra, és nem is nekik szólt a dübörgés, de itt voltak, hogy becsülettel, (mert hát az állat már csak ilyen) szembenézzenek a végzettel. Ki lettek szemelve az emberfia által, megmérettettek és a nemes kimúlásra alkalmasnak találtattak. Eljöttek a csinosan sovány, és elegáns, fekete hajú férfiak is, díszes ruháikban, ők is, hogy megmérettessenek. Az életüket teszik kockára, mégis másként, mint az állat, mert az az életéért száll az arénába, míg a toreró pénzért, tapsért, ovációért. A szakértő tömeg csodálattal figyelte őket, ez egy olyan "sport" ugyanis, ahol a focival ellentétben a nyolcvanéves hölgyek is ismerik a szabályokat. Mindenki olyan szakértőféle. Tud valami fontosat a toreroról, s ezt készségesen közli is a mellette állóval.

Itt álltam hát én is, egy úgymond kelet-európai, akinek mindez úgy festett, mint afrikai gyereknek a hó. Bár nem vagyok érzelmileg ingerelhető típus, mégis azt hiszem, nem szégyen elmondani, a térdeim valahogy úgy viselkedtek, mintha veszélyhelyzetben lennék.

Belépve az arénába, tapasztalnom kellett, hogy ahova az én jegyem szól, egy nyolcvanéves nénike már helyet foglalt. Legyezővel kezében, (dél-spanyol rendezvényeken elengedhetetlen kellék). Nem volt szívem felállítani, de hát jómagam sem tudtam, hogyan tovább. Mutatom neki a jegyem, hogy az márpedig…. Nyugodtan válaszolta: neki a fia azt mondta, hogy ide üljön, és ezzel számára a dolog le volt zárva. Tudtam, hogy őt onnan felállítani nem fogom, de hát készséges volt, mint általában a déli ember, és felajánlotta azt a helyet, ahova eredetileg az ő jegye szólt, két üléssel távolabb. Sebaj, gondoltam, így legalább közelebb vagyok a cselekményhez.

A mellettem lévő bácsika egy kecskebőrből készült botat vett elő, amiben természetesen vörösbor volt, jót húzott belőle, és egy házi készítésű havannára gyújtott. Valahogy különösen nézhettem rá, mert megkérdezte, zavar-e a füst?

Nem zavar… engem, á dehogy, jó szagú, mondom. Láthatta, turista vagyok, hisz csak azok mennek fényképezőgéppel a bikaviadalra. Pár szóban elmondtam, hogy hát én honnan s meddig…. E bevezető szavak után megkínált egy kis "hazaival", nem azért, mert épp én voltam neki annyira szimpatikus, nem. Egyszerűen ezt itt így szokták, és a valóban finom havannából is kaptam nemsokára egyet.

Elvégre három és fél órán keresztül szomszédok leszünk, és hát az ilyesmit ápolni kell.

Ilyenkor érzi azt az ember, hogy a nála lévő mentolos cigaretta, a rágógumi és a dobozos kóla milyen keveset ér, és milyen nevetséges is lenne valakit itt ilyen dolgokkal megkínálni.

Mindezalatt lelocsolták a homokot, bevonult egy passo doble-val a zenekar, megtették a tiszteletkört, és elhelyezkedtek. Bevonultak a torerok a picadorok is, tiszteletkör, taps és ováció járt nekik is. A csinos lányok nem is annyira, mint az öreg "mamák" sikítoztak, hogy "milyen szép fiúk", és hogy velük bármikor bárhova elmennének. Na, mondom magamban, csak idő kérdése, hogy az első női fehérnemű mikor szállingózik be a küzdőtérre. Egyszerre azonban, mintha mindent elvágtak volna, s elnémult az aréna.

Hirtelen vad dobogás hallatszott, kinyíltak a kapuk, és kirontott az első bestia. Mindent és mindenkit ignorálva egyenesen irányomba tartott, hirtelen a másfél méter (az első sorban ültem) oly kevésnek tűnt, hogy komoly kételyeim támadtak a biztonságom felől.

A két másodperc, míg közeledett, és szarvai előttem vadul becsapódtak az aréna falába, megmozgatták emlékezőtehetségem, de nem villant semmi sem fel bennem, ami eddigi életemben ehhez hasonlított volna. Kicsi a bika, mondja a padtársbácsika, alig van egy fél tonna. Huh… gondoltam, még szerencse, hogy nem küldtek nagyobbat, mert az aztán biztosan kitörte volna a védőpalánkot.

Vad volt, számomra nagy-nagy is, végül azért mégis összeomlott. De bátor volt, mondta a bácsika, becsülettel helytállt, és sportszerűen küzdött Pedro Navarraból (ez volt a bika neve), mert hát, mint minden rendes sportolónak, nevet neki is adtak. Meg is tapsolták rendesen, amit ő már nemigen hallott, hisz a két igásló a szarvára kötött lánccal már húzta is ki az arénából. Aztán így volt ez az őt követő pedroval is. Egyiknek-másiknak még leszabdalták a fülét vagy a farkát, attól függően, hogy a toreró milyent alakított, és a nép meddig lobogtatta a fehér zsebkendőjét. Aztán a leszabdalt fület, farkat kidobálták a hálás közönség közé, én is majd elkaptam egyet, de hát sikamlósabb volt az az igazi bikavér, mint a mifelénk ismeretes, így kicsúszva kezemből, a lelátó padjai alá zuhant.

Húú... igazi bikavér mázolta vörösre kezem, más ez ám, mint az az egri - tettem a legújabb felfedezést.

A főkapu előtt is állt egy konténer, mely már nem rabszállító volt, ez már csak szemetes. És az előbb díszes halált halt toro most itt találta meg nyughelyét.

Szép volt, jó volt, azok haltak meg, akik erre ki lettek választva, és mindenki remekül szórakozott. Mikor a végén a szemetesautóból csöpögő vér édes szagára visszafordultam, és bizonyára megint különösen néztem, az öreg szomszédom vállamra tette kezét, és annyit mondott: eso es tradición amigo, ez a déli ember világa, ne próbáljam megérteni, magyarázni. A flamencot és a corridat nekünk csak előadják, ők azok, akik ezt átélik.

Aztán intett, hogy gyorsan menjek, mert kijöttek a torerók, s ki-ki készíthet róluk fotót. Közvetlen volt a hangulat, mindenkivel úgy tárgyaltak eme hírességek, mintha százéves barátok lennének. Én is beálltam a sorba, és két véres kéz találkozott.

Akkor vettem észre, milyen finomak és elegánsan törékenyek ezek a "sportoló" kezek. Minden jót kivántam én is nekik külföldi akcentusommal, és mint mindenkitől, tőlem is felicidades a jó műsorért. Mind a háromtól kaptam egy-egy nagy fotót, aztán beültek autójukba, és elhajtottak.

Az öreg bácsi is továbbment, neki már biztosan volt elég fotója, vagy talán nem volt kamerája, ki tudja? Ő bizonyára szívében rögzítve viszi haza emlékeit.

Most irodám fala büszkélkedik a három képpel, míg én minden állatvédonek magyarázhatom a délspanyol ember tradicióját, és, hogy azt nem muszáj megérteni, elég, ha elfogadjuk.

Utána következtek a hozzászólások, elítélések a diáktársaim részéről. Érdekesen, de a rendszernek megfelelő módszerrel szervezték meg ezt is. Kis cetliket közvetítettek ki számukra, hogy mit kell mondaniuk, mit beszéltek velem. A "bandita" "becézés" hallatán eleinte elszörnyülködtem, szinte elszédültem, később akasztófahumor kerekedett felül bennem. Szinte úgy fogtam fel, hogy rossz vicc az egész. Hiszen kézenfekvő a hazugságok özöne. Vagy csak rossz álom az egész. A hozzászólások elismételték a vádakat , itt-ott meg is tetézték. Könnyű volt, hiszen írásban kapták. Még olyanok is kaptak cetlit, hogy mit mondjanak, miről beszéltünk együtt, akikkel sohasem beszéltem semmiről, jóformán alig ismertem őket. Bekő András osztálytársam is harciasan foglalt állást ellenem. De volt benne annyi karakánság, hogy fogta a cetlit - úgy, hogy én is lássam - és fahangon felolvasta. Volt ezekben a "felszólalásokban" minden, csak igazság és jó nem. Előttem ültek Kozma Edit és Kirsch Paula (később színésznő lett Krasznai Paula néven). Egy osztállyal fennebb jártak. Paula egy valószínűtlenül sovány, vékony, cingár, csupa ideg teremtés volt. Nagy zavarban volt, amikor felállt "vádaskodni". Nem tudta, hogy miképpen szólítson. Elvtársnak nem lehetett, úrnak nem illett. Megsajnáltam, s mint feleléskor szoktuk, súgtam neki: -Tapodi bandita - súgtam oda. No ez jó volt, úgy is szólított, megkönnyebbülve. Amikor befejezte, hálásan nézett hátra, amikor meglátta, hogy én súgtam, szinte elájult. Azokban a – számomra rettenetes - percekben is szinte elkacagtam magam. Milyen érdekes is az emberi természet, hogy nagy megpróbáltatásokban az ún. akasztófahumor szállja meg. Jó is ez így, különben sokan talán meg is őrülnének.

Volt azonban egy hozzászólás, ami szinte katartikus érzéseket ébresztett bennem. A Nagy Tóth Feri (Eszku) hozzászólása. Csendesen emelkedett szólásra. Lassan eltépte a kezében lévő cetlit, eldobta és szabadon beszélt. Először is megvédte a megtámadott tanárokat. Hangsúlyozta, hogy ő tőlük tanult emberi tartást, becsületességet, igazmondást, és sok tudományt. Köszönet ezért nekik, lehet hogy nem politizáltak eleget és jól, az is lehet, hogy ez nem helyes, de hát ők még nincsenek hozzászokva mindezekhez. Utána rámtért (ő nem banditának, hanem diáktársnak nevezett). Megjegyezte, hogy jól ismer engem, a tavaly osztálytársa voltam. -Komoly, felkészült diáknak tartom, - mondta. Olyan, mint a többi fiatal, akik meggondolatlanok sokszor, sőt könnyelműek. Bizonyítékok az itt elhangzottakra nem nagyon vannak. Ki kellene mindezeket nyugodtan vizsgálni. A Buchmüller és Balogh tanúságaira megjegyezte, hogy ők is legalább olyan hibások mint én. De miért nem szóltak előbb, amikor még nem álltak bukásra? Nem volt bizalmuk a tanáraik és az UTM iránt? Hiszen mindezeket könnyen meg lehetett volna előzni. Így csak üres vádaskodásokként hatnak egy semleges hallgatóra. Kilátszik a lóláb. Utána meg elpufogtatott néhány közhelyet a kommunizmus építését illetően (ez volt az önvédelem). Leült. 10–12 hozzászólás volt, de csak ez az egy volt egyéni, a többiek diktálás utániak voltak.

Később én is jelentkeztem szólásra (az utolsó szó jogán). Nagyon el voltam szánva. Hiszen, ha most nem tisztázom magam, bezárhatnak. Dadogásról szó sem volt. Nagy szereplések alkalmával úrrá tudtam lenni beszédhibámon. Visszautasítottam a vádaskodásokat. 5%-ra tettem ezek valóságtartalmát. Kijelentettem, hogy nem vagyok sem trockista, sem titoista. Nem is ismerem ezek ideológiáját. Semmiféle Sztálin elvtárs brossurát a földhöz nem vágtam, hiszen ilyenek nem is igen voltak a közelben, de a ponyvaregényeket, melyeket az a két "becsületes" utemista állandóan olvasott a szobánkban, azokat igenis a földhöz vágtam! Az egész ellenem irányuló cirkuszt rosszindulatú, az osztályharcot félremagyarázó aknamunkának tekintettem! És határozottan visszautasítom!

Azon kedves olvasóink, akik az augusztusi lapszámunkhoz mellékelt kérdőívet még nem töltötték ki, vagy nem juttatták el hozzánk, megtehetik azt még szeptember hónap folyamán.

A kérdőíveket leadhatják a Teleházban, a Lakossági Tanácsadó Irodában vagy az RMDSZ-nél.

A beérkezett válaszok kiértékelését következő lapszámunkban közöljük.

Markó Béla államelnökjelöltségének támogatása céljából az RMDSZ aláírásgyűjtést szervez Tasnádon is. Aki aláírásával hozzá kíván járulni jelöléséhez, megteheti azt október 10-ig az RMDSZ székházában. Kérjük, személyi igazolványát hozza magával.

Megjelentek a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának 2004-2005-ös színi évadára szóló bérletek. Megvásárolhatók az RMDSZ székházában hétköznaponként 8.00-15.00 óra között, október 5-ig. A bérlet ára 180.000 lej, diákok és nyugdíjasok számára pedig 120.000 lej.

A tasnádi közönség bérlete a következő előadásokat foglalja magába: 1. Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek, 2. Vidám szilveszteri kabaré 3. Thomas Bernhard: Immanuel Kant. Az első előadásra (Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek) október 12-én este 7 órai kezdettel kerül sor. A bérlettel nem rendelkezők jegyet a helyszínen is vásárolhatnak.

Október 4-én 18.00 órai kezdettel a tasnádi RMDSZ rendkívüli közgyűlést tart, a novemberi parlamenti és elnökválasztásokra való felkészülés jegyében. Ez alkalommal sor kerül annak a 16 küldöttnek a megválasztására, akik részt vesznek az október 8-án Szatmárnémetiben tartandó bővített jelölő küldöttgyűlésen, melynek célja a képviselő- és szenátorjelöltek rangsorolása.

A közgyűlésen minden olyan tasnádi lakos szavazati joggal rendelkezik, aki RMDSZ-tag, vagy magyar igazolvánnyal rendelkezik, illetve annak igénylésére kérelmét benyújtotta.

Azon személyek, akik szeptember 1-től kezdődően nyújtották be magyar igazolvány iránti kérelmüket, mintegy három hónap elteltével átvehetik Tasnádon igazolványukat.

Eladó 1800 cm³hengerűrtartalmú, 15 éves Diesel Ford Escort. Irányár: 2700 Euro.
Érdeklődni a következő e-mail-címen: arpad.pakai@pcstudio.hu.