Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület júliusban megkezdte két, az Euópai Unió által támogatott iroda működtetését.

A Lakossági Tanácsadó Iroda július 1. óta várja az érdeklődőket. A hivatalos sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitó (képünkön) július 11-én volt. Az iroda a Polgármesteri Hivatallal partnerségben jött létre, és célja a lakosság támogatása tanácsadói és tájékoztatási szolgáltatások biztosítása által. Alapvetően 12 szakterületen folyik a tanácsadás, ezek a következők: egészségügy, társadalombiztosítás, szociális segélyek, munkaügy, fogyasztóvédelem, polgári jogok és kötelezettségek, tulajdonjog, adók és illetékek, oktatás, közjegyzői eljárások, gyerekjogvédelem, közszolgáltatások.

Ezeken kívül bármilyen más témakörben tájékoztatással szolgálnak az iroda alkalmazottai, akik e tevékenységhez szükséges szakképzésen vettek részt, valamint rendelkezésükre áll egy naponta frissített törvénytár, a fent említett szakterületekre kifejlesztett számítógépes program, a világháló (Internet), valamint egy helyi és megyei adatbázis (melynek kialakítása folyamatban van).

A tanácsadás a következőképpen folyik: az irodába betérő lakost az iroda alkalmazottai (a két tanácsadó vagy az irodavezető) fogadják, problémáját meghallgatják, és a rendelkezésükre álló eszközök, adatbázis segítségével közösen megkeresik a lehetséges megoldásokat, melyek közül a lakos kiválasztja a számára legmegfelelőbbet. Ezek után a tanácsos ismerteti az ügyféllel a kiválasztott megoldás menetét, a szükséges iratok listáját, a kitöltendő nyomtatványt (ha szükséges), az illetékes hivatal nyitvatartási órarendjét, címét.

Az iroda független bármilyen politikai szervezettől, szolgáltatásai ingyenesek. Az alkalmazottak kortól, nemtől, nemzetiségtől, politikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül minden hozzájuk fordulót egyformán kezelnek, titoktartás kötelezettsége mellett.

A lakosság támogatásán túl, a tanácsadó iroda remélt eredménye a hivatalokban történő munka meggyorsítása és megkönnyítése, hiszen az irodából távozó lakos lehetőségeinek tudatában és felkészülve jelenik meg a megfelelő intézményben, problémája megoldása céljából. Az irodában időnként statisztika készül a feljegyzett esetekből, mely által kimutathatók a legproblémásabb területek, és az illetékes intézmények meghozhatják a megfelelő intézkedéseket a helyzet megoldására.

A Lakossági Tanácsadó Irodában Buchmüller Ildikó irodavezető valamint Tóga Judit és Székely Angela tanácsosok várják az érdeklődőket hétfőtől péntekig 8-14.00 óra között. Az iroda címe: Zorilor negyed, 4-es tömbház, földszint (a Polgármesteri Hivatal mellett). Telefon: 0261/825900, e-mail: bcc@tasnad.ro

A Fejlesztési és Forrásközpont egy, a Tasnádi Polgármesteri Hivatallal, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz fakultásával és a Szatmárnémeti CREST Forrásközponttal partnerségben megnyert pályázat nyomán jött létre.

Az iroda célja Tasnád és környéke 171 kis- és középvállalkozásának támogatása. Az érdeklődő vállalkozók részére a következőket biztosítja:

A vállalkozók július végétől a következő (hétvégenként tartandó) kétnapos képzéseken vehetnek részt: szervezeti management, marketing, kereskedelmi jog, pénzügy-könyvelés, pályázatírás, Európai Uniós pénzalapok megszerzése. A tanfolyamokat a CREST Forrásközpont trénerei tartják.

A pályázat keretén belül elkészül Tasnád mikrorégiójának (Tasnád, Csaholy, Szilágy-pér, Tasnádszántó, Érszakácsi, Sződemeter) SWOT-analízise (erősségek, gyenge pontok). Ennek eredményei alapján a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz fakultásának kutatócsoportja összeállítja a régió gazdaságitársadalmi fejlesztési stratégiáját.

A Fejlesztési és Forrásközpontban hétfőtöl-péntekig 8-14.00 óra között várja a vállalkozókat István Renáta irodavezető a N. Iorga negyed 7-es számú tömbházának földszintjén, az RMDSZ irodája mellett. Telefon: 0261/825970, e-mail: crede@tasnad.ro.

-Folynak a Győzelem negyedbeli új játszótér szerelési munkálatai. A munkát közösen végzik a tasnádi kolpingosok és német társaik, akik tíz napot töltenek városunkban. Reméljük, az új játékok nem válnak vandálok martalékává, és gyerekeink sokáig élvezhetik őket. A munkálat összértéke meghaladja a 100 millió lejt.

-Újabb spontán munkabeszüntetést tartottak a Star Fashion munkásai, tiltakozva a kései fizetések, illetve a rendezetlen munkakönyvek miatt. Reméljük, hogy a Megyei Munkafelügyelőség megtalálja a megfelelő megoldást a helyzet rendezésére.

-Eladó a volt Vointa Kisipari Termelőszövetkezet asztalos részlege, mely a táglagyárral szemben fekszik. Az első aukción nem jelentek meg az érdeklődők, így újabb licitet fognak kiírni.

-Megkezdődtek az iskolák javítási munkálatai. Sajnos a pénzügyi keret nem enged meg nagy javításokat, így csak a legszükségesebbet lehetséges elvégezni. Felkérjük az osztályfőnököket, hogy jelezzék, ha osztálytermükben komolyabb munkálat elvégzésére van szükség.

-Közel 400 tasnádi háztartás nem tette le adóbevallását a 2003-as esztendőre. Mindenkit felkérünk, keresse fel a Polgármesteri Hivatal adóosztályát, mert különben késedelmi kamat címén jelentős összeggel emelkedik adója.

-Megnyílt a Petrom új üzemanyag-töltőállomása az Înfrãtirii utcában, a temetővel szemben.

A napokban folynak az idei Városnapi rendezvények komoly előkészítési munkálatai. A programról Bendel József alpolgármestert kérdeztük.

-Az idén két napos lesz a Városnap. Augusztus 15-én, pénteken délután 13.00 órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitó rezesbanda és mazsorettek felvonulásával. A Főutcán felállított színpadon ettől kezdve folyamatosan lesznek programok: népzene, néptánc együttesek lépnek fel, a Művelődési Házban felkészült fiatalok modern– és társasági táncokat adnak elő, és szombaton koradélután fellép a Teletinik amatőr szinjátszó csapat is.

A sportrendezvények szintén szombaton lesznek, ekkor kerül sor a kis– és nagypályás focibajnokságra is. Mindkét este könnyűzenei együttesek koncertje zárja a napot. Természetesen lesznek sörsátrak, és a kereskedők is kirakják áruikat. A program egészen pontos felosztása a napokban készül el, ezért kezdési időpontokról még nem tudunk tájékoztatást adni.

Ami azonban bizonyos: a bulinak szombaton este nincs vége, vasárnap ugyanis az üdüloövezetben folytatódik a mulatság, ahol a Transilvania Rádió nyitott napján újabb rendezvények várják a szórakozni vágyókat - főként a fiatalokat.

-református egyházközség:
2003. június
Esketés: nem volt
Keresztelés: nem volt
Temetés: Bokor Erzsébet, 74 éves (június 8.), Pákai Veres Gábor, 64 éves (június 26.)
-római katolikus egyházközség:
2003. június
Esketés: nem volt
Keresztelés: nem volt
Temetés: Irimiás János, 69 éves (június 20.), Fecser Irén, 73 éves (június 23.)

A tasnádi uradalommal már előzőleg megismerkedtünk s különösen részletesen megismertük az uradalom állását a Murányi Vénus idejében s láttuk, hogy mint került a birtok a Rákócziak, majd a Bánfiak, Waiak s Csereiek kezére.¹

Szintén láttuk már előzőleg, hogy Tasnád az egyháztörténelemben is mily nevezetes szerepet játszott. Vikáriusainak hosszú névsora van előttünk.²A protestáns egyházi élet hány nevezetes mozzanata fűződik zsinatjaihoz!³

A jelenlegi torony építése iránt 1808-ban tettek kezdeményező lépéseket. A torony alapját 1814. szept. 1-sején tették le; a gombot, vitorlát és csillagot pedig 1821. julius 12-dikén tették föl.

A szószéket 1837-ben egy női egyesület, az orgonát a nyugoti kőkarzattal 1871-ben az egyház készíttette.⁵

Klenodiumai: Borosztó, kívül aranyozott ezüst kelyhet 1637-ben ifj. Iktári Bethlen István gróf adományozott. A kelyhen a Bethlen-czímer is rajta van. Egy középnagyságú ónkanna 1702-ből nemes Fekete Istvánnak, egy nagy ónkanna 1756-ból ifj. Rácz Andrásnak és nejének, Komjátszegi Klárának, egy nagyobb ezüsttányér a Way czímerre 1775-ből Way László ezredesnek, egy kisebb ezüsttányér 1778-ból Way Lászlóné Boros Katának, egy khinaezüst keresztelőtál és kanna 1871-ből Biró Károlyné Dusoczky Amáliának az ajándékai.⁶

Az 1681 jan. 12-dikén Margitán tartott közzsinaton elhatározták, hogy Petri Mátyás adja vissza a poharat a tasnádiaknak és indítson pert ellenök.⁷

Bethlen Gábor mindjárt fejedelemmé választása után több érmelléki egyházban, ezek között Tasnádon is, a királyi tized egyharmadát a ref. papok fizetésének javítására adományozta, még pedig a tasnádi egyházat illetőleg nemcsak a tasnádi határ, hanem az ehhez közel levő balázsházi határ egész tizedének harmadát. Utóbbit azonban elvesztette a tasnádi ref. egyház, mivel később az egész falu áttért a gör. kath. hitre.⁸

1633 körül a tasnádi szőlőhegyeken szőlővel bíró, hatalmasabb és tekintélyesebb birtokosok a szőlőtermésből, Bethlen Gábor adománya szerint a tasnádi reform. papot illető tized harmad kiszolgáltatását megtagadták és az egyházi előljáróság ismételt kérése után is elvonták. Ez ügyben az akkori pap, Debreczeni Póka István I. Rákóczi Györgyhöz folyamodott védelem- és orvoslásért, mire a fejedelem egy, Fehérváron 1639 máj. 22-dikén kelt adománylevélben nemcsak a papot illető tized pontos és csonkítatlan kiszolgálását parancsolja meg a legszigorúbban, hanem egyúttal megerősíti a Bethlen Gábor adományát is. E fejedelmi parancs következtében a tasnádi ref. pap az érintett tizenharmadot háborítatlanul élvezte egész a tizennyolczadik század közepéig.⁹

Orosz István olvasónk egy fényképet hozott be szerkesztőségünkbe, mely 1953-ban vagy 54-ben történt eseménynek állít emléket. Akkoriban Antal Lujzika néni irányításával a Tasnádon működő műkedvelő színtársulat előadta Móricz halhatatlan regényének színpadi változatát, a "Légy jó mindhalálig"-ot.

A darabot háromszor adták elő a Royalban (a mai moziteremben), teltház előtt, még a színjátszóknak járó tiszteletbeli jegyek is elkeltek. Természetesen minden előadást megünnepeltek a Royalban.

Orosz István elmondása szerint a turné folyamán Szatmáron az Északi Színházban és Érmihályfalván is játszott a társulat. A harmadik, utolsó, Szaniszlóra tervezett kiszállás meghiúsult, mert a szereplőket szállító katonai teherautó raktéroldala útközben Káváson kiszakadt, és 16 személy kiesett az autóból. Szerencsére komolyabb baj nem történt, de Móricz darabját többé nem adták elő. A színjátszók: Bekecs József, Gózner Mihály, Márkus László. Álló sor: Kulcsár László (aki a tanárt alakította), Geiger Pál, Orosz László, Pákai Gyula, Siket…, Orosz István, Fejes Irén, Sejk Ignác, Zdritye János (szervező), Török Mihály, Holczman István, Holczman József, Nagy Zoltán, Petz Erzsébet, Siket Rozália, Antal Lujzika néni (a rendező), Prém Erzsike, Fülöp Bözsike. Elől: Stier… és Tóth József (Nyilas Misi). Maszkmester Horváth László borbély volt. A képről hiányzik Újvári Bandi, aki a súgó volt.

Létezik a veszettségnek egy másik megnyilvánulási formája, amikor a betegség az elején bénulással (paralizálással) jelentkezik. Ez leginkább a szarvasmarháknál, de néha a kutyáknál is előfordulhat.

A szamár az az egyetlen háziállat, amelyik a veszettségbe igen rövid idő alatt belepusztul, anélkül, hogy akár a legkisebb jelét adná az agresszivitásnak, csupán a megsebzett hely viszket erősen. A madaraknál is előfordulhat a betegség mindkét formája.

Az állatoknál a veszettség megállapítását vagy akár a gyanús esetek tisztázását minden esetben állatorvos szakemberre kell bízni. A veszettségben megbetegedett állatot elpusztítják.

Az embernek állatoktól elszenvedett balesete esetén fontos a történteket az állatorvossal is közölni, akinek kötelessége az illető állatot 14 napig megfigyelés alatt tartani. Ez az idő elegendő arra, hogy bizonyosságot szolgáltasson: reális veszélyt jelent az emberre az elszenvedett baleset, vagy sem.

Amikor ez nem lehetséges, akkor az előírt szabályoknak magfelelően kell cselekedni. Ha az állat már e betegség hordozója, akkor a benne lévő vírus ránknézve már a klinikai (vagyis észrevehető) tünetek megjelenése előtt fertőző. Amikor nem áll fenn a betegség, akkor az alatt a két hét alatt semmi nemű elváltozás nem történik az állat viselkedésében. Magától értetődő, hogy rendszeresen gondját viseljük, etetjük, itatjuk és nem bántalmazzuk az állatot, csupán azt kell megakadályozni, hogy elmenjen, és azt is, hogy közvetlenül érintkezzünk vele az esetleges újabb harapás, karmolás elkerülése végett. Még egyszer említeném, hogy a veszettség-vírus csak a nyál útján adható át, és mivel az idegrendszer útján halad a testben, a betegség annál hamarabb jelentkezik, minél közelebb van a központi idegrendszerhez a seb. Vagyis a felsőtest, fej, nyaki sebek a legveszélyesebbek.

Nem szabad az embert megtámadó állatot indulatainknak engedve azonnal megölni. Ha ez így történt, akkor a tetemet feltétlenül az állategészségügyi szervekhez kell vinni a szükséges kivizsgálás és analízisek elvégzése érdekében. Csak így bizonyosodhatunk meg az állat valódi egészségi állapotáról, ami közvetlenül befolyásolja a balesetet elszenvedett egyén további helyzetét.

Nyilvánvaló, hogy kötelező orvoshoz is fordulni, bármikor, ha állatoktól sebet kapunk. Ezt a lehető legrövidebb idő alatt tegyük meg, és az ő dolga dönteni a kezelés módjáról.

Mivel a veszettségnek az állatoknál hatásos gyógymódja nem ismeretes, ezért a betegséget megelőzni lehet és kell is. Ezt védőoltásokkal végezzük, ami háziállatoknál minden 6 hónapot betöltött kutyára, sőt macskára kötelező. Erről bizonyító okmányt kap a tulajdonos, amit meg kell őrizni, mert szükség esetén fel kell mutatni. Az oltóanyag általában egy évre biztosít védettséget (immunitást), ezért évenként megismétlik.

Néha megtörténik, hogy az oltást követően az állat beteg lesz, akár el is pusztulhat (nem veszettség áll be). Betegség esetén azonnali orvosi beavatkozásra van szükség, és a megfelelő kezelés hatásos lesz, gyógyulást eredményez.

Összefoglalva, mit kell tennünk abban az esetben, ha állataink valamelyike, vagy egy idegen állat sebet ejt rajtunk (ugyanis mindig felmerül a veszettség gyanúja)? Két dolgot:

1.- nem pusztítjuk el az állatot, hanem megfigyelés alatt tartjuk, de azonnal állatorvost hívunk,

2.- a lehető legrövidebb időn belül fertőzéses betegségre szakosodott orvoshoz fordulunk.

Legyakrabban veszettség elleni oltásban részesítenek, de kezelésünk attól is függ, hogy az illető állat hogyan viselkedik a továbbiakban.

Általában nem kell végigszenvedni az oltással járó fájdalmakat, ha az állaton nem jelentkeznek a veszettségre utaló tünetek.

Viszont olyankor, amikor nem tudjuk követni az állatot, minden esetben veszettség elleni oltásokat kell kapni.

Embernél a veszettség lappangási ideje 20-70 nap között változik, de a szakirodalom említést tesz olyan esetről is, amikor a harapást követő 6 év után jelentkezett a betegség. Az első jelek: hőemelkedés (láz), viszketegség, túlérzékenység, pszichés elváltozások, hallucinációk, depresszió, légzési zavarok, és sorolhatnánk a betegség előrehaladásával járó kínzó jeleket, de szándékunk inkább az, hogy felhívjuk mindenki figyelmét a megelőző intézkedések fontosságára. Hagyjuk állatainkat beoltani, sok a kóbor állat, és soha nem tudhatjuk, miből lesz baj.

1. Nem törekszik arra, hogy a fiatal szavát, cselekedetét azonnal kiértékelje, ítéletet mondjon róla.

2. Nem tekinti saját tapasztalatait egyedüli irányító és ítéletet alkotó zsinórmértéknek.

3. Ameddig a fiatal nem tudatosítja magában a problémát, nem akarja mindenképpen valamilyen megoldásra rábeszélni.

4. Nem él vissza a helyzettel, ha a fiatal őrá támaszkodik, és teljes rálátása van a fiatal életére.

5. Nem a maga haszna, kára vagy kényelme vezérli a fiatallal való kapcsolatában.

8. Nem nyilvánít általánosító véleményt, ítéletet: "Te mindig, ... te soha, ... megint, ... állandóan ... stb."

10. Nem használja fel tekintélyét, hatalmát úgy, hogy azzal a fiatalnak terhére legyen.

12. Nem próbálja elvont magyarázatokkal, általános elvekkel irányítani a fiatalt.

16. Nem hiszi el azt, hogy külső vagy belső kényszerből fakadó, folyamatosan ismétlődő cselekedetek igazi értékeket szülnek.

18. Amikor kapcsolatban van a fiatallal, semmiképp nem érezteti azt vele, hogy az csak egy lenne a sok közül, hanem épp ellenekezőleg: hogy személyesen szívén viseli a sorsát.

19. Nem erőszakolja a fiatalra még azt sem, amiről meg van győződve, hogy a fiatalnak hasznára lehetne.

20. Ha elutasítással találkozik, és látja, hogy a fiatal nem fogadja be a számára fontos értékeket, nem türelmetlenkedik, hanem kivárja a kedvező alkalmat és a szükséges feltételeket.

21. Nem bizonygatás által, hanem beszélgetések alkalmával próbálja továbbadni az igazi értékeket.

22. Csak a legalapvetőbb, a közösség és az egyén számára elengedhetetlen magatartással kapcsolatosan vannak követelményei a fiatal iránt. Tudja, hogy a valóban fontos értékeket nem lehet elvárásokkal kierőszakolni a fiatalból.

23. Soha nem szégyeníti meg a fiatalt sem négyszemközt, sem a közösség előtt.

Mint 10 éve minden évben, idén is megrendezték a "Szatmári Svábok találkozóját", a Szatmári Svábok Németországi Honfitársi Egyesületének szervezésében. A rendezvény a Németországi Ulmban kapott helyet.

Az eseményen szép számban részt vettek a Szatmárról és környékéről kitelepült svábok. A romániai küldöttséget Karol König, a Művelődési Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója, Bura Miklós, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke, Viorel Ciubota, a Szatmár Megyei Múzeum főigazgatója, Johann Schwartz, a Német Demokrata Fórum (NDF) regionális egyesületének elnöke, Stefan Kaiser alelnök, Johann Forstenhaisler, a Stiftung Alapítvány igazgatója és Czundel Tünde, az NDF titkárnője képezte.

A hivatalos megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ivo Gönner, Ulm város polgármestere, dr. Frank Reuter, Németország belügyminiszterének miniszteri tanácsosa, a vendégeket köszöntötte Helmut Berner, a Szatmári Svábok Honfitársi Egyesületének elnöke. Több ízben léptek fel a müncheni, biberachi, crailscheini kultúrcsoportok, illetve a nagykárolyi Heidenröslein tánccsoportja és a tasnádi Maestoso kórus.

A rendezvény a Donau-Halleban tartott szentmisével kezdődött, melyen a Maestoso kórus énekelt. Örömmel töltött el minket, kórustagokat, hogy régi ismerősöket, volt tasnádi lakosokat láthattunk viszont, de különösen az, hogy Németországban élő egykori Maestoso-tagokkal találkozhattunk, ugyanis a svábtalálkozóra ellátogatott Czumbil Mónika, Hunyadi Mátyás és Véső Erika is. A találkozás hihetetlen nagy örömmel töltött el mindannyiunkat.

Köszönettel tartozunk Buchmüller Ottónak és családjának, akik sokat tettek azért, hogy mi jól érezzük magunkat, éppúgy mint Bendel Zoltán és családja, illetve Gózner Antal családtagjai.

Megtiszteltetés volt számunkra, hogy együtt utazhattunk a találkozóra a tasnádi születésű Petkes József festőművésszel, aki Nyíregyházán szállt fel autóbuszunkra. Ulmi kiállításán a Szatmár megyei sváb falvakat ábrázoló képeket tekinthették meg az érdeklődők.

Hazafelé jövet pár órát eltöltöttünk Münchenben. Városnézésre indultunk, melynek legfőbb célja a dóm megtekintése volt, majd pedig az osztrák határt átlépve Salzburgban is megálltunk pár óra erejéig. Itt is bejártuk a várost, majd a salzburgi dómban elénekeltük Händel Halleluja című művét, a turisták (láthatóan) nagy örömére.

Mindenki kellemes élményekkel, szép emlékekkel tért haza. Még egyszer köszönet minden szervezőnek, örülünk, hogy ott lehettünk!

Megható volt Petkes József festőművész kedvessége, mellyel körülvett minket, köszönet a leveléért, melyet a Szatmári Friss Újság június 19–i lapszámában jelentetett meg.

Az orgonát Angszter József pécsi orgonaépítő készítette az 1870-es években.

Szerkezete mechanikus traktúrájú, billentyűrekeszes csuszkaláda. A két változat manuál és pedálműven található egy közös orgonaszekrényben. A pedálmű az orgonaszekrény hátsó részében van elhelyezve. A játszóasztal az orgonaszekrény előtt, a karzat mellvédje mellett található.

A tasnádi orgona a megnövekedett 8 változatok számarányával a kor romantikus irányzatát követi.

Az első világháború alatt sajnos az ón homlokzati sípokat "rekvirálták". Ezeket később cink lemezből készült sípokkal helyettesítették, melyek minősége és hangszíne nem közelíti meg az eredeti ón sípokét.

A tasnádi katolikus templom orgonája Angszter József orgonaéptő egyik legjobb állapotban fennmaradt munkája, melyet szerencsére a romantikát követő neobarokk irányzat hatása elkerült. Így sikerült majdnem eredeti állapotában megőrizni. A műemlék-orgona eszmei értéke felbecsülhetetlen.

Idén nyáron két nagyváradi mester felújította az orgonát, melynek tiszta csengésű hangját július elseje óta csodálhatjuk. Ekkor történt a megszentelése, a dürnsteini Hugo atya és Ft. Tempfli József megyéspüspök úr közreműködésével. Ők nagyban hozzájárultak az orgonjavítás költségeihez is.

Július hatodikán Ft. Tempfli József püspök úr ismét városunkba látogatott, hogy az elkészült újtasnádi templomot felszentelje. Már a bevonulása is nagyon ünnepélyes volt: virágokkal fel-díszített hintón szállították a püspök urat a templomig. A hívek szívélyesen, mint kedves régi ismerőst fogadták. Az ünnepi szentmisén a helyi plébános és káplán urakon kívül résztvettek a testvéregyházak papjai és lelkészei, valamint a szomszédos települések plébánosai is.

A püspök úr megszentelte a templomot és annak oltárát, majd a tőle megszokott megilletődéstől remegő hangon mondta el a szentbeszédet. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy öröm számára is ez az alkalom, hisz a tasnádi és újtasnádi híveket már sok-sok évvel ezelőtt a szívébe zárta, amikor ő volt a helyiek plébánosa.

Beszéde végén meglepetéssel is szolgált: Selymes József plébános urat az egyházmegye tiszteletbeli kanonokává nevezte ki. A kananok úr felolvasta hűségesküjét és megköszönte a segítséget mindazoknak, akik hozzájárultak a templom felépítéséhez, segítették munkáját anyagilag, munkával és nem utolsósorban imáikkal. Ezután az újtasnádi gyerekek szép szavalatokkal és virágcsokorral köszöntötték a püspök és kanonok urakat.

Az újtasnádi híveknek is fontos szerepe volt abban, hogy e templom felépülhetett. Mikor szükség volt a segítségre, saját munkájukat félretéve siettek a templomhoz férfiak, nők, gyermekek, mert minden dolgos kézre szükség volt.

Az utcán, a templomban és annak udvarán látszanak a dolgos kezek nyomai. Még arra is jutott ener-giájuk a falubelieknek, hogy az ünnepség után megvendégeljék az idelátogatókat.

Ők és plébánosuk megmutatták, hogy összefogással, és bízva az Úristen segítségében, sikerül nagy dolgokat megvalósítani.

Hozzávalók: egy kis tök kockára vágva, megfőzve és leszűrve, 4-5 felvert tojás, apróra vágott kapor, 2 kanál liszt, kb 20 dkg sós tehéntúró vagy sajt, 1 fej apróra vágott és olajon kissé megpárolt hagyma, 2 cikk apróra zúzott fokhagyma, só, bors, parika.

A hozzávalókat összekeverjük, teflon-edénybe tesszük, és megsütjük mindkét oldalát. Tortaként meg fog nőni sütés közben. Tálcára helyezzük és friss zöldségből készült salátával vagy ketchuppal, tejföllel tálaljuk.

-Az idei trendben felfedezhetők olyan hímzett blúzok, húzott ruhák, me-lyek felidézik a magyaros népművészetet. Kiegészítőként nagyon divatosak a rafia– vagy szalmatáskák.

-Az idei nyár színei harsányak, a díszítés lehet feltűnő, és a fazonok is rendkívül sokfélék.

-Divatosak a szafari stílusú ruhák, melyeket a színesség jellemzi, a korábbi egyöntetű drapp és zöld helyett.

-Ami a nyári holmik közt a kánikularuha, az a lábbelik között a saru: mindkettő lényege két pánt.

-A klasszikus matróz-stílus divatosságát St. Tropez-nek köszönheti, mivel itt rendeznek évente vitorlásversenyeket. A pi-ros-fehér-kék színösszeállítású, zömmel csíkos mintázatú holmik rendre felbukkannak a nyári trendekben.

-Az idei nyári gyerek-divatban érezhető a hatvanas évek hippistílusa. A sznek, az egyszerű fazonok, a folklórelemek sokfélesége, a természetességre való törekvés és egyfajta naiv báj e korszak meghatározói. Csupa olyan dolog, ami gyereknek és felnőttnek egyaránt jól áll.

-a hús frissességét a következőképpen is ellenőrizhetjük: egy villa hegyét tűz lángjánál hevítsük fel, majd szúrjuk a húsba. Ha a hús régi, kellemetlen szagot fogunk érezni. Ujjbegyünket nyomjuk bele a húsba. Ha ujjunk nyoma eltűnik, a hús friss.

-ha kirándulásra nyers húst viszünk magunkkal kinti sütés céljából, göngyöljük a húst ecetbe, vagy sós vízbe áztatott kendőbe.

-idős szárnyas húsát elkészítés előtt dörzsöljük be jó alaposan őrölt borssal. Sütéskor, főzéskor jóval puhább lesz.

-a sütőben sütött csirkehúst locsolgassuk sörrel, így nagyon ízletes lesz.

-a csirkehús finomabb, ha elkészítés előtt 1-2 órán át nyers tejben áztatjuk.

-a héjában főtt krumpli könnyebben megtisztítható, ha a főzővízbe egy kis olajat cseppentünk.

-a megtisztított nyers burgonya nem feketedik meg, ha néhány csepp ecetet öntünk a vízbe.

-a héjában főtt krumpli nem hasad ki, ha főzés előtt sós olajjal megkenjük a héját.

-az uborkasaláta finomabb lesz, ha megtisztítás után pár másodpercre fövő vízbe helyezzük.

-a keserű uborkát felszeletelés után helyezzük 10 percre sós tejbe. Keserű íze el fog tűnni.

-az eper porcukorral meghintve kitűnően tűri a fagyasztást. Kiolvasztáskor cseppentsünk rá egy kis citromlevet, így nagyon aromás lesz.

-a karfiol könnyebben emészthető lesz, ha elkészítés előtt pár órán át hideg vízben tartjuk.

-a kalács könnyebben kivehető a sütőformából, ha még forrón hideg vizes törlőkendőre helyezzük a tepsit.

-Az ecet a zöldségeket megkeményíti, ezért csak főtt állapotban savanyítsuk főztjeinket.

Júliusban tombol a nyár. A szabadságra készülők, a vízben lubickolni vágyók joggal várják el, hogy kánikula legyen. A kertekben ebben a hónapban érik a kajszibarack, a körte, a szilva. A megművelt földeken javában folyik az aratás, így a gabonatáblákat tarlók váltják fel, és ez ökológiai változásokat idéz elő nagyon sok állat életében. A rovarok folytatják megszokott életüket, a mezei egerek, hörcsögök, gyűjtik járataikban a gabonaszemeket. Megjelennek a vadgalambok, az egerészölyvek nyomban az aratás után, és örvendenek a terített asztalnak.

Az arató-cséplőgép kárt is tesz. Kisnyulak, madárfiókák esnek áldozatul a gépesített aratásnak. Az anyamadarak és nőstény vadnyulak sokáig keresik kétségbeesetten kicsinyeiket a tarlón. Este a tücskök hangosan ciripelnek.

A nagy kánikula idején a fák alatt kellemesen hűvös levegő fogad. A sétányok mellett, a kertekben, parkokban virít a petúnia, a portolácska, a rózsa, a muskátli és más színes virágok. Az öreg fák törzsén, odvában, lombkoronájában sok rovar, madár él. A peték, hernyók, pókok, lepkék eleségül szolgálnak a madaraknak.

Az erdők, kertek süncsaládjai vadászni indulnak az esti órákban. A kis sünök júliusban még félakkorák, mint a kifejlett egyedek. A fecskefiókák repülni tanulnak, és lassan-lassan végleg elhagyják az eresz alatti fészket. A gólyafiak csak később válnak éretté. Több gondozást igényelnek, hiszen nagyobb testű madarak, ezért ebben a hónapban van szükségük a fiókák neveléséhez a legtöbb élelemre. A gólyák nehezen tűrik a nagy szárazságot, hiszen kiszáradnak a békák, csigák élőhelyei, és így egyre kevesebb lesz az eleség a fiókáik számára.

Ha megfigyeljük a Csaholy-patak vagy a Kékec élővilágát, megállapíthatjuk, hogy se szeri se száma a rovaroknak. A fenék iszapját vizsgálva pedig akár tíz cm hosszú tavikagylókat láthatunk a mocsár fenekén. Szintén itt található a vaskos falú és balra kanyarodó házú tányércsiga. Ezek, mint a tüdőcsigák általában, a szennyezett, oxigénben szegény vízben is képesek megélni. Petéit a növények leveleire ragasztja még május végén. Júliusra a kis csigák szertemásznak a környéken a víz mentén, és elkezdik önálló életüket.

A madaraknak, méheknek tegyünk ki a kertbe itatót ebben a melegben. Ezt legjobb fából készteni. Legyen a vize sekély, hogy a rovarok, madarak bele ne fulladjanak, és könnyen megkapaszkodjanak vagy fürödhessenek. Ilyenkor könnyen lefényképezhetjük őket, vagy távcsővel figyelhetjük viselkedésüket.

Júliusban tovább gyűjtjük a gyógynövények közül az orbáncvirágot, cickafarkot, melyek a mezsgyéken, erdőszéleken, réteken virítanak sárga illetve fehér virágaikkal.

A piacokon ebben a hónapban a kertek minden kincsét megvásárolhatjuk, már az újkrumplitól kezdve a padlizsánon át a dinnyéig.

A minap egy humoros jelenetnek voltam a szemtanúja, az Újsor (Avram Iancu utca) és a Macskahegy találkozásánál.

Egy vékonyka hölgyike igencsak nagy igyekezettel ugrándozott egy vizesárkon keresztül egyik kertből a másikba, egy kisebb és egy nagy kutya kíséretében, jelentősen letarolva mind a két kert kultúrnövényeit.

Közelebb érve a jelenet színhelyéhez már hangokat is hallottam. A nagyon mérges asszonyka hangos pörlekedő szavakkal illette a nagykutya gazdáját, majd tüntetőleg elvonult a Crasnei utca irányába.

-Hogy mi történt? – válaszolta kissé nevetve, kissé mérgesen, majd mesélni kezdte a történet előzményeit.

A már említett nő rövidített úton igyekezett a kutyájával a Kisdebrecenbe (Crasnei utca) a nagykutya gazdája családjának a kertjében kialakított ösvényen. A nagy kutya amikor észrevette a kisebbet, utánaeredt. A kisebb eb gazdája azt hitte, hogy őt akarja megfogni, futásnak eredt és így alakult ki az akrobatákat is meghazudtoló mutatványsorozat. Majd folytatva, felháborodottan meséli a kert gazdája, hogy a már említett ösvényt a fél város használja, mégpedig útrövidítésként. Mindazon városlakók, turisták, akik gyalogszerrel akarnak a városból a strandra menni, vagy pedig a Crasna-utcabeliek, akik így akarják elkerülni a városközpontba igyekezve a hosszabb utakat, ezt a keskeny ösvényt használják. Ennek az áldatlan állapotnak bizony a kertek gazdái látják a kárát, főleg termésbeérés idején.

-És akkor még nekik áll az erdő felől, hogy miért engedem ÉN ki a kutyámat a saját kertembe! – mondja sopánkodva (Közben megjegyzi: a kutya egyáltalán nem veszélyes.).

Szerény véleményem szerint Tasnádon elég sok helyen található ilyen, vagy ehhez hasonló állapot. És ha már más vagyonát - jelen esetben kertjét - önkényesen használjuk, és még fizetnünk sem kell érte, hát húzzuk be fülünket-farkunkat, és ne káromoljuk, hanem áldjuk azokat az embereket, akik ezt megengedik nekünk. A kert gazdájának pedig használati díj fejében a Polgármesteri Hivatal legalább az erre a területre kirótt föld-illetéket el kellene hogy törölje, szolgálván ezzel mind a magán, mind a közügy javát is.

Tasnád régi iparágai közé sorolhatjuk a csizmadia mesterséget is. Ennek egyik legrégibb, ma is élő művelője Székely Lajos tasnádi lakos, aki immár 65 esztendeje űzi csizmadiaként a mesterségét. Az iparág csínját-bínját Kuki Sándor tasnádi születésű iparostól tanulta el, és tudását később négy inasnak adta tovább.

Az alábbiakban, Székely mester elmondásai alapján felvázolom a mesterség alapfogalmait.

A csizmadiák egy úgynevezett "Csizmadiaszínbe" tömörülve csizmákat, bakancsokat, parasztszandálokat készítettek.

A tímároktól vásárolt alapanyag, a kikészített bőr nem lehetett más mint bárány- vagy juhbőr. A felsőrésznek való bőrt kézzel szabták ki egy úgynevezett "kneip"- pal a láb méretei szerint. A méretek levételekor különösen ügyelni kellett a lábszár magasságának, bőségének, a lábfejtorok kerületének és a talp hosszának a pontos méreteire. A csizmák szárának bőségét sámfával rögzítették.

A kiszabott felsőrészt kézzel összevarták, bélésbőrrel kibélelték, és felhúzták a lábfej méreteinek megfelelő nagyságú kaptafára. A kaptafára már előzőleg fel volt szegezve a talpbélés, amely tehén- vagy juhbőrből készült. A már kész felsőrészt a talpbélésre csirizzel ragasztották rá, majd a talpbéléses felsőrészhez hozzávarrták, azaz "bindolták" a már előre kiszabott talpot, amely tehénbőrből készült.

Hogy erősebb legyen a lábbeli, a talpot faszegekkel szegezték a felsőrészhez, így biztosítva a talp leválásának megakadályozását. A talp felhelyezése után a csizmasarok rászegezése következett. A sarkot kisebb-nagyobb hulladékbőrből (talpbőr) készítették, olymódon, hogy a darabkákat egymásra helyezték, kisebb méretű faszeggel összeszegezték, és ugyancsak a kneippal sarok formájúra alakították. A már kész terméket megszabadították a sámfától és a kaptafától, és különböző, kissé zsíros erdetű anyagokkal fényesre "vikszolták".

A csizmadia főbb szerszámai német elnevezésűek voltak, mint pl. Falzone (kaptafa), sámfa, vagy "scham"-fa, kneip, bindoló ár, "schnit" vas (melyet szabad lángon felmelegítve a talp egyenlítésére használtak), schtufeszni (a talp és a sarokrész kifényesítésére szolgált), ridli (mellyel a rámás csizma rámáját fogazták ki), suszterkalapács, melynek egyik vége kerek és alsó része gömbölyű, a másik végén lelapított, falzang (a felsőrészt ezzel húzták fel a kaptafára). Egyéb eszközök: szeghúzófogó, lábszíj stb.

A kész termékeket vásárnapokon szabadárusításban forgalmazták. Jó vásár után egy-egy kupica pálinka mellett bizony ők is rázendítettek a csizmadianótára :

"Csizmadia legény akart hozzám járni,
Ki akarta a csizmám sámfázni,
Csizmadialegény nem vagyok én dáma
Verje a faszegét az anyja piros... papucsába!"

A csizmadiák 1945-ig kisiparosként, különböző társulásokba tömörülve dolgoztak. Később kisipari termelőszövetkezeteket alakítottak, ahol tovább folytatódott e szép és nélkülözhetetlen iparág.

A IV.E és II.E osztály együtt kirándulni indult június 6-án, egy szép szombat reggelen. Korán indultunk, mivel egynapos kirándulást terveztünk.

A moziterem előtti parkban gyülekeztünk és nagy izgalommal vártuk a kisbuszt, amivel utazni szándékoztunk. Végre elindultunk Kolozsvár felé. Utunk során gyönyörű tájakat láttunk. Keresztülmentünk Sarmaságon, Zilahon, majd kanyargós hegyi úton, a Meszes-hegységen is. Kolozsvárra érkezve először a Botanikus-kertbe látogattunk el. Ott nagyon sok érdekes és szép növényt csodáltunk meg. A japán-kertben olyan hidakon mentünk át, amilyeneket eddig csak a filmekben láttunk. Jártunk a kínai toronyban, a pálmaházban pedig húsevő növényt is láttunk.

A Botanikus-kert után kolozsvári városnézés következett. A város központjában megtekintettük Mátyás király lovasszobrát, melyen a "Mathias- Rex" felírás olvasható. Rövid imára bementünk a Szent-Mihály templomba is.

Utunkat a tordai sóbánya irányába folytattuk. A sóbányában hideg fogadott, és a különös élmény, hogy minden sóból van. Félelmetes volt, de mégis lenyűgöző, hiszen ilyen élményben eddig még nem volt részünk. Először egy harang alakú bányába értünk. Az idegenvezető lekapcsolta a villanyt, és egy marék sót a mélybe szórt. Ez tűzijátékhoz hasonló látványt nyújtott. Ezután két másik terembe mentünk, ahol nagy gépek voltak. Az egyik teremben leereszkedtünk egy mély kútba, mely egy alsó bányába vezetett. Ennek az alján nagy sósvizű tó található. Innen egy lépcsőn átmentünk a trapéz alakú Rudolf-bányába, melynek az alján szintén egy sósvizű tó terül el.

Ezután a felszínre jöttünk, és folytattuk utunkat a Tordai-hasadék felé. Gyönyörű látvány tárult a szemünk elé, a legszebb hely, amit eddig láttunk. A hasadék bejáratánál elköltöttük ebédünket, majd elindultunk a kijelölt úton. A hegy között az út egy patak mellett vezet. Öt hídon kellett átmennünk, és még hegyet is másztunk, míg a hasadék másik végén egy mezőre értünk. Kicsit pihentünk, a patakban megfürödtünk, majd visszamentünk a járművünkhöz.

A sok élmény után hazaindultunk. Késő este értünk Tasnádra, szüleink már izgatottan vártak.

A négy iskolai év alatt ez volt a legszebb kirándulásunk, mert olyan gyönyörű helyeken jártunk, mint amilyen a Tordai-hasadék. Ezt az élményt soha nem felejtjük el!

Kellemes vakációt kívánunk, és várjuk vakációs élményeitekkel kapcsolatos rajzaitokat, írásaitokat a Teleházban!

Nemrég a MADISZ–on belül létrejött a MADISZ Ifi Klub. Ennek tagja lehet minden 12 évet betöltött fiatal, aki az alapszabályzattal egyetért, és kitölt egy beiratkozási adatlapot. A MADISZ Ifi Klub júniusban már 21 tagot számlált, azóta nőtt a létszám.

A MADISZ Ifi Klub tagjai között egy külön csoportot képeznek a "Farkasok", a "kor modern cserkészei". Ebben a csoportban csak fiúk lehetnek, akik jól tanulnak, szeretik és védik a természetet, kötelező foglalkozásokon vesznek részt, fizikailag és szellemileg felkészültebbek mint a többi tag.

A MADISZ vezetősége, köztük Bata Sándor és Némethy Norbert, mindennapos programokat szerveznek az Ifi Klub tagjainak és az érdeklődőknek.

Ezen programok között szerepel: tánc (páros és modern tánc), sport ("tornaóra", fizikai felkészítés Farka-soknak), előadások (hasznos tudni-valók fiataloknak), rendezvények, levelező klub, kötés, rajz, videó- és audió-est, fotózás, állattartás, KRESZ, vitaest, német nyelvtanulás. Ezeken a foglalkozásokon kívül kérésre másokat is indítanak. A fiatalok segítettek a Kolping Szervezetnek a játszótér felújításában, valamint résztvettek az újtasnádi templom festésében.

Bárki, aki szeretné értelmes tevékenységekkel tölteni szabadidejét, csatlakozhat a MADISZ Ifi Klubhoz. A programokon nem csak tagok vehetnek részt. Minden héten más és más programokat szerveznek, ezekről a MADISZ irodában lehet részletes tájékoztatást kapni.

Grieb Szabolcs és Glatz Beáta ebben az évben fejezték be egyetemi tanulmányaikat. E havi lapszámunkban Grieb Szabolccsal készült villámbeszélgetésünket közöljük. Ő a Kolozsvári Műszaki Egyetem mechatronika szakán végzett.

- Mikor én kezdtem, a mechatronika új szak volt. A legfontosabb volt a csoport összetartása és a csapatmunka, még a vizsgákon is. Nemcsak kollegák voltunk, hanem barátok is. Ennek a szaknak az elvégzése folyamán tágabb ismereteket szereztünk a mechanika, elektronika és informatika világából.

-Dolgozni fogok Kolozsváron mérnökként, és később lehet külföldre megyek.

2003. augusztus 9-én megrendezzük az első tasnádi keverékkutya kiállítást, Mix Tasnád címmel. Az egész nap tartó kutyanapon lesz: hot-dog evő verseny, kutyakozmetika, kutyaöltöztetés, valamint állatorvosok előadást tartanak A kutyabajok megelőzése címmel. Ezen kívül díjazzuk a legszebb kutyát ábrázoló rajzot (a gyerekek munkái közül). E napon bemutatjuk a gyerekek által készített madáretetőket is.

A program délután 16.00 órakor kezdődik. A helyszínről jelen pillanatban még tárgyalások folynak. Kérjük az érdeklodoket, hogy kérdéseikkel forduljanak a MADISZ irodához, illetve keressék a plakátokat.

A tasnádi MADISZ június 21-én, szombaton sakk-bajnokságot rendezett a Művelődési Házban.

A bajnokság reggel 10 órától délután 6 óráig tartott. A szervezők: Bata Sándor és Némethy Norbert. A versenyt Szilágyi József nyerte, aki tapasztalatokkal és egy sakktábla alakú tortával gazdagodott.

Az idei képességvizsgán diákjaink több-kevesebb sikerrel vették az akadályokat. Akiknek sikerült, gratulálunk, akiknek pedig kevesebb szerencséjük volt az idén, kívánunk sok sikert az augusztus 25-én megtartandó pótképességvizsgán!

Íme azoknak a névsora, akiknek első nekifutásra sikerült életük első vizsgája: Barta Dániel Szilárd, Bonczidoi Boglárka Hajnalka, Butean Tamás, Falati Beatrix, Fejes Sándor, Gáll Aliz, Gáti Andrea, Geiger Jácinta Ziliz, Grieb János Olivér, Györffy Anita, Hiripi Zoltán István, Irimiás Aliz Timea, Irimiás Zsolt György, Katona Sándor János, Maday Anikó, Oláh Attila, Oláh Katalin Orsolya, Örsi Levente István, Schönberg Ingrid, Sinka Erzsébet Mária, Spitz Arnold, Vass Anita, Vass Balázs, Vass Tamás József, Véber Gábor Alfréd.

-1972-ben végeztem a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-mechanika szakán, és minket akkor kihelyeztek, így kerültem a tasnádi középiskolába egyetemi kinevezéssel. 1987 szeptemberéig tanítottam ott, az első két évben román és magyar tagozaton, aztán csak román tagozaton. 1987 szeptemberétől az általános iskola lett a munkahelyem, ahol 1989-ig tanítottam román tagozaton is, a rendszerváltás óta pedig csak magyar tagozaton.

-Ezt a szakmát azért választottam, mert édesapám tanító volt, tehát úgy gondoltam, folytatni kell az általa elkezdett tevékenységet, aztán diákkoromban nagyon szerettem kollégáimnak segíteni, megmagyarázni a leckéket, házi feladatokat.

-Tanárnak lenni megéri, ha nem az anyagiakra gondolunk, mert annál szebb mesterség szerintem nincs, mint embereket formálni, képezni, nevelni.

-A tanítási módszereim változatosak, tehát hadd ne soroljam fel őket, és aszerint választom meg, hogy milyen képességű osztályban kell órát tartanom, mennyire igényes az illető óra anyaga. A lényeg mindig ugyanaz: úgy próbáljak tanítani, hogy az minden diák számára érthető legyen, a házi feladatokat tudják elkészíteni a diákok a leadott lecke alapján. Igyekszem megszerettetni a matematikát egyre több diákkal, ami gondolom, elég sok esetben sikerül is.

-Ideális tanár szerintem nincs, mint ahogy ideális ember sincs, viszont jó tanár van. A jó tanár igyekszik közel kerülni diákjaihoz, megtartván azért a szükséges távolságot, részvesz a tanulók minden tevékenységében (kulturális, sport stb.). Megérti a gyerekek problémáit, gondjait, és a lehetőségeknek megfelelően segít azok megoldásában. Nem utolsó sorban érdekes, érthető, vonzó órákat tart.

-Amint már mondtam, ideális ember nincs, tehát ideális tanuló sincs, de annál inkább jó tanuló, aki kötelességtudó, törekvő, tapintatos, segítőkész, tiszteli kollégáit, tanárait, szüleit, röviden mindenkit. Résztvesz minden rendezvényen, amit iskola- vagy osztályszinten rendeznek, versenyeken, kirándulásokan stb. Ilyen diákom nekem is van és volt is.

-Feladatomnak tekintem, hogy ismereteimet átadjam diákjaimnak olyan szinten, hogy érvényesülni tudjanak, elérjék céljaikat, valamint olyan embereket neveljek, akik mindig megállják helyüket az életben.

-Csúnya dolognak tartom a dicsekvést, de ha már feltetted a kérdést, elmondom, hogy mindig az osztály legjobbja voltam. A középiskolában az első helyért azért harcoltam, mert volt egy erős osztályunk, sok jó tanulóval, de ugyanakkor versengés állt fenn a nagyvárosi és vidéki diákok között, s ott mese nélkül bizonyítani akartam azt, hogy a vidéki diákok sem alsóbbrendűek.

-Nagyon kedveltem a kulturális műsorokat, úgy a szervezésüket, mint a szereplést, főleg táncolni és szavalni szerettem. Ez most is így van, ugyanis a tanításon kívül most is élvezem a népi táncok tanítását, kirándulások, osztálybulik szervezését.

-Az iskolában kevésbé kedveltem a rajz- és tornaórákat és utáltam az ifjúsági szervezet rendezvényeit, mert azoknak mindig politikai kicsengésük volt.

-A jelenlegi tanítási rendszer megérett a változásokra és remélem, hogy az új miniszterünk tesz is valamit ennek érdekében.

-A tasnádi iskola eredményekkel dicsekedhet, jól képzett tanárai vannak, akik fáradtságot nem ismerve mindent megtesznek diákjaik felkészítése és nevelése érdekében.

A varázslás és a mágia mindannyiunk életében jelen van, sokkal közelebb hozzánk, mint gondolnánk. Naponta a hatása alatt vagyunk, tudatunkon kívül. Ne gondoljuk azt, hogy együtt vagy külön-külön nem tudjuk a körülöttünk élőket befolyásolni gondolatainkkal, tekintetünkkel vagy tetteinkkel, akaratunkon kívül, a bennünk rejlő erők segítségével.

A negatív hatások ellen a leghatékonyabb fegyver az Istenhez való fohászkodás, a benne és a saját magunkban való hit. Ez mind energiaátvitel, és ezt az energiát még születésünkkor kaptuk, folyamatosan tovább adjuk és kapjuk is életünkön át. Régi közmondás, hogy amit adsz, azt kapod, és ez így is van. Az életben a pozitív a pozitívat, a negatív a negatívat vonzza és nem fordítva, mint a fiziká-ban. Ne foglalkozzunk negatív gondolatokkal, ne nézzünk csúnyán az emberekre, ne irigykedjünk, ne bántsuk meg az embereket, mert ugyanazt fogjuk visszakapni tőlük! Nézzünk körül, és lássuk meg azokat a dolgokat az életben, amiknek örülhetünk. Segítsünk az embereknek, okozzunk nekik örömöt. Így családunkban, a közösségben, amelyben élünk, MAG leszünk, és környezetünket ezáltal meleggé, jóvá, élettelivé varázsoljuk.

Lakásunk megtisztítása nemcsak alapos takarítást jelent. Gyakran szellőztessünk, engedjük besütni a napot, néha szellőztessük ki a ruháinkat, szekrényeinket, ágyneműnket. Tegyük ezt leginkább tavasszal, akkor a leghatásosabb, mert akkor a természet és a világ is megújul.

Ne tartsunk a szoba sarkaiban régi, haszontalan dolgokat. A por, penész, salétrom kártékony. A haszontalan dolgok eldobása és takarítás után szórjuk be szenteltvízzel lakásunkat, gyújtsunk meg egy gyertyát, és mondjunk el egy imát. Helyezzünk el a lakásban bazsalikomot és orbáncfüvet, mert ezek tisztítják a levegőt. Űzzünk el a fejünkből is minden rosszat, aztán álljunk lakásunk ajtajába. Nézzünk szét, és képzeljük el, hogy milyen jól fogjuk benne érezni magunkat a családunkkal. Ha megelégedett szemmel nézünk munkák gyümölcsére, ezáltal energetikailag is megtisztítjuk lakásunkat.

Ha vendégeket fogadtunk, miután elmentek, szellőztessünk ki, és mossuk meg az általuk megérintett tárgyakat.

A szászok alapították az első erdélyi gyógyszertárakat, élénk gyógyáruforgalmat bonyolítottak Havasalfölddel, Moldvával. A korabeli vajdák kiváltságlevelekkel igyekeztek fellendíteni e hasznos kereskedelmi ágazatot. Ebben az időben csak a gazdag főurak engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy nagy pénzen olasz orvosokat hívassanak szükség esetén. A gyógyászat nem haladta meg a népi orvoslás szintjét, kivételt képeztek olyan központok mint Buda, Krakkó, Prága, Bécs.

A XV.- XVI. századi Európában új társadalmi irányzat jelent meg, amikor a polgárság haladó része a feudális egyházi uralom alatt álló társadalom átrendezését, irányítását saját kezébe akarta venni. Ezt az irányzatot reneszánsz néven ismerjük.

A reneszánsz a vallás, istenközpontúság helyébe az emberközpontúságot helyezte, és ez a gondolkodásmód határozta meg a filozófiai irányzatokat is, a humanizmust, az erős céhrendszerek megalakulását és felvirágzását. A természettudományok fejlődésnek indultak, a társadalom szakított a középkori hagyományokkal. Helyükbe a megismerés lépett, az alkímiából kifejlődött a kezdetleges kémia, a botanika eredményeit az orvostudomány és a gyógyszerészet is kezdte alkalmazni.

Amerika felfedezése álta ismertté vált Európában a kukorica, burgonya, dohány, napraforgó, paradicsom, paprika, kakaó, és Dél-Amerikából is sok növény került Európába.

A gyógyszerészet egyik legkiemelkedőbb alakja a hebriciai (svájci) Paracelsus, az iatrokémia megala-pítója. Ő fejlesztette ki a gyógynövények módszertanát, mely a gyógynövények gyógyhatásait egyes morfológiai (alaktani) jeleik alapján próbálja felismerni. Az ő érdeme, hogy a betegségeknek fiziológiai okokat tulajdonított, és nézete szerint a vegyi elemek felhasználásával szüntethetők meg. Nagyon sok receptet ismertet, sok gyógynövény alkotórésszel.

Európaszerte számos botanikai tanulmány látott napvilágot, de egyelőre a botanika a fajismeret szintjén maradt, és természetesen a felismert használata volt a cél.

Erdélyben a legjelentősebb botanikai munka szerzője Juhász Péter: "Herbárium az fákról, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól", Kolozsvárott 1578-ban kiadott első magyar nyelvű tudományos könyve. Ebben kb. 2000 növénynevet sorol fel, gyógyászati felhasználási módjukkal együtt, sokat közülük ma is használunk.

A XVI. században Európa megismerkedik a trópusi drogok, gyógynövények egrészével, aztán megjelennek nálunk is az első gyógyszerészeti szakmunkák a korabeli szláv-román nyelven, melyekben több gyógynövény jelenik meg, mint: az útilapu, angyélika, tömjén, veronikafű, menta, keserűlapu, csalán, pásztortáska, ezerjófű, kapor stb.

Báthori István erdélyi fejedelem udvarnoka Lecsés György megjelentetett egy rendszerezett orvosi munkát, az "Ars medicat" amely a házi használatra alkalmas gyógynövényeket ismertette. A XVII. században uralkodóvá váltak a materialista eszmék, és felfedezték a mikroszkópot, de erről a későbbiekben írunk.

Apróbojtorján (Agrimonia eupa-toria) – a rózsafélék (Fam. Rosaceae) családjába tartozó évelő növény, hazánkban gyakori bokros helyeken, erdőszéleken, réteken, szinte mindenütt előfordul.

A drog sok csersavat, illóolajat, kovasavat, keserűanyagot, szerves savakat tartalmaz. Fürdő formájában huzamosabb ideig tartó reumatikus fájdalmak enyhítésére ajánlják. Teája májgyulladás, epe- és vesebántalmak esetén javasolt.

Fehér üröm (Artemisia absin-tium) – a fészkes virágzatúak (Fam. Astearceae) családjába tartozó növény, hazánkban domb- és hegyvidéken is előfordul.

Kétféle drogot tartalmaz, a lefosztott tő és a szárlevelek adják az egyik fajtát, míg a virágzata a másik fajtát.

Aromás keserűanyagjáért mint forrázatot vagy tinktúrát kis mennyiségben étvágygerjesztőként, emésztést serkentőként, szélhajtóként használják. Terhes nőknek, ideggyenge személyeknek fogyasztása nem ajánlott. Teáját szigorú orvosi előírás szerint kell adagolni, mert a túladagolás súlyos mérgezéseket okozhat: görcsöket, hallucinációt, eszméletvesztést, sőt halált is. Ürmös italok (ürmös bor), gyomorkeserűk gyártására is használják. Az ilyen borok vagy likőrök kis mennyiségben étkezés előtt fokozzák az étvágyat, megelőzik a has puffadását, de nagyobb mennyiségben rendszeresen fogyasztva memóriazavart okozhatnak.

Ebben az időben már működött ifjúsági csapat is a felnőttek mellett. A járműveket a csapat kiszállásaihoz a tasnádi T.Sz. és a tasnádi vállalatok biztosították. Volt olyan alkalom is, amikor a csapat Borsabányáig traktorozott.

E kor csapata: Balog J. (edző), Roatis Gy., Mezősi Gy., Darida J., Culic T., Dull B., Haita Ghe., Domokos J., Gózner M., Pákai S., Kovács J., Szűcs K., Mátyás S., Vonház J., Indre N.

Augusztus 15-ig megtekinthető a Tasnádi Városi Múzeumban Lendvai Zoltán képkiállítása.

A művész 1959-ben született Nagykárolyban, 1978-ban érettségizett a Szatmárnémeti Képzőművészeti Gimnáziumban. 1981 óta több egyéni és közös tárlata volt Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Piskolton, Érmihályfalván, valamint külföldön: Budapesten, Sopronban, Orosházán, Bogácson és Burgkirchenben.

Olajfestményeket tartalmazó tasnádi kiállítása igazi élmény a művészetek kedvelőinek.

A Communitas Alapítvány Szórvány Szakbizottsága 6 millió lej támogatást ítélt meg a Tasnádi Bíró Lajos Ökológiai Társaság által "Szórvány táborközpont működtetése" címmel benyújtott pályázatra.

A nyolc napos, augusztus 1-8 között szervezett rendezvénysorozatra a szórványvidéki falvakból (Szekeres, Érkőrös, Szodoró) érkező 20 alsótagozatos iskoláson kívül tasnádi gyerekeket is várunk. Szombaton az újonnan átadott játszótéren, hétfőn a termálstrandon, kedden a heresztesi erdőben játszhatnak, vetélkedhetnek, ismerkedhetnek egymással a diákok. A táborozás többi napján kézműves foglalkozásokon, énektanuláson stb. gyarapíthatják tudásukat, fejleszthetik képességeiket.

A sződemeteri zarándoklat zárja majd közös programunkat, együttlétünket.

Szép és hasznos szokás volt akkoriban a középiskolákban a különböző önképzőkörök megszervezése. Ezek tanulmányi ágak szerint alakultak. Valamely tudományágnak az elmélyítése volt a cél. Így volt: matematika, irodalmi, biológiai, történelmi, sakk stb. kör. Én a történelem körnek voltam a vezetője. Nagyon szerettem ezt a tudományágat. Régész és történész szerettem volna lenni. Nagy tevékenységünk nem volt, hisz kevesen voltunk, és sajnos az érdeklődés sem volt akkora, amekkora illett volna. A tagok nem vették komolyan a kiosztott feladatokat. Az "önként vállalt fegyelem" sem állt olyan erős lábon, mint azt hangoztatták.

Komolyabb eredmények születtek azonban a sakk és a biológia körökben. Ez utóbbiban Gajzágó tanár úr a segédeivel egy alkalommal még viviszekciót (élveboncolást) is végzett egy kutyán, közben magyarázva a hallgatóságnak a belső szervek működését, és ezt mindenki megte-kinthette. Mi is ott voltunk Fila tanár úrral és sakkoztunk. Váltig mérgeskedett Gajzágó, amiért elvonjuk a hallgatóság figyelmét az operációról. Néhány ravasz kópé pedig különböző szerv-maradékokat csempészett a lányok táskájába. Volt is sikoltozás!

Színjátszó csoportunk is volt. Egy osztályharcos színdarabot adtunk elő, címe: "A Krizsé Kati kecskéje". Elég gyenge kis darabocska volt, de jól előadva, lehetett rajta kacagni. Szereplői: a bőbeszédű ügyvéd Moldován Lajcsi alakításában, a kulákot Reinbold András játszotta, a tűzről pattant menyecske, akit Czirják Magda alakított, Márton a süket szolga, akit én játszottam, a bírót pedig Lőrinczi Kálmán jelenítette meg. Persze a kuláknak kövérnek és ellenszenvesnek kellett látszania, a bírónak igazságosnak, az ügyvédnek népbolondítónak, Katinak meg a süket szolgának pedig szegény kizsákmányolt embereknek kellett tűnniük. A cselekményre csak halványan emlékszem. A kulák lelőtte a Kati kecskéjét, és perre ment a dolog. A végén Márton, a süket tanúvallomása mentette meg a helyzetet. Elég szép sikert arattunk az előadással. Felléptünk Zilahon, Zsibón, Szilágycsehben és Kőrösréven. Pláné nekem volt elég nagy sikerem, mert sokat lehetett kacagni rajtam, a süket szolgán. Sikeresen beleéltem magam. Többen azért is kacagtak, hogy kulákfiú létemre az osztályom ellen működöm, de én nem éreztem így. Csak játéknak vettem az egészet, minthogy az is volt csupán.

Még ’49 őszéig nem élesedett ki nagyon az osztályharc. Sokan csak játéknak vették azt is.

Úgy gondolta a nép, hogy a földbirtokosok kényszerlakhelyre való telepítésével ez az ügy le is zárult. Pedig hej! – nem így volt! Bizony "szalámi taktika" volt ez a javából. Mindig elő kellett vegyenek a társadalomból egy réteget, amely ellen lehetett uszítani, annak a részbeni vagy egészbeni megsemmisüléséig.

Később, amikor már kirajzolódott előttem az egész ördögi praktika, mondogattam is: olyan ez az eljárás mint a mesében, amikor a farkas, róka, őz, kakas, tyúk, nyúl mind egy verembe estek, és nem tudván onnan kimászni, egymás felfalására "szakosodtak". Énekelték a slágerüket: "Farkas-barkas jaj de szép, róka-bóka az is szép, őzem-bőzem az is szép, nyulam-bulam az is szép, kakas-bakas az is szép, tyúkom-bukom jaj de rút" – és megették a tyúkot. Másnap ugyanezt a nótát kezdték, és következett a kakas, majd a nyúl, és így tovább, amíg csak a farkas meg a róka maradt.

Ez a mese tökéletesen allegórizálja a kommunista rendszer egész működését, politikai programját.’48-ban "megették" a gyárosokat, nagyiparosokat, utána ’49-ben a földbirtokosokat, majd a kulákok jöttek sorra, utána a kisiparosok, kiskereskedők, a középparasztok "kulákosítva" stb.

Közben az iskolában különböző forradalmi indulókra tanítottak bennünket. Ezeket harsogta a rádió, dalolták a katonák, sportolók, úttörők stb. Szinte az eszméletlenségig szédítették, butították a jónépet. Egy jóérzésű embernek vagy hányingere támadt, ha elolvasott egy újságot, vagy megölte az unalom a sok közhely feltálalása olvastán vagy hallatán.

Oros Tibor 43 éves tasnádi lakos, a 9 éves Roland édesapja, veseműködési elégtelenségben szenved. 2002 óta művesekezelésre szorul, hetente három alkalommal van szüksége a gép segítségére.

Családja nagyon szeretne veseátültetéssel segíteni betegén, de mivel donoruk nincs, a költségek minden erőfeszítésüket meghaladják.

Aki úgy érzi, hogy segíteni tudna, kérjük, juttassa el adományát az alábbi bankszámlára: BCR Tasnád, 459000290401, Oros Tiberiu Traian, vagy a tasnádi Caritas irodájába.

A tasnádi Kolping-család szeretettel meghívja Önt és kedves családját a július 30-án, szerdán tartandó játszótér-átadási ünnepségre.

Helyszín: a Győzelem negyedben található Általános Iskola (volt Internátus) udvara.

17.00 órai kezdettel játékok, vetélkedők, kézműves foglalkozások, ügyességi versenyek, étel-ital, jó zene vár minden érdeklodot, kicsiket és nagyokat egyaránt.

Ezúton szeretném köszönetemet és hálámat kifejezni mindazoknak, akik segítettek helytállni, és sikeresen átesni életem egyik legnagyobb megpróbáltatásán, a veseátültetésen.

Köszönet mind a lelki, mind az anyagi támogatásért, és azért, hogy segítettek testben és lélekben ujjászületnem.

Külön köszönet a Tasnádi Caritas Egyesületnek azért, hogy mellettem álltak.

Az Oceán 2000 kft két asztalos szakmunkást alkalmaz. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: 0744/644807. 0745/634573, 827711

Rendelésre makramét készítek, illetve kész munkáimat is árusítom. Cím:Closca utca 11. Telefon: 0261-825951

Új és használt számítógépek és számítógépalkatrészek 1-3 évig terjedő garanciával eladók. Érdeklődni a 0740-057791-es telefonszámon.