Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

A XXI. század emberének egyre nehezebb a sorsa, pedig azt várnánk, hogy az új, modernebb idők jobbat hozzanak. Ha körülnézünk a világban, az élet különböző területein sajnos több rosszat látunk, mint jót. A mi kisvárosunk sem kivétel ez alól. Nekünk is kijutottak a bajok. Közösségünk leginkább a munkanélküliséggel küszködik.

Felmerül a kérdés, vagy inkább a vád, hogy senki nem tesz semmit. De az a kérdés és felismerés nem derül ki, hogy ÉN mit teszek? De miért is jutna eszünkbe, hogy én mit tehetnék jobb sorsom érdekében? Nem könnyebb a másikat, aki dolgozik, jól „hátba vágni", megvádolni, hogy nem tesz semmit! S ha ezt a vádaskodást elég hangosan, durván és alattomosan tesszük, tökéletes lesz a siker. Elértük célunkat: megalázni, romba dönteni embertársunk tekintélyét mások előtt. Bár békeidőben élünk, s tőlünk csak több száz kilométernyire dúl a háború, mégsem élünk békességben. Embert próbáló küzdelemben telnek mindennapjaink, ugyanúgy, ahogy a kereszténység kétezer éves története is folyamatos küzdelem volt a hitért, a fennmaradásért, az utódokért, a keresztyén örökségért.

A mondás szerint, és a gályarabok énekének egyik sora is megerősíti: „azt bünteti, kit szeret". Úgy látszik, bennünket nagyon szeret a fennvaló, hisz nem látunk, érzünk mást kisvárosunk életében, mint a büntetést, melyet szűkebb környezetünket felhasználva sújt ránk. Ezzel a tudattal nagyon is boldogok lehetnénk. De ez még nem elég, mondhatja bárki, és igaza is van. Nagyon nehéz a hivő embernek is, elviselnie a mindennapi pofonokat, és megpróbálni túllépni rajtuk. A megoldásuk pedig már egyenesen gordiuszi csomónak tetszik. Mit tehetünk, mikor nap mint nap úgy érezzük, hogy ilyen környezetben nem bírjuk tovább, talán meghalni is jobb lenne, mint elviselni? Maga a természet adja erre a legszebb választ. A búzamagnak el kell halnia, hogy sokszoros termést hozzon. Bele kell pusztulnia a búzaságába, hogy teljesíthesse életfeladatát, s megsokszorozhassa önmagát. Ha ellenáll, ha nem adja meg magát, soha nem tudja beteljesíteni küldetését. Ez maga a gyümölcstermés általi megújulás, ha úgy tetszik, a feltámadás. Az ember életének gyümölcstermése pedig a munka, a cselekedetei.

S hogy ezek a gondolatok miért épp most időszerűek? Gondolom mindenki a húsvéti készülődés lázában ég. Jézus feltámadását köszönti a nagy természet és a világ. Bár megkínozták, keresztre feszítették, halott volt, ki gondolta volna, hogy a keresztre feszített Jézus életcsírát hordoz magában, és egy szép napon új életre kél. Valahogy úgy érezhette magát Jézus is az ellenséges környezetben, a meg nem értés közepette, az Őt mindenáron halottnak akarók között, ahogy a világ meg nem értése miatt, a mai keresztyén. Rá tökéletesen igaz volt, hogy Isten azt büntette, kit szeret. Hisz azért küldte egyszülött Fiát a halálba, hogy nekünk életet adhasson. Ez eddig szép és jó. De megérte? Megérdemeltük? Vagy pedig mi magunk is, még mindig verjük a szegeket Jézus keresztjébe? Tudunk-e a feltámadás reménységével a keresztre nézni? Sík Sándor így figyelmeztet egy versében: „Nézni tanulj vaksi lelkem!" Lássuk meg az értelmét annak, ami 2000 évvel ezelőtt történt: lehetőséget kaptunk az örök életre, de ezzel tudni kell élni, és nem visszaélni!

Az örökélet boldogsága olyan, mint bőven áradó folyam, és benne van a mi embersorsunk, mint egy kő. De hiába van a víznek bősége, ha nem tud belénk hatolni, hogy átjárjon bennünket is, mi boldogtalanok maradunk. A gyors sodrású élet, körülményeink mostohasága, nagyon is megkeményítette életünket, szinte kövekké lettünk. Nagyon sok él támadt, amit még nem sikerült lesimítani, össze- és egybeilleszteni, és maradunk kőkemények és faragatlanok. Kell hát a feltámadás, a Húsvét, nekünk, embereknek, hogy újra életünk legyen a Krisztusban. Ő a feltámadás után több napon keresztül megjelent, de megjelenik ma is, nekünk is, csak az a kérdés hogy észrevesszük-e Őt, és meglátjuk-e embertársunkban az istent, hisz az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette.

Minden ember közös sorstörténete: született, élt, remélt, dolgozott, küzdött, szeretett, meghalt… És hamu! Vagy mégsem? Húsvéti ünneplésünkben a hitünk adja meg a végszót: Krisztus feltámadt! Az Ő feltámadása a mi feltámadásunk biztos záloga, hogy ne maradjunk a hamu állapotban, „mert a lélek él, találkozunk!" (Arany János)

Mindenkinek meg van a maga keresztje, de annak súlyát a golgotai kereszt segítségével, el tudjuk viselni, és már így nem is olyan nehéz a teher, ha a Feltámadottal ketten visszük.

E reménységgel kívánunk minden kedves olvasónknak, Áldott Húsvéti Ünnepeket. Krisztus feltámadott!

-2003. április 4-én a Tasnádi Polgármesteri Hivatal és a Mezőgazdasági Kamara borversenyt rendezett. A tasnádi termelők szép sikereket arattak boraikkal. Külön dícséretet érdemelnek: Erdei Sándor, Holczman Rudolf, Jámbor András (arany), Holczman István, Kató Lajos, Katona Péter, Schmidt Ottó, Vedinas Augustin (ezüst), Lőrincz János, Bikfalvi József, Vedinas Augustin (bronz).

-Folynak az előkészületek a strand-idény megnyitására. Külön felhívjuk a helyi lakosság figyelmét a kedvezményes bérletekre. Éljenek a lehetőséggel, és váltsanak bérletet! Megtehetik a Polgármesteri Hivatalban valamint az üdüloövezetben működő tájékoztató irodában.

-Elkészült a tasnádi strand fejlesztési tanulmánya. A terv megvitatására az áprilisi tanácsgyűlés keretében kerül sor.

-Az építok június elejére ígérik az új Petrom töltőállomás megnyitóját. A kutak felszerelése rövidesen megkezdődik, valamint a végső talajrendezés is folyamatban van.

Temetés: Csorba István, 51 éves (márc. 14.), Oláh Béla, 82 éves (márc. 25.)

Keresztelés: Újvári György Dániel (márc. 2.), szülők: Újvári György és Ackerman Anita, Gáll Márk Ottó (márc. 16.), szülők Gáll János Ottó és Váradi Mirela

Temetés: Friedrich (Zsula) Gizella, 74 éves (márc. 5.), Kiss (Merk) Erzsébet, 74 éves (márc. 6.), Szommer István, 83 éves (márc. 7.)

1614 jan. 27-dikén tasnádi tiszttartóvá nevezi ki Bethlen Gábor Keresztszegi Pétert, ki már előzőleg is az volt, miután Újnémethi István középszolnoki alispán a tasnádi tiszttartósságról lemondott.¹

1615-ben két (Thasnad városban fekvő) ház és jobbágytelek felett cserelevelet kötnek Vitkai Kákoni István meg Nagy-Lónyai Menyhért és Gergely.²

1616-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem elcseréli a krassómegyei (így!) Tasnad városát Daróczi Ferenc Josip, Lápos, Domokosfalva, Debreczen birtokaiért és Szamos-Újvár váráért.³ Az erdélyi vajda (Bethlen Gábor) bizonyára Tasnádra száll e tájt összes hadaival, a mint Perneszi Gábor ecsedi kapitány írja Forgács Zsigmondnak. ⁴

Károlyi Mihály – 1626 jun. 29-dikén kelt végrendelete szerint – Tasnádon vett egy házat Egresy István deák nejétől és egy szőlőt 250 forintért. Ezeket két szolgájára hagyta. <<az tasnádi hegyen vannak szőleim – folytatja – Kaposy Györgytül vött négy zálogos; de ennek ketteit Prosin Péternek adtam bizonyos summában; azonkívül Kocsis György nevű jobbágyom, oláh, vött feje váltságában egyet, melyet Bárdos-szőllőnek is hínak; ezek bírassanak Károlyhoz. A Pernyhegyen egy szőllő, kit adtam az édes hites társamnak az vezendi majorsággal együtt.>>⁵

1627 decz. 15-dikén Lisztius Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna értesíti Gyulafi Sámuelt, hogy ő felsége pecsétes parancsára 1627 decz. 20-dikára tasnádra jöjjenek az egyezség megújítása végett.⁶

1639 szept. 14-dikén Tasnádi Borbély Erzsébet Tasnádon, a piaczon levő házát Cseh Balázsnénak adja bizonyos összegben.⁷

1640-ben a Tasnad város előhegyén levő szőlőről Balogh Ferencz végrendelkező vallomást tesz neje, Újnémeti Borbála és gyermekei számára.⁸

1642 márczius 11-dikén a thasnadi főbíró, Kolozsvári Mihály esküdtjeivel s tanácsival egyetemben Sulyok Jánosnak, Szatmár vármegye alispánjának írja, hogy Tasnádon lakó Szabó Bálint Tyukodra (Thiukodra) ment bort árulni, egy hordó borát elvitette Sulyok, kérik, adja vissza.⁹

1684-ben Fekete István és öcscse, György tasnádi lakosok a fejedelemtől nemességet kérnek, említik, hogy már Báthori Zsófia fejedelemasszony szabadon bocsátotta őket.¹⁰

1687-ben Balázsházi Sámuel középszolnoki szolgabíró és Lengyel András hites assessor, tasnádi lakosok tanúvallatást tartanak Balázsházi Zsófia Debreczeni Istvánné javára. Balázsházi Péternek Tasnádon is volt telke.¹¹

Tasnádon egy nemes kúriáját Károlyi László 1688 decz. 11-dikén fiára, Sándorra hagyja.¹²

Bálint Mihály tasnádi főbíró 1690-ben Tasnádon kelt levelében esküdttársaival együtt kéri Guthi Farkast, a megye alispánját, tegyen igazságot egy szegény özvegyasszonynak, akinek fiacskája szolgálta jámborul néhai Bikfalvi Ferenczet s most Bikfalviné nem akar néki fizetni.¹³

Húsvétkor az egész világon ugyanazt ünnepeljük, de mindenhol egy kicsit másképp. Szicíliában például hatalmas népünnepélyt rendeznek, míg Finnországban húsvéti boszorkányokkal riogatják a gyerekeket.

Olaszország: Szicília kisvárosaiban elterjedt szokás, hogy a tizenkét apostol és Jézus életnagyságú, sőt gyakran annál is nagyobb faszobrát vállukra veszik a fiatalok, és körbeviszik a településen. Húsvét vasárnap dél felé a templom előtt összegyűlnek, és a hatalmas fabábukkal eljátsszák a feltámadási jelenetet. A látványosságból senki sem maradhat ki a falu lakói közül, ilyenkorra óriási a tömeg és a nyüzsgés a főtereken. Majd hirtelen mindannyian elhallgatnak, amikor megérkezik a krónikás, aki elszavalja az eseményeket, miközben a bábuk mozognak. Az előadás fénypontja, amikor a feltámadt Krisztus találkozik anyjával, Máriával. Mária gyászában lefátyolozva jelenik meg, de amikor az apostolok elmondják neki a hírt, ledobja fátylát, és meglátja fiát. A tömeg ujjongásban tör ki, megszólal a zene, és szép lassan átalakul az egész egyfajta előnyári utcabállá.

Finnország: Északon sokkal csendesebben ünneplik a húsvétot, amint a nagyhét ottani elnevezése, a csendes hét is utal rá. A gyász motívuma is sokkal inkább kihangsúlyozódik az északi népeknél, nagypénteken például sötét ruhába kell öltözni, nem szabad a tűzhelyt begyújtani, nem lehet meglátogatni az ismerősöket tűzhelyt begyújtani, lehet meglátogatni az ismerősöket, és általában érintkezni emberekkel. A böjt is szigorúan érvényes, vacsorázni csak naplemente után szabad. Egyes területe-ken a gyerekeket nagypénteken kora reggel jól elfenekelik, hogy emlékeztessék őket Krisztus szenvedéseire. Szokás még boszorkányokkal is riogatni a kicsiket, ugyanis a finn néphagyomány szerint nagypéntek és húsvétvasárnap között repülnek a boszorkányok. Ekkor ugyanis Jézus a kőtömbbel lezárt sírjában feküdt, és az ördöggel cimboráló boszorkányok szabadon repkedhettek ilyenkor.

Így váltak a boszorkányok, a pogány hiedelmek szereplői, a legfontosabb keresztény ünnep elmarad-hatatlan szimbólumaivá Finnországban. Az elmúlt század óta a boszorkány, a seprű és a fekete macska a gyerekek kedvenc húsvéti játékaihoz tartozik: boszorkánynak öltözve körüljárják a falut, bekopogtatnak a házakba, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kis édesség vagy aprópénz reményében.

Németországban is a kereszt letakarásával kezdődik a húsvéti ünneplés, még nagypénteken. Ilyenkor szigorú böjtöt tartanak egészen szombat estéig, amikor is a miséről hazatérve kezdődhet az ünneplés. A vasárnapi családi ebéden a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. Sok helyen szokás, hogy a falubeli lányok piros tojást adnak kérőjüknek ajándékba, viszont, ha a lányok nem készültek el időben az ajándékkal, a fiúk elnáspángolják őket. Speciális német szokás még a húsvéti máglya, melyen a karácsonyfákat égetik el, ezzel is búcsút mondva végleg a télnek, és köszöntve a tavaszt.

A sertéspestis a világ majdnem minden táján előfordul, igen nagy károkat okoz a sertésállományokban. Ez a vírus által előidézett ragályos betegség először Észak-Amerikában jelentkezett. Súlyosságának fő oka, hogy legtöbbször egyéb betegségekkel együtt jelentkezik, amelyek kórokozói bizonyos mennyiségben jelen vannak az állatok szervezetében, és a pestis vírusának hatására erőre kapnak. Ezért van az, hogy egy pestisben megbetegedett állat bél- és tüdőgyulladásos tüneteket is mutat.

A parányi vírust a betegségben elhullott állatok tetemei és az ezzel szennyezett takarmány, valamint bélürülék és vizelet útján terjesztik a kóbor kutyák, patkányok, madarak. Nem kis jelentőségű az állatokat szállító emberek hozzájárulása sem, akik járműveiket, ruháikat nem fertőtlenítve gyakran az első fokú veszélyt jelentik. A nem megfelelő körülmények között, valamint nedves, hideg, piszkos ólakban tartott, gyengén táplált egyedekben jelentkeznek leggyakrabban a megbetegedések.

A betegség kitörését egy 8-10 napig tartó lappangási idő előzi meg.Ezután jelentkeznek a betegség tünetei, amikor a sertések étvágytalanok, nehezen mozognak, lázuk magas, 40 - 41,5 ^oC. Nagyon ajánlatos a gazdáknak, ha kedvetlen, leengedett farkú disznóikat látják, azonnal hőmérőzzék, és az említett láz esetén azonnal állatorvost hívjanak. Némelykor ugyanis akár néhány óra múlva el is pusztulhat az állat. Legtöbbször azonban a betegség 5-10 napig tart, ritkán 2-3 hétig, amely idő alatt a fertőzés terjedése nagyon gyors, az elhullás akár 90% fölötti is lehet. A kigyógyulás esélye igen csekély, és a meggyógyult állat továbbra is állandó fertőzésforrást jelent.

A pestis jellemző tünetei: hasmenés, mely kezdetben vízszerű, aztán véres és igen bűzös. Az érzékenyebb bőrfelületeken (fülek, has, comb) apró, esetleg borsónagyságú vörös pettyek jelennek meg, amelyek akár folt nagyságúra is kiterjedhetnek. Amikor a vírus az idegrendszert is megtámadta, a sertés nem tud a hátsó lábára támaszkodni, fekszik, befúrja magát az alomba, mozgásában pedig a szédülés jeleit mutatja. A hasmenést székrekedés váltja fel, és megjelennek a tüdő megbetegedésére utaló nyomok is, mint a hörgés, légzési nehézségek, orrgyulladás.

Egy beteg állatnál nem minden esetben jelentkeznek együttesen a fent említett klinikai jelek. Feltétlenül orvosi vizsgálatra van szükség, és a pontos diagnózist a laboratóriumi vizsgálatok alkalmával lehet véglegesíteni.

Azokon a településeken, ahol kiüt a pestisjárvány, többtíz km-es körzetben mozgási zárlatot kell elrendelni. Beszüntetik a vásárokat, és korlátozzák az állatok szállítását. A beteg állatok tetemeit elégetik, és a velük együtt lévőket is elpusztítják, majd nagyon igényesen fertőtlenítik az ólakat és a gazdaságot. Ahol a betegség gyanúja felmerül, a gazdaságban szigorú fertőtlenítési akciót kell rendezni. A leghatásosabb fertőtlenítőszer a 2 ezrelékes marószóda és formalin keveréke.

A megelőzésnek igen nagy a fontossága. Ennek érdekében a legjobb, hogy idegenek ne kerüljenek az ólak közelébe. A gazda jól teszi, ha állataihoz csak erre a célra használt ruhába és cipőbe öltözve megy, és fertőtleníti azokat, mert mint említettem, az ember az egyik fő hordozója és terjesztője a pestisnek.

Ami az emberre való veszélyességet illeti, arról azt kell tudni, hogy a beteg levágott sertés húsa és az ebből készült hentesáru terjeszti a betegséget, a mi esetünkben klinikai tünetek nélküli betegekké válunk.

A megelőzés egyik speciális formája a különböző oltások használata. Erről, bár sokmindent lehetne tudni, csak a legfontosabbra térnék ki, mégpedig arra, hogy ideális oltóanyag ez esetben úgy tűnik, még nincs.Ugyanis a beoltott sertések hordozói maradnak a vírusnak, tehát ezzel a betegséget nem lehet felszámolni, csak időlegesen megállítani. Ezért van az, hogy az állatorvosi szervek különbözőképpen viszonyulnak e módozat alkalmazásához.

A hangsúlyt tehát a megelőzésre kell fordítani. Sertésvásárláskor és utána nem lenne elhanyagolandó dolog pár napig követni az állat lázát. A legkisebb rendellenesség észlelésekor orvost kell hívni, és állandósítani gazdaságunkban a fertőtlenítési módot.

Sok szülő próbálja gyerekeit már egészen korán a számítógéphez szoktatni, mert úgy vélik, manapság nem lehet ilyen ismeretek nélkül előrejutni. De a „minél hamarabb, annál jobb" nem feltétlenül jó megoldás a számítógép esetében. Manapság a gyerekek növekedésük közben úgyis találkoznak a számítógéppel – és gyorsan tanulnak. Tanulmányok bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akiket csak 12 éves korukban ültettek le a számítógép elé, sokkal jobban bánnak vele, mint azok a kis computer-kölykök, akik négyéves koruk óta rendszeresen számítógépeznek.

A számítógép nem fejleszti sem az intelligenciát, sem a butaságot. A számítógépek iránti rajongás veszélyt is hordoz magában. Minél fiatalabbak a gyerekek, annál kevesebbet tudnak kezdeni az írásprogramokkal és az adatbankokkal. Ezért a gyerekek mintegy 96 százaléka kiköt a népszerű számítógépes játékoknál. Nem véletlen, hogy sokkal több olyan gyerek lesz játékfüggő, akinek saját számítógépe van, mint a hasonló korú, számítógéppel nem rendelkező gyerekek.

Ugyanakkor annak sincs értelme, hogy számítógép nélküli gyermekkort próbáljunk csemeténkre erőltetni. A computernek sajátos vonzása és különleges hatása van, és ha a gyereknek nincs saját számítógépe, akkor majd talál magának olyan barátokat, akiknek van. És hogy ott milyen játékokkal fog játszani, abba mi nem szólhatunk bele.

A számítógéppel való ismerkedés legfontosabb szabálya: ne kezdje a gyerek korábban a második osztálynál. Akkor is úgy, ha a gyerek maga akarja. Ebben a kezdeti szakaszban jobb, ha a gyereknek nincs saját számítógépe. Az alsó tagozatos gyereknek bőven elegendő, ha a mama és a papa időnként engedélyez egy kis játékot a saját gépén. Így könnyebben beleszólhatnak a program kiválasztásába, és abba is, hogy mennyi időt tölt a csemete a számítógép előtt.

Lényeges, hogy a gyerek a számítógép nyújtotta lehetőségekből minél többet használjon. Csupán játékszerként a PC többet árt, mint használ. Ellentétben más játékokkal, a szülőknek itt több tanácsot és ösztönzést kell adniuk ahhoz, hogy a gyerek kreatívan és értelmesen töltse el az idejét. A számítógépes korrepetálás szigorúan kötelező, nem hagyható a gyerek barátaira.

Foglalkozzunk naponta a gyerekkel. Nem kell persze számítógép-őrültekké válnunk. Ellenkezőleg! Engedjük, hogy a gyerek tanítson nekünk új dolgokat. Ezt ő is élvezni fogja.

Tippek és trükkök a helyes számítógépezési szokások kialakítására:

-a számítógép kiegészítheti, de nem helyettesítheti a szülői segítséget a házi feladatok megoldásában és a tanulásban. Ezért: először a munka, azután a szórakozás.

-ragaszkodjunk hozzá, hogy minden egyes új programot, amelyet a gyerek feltölt a számítógépre, először nekünk mutasson be. Így lehetőségünk nyílik az ellenőrzésre, idejében kiszűrhetjük a nem gyerekeknek való programokat. Ráadásul a gyerek önbizalma is megnő, ha egyedül elmagyarázhat valamit a mamának és a papának.

-kérjünk a gyerektől rendszeresen segítséget a számítógéppel kapcsolatban: „Tudnál segíteni a születésnapi meghívóim elkészítésében?" Ezáltal nemcsak azt fogja érezni, hogy komolyan vesszük, hanem azt is megtanulja, hogyan lehet a számítógépet értelmes dolgokra felhasználni.

-beszéljünk a tanárokkal, kérdezzük meg tőlük, hogy milyen programok illeszthetők a tananyaghoz.

-szabjunk határokat a napi számítógépezéshez. Ez kortól függően 30 perc és 2 óra között lehet. Ennél több árt a gyerek egészségének és a társkapcsolatainak.

-14 éves kornál előbb ne engedélyezzük a saját Internetkapcsolatot. Akkor is csak szigorú határok között, különben a pénztárcánk bánja. Egy-egy este könnyedén el lehet szörfözni nagyobb összegeket is.

Mint minden évben, most is ökumenikus imahetet tartott a Tasnádi Református egyházközség; az imahétre március 17-23 között került sor.

Az első nap Pék Sándor róm. kat. káplán a bőjtről beszélt, amelyben jelenleg él a keresztyén ember, majd elmondta, hogy a golgotai kereszt a szeretet egységét jelképezi. Ha Isten szeretett minket, akkor nekünk is szeretnünk kell egymást.

Pãrãu Valer görög kat. esperes prédikációjában életünket egy cserép edényhez hasonlította, mely könnyen eltörik, ezért vigyáznunk kell rá. Mindannyian testvérek vagyunk, és Isten mindig velünk van.

Szerdán Nagy Róbert tasnádszántói ref. lelkész az imádkozásról beszélt. A mai ember időhiányban szenved, hiányzik életéből az ima, mert minden mást fontosabbnak tekint. Ha imádkozik is, csak a látszat miatt teszi, mormolja az imát, de nem figyel oda arra, amit mond. Imádkozni a belső szobában kell, ahol semmi nem tereli el a figyelmünket, és Isten meghallgatja kéréseinket.

Crainic M. Vasile ortodox esperes a szeretetről beszélt. Négy kérdés hangzott el: Mi a legfontosabb dolog a világon? Miért érdemes élni ezen a Földön? Mi teszi boldoggá az embert? Mi old fel minden kötöttség alól? A válasz minden kérdésre ugyanaz a rövid szó: a Szeretet. Ha azt akarjuk, hogy béke legyen ezen a szép világon, szeretetben kell élnünk.

Szombaton Papp Zsolt tasnádszarvadi ref. lelkipásztor Isten szeretetéről beszélt. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Ján.3:16) Isten szereti az embert, bár oka nincs rá, feláldozta Jézust értünk, nekünk csak hinnünk kell benne, és örök életet nyerünk.

Hegedűs István ref. lelkipásztor a következő igével zárta az imahetet: „Szüntelen imádkozzatok" (Tess.5:17) Ez életünk feladata, és Isten hozzánk intézett kérése is egyben. Végül a lelkész az igehirdetéseket összefoglalva hálát adott Istennek a hét minden áldásáért.

Az istentiszteleteket fiataljaink szavalatai, énekei tették színesebbé. Megtanulhattuk ezen a héten, hogy mind testvérek vagyunk, szeretetben kell élnünk és szüntelen imádkoznunk kell.

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szolgálatot végeztek ez imahét alkalmával!

Amint a tavasz kezd kikacsintgatni a télből, úgy mi magunk is kezdünk kibújni a szürke, fekete, hosszú göncökből. Addig is, amíg ránk nem köszönt az igazi tavasz, váltogassuk a rózsaszínt pinkkel és a pinket rózsaszínnel, ezáltal mi is mindent szebbnek fogunk látni.

A tavaszi divat lezser és kényelmes. Divat a jó közérzet! Sima a szabás, könnyed a kelme, néhány sportos részletmegoldás, ráadásként pedig sugárzóan élénk színek.

Az összhatásban fontos szerepet kapnak a könnyed kelmék, a puha dzsörzétől és vékony kötött anyagoktól a klasszikus ballonon és gabardinon át a legújabb, szinte hajszálvékony len- és pamutszövetekig. Lezser sziluettek, pillekönnyű anyagok, keresetlenül egyszerű formák: kifogástalan megjelenés a tavasz jegyében.

A hónap modellje a mindentudó tavaszi kabát. Lehet elegáns és lehet sportos: hangulata csakis a körítéstől függ! Az A vonalban szabott tavaszi miniballon szoknyákhoz és nadrághoz egyaránt illik, autóvezetésre pedig a lehető legkényelmesebb.

A blúzkabát a szezon egyik sztárja, moletteknek előnyös átiratban. Az erősen hosszított felsőrész magas oldalhasítékkal bővül, anyaga divatosan áttetsző. Ruhától a szoknyán át a nadrágig mindenhez illik, és az alakot körültáncoló bősége jótékonyan elfedi a kisebb-nagyobb domborulatokat.

Néhány jótanács fiataloknak: a csipke most menő, de tudni kell viselni! Ha jól csinálod, sikkes, de ha eltolod, ciki.

1. Csipketopod körítsd elütő stílusú ruhadarabokkal, például farmerdzsekivel, nadrággal, sállal.

2. Béleletlen csipketophoz vagy azonos, vagy ellentétes színű kombinét viselj, de jó a testszínű is. Egy a lényeg: a melltartónak soha nem szabad látszania.

3. Az esti csipke más eset, ahhoz klasszikus kiegészítők illenek: egy elegáns ékszer, egy szép tűsarkú cipő bokaszalaggal, egy romantikus selyemtáska.

Talpunk mintegy tükörképe szervezetünknek. Minden szervünknek megfelel egy pont a talpunkon. Ha a talpunkon elváltozást észlelünk, az utalhat arra, hogy a neki megfelelő szervünkkel valami nincs rendben. Ha ezekre a pontokra hatást gyakorolunk, javíthatjuk a neki megfelelő szerv állapotát. Ezt a gyógyítási módot reflexoterápiának nevezzük.

Ha talpunkon dagadásokat, kemény pontokat, vagy toxikus lerakódásokat találunk, ezek betegségekre utalnak, és a megfelelő masszázzsal a beteg szervet meggyógyíthatjuk. Akut betegségek esetén tonifikáló masszázst alkalmazunk, amely az óramutató járásával egyirányban történik. Krónikus betegségek esetén viszont diszperziós masszázst alkalmazunk, amely az óramutató járásával ellentétes irányban végzendő.

A masszázsnak esettől függően 3-15 percesnek kell lennie, de semmiképp sem hosszabbnak egy óránál. Komolyabb bajok esetén végezzük naponta 1-2-3 alkalommal pár napig, majd naponta egyszer, legalább 10 napon át. Ezután végezzük hetente egyszer, majd pedig havonta egyszer, a hatás fenntartása végett.

A talpmasszázsnak nincs semmiféle káros mellékhatása, mindazonáltal nem javasolt a havi ciklus idején, a terhesség utolsó hónapjaiban (elősegítheti a korábbi szülést), és komoly bőrbetegségek esetén.

A következő lapszámokban ismertetni fogjuk a talpmasszázs módjait. Addig is egy általános jótanács: masszírozzuk naponta egyszer 5-10 percig talpunk középső részét. Ez összességében jó hatással lesz belső szerveinkre, és nagyon jól fogjuk magunkat érezni!

Húsvét után érdemes adagokban lefagyasztani a maradék főtt sonkát, hogy pár hét múlva megújulva felhasználhassuk. További ötletek:

Hozzávalók: Fél kg kockatészta, 35-40 dkg füstölt főtt húsféle, 2 tojás, egy pohár tejföl, feketebors, só, olaj a tésztafőzéshez, zsír, morzsa az edényhez.

A tésztát, ahogy kell, megfőzöm. A sonkát ledarálom, majd összekeverem a tojások sárgájával, a tejföllel és a borssal. Sózni csak ritkán kell. A tojások fehérjét pici sóval keményre verem, majd lazán összekeverem a sonkával és a tésztával. Egy tűzálló tálat, vagy tepsit kizsírozok, és meghintem zsemlemorzsával. Bele-simítom a sonkás tésztakeveréket és a forró sütőbe tolom. Addig sütöm, míg a teteje szépen meg nem pirul (25-30 perc).

Hozzávalók: Maradék főtt sonka és ugyanannyi vaj, őrölt bors. A puha vajat habosra keverem és hozzáadom a darált főtt sonkát, majd borsozom.

Székelykáposzta (Krúdy Gyula): "Ízes pörköltet készítünk, kifacsart hordós káposztával, kevés vízzel, füstölt lével megfőzzük. Liszttel kevert tejfellel sűrítjük."

Sonkaléleves: 1,5 liter sonkalé, 40 dkg burgonya, 1 fej hagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 1 hegyes zöldpaprika, fél dl olaj, ízlés szerint majoranna és őrölt kömény, 1 evőkanál liszt, 1 csomó petrezselyem. Az olajon megpirítom az apróra vágott hagymát, belerakom a kockákra vágott krumplit, majd pár perc párolás után rászórom a lisztet, és felengedem a sonkalével. Tehetek bele sonkadarabokat is apróra vágva. A fűszerekkel és a felkarikázott paprikával ízesítve addig főzöm, míg a krumpli meg nem puhul. Tálaláskor apróra vágott zöldpetrezselymet hintek rá.

Messziről szembetűnnek a húsos som sárga foltjai, melyeknek virágait már rovarok látogatják. Virágoznak áprilisban a nyárfák, barkáktól roskadoznak a mogyoróbokrok, az erdőben nőtt vadcseresznyefák hófehér ruhába öltöznek.

Amíg a fákkal, virágokkal, növényekkel ismerkedünk, a fülünk is „dolgozik", hiszen április elején sorra érkeznek és szólalnak meg a Dél-Európát vagy Afrikát megjárt vándormadarak. Dalolnak a vörösbegyek, barátkák, fülemülék.

A hajnali és az alkonyati órákban az énekes rigók koncertjében gyönyörködhetünk. Április második felében a kakukk kiáltása csatlakozik a kórushoz.

A legelők, rétek felett pacsirták énekelnek, jajgató bíbicek csaponganak, és a búbosbankák úgy repülnek az öreg fűzfák között, mint valami óriási, tarka, trópusi pillangó. Ennek a bóbitával felékesített madárnak az egyedszáma az utóbbi időben megcsappant. A legelőkön, valamint a folyók partján levő öreg fűzfák üregeiben és a gyümölcsfák korhadt odúiban költ, de meg-telepszik az alföldi tanyák, csűrök, hodályok zugaiban is. Fészket nem épít, tojásait az aljzatra rakja. A már nagyobbacska fiókák sajátos módon védekeznek az odúikba behatoló ellenséggel szemben, az ellenségre fenekükkel bűzös váladékot fröcskölnek. Innen kapta a népies „büdös-banka" nevet.

A búbosbankának érdekes táplálkozási szokása van. Gyors léptekkel szaladgál a talajon, miközben hosszú, vékony, kissé előrehajló csőrével szurkálja a földet maga előtt. Ha lótetűre bukkan, amelyet nem képes nyomban kihúzni a rejtekéből, csőrét a földben tartva néhányszor körbeszalad, és ezután legtöbbször sikerül kirántania a földből az eleséget.

A nyílt mezők, rétek és legelők jellemző madarai a varjak és a szarkák. Ezek a régen károsnak kikiáltott madarak természetvédelmi szempontból nagyon hasznosak. A vetési varjú védett madár, mert egyedeinek száma megcsappant. A szarka és varjúfészkekben költ a vörös és a fokozottan védett kék vércse, valamint az erdei fülesbagoly.

Kertekben, parkokban a fekete rigók, a barátcinegék és az erdei pintyek keresnek eleséget. Az ölyvektől és vércséktől a pockok és az egerek a járataikba menekülnek.

Lassú folyású vizesárkok, vagy tó környékét járva gyakran találkozhatunk az egyébként éjszakai életmódú barna varangyokkal. A hímek jóval többen vannak, és a felszínen úszva izgatottan várják, hogy egy petékkel teli nőstény béka is érkezzen a közelükbe. Ekkor a hímek mindenfelől feléje úsznak, és a nőstényre próbálnak kapaszkodni, sok ideig a víz alá taszítva őt. Gyakran megtörténik, hogy a nőstény a vízbefúl, mert a nagy tolongásban nem tud a felszínre jutni, hogy levegőt szippantson.

A nőstény béka kocsonyás zsinórban bocsátja ki petéit. A 3-5 méter hosszú megtermékenyített petezsinórt a béka a vízinövények szárára tekergeti. Számuk 3-8.000 között változik. A kikelt lárvák, ebihalak csapatosan mozognak.

Mivel a Húsvét egybeesik a Föld Napjával, csendes, méltóságteljes, több napra kiterjedő rendezvény-sorozatot szervez a Bíró Lajos Ökológiai Társaság.

1. „Öröm és bánat beszámolók Tasnád környezeti állapotáról" címmel négytagú (II.-XII. osztályos) tanulókból álló csoportok rajzos és/vagy fényképes beszámolóit (fogalmazásait) kérjük városunk szép, kellemes valamint elhanyagolt, gazdátlan környezetének ecsetelésére.

2. Rajzpályázatot is hirdetünk „Így látom most a természetet" címmel. A négytagú csoportok által készített rajzokat szintén kartonra kérjük a választott technikával.

A szükséges anyagokat (rajzkarton, rajztömb, vízfesték, tempera) és a fényképezési költségeket Bikfalvi Juliánna tanítónőtől lehet igényelni, április 14-18 között 10 órakor az Internátus épületében vagy délután 19.00 órakor a Dózsa György utca 8. szám alatt. Telefon: 827292.

A munkák benyújtásának határideje május 5, 13 óra, Internátus. A pályaművek kiállítására május 10-én kerül sor azon a heresztesi kiránduláson, amelyre minden osztályt felkérünk. Indulás de. 9 órakor (jó idő esetén) az osztályfőnökkel vagy tanítóval való egyeztetés szerint.

Szürke felhők sorakoznak,
Eltakarják a napot.
Esőcseppek kopogtatják
A háztetőt s ablakot.

Pár perc múlva újra kisüt
A nap langyos sugara
S szárítgatja lábacskáit
A mezőnek bogara.

Áprilisi szellő suhan
Hegyen, völgyön, dombon át,
S felébreszti a bokorban
Szúnyókáló madárkát.

A válaszok alapján egy tizenéves fiú vagy lány tud viselkedni, szeret tanulni, vannak barátai, szeret szórakozni, humoros, jókedvű, meghallgatja szülei tanácsait, de szeret saját feje után menni, és, nem utolsó sorban, boldog.

A megkérdezett fiatalok nagy része a barátaival tölti szabadidejét. Sportolnak, szórakoznak, sétálnak, kirándulnak, vagy otthon olvasnak, televíziót néznek, zenét hallgatnak. Sokan segítenek otthon szüleiknek a munkában.

A fiatalok fele jár diszkóba, fele nem, de sokan járnak bulikba. Van, aki nem szereti az ilyen helyeket, inkább otthon hallgatja a zenét. De olyan is van, aki menne, de nem engedik a szülei.

A legjobb szórakozó hely Tasnádon a strand és a diszkó. Nem véletlenül ez a két hely, hiszen más hely nincs is, ahol egy tizenéves fiatal jól érezheti magát - válaszolták fiataljaink. Jó szórakozóhely még az Internet kávézó vagy az RMDSZ-iroda, ahova színjátszókörre járnak az ifjak.

Sokaknak tetszik a város elhelyezkedése, a kilátás, a parkok, de legtöbben a strandot szeretik.

Sok véleményt olvashatunk, de a többségnek az nem tetszik, hogy kicsi a város, mindenki ismer mindenkit, sok a szemét az utakon, és sok az ápolatlan ház. Van akinek így tetszik Tasnád, ahogy van.

Sokan nem próbálták ki még a felsorolt káros szenvedélyek egyikét sem, és sokan nem is akarják. Van, aki kipróbálta már a cigarettát vagy az italt, de nem fogyasztja rendszeresen őket. Drogot még senki nem fogyasztott a megkérdezettek közül.

Jó tulajdonságok: jószívű, kedves, segítőkész, vidám, vicces, barátságos és hűséges.

Rossz tulajdonságok: lusta, érzékeny, bátortalan, naiv, irigy és szemtelen.

Sokan szeretnének elmenni nyaralni a hegyekbe vagy a tengerpartra illetve egy másik országba. Van aki itthon marad a barátaival és a strandon fog szórakozni.

A többség itt szeretne maradni Tasnádon, egy néhányan azonban el akarnak menni Nagykárolyba vagy Szatmárnémetibe valamelyik liceumba tanulni. Van aki még nem döntött.

Sok érdekes üzenetet olvashatunk, ezek közül azonban csak néhányat említünk:

A kérdésekre iskolánk hetedikes és nyolcadikos diákjai feleltek. Célunk az volt, hogy jobban megismerjük őket és ezáltal megértsük cselekedeteiket, ha tudunk, segítsünk nekik. Kérésünkre őszintén válaszoltak, nekünk tiszteletben kell tartani ezeket a válaszokat. Köszönjük minden diáknak, aki őszintén elmondta gondolatait és kívánjuk, hogy a fenti üzeneteket betartva éljék további életüket.

Az áprilist mindenki bolondos hónapnak tartja, hiszen ilyenkor a legkiszámithatatlanabb az időjárás. De nemcsak az időjárás miatt bolondos az április, mi emberek is hozzáse-gítünk. Elsején mindenki kedve szerint bolondozhat, becsaphatja barátait, és még csak meg sem sértődnek a sokszor már-már tulzásba vitt tréfálkozáson, mivel ilyenkor mindent szabad. A legbölcsebb, ha semmit sem hiszünk el!

Mivel idén április első napja keddre esett, az iskolában is rendkívüli nap volt. A középiskolások előre eltervezték, mi mindennel fogják egy kicsit megtréfálni a gyanútlan tanárokat. Az első dolog az volt, hogy neveket cseréltünk, mindenki más lett, a lányok fiúk lettek, a fiúk pedig egy-egy lány osztálytársukat képviselték. De ez nem volt elegendő ahhoz, hogy eléggé tréfás legyen ez a nap, osztálytermet is cseréltünk. Reggel a X.B. és XI.B. osztályok cseréltek termet, így mikor a tanárok órára indultak a megszokott helyre, látták, hogy egy másik osztály van ott, aztán elkezdtek keresgélni, mig végül megtalálták a megfelelő osztályt. Csakhogy itt már azt sem tudták, hogy ki kicsoda, ki hiányzik és ki van jelen. De mire vége lett volna a napnak, már minden tanár megszokta az osztálycserét, tudták, hogy ha a X. osztályt keresik, a XI. osztálytermébe kell menniük, tehát ezt is tették. Csakhogy a nap végére már a XI.osztály helyén a XII. volt, a XII. helyén pedig a X. osztály.

Mindenki jól szórakozott, sikerült egy kicsit minden tanárt felvidítani és mi is jól szórakoztunk. Április első napján mindent szabad, csak egy valamit nem: elhinni, amit mondanak az emberek. Ezt tudva várjuk a következő év áprilisát is.

Ebben a hónapban rovatunkat a tasnádi kisiskolások által készített munkákból állítottuk össze.

Megérkezett a Húsvét,
Mindenki vidám.
Öröm a nappal, az éj,
Senki sem sír ám!

Minden fiú locsolni jár,
Pirostojást gyűjtenek.
Anna, Mari locsolót vár,
És boldog minden gyerek.

Boldog az ember,
Mert Húsvét van.
Mindenki vidám
És jókedve van.

Itt van a várva-várt Húsvét
Minden fiú elmondja versét.
Cserébe hímestojást kapnak,
S miközben eszik, jókat mulatnak.

A lányok sem panaszkodnak,
Rózsavíztől illatoznak.
Nem sajnálják a hímestojást,
Csak jöjjön már a locsolkodás!

Május folyamán „Tavaszi pillanatok" illetve „Anyák Napja" címmel rajzkiállításra kerül sor. Küldjétek vagy hozzátok be a Teleházba rajzaitokat, vízfestmányeiteket. Tüntessétek fel rajtuk neveteket, életkorotokat. A munkákat kis ünnepség keretében díjazzuk. Mindenkit szeretettel várunk!

-1982-ben végeztem a Babes-Bolyai Tudományegyetem filológia szakán és 1996 óta tanítok a tasnádi iskolában.

-A véletlen műve, hogy nyelvtanár lettem. Középiskolás koromban sokat jártam nyelv-olimpiákra és rájöttem, hogy magyar nyelvből nem tudok elég nagy jegyet írni az egyetemi felvételin, mivel túl nagy volt a követelmény.Ezért választottam a felvételin az angol és orosz nyelveket.Mostmár elmondhatom, hogy nem volt rossz választás, ha még egyszer választhatnék, ugyanez lennék.

-Igen. Persze ha az anyagi oldalát tekintjük, azt mondhatjuk, hogy nem, de más területeken sem nagyok a fizetések. Viszont ha valakiben megvan a munka és az általa tanított tantárgy iránti szeretet, valamint türelmes a gyerekekkel, akkor szereti ezt a hivatást.

-Változatosan tanítok, minden osztályban más módszert alkalmazok, a diákok képességeitől függően. A nyelvtanulással fejlesztjük a hallást, olvasást, írást, beszédet, tehát sokmindenre oda kell figyelni.

-Az ideális tanár legyen megértő a diákokkal és tanártársaival. Legyen jó szakember, mindent meg tudjon oldani, de nem csak fegyelemmel, hanem úgy, hogy a gyerek érezze, hogy ő is ember. A diák és tanár között ki kell alakulnia egy baráti viszonynak, persze a tanulónak meg kell tartania a megfelelő távolságot. Megpróbálok elsősorban a nevelésben „ideális" tanár lenni.

-Az ideális diák tud alkalmazkodni a tanárhoz. Tanuljon jól, vegyen részt a csínytevésekben is, de ne legyen szemtelen. Legyen őszinte, vidám és mindig vállalja a tetteiért a felelősséget. Az én osztályomban is vannak ilyenek. Minden osztályfőnök ezt mondja.

-Az általános iskolában én voltam a legjobb matekes, bár ez meglepő dolog, mivel nyelvtanár vagyok. Középiskolában is az első három tanuló közt voltam. Mindig szókimondó diák voltam, mert erre nevelt az osztályfőnököm.

-Tanulni szerettem, úgy tanulni, hogy ne kelljen írni közben. A házi feladatot nem szerettem, és most sem szeretem, ezért próbálok olyan feladatokat adni, amit szívesen leírnak, vagy amit már előzőleg megoldottunk szóban.

-A tanárok között nagyon jól, a gyerekek pedig mindenhol egyformák. Csak az kellemetlen itt, hogy három épületben kell tanítani, és szünetekben járkálni kell egyik iskolától a másikig. De ennek ellenére jól érzem itt magam.

Megtörténhet, hogy lakásunk nem kedvező zónában fekszik. Ez több jelből is észrevehető: a család tagjainak ismétlődő megbetegedései, gyakori veszekedések, vagy csak egyszerűen az, hogy megmagyarázhatatlan módon nem szeretünk otthon tartózkodni. Ennek több oka lehet: magasfeszültségű távvezeték közelsége, vagy, hogy a lakás patogén zónában fekszik. Az elektromos háztartási gépek is megzavarhatják a nyugalmunkat. Ha ágyunkat elektromos hálózat veszi körül, valószínűleg álmatlanságban, fejfájásban, akár depresszióban fogunk szenvedni.

A lakás nem kedvező részeit háziállataink segítségével találhatjuk meg. A macska ösztönszerűen megtalálja ezeket a helyeket, itt szeret aludni. A kutya viszont kerüli ezeket. Mindenképp hasznos ágyunk alá egy nagy tükröt helyezni (tükrös felületével lefelé), mely visszaveri a káros sugárzásokat. Hallgassunk ösztöneinkre lakásunk berendezése során. Üljünk le egy kényelmes fotelbe, és nyugodtan nézzünk szét a szobában: mi az, ami tetszik, milyen tárgyakat szeretnénk máshová helyezni. Rendezzük át, amiről úgy érezzük, hogy át kell rendeznünk. Ha ezt nem tesszük meg, egy rossz érzés marad bennünk, ami beépül a tudatalattinkba, és megtörténhet, hogy lelki egyensúlyunkat zavarni fogja.

Tartsuk szem előtt, hogy az öröm erőt ad az embernek, a zavaró dolgok pedig elveszik azt. Ne tartsunk a lakásban olyan tárgyakat, amiket nem szeretünk. Otthonunkban minden legyen olyan, hogy jól essen ránézni, és legyen összhangban személyiségünkkel. Ez az első feltétel egy kedvező energetikai mező kialakításához. Az összhang nem csak a tárgyak szépségétől és értékétől függ, hanem a hasznosságuktól is. Lakásunkat tekintsük úgy, mint egy élő szervezetet, és minden tárgy tagja ennek a szervezetnek, melynek központja a ház lakója.

Vigyázzunk arra, hogy milyen színeket választunk otthonunkba. A túl élénk színek, különösen a vörös, idegesítenek és fárasztanak. Válasszunk halványabb színeket, itt-ott egy-egy élénk folttal.

Szeressük a tárgyainkat, érjünk hozzájuk szeretettel, ezáltal át fogják venni a pozitív energiát tőlünk, és idővel ezt vissza fogjuk kapni tőlük.

Az ókori népek közül a görögök érték el a legmagasabb kulturális és társadalmi fejlettségi szintet. A virágzó társadalmi élet kihatással volt a gyógyászatra és a növényvilág megismerésére is. A görög mítoszok, néphagyományok, irodalmi alkotások sok orvostörténeti adatot is felvillan-tanak. Ezek a művek a görögök életét írják le a Kr. e. II. évezred elején, és említik a gyógyításban járatos Achilleust is.

A Kr. e. V-VI. században megalakultak az első görög orvosi iskolák. Ezek közül a kisázsiai dór város, Kridosz iskolája tűnt ki, Kasz orvos vezetésével. A mitológiában a gyógyítás istene Apolló főisten fia, Aszklépiosz volt, aki a monda szerint Achilleus tanítómestere.

Az Aszklépiosz botjára felteke-redő kígyó nem mérges, hanem egy ártalmatlan siklófaj egyede, mely hazánkban is él. Ő a gyógyító erőt adó föld jelképe. Aszklépiosz lányát Hügieinának hívták, akinek nevéhez számtalan legenda fűződik. Ezeknek megfelelően számos gyógynövényt isteni eredetűnek tartanak a görög mítoszok. Ezek: tavaszi hérics, fehér tündérrózsa, kék nőszirom, menta, nárcisz stb.

A leghíresebb ókori görög orvos Hippokratesz (kb. Kr.e. 460-377) volt, aki a betegségek anyagi okozóit a testnedvek egyensúlyára vezette vissza, a diétára, tornára, nyugalomra. Kiadott munkáinak gyűjteménye, a Corpus hipocraticum sok receptet tartalmaz, és közöttük számos gyógynövény felhasználását is, mint pl. a fekete hunyor, farkas boroszlán, fehér záspát stb.

A görögök használták a mákot, ürmöt és más féreghajtó növényeket. Az első görög orvosok, növénytantudósok munkái nagyon sok növényt, leírást tartalmaznak. Ezek többsége a Földközi-tenger mellékén honos. Homérosz, később Szophoklész, Hérodotosz, Xenophon (Kr. e VII-IV. század) munkáikban több gyógynövényt említenek. Ezek az ókori tudósok már felleltározták a gyógynövényeket, mert tulajdonképpen társadalmi szükségletté váltak. Az új gyarmatokon alapított városállamok révén a gyógynövény-kereskedelem kiterjedt Egyiptomra valamint a Fekete-tenger mellékének területeire is. A Kr. e. II. századból több görög eredetű gyógy-növényismerő neve is feltűnik, de ez a foglalkozás elavult és megrekedt az ókori szinten, és az ókori görög kultúra hanyatlásával csak népi foglalkozássá vált, de élt tovább.

Ebben az időben Tasnád város csapata még nem iratkozott be a bajnokságba, de több barátságos mérkőzést játszott a szomszédos városok legénységeivel. Többek között a zilahiakal, sarmaságiakkal és margittaiakkal. Emlékezetes a margittaiakkal lejátszott oda-visszavágó, melyen Margittán 3-2-re kikapott a tasnádi legénység, de a visszavágón győztek 2-1 arányban.

Érdekességként megemlítjük, hogy az akkori csapat szállítását nem gépjárművekkel oldották meg, hanem Juhász Dénes kétlóerős szekerével. A kiszállások alkalmával az út hazafelé mindig hosszabbra sikerült, mivel a lovak minden helységben megálltak abrakolni, pontosan a helyi fogadó előtt.

A 40-es évek kezdetének csapata: Lőcse, Asztalos I., Skapinyák, Leitner, Kira, Csepregi, Zsisku, Puskás, Lőrincz, Horváth, Asztalos B.

A rendőr focimeccset néz a TV - ben, a felesége pedig a konyhában főz. Egyszer csak hallja az asszony, hogy a férje óriási ordításban tör ki:
- Góóól, góóól, góóól!
Tíz másodperc múlva újra ordibálást hall:
- Góóól, góóól, góóól!
Bemegy a férjéhez és megkérdi:
- Na Béla, ki rúgta a gólokat?
- Hát az elsőt a Nyilasi, a másodikat meg valami Replay.

A rendőr és családja új lakásba költözik. Már a képeket teszik fel a falra. A férj egy széken állva várja, hogy a felesége szöget és kalapácsot hozzon neki. Az asszony a szöget véletlenül fordítva adja a férje kezébe, úgy, hogy a feje áll a fal felé.
- Anyukám! Adj egy másikat. Nem látod, hogy ez a szemközti falba való?

Vesz a rendőr egy hűtőszekrényt. Este, mikor hazamegy, kinyitja, és jól megveri az asszonyt. Másnap az asszony vesz konyakot, pálinkát, kaját, beteszi a hűtőbe, és mosolyogva várja a férjét. A rendőr kinyitja a hűtőt, megvakarja a fejét, majd megint jól megveri a feleségét. Mire az asszony:
- Most miért vertél meg?
- Mert már megint égve hagytad a villanyt a hűtőben!

Ciguval egyszer mégiscsak csúnyán kitoltunk. A '49-ben végzet-tek érettségi bankettjén vett részt, amit a tornateremben tartottak, nem messze a mi hálószobánktól. Elegánsan fel volt öltözve, és minden szünetben berontott hozzánk, „Vakrazzia!" kiáltással. Mi nem vettünk részt a mulatságon, már lefeküdtünk, és untuk már a mókát. Egyszercsak Eszku felszerelt egy vízzel telt lavórt az ajtó fölé, úgy, hogy annak belső széle támaszkodott az ajtón. Amikor Cigu berobbant az untig ismételt kiáltással, a nyakába ömlött a lavór tartalma. Tüzet kellett raknia a kályhába, hogy megszáríhassa a ruháit. Kárörvendően élveztük a látványt, ő meg az orra alatt káromkodott.

Én csendes szemlélője voltam a dolgoknak, mert felsőbb évesként nagyobb kitolások már nem érhettek, de szegény „fikák" (I.-II. évesek) bizony sokszor megszenvedték a kollégiumi fegyelmet. A konviktusban divat, sőt szabály volt, hogy vasárnap délben kiadták a vacsorát is, hogy az alkalmazottaknak is legyen szabadidejük. Egy alkalommal az én asztalomnál egy utolsóéves diák ült. Kupás Mihálynak hívták, az asztalfőn ült. Jelen volt Balla Attila is, X.-es diák. Nagyon vicces gyerek volt (sajnos később nagyon tragikus véget ért). Amikor megkaptuk a vacsoraadagunkat is, így szólt: „Fiúk, jobb egyszer jóllakni, mint kétszer éhenmaradni!" S azzal megette a vacsoraadagját is. Ráadásul megjegyezte, hogy e „díszebéd" után még megenne 20 krémest is. Kupás csóválta a fejét, de szaván fogta. „No, ha így van, gyere velem a vendéglőbe, én fizetem a krémest." Ráadásul még fogadtak is, szép összegbe. Persze mentünk mi is velük csodát látni. Elég sok kibic gyűlt össze megnézni az „aktust". Balla elkezdte. 10 krémesig vígan eszegetett, még viccelt is. A tizenkettediknél kezdett lassulni. A tizennegyediknél „időt kért". Azután már nagyon keservesen mentek lefelé a krémesek. De 18 lement. A tizenkilencedik felénél tartott, amikor már nem bírta tovább. Rohant szegény kifelé, de csak a kijáratig jutott. Ott bizony sárgára festette az üvegajtót.

Ott volt például Nagy-Tóth Feri, aki Monóból származott, szegény földműves családból. Nálunk egy évvel idősebb, magas növésű fiú volt. Egyszerű háziszőttes ruhában járt, elég szűkösen élhettek otthon. De nagyon jól tanult, ezért az iskola is segítette. A következő évben ő lett az iskola legjobb tanulója. Komolykodó, filozofikus jellemnek ismertem meg. Sokat vitatkoztunk erről-arról, politi-káról is. Mivel akkoriban divat volt már az osztályharc, engem „Tapody-ellenségem"-nek szólított. Pedig dehogyis volt ő ellenség. Melegszívű, barátságos gyerek volt. Nyáron, mikor vagy 10 napra Körösrévre kirándultunk az osztállyal, ő nem jött velünk, hanem tanult, és őszre vizsgázott a következő osztály anyagából, így ugrott egy évet előre. A könyvtárosságot is elvállalta. Sokat dolgozott, hogy tanulhasson. Nagy előnye volt, hogy az úgynevezett „szegényparaszti rétegből" származott, és így nemigen piszkálták a kijelentései miatt. Pedig voltak neki ilyenek is. Divat volt akkoriban, hogy u.n. "villám-faliújságot" szereltek fel a folyosókra. Ez olyan kérdezz-felelek cikkekből állt. Az egyik diák valamelyik társához kérdést intézett, amire még aznap megkapta a választ a faliújságon. Eszkunak (így neveztük Nagy-Tóth Ferit, lehet, hogy Aesculap, vagy inkább Bãlcescu után, mivel olyan bölcs volt) egyszer azt a kérdést tették fel, hogy mi a háború? A rákövetkező harmadik szünetben már olvashattuk is a válaszát: "A háború nem olyan teoréma, amely absztrakt premiszékből redukálható, hanem épp olyan hipotetikusan koncentrálható ideális faktum, melynek reális kondíciói vannak!" No erre szinte kitört a botrány, azt hitték az Ifjú-munkás-szervezet vezetői – mert közülük tette fel valaki a kérdést -, hogy csúfságol velük. Erre másnap Eszku írt még egy cikket (a gyengéb-bek kedvéért), melyben "magyarázta bizonyítványát", vagyis "Az idegen kifejezések marxista magyarázata" címmel lefordította az egészet.

Szobatársam volt még a hadadnádasdi, szegényparaszt származású Reinbold András. Szőke, középter-metű, akkurátus beszédű gyerek volt. Fekete boxcsizmában járt. Vele is sokszor vitatkoztam.

A sikeres pályaválasztás elsősorban azon múlik, hogy megfelelő és kielégítő, a továbbtanulásra vonatkozó összes információt és lehetőséget ismeri-e vagy sem!

Ezért közlünk leírást azokról a felsőoktatási intézetekről, amelyek magyar tannyelvű képzést biztosí-tanak.

Az írásbeli próbán a jelentkező 2 tantárgyat választ - a tételek ismere-tében - az alábbi négy tantárgy közül:

Orvosi technika és gyógyászati eszközök kezelése* (Sepsi-szentgyörgy, 3 éves főiskolai képzés)

* Ezen a szakon a felvételi vizsgára csak az ideiglenes működési engedély időbeni megszerzése esetén kerül sor.

· 70% a középiskolai évek kémia jegyeinek átlaga (vagy a Candin Liteanu versenyeken elért ered-mények)

*Ezen a szakon a felvételi vizsgára csak az ideiglenes működési engedély megszerzése esetén kerül sor.

· Földrajz-idegen nyelv szak: Románia földrajza (50%), választott idegen nyelv (50%)

· Szakirodalom és tematika: Románia földrajza (XII. osztályos tankönyv, 2000-es kiadás). Az idegen nyelv tesztre a bölcsészet-tudomány B szaka számára előírt tananyag szükséges.

Társítható vele minden mellékszak: idegen nyelvek (angol, francia, német, orosz, olasz, spanyol, norvég, finn, japán), román, latin, ógörög, héber, sőt filozófia is, amennyiben ehhez a társításhoz az egyetem addig megszerzi az engedélyt.

Minden főszakkal társítható, hitoktatói szakokkal is. A B szakos helyek számát általában nem határoz-zák meg, a B szakra jelentkezők a többi B szakossal versenyeznek a felvételin az adott szak keretszáma függvényében, az elért eredmény dönti el, mely B szakra hányan kerülnek be.

A magyar vagy má főszak mellé választható (hitoktatói főszakokkal is társítható), nincs előre meghatározott keretszáma.

Bármelyik A szak mellé választ-ható a finn, nincs előre meghatározott keretszáma.

2001-ben indult szak, külön beiskolázási kerettel, a magyar iskolák leendő román tanárai számára.

E szak végzettjei különösen jó esélyekkel helyezkedhetnek el a magyar oktatásban.

Filozófia és filozófia-társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak