Tasnádi Tükör

Lapunk havonta jelenik meg.
Kérjük, írja meg véleményét a lapunkban olvasottakról.
E–mail címünk: tasnaditukor@yahoo.com

Románián kívül élő olvasóink családi jellegű hirdetéseit — elhalálozás, megemlékezés, köszöntő, stb. — díjmentesen közöljük, amennyiben a név és lakcím feltüntetésével eljuttatják azokat e–mail címünkre.

Ugyanakkor szíves figyelmébe ajánljuk a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületet, amelynek egyik programjaként felvállalja a Tasnádi Teleház működtetését.

A kitűzött céljaink eléréséhez és a tevékenységeink megvalósításához Ön is hozzájárulhat, amennyiben bármilyen kis összeget átutal az egyesületünk számlájára, amely a következő: "Asociatia Civilă pentru Dezvoltare Comunitară Tăsnad - Banca Comercială Română, Filiala Tăsnad, cont: 2511.1-1037.1/ROL".

Ha kíváncsi a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesületre és tevékenységeire, látogassa meg honlapunkat: www.tasnad.ro!

Köszönjük.

Lapunk megjelenését az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatja.

Advent heteit éljük. Nagy várakozásban telik ez az időszak mindenki számára, hiszen várjuk a Megváltó Messiás születését. A mintegy kétezer évvel ezelőtt történt eseményekre gondol ilyenkor minden ember.

Azért, van némi különbség az akkori és a mai emberek várakozásában. Akkor, ott, az a Megváltó született meg, akire már régóta vártak. Sem akkor, sem a következő 33 évben nem ismerték fel benne a rég várt Királyt. Nem hittek neki, csúfolták, kinevették, megszólták, megbélyegezték, míg végül keresztre adták. Bár várták Őt, mégsem látták meg, hogy beteljesült a várakozásuk. Mai szóhasználattal élve nem látták a fától az erdőt.

Sajnos, mint azóta egyetlen egy nemzedék sem, a mai kor embere sem különb. Mi sem érezzük át igazán a karácsonyi ünnepkör lényegét. Bár tartja mindenki az ünnepet, a lényeg valahogy elsiklik. A miértre százszámra találhatunk magyarázatot. Nem célom senkinek sem megmondani, hogy milyen fajta magyarázatot is keressen, mert ezt mindenkinek önmagában kell megtalálnia. Ha saját magunktól nem jövünk rá, hogy mi az, ami meggátol bennünket az igazi ünneplésben, akkor hiába világítana is arra rá bárki, vagy bármi, úgysem hinnénk, fogadnánk el.

Nekünk pedig sokkal könnyebb dolgunk lenne a Megváltó meglátásának, megértésének tekintetében, mint a korabeli embernek. Mégpedig azért, mert mi már pontosan tudhatjuk, hogy mi is volt a célja az Ő világra jöttének. Történelmi tényként is tudnunk kellene, hogy mi történt annak idején, hogy arról már ne is beszéljünk, hogy minden istentiszteleti alkalommal hallhatunk erről. A kérdés csak az, hogy miért nem értjük meg? Azért mert valami, valaki, a világ bajai, a mindennapi gondok akadályoznak meg ebben. Jó lenne, ha egyszer már képesek lennénk megérezni és megérteni, hogy mindezeken felülemelkedhetünk, ha az adventi várakozás megvilágosodásában éljük mindennapjainkat!

Mostani lapszámunk kissé rendhagyó lesz az elmúlt hónapokhoz képest. De gondolom, hogy ez senkinek sem fog csalódást okozni. Hiszen advent idején természetes, hogy mindenki az ünneppel foglalkozik. Az idén szerettünk volna egy kicsit más megvilágításban foglalkozni az ünneppel, és ez lelkes ifjainknak köszönhetően sikerült is.

Újságunk nem csak egy korosztályhoz szól, hanem városunk minden emberéhez. Ezért a szokásos sorozatos rovatokat néhol átalakítottuk, a téli időszak ünnepeihez idomulva. Emellett pedig nem a felnőttek szemével, hanem a gyerekek, ifjak szemével nézve üzenünk Önöknek. Erre esetleg azt mondhatják majd, hogy gyermeklappá váltunk, de erről szó sincs. Ha figyelmesen végigolvassák, megnézik azokat a munkákat, melyeket városunk ifjú lakosai készítettek nagy-nagy örömmel, és szeretettel, valószínűleg megérzik azt is, hogy ők mennyire tisztán érzik, és át is élik az ünnep igazi értelmét, üzenetét. Talán azért is tudnak ennyire őszintén, szépen és lényegre törően véleményt alkotni, mert ők azok, akikben még a szeretet, nyugalom, békesség eredeti formájában megtalálható. Az apró csínytevéseket leszámítva, őket még nem fertőzte meg a világ. Ezt a szülői, közösségi nevelésnek, odafigyelésnek köszönhetik. Szerencsére ők ezzel tisztában is vannak, hálásak is érte, és a maguk megható gyermeki módján meg is tudják köszönni.

Az idei karácsony, és az azt követő új év hozzon mindenkinek, olyan lelkiekben és földiekben gazdag és bőséges napokat, hogy meglegyenek azok a bizonyos, népi és irodalmi köszöntőkből ismert B-ék!

Bort, búzát, békességet, és boldog új esztendőt kíván mindenkinek, a szerkesztőség minden tagja!

-A Cosmicom kft. vendéglőt nyit a város központjában, a Lacramioarelor utca sarkán. A tulajdonos szilveszterig szándékszik megnyitni vendéglátó ipari létesítményét.

-A Polgármesteri Hivatal felkéri azokat, akiknek kiutalták a Győzelem negyedbeli 2-es tömbház lakásait, hogy 2003. január 7-én du. 14.00 órakor jelenjenek meg a Polgármesteri Hivatalban megbeszélni a lakóközösség megalakításának feltételeit, és más felmerülő kérdéseket.

Keresztelés: Tóth Vivien Gertrúd (nov. 3.), szülők: Tóth Attila és Sebestyén Éva, Harmati Levente (nov. 24.), szülők: Harmati Attila és Berei Anikó, Dana Alex (nov. 24.), szülők: Dana József és Dankó Emma, Dana Árpád Dãnut (nov. 24.), szülő: Dana Rozália, Verdes Tímea (nov. 24.), szülők: Verdes József és Dana Rozália.

Esketés: november 23: Holló Tibor (rom. kat.)és Hiripi Natália (rom. kat.)

Az ünnepek folyamán a szentmisék az ilyenkor szokásos órákban lesznek. A gyerekek Karácsonyi ünnepsége és a pásztorjáték december 25-én du. 5 órakor kezdődik.

Selymes József plébános és Pék Sándor káplán a házszenteléseket december 27. – január 8. között végzi, vasárnapok kivételével, naponta 9.30 – 18.00 óra között. Az utcák a következőképpen kerülnek sorra:

dec. 27. - péntek: a N. Iorga negyed, a Lãcrãmioarelor utca és a Victoriei negyed tömbházai.

dec. 30. - hétfő: A Felső Câmpului utca (Tömpe Istvántól), a Pompierilor, valamint a Livezilor, Florilor, M. Eminescu és P. Maior utcák.

jan. 2. - csütörtök: a Lãcrãmioa-relor utca felső része (Szilágyi Árpádig) és a túloldalon Jurasek Ferenctől fölfelé, valamint a Castanilor utca és a Lãcrãmioarelor utca elmaradt része.

jan. 4. - szombat: az Înfrãtirii utca, mellékutcái és az állomás környéke, valamint a V. Sãlãjan, Zorilor, Caisilor, N. Bãlcescu utcák és a Macskahegy.

jan. 6. - hétfő: (csak 12. 00 órától indulnak szentelni): az Alsó Câm-pului utca kereszttől lefelé Vonház Terézig, majd a túloldalon Grieb Jánostól fölfelé

jan. 7. - kedd: M. Sadoveanu, Dózsa utcák, a Câmpului utca laposi része és Crasnei utca elmaradt része, valamint a Trandafirilor, Viilor, Viitorului, A. Iancu, Spicului, Crasnei utcák

jan. 8. - szerda: Csány és Úsztató, valamint a Horea, Closca, Morii, T. Vladimirescu, Belsugului, St. cel Mare utcák.

Tegyük szebbé, egyedibbé Karácsonyfánkat! Családtagjainkkal együtt készítsünk díszeket fényes csomagolópapír segítségével.

Tetszőleges nagyságú (kb. 15 x 15 cm-es) négyzeteket vágjunk ki kartonpapírból, ragasszuk rá a fényes papírt, és az átló mentén vágjuk ketté. Az így kapott háromszögeket alakítsuk tölcsérekké. Tegyünk beléjük valami meglepetést (diót, cukorkát, kisebb játékot stb.) és színes papírral beborítva, szalagcsíkok segítségével akasszuk a fára.

Már hagyományossá váltak a mézeskalács díszek. A ropogós mézes receptje alapján készítsünk különböző alakzatokat, díszítve őket dióval, mazsolával, raháttal vagy beszórva apró cukorkával, majd színes szalagcsíkokkal akasszuk a fára.

A mézes receptje: 2 dkg vajat (vagy Ráma margarint) 2 tojással kavarjunk ki habosra. Adjunk hozzá 3 evőkanál mézet, 20 dkg lisztet, 10 dkg cukrot, darált fahéjat, szegfűszeget ízlés szerint. Gyúrjuk kemény tésztává, és nyújtsuk ki kb. 1 cm vastagságúra. Különböző formákat szaggassunk belőlük (mindegyikbe fúrjunk egy-egy kis lyukat a felfüggesztéshez) majd kivajazott tepsiben süssük ki. Tetszés szerint díszítsük őket.

Színes csomagolópapírból hajtogatással csillagdíszeket készíthetünk. Nyolc darab, kb. 6 x 8 cm-es téglalapot hajtogassunk az ábra alapján. Egymásra illesztve a hosszabbik oldalukat ragasszuk össze, majd formára igazítva akasszuk fel a Karácsonyfára.

Egy kg marhahúst vagy sovány disznóhúst felszeletelünk, és egy fej hagymával megpároljuk. Sóval, paprikával, borssal fűszerezzük. Miután kihűlt, ledaráljuk. 8-10 keményre főzött tojást kétszer ledarálunk, majd hozzáadunk 1-2 kanál mustárt, apróra vágott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, és krémes állagúvá keverjük. A darált húst egy darab fóliára helyezzük, és ujjunkkal egy félujjnyis vastagságú négyzet alakot formálunk belőle. Erre rákenjük a tojáskrémet, feltekerjük, és a hűtőszekrénybe tesszük. Az ünnepi vacsora hidegtálainak finom és mutatós kiegészítője.

A töltött káposzta töltelékének hozzávalóiból készítjük, de több hagymát és húst teszünk bele. A masszát a sertés vastagbelébe töltjük, hogy ne száradjon ki. Töltés után a bélbe öntsünk egy pohár vizet, kezünkkel segítsünk a víz bélben való eloszlatásában. Kössük össze erősen a két végét, és sokáig főzzük, hogy a rizs jól megpuhuljon. Főzéskor néhányszor villával megszúrkálhatjuk. Miután megfőtt, jól csepegtessük le, majd olajban süssük ki pirosra. Melegen nagyon ízletes ketchuppal vagy savanyúsággal.

Hozzávalók: 50 dkg szárnyas mellehúsa, 3 tojás, 5 dl olaj, egy kanál liszt, egy csomag kókuszreszelék, 10 dkg mogyoró, só, bors, zöldpetrezselyem.

A húst ledaráljuk, hozzáadjuk a tojásokat, lisztet, fűszereket. Kis fasírtokat formázunk, és mindegyiknek a közepébe egy-két szem mogyorót teszünk. Beleforgatjuk a kókuszreszelékbe, és forró olajban kisütjük. Különlegesen ízletes ünnepi étel.

Fél kg rahátot ledarálunk, belekeverünk egy egész citrom levét, és egy kanálnyi vajat. Sütemények, torták finom, és nagyon könnyen emészthető tölteléke, mivel nincs benne tojás.

Hozzávalók: egy banán, egy tasak csokoládé- és egy tasak vaníliafagylalt por, 2,5 dl tej, 4 kanál tejföl, egy kanál méz, csokoládéreszelék a díszítéshez.

A mézet feloldjuk a tejben, a banánt összetörjük, a tejföllel összekeverjük, hozzáadjuk a fagylaltport és a mézes tejet, majd mixerrel jól eldolgozzuk. Poharakba helyezzük, reszelt csokoládéval díszítjük. Lehűtve tálaljuk.

Hozzávalók: 9 evőkanál liszt, 3 evőkanál olaj, kevés só, 1 egész tojás, tej, amennyit felvesz, hogy ne legyen túl kemény a tészta.

Kilenc kis cipót gyúrunk belőle, egyenként kinyújtjuk, összehajtogatjuk, mint a hájas tésztát, majd ismét kinyújtjuk tenyérnyi nagyságúra. Közepén késsel bevágjuk, majd forró olajban megsütjük. Még melegen reszelt sajtot szórunk rá.

1 tojásból, 15 púpozott evőkanál lisztből, pici sóval, tejjel, ásványvízzel palacsintákat sütünk. A gombát úgy készítjük el, mint a gombapaprikást, csak rántottaszerűen belesütünk 3 egész tojást. Ezt ledaráljuk, és rétegesen összerakjuk a palacsintával. Tetejét megkenjük kevés tejföllel, ráreszelünk 5 dkg sajtot, majd kis ideig forró sütőbe tesszük, míg a sajt ráolvad a tésztára.

A karajt éles késsel átfúrjuk, és egy darab kolbászt teszünk bele. Megfűszerezzük, és fóliába csavarjuk, majd sütőbe tesszük. Ha megpuhult, levesszük a fóliát, és mindkét oldalát pirosra sütjük. Szalmakrumplival és savanyúsággal fogyasztjuk.

Nyers céklát és tormát apróra reszelünk, majonézzel leöntjük, meghintjük őrölt dióval, majd sóval, ecettel ízesítjük. Ebből kis halmokat rakhatunk sült mellé, de igen jó kolbászhoz, virslihez is. Mutatós, és az emésztést is elősegíti.

Negyed kg cukrot fél dl vízzel főni tesszük. 6-7 perc főzés után kitesszük egy porcelántányérba és állandó kavargatás közben hozzáadunk 2 dkg előre kikavart vajat, 2 kiskanál neszkávét, vagy 2 kiskanál darált dióbelet, vagy pár csepp bármilyen esszenciát. Mikor kezd kihűlni, kézbe vesszük, és gyúrjuk pár percig, míg simább lesz, majd cukorkákat formázunk, és hűlni tesszük egy porcelántálba. Ebből a mennyiségből kb. 30-35 db szaloncukorka lesz.

Hozzávalók: 1 nagy doboz ananász befőtt levével együtt, 2 narancs, 1 üveg őszibarackbefőtt levével együtt, 2 citrom, 3 deci cseresznyepálinka, fél liter édes fehérbor, 1 zacskó vaníliás cukor, 3 szem szegfűszeg, egy mokkáskanál őrölt fahéj, 3 dkg kristálycukor.

Az apróra vágott befőtteket és a meghámozott, felaprózott narancsot tűzálló tálba tesszük. Ráöntünk 8 dl vizet, a befőttek és a citromok kicsavart levét, rászórjuk a fűszereket és a cukrot. Néhány percnyi forralás után beleöntjük a bort és a pálinkát, de ezután már nem forraljuk. A tűzről levesszük, és lefedjük. Forrón tálaljuk.

A fehérbort 10-14 ^oC-on, a vörösbort pedig 18 ^oC hőmérsékleten kínáljuk. A borok és ételek összhangja. A bort tároljuk vízszintes helyzetbe állított palackokban, hogy a dugóval folyamatosan érintkezzen. A dugótól vagy hordótól rossz szagot kapott boron segíthetünk, ha rézszűrőn átszűrjük A palackozott bort jó, ha kb. 2 órával fogyasztása előtt bontjuk fel. A pohárba legtöbb háromnegyedéig töltsük a bort, de mielőtt vendégeinknek töltünk belőle, mindenképp kóstoljuk meg, nehogy rossz ízű vagy savanyú legyen.

A könnyű fehér borok az előételekhez, a fűszeres aromájúak pedig a halhoz, borjú- és szárnyas húsokhoz illenek. A száraz borokat a tojásos, valamint kacsa-, liba- és pulykahúsból készült ételekhez fogyaszthatjuk. A vörösbort a sültekhez, túrós ételekhez, az édes borokat pedig süteményhez szolgáljuk fel.

A karácsonyi hiedelmek legnagyobb része az ünnepi étkezéshez fűződött. A vacsora végéig a gazdasszonynak azért nem volt szabad felállnia az asztaltól, hogy a kotlósai jól üljenek. A gazdának pedig azért, hogy a méhei el ne szálljanak a következő évben. Aki az asztalra könyökölt, kelést kapott.

Egyes vidékeken terítettek a család halottainak is, és gondoskodtak a lelkekről, az angyalokról is, diót dobtak számukra a szoba sarkaiba. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt valamilyen mágikus jelentősége. Például a bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, rontás elhárítására diót használtak, a méz pedig az egész életet édessé tette.

Egyes vidékeken karácsonykor kútba dobtak egy almát, amit Vízkeresztkor kihalásztak, és a család közösen elfogyasztotta, hogy az új esztendőben egészségesek legyenek.

A karácsonyi alma még sok mindenre jó volt. Aki evett az almából, ha a következő esztendőben eltévedt valamerre, az almára gondolva hazatalált. A gazda elvágott egy almát, és ha magot is vágott, a következő esztendőben rossz idő, ha a magok épen maradtak, jó idő volt várható. Azt is hitték, hogy aki férges almát választ, a következő évben meghal. Általában az alma az egészség, a szépség, a szerelem jelképe volt.

Az étkezés után az asztalon maradt morzsát Vízkeresztig összegyűjtötték, és kivitték a szőlőbe. Ott szétszórták, hogy az újévben jó termés legyen.

December van, az ünnepek hónapja. Közeleg a karácsony, az újév. Karácsonykor egy kicsit megváltozik minden ember: karácsonyi slágereket hallgatunk, régi verseket olvasunk, még a televízió adói is Jézus életével kapcsolatos filmeket vetítenek. Így merült fel bennem is a kérdés: miért van az, hogy az emberek a karácsonyt tekintik a legnagyobb ünnepnek?

A karácsony mindenkinek ugyanazt jelenti: Jézus születését, a Kisded ünnepét. De miért épp a karácsony a legnagyobb ünnep, miért nem a húsvét vagy pünkösd? Azért, mert ekkor kezdődött minden, mondja az emberi logika. Igen, valóban, ha Jézus nem születik meg, nem is tud meghalni, majd feltámadni, hogy megmentse az emberiséget. Ezt a gondolatmenetet tovább folytatva eljutunk oda, hogy a karácsony nem azért a legnagyobb ünnep, mert ez jelenti Jézus születését, hanem azért, mert ekkor jött el a világ Megváltója, az a Jézus, aki majd később meghal a kereszten és feltámad, hogy mi is örökké élhessünk.

Karácsonyi gondolatainkkal kapcsolatban egy versrészlet jut eszembe, amely talán még érthetőbb választ ad kérdéseinkre:

"Ünnepelj, de ne vesztegelj
ott a jászol mellett.
Azt ismerd meg, kiben minden
ígéret betellett!
Hited remény, békességet,
üdvösséget úgy hoz,
ha eljutsz a Kisdedtől a
győzelmes Krisztushoz!"

Mostmár azt hiszem megértettük, hogy a karácsonyi "nagy ünnep" semmit sem ér húsvéti "nagy ünnep" nélkül. Azt kívánom, hogy mindenkinek igazi nagy ünnep legyen ez a karácsony!

Az egészséges életmód, a mértékletesség evésben, ivásban, a kiegyensúlyozott élet egyik alapszabálya.

A szervezetnek három tápanyagra van szüksége: fehérjére, zsírra és szénhidrátra.

Fehérjét tartalmaz a hús, tojás, túró, sajt, a növényi eredetű táplálékok közül a kenyér, bab, borsó, lencse, dió, mandula, mogyoró. Ajánlatos, hogy a napi étrend lehetőleg vegyesen tartalmazzon növényi és állati fehérjét. Jó, ha a tej egy napon sem hiányzik az étrendünkből.

Zsír van a szalonnában, vajban, étolajban, tejtermékekben, valamint az olajos magvakban. Időseknek, túlsúlyos egyéneknek, hasnyálmirigy, gyomor és bélrendszer betegségeiben szenvedőknek zsírszegény vagy zsírmentes étrend ajánlott.

Szénhidrátot tartalmaznak a cukorfélék, a kenyér, a lisztből készült ételek, a burgonya, a rizs, a gyümölcsök és a hüvelyes növények.

Ezeken kívül szervezetünknek szüksége van ásványi sókra és vitaminokra is.

A tápanyagszükséglet jelentős mértékben változik a csecsemőkortól az öregkorig. Felnőttkorban ezt a szükségletet a végzett munka és általában a testmozgás határozza meg.

Az ember nem tápanyagokat, hanem különböző ízű, hőmérsékletű, sült, főtt vagy nyers élelmiszereket, ételeket fogyaszt. A szükségletet az egyéni ízléssel kell összehangolni. Az ételek, élelmiszerek külön-külön nem tartalmaznak minden szükséges tápanyagot (így például a kenyérben alig van fehérje és zsír, a tojásban, húsban kevés a szénhidrát, a gyümölcsök és zöldségfélék igen kis mennyiségű zsírt és fehérjét nyújtanak), ezért szükséges a változatos étrend. Ajánlatos az étkezést úgy beosztani, hogy minden alkalommal tartalmazzon a legfontosabb alapvető tápanyagokból.

Fontos a napi táplálékmennyiség elosztása. A népi közmondás szerint: "Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus." Az általánosan ajánlott arányok a következők: reggeli 30%, tízórai 5%, ebéd 40%, uzsonna 5%, vacsora 20%. Idősek, hízásra hajlamosak, szívbetegek kerüljék a túlzott mennyiségű táplálékbevitelt.

Idős embereknek könnyen emészthető, kis mennyiségű, magas tápértékű fehérjedús, szénhidrátszegény, minimális zsírt tartalmazó étrend ajánlatos. A fehérjeigény kielégítése tejből és tejtermékekből, sovány húsból, halból történjék. A tojás és az állati zsiradék fogyasztását azok magas koleszterintartalma miatt minimálisra kell korlátozni. A zöldségfélék, gyümölcsök, a vitaminpótlást és a bélműködést elősegítő ballasztanyag-tartalom miatt fontosak. A táplálkozás rendszeresen, azonos időben történjék.

Ezáltal feltételes reflexek alakulnak ki, a kiürült gyomor pontosan jelzi az éhséget, és kiválasztással készül fel az étel fogadására. Arra kell törekedni, hogy naponta 3-5 alkalommal étkezzünk. Nem ajánlatos az étkezési időközöket hosszúra nyújtani, mert az emésztés a gyomorban 3 óra alatt befejeződik. Gyakran együnk és keveset. Ha ritkán eszünk, többnyire sokat fogyasztunk, és megterheljük az emésztőrendszert.

A táplálkozásban az esztétikai igények is szerepet játszanak. A környezet legyen kellemes és tiszta, világos, csendes. Ne olvassunk, ne beszéljünk evés közben, ne siessünk. Az ételek nyugodt elfogyasztása, alapos megrágása a jó emésztés egyik feltétele. A fogainkat tegyük rendbe. Ne fogyasszunk túl forró, sem túl hideg ételeket. Ne fogyasszunk túl sokat ugyanabból az ételből, főleg, ha zsírban gazdag ételről van szó. Csökkentsük a víz fogyasztását evés közben. Az egyik fogást leves, csorba, meleg étel képezze.

A káros étkezési szokások nem csak az ételek mennyiségére, minőségére és az étkezés ütemességére vonatkoznak, hanem az ételek elkészítési módjára is. Ilyen például a túlzott sózás valamint fűszerezés. A sok só elősegíti a magas vérnyomás kialakulását. A fűszerek között vannak enyhe ízesítők (petrezselyem, kapor) és vannak erősebb hatású izgató-csípő anyagok (paprika, bors, mustár). A velük való visszaélés gyomorpanaszokat okozhat. Jó, ha a középkorú ember csökkenti a só, a fűszerek mennyiségét.

Gyomorbántalmak esetén a gyomornyálkahártyát izgató anyagok és ételek kerülendők (paprika, bors, füstölt húsok, dió, feketekávé, alkohol).

Ugyancsak megviseli az emésztőrendszert a zsírban pirított étel. Ezek hatása laktató, és lassan emésztődnek, sok ideig megmaradnak a gyomorban, ezért "nehéz ételeknek" tekintjük őket.

Az epebetegek étrendje legyen zsírszegény, puffasztó anyagoktól mentes. A betegnek tapasztalatai alapján kell a panaszokat okozó ételeket kerülnie. A legtöbben a tojástól, tejszíntől, tejföltől kapnak epegörcsöt, mások viszont tolerálják ezeket.

Az ismételten használt pirított-égetett zsír azért is egészségtelen, mert benne a zsír bomlásából származó mérgező hatású vegyületek találhatók.

Az emberiség étkezési gyakorlata nemcsak káros szokásokat hozott létre, hanem közmondásokba, aforizmákba sűrített bölcs tanácsokat is. Íme belőlük egy kis csokorra való így ünnepek előtt:

Az ebéd gyümölcs nélkül olyan, mint az ünnep zene nélkül (arab mondás).

Befejezésül Kosztolányi javaslata: "Hogy nyugodtan alhass, legyen üres az alhas."

Újra közeleg az év legszebb napja. Rendhagyó módon szeretnénk ez alkalommal erről beszélni. Mindenki számára fontos ez az ünnep, de mégis csak a gyerekek azok, akik a legjobban várják, és a legőszintébben tudják megtartani ezt a "születésnapot".

Az V-VIII. osztályos tanulókat kértük meg, hogy írásban vagy rajzban fogalmazzák meg, ábrázolják, hogy mit is jelent számukra a szeretet ünnepe.

Érdekes volt olvasni, látni a tanúvallomásokat, hogy mennyire tisztában vannak a gyerekek ennek az ünnepnek az "értékével". Talán jobban, mint a felnőttek közül sokan. Család, szeretet, összetartozás, megbocsátás, bűnbánat, irgalom, barátság, megtérés – csak néhány szó, amellyel összefoglalható a karácsonyi ünnepkör lényege. A rajzok is ezeket az igazán értékes fogalmakat tükrözik.

Reméljük, hogy mint egykor Jeremiás látomásában kivirágzott a mandulaág, a betlehemi csillag fényében, gyermekeink érzései, gondolkodásmódja és később cselekedeteik is szép virágokat, és jó gyümölcsöket hoznak, megvalósítva, beteljesítve a karácsony igazi üzenetét.

Advent a várakozás ünnepe. Négy hétből áll, mely idő alatt várjuk a Megváltót. Meghitt hetek ezek, minden vasárnap egy lépés karácsony felé. Advent ugyanakkor a bűnbánás ideje is. Meg kell bánnunk bűneinket, hogy kellőképpen felkészülhessünk Jézus fogadására. Az Advent elgondolkoztat Isten szeretetéről, hogy egyszülött Fiát feláldozta értünk, bűnösökért. Számomra a lelki megkönnyebbülést, örömöt jelenti.

Karácsony a szeretet ünnepe, amikor az embereknek össze kell tartaniuk. Ezen a szent napon egy betlehemi jászolban megszületik egy kisded. Ez a kisded szeretetet hoz minden otthonba. Számomra a szeretet egy nagyon fontos dolog. A karácsony a legkedvesebb ünnepem, amikor együtt van a család.

Lőcse Levente: Karácsony a szeretet ünnepe. Ekkor a család összes tagja egybegyűl, és együtt ünneplik Jézus Krisztus születését. Úgy szokás, hogy a fenyőfát feldíszítik és így lesz belőle karácsonyfa. Este elmegyünk a templomba, és mire hazaérünk, a fa alatt ajándékot találunk. Erre azt mondják, hogy a Jézuska hozta. Karácsonykor a szívünk tele van szeretettel.

Én nagyon szeretem ezt a szép téli ünnepet, mert az ünnep ugyan elmúlik, de a szeretet megmarad.

Vass Katalin: A karácsony előtti időszak az Advent, a várakozás ideje: várjuk Jézus Krisztus eljövetelét. Ilyenkor a szívünket meg kell, hogy tisztítsuk gonoszságainktól, bűneinktől és rosszaságunktól.

A karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor megajándékozzuk rokonainkat, ismerőseinket és ők is minket. Így van ez mindenhol, szerte a világon. Minden ember kezet fog, béke van, megmutatva ezzel, hogy mi emberek tudunk szeretetben élni.

Mezei Mihály: A karácsony egy nagyon szép ünnep, mert akkor született meg az Úr Jézus. Ilyenkor mindenki fenyőfát díszit, elmegy a templomba, ahol a gyerekek verseket szavalva, énekeket zengve dicsérik Jézust. Ki bőségesebben, ki szerényebben, de mindenképpen készül a karácsonyra, és megünnepli örömben, boldogságban, békességben.

Mineu István Norbert: Én a karácsonyt nagyon szeretem, mert sok örömet hoz, hisz karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor, általában a családok együtt vannak, ajándékokkal lepik meg egymást.

Karácsonykor én és a testvérem verset szoktunk mondani a templomban. A kántálást megkezdjük még délután, elmegyünk az ismerősökhöz és a rokonokhoz. A karácsonyfát mi, már a szüleinkkel szoktuk feldíszíteni, ez nálunk nagy öröm.

Szerintem a karácsony az egyik legszebb és legboldogabb ünnep az egész világon. Ilyenkor az egész emberiség ünnepel.

Pop Melinda: A karácsony nekem azért fontos, mert akkor jött a földre Jézus, Máriának és Józsefnek a fia. Karácsony a szeretet ünnepe.

Vizer Arnold: A Karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor a családok együtt ünnepelnek. A szülők a karácsonyfa alá teszik az ajándékokat. Én szeretem a karácsonyt, mert az ajándék, ami a fa alatt van, nem azért van ott, mert ez így szokás, hanem szeretetből. A templomba sem azért megyünk, hogy ott legyünk, hanem hogy bánjuk meg bűneinket.

Burdea Ana-Mária: Én nagyon szeretem a karácsonyt, mert mindenki készülődik mindenféle finomsággal. A gyerekek is készülődnek valamivel az ünnepre: szavalással. A gyerekek és a tanárnő keményen dolgoznak karácsony szent estéjére. A templomot is feldíszítik szép karácsonyfával, és oda is hoz ajándékot a Jézuska. Mire a templomból hazaérünk, a Jézuska már otthon is járt, amit a kistestvérem már nagyon türelmetlenül várt. Miután megnéztük az ajándékokat, elmegyünk a barátokhoz és rokonokhoz kántálni.

Én még nem csalódtam a karácsonyban, nagyon szeretem ezt az ünnepet, és most is várom.

Pop Zsolt: A karácsony a legszebb ünnep, december 24-re esik. Akkor feldíszítjük a karácsonyfát, megajándékozzuk szüleinket, testvéreinket. Jézus születésnapját ünnepeljük, a templomban boldogan szavalunk.

Kiskasza Orsolya: A karácsony a világon a legszebb ünnep. Ilyenkor minden házban karácsonyfa áll, szépen feldíszítve, a család összegyűl, hogy együtt ünnepeljenek. Megajándékozzuk egymást, mert nagy öröm ajándékot adni és kapni is.

A karácsonyban mindez jó, de a legfontosabb mégis az, hogy ilyenkor mindenki szereti egymást. És ha rosszat is tett valaki valakinek, megbocsátanak egymásnak, mert a karácsony a szeretet ünnepe. Karácsonykor mindenki szereti egymást.

Smid Tímea: A karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor ajándékokat adunk és kapunk. A legnagyobb ajándék még-is a szeretet. Együtt van a család, meggyújtják a gyertyákat, és karácsonyi dalokat énekelnek.

Kovács Gréta: A karácsonyra való várakozás, már novembertől örömmel tölti el az embert: készülődni a nagy napra, törni a fejünket, hogy milyen ajándékokkal lepjük meg szeretteinket, elkezdjük a takarítást a lakásban, és finomabbnál, finomabb ételeket és süteményeket készítünk. A karácsonyt megelőző 4 hét: Advent, vagyis a boldogító várakozás ideje.

A karácsony egyik jellegzetessége a karácsonyfa. Nagy örömmel tölt el engem, amikor szeretteimmel együtt díszíthetem fel. Amikor eljön a várva várt este, elmegyünk a templomba és egy szép szavalattal, énekkel köszöntjük a Karácsonyt. Hazaérve a templomból kibontjuk a csomagokat. Engem boldogsággal tölt el az, amikor én is kicsiny ajándékokkal lephetem meg a rokonaimat. A távoli rokonoknak képeslapot szoktam küldeni.

Karácsonykor mindenki szívébe belopja magát a szeretet, a béke és a nyugalom. Én ilyennek látom a karácsonyt.

Horváth Norbert: Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Ilyenkor a család együtt van, templomba megy és imádkozik. Karácsony a szeretet ünnepe, a legszebb ünnep, mert ilyenkor mindenki kibékül egymással, békességben él.

Merk Brigitta: Karácsony előtt van a négyhetes Advent. A családok készítenek adventi koszorút. Advent minden vasárnapján meggyújtanak egy-egy gyertyát, ez jelképezi a hetek múlását.

A karácsony a szeretet ünnepe. A családom el szokott menni a templomba, utána összegyűlünk a rokonokkal. Olyan jó érzés, ha összegyűl a család szeretetben és békességben ünnepelni. A fiatalok csoportokban járnak kántálni.

Kis Ildikó: A karácsony a szeretet ünnepe, és ezt a feldíszített karácsonyfa teszi hangulatossá. De számomra nem ezt jelenti a karácsony. Én azért várom, mert olyankor együtt vagyunk a családdal és azokra a jókra gondolunk, melyek az elmúlt évben történtek.

Antal Kinga Tímea: Az én számomra a karácsony egy szép ünnep, a szeretet ünnepe. Azért szeretem, mert együtt lehetek a családommal.

Morar Tímea Katalin: A karácsony számomra a szeretet ünnepe. Sokan elgondolkodtak már azon, hogy miért? Semmiképp sem azért, mert ajándékot kapunk, mert egy feldíszített fa áll a szobában, vagy mert a város egy évben egyszer ki van díszítve.

A karácsony nekem azért a szeretet ünnepe, mert a családommal lehetek. Néha elgondolkozom, milyen lenne egy karácsony egyedül? Mindig arra a következtetésre jutok, hogy egyedül a karácsony nem karácsony. Minden karácsonykor megpróbálok úgy viselkedni, hogy ne bántsak meg senkit. A karácsony a megbocsátás ünnepe is, hisz akkor rengeteg ember bocsát meg társának. Nekem a karácsonyaim boldogan teltek, és remélem másnak is.

Balla Kinga: A karácsony számomra egy olyan ünnep, amikor nagyon boldog vagyok. Nem azért, mert ajándékot kapok, hanem azért, mert együtt lehetek egy évben egyszer a család minden tagjával. A karácsonyfa díszítésében én is részt szoktam venni. Karácsony estéjén el szoktunk menni a templomba.

Mikor kicsi voltam, azt hittem, hogy a Jézuska létezik, és ő hozza az ajándékokat. De az évek során, ahogy nőttem, rájöttem, hogy mégsem.

Sajnálom azt, akinek a karácsonya nem lehet boldog, mert elveszítette szüleit, testvéreit vagy más rokonát. Jó lenne, hogyha valahogy őket is fel lehetne vidítani. Remélem, hogy idén mindenkinek jól fog telni a karácsonya.

Lózer Éva Mária: A karácsony a legszebb ünnep, olyankor mindenki boldog. Az emberek szeretik egymást. Nekem a karácsony nagyon fontos. Vannak olyan emberek, akik nem lehetnek együtt karácsonykor. Az én szüleim elváltak és nem lehetünk együtt, de szerencsére kaptam egy új apukát. Ez nekem boldogságot jelent. Nekem a karácsony a legszebb dolog, és boldoggá tesz az is, hogy boldog a legjobb barátnőm is, bár vele nem lehetek együtt az ünnepen. Sajnos sok hajléktalan is van a világban, akik nem lehetnek együtt a családjukkal.

Én szerencsés vagyok, hogy nekem vannak szüleim, és így boldog lehetek. Remélem mindenki boldog lesz karácsonykor.

Kovács Orsolya: Mindenkinek egészen mást jelent a Karácsony. De mindannyian tudjuk, hogy a szeretet ünnepe. Mindennél többet ér, ha a családunk, egészségben, boldogságban együtt ünnepel. Megajándékozzuk szeretteinket. Nem számít mekkora ajándékot adunk vagy kapunk, de szívből jöjjön. Sokszor néhány őszinte szó többet ér, mint a legdrágább ajándék. A karácsonyfa mellett állva szívünkbe melegség költözik, látva egymás örömét. Így történik ez az egész világon. Remélem karácsonyeste nincs szomorú ember a földön. Próbáljuk meg legalább egy estére félretenni a gondokat. Biztos vagyok benne, hogy a Karácsony az egyik legszebb és legszentebb az ünnepek közül. Nagy jelentőséggel bír a keresztyén emberek életében. Vallástól függetlenül, ha valaki azt mondja: Karácsony, azonnal a szeretet kell eszünkbe jusson. De nemcsak az eszünkbe, hanem a szívünkbe is. Nekem mindig nagy élmény volt és remélem lesz is, a családommal és barátaimmal együtt ünnepelni.

Az adventi hetek után végre feldíszíthetem a fenyőfát, és felszabadultan örülhetek a többiekkel. A külsőségekre is oda kell figyelni, de soha ne felejtkezzünk el arról, hogy a karácsony a szereteté.

Bartha Dániel: Az én szememben a Karácsony a szeretet ünnepe, amikor az emberek kibékülnek, ha összevesztek, vagy megbántották egymást. Az emberek szíve ilyenkor megenyhül és elfelejtenek, illetve megbocsátanak mindent, amivel valaha megbántották egymást. Karácsony este az emberek ajándékkal lepik meg egymást, amivel kifejezhetik szeretetüket. Nem az számít, hogy milyen nagy, vagy mennyibe került az ajándék, hanem az, hogyha nem is vagyok olyan nagyon jóban az illetővel, mégis láthatja, hogy gondolok rá.

Győrffy Anita: Míg az Advent a boldog várakozás ideje, a karácsony a szeretet ünnepe. Karácsonykor szeretetet adunk és kapunk. Számomra az év legkedvesebb ünnepe, aminek hangulata van: a feldíszített karácsonyfa, vagy egyszerűen a hóval belepett fenyők, a csillagszóró fénye, a karácsonyeste megszólaló templomharang, és az ajándékok, ezek mind boldog mámorba ejtenek. Boldogsággal tölt el, ha mosolygó és elégedett embereket látok karácsonykor, és szomorúsággal, ha beteg emberek, és boldogtalan arcok tekintetét látom.

Ilyenkor összegyűl a család, a békétlenek megbékélnek, és egy kicsit elcsendesül a világ zaja. Mindenki szívét megérinti a szeretet.

Oláh Orsolya Katalin: A karácsony a szeretet ünnepe, amikor a család együtt van, az asztal terítve áll. Amíg mi a szoba melegében az ajándékokat bontogatjuk, nem is gondolunk azokra, akiknek nem jutott ajándék, sőt szoba melege sem. Nem gondolunk azokra, akiknek a karácsony is szürke hétköznap.

Nem azért, mert nincs hitük, hanem azért, mert még a szeretet ünnepén is a napi betevőért kell koldulniuk.

Schönberg Ingrid: Az én számomra a karácsony a szeretet ünnepe, a várva várt kis Jézus megszületése, akit azért adott Isten nekünk, hogy megváltsa a bűnös világot.

Szeretettel gondolok a szegény, árva gyerekekre, akiknek nem adatik meg ez az öröm, csak akkor, ha mi összefogva gondoskodunk róluk. Ők is érezzék, nem elhagyottak, rájuk is gondol Isten szeretettel, olyan emberek által, akiknek lelkük, hitük és tehetségük van a segítségnyújtáshoz. Nem csak a gyerekeknek van erre szükségük, hanem az idős, szegény, egyedülálló embereknek is. Hozzájuk bekopogva és elénekelve egy–egy karácsonyi éneket, szeretetet és melegséget vihetünk szívükbe, hogy ők is érezzék: ez a nap más, mint a többi.

A karácsony számomra különösen szép ünnep, és nem csak vallási okokból, hanem mert szerintem a legszebb családi ünnep.

A karácsonyra az adventi időszakban készülődünk. Ilyenkor nem kell a kertben és a határon dolgozni, így a szüleimnek van idejük velünk foglalkozni: együtt készítünk adventi koszorút, karácsonyfadíszt, sokat énekelünk.

Valami csodálatos, amikor elérkezik a karácsonyeste, és megyünk a templomba. Ilyenkor mintha a harangok is másként szólnának. A levegőben van valami megfoghatatlan. Mikor a harangok elhallgatnak, tükrözi a tájat az ének: "Csendes éj, szentséges éj, mindennek nyugta mély…" Aztán a karácsony esti vacsora egész más, mint máskor. Nem tudom, talán az égő gyertya teszi, vagy valami más, de ilyenkor mindenki jobb egy kicsit, még a kistestvérem is.

A kistestvéremmel kapcsolatban különösen szép emlékem van, ugyanis ő karácsonyeste született. Annak a napnak minden percére emlékszem. Bár már eltelt néhány karácsony azóta, nekem mégis az maradt a legszebb.

Karácsonyt a szeretet ünnepének nevezik, de nem mindenki ezért ünnepli. Vannak, akik csak az ajándékért szeretik a karácsonyt. Olyan emberek is vannak, akik a karácsonyt nem ünneplik, hanem szomorkodnak. Ők azok, akiknek nincs rokonuk, vagy nemrég halt meg valakijük. Nekik szörnyű lehet az ünnep. Olyanok is vannak, akik együtt vannak a családjukkal, de nincs pénzük. Bár pénzért nem lehet szeretet venni, de karácsonykor jó, ha van egy terített asztal, karácsonyfa, és egy kis meglepetés a fa alatt. Vannak olyanok, akik boldogan ünneplik a karácsonyt. Bár a karácsony szerintem a legszebb ünnep, mégsem adatik meg mindenkinek, hogy szép környezetben, boldogan és főképp a szeretteivel ünnepeljen.

Kívánom, hogy mindenkinek legyen egy szép karácsonya és tudjon örülni a szeretet ünnepének.

Újra közeleg a karácsony. Szerintem a legszebb az ünnepek közül, ez a szeretet ünnepe. Mindenki boldog, ajándékok cserélnek gazdát. Az ajándékozás egy gond is lehet, gondolkozni azon, mi lenne a megfelelő ajándék szeretteink számára.

Az én karácsonyom egy pár éve egészen más volt. Akkor még Zilahon laktam, mindig nagy fenyőfával és sok ajándékkal ünnepeltünk. Mióta Tasnádra költöztünk édesanyámmal és Tamással, a testvéremmel, szegényebb a karácsonyunk. Én és a testvérem álmodozunk dolgokról, de végül megelégedünk - egy keserű mosoly kíséretében - azzal, amit anya tud adni. Egy ideig az volt az álmom, hogy végre hármasban tudjuk tölteni az ünnepeket: anya, én és a testvérem. Mivel új lakásba költözünk, az álmom beteljesült. Szerintem így sokkal könnyebb lesz mindhármunknak, mivel majd édesapám is többször fog meglátogatni minket.

Ahogy ez az álmom beteljesült, remélem, a másik álmom is beteljesül, hogy édesapám is velünk ünnepel. Ez lenne ám az igazi Karácsonyi ajándék!

A karácsony, nemcsak a szeretet, hanem a megbocsátás és újjászületés ünnepe is. Ilyenkor minden emberbe egy kis ünnepi hangulat költözik. Az emberek megbánják bűneiket, és megbocsátják egymásnak hibáikat.

A legtöbben várják a szeretet ünnepét, és mindenféle jó dolgokkal készülnek rá. Viszont vannak olyanok is, akik ezt a nagy ünneplést nem engedhetik meg maguknak. Nekik a karácsony nem is igazi ünnep – gondolhatják mások. De a karácsony nem abból áll, hogy a szeretteinket elhalmozzuk minél több, milliókba kerülő ajándékokkal, hanem attól lesz igazi ünnep, hogy együtt lehetünk a családunkkal. Karácsony este a családok elmennek a templomba, együtt énekelnek, imádkoznak a gyülekezettel, meghallgatják a szavalatokkal, énekekkel szolgálókat. Ez az igazi ünnep!

E szent ünnep közeledtével mindenkiben felmerül a kérdés: "Vajon kit vagy mit ünnepelünk Karácsonykor?" Én a SZERETET ünneplem, ami mindenkiben benne van, még ha csak a szíve legeslegmélyén is, de ott van a szeretet lángja. Az a szeretet, amit én ünneplek, tiszta szívből jön, és nem kényszerből.

Szerintem, és remélem mások szerint is, a karácsony akkor az igazi, ha az egész család együtt van, és mindenki boldog. Sajnos vannak olyan családok is, ahol a karácsony szomorúan és magányosan telik el. Hogy miért? Egyes családoknál azért telik szomorúan az ünnep, mert már elhunyt néhány családtagjuk. Másoknál azért telik szomorúan, mert a szülő összeveszett a gyermekével, és nem beszélnek egymással. Ilyenkor, szerintem, félre kellene tenni a büszkeséget, és a szeretet ünnepén felemelni a telefont, de még nagyobb meglepetés, öröm lenne, ha meglátogatnák, és bocsánatot kérnének egymástól. Ezek után még a legbüszkébb embernek is megenyhülne a szíve, és megbocsátana. Szerintem mindegy, hogy kinek a hibájából voltak a problémák, úgy illik, hogy a gyermek tegye meg az első lépést. Egyes emberek nem tudnak örülni a karácsonynak, mert magányosak. Ők nem tudják, hogy milyen egy igazi ünnep, mert nem volt családjuk, amiben felnőjenek, és boldog gyermekkoruk legyen, így soha nem érezhették, a szülök, keresztszülők, nagyszülők, testvérek szeretetét. Olyanok is vannak, akik azért nem tudnak örülni az ünnepnek, mert a régmúltban vesztek össze valakivel, akitől már nem tudnak bocsánatot kérni, mert már nincs az élők sorában. Ez nagyon fájó lehet, és ezért nem képesek örülni annak sem, ha más boldog. Róluk sokan azt gondolhatják, hogy rossz emberek, mert nem szeretik az ünnepeket. Tapasztalataim szerint ez nem igaz, csak egyszerűen nem tudják kimutatni érzéseiket.

Akik bármi hasonló lelki gondokkal küzdenek, próbáljanak meg gyorsan bocsánatot kérni, kibékülni, és kimutatni érzéseiket. Biztosan nem fogják megbánni. Így kívánok mindenkinek kellemes ünnepeket és boldog újévet!

Szerintem a karácsony a szeretet ünnepe, mert ilyenkor mindenki békében, szeretetben él együtt a családjával és barátaival.

Vannak emberek, de legtöbbje gyerek, akinek a karácsony azt jelenti, hogy mekkora ajándékot kap a szüleitől, testvéreitől, esetleg barátaitól. Nagyon kevés ember érzi át, hogy nem az ajándék értéke számít, hanem az az igazán értékes, ahogyan kapják, vagy adják az ajándékot. Sokan vágynak szép, szeretettel teli karácsonyra. Felmerül bennem a kérdés, hogy mi, akiknek ilyen karácsonyunk van: gondolunk-e karácsonyeste arra, hogy hogyan telhet el az árva gyerekeknek az ünnep? Mit éreznek ők karácsonyeste? Az árva gyerekek nem kaphatják meg a legszebb ajándékot, hogy együtt lehessenek a családjukkal. Az ő családjukat azok alkotják, akikkel egy helyen élnek, akik gondot viselnek rájuk minden nap.

Soha ne engedjük magunkat becsapni, mert a karácsony nem azért van, hogy nagy, értékes ajándékokat ajándékozzunk, hanem felkínáljuk ajándékként a szeretetünket és kedvességünket. Számomra ezt jelenti a karácsony.

Nemsokára itt a karácsony ünnepe. Előtte 4 hét az Advent, amely időben felkészülünk a Messiás születésére. Megtisztítjuk, "rendet rakunk" a szívünkben. Hamar eltelik ez az idő, s akkor már itt is van az év legszebb ünnepe: a szeretet és a család ünnepe.

Nálunk szűk családi körben telik az ünnep. Közösen feldíszítjük a kis karácsonyfát, alátesszük ajándékainkat, amelyek ha nem is drágák, de szívből adjuk, és azt hiszem ez a karácsony lényege. Már volt sok karácsonyunk, amikor bőségesebben, de volt és még lesz, amikor szűkebb formában ünnepelünk majd. A karácsony lényege nálunk nem az, hogy mit kapok, hanem az, hogy végre, a szürke hétköznapok után együtt lehet, boldogan egy olyan család, amelynek tagjai szenvedtek, szenvednek, és még szenvedni is fognak. Köszönöm Istennek, hogy édesapámmal is együtt tölthetjük az ünnepet.

De vajon, minden gyermek boldogságban, gazdagságban tölti a karácsonyt? Minden gyermek érezheti az ünnep alatt a szülői szeretetet? Van–e minden gyerek számára egy olyan hely, ahol biztonságban, boldogságban érezheti magát? Sajnos nincs! Még ha kapnak is ajándékot az árvaházban, nem érezhetik a szerető anyai ölelést, és nem hallhatják a hangját, amint azt mondja: "Boldog Karácsonyt, gyermekem!" ez egy gyermek életében nagyon szomorú.

Minden karácsonykor meggyújtunk egy gyertyát az árvákért, özvegyekért, halottakért, hiszen mennyire hiányzik egy szeretve simogató kéz annak, aki szenved, a szülői szeretet egy boldogtalan gyermeknek.

Sok kérdés merül fel ilyenkor bennünk, amire nincs válasz, amire nem vagyunk képesek válaszolni. Reméljük, hogy egyszer minden megoldódik, és mindenkinek egyformán szép, gazdag, boldog Karácsonya lesz.

Újra itt a romantika ideje. A szilveszteri divatot látványos luxus, fénylő formák jellemzik. A modellek lélegzetelállítóan szép és finom bársonyokból, selymekből, organzából, csipkékből készülnek.

A csodás kelmék hangsúlyosan egyszerű szabásvonalat követve uralják az összképet. Minden eddiginél karcsúbb a sziluett, hódítanak a hosszú szoknyák, de viselhetünk nadrágot is, ízlés szerint tunikával vagy átkötős blúzzal. A suhogó anyagok, a finom színek, és a nőies szabásvonalak harmonikus együttesét nemesen formált ékszerek csillogása gazdagítja, különleges fényekkel. Vezet a gyöngy, nemcsak mutatós fülbevalók és széles nyakékek, hanem látványos hajdíszek formájában is.

Diszkréten felerősíti a személyiség kisugárzását a fekete szín, ezért nem véletlen, hogy a legtöbb nő ösztönösen ezt választja, ha igazán elegáns esti öltözéket szeretne. Néha szolidan visszafogott, máskor vérpezsdítően izgató, aligha van ellentmondásosabb és rafináltabb szín az örökké divatos feketénél, amely idén is az esték kedvence. Coco Chanel állítja: "Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a feketében benne van minden. Ez a szín maga a tökéletes szépség. az abszolút harmónia."

Télen több a program, a baráti meghívások mellett hívogat a színház, és mindjárt beköszönt a Karácsony!

Esti elegancia moletteknek: Nagyvonalú, sikkes és elegáns a szalonkabát és nadrág együttese. Elegáns vonalvezetése teszi minden jeles alkalomra szalonképessé a csípőt jócskán elfedő hosszított kabátkából és a boka felé erősen szűkülő nadrágból álló kétrészes összeállítást. Magas sarkú cipővel és a szalonkabát kivágását kitöltő gazdag bizsuval káprázatos lesz az esti fellépés!

Emlékezetes alkalmakra viseljünk suhogó taftból készült rafinált fazonú divatos szoknyát luxuskivitelben. A szoknya a nőiesség magasiskolája. Most szorosan simul a csípőre és combra, hangsúlyt adva a csábosan gömbölyű formáknak. A tökéletes mozgásszabadságról hátul, a lépéshasíték helyére illesztett formára szabott betét gondoskodik.

A harmincas évek nagyasszonyainak stílusában a taft szoknyához a kiegészítő most a mélyen kivágott, fűzőszabású felsőrész hímzett anyagból, ráadásként tollal díszítve.

-étkezés előtt igyunk meg egy pohárka bort, ez meg fogja könnyíteni az emésztést.

-a savanyúság, saláta nehéz étel mellé legyen minél savanyúbb, ez elősegíti az emésztést.

-minél kevesebb mesterséges színezéket tartalmazó üdítőt igyunk, ezek fokozhatják az emésztési zavarokat.

-tartalmas étkezés után várjunk 2-3 órát a süteményekkel, mert különben könnyen fel fogunk puffadni, és még napok múlva is azt fogjuk érezni, hogy túlságosan tele van a gyomrunk.

-étkezés után 1-2 órával fogyasszunk grapefruitot, narancsot, mandarint, ezek megkönnyítik az emésztést.

-feltétlenül legyen otthon ásványvíz és citrom. Epekrízis esetén fogyasszunk el egy egész meghámozott citromot, és ezután 10-15 percig ne együnk-igyunk semmit.

A Karácsony a legkedvesebb egyházi és családi ünnepünk. A legjobban a gyerekek várják, de mindenkinek jól esik, ha érzi legalább ilyenkor, hogy rokonai, barátai, ismerősei gondolnak rá. Távoli hozzátartozóinknak küldjünk üdvözlőlapokat, ez egyszerű és olcsó, de kedves figyelmesség.

A fenyőfát díszítésig tartsuk hideg helyen. Néha locsoljuk meg kevés vízzel az ágait és a törzsét. Díszítéskor figyeljünk arra, hogy ne zsúfoljuk tele a fát. Nagyon elegáns a csupán egyszínű (esetleg két színű) gömbökkel díszített fa. Kellemes hatást ad az itt-ott ágakra kötözött szalagocska, gyertya. A szaloncukrot ne aggassuk a fára, szórjuk szét a fa alatt az ajándékok között.

Az ünnepi asztalt feltétlenül fehér asztalterítővel terítsük le. Az asztal közepén jól mutat a fenyőágakból és gyertyákból, lehetőleg házilag elkészített asztali dísz. Asztalhoz telepedéskor gyújtsuk meg a gyertyákat. Az ünnepi hangulathoz hozzátartozik a fenyőfánál történő éneklés. Az ünnepi étkezés előtt gyertyafénynél imádkozzunk, és a legidősebb jelenlévő áldja meg az asztalt.

Ha valakit ünnepi vacsorára hívunk, éreztessük vele, hogy megtisztel bennünket, ha elfogadja a meghívást.

Étkezés közben szem előtt kell tartanunk néhány illemszabályt (nem csak vendégségben!):

Ne fújjuk az ételt, ne szürcsöljük, ne beszéljünk teli szájjal. Az asztalnál ne hangoskodjunk.

A kenyérből két kézzel törjünk. A kést ne vegyük a szánkba. Ha kenyérre, sóra, bármi egyébre szükségünk van az asztal egy távolabbi részéről, ne nyúljunk át a szomszédunk tányérja fölött, hanem kérjük meg, hogy adja ide a kért dolgokat.

Étkezés után ne gyújtsunk rá rögtön, várjuk meg, míg mindenki befejezi, és kérjünk engedélyt a dohányzáshoz (ha mások még nem gyújtottak rá). Várjunk türelemmel, vagy menjünk ki.

Zsíros ételek fogyasztása után töröljük meg szánkat, mielőtt a poharunkhoz nyúlnánk. A zsíros nyom a poháron gusztustalan.

A fény a jó fejlődés érdekében különösen fontos tényező. A szobanövények fényigénye igen eltérő. Vannak nagy fényigényű fajok, ezek közé tartoznak a kaktuszok, a begóniák, szobafenyő, pálmák, a mikulásvirág, a legtöbb szukkulens (aloé, agavé) és számos tarka levelű növény. Mások viszont árnyékban is jól fejlődnek: a flamingóvirág, a borostyán, a szobafikusz, a szobai futóka, a szobai páfrányok és a kukoricalevél. A növények elhelyezésénél számításba kell vennünk azt, hogy az ablaktól mindössze 1 méter távolságban a növény számára rendelkezésre álló fény az ablaknál mért fénynek már csak a fele. Ezenkívül a fényviszonyok függnek az ablakok helyzetétől, nagyságától, számától, a függönyöktől, a szoba színétől. Ablaktalan szobában vagy ott, ahol gyér a fény, pótmegvilágítást kell alkalmaznunk. Ilyen esetben 25 W/m² teljesítményű világítóberendezés 1,5 magasságban a növény felett általában elegendő. Különösen fényérzékeny növényeinket a déli órákban letakarhatjuk egy ív selyempapírral, vagy el is távolíthatjuk a szoba belsejébe.

Mielőtt bármilyen növény beszerzéséről döntenénk, tájékozódjunk arról, hogy milyen hőmérséklet-tartományban érzi magát a legjobban. A fény és a hőmérséklet hatásukban összefüggnek: minél melegebb a belső tér, annál több fény szükséges a növények számára. Semmiképp se tartsuk szobanövényeinket 24 ^oC-nál nagyobb és 16 ^oC-nál kisebb hőmérsékleten. Kerüljük az erős hőmérséklet-ingadozást, és téli szellőztetéskor jeges huzatnak se tegyük ki növényeinket.

A vízszükséglet: sokkal több növény károsodik jóhiszeműen végzett túlápolás, mint elhanyagolás következtében. Ne vigyük túlzásba szobanövényeink öntözését, mert akkor túl kis töménységben veszik fel a szükséges tápanyagokat, és gyökereik levegőhiányban szenvednek. Bizonyos időszakokban a növények több vizet igényelnek: amikor növekednek és virágoznak. A fordítottja érvényes, ha a növényt visszavágtuk: a levélfelület lecsökkent, így kevesebb vizet párologtat. Ha ezt a növényt továbbra is kiadósan öntözzük, gyökere elrothad. Az is gyökérrothadást eredményez, ha a fölösleges víz nem tud elfolyni. A kettős cserepeket kerüljük, mert a külsőben felgyűlik a fölösleges víz.

Az öntözéshez igen jó érzék szükséges: ne öntözzünk túl gyakran. A talaj közben kiszáradhat kissé, de addig ne várjunk, amíg a levelek lankadni kezdenek. Öntözéskor a víz jusson el az ültetőközeg minden részébe. Néhány növényt (ciklámen) alulról kell öntözni, különben száruk és levelük rothadásnak indul. Másoknak (broméliák) a leveleit permetezzük.

A húsos levelű növények kevesebb vizet kívánnak, mint a vékony, finom hajtásúak, mert az utóbbiak alig tudnak vizet tárolni, és sokat párologtatnak.

A levegő alacsony páratartalma sok gondot okozhat. Ennek megakadályozása érdekében a fűtőtestekre helyezzünk párologtatókat, időnként permetezzük meg növényeinket, leveleiket mossuk le. Helyezzük a cserepeket nedves kaviccsal borított tálcára, vagy vízzel töltött tálba. Legjobb, ha az utóbbiba egy talapzat (pl. megfordított cserépalátét) kerül, így a ráállított cserép a víz felszíne fölé kerül.

"Ahol valami teljesen ki nem száradt állati, vagy növényi anyag van, ott rögtön seregesen megjelenik és ellepi. Eleinte nem tudtam tőlük madarat se praeparálni; a frissen lőtt vadat, akárhova akasztottam is fel, alig negyedóra alatt ellepték, szeménél, orra táján és fülénél a gyenge bőrt lerágták. Ha sebtében kitömtem, a csőr tövénél, szárnyak végén és a lábakon támadták meg. Madaraim csak addig voltak biztonságban előlük, míg a napon száradtak; de estére rendesen be kellett hozni a lehető eső elől s erősen benaftalinozott dobozba zárni, ahol viszont annak a veszélynek voltak kitéve, hogy reggelig megpenészednek.

Ha valahol praeparálatlan rovar fekszik, vagy ha szépen felfűzve-ragasztva és dobozba rakva vannak is, de elfelejtek a dobozba elég naftalint tenni, pár óra múlva csak a puszta tű, szárnyak és lábvégek jelzik a néhai rovargyűjteményt.

Ételneműt csak úgy tudunk megvédeni előlük, hogy a drótszövet oldalú szellős ételszekrénynek a négy lába egy-egy bádogedényben áll, ez pedig petróleumos vízzel van megtöltve.

Meg ivóvizünk és mosdóvizünk sincs tőlük biztosságban. Szeretnek a tiszta vízben nyalakodni. Ha a mázatlan cserépkorsóból ivóvizet öntünk, legelőször is egy csomó hangya jön a vízzel együtt a pohárba, amit azután úgy kell letejfelezni. Reggelre a mosdóvízben is egész sereg van belefulladva, de erre ügyet se vetünk; a hangyasavas víz talán még jobb.

Sőt hangyánknak még éjjeli álmunkban is szerep jut. Ha az ember este egy-két moszkitót agyoncsapott s maradványait gondosan le nem törölte, éjjel megjelennek a szúnyoggyilkosság színhelyén, megadni a szerencsétlenül kimúltnak a végtisztességet."

Berlinhafenből visszatérve, Bíró átköltözött Stephansortba. Az ottani temetőben rendbe tette és lefényképezte Fenichel Sámuel sírját (Később ez a fénykép segítette Balogh János professzort a dzsungelbe veszett sírhely megtalálásában).

Ahogy teltek-múltak a hónapok, úgy szaporodott a preparált zoológiai anyag, sokasodtak az összegyűjtött néprajzi tárgyak. Szerencsére havonta megjelent a német postahajó, és ládákba csomagolva vitte haza a már rendszerezett gyűjteményt.

A babonás pápuák nem tudták elképzelni, hogy miért csinálja mindezt a nagyszakállú, ördöngös idegen, akit maguk között "meriengiennek" neveztek. Bíró csak véletlenül jött rá, hogy ez a név holmi "garabonciás diáknak" felel meg.

"Nem volt nehéz kiokoskodnunk, hogy jutottam én a meriengien névhez. Sok gyanús, nagyon gyanús dolgot láttak tőlem a bennszülöttek! Egyedül megyek az erdőbe, nem viszek közülük senkit madárkeresni, mint a többiek, mégis több galambot lövök! Lövök másféle madarat, nem eszem meg; fogok kígyót, békát, rákot, halat, és nem eszem meg! Ott kaparászok a vízben, de nem iszom belőle! Mire valók hát ezek, ha nem arra, hogy őket megbabonázzam!?"

A napközis gyermekek, akik a "Kispajtások" nevet viselik, már nagyon várták a Mikulást. Sok szép rajzot készítettek, verseket, énekeket tanultak. Barabás Jutka és Oros Ancika óvónénik irányításával kis műsorral köszöntötték a Mikulás érkezését. Mindenkinek jutott szerep: Gózner Ingrid, Irimiás Tímea, Reiz Helga, Horváth Csilla, Irimiás Márk, Kocsis Olivér, Szabó Márk verset mondtak, énekeltek. A legkisebbek is: Bálint Dávid, Mészáros Lóránd, Berki Ingrid, Nagy Erik, Rendes Márk, Danciu Márk, Hamza Patrícia, Kovács Rudolf, Pászti Kevin és Bátori Krisztina nagy igyekezettel tanulták a verseket, énekeket.

Bodonyi Beatrix:
Ünnep készül,
Ünnep készül,
hó esik egyre,
fehérebb lesz a világ
holnapután keddre.
Ari-Török Gertrúd:
Udvart, kertet betemet
mégis szeretjük a havat, a telet.
Smid Yvette:
Ó, de szépen hull a hó,
Hinti Mikulás apó.
Mind:
Mikulás, gyere már,
a sok gyermek téged vár!
Bálint Konrád:
Tőled senki sem fél,
Fagyban lángol a fény.
Hull a hó, fut a szán,
Most élünk igazán.
Hegyi Barbara:
Erdő, puszta, kihalt,
Hozz örömteli dalt!
Szívünk rég idevár,
Mikulás, gyere már!
Mind:
Jöjj el, havas tél,
Tőled senki sem fél!
Édesanya - Nagy Csenge:
Csiripeltek, mint a verebek,
Mitől e jókedv gyerekek?
Mind:
Várjuk a Mikulást,
az ajándékosztót,
Várjuk a Mikulást,
Az örömet varázslót.
Édesanya - Nagy Csenge:
Igazatok van, nem is jutott eszembe,
pedig már nem járhat messze.
Csilingelést hallok az udvaron.
Gyertek, lessünk ki az ablakon!
Bodonyi Beatrix:
Itt van már az udvaron,
Szánon jött a jó öreg
Puttonyában nyalánkságok,
S játék is van, rengeteg.
(Bejönnek a Mikulás futárai csengőkkel csilingelve)
I. futár - Czier Edvin:
Mi vagyunk a jó Szent Miklós
négy kicsi futára,
Ezüst csengőnk csilingeli:
jön már nemsokára.
II. futár – Lakatos Norbert:
Gurul majd a piros alma,
cukoreső esik,
Örömében minden gyermek
táncra kerekedik.
III. futár – Szilágyi András:
Ezüst csengő csilingeli:
jó gyermek ne féljen,
Tisztelettel, meghajolva
tőle áldást kérjen.
IV. futár – Osan Gergő:
Ám, ha lenne rossz köztetek,
bújjon a sarokba,
Nekik bizony, virgácsot
hoz Mikulás apóka!
Mind a négy futár:
Tárulj hát ki, szárnyas ajtó,
gyulladjon fénysugár
Jó Mikulás, térj be hozzánk,
kis szívünk várva vár!
(Kimennek a Mikulásért)
Ének: Mikulás megjött…
Mikulás (belép):
Örvendek, hogy látlak benneteket,
tavaly óta mind nagyra nőttetek!
Bodonyi Beatrix:
Jó Mikulás bácsi,
Isten hozott nálunk,
Csakhogy itt vagy végre,
olyan nagyon vártunk!
Ari-Török Gertrúd:
Sokfelé járhattál,
ugye, elfáradtál,
mire puttonyoddal
hozzánk eljutottál?
Smid Yvette:
Foglalj helyet, kérünk,
ím, ezen a széken,
Melegedj meg itt,
a kályha közelében!
Bálint Konrád:
Teli nagy puttonyod
ürítsed ki, kérlek,
Hisz leroskad tőle
fáradt, öreg térded.
Hegyi Barbara:
Ami benne rejlik,
jó helyre kerülhet,
Tőle gyermekeid
jókedvre derülnek.
Mikulás:
Ajándékaimért nem
kérek egyebet, csak egy
szépen zengő ünnepi éneket.
Mind:
Nagyszakállú Mikulás…
Édesanya – Nagy Csenge:
Szent Miklós a hulló
hóban puttonyával körbe jár,
Bekopogtat minden házba,
minden gyereket megtalál.
Bodonyi Beatrix:
Mosoly ül az öreg arcon,
merre ő megy, hull a hó.
Röpíti a szél a szánkót,
jó, hogy itt vagy, Mikulás!
Ének: Megjött már a Mikulás…
Ari-Török Gertrúd:
Nálunk hagyja a szívét
ránk szórja az örömét,
nekünk adja a szívét.
Szőnyi-Nagy Kriszta és
Ruff Gergő:
Mikulás és Karácsony
ajándékot hoznak
Gyermekszívnek mindenhol
örömet okoznak.
Telnek-múlnak a napok,
álmodik az erdő,
Szilveszterrel búcsúzik
a régi esztendő.
Mind:
Miki, Miki, Mikulás,
van-e teli puttonykád?
Ha nincs teli puttonykád,
ürítsd ki a zsákocskád!

A gyermekek örömmel vették át az ajándékokat, és elbúcsúztak a Mikulástól.

címmel fogalmazást írtak a II. E osztályos tanulók, és le is rajzolták az ajándékokat, melyeket a Mikulás hozna. Íme néhány munkáik közül:

Oláh László Róbert: Ha én Mikulás lennék, lenne egy nagy szánkóm. Nagy, meleg bundába öltöznék, felülnék a szánkómra, és elindulnék osztogatni az ajándékokat. Házról házra járnék, és bedobnám a csomagokat a kéményeken.

A lányoknak babát vinnék, a fiúknak pedig nagy távirányítós kocsit. A tanító néni egy szép könyvet kapna, apukám hordozható telefont, anyukámat pedig egy új mosógéppel ajándékoznám meg.

Grieb Róbert: Ha én Mikulás lennék, a rossz gyerekeknek nemcsak virgácsot vinnék, hanem citromot, narancsot, murkot és még sok más gyümölcsöt, zöldséget, hogy egészségesek legyenek.

Az osztálytársaimnak regényeket, meséskönyveket, édességeket és különböző ajándékokat vinnék. Rénszarvassal közlekednék, és a csomagokat jól elrejteném a lakásokban, hogy meglepetés legyen. A tanító néninek és szüleimnek mikrohullámú sütőt, mosógépet, porszívót és minden finomsággal teli hűtőszekrényt hoznék.

Az állatok is kapnának tőlem ajándékot: húst, zöldségeket, a madarak kölest. A papagájom zabot kapna, és egy fészket, amiben jól érezné magát.

Kabai Róbert: Ha én Mikulás lennék, a gyerekeknek sok ajándékot vinnék.

A lányoknak babaházat, babát, csatot, könyvet, füzetet, tolltartót, sapkát és cipőt, a fiúknak pedig labdát, rollert, távirányítós kiskocsit, sakkot, malomjátékot hoznék. Mindenki kapna "Szivárvány" újságot, olvasókönyvet, táblát, új iskolástáskát, esernyőt, biciklit, papagájt és játékzsiráfot.

A tanító nénit egy új számítógéppel, mikrohullámú sütővel és egy kiscicával lepném meg.

Sipos Ottó: Ha én Mikulás lennék, a gyerekeknek labdát, kocsit, könyvet, tolltartót, sapkát stb. vinnék.

Szép piros ruhába öltöznék, úgy járnék az ajándékokkal. A tanító néninek és anyukámnak vázát hoznék, az apukámnak pedig egy akkumulátort az autóhoz.

Megkezdődött december hónapja. A boltokban egyre nagyobb a sürgés-forgás. Mindenki azon igyekszik, hogy arra a bizonyos napra megszerezze az ajándékokat. Mindenki jön-megy, az emberek egyre idegesebbek lesznek. Nem kapják a boltokban azt, amit szeretnének, hiába nagy a felhozatal. Azt is meg kell jegyezni, hogy néha ők maguk sem tudják, mit keresnek, hiszen az valójában a szeretet és a béke ünnepe. Sajnos, manapság sok olyan család van, ahol a béke és a szeretet csak néha, akkor is csak vendégként van jelen. Talán ezért, az ünnepnek már nincs is meg az az igazi hangulata, mint régen. Régen az emberek egyszerű dolgokat ajándékoztak: almát, diót, és esetleg valamilyen ruhaneműt, amire úgyis szükség volt, és tették ezt sok-sok szeretettel. Most a varázslatos este elmúltával minden kezdődik elölről, a család talán már össze is veszett valamin. És az ajándékok? Azok pedig már ki tudja, hol hevernek. Persze, ez alól is vannak kivételek. Vannak olyan családok, akiknél az ünnep a következő Karácsonyig tart.

Kívánom, hogy ez minden családban így legyen, 2002. december 25-től 2003. december 25-ig tartson a KARÁCSONY. Kellemes karácsonyi ünnepet kívánok!

Az 1527. év végén Zápolya János király bujdosásában Tasnádon is megfordúlt.¹ Tasnádról Szinafalvára vonúlt; de ott Koczeanner német és magyar hadaitól megveretvén, Lengyelországba futott.²

1568-ban a Szilágyságba betört tatárok elől menekűl vala mindenki. Így a <<tasnádiakat is szekerek hátán lepik vala a tatárok és úgy mindenestől prédává teszik, benyelik.>>³.

Az 1571 nov. 9-dikén Kolozsvárt tartott országgyűlés Tasnádot harminczadszedő helynek rendeli.⁴

Báthori Zsigmondnét, ki Gráczba visszament, egy díszes nemesi bandérium Tasnádig kísérte.⁵

Egy Báthori István hódolati esküje a császárnak így végződik: <<Actum in oppido Tasnád 11. die novembris 1599.>>⁶

1610-ben Tasnádnál értekeztek Báthori Gábor erd. fejedelem és Thurzó György, de megegyezésre nem jutottak.⁷

1616 nov. 28-dikán Bethlen Gábor nagy haddal Tasnádnál szállt táborba. ⁸

1665 körül a tasnádi vásárok soha sem voltak biztonságban azoktól a rabló csapatoktól, melyeket a törökök a megszökött jobbágyoktól szerveztek.¹⁰

1678 máj. 11-dikén Darócz és Tasnád között egyesültek Tököli és Teleki.¹¹

Tasnádnak nyoma van a Váradi Regestrumban. Az innen (villa Voznad) való Gellény pristaldus előtt lopással vádolják a perezneki Vatát.¹² – Tamás alesperes mint bíró szerepel két szopori pereskedő fél ügyében.¹³ E Tamás egyszersmind tasnádi plébános.¹⁴

A váradi székeskáptalannak egy 1278-diki kiadványa említi Vitus (?) szalacsi papot, ki mint káptalani kiküldött a király emberével felhatárolja Péter erdélyi püspöknek Tasnád birtokát.¹⁵

A tizennegyedik században hallgatnak az oklevelek Tasnádról. Bizonyára az újratelepítés munkái folytak. Már a tizenötödik század elején Tasnád nemessége és lakosai is azok között voltak, a kik elfoglalták a Szoldobágy birtokhoz tartozó erdőket és a kik ellen ezért 1414-ben tiltakoztak János fia Péter, másik János fia György és Báthory Szaniszló fia István.¹⁶

1435-ben György erdélyi püspöknek Tasnád birtokát elfoglalták s a hozzá tartozó földeket meg erdőket használták. Csaholyi János és László, Csáki György fiai, László, Ferenc és György, Szarvadi Szénás Péter, János, György, István és András.¹⁷ Augusztus 23-dikán Zsigmond király bizonyítja, hogy György, erdélyi püspök megbízásából István pap ünnepélyesen tiltakozott a törvénytelen foglalások ellen.¹⁸

1. V.ö. e mű I. k. 235. l. Hogy az 1527/28-diki telet Zápola Tasnádon töltötte volna, Szalai László nem tartja valószinűnek. (Magyarország története, IV. k. 65)

18. Beke Antal: Az Erd. Kápt. Levéltára Gyulafehérvárt, II.füz.146.l.és Bl.fasc.LL.

Nekem is, mint minden kisgyereknek, azt mondták, hogy a Jézuska hozza a karácsonyfát és az ajándékokat. Ez így nagyon szép és jó volt, hiszen mindenki szeret ajándékot kapni. Engem is foglalkoztatott az, hogy hogyan történhet mindez, de mégsem jöttem rá túl hamar. Teltek az évek, és lassan megtudtam, hogy mindent a szüleim vásároltak. Nem haragudtam meg rájuk, amiért nem mondták meg nekem az igazat, sőt, még örültem is annak, hogy én díszíthettem fel a fát, és elkezdtem én is ajándékot készíteni a szüleimnek.