Társadalom

Tanácskozás a felekezeti oktatásról

Az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői az új oktatási törvényről, annak a felekezeti oktatásra vonatkozó vetületeiről tanácskoztak múlt pénteken délelőtt, Kolozsvárott.

A szakmai beszélgetés résztvevőit a házigazda Bálint Benczédi József unitárius püspök köszöntötte, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy közös dolgaink megbeszélése, az egyeztetés, a közös álláspont kialakítása rendkívül fontos az erdélyi magyar történelmi egyházak számára. tovább »

2011. május 13. | Társadalom |

Támogatási RMPSZ-gyorstalpaló

Hivatalossá vált: az Iskola Alapítvány helyett idén a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) bonyolíthatja a magyar kormány által „lóhalálában”, május 4-én meghirdetett Szülőföldön magyarul pályázatot. tovább »

2011. május 13. | Társadalom |

Az RMPSZ nem kérte a pályázatok lebonyolítását

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Csíkszeredában megtartott sajtótájékoztató után elmondta a szövetség álláspontját a magyar kormány által az anyaország határain kívül rekedt, magyar nyelven tanuló iskolásoknak és óvodásoknak folyósított oktatási-nevelési támogatás ügyében. tovább »

2011. május 13. | Társadalom |

Ponta: Băsescu és Orbán egyezségeként jön létre az Erdélyi Magyar Néppárt

Victor Ponta PSD-elnök szerint Románia érdekeivel ellentétes, Traian Băsescuállamfő és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke közötti egyezség értelmében jön létre az Erdélyi Magyar Néppárt.

,,Traian Băsescu és Orbán Viktor között létezik egy Románia és RMDSZ-ellenes egyezség, amelynek értelmében a két országvezető támogatja a Tőkés által vezetett párt létrejöttét” - jelentette ki Victor Ponta kolozsvári sajtótájékoztatóján. tovább »

2011. május 13. | Társadalom |

Kórházösszevonások és –átalakítások a betegekért

Elkezdődik a kórházi rendszer átszervezése az Egészségügyi Minisztérium által javasolt normatívák alapján. Mától a minisztérium www.ms.ro honlapján megtalálható az a lista, amely az összevonásra javasolt egészségügyi intézményeket tartalmazza. Ugyanakkor, a honlapra felkerül az a határozattervezet is, amely az átalakítás nyomán, újonnan létrejövő öregotthonok listáját tartalmazza. tovább »

2011. február 04. | Társadalom |

Üzenet

Mindig nagy örömmel töltött el az a tudat, hogy egy gyönyörű vidékre születtem, csodálatos emberek közé. Ez tartotta bennem a lelket valahányszor nyílt csatát vívtam a sorssal és a halállal. Ez adott erőt a lelki és testi fájdalmaim elviseléséhez, ez csalt mosolyt az arcomra még akkor is, amikor sebektől vérzett a szívem. Ha néha, az elektromos kerekes székem segítségével sikerül végigsétálnom az utcán, mindenkinek van hozzám egy-két kedves szava, megkérdezik: hogy vagyok, merre megyek? És én boldogan válaszolok, mert érzem, hogy általuk Isten végtelen szeretete sugárzik felém. tovább »

2011. február 04. | Társadalom |

Az eddigi legnagyobb Erdélyi magyar vállalkozókat megcélzó felmérés

Közel félezer vállalkozó online kérdőíves és telefonos megkérdezésével, kibontakozni látszik az erdélyi kisvállalkozók gondolkodásmódja.

A felmérést a www.marketingiskola.ro alapítója, Farkas Levente készítette. tovább »

2011. február 04. | Társadalom |

Október 6. – Az aradi vértanúk emléknapja

Gróf Batthyány Lajos kivégzésének napja

Nemzeti gyásznap

1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon. Gróf Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben a 237/2001.(XII.10.) kormányrendelet alapján Nemzeti Gyásznappá nyilvánították. tovább »

2010. október 08. | Társadalom |

Murádin Jenő: Az aradi Golgota

Obeliszk, Szabadság-szobor

Alig két hónappal a világosi fegyverletétel után, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét. tovább »

2010. október 08. | Társadalom |

Dicsőítő emlékező írás

(Laudatio)

Virág Károly született 1922.dec.23-án a Bihar megyei Bályok községben. Kisgyermekkora óta Berettyószéplakon lakott, ahol elemi iskolai tanulmányait végezte. Édesapja az igazi megbecsült iparos-cipészmester volt. Középiskolai tanulmányait a Zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte 1943. júniusában. Jelesen érettségizett. 1943-ban beiratkozott a Kolozsvári Református Teológiára, 1947-ben letette az első lelkészképesítő vizsgát. tovább »

2010. szeptember 24. | Társadalom |

Dobai István laudációja

Az ákosi születésű, 87. évében járó idős jogbölcsész, az 1956-os forradalom utáni ún. ENSZ-per egyik fővádlottja eléggé ismert a Szilágyságban, életműve akkor is számon tartott, ha a kommunista diktatúra utáni évtizedekben is csak részben kapta meg a jól megérdemelt társadalmi elismerést. Bizonyságul elegendő megemlíteni a Petri Mór díjat, amelyben idén májusban részesült. tovább »

2010. szeptember 24. | Társadalom |

Kisfalussy Bálint

Laudatio

Erdélyben a magyar megmaradás, az anyanyelv megőrzése és akadályoztatás, tiltás nélküli szabad  használata, az összetartozás érzésének minden helyzetben való életben tartása – mondhatni – magától értetődő, örök kötelessége Szent István minden nemzettársának. Ezt figyelmeztetés és a jelentőségére való állandó felhívás nélkül is illik tudni. Illik, mert különben létezésünk napjai megszámláltatnak, és a nemzetek közötti hatalmas, önző menetelés, tülekedés eredményeképpen nyom nélkül eltűnünk a semmiben, a homályos múltban. Ezt pedig - gondolom - értelmes ember nem óhajthatja. tovább »

2010. szeptember 24. | Társadalom |

Szilágyi István és a Katlanváros

A bonthatatlan rend világa

Szilágyi István legismertebb nagyregénye, a Kő hull apadó kútba többször is eljutott a megfilmesítés küszöbéig. Végül nem született meg a film, és néhány évvel ezelőtt már azt a filmet nézhettük a Duna Televízióban, amelyik arról szólt, miért is nem születhet meg még jó ideig a regény filmváltozata. Azokon a képsorokon azt is láthattuk, ahogy Szilágyi István lehetséges helyszíneket mutat a filmes stábnak, olyan házakat is keresve, amilyenben Szendy Ilka lakhatott. tovább »

2010. szeptember 24. | Társadalom |

Oláh Margit méltatása

Az a megtiszteltetés ért, hogy egy nagyszerű pedagógust, csodálatos egyéniséget javasoltatok 2010 őszén, Szilágysági Magyarok Díszoklevélre.

A valamikori tanítvány felnéz, és tisztelettel hajt fejet az EMBER és ALKOTÓ előtt, akiben ma is “él a láng és világit”. tovább »

2010. szeptember 24. | Társadalom |

Megszorítások, következmények

A megszorító intézkedések és a rossz munkakörülmények miatt egyre több orvos és asszisztens vállal külföldön munkát. Nem egyedi jelenségről van szó, a kelet-európai országok hasonló gondokkal küzdenek. Romániában azonban olyan nagy a migrációs kedv, hogy lassan az ország lesz Európa „orvosellátója”. tovább »

2010. augusztus 13. | Társadalom |

Egészségügy határok nélkül

A tavasszal már ismertettük olvasóinkkal a MEDIPOD egészségügyi társulás megalakulását. Azóta rendszeresen tudósítunk a mindenkit érdeklő fejleményekről. A legújabb hírekről Bagyura Ferenc koordinátor számol be olvasóinknak.

– Célunk az, hogy ebben a régióban olyan szakmai ellátottságot valósítsunk meg, amelyben minden ember az alapvető egészségügyi rendszerben a maga igényei szerinti ellátást megkaphassa. Pontosan ez az EU egészségügyi politikája is: a határoktól függetlenített egységes alapellátási színvonal biztosítása. Ennek megfelelően nekünk van egy régiós feladatunk, amelyet elvállaltunk amikor ezt elkezdtük. tovább »

2010. augusztus 13. | Társadalom |