A Költészet Tavasza Fesztivál 10. évfordulóját nagy készülődés előzte meg. A nemzetközi költőtalálkozóra sokan jelentkeztek, mintegy 25 költő jelezte részvételét. A találkozóra viszont nem mindenki tudott eljönni. Kelem Hunor költő – művelődésügyi miniszter – is jelezte részvételi szándékát, verset is küldött előre az antológiába, végül hivatali kötelezettségei nem engedték közénk. tovább »
2010. május 07. | Művelődés |
Életében nem jelent meg kötete, noha húsz éven át közölték verseit a hazai napi – és hetilapok, magyarországi kiadványok. Önálló kötete azért sem jelenhetett meg korábban, mert háttérbe szorította a volt rendszer kultúrpolitikája, ugyanis azon költők közé tartozott, akik nem dicsőítették verssel a pártot sem a vezetőit. A rendszerváltást követően pedig anyagi támogatás hiányában nem volt lehetőség verskötetének nyomdai megjelentetésére. tovább »
2010. április 30. | Művelődés |
Május 6-án, csütörtökön nyílik meg Katona György Pápán élő szilágysági származású festőművész kiállítása a Ioan Sima Művészeti Múzeumban. A 15.00 órakor megnyitandó kiállításon jelen lesz a művész is, aki szülőhazájában, a Szilágyságban első ízben mutatkozik be ilyen nagy méretű képanyaggal. Elmondása szerint az utóbbi évtizedek munkásságának legjavát válogatta ki erre a kiállításra, mely Zilah után Sarmaságon, Szilágysomlyón és Kolozsváron is bemutatásra kerül. tovább »
2010. április 30. | Művelődés |
Idei – a kilencedik évfolyamot jegyző művelődési folyóirat – első negyedévi száma közel húsz partiumi és muravidéki írását, tanulmányokat és szépirodalmat kínál az olvasóknak. „Felmérések szerint Széchenyi István a legtöbbet idézett személyiség Magyarországon, mind a jobb, mind a baloldalon őrá hivatkoznak a leggyakrabban alapvető gazdasági és nemzetpolitikai kérdésekben” – állítja a szerző Sike Lajos dolgozatában. tovább »
2010. április 30. | Művelődés |
Azóta érik ez a történet is, mint a jóféle tavalyi bor, melyet gazdag, napos nyár érlelt a Magura oldalán. Szüret idején indult útjára egy irodalombarát kezdeményezés Pocsveiler Ilona ötlete alapján, s úgy érezzük, a jó évjárat hírét viszi s megalapozza jövőjét is e rendezvénysorozatnak. tovább »
2010. április 23. | Művelődés |
A zsidó temetőkben rejlő emlékezetet tárja fel A Feledés című kiállítás, amely kolozsvári fotósok munkáiból nyílt tegnap a zilahi Ioan Sima Művészeti Múzeumban. A vendéglátó intézmény vezetőjével, Szabó Attila muzeológussal beszélgettünk. tovább »
2010. április 23. | Művelődés |
Megalakulásának 125. évfordulóját ünnepelte az egyesület
Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte szombaton, Kolozsváron megalapításának százhuszonötödik évfordulóját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Az 1885. április 12-i alakuló ülés, a pánszlavizmus és pángermanizmus akkori magyarországi terjedésének hatására, az erdélyi magyar közművelődés és közigazgatás megerősítése céljából született, a szervezet első elnökéül pákéi Sándor Józsefet választották. tovább »
2010. április 23. | Művelődés |
Széchenyi István a reformkor egyik legnagyobb politikusa volt. Törekvései nyomán olyan értékek születtek, amelyek máig fennállnak. Nevéhez kötődik a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kaszinó létrejötte, a Lánchíd megépítése, a magyar lóversenysport meghonosítása és számos más dolog. Örök vitában állt Kossuth Lajossal, aki később a “legnagyobb magyarnak” nevezte el - méltán. 2010-ben van halálának 150. évfordulója, ezért a Széchenyi Tudományos Társaság Széchenyi emlékévi rendezvényeket szervez. tovább »
2010. április 09. | Művelődés |
A Varsolci Általános Iskola valamint a Nyirbogáti Vántus István Iskola közötti együttműködési megállapodás 2007-ben jött létre.
2007 óta közös programokat és kölcsönös látogatásokat szervezünk.
Ezúttal 2010. március 21-én látogattak el hozzánk Bárkonyiné Szilágyi Róza igazgatónő vezetésével. tovább »
2010. március 26. | Művelődés |
Illyés Tímea kiállítása
Zilahon immár negyedik egyéni kiállítása nyílt meg kedden a Ioan Sima Művészeti Líceum volt diákjának, a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti szakán végzett Illyés Tímeának. A kiállítás mindenkire, aki ismerte eddigi munkáit, az újszerűség érzetével hatott, Tímea ugyanis ezúttal festészeti alkotásaokat és egy festészet-installációt állított ki. tovább »
2010. március 26. | Művelődés |
(Szabadka, 1885. március 29. – Bp., 1936. november 3.): író, költő, műfordító, újságíró.
Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, kitűnt az iskola önképzőkörében. 1901. október 26-án a Budapesti Napló közölte versét. 1903-ban néhány hónappal az érettségije előtt kizárták a gimnáziumból. Szegedre iratták át, majd vissza Szabadkára, magántanulóként. Jelesen érettségizett, jutalmul Abbáziába ment nyaralni. tovább »
2010. március 26. | Művelődés |
(Miskolc, 1900. márc. 31.–Bp., 1957. okt. 3.): költő, műfordító.
Református papi családból származott, apja mozdonyvezető volt. Debrecenben 1918-ban hadiérettségit tett. 1918 végén ment Budapestre, és 1919-ben megkezdte, de ősszel abba is hagyta egyetemi tanulmányait. Babits Mihály tanítványa volt, és nemsokára barátja lett. 1920–21-ben Babits lakásában talált otthonra. 1921-ben Mikes Lajos lányát, Mikes Klárát vette feleségül; e réven lett Az Est munkatársa. tovább »
2010. március 26. | Művelődés |
„És Ő felelvén mondta nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani .’ Lukács ev.19,40. Isten akarata nélkül semmit sem tehetünk. Rövid földi létünk annyi, mint a tegnapnak elmúlása és egy rövid éj átvigyázása. Hálát adunk Istennek, hogy 2010. Máricus 21-én a délutáni istentisztelet alkalmával áldott ünnepet rendelt az alsóvalkói református gyülekezet számára. tovább »
2010. március 26. | Művelődés |
(részlet)
Jézus jeruzsálemi bevonulásáról János evangélistánál olvashatjuk a legjelentősebb beszámolót. Szereplői: a lelkes tanítványok serege, az út porába hulló pálmaágak, s az isteni teher alatt szelíden lépkedő „szamaracska”. S még valami: a kövek. Jézus még őket is bevonja az ujjongásba: ha nem a nép, hát ők, a „kövek kiáltanának!”. tovább »
2010. március 26. | Művelődés |
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve. Ezen a napon vonult be Jézus szamárháton Jeruzsálembe, s ekkor a tömeg pálmaágakkal ujjongva fogadta őt. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. tovább »
2010. március 26. | Művelődés |
Nekem a nyomda a Heckenast volt,
és persze az, ahol a „Nyugatot” nyomták,
és a Cserépfalvié, és a Püskié,
és az is, ahol korábban ólomból zsoltár
feketéllett fel a patyolat papírra,
mert Károli Gáspár többet adott
e népnek, mint nyelv máglyáján elégett
sok író fia,
aki szó mágiáival varázsolgatott…
és Buda és Kolozsvár és Pozsony
többek voltak, mint városok,
mert nyomdáikban bőrbe kötve,
vászonba fűzve
templomok nőttek fel a kudarcokon,
a betűkből tanulva, hogy majd újra felüsse
fejét a konok, forrófejű, boldog, bolond,
mindig lehetetlent álmodó ifjúság,
Misztótfalusi Kiss Miklós ezért hozott
Hollandiából új harmóniát
ide, ahol nem volt, hogy túl a veszedelmen
és később a „Todenkopf vicceken”,
okos cikkeken felnőve merjen
szabadságot, szerelmet, hírnevet,
hitet, ez a mostoha nyelve a Világnak,
hogy legalább magának Csokonait,
Adyt, Móriczot, Némethet, Márait akarjon,
hogy mégis megmaradjon a mának,
s a szívnek Lillát, Júliát, Flórát
ígérjen, ha már senkije sincs az énnek,
hogy hallgatag papírokon,
mint néma zsoltárt,
a „Nagyon fájt” dorombolják a nyomdagépek
Hát szóljál! Hát énekelj! Ordítsd zokogva,
hogy csak Tebenned bíztunk eleitől fogva!
és mégis, hiába, nekem a nyomda az,
ahol a „Tizenkét pont” kapott a nyomdafestékkel
életet.
2010. március 12. | Művelődés |
A szilágysomlyói Szederinda citerazenekar volt az idei, Kós Károly kezdeményezte 2001-ben újraélesztett hagyományos X. Sztánai Farsang meghívottja. tovább »
2010. február 26. | Művelődés |
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter közleménye
Csetri Eleknek, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának, az erdélyi magyar történelemkutatás kiváló tudósának fáradhatatlan munkájára emlékszünk kegyelettel most, értékteremtő pályafutása végén.
A tordai születésű és Kolozsváron diákoskodó akadémikusnak nem csak tudományos munkássága volt jelentős, hiánypótló, hanem közéleti, szervezői és oktatási tevékenysége is: az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezője, egyetemi oktató, a romániai magyarság történetéről szóló tankönyv szerkesztője volt. Személyében olyan értelmiségit veszített el a magyar közélet, aki erkölcsi tartásával is példaként állt az utána következő nemzedékek előtt.
Csetri Elek abban a korszakban folytatta történeti kutatásait, amikor hálátlan és veszélyes volt a történelemről akár beszélni is. Sok hazai történészkollégájáéhoz hasonlóan, az ő tudományos tevékenységét is akadályozta a kommunista karhatalom. E nehézségek dacára is olyan hiteles történeti leírást hagyott a romániai magyarságra, amelyre közösségünk méltán hivatkozhat nemzedékről nemzedékre.
Emlékének kegyelettel adózunk és köszönettel tartozunk azért a felbecsülhetetlen munkájért, amelyet a történelmi hitelesség nevében közösségünk önismeretéért és önbecsüléséért végzett.
2010. január 27.
2010. február 05. | Művelődés |
Az Eurobarometer Közvélemény-kutató Intézet nemrégiben közzétett egy újabb beszédes jelentést, mely szerint Romániában mélyrepülésben van a televízióba vetett bizalom.
Az Eurobarometer Közvélemény-kutató Intézet nemrégiben közzétett egy újabb beszédes jelentést, mely szerint Romániában mélyrepülésben van a televízióba vetett bizalom. tovább »
2010. február 05. | Művelődés |
Nemes hagyományként mindenik esztendőben a nemzet legkimagaslóbbnak tekintett személyéről emlékezik a magyarság. Idén, 2010-ben Széchenyi – Év keretében a „legnagyobb magyarnak” nevezett Széchényi István gróf emlékezetére szerveznek rendezvényeket Magyarországon és határain kívül. Széchenyi személye Erdélyhez, még közelebbről a szilágysági Zsibóhoz is kötődik ifjú Wesselényi báró kapcsán. Életrajzírói nem feledkeznek meg arról, hogy a grófra nagy hatással volt az 1821-ben kezdődött barátsága az erdélyi reformpolitikussal. tovább »
2010. január 29. | Művelődés |