Művelődés

Szilágysági Útirajzok

Mielőtt útra sietnék, Szilágy általános képét akarom kitárni. Nézőpont a Meszes nagyszerű orma Zilah felett, irányunk nekünk is az északtő. Az ég derült és tiszta, mint Afrika homoklapályain az esőzés után. Az egész táj egy harctér, melyen a boglyák mint harci sátorok, a gyönyörűen sárgálló vetések mint valami csavargó phalanxok boronganak; feljebb pedig a hegyek bércein százados erdőknek inganak lombjai. A tereket folyók ezüstszalagjai kígyózzák keresztül, milyenek: a Kraszna, Berettyó és az elöregedett, csendes Szamos. tovább »

2011. december 09. | Művelődés |

A 2011. év utolsó JÁTSZÓHÁZA

Elérkeztünk a decemberi Játszóházhoz, mely az utolsó lesz az idén, vagyis a kilencedik! És a jó hír az, hogy jövőre is folytatjuk! tovább »

2011. december 09. | Fórum és Művelődés |

Szilágyságkutatás a bor jegyében

Bóné Vilmos frissen nyugdíjazott iskolaigazgató köszöntötte az iskolában az Erdélyi Múzeum Egyesület Zilah és vidéke fiókjának vándorgyűlését, amely egy napra Szilágyballát emelte a vidék központjává. Balla vidékfejlesztési lehetőségeit a borturizmus és a helyi borok népszerűsítésével lehetne fejleszteni. természetesen az EME vándorgyűlése, a Szilágyság-kutatás ezévi rendezvényén a bor volt a főszereplő. tovább »

2011. május 20. | Művelődés |

Jó békét kötött Károlyi, Rákóczi ellenében?

Történelem másként

A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák— császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt köpönyegforgató, s nem volt áruló, azt tette, amit tennie kellett. A korszak kutatója Mészáros Kálmán hadtörténészt az új megvilágítás hátteréről kérdeztük. tovább »

2011. április 28. | Művelődés |

Magyarország 1711-ben

Ezt az ónodi trónfosztást két érdekes esemény előzte meg, melyekről viszonylag ritkán esik szó. Egyik, hogy 1706-ban Bottyán és Esterházy Antal kuruc tábornokok hadai már Ausztriában portyáztak; a másik, hogy ekkor és ezért a császár Rákóczinét követségbe küldi a fejedelemhez. A kíséret, a császári tanácsosok hada fél éven át tárgyal Rákóczival. A fejedelem fontos információkat kaphatott feleségétől, mert az asszony 1707. január 30-án nem tért vissza Bécsbe, hanem XII. Károly svéd királyhoz szökött Poroszországba, majd onnan Lengyelországba és Rákóczi ezt követően, 1707 májusában járult hozzá a trónfosztás kimondásához. tovább »

2011. április 28. | Művelődés |

Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ígéret hava

A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja. tovább »

2011. április 28. | Művelődés |

Győzött az igazság, győzött Mátyás király szellemisége!

Szombaton, április 2-án, Kolozsváron sor került a Mátyás-szoborcsoport ünnepélyes újjáavatására. A román és a magyar kormány közös erőfeszítésének köszönhetően sikerült restaurálni Fadrusz János monumentális alkotását. Az ünnepi rendezvényen részt vettek a helyi önkormányzat, a román és a magyar kormány magas rangú képviselői, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és a civil szervezetek képviselői. Szilágy megyéből egy 50 fős csoport vett részt az ünnepségen. tovább »

2011. április 08. | Művelődés |

Dr. Jakubinyi György imádsága a Mátyás szobor avatásakor

Tisztelt egyházi és polgári hatóságok, kedves ünneplő közönség.

Köztudomású, hogy Erdélyországnak három fővárosa van. Az első a történelmi, a gyulák székhelye és Szent István püspöki székhelye valamint erdélyi fejedelmeink székes fővárosa, Gyulafehérvár. Másodszor több fejedelmünk Kolozsvárt részesítette előnyben, és elmondhatjuk, hogy Kolozsvár ma is Erdély kulturális fővárosa, egyetemi város, egyedülálló Közép-Európában két operájával. tovább »

2011. április 08. | Művelődés |

Művelődéstörténeti fejezettel bővült a Romániai Magyar Lexikon

A 150 erdélyi műemlék részletes leírását tartalmazó első fejezete után most további 140 művelődéstörténeti szócikkel bővült a kétnyelvű Romániai Magyar Lexikon, amely a www.lexikon.ro, illetve www.enciclopediavirtuala.ro címeken érhető el. tovább »

2011. január 07. | Művelődés |

Jeles napok

Október 31.

A Reformáció Emléknapja

Luther Márton (Martin Luther) a Szász Választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. tovább »

2010. október 29. | Művelődés |

Jeles napok

Október 22.

* 199 éve született  Liszt Ferenc (Doborján [Raiding], 1811. október 22. – Bayreuth, [Németország] 1886. július 31.) zeneszerző, zongoraművész. tovább »

2010. október 22. | Művelődés |

Jövő héten PADIF

Minden idők legnagyobb PADIF-jára készülnek Szilágycsehben tudtuk meg Bodea György szervezőtől.

– Az idén a rendezvény támogatást kapott az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztériumtól, így három naposra tervezik az országos színjátszó versenyt.

Ezt az RMDSZ-képviseletünknek köszönhetjük, akik minden esetben  mellénk álltak rendezvényeink támogatásában, gondjaink megoldásában. tovább »

2010. október 01. | Művelődés |

Művészeti fesztivál Zilahon

Bőséges választékot ígérő programmal kezdődött meg Zilahon a második alkalommal megrendezett művészeti fesztivál őszelőn és több színhelyen érdeklődő közönséggel.

A Muza Fest elnevezésű fesztivál programkínálatában közel két héten át képzőművészeti tárlat, hangversenyek, színházi előadások, filmvetítések, könyvbemutatók, fotókiállítások szerepeltek. Felsorolni hosszú lenne a rendezvényeket (a teljes műsort a Szilágyság előzetesen ismertette) felsorolni, hasonlóan a fesztivált kezdeményező, szervező és lebonyolító Történelmi és Művészeti Múzeum mellett a társszervezők névsorát. tovább »

2010. október 01. | Művelődés |

A Báthori-vár tudományos szinten

A Báthory Napokat születésnapja körül tartjuk, szeptember utolsó hétvégéjén. A nagyfejedelem és király 1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón. 477 éve annak, hogy a Magura domb tövében elhelyezkedő település híres lett emiatt is. Kolozsvár az a város, ahol két király és fejedelem született, Mátyás és Bocskai, Somlyón meg Báthory István Erdély fejedelme és Lengyelország királya. Ne felejtkezzünk meg a többi Báthoriról sem, akik fejedelmek voltak és szorosan kötődtek Somlyóhoz. Büszkék vagyunk arra, hogy 1993-ban elsőnek elindítottuk a Napokat, megünnepelve városunk múltját és jelenét. Ismerve az akkori politikai állapotokat, nem is volt egy könnyű feladat. tovább »

2010. október 01. | Művelődés |

A Himnuszról

Mitől imádság a Himnusz?

Nemzeti imádságunk a magyarság függetlenségének és szabadságvágyának kifejezője: a teljesség ígérete. A szakrális textust az utókor megszentelte, a befogadói attitűd miatt is jogosan nevezzük nemzeti imádságnak. Kölcsey művei közül az egyetlen, amely tematikusan is ilyen mélységekig szakrális. Külső és belső keletkezéstörténetét tekintve hiánytalanul a nemzeti imádság jelleg talán nem vezethető vissza Kölcseyre, a művet létrehozó motivációkra sem, mert a költő a Himnusz megírásának időszakában - vagy inkább csak azt követően - talál rá a személyes Istenre. tovább »

2010. augusztus 06. | Művelődés |

Keresztury Dezső: A magyar önismeret útja

(részlet)

KÖLCSEY FERENC „a magyar nép zivataros századaiból” zendíti fel a „Hymnus” hangjait, ezét a csodálatos zsoltárét, amelyben a magyar önismeret legkeserűbb mélyei nyertek kifejezést. A XVI. és XVII. század, amelyeknek képeit e nemzeti imánkká lett költemény sorai minden magyar ember képzeletvilágába bevésték, valóban történelmünk legviharosabb ideje. tovább »

2010. augusztus 06. | Művelődés |

220 éve született a Himnusz szerzője

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.)

Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt. Apja akkor halt meg, mikor fia 5 éves volt, ezért az akkor 5 éves Kölcseyt édesanyja Debrecenbe küldte iskolába, ahol 14 éven át, 1809-ig tanult. Jobb szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette. 12 éves korában meghalt édesanyja, ezután a háztartást Panni néni, a család régi, hű szolgája vezette, s gondját viselte mind neki, mind három testvérének. A megyei hatóság az árva gyermekek gyámjául Gulácsy Antalt nevezte ki, némi anyagi támogatással ő is segített a családon.

1813-ban költészetet tanult. Még 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettől az időtől fogva Kazinczy legfőbb oktatója és példaképe lett Köl-cseynek.

1809-ben befejezte tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban, Pestre ment törvénygyakorlatra, azonban ügyvédi vizsgára már nem jelentkezett, feladta a jogi pályát az irodalomért. 13 éves korában írta első verseit. Álmosdra vonult vissza kis birtokára, s ott gazdálkodva, egyedül tanulmányainak élt. Mindemellett gondoskodott öccseiről is.

1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

1826-ban Pestre utazott, ahol meg-alapította az Élet és Literatura című fo-lyóiratot.

Az 1829. évi tisztújításkor a megye főispánja, báró Vay Miklós Kölcseyt tisz-teletbeli aljegyzőjévé tette, a Magyar Tu-dományos Akadémia igazgatósága pedig Pozsonyban, 1830. november 17-én, a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tag-jává nevezte ki.

1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, ugyanabban az évben november 6-án országgyűlési követté választották. 1832–34-ben országgyűlési követeként részt vett a politikai életben; barátság fűzte Wesselényihez; az országgyűlésen az ellen-zék vezérszónoka volt. Mivel a kor-mány nyomására Szatmár megye a követeinek reformellenes utasítást adott, Kölcsey Ferenc lemondott. Ellenzéki tevé keny-ségével nem hagyott föl: utolsó hónapjaiban a perbe fogott Wesselényi védelmén dolgozott. Egy hivatalos útján megfázott, megfeszített munkában legyengült szervezete a betegségnek nem tudott ellenállni.

Mint politikus a reformok híve volt, küzdött Erdély és a részek visszacsa-tolásáért, az alkotmánynak a nép felsza-badításával korszerűsített át-alakításáért és a magyar nyelv jogaiért.

Hazatérése után többet politikai köz-szereplést azonban nem vállalt, kizárólag az irodalomnak élt. 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapító tagja lett.

Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme, melyet barátja hűtlenségi perében készített, kimerítette erejét. Rendkívüli tisztességére és megbecsültségére utalva, Wesselényi így emlékezett meg róla: „Nem közénk való volt”. Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után 1838. augusztus 24-én meghalt.

Kölcsey műve előtt a katolikus ma-gyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is meg-zenésítette.

A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába.

Kölcsey Ferenc:

KÖLCSEY

(Töredék)

Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,

Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;

Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem

Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.

Nyúgoszik az zöld lombjai közt a nemzeti béknek,

Ez ragyog újra midőn tele fénye dalomnak elönti,

S színe varázs súgáraiban szállítja fel ismét

Őseim árnyaikat, kik az őszkor napjait élték,

Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit egykor

Don hullámi körűl, a Hét magyar eggyike, hős Ond,

Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn.

Vígan laktanak ők rohanó Tisza partjai mellett,

S hol vadon árnyak alatt barnán viszi habjait a Túr,

Mígnem az elkomorúlt sorsnak nyila dúlva lecsattant

S könnypatak áradozott a bánatölelte teremben,

S áldozatát vérben fogadá vala boltja sötétén,

Elsiratott hamvak közt, a cégényi monostor…

Cseke, 1831. január 7.

2010. augusztus 06. | Művelődés |

Szentimrei Jenő: Ferenc tekintetes úr

(részlet)

Élete nagy próbatételének küszöbére érkezett. Naplót fog vezetni, mint szerelmes fiatal lányok, mert igenis, ő most szerelmes.  A hazába szerelmes.  Az eszmébe, melyet Plutarch és Demosthenes oltottak lelkébe. S az az eszmény olyan eleven égetéssel sajog bele minden gondolatába, mint egykor Cella képe, kire hiába várt a Zöld fa fogadó szürke falai közt. Most a hazának fog dolgozni, s ha kell, küzdeni érte. De vajon lesz-e bátorsága szembeszállani ezer akadállyal? Fog-e tűrni rettentést, hálátlanságot, félreértést ma, mikor elkényesztetett nagy gyermek már, kinek otthon szelíd tekintet lesi parancsait, s még szeszélyeit is alázatos szívvel teljesítik. S hátha kísértések környékezik meg? Hátha megtántorodik, bérért? tovább »

2010. augusztus 06. | Művelődés |

Javítják a bürgezdi utat

A folyamatos esőzések következtében a faluba vezető út egy része veszélyessé vált. Az egyik kanyarnál száz méter szakaszon a víz elkezdte kimosni a földet az aszfalt alól, ezért annak azonnali megjavítása halaszthatatlanná vált. tovább »

2010. július 30. | Művelődés |

Magyar történelem a Zilahi Városnapokon

Az idei Zilahi Városnapok alatt különös hangsúlyt kap a magyar történelem is. Az Atelier Z valamint a Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum szervezésében megrendezett kétnapos esemény támogatója a Communitás Alapítvány. tovább »

2010. július 30. | Művelődés |

Következő »