Hitélet

„Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Róm. 9,16)

2011. március 18-án, életének 89. esztendejében visszatért teremtő Urához Virág Károly református lelkipásztor, esperes, aki 47 éven keresztül szolgálta a szilágysági magyar közösséget.

Igen nagy szükség lehetett odafent hitére és cselekvőképességére. tovább »

2011. március 25. | Hitélet |

Csendes-nap Szilágyperecsenben

Az erdélyi CE-Szövetség 1903. október 31. óta szervezi „vallásos összejöveteleteit”.  Az elsőt, annakidején, Kádár Géza, Kecskeméthy István munkatársa, zilahi református lelkipásztor szervezte a Wesselényi Református Kollégium dísztermében, olyan nagy sikerrel, hogy a kezdésre bejövő énekkar már alig tudott bemenni az emelvényre. A rendezvények folytatódtak a két világháború közötti években is, szétágazódva Országos Keresztyén Ifjúsági Találkozókra és Gyülekezeti Napokra. tovább »

2011. február 11. | Hitélet |

Varga László: Miért adjam a gyermekemet magyar iskolába?

Több színmagyar szülőt megkérdeztem: miért adta gyermekét román iskolába? A válasz mindig az volt: hogy érvényesüljön. Az egyiket megkérdeztem: na és mi lett a fiából? Szobafestő – volt a válasz. Azt már őszinte csodálkozással kérdeztem: és magyar iskolából nem lehetett volna szobafestő? Az emberek nem szeretnek gondolkozni. Mielőtt egy fontos kérdésről döntenénk, nem árt végig gondolni a lehetőségeket ahelyett, hogy a szomszédasszony bölcs tanácsai alapján döntsünk a gyermekeink sorsa felől. tovább »

2011. február 11. | Hitélet |

Az Ige mellett

(19) „…ne terheljük…”

(Cselekedetek 15,12-21)

Mindig elgondolkodtat, amikor az egyház hatóságként akar fellépni, és valamit meg akar határozni az embereknek. Amíg az Isten nem szólított meg valakit, és nem terelte életét az Ő medrébe, elfogadva a Krisztus gyönyörűséges igáját, addig minden intézményes „kioktatás” értelmetlen, manapság különösen. Az élő Istenbe vetett hit nem terheket aggat ránk, hanem terhektől szabadít meg.

Ez nem azt jelenti, hogy megszűnnek az élet terhei, hanem Krisztusban hordozhatók, értelmezhetők, elfogadhatók lesznek. Először adassék a krisztusi új élet, majd krisztus gyönyörűséges igája, aztán ha a szívek megnyílnak, akkor a többit már nem kell előírni, az többé nem teher, hanem szabadságban megélt evidencia (magától értetődő valóság).

2011. február 11. | Hitélet |

,, ISMÉT ELJÖVÖK’’ AZ ÁLDOTT REMÉNYSÉG ÚJRA LÁNGRA LOBBAN

,, Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok úgy szóltak egymáshoz: ,, Menjünk el egészen Bethlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent az Úr.’’Elmentek tehát sietve, és meglátták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket.

Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik.’’ (Lk 2, 15-20) tovább »

2010. december 23. | Hitélet |

Angyaljárás: de miből?!

Megérkezett Karácsony. Vártuk is, meg nem is. Ha a szép családi együttlétekre gondolunk, a gyermekek csillogó szemére, akkor azt mondhatjuk, hogy jó a Karácsony. Örülünk érkezésének. Ha viszont a nehéz anyagi helyzetre gondolunk, a sok kiadásra, a fárasztó készületekre, akkor sokan kihagynák most ezt az ünnepet. tovább »

2010. december 23. | Hitélet |