Piacbotrány

Nem először elégedetlenkednek a zilahi piacosok. Már akkor elkezdődött ez a folyamat, amikor az árusok nagy részét elköltöztették a Liget-negyedi piacra, igaz, akkor ez inkább az ipari cikkeket forgalmazó „orosz” árusokat érintette. Közben lefedték a patakot… Most pedig a tanfelügyelőség mögé telepítették a még megmaradt mezőgazdasági részt. Azért volt erre szükség, mert a város át kell adja a területet a régészeti leletmentés számára. Az itt épülő korszerű vásárcsarnokra már beérkezett ajánlatok kiértékelése már folyik.

Az asztalokat átköltöztették, de a piacosok elégedetlenek. Az őstermelők, akik a környező falvakból behozzák a zöldséget és a gyümölcsöt, elégedetlenek. Hétfőn nem nyílt meg a piac. A termelők délig vitatkoztak, de senki nem ált érdemben szóba velük.

Elégedetlenségük fő oka az volt, hogy teljesen felborították a régi rendet. Az előző piackezelőség számozta az asztalokat, mindenki tudta, hol a helye. Most a reggel kifüggesztett sorrend délre teljesen átalakult. A termelők sérelmezik, hogy az első sorban lévő asztalokat a más megye termékeit forgalmazó viszonteladók kapták, a környék falvainak gazdái a háttérbe szorultak. „Bezzeg a kolozsvári piacokon ez fordítva van, hiszen ott a saját termelőit támogatja a városháza.” – mondta az egyik gazda, és halkan hozzátette. „jó üzlet a piac-adminisztrátorság…”

A polgármester kitért az újságírók kérdései elől. Szerinte mindenkinek van helye a piacon, a sorrend megállapítása az adminisztrátor dolga. Érthető, nem?

Az új csarnok építése mintegy két évig elhúzódik, utána megint jön az asztalfoglalási vita, hiszen aligha várható el, hogy két év alatt a gondolkodásmód is fejlődjön, legalább az „európai színvonalú” vásárcsarnok szintjére…

J.L.

2011. május 27. | Aktuális