Szabadság, szerelem…

2011. március 13-án, du. fél 5 órai kezdettel ünnepi megemlékezést tartottunk az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére az ippi kultúrotthonban, melynek szervezője az  ippi „Mákvirágok” néptáncegyüttes.

A színpadra vonulás az „Európa közepén élt valahol egy nép…” kezdetű énekkel történt, ezt követték a köszöntések és, a műsor ismertetése. Első műsorszámunkban „A sötét lobogó” című színdarabunkat láthatták, amelyben felidéztük Petőfi Sándor szerepét az 1848-as forradalomban, valamint a szabadságharc eseményeit. A színdarab után egy zenei összeállítás következett, amelyben Kocsis Mária és Soos Zsuzsanna furulyajátékában a „Talpra Petőfi” című vers megzenésített változatát hallhattuk, ezt követték a lányok Kossuth-nótái valamint a fiúk katonadalai. Költőink versekbe szedték a ’48-as eseményeket, hangulatokat. Ezekből a versekből következett egy irodalmi összeállítás, amelyet közös éneklés követett. Mikor Petőfi a Nemzeti dalt fogalmazta, még nem tudta, hogy két nappal később Pesten kitör a forradalom. Verset írt, ügyelt minden szóra, rímre, ritmusra. Először leírta a kezdő szavakat: „Rajta magyar”, majd később változtatott rajta, így lett a vers kezdete „Talpra magyar”. Olyan erejű ez az indítás, hogy sokszor így is emlegetik a verset, egyszerűen Talpra magyarként. Műfaja szerint politikai dal, közösségi ének, amelyben egy szónok beszél, s a tömeg visszhangozza a refrénben a választ. A folytatásban a tánccsoport szilágysági táncokat adtak elő. Műsorunk végéhez érvén megköszöntük az adományokat, amellyel a tánccsoport ruházatának a bővítését támogatták. Méltó befejezésként Himnuszunkat énekeltük el közösen a résztvevőkkel.

Március 15-én, kedden tovább folytatódott az ünneplés. Az iskolások közreműködésével megkoszorúzták a temetőben lévő honvédok sírját. Délután ünnepi istentiszteletre került sor, amelynek keretein belül ünnepi műsort hallhattunk az ifjúság részéről. Az ünnepségsorozat a kopjafánál való koszorúzással zárult, amit megelőzött az RMDSZ elnöknő, Csepei Júlia beszéde és Soos Kinga elgondolkodtató szavalata.

„… nincsen más számomra, mint emésztő töprengés, forró vágyak és kemény akarat:

ide kell hoznunk a nagyvilágot,

ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes, és amit érdemes.”

Ezúton ismét megköszönjük  a fiataloknak, hogy vállalják a heti próbákat és az általunk szervezett tevékenységeket, a szülőknek a támogatást, és nem utolsó sorban a résztvevőknek a támogatásukat, adományaikat, amellyel a tánccsoport további fejlődését és működését támogatták. Köszönjük!

Nagy Helga, Csíki Elemér

2011. április 01. | Vidékeink