Kongresszusra készülve

A kongresszusi előkészületek Szilágy megyében az elmúlt hét péntekén folytatódtak a Szövetség küldötteivel tartott találkozón.

Az RMDSZ elnöki tisztségére három jelölt pályázott, közülük Kelemen Hunor művelődési miniszter már a decemberi MKT tagjai előtt ismertette programját – nem kellett bemutatkozzon, hiszen számtalanszor járt már a megyében, mindenki ismeri –, ennek alapján a Szilágy megyei szervezet támogatásáról határozott. Most Ekstein Kovács Péter jelölt is bemutatkozhatott Szilágy megye kongresszusi küldöttei előtt. Seres Dénes elnök köszöntötte Eckstein Kovács Péter jogászt, az államelnök tanácsosát, aki ismertette programját. Sajnálattal írjuk le, hogy Olosz Gergely – a magyarországi médiában Gerinek becézett elnökjelölt – nem járt Szilágy megyében, pedig minden bizonnyal érdekes dolgokat tapasztalhatott volna meg a kisebbségi lét jellegzetes helyzeteiről, érdekérvényesítési lehetőségeiről és eszközeiről, arról, hogyan lehet mindezt eredményesen kihasználni magyar közösségeink érdekében – amire csak akkor van valós esély, ha egységben tud fellépni a döntésekben illetékes szervek megválasztásában.

Ezt követően Seres Dénes még egyszer ismertette a kongresszus menetét. Hangsúlyozta: Markó Béla nem mondott le! A további jelölést nem vállalja, de ez nem azt jelenti, hogy megfutamodott eddigi megbízása elöl.

A módosítások

A kongresszuson az elnök megválasztásával azonos fontossággal bír az alapszabályzat módosítása, amelyben nagyobb hangsúlyt fektetnek a területi szervezetekre.

Az új alapszabályzat fő irányelvei szerint az új elnökség tagja lesz – az elnök mellett – minden olyan megyei szervezet elnöke, amelyben a magyarság létszáma meghaladja a 15%-ot. Ez természetes, mert a döntéshozatalban az is részt kell vegyen, aki majd végre kell hajtsa a határozatokat. Véleményezése tehát elengedhetetlen.

Ez Bihar, Szatmár, Szilágy megyét illetve a három székely megyét (Maros, Hargita, Kovászna) és Kolozs megyét érinti. Ebben részt fognak venni a parlamenti frakcióvezetők, az önkormányzati tanács küldötte. Szerintem ebben részt kell vegyen Markó Béla is, mert politikai tapasztalatára, keménységére, józan eszére és tárgyalókészségére szükség van, hiszen nagyrészt 16 évi tevékenységének köszönhetőek eddigi sikereink és a két ország közötti jó kapcsolat, amelyet most mindenki értékel. Nem tiszteletbeli elnökként, mer ilyen már volt, hanem olyan tisztségben, amelyben ki tudjuk használni tapasztalatait.

Érthetetlen Tőkés László magatartása, aki néhány éve az összefogást sürgette az erdélyi magyarság érdekében, miután ez megtörtént és bejutott az EP-be, már nem tartja fontosnak az erdélyi magyarság részvételét Románia parlamentjében, másképpen miért dolgozna most a megosztásért, az általa hirdetett egység és összefogás ellenében. Akkoriban azt hittük, hogy komolyan gondolja ajánlatát, de ez csak eddig tartott. Az egyeztető kerekasztal, a kulturális autonómiatanácsok működéséből nem lett semmi, most saját pártot jegyez be magyarországi pénzen működtetett irodákon keresztül. Ezzel az eddig működő struktúrákat ássa alá személyes érdekeinek megfelelően. Hol van itt a sokat hangoztatott közösségi érdek? Magyarul: átvertek bennünket az általuk sokat emlegetett „húsosfazék” miatt. Akkor belementünk az egyezségbe, kérdés meddig lehet az orránál fogva vezetni az erdélyi magyarságot? Meddig hisszük el, hogy az egységet prédikálók magyarországi pénzeken fizetett hálózattal rombolják ezt az egységet személyes érdekek miatt. Hol itt a sokat emlegetett összefogás?

Az elnökség keretében létre jön a politikai elnöki tisztség, az ügyvezető elnök hatáskörének egy részét veszi át. A politikai alelnök feladata elsősorban a politikai elemzések elkészítése és a külpolitikai érdekérvényesítés lesz. Természetesen az elnöknek alárendelve és megbízásából. Mindeddig ez nem sikerült teljes mértékben annak ellenére, hogy az egyik RMDSZ-es EP képviselőnk a parlament alelnöke. Az erdélyi magyarság érdekében nem sok történt. Másik feladata a kormányzati szerepvállalás összehangolása lesz, hiszen az elnöknek nincs lehetősége arra, hogy mindent összefogjon és irányítson.

Az Ügyvezető Elnökség Főtitkárság lesz, amelynek hatásköre az ügyvitel illetve a közösségszervezés lesz. Ez elsősorban területi feladatokat, állandó jellegű kapcsolattartást jelent.

Az elnökség inkább operatívabb, politikai jellegű döntéseket hozna. Havonta találkozna, vagy ahányszor erre szükség van. A másik, bővebb döntéshozó testület – a Szövetségi Állandó Tanács – kéthavonta is találkozhatna, elemezné a közösség helyzetét és meghozná az SZKT előtti döntéseket.

A területi szervezeteket illető változások is jelentősek. Álláspontunk szerint ezek meg kellene szűnjenek. Miért kell legyen két-három önálló területi szervezet egy megyében? Ez csak gondot okoz a megyei illetve a parlamenti választásokon, hiszen kérdés, hogy melyik szervezetnek lesz joga letenni a megyei jelöltlistát. Ez eddig is sok nézeteltérésre, helyi személyes rivalizálásra adott okot, teljesen mellőzve a megye magyarságának érdekeit. A megyei szervezet ki tudja alakítani körzeteit és arányos képviseletet is tud biztosítani a legitimitási viták helyett. A máramarosszigeti területi szervezet 2.000 szavazatott hozott a Szilágy megyei mintegy 25.000-el szemben! Ennyit nálunk egy nagyobb községben is megkap a magyarság. Véleményünk szerint egy önálló területi szervezetnek nem lenne létjogosultsága legalább 5.000 szavazat alatt, hiszen egyenrangú a megyei szervezettel. Az előző választásokon a két máramarosi szervezet összesen alig 10.000 szavazatot hozott a magyarságnak, de az előző kongresszuson majdnem kétszer több küldöttel vettek részt ezen a döntéshozói fórumon, mint Szilágy megye. Ezen változtatni kell, érvényesíteni kell az arányosság elvét. A megyékben a közösségi viták nem a mi dolgunk. Ezeket mindenki helyben kell rendezze, hiszen minden választáskor megyei listát kell létrehozni nem területi szervezetit. A Szilágyságban is sokszor nehéz egységes listát összeállítani olyan községek esetében ahol több magyar falu szervezete kell megegyezzen, de a legtöbbször ez sikerült. Más megyékben is ki kell alakítsa a helyi vezetőség a kompromisszumkészséget. Az egymás közötti marakodásnak semmi értelme, csak érdekérvényesítő képességeinket gyengíti. Községenként is egyeztető fórumokon állítják össze a jelöltlistákat.

A megyei szervezetek hagyják jóvá a helyi választási listákat: ez nem azt jelenti, hogy beleszólnak a helyiek határozataiba, hanem azt, hogy kiszűrik az esetleges hibákat, tévedéseket vagy az egymás közötti nézeteltéréseket feloldják. Ugyanez vonatkozik az megyei listákra, amelyet az Állandó Tanács hagy jóvá. Nem beleszól, hogy ki, hol, milyen helyet foglaljon el, hanem a lehetetlen helyzetek kikerülését jelenti (mint Hargita megyében is). Minden helyi szervezet eldönti, milyen formában állítja jelöltjeit.

Ezek a főbb változtatások a pontosítások, a félreérthetőségek kiküszöbölése mellett. Remélhetőleg a strukturális változások meghozzák a várt eredményeket, és pontosabbá válik a szervezet működése. Még egy család sem működik előre egyeztetett alapelvek, szabályok nélkül.

A Szövetség programja is némileg módosult, hiszen egy része már megvalósult, például az oktatási törvényben. Az adott körülmények között a programban is áttevődnek a hangsúlyok.

A Szilágy megyei küldöttség 32 tagja szombaton kora reggel autóbusszal indul Nagyváradra.

Lejegyezte: Józsa László

2011. február 25. | Közéletünk