Egymásért, nem egymás ellen

Minden decentralizáció autonómiát jelent

Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter nem először jár Szilágy megyében. Mindent számba vesz, mindent ellenőriz. Legutóbb a Megyei Művelődési Igazgatóság épületének a restaurálása után ellenőrizte a munkálatokat, az átadásnál azonnal szóvá tette, hogy eltűnt a történelmi hőmérő az épület oldaláról. Ez alkalommal külön a Kraszna utcai Ady-házat is megnézte, mennyire haladtak a munkálatok, és még mire lenne szükség. Most is kissé késett, mert Nagyváradról jövet megállt Szilágynagyfaluban, megnézte a Bánffy-kastélyt, amely felújítását tervezik. Megbeszélték, milyen forrásokat lehet szerezni erre, mert a helyi református egyházközség olyan rendeltetést szán az épületnek, amely az egész környék magyarsága számára fontos lehet.

Pop Imre, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének Megyei Küldöttek Tanácsának ülését vezette az elmúlt hét péntek délutánján. Jelentése szerint a 79 MKT tagból 62 van jelen az ülésen, tehát határozatképes az RMDSZ megyei szervezetének döntéshozó testülete. Seres Dénes elnök első napirendi pontként a politikai beszámoló kötelezettségét átadta az illetékesebb Kelemen Hunornak, a Szövetség ügyvezető elnökének.

– Az elmúlt hetekben a kormányban olyan intézkedéseket kellett meghozni, amely a magyar embereket is közvetlenül érinti, és nyilván bennünket is nagyon nehéz helyzetbe hozott. Az elmúlt tíz év kormányzati részvételében ez volt a legnehezebb esztendő. Nagyon sok olyan megszorító intézkedést kellett a kormánynak meghoznia, amelyek lényegesen érintették az emberek lehetőségeit, és ez az RMDSZ hitelét is kikezdte. Törvényszerű, hogy a népszerűtlen intézkedések azok ellen hangolják a közvéleményt, akik ezt meghozták. Ennek ellenére vállaltuk ezt, mert egyetlen képviselőnk – a helyi önkormányzatoktól a parlamentig – nem futamodik meg a nehéz döntések elől.

GYES

A rendszer még középtávon sem tudta volna ellátni a gyermeknevelési szabadság költségeit, ezt felére csökkentette volna a kormányfő. Közösségeink jelzései alapján ragaszkodtunk ahhoz, hogy a kétéves időtartamhoz nem szabad hozzányúlni. Hosszú viták után sikerült ezt megtartani annak ellenére, hogy a kormánypárt más rendszert képzelt el. A mostani eredmény, amely választási lehetőséget nyújt a kismamák számára teljes egészében nekünk köszönhető. Ez társadalomszervezési szempontból is fontos, mert eddig nemigen volt lehetősége választani az egyszerű állampolgárnak. Így is lett a költség-vetésben egy hiány, de azt más forrásokból lehet pótolni.

Egészségügy

A másik éles vitát kavaró ügy a rendszer fenntarthatóságának biztosítása volt, ehhez ki kellett terjeszteni a járulékokat fizetők körét. Romániában nem egészen 5 millió személy fizet egészségbiztosítást. Cseke Attila egészségügyi miniszter kollégám abba a helyzetbe került, hogy költségvetésileg teljesen fenntarthatatlan rendszert kellett működtessen mintegy 21 millió állampolgár számára.

Az államelnök és tanácsadói szándéka szerint minden nyugdíjra kötelezően ki kellett volna róni az 5,5%-os egészségbiztosítást. A mi álláspontunk az volt, hogy ha minderre szükség van, akkor legalább a kisnyugdíjasokat védjük meg. A mostani változatban ez sikerült, és főleg a vidéken élők nagy többségét érinti, hiszen ők kapják a minimálbér alatti nyugdíjat, tehát valamennyire védettséget élveznek. Ugyanakkor a kivételezettek kategóriájából kivettük azokat a személyeket, akik jogosan vagy többnyire jogtalanul forradalmár igazolványukkal 2.500 lejes havi juttatásban részesültek, és ez után semmiféle jövedelemadót, társadalombiztosítást vagy más járulékot nem fizettek.

Cseke Attila nagyon nehéz feladatot vállalt, de elindította az egészségügyi rendszer decentralizációját, és még meg akarjuk oldani azt is, hogy az Egészségbiztosító Pénztárat a minisztérium alá rendeljük. A jelen pillanatban teljesen átláthatatlan a rendszer, az egész-ségbiztosító dönt anélkül, hogy erről a minisztert értesítené. Minden felelősség a miniszteré, a pénz pedig a biztosítónál van. Még ezt a lehetetlen helyzetet kell feloldani, egységesíteni a finanszírozási lehetőségeket. A jelen pillanatban letettük egy olyan rendszer alapjait, amelyek hosszútávon biztosíthatják a működést.

Ilyen és ehhez hasonló döntéseket kellett meghozni az utóbbi időben. Nehéz döntések voltak, sok vitába került a kisjövedelműek védelme, de ebből nem engedtünk. Tudjuk, mindenki nehéz helyzetben van, de megpróbáljuk megértetni mindenkivel, hogy a legrászorulóbbakat meg kell védeni. Ellenkező esetben olyan mértékűvé válik a költségvetési hiány, hogy 2011 elejére az ország fizetésképtelen lett volna, mint Görögország. A megszorítások miatt a költségvetési egyensúlyt helyre lehetett állítani. A válságot mi egymagunkban nem tudjuk megoldani, de hatását enyhítettük.

Bértörvény

Sikerült elfogadtatni kormányzati felelősségvállalással olyan törvényt, amely szerint a jövő év januárjától 25%-os fizetéscsökkenést elszenvedettek számára valamennyire visszahoz legalább mintegy 12%-ot. Ez is siker, egyelőre ekkora volt a költségvetés teherbíró képessége. Erről is vita volt még az RMDSZ frakciókban is, mert két változat közül kellett választani. Szerettük volna azt támogatni, hogy a kisebb fizetések nagyobb arányban növekedjenek, de ez ellen már alkotmányossági kifogások merültek fel, tehát maradt az egységes fizetésemelés, mert nem kockáztattuk azt, hogy az Alkotmánybíróság elutasítsa a 2011-es évi bértörvényt. Ezt is el kell magyarázni az embereknek.

Oktatás

A negyedik legfontosabb dolog, ami ugyan nem javít az emberek életszínvonalán, de szintén nagyon fontos eleme a társadalomnak: az oktatási törvény. Már az év elején a koalíciós tárgyalásokon rögzítettük, hogy ez számunkra fontos. Sok mindent megoldhat, amit már 20 éve kérünk: az anyanyelvi oktatás kiterjesztését, kiszélesítését. Egyrészt most már érettségiig anyanyelven tanulható minden tantárgy. Másrészt a döntéshozatal is megváltozott a tanügyben, ezt mi hármas pillérnek nevezzük. A szülők, az önkormányzatok képviselői és a pedagógusok döntenek az oktatásról, az intézmény vezetéséről, működéséről, minden olyan adminisztratív kérdésről, amely az oktatás minőségét meghatározza. Ez nagyon nagy változás ahhoz képest, hogy eddig a tanfelügyelőségek döntöttek ezekben az ügyekben. A döntés most közelebb került a családokhoz, a közösséghez. Ugyan ezt kifogásolták a szakszervezetek, de azt mondtuk, hogy ez is egyfajta decentralizáció, autonómia, ha úgy tetszik. Mert végül is minden decentralizáció autonómiát jelent. Főleg a szórványban fontos az a kitétel, amely szerint a kisebb létszámú iskolák jogi személyisége megmarad, nem olvasztják be a nagyobb iskolákba.

A törvénytervezet elakadt a Szenátusban, a felelősségvállalás során pedig olyan helyzet keletkezett, amely feloldhatatlannak látszott. De végül a bizalmatlansági indítványtól a liberálisok megvonták aláírásukat, így elégtelen támogatás miatt ez okafogyottá vált. A törvényt elküldték az államelnöknek kihirdetés végett, közben megtámadták az Alkotmánybíróságon. Meggyőződésem, hogy ezt elutasítják, hiszen nincsenek a törvényben alkotmányossági szempontok szerint kifogásolható cikkelyek.

Parlamenti munka

Ezek voltak azok a gondok, amelyekkel találkoztunk, és amelyek miatt bizonyos fenntartásaink voltak különösen az államelnök álláspontja miatt, bár nagy vitáink voltak, de végül sikerült kikényszeríteni azt, hogy tartsák a szavukat. Egy év után nem mondhatjuk azt, hogy teljesen sikertelen volt szerepvállalásunk. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy sokkal kevesebb konfliktusunk volt, mint ugyanezzel a párttal 2005-2006-ban, amikor a Liberális Párttal hármasban vállaltuk a kormányzást. Nagyon nehezen lehet szót érteni a függetlenekből összeállt párttal.

Minden nehézség ellenére nyugodtan állíthatom, hogy a kormányzatban jól dolgoztunk, minisztereinket megbecsülik. Borbély László minisztériumában is olyan programok indultak, amelyek eredményeit két-három év múlva érzékeljük majd, elég ha csak a hulladékgyűjtés és kezelés gondjaira utalunk.

A kulturális tárca

Itt is olyan áttörés történt, amire nem igazán számítottunk. Ha csak arra gondolok, hogy 2010 januárjáig a tárca költségvetésből alig 0,2% jutott a magyar jellegű műemlékek helyreállítására, ebben az esztendőben ez az arány meghaladta a 20%-ot. Olyan munkálatokat tudtunk elindítani, mint Gyulafehérváron a katolikus érseki palota felújítása, hogy a kisebb dolgokról ne is beszéljünk. Csak Szilágy megyében négy templomról van szó. A Mátyás-szobor helyreállítására is a napokban utaltunk át újabb 1,5 millió lejt az elvégzett munkálatok kifizetésére, mert azt még nem fizette ki senki. Az elmúlt húsz évben még nem fordult elő, hogy a nagymultú hagyományos kulturális folyóirataink központi költségvetésből támogatást kapjanak, most ez is sikerült, már aláírtuk a Látóval, a Korunkkal, a Helikonnal a támogatási szerződéseket. Remélhetőleg ezt jövőre még bővíteni, folyamatossá, rendszeressé és kiszámíthatóvá tudjuk tenni.

Olyan áttörés történt, ami sokakat bosszantott, de most már lassan hozzászoknak. Igaz, mindettől még nem lesz több pénz a zsebünkben, de mindez sokban hozzájárulhat a közérzetünk javításához. Ezt a munkát szeretnénk folytatni a jövő évben is.

A jövő év kihívásai

Elsősorban a Szövetség kongresszusa, a másik pedig egy újabb magyar párt bejegyzési szándéka, de erről inkább ne beszéljünk. Az egységes képviselet szétverése Szlovákia vagy a Vajdaság vagy a Kárpátalja magyarságának sorsára juttat minket is. A megosztás sehol nem hozott eredményt.

Seres Dénes, a megyei szervezet elnöke ismertette az SZKT döntését. A kongresszuson Szilágy megye az eredményeihez mért részvételi arányt kapott, talán csak Maros megyének lesz nagyobb küldöttsége.

Markó Béla bejelentette, nem indul újabb elnöki mandátumért. Ez 18 év kemény munkája után nyilván érthető. Tevékenysége olyan magas mércét állít elénk, amelyet nem lesz könnyű elérni. Eddig Traian Basescu elnök tanácsadója jelentette be indulási szándékát, én is vállaltam ezt a feladatot. Valószínűleg lesznek még más jelöltek is. Értékelte a megyei szervezet eredményeit. Kiemelte civil szervezetek tevékenységének támogatását, és minden olyan kezdeményezést, ami megtartotta a megye magyarságát, a szervezet mozgalmi jellegét. Ugyanakkor fontosnak tartotta a bukaresti és a budapesti kapcsolatokat, hiszen e két pólus között kell politizáljon az erdélyi magyarság, hiszen a mindenkori román illetve magyar parlamentben és kormányban kell érvényesítse érdekeit.

Eredményeinket felesleges sorolni. Elég végigmenni a szilágysági falvakon, ahol már alig akad sáros utca, felújítatlan művelődési otthon és iskola, vagy templom, és azonnal érzékelhetővé válik az utóbbi tíz év munkája. Az erdélyi magyarság életében bizonyos egyensúlyt kell tartani a régiók között. Nyilvánvaló, hogy más érdek vezérli a Székelyföldet, más helyzetben van a Partium és szórvány is, de egymásért, és nem egymás ellen kell dolgozni. Ezt ismerjük fel, hiszen Szilágy megyében is sokszor falvanként különbözőképpen fogják fel helyzetüket. De szembe kell néznünk a kihívásokkal. Amióta a Szövetség létezik, rengeteg szurkálást, rúgásokat kapott, de ezt mi már megszoktuk, dolgozunk tovább. Az idő pedig nekünk adott igazat.

A testület egyöntetű szavazatával eldöntötte, hogy nem titkos, hanem nyílt szavazással dönt a felolvasott határozattervezetről: Kelemen Hunor elnökjelölését ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül támogatja a Szilágy megyei szervezet Megyei Küldöttek Tanácsa.

Kelemen Hunor megköszönte a testület bizalmát, ugyanakkor kérte, hogy személyes aláírásokkal is támogassa jelölését Szilágy megye magyarsága. Ez sokkal fontosabb, szélesebb támogatást jelent, mint a testületé. Elsősorban azért, mert az emberek véleményét meg kell hallgatni, lehetőséget kell adni arra, hogy érezzék: véleményüket figyelembe kell venni. Erre nagyon alkalmas az aláírásgyűjtés. Nem kell ezt erőltetni, de a véleményt ki kell kérni. Ha van egy felmutatható közösségi akarat, akkor mindenki magáénak érzi a szövetséget.

A kongresszusi küldöttség

A továbbiakban Seres Dénes ismertette a döntést, amely megállapította a Szilágy megyei kongresszusi küldöttség létszámát, összetételét.

Hivatalból kongresszusi küldött minden SZKT-tag, ez hat személyt jelent (Seres Dénes, Fekete Szabó András, Csóka Tibor, Pop Imre, Szilágyi Róbert, Fodor István).

Ezenkívül a városok polgármesterei és alpolgármesterei, tehát Varga András, Szilágycseh polgármestere, Sojka Attila Zilah, illetve Sárközi Pál Zsibó alpolgármestere. Ugyancsak hivatalból vesz részt a kongresszuson a helyettes államtitkárunk, Csutak Nagy László. Ezen kívül a nők platformját Kerekes Edit fogja képviselni és az ifjúsági szervezet részéről is számítunk még néhány küldöttre.

A 16 megválasztandó területi képviselő leosztásában minden körzet arányos képviseletét tartották szem előtt. Tehát Zilah körzete tekintettel az így is jelentős képviseletre csak 2 helyet kapott. A szilágysomlyói körzet 5 képviselőt, Szilágycseh körzete még 2 helyet kapott. A már meglévő képviselet és a körzet nagyságának arányában Kraszna még 3, Sarmaság még 4 helyet kapott.

A januári MKT ülésig otthon tárgyalják meg, és a javaslatok alapján a januári ülésen fog dönteni a testület.

A magyar állampolgárság ügyével kapcsolatban közöljük a szervezet határozatát, hiszen a szövetségnek megvan az apparátusa és a tapasztalata a lakossági igények kiszolgálására. Most tájékoztató füzetet terjeszt a magyar állampolgársági igénylés legfontosabb tudnivalóiról, ezt mindenkinek oda kell adni, aki érdeklődik. Szilágy megyébe többezer ilyen füzetecske érkezett, aki érdeklődik, megkaphatja a szükséges felvilágosításokat a helyi RMDSZ szervezeteknél.

Józsa László

2010. december 23. | Közéletünk