Következetes politizálás a közösségeink érdekében

Az elmúlt húsz év legnagyobb eredménye a tisztességes, egységes erdélyi magyar politizálás - Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT.

Nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki tisztségére a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla - jelentette be maga a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Az elnök kihangsúlyozta, nem kíván visszavonulni a politikai életből, és az elmúlt 18 évben gyűjtött politikai tapasztalatot továbbra is az RMDSZ javára szeretné fordítani.Markó Béla szavait az SZKT-n résztvevők székeikből felállva, vastapssal fogadták. A tanácskozáson Kelemen Hunor kulturális miniszter bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét.

Markó Béla beszédében kifejtette: az elmúlt húsz év legnagyobb eredménye az, hogy a Szövetség mindvégig tisztességgel, szavatartóan, következetesen együtt tudott működni a romániai demokratikus pártokkal, de a magyarországi politikummal is az erdélyi magyar közösség érdekében. Rámutatott: az utóbbi idők kormányzati döntései – a közalkalmazottak fizetésének csökkentése, a GYES átalakítása – és az ezek mentén kialakult belső viták azt példázzák, hogy az RMDSZ-en belül ideológiai sokszínűség van. Ezzel szemben, a nemzeti ügyként kezelt oktatási törvény kapcsán teljes egyetértés volt: álláspontja szerint mindez azt bizonyítja: az RMDSZ-t, akárcsak a kezdetekkor, ma sem az ideológiák, hanem a magyar identitás kérdései, a nemzeti kérdés, a különböző autonómiaformák megteremtéséért folytatott küzdelem tartja össze, és az RMDSZ-nek a jövőben is Szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt. Bárki akar ráhúzni egy ideológiát az RMDSZ-re, az valójában pártokká akarja szakítani a szervezetet – mondta, majd hozzátette: a kárpát-medencei magyar pártalapítási kísérletek tanulsága az, hogy a magyarság mindenhol meggyengül, veszít befolyásából.

Leszögezte: irritálja és zavarja az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már mindenkivel volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. ,,Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van” - hangoztatta a szövetségi elnök. Markó Béla későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe.  – Halljuk, Magyarországon a Szülőföld Alapot Bethlen Gáborra keresztelik. Ez nagyon szép döntés, csak nem tudom, hogy akik keresztelik, tudják-e, ki volt valójában Bethlen Gábor, mi volt a bethlengábori helyzet és erdélyi magyar politika. Mert ugyanezek az emberek nagyon sokszor számonkérik, hogy mi miért tudtunk együttműködni az elmúlt nyolc év magyar kormányával. Azért, mert Bethlen Gábor a miénk volt, és tudjuk, hogy Bethlen Gábor milyen helyzetben politizált, és itt, Romániában, Bukarestben ma is ez a helyzet – mondta.

A szövetségi elnök élesen bírálta az EMNT pártalapítási szándékát, de kemény szavakkal illetett egyes RMDSZ-politikusokat is, akik elfogadólag viszonyulnak az új párt létrehozásának gondolatához. Mint mondta, ma ismét ,,a pártalapítás kísértete járja be Erdélyt”, ezt a szándékot pedig az RMDSZ-nek el kell ítélnie, és semmilyen módon nem kell támogatnia. - Különösen, hogy akik most pártot akarnak alapítani, azok már egyszer megpróbálták. Megpróbálták egyébként az RMDSZ-szen belül is. Miért nem érvényesítették a politikai akaratukat az RMDSZ-en belül? Aztán kiléptek az RMDSZ-ből, megalapítottak egy pártot, de azt is kiütötték a kezükből. Hányszor kell próbálkoznia valakinek arra, hogy rájöjjön, erre nem alkalmas: nem alkalmas arra, hogy erdélyi magyar politikát műveljen, amely politikának az alapja a tolerancia és nem az intolerancia? Mindenkinek joga van pártot alapítani, csakhogy ez nem jogi, hanem erkölcsi, politikai, távlati kérdés – szögezte le Markó Béla. Ami a maga 18 éves mandátumát illeti, a szövetségi elnök visszaemlékezett, 1992-1993-ban, amikor megválasztották, az RMDSZ kettészakadni látszott, a táborok egyenlő arányban feszültek egymásnak. Éppen ezért egy olyan személyt kerestek az elnöki tisztség betöltésre, aki képes elfogadtatni magát a különféle táborokkal, és aki garantálni tudja, hogy az RMDSZ nem szakad szét.

„Az én szerepem nem ideológiai jellegű – egy vezető nem teheti meg, hogy jobb- vagy baloldali legyen” - mondta az elnök, és hozzátette: az RMDSZ története – bár személyeken múlik – nem személyes jellegű. Kifejtette: büszke a mandátuma alatt közösen elért eredményekre, az anyanyelvű oktatás és a nyelvi jogok jelentős bővítésére, a magán és közösségi javak visszaszolgáltatására és az erdélyi közéletben végbement jelentősen pozitív változásokra. Az SZKT-képviselők székeikből felállva tapsolták Markó Béla bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért.

(Tájékoztató)

2010. december 17. | Címlap