Úttörő történészt temettünk

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter megemlékező sorai Demény Lajos professzorról

Megrendülve értesültem a székelyek nagy történészének, Demény Lajosnak az elhalálozásáról.

Oktatói és kutatói munkája maradandó értékű. Hatalmas szerepe volt a Székely Oklevéltár elindításában, amelyben végre előkerülhettek azok a forrásmunkák, amelyek az erdélyi magyarság, a székelység történelmére vonatkoztak. A ’70-es években ezzel a kezdeményezéssel olyan magyar történészeknek biztosított publikálási lehetőséget, akik addig nem is remélhették, hogy kutatásaik napvilágot látnak.

A Román Akadémia bukaresti Nicolae Iorga történelemtudományi intézetének főkutatójaként, a nemzetiségtörténeti kutatások osztályvezetőjeként a ’80-as évek során, amikor addig nem látott módon fellángol a vita Erdély történelméről, állhatatosan és bátran védi a nemzeti kisebbségek, a magyarság szerepét Erdély történelmének alakításában.

Már 1976-ban, egy, a Korunkban megjelent interjúban így vall erről a kérdésről: „Az együttélő nemzetiségek történetének alapvető sajátossága, hogy szerves része hazánk történetének, szorosan kötődik ehhez a területhez, és alakulása elválaszthatatlan a román nép történelmétől. E sajátosság mellőzése megakadályozná a nemzetiségek történelmi múltjának megértését, mint ahogy szegényebbé, egyoldalúvá válna a román nép történelme is az itt élő magyar, német, szerb stb lakosság utóbbi évezredben való jelenlétének és szerepének figyelmen kívül hagyásával.”

Maradandó értékű oktatói és kutatói munkája mellett jelentős szerepe volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásában, az 1989-es rendszerváltást követően rövid ideig a tanügyminisztérium államtitkára, két évig Bihar megyei szenátor volt.

Őszinte részvétem fejezem ki Demény Lajos professzor családjának, elismerésem tolmácsolva az erdélyi magyar közösség önépítő munkájában vállalt kiemelkedő szerepéért!

Kelemen Hunor, Kulturális és örökségvédelmi miniszter

2010. november 26. | Fórum