Tizenkét pont (s néhány vessző)
A székely Don Quijote szerepére kell keresni valakit, Sancho Panza már van.
Nevezzük Z-nek, aki elküldte nekem Marosvásárhelyről Szász Jenő MPP-elnök beszédét a Magyarok XXI. című konferencián, és arra kért, írjam meg róla a véleményem.
Nevezzük Z-nek, aki elküldte nekem Marosvásárhelyről Szász Jenő MPP-elnök beszédét a Magyarok XXI. című konferencián, és arra kért, írjam meg róla a véleményem. A tanácskozást, mint ismeretes, Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke szervezte romániai látogatása alkalmából, a polgári elöljáró szavaiban pedig amúgy sincs semmi titok, hiszen ott olvasható pártjának honlapján.
Mindenekelőtt egy kis összefoglaló. Szász Jenő úgy vélekedik: 1. A Kárpát-medencében a magyarság egysége nem csak nyelvi, kulturális, mentális egységen alapul, hanem egyfajta politikai sorsközösségen is. 2. Az autonómiatörekvéseket a magyar alkotmányban szentesíteni kell, az anyaországot, mint oltalmazó hatalmat, ezirányú kötelezettségekkel kell felruházni. 3. Az erdélyi és székelyföldi magyarok teljes joggal vegyenek részt a magyarországi általános választásokon, a képviselőházban legyenek fenntartott helyek a határon túli magyar közösségek számára. 4. A magyar állampolgárság nem csak jogokról, hanem kötelezettségekről is szól. Következésképpen fizessünk egészségügyi biztosítást Magyarországra is, amelyből Székelyudvarhelyen a magyarországi Országos Egészségügyi Pénztár létrehozhatna egy kórházat.
5. A szórványvidékek magyar gyerekeit Székelyföldre kell hozni tanulás céljából. Ha itt szocializálódnak, itt vernek gyökeret, kevésbé veszélyezteti őket az asszimiláció illetve a kivándorlás veszélye. 6. Közös erővel tovább kell fejleszteni a Sapientia és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által működtetett egyetemi hálózatot. Küzdeni kell az Állami Magyar egyetem visszaállításáért. 7. Minden eszközzel támogatni kell, hogy a mindenkori „román” bajnok például jégkorongban és teremfutballban székely csapat legyen. 8. Magyar állami tulajdonban lévő vállalatok biomassza alapú, a zöld energia termelését célzó hőerőműveket telepítsenek Gyergyó-, Udvarhely-, Csík- és Kézdiszék központjaiba. Magyarországi tőkével kellene értékesíteni a víz- és ásványvíz-kincsekben, illetve a turizmusban rejlő lehetőségeket is.
9. A Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti 13/A országút mellett fekvő, Cekend-tetőn létesítsenek repülőteret a Székelyföldnek. A reptérnek kijelölt hely gyakorlatilag Székelyföld mértani közepe, és egy órára csökkentené a Budapest–Székelyföld utat. Így Schengen után Székelyföld gyakorlatilag a magyar világ részévé válik.
10. A székelyföldi és erdélyi gazdák megsegítésére alakuljon értékesítéssel foglalkozó szövetkezeti hálózat. 11.Vezessenek be székely pénzt, azaz pénzt helyettesítő utalványt. 12. Filmesítsék meg a székelység több, mint ezeréves szabadságharcát. Csaba királyfi szerepére kérjenek fel egy Mel Gibson-i szereplőt és egy hollywoodi produkcióval feledtessék „drakulát”.
A véleményem: 1. A politikai sorsközösség nem szerepel egyetlen nemzet jellemzői között sem. 2. Magyarország és Románia uniós és NATO-tagok, egymás viszonylatában egyik sem hatalom. 3. Eldöntendő, hogy az Országgyűlés állami vagy nemzeti intézmény. 4. A jelenlegi, feketén még egyszer megfizetett egészségügyi szolgáltatásokért egy helyen adózni is sok. 5. A gyermekeket elszakítani családjuktól – janicsárság. 6. A MÜF kilőtte a PKE-t, azaz a Partiumi Keresztény Egyetemet a hálózatból. 7. A székelyföldi csapatok legalább fele, nem csak a két említett sportágban, külföldi vagy román 8. Senki nem gátolta meg, a piac mindenhol hazai és nemzetközi. 9.
A járatok legyenek fenyőfapadosok, a forgalmat a Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek közösen irányítsák. 10. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és más székelyföldi gazdaegyesületek éppen most birkóznak egymással, hogyan tapossanak az édes anyaföldbe bármilyen jóravaló kezdeményezést. 11. A székely pénz egy nap múlva olyan lesz, mint a vatikáni valuta.12. A székely Don Quijote szerepére kell keresni valakit, Sancho Panza már van.
Kedves Z.! Bocsásson meg a tömörségért, a politikusoktól eltérően a még mindig nyomdapapírt használó újságírók a szerkesztők megszabta terjedelmi korlátok között fogalmazzák meg mondanivalójukat.
(Székedi Ferenc, ÚMSz)
2010. november 05. | Közéletünk